Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-13 / 83. szám

tm április 13­KBLBT-MAOYARCmSZAG - VASÁRNAPI ÄÜLLfcKt»» .».did' CSALÁD — OTTHON A célszerű gyermekdivatról Óvodásoknak: nagy kockás anyagból készült kötényruha, elején zsinór befűzéssel. Iskolás lányoknak: csíkos, kéziszőt tes anyagból készült gloknis kötényruha, nagy masnis blúzzal. GYEREK EKNEK Törd a feted VÍZSZINTES ; A gyermek öltöztetése ta­vasszal is mindig nagy gon­dosságot kíván a családtól. — Hogyan öltöztessük gyer­mekeinket? Milyen praktikus diratújdonságokat ajánlanak a tervezők gyermekek részé­re — erről beszélgettünk Lá- szay Edénével, az OKISZ La­bor gyermekruha tervezőjé­vel. — A gyermek ruházkodása ez időszakosságon túlmenően is sok kívánnivalót hagy ma­ga titán. A gyermek öltözte­tésé Vna már lépést tart a felnőttek divatjával. A leg­újabb női divat jellegzetes vo­nalai, ötletes megoldásai a kislányok modelljeiben is megtalálhatók. Természetesen mi a divalosság mellett első­sorban a gyerekruha célsze- rüs got. könnyű kezelhetősé­gei tartjuk szem előtt — mondotta a tervezőnő. A g érmék kedvét azonban ki i .e!l váltanunk a vidám, de­rűs színű ruhákkal, hogy szí­vesen viselje azokat. — Milyen is legyen tehát a célszerű gyermekruha? — A gyerek szempontjából lényeges könnyű mozgást igen jól biztosítják á nadrágok, rakott és gloknis szoknyák. A nappali ruháknál elsőrendű helyet kap a kötényruha. A régi, úgynevezett „nylon-cso­dák” — amelyeket még egyes iskolai rendezvényeken ma is találhatunk — valóban ki­mentek a divatból. A mai al­kalmi gyermekruhák díszítő elemei a szolidabb hímzés, horgolt piké, bársony ruhánál csipke gallér és kézelő — fe­jezte be rövid tájékoztatóját Lászayné. A pipát sok férfi előnyben részesíti a cigarettával szem­ben. A dohány élvezetének ezt a módját általában egész­ségesebbnek tartják, ponto­sabban kevésbé káros­nak. A pipafüst ugyanis nem tartalmazza a ciga­rettapapír elégésekor ke­letkező kátránytermékeket, melyeknek rákkeltő hatását nem tartják kizártnak az or­vosok. A kezdők A pipázás afféle kis „szer-* tartás”, amelynek megfelelő fortélyai vannak. Ezeket új­donsült pipázók csak legfel­jebb tapasztalatcsere útján sa­játíthatják el, mivel szak­könyvet még nem írták róla. Néhány jótanács tehát ebben a rovatban ezúttal a férfiak­nak. mégpedig a kezdő pipá­zóknak. A pipa vásárlásához csak annyit, hogy a füstszerszám minősége egyenes arányban van az árával. A dohányzás későbbi „örömeinek” megala­pozása pedig az új pipa „ki­szívásával” kezdődik. Ezzel egyrészt ki kell űzni a fa anyagában lévő nedvességet és olajat, másrészt a pipa fejében vékony szénréteget kell kialakítani. Ez védi meg később a pipát az izzó dohány károg hatásától.' Az új pipa fiz új pipát az első hat-hét alkalommal csak félig sza bad megtömni, lassan kell szívni és lehetőleg zárt lie lyiségben. Ha a szénréteg eny- nyj idő alatt nem alakult ki a pipaíej belső részét veko nyan kenjük be mézzel, ek kor már nem maradhat el < siker. Az új pipát a dohán leégése után hagyjuk kihü! ni, s cstk azután kaparjuk ki belőle a hamut És mi, a közönség — mit szólunk mindehhez azok után, hogy a bemutatón tap­soltunk a gyermek manöke­neknek? Tetszettek: a piros és koc­kás kombinációk, a sportos jellegű összeállítások, a Mi­A mindenkori „szertartás” egyébként a pipa megtömésé­vel veszi kezdetét. Egyenletes dohányrétegekkel, könnyedén nyomkodva töltjük meg. A legfelső dohányréteget hagy juk lazán, így könnyebben meggyullad. Széles, erős lánggal gyújtsunk rá, hogy a dohánytöltet egész felülete tü­zet fogjon. Ezután nyomkod­juk, tömörítsük még egy kis­sé a dohányt a pipában. A kiszívott pipából a do­hányzás befejeztével azonnal el kell távolítani a marad­ványt. Kemény tárgyhoz ne ütögessük a pipát, mert meg­sérülhet, legfeljebb a tenyér­hez. De legjobb a döhánysa- lakot megfelelő szerszámmal kikaparni. Az azonnali kitisz­títás csökkenti a „szatyok” lerakódását. A pipaszutyok egyébként nem más, mint a dohányfüstből kicsapódó kát­rány. A szájba, a bőrre jutá­sa kellemetlen következmé­nyekkel járhat. A veszély A kellemetlenség veszélyét elkerülhetjük, ha az állan­dóan használt pipát naponta szétcsavarjuk és textilbolyhos dróttal megtisztítjuk. Havon­ta legalább egyszer pedig a pipát alaposan ki kell tisztíta­ni, a szopókát és a füstjára- tát is, denaturált szeszbe mártott tisztító dróttal. A pi­pafej belső részéről óvatosan kaparjuk le a védőszén felső rétegét is. A pipázás kulturált formái­ra nagyon ügyeljünk. Ne ..szörcsögtessük” mások füle hallatára. Tartsuk tisztán a oipát, de a tisztogatást lelie- őleg „társaságon kívül” vé­gezzük. A kihűlt, kitisztított -•ipát süllyesszük a tokjába. "•ÍZ a pipázó ember felszerelő­éhez éppúgy hozzátartozik, nint a háromtagú tömörítő-, zúrkáló- és kaparószerszám, -•z ízlé -s dohánydoboz, vagy bőrtasak. ci-mackó nadrágok, a sottis kötényruhák, a rakott szok­nyák, zsabós blúzok, mellé­nyek, ingblúzok. A jól öltöztetett gyermek nemcsak a felnőttek szemé- ben szép látvány, hanem a I kis emberpalánták ízlését is I jó irányban neveli. I az idén — a legtöbb lakás­ban megviselték a dísznövé­nyeket. Sápadt hajtásokat hoztak, leveleik nagy része „lesárgult”, és szinte teljesen fölélték a cserepükben lévő táperőt. Az idő megenyhülé- sével tehát rendbe kell hoz­nunk növényeinket, ha azt akarjuk, hogy lakásunknak valóban díszei legyenek. Mindenekelőtt a rosszul ön­tözött. kiszáradt talajú növé­nyeket állítsuk be egy vödör vízbe, hogy a víz a cserepet teljesen elfedje, s addig tart­suk benne, amíg a talajból buborékok jönnek fel. Utána szedjük le a sárgult levele­ket, elszáradt hajtásokat, be­teg hajtásvégeket. Ha a nö­vények szára megnyúlt, vág­juk vissza a hajtásokat A száron lévő rejtett rügyek szépen kihajtanak. S minél közelebb vannak a hajtások a talajhoz, annál szebben fej­lődnek, dúsabban virágoznak. A visszavágást éles késsel, a kést alulról fölfelé húzva vé­gezzük. A levágott felső lom­bos hajtások továbbszaporí- tásra. dugványozásra a leg­több esetben felhasználhatók. A húsos szárú növények könnyen gyökeresednek (mus­kátli. szabad földi begóniák, verbénák, stb.) ezek tiszta fo­lyami homokban, mérsékelt öntözés mellett 6—10 nap alatt gyökeret eresztenek. A vastagabb szárú és félfás dugványokat gondosabban kell kezelnünk (leander, szo­bai begóniák) a gyökerezte tésre szolgáló cserép aljára legyünk egy sor törött csere pet (vízelvezető retegnek), utána a növény Igényelnék megfelelő talajjal töltsük meg félig az edényt, majd en nek a tetejére tiszta, rostált (korhadó anyagot nem tar tál mázó) folyami homok kt tüljön. Ebbe dugványozzuk a kényesebb növényeket, s az egyenletesebb hőmérséklet és páratartalom biztosítására bo­rítsuk le. a dugványt egy üres befőttes üveggel. Azokat a növényeket, amé­Kozmclika Tavasszal arcápolásként alkalmazzunk hetenként egy­szer puhító pakolásokat. Min­den bőrtípusra jó. semleges bőrtápláló kozmetikum a majonézes pakolás: Lan­gyos tejjel letisztított arcbő­rünket kenjük be felmelegí­tett növényi olajjal (pl. nap­raforgóolajjal) és azt fedjük be vastagon: nyers tojás sár­gájával. Majd gyöngéden masszírozzuk kissé a bőrt ujjhegyeinkkel, míg a tojás- sárga az olajjal arcunkon habot képez. Ezt hagyjuk rá­száradni kb. 10 percig, azután mossuk le előbb meleg, majd hideg vízzel. (Míg a pakolás fenn van, helyes feküdni, — így a hatóanyagok jobban be­szívódnak a bőrbe.) Ugyan­csak táplálja az arcbőrt és összehúzza a pórusokat az élesztőpakolás: 3—5 deka élesztőt meleg tejben oldjuk fel, míg kenhető massza lesz. Ezt a masszát felkenjük az előzőleg gondosan letisztított arcbőrre. 10 percig hagyjuk, majd váltott hideg-meleg víz­zel lemossuk. Fontos, hogy a pakolásból kihagyjuk a szem­tájékot, mivel a szemek alat­ti vékony bőr nem szereti ezeket az erőteljes behatáso­kat. Viszont a szemkömyék- nek is szüksége van gondo­zásra. A külső szemzugba, ahol a bőr különösen hajla­mos a korai ráncosodásra, va­lamint a szemek alá a regge­li mosakodás után ujjal vi­gyünk fel zsíros bőrtápláló krémet. Könnyedén „kopog­tatva” ujjainkkal, segítsük be­hatolását a bőrbe. A szemzug­tól kezdve az orrtőig. majd visszafelé. Vigyázzunk, hogy közben ne húzzuk, ne nyújt­suk a bőrt. A krémet hagy­juk fent, kb. 10 percig (míg öltözködünk), majd a feles­leget tiszta vattával letörölve, helyét leheletvékonyán átpú- derezzük. lyek „kinőtték” jelenlegi cse­repüket, vagyis teljesen át­szőtték gyökérrel, ajánlatos nagyobb cserépbe, tápdús földbe átültetni, hogy a táp­lálékfelvétel és így a továb­bi fejlődés is zavartalan le­gyen. Átültetés előtt 1—2 órával jól öntözzük meg a növénye­ket, vagy szívassuk tele víz­zel a gyökérzetet, mert a szárazon átültetett növény később nehezen veszi be a vizet Ajánlatos az új csere­peket is (amibe a növények kerülnek) beáztatni, mert a száraz cserép a növénytől vonja el a nedvességet. Az új cserép a réginél leg­alább 2—3 cm-rel nagyobb le­gyen. hogy a gyökérzetnek alul is, oldalt is legyen helye a terjeszkedésre. (Gyorsan növő növényeknél 3—5 cm is lehet a különbség). Átültetés­kor lazítsuk meg kissé a nö­vények gyökérzetét a meg- mohosodott összeállt talajt kaparjuk ki, s a gyökérlabda alján lévő régi cserépdarabot vegyük ki és helyezzük el az új cserép vízelvezető nyílá­sára. A gondos tavasá növény- ápolás nagyban elősegíti szo­banövényeink egész évi erő­teljes fejlődését, ezért ne sajnáljuk most növényeinktől a fáradtságot A szünetben kihirdette jó tanárunk, Túli Pál: nagy buli lesz holnap este a suliban: suli-bál! Éljen Túli Pál meg a suli, suli-bál! Azt is mondta még a Túli — én már csak így nevezi- a bulira hozzam el majd mind a harminc lemeze Éljen Túli Pál meg a suli, suli-bál! I. Megfejtendő (ötödik kocká­ban kétjegyű mássalhangzó). 6. AY. 7. Asszonyi. 8. Dúdoló szócs­ka. 0. Építmény. 11. .Tókeóvü. 12. Az „idő orvosa”. 14. Becézett női név. 16. Darabja. 18. Európai nép. 20. Apró. 21. Olasz folyam. 22. Korunk alig gyógyítható beteg­sége. 24. Helyrag (—’). 25. Fe­detlen csatorna. 27. Szemet (úgy tesz. mintha nem venné észre). 28. Tengeritároló. 29. Kortyolta. FÜGGŐLEGES: 1. Üzem. 2. Maga. 3, íla/.at 4. Ló noszogatás (első kockában kétjegyű mássalhangzó). 5. Hó­mat 49 és 499. 6. Megfejtendő. 10. Ment, mendegélt rókakoma az erdei ösvényen. Egyszer csak talál egy nyújtófát. Fel­veszi, azzal megy tovább. Be­ér a faluba és bekopogtat az első ház ajtaján: — Kop-kop-kop. — Ki az? — En vagyok, rókakoma. Adjatok szállást. — Nélküled is szűkén va­gyunk. —- Kis helyen megférek én. összekuporodok a lócán, a nyújtófát a kemence alá te­szem. No, erre beengedték. Róka- koma fogta magát s lehevere- dett a lócára, a nyújtófát pe­dig a kemence alá dugta. Reggelre kelve ravaszdi bará­tunk ébredt elsőnek. A nyúj­tófát elégette, majd elkezd siránkozni: — Hová lett a nyújtófám? Adjatok helyette egy jércét. A gazda, szegény, mi mást tehetett volna, adott neki egy tyúkot. Rókakoma hóna alá kapta és nagy vidáman ment tovább az útjára. Meg­érkezik egy másik faluba. — Kop-kop-kop. — Ki az? — En vagyok, rókáitoma. Adjatok éjjeli szállást. —• Nélküled is szűkén va­gyunk. — Kis helyen megférek én. Meghúzom magam a lócán, a jércét a kemence alá dugom. Beengedték. Lefeküdt a róka a lócára, bedugta a tyúkot a kemence alá. Virradatkor szép csen­desen felkel, fogja a tyúkot, egyetlen falassal bekebelezi, majd megint elkezd jajveszé- kelni. Indiánnak öltözöm majd. lesz is tarka toUdiszem, de ne ugrálj, mert különben a skalpodat elviszem! Éljen Túli Pál meg a suli, suli-bál! Az a kár csak, hogy egy hétig tern tart ez a suli-bál. Holnapután be is zuga lőréiből tán Tuti Pál Ném baj, Túli Pál! Síjén most a suli-bálf Csuk. 11. VLE. 13. Vissza: vá­góeszkoz. 14. Szovjet motorke­rékpár márka. 15. Megfejtendő, 17 .agy dunántúli csatorna. 19. Le. )v. 21. Ékezet. 23. Etáp. 24. Ocsmány. 26. Csak félig késői'J 27. Szólít (népiesen). Megfejtendő: Tavaszi virágok (vízszintes 1* függőleges 6., 15.) Múlt heti megfejtés: Kellemes ÜNNEPET A MEG­FEJTŐNEK. Könyvjutalom: Hegedűs Erzsé­bet Apagy, Ádám Klára Kisvár- da és Bendli Márta Nyíregyhá­— Hová lett a tyúkocskáni? Adjatok helyette egy libát. Mit volt mit tenni, a gazda adott neki a tyúkén egy li­bát. Kapja a koma a libát, s dalolva megy tovább. Allio-~ nyatkor megérkezik a harma­dik faluba. — Kop-kop-kop. — Ki az? — En vagyok, rókakóma. Adjatok szállást. — Nélküled is szűkén txn gyünk. — Kis helyen megférek én. Leheveredem a lócára, a li­bát a kemence alá dugom. Megint csak beengedték. Leheveredett a lócára, a libát bedugta a kemence alá. Reg­gel, alig pirkadt, felpattant, kitekeri a liba nyakát, fel­falja és elkezd kiabálni. — Hova lett a libám? Ad­jatok helyette egy kislányt. A gazda sajnálta odaadni a lányát, fogta hát a kutyáját és beletette egy zsákba. — Nesze, rókakoma, a lá­nyom. Ravaszdi hátára csapja • zsákot, elindul az országúton és azt mondja: — Kislány, énekelj. Persze a kutya csak ugat­ni tudott. Rókakoma úgy megijedt, hogy messzire el­dobta a zsákot és futásnak eredt. A kutya pedig kiugrott a zsákból, és usgyé, utána. Futott, futott a róka, mintha eszét vesztette volna. Egy­szer csak megbotlik egy fa­tönkben és belepotlyan egy lyukba. Kétségbeesetten haj­togatja: — Fülem, mit csináltál? — Mindent hallottam. — Lábam, mit csináltál? — Mindig csak futottam. — Es te, szemem? — Mindent láttam. — Hát te, lompos farkam? — Akadályoztalak a futás­ban. — Úgy, akadályoztál? No megállj, majd adok bi neked! Azzal kidugja farkát « lyukból: — Edd. meg, kutya’ A. kutya pedig elkapta a rá kát, a farkánál fogva kirán­gatta a Ifinkből és sz-tmar­cangolt a. , Horváth Tibor Károly fér (Ittasa Jó tanács pipázóknak Szobanövények tavaszi ápolása A téli hónapok — különösen Udud István: Suli-bál za. Rókakoma és a nyújtó fa Orosz népmese

Next

/
Thumbnails
Contents