Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-13 / 83. szám
Pályázati felhívás * a»Af WP9. április t* KütIT-WA<5YARORSZAÖ Hozzászól a minisztérium Beszélgetés a ruházati cikkek forgalmáról, minőségéről Ha abból az egyáltalán nem tudományos, de kétségtelenül igaz megállapításból indulunk ki, hogy minden ember ruházkodik, következésképpen valamennyire mindenkit foglalkoztat a ruházkodás számtalan problémája, feltehető, hogy interjúnk Lauthán Ferenccel, a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főosztályának vezetőjével, sokakat érdekelhet. — Számos hivatalos köztest olvastunk már arról. Hogy a ruházati forgalom évről évre csupán lassan növekszik. Mi ennek az oka? — Szerintünk a ruházati forgalom az elmúlt évek során alig valamivel lassabban növekedett, mint a lakosság jövedelme. Ha 1965-öt 100 százaléknak vesszük, 1968-ban 117,1 százalék volt a növekedés. Bár még korántsem állíthatjuk, hogy a piac telített. azt elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a vásárlóerő jelentős része — ep”re inkább — a tartós fogyasztási cikkeknél jelentkezett. Ugyanakkor a múlttal szemben lényegesen megnövekedett a korszerű, szintetikus áruk aránya, továbbá jelentősen megeme'kedett a készen vásárolt áruk részesedése és volumene is. — A ruházati forgalom erőtel iesebb növelését a jobb áruösszetétellel, a kereslet- kínálat egyensúlyának megteremtésével, a rugalmasabb és bátrabb vállalati árpolitikával lehet elősegíteni. Fokozatosan szükséges a fontosabb tömegcikkek központi árcsökkentése is. — Sok a panasz a különböző árucikkek minőségére. Ugyanakkor, szinte általánosítható tapasztalatként elmondható, hogy a vásárlók nagy része nem ismeri a garanciális feltételeket. Számos kifogás hangzik el például a női harisnyákkal, férfizoknik- kal, fehérneműkkel kapcsolatban, s jócskán akad panasz a számozáseltérés és színhibák, fonalaknál a kinyúlás, stb. miatt. — Információnk szerint az elmúlt évekkel egybevetve általában nem következett be minőségromlás a példaként említett árucikkeknél. Ha ezek nem is kifogástalanok, az észrevételek, illetve reklamációk száma és aránya nem növekszik. Ezzel korántsem állítom, hogy a jelenlegi minőségi színvonallal meg lehetünk elégedve. Különösen a fehérnemű, kötöttáru és felsőkonfekció-termékek egy része elavult, korszerűtlen kapacitáson készül, így gyakori a minőségeeyenlőtlenség. A javulás ellenére is problémákat jelent az ipar számára 'i egyenlőtlen nyersanyagminőség, kellékhiány, stb Időnként ez is minőségromlást idéz elő. A ruházati ke reskedelmi vállalatok egyik fontos feladata tehát a minőségátvétel rendszerének javításával, a minőségi előírások betartásával, a minősítés szú rópróbaszerű ellenőrzésével szükség esetén erőteljesebb pénzügyi szankciókkal védeni a fogyasztók érdekeit, a jobb minőséget. Tapasztalatom szerint 1988. évben a vállalatok közötti verseny epvik fontos eleme a minose" egven'etes betartásának jobb megszervezését is eredmé nyelte. Mindezek ellenére is írvstoifen le szeretnem szögez n* hogv az ptőrehaiadás útja a korszc-űbb termékek körének bővítése, az egyen'etec minőc-Zcr szigorú méekövete lése. Ami a részletedet ille ti: természetes, hogy a kötött ha'-'ianvák. zoknik és fehérne műk jellemző sajátossága, hogy egy egy szem meg- pattanása esetén szemle futás következik be. A színhiba a mindenkori festékminőség következménye. e téren inkább javu lás, mint romlás tapasztalható. A fonalak „kinyúlását” említő panasszal még nem is találkoztunk, elképzelhető, hogy a reklamáló a házilag készített kötöttáru nyúlását tette szóvá, ez azonban minden kötöttárura jellemző, az anyag gyapjútartalmától, illetve szintetikus jellegétől függően. A női harisnyák, férfizoknik, fehérneműk, stb. általános minősége, véleményünk szerint, megfelel az előírt követelményeknek. E cikkek zöme modern, korszerű üzemekben készül, minőségük — öszehasonlító vizsgálatok alapján — a nemzetközi követelményeknek megfelelő. Más kérdés a minőség és az ár összefüggése; az említett cikkek ára általában nálunk magasabb, mint a környező országokban. — Ami a vásárlók jogait illeti: a fogyasztói kifogás elbírálásának módjait, belkereskedelmi miniszteri rendelet szabályozza. A vásárló a szemmel észrevehető, érzékszervi vizsgálattal megállapítható, úgynevezett nyílt hiba esetén a vásárlástól számított nyolc napon, rejtett hiba esetén hat hónapon belül jogosult kifogását érvényesíteni. A kártalanítás történhet: vételár visszatérítéssel; cserével; árengedmény nyújtással: javítással. A vásárlók kifogását a boltvezetőnek kell elbírálnia Ha ránézéssel nem állapítható meg a kifogás jo- gossáca, vagy alaptalansága, a bolt a kifogásolt árut műszeres vizsgálatra a KEPMT hez küldi el. E kérdés kapcsán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni, hogy a minisztérium részéről minden eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jogos panaszait orvosolják. — Űcv véljük, érdemes a minőségi kérdésltomple'-umrél bővebben is beszélni, különös tekintettel az inar és a kereskedelem sajátos lehetőségeire. — A gazdaságirányítás új rendszerében az ipari és kereskedelmi vállalatok nagy önállóságot kaptak a minőség és a minősítés (minőségi osztályba sorolás) feltételeinek meghatározásában és ellenőrzésében. Az állam központilag csak a legfontosabb kérdéseket szabályozza. így például az új cikkeknél a forga- lombahozatal előtti kötelező minőségvizsgálatot, a meghatározott minőség alapján a késztermékek minősítését (az egyes osztályokba való sorolását), azt, hogy az áraknak mindig valamely meghatározott minőségre kell vonat- kozniok, stb. — A ruházatban az új cikkek száma igen csekély, évente nem több egy-két féleségnél. A meglévő és új cikkek gyártmányváltozatai (vár lasztékai) ugyanakkor igen nagyszámúak, sok ezerre tehetők. Az új választékoknál — az egyszínű ágyneműszövetek, a pamutcérnák és 27- es nagyságtól a gyermek szárascipőket kivéve — forgalomba hozatal előtti kötelező minőségvizsgálat előírva nincs. A kereskedelmi vállalatok megrendelésekor, az. előállító ajánlata és a megadott technikai adatok alapján, általában objektív vizsgálat nélkül döntenek az áru minőségéről. A ruházati nagykereskedelmi vállalatoknál a megrendeléskor az ajánlati minták minőségét, illetve később osztályba sorolását, a késztermékek ipari minősítésének helyességét ellenőrzik. Ez az ellenőrzés a forgalomba kerülő áruk mintegy 15— 20 százalékára terjed ki. A műszerek és egyéb feltételek hiányában a forgalomba ke- i i-lő áruk tömegének minőségvizsgálatára nincs lehetőség. A különféle minőségi Kifogások abból fakadnak, hogy a megengedett tűrésnél nagyobb különbség mutatkozik az ipar által ajánlott és a ténylegesen biztosított minőségnél. Ezek, a műszeres vizsgálat nélkül nem érzékelhető minőségi különbségek, rendszerint a mindennapos használatban jelentkeznek. — A vásárlók, ismereteink szerint, kellően tájékozottak az őket megillető jogokról. Ebben a sajtó sokat segít a kereskedelemnek. Azonban nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a ruházati termékekre soha nem volt, jelenleg sincs, és véleményünk szerint a jövőben sem lehet garancia. Ezzel szemben — mint már arról bővebben szóltam — minden vásárlót megillet az a jog, hogy a vásárlástól (alkalmazásba vételtől) számított 6 hónapon belül, esetleges minőségi kifogásait a boltnál bejelentse. Ez a lehetőség nem garanciát jelent a kereskedelem részéről a vásárló számára, hanem a jogos kifogások orvoslásának kötelezettségét. Meggyőződésünk, ha a bolti dolgozók a vevőket minden esetben az áru használati tulajdonságairól, használat közbeni kezeléséről és ápolásáról megfelelően tájékoztatják, a jogos kifogások száma csökkenni fog. — Gyakori téma a hiánycikk. Hiányos a választék, például rövidárukból. Méghozzá nemcsak egy-cgy faluban. városban, de szinte egyöntetűen az egész országban. — Megítélésünk szerint, amikor a gyenge választékról és sok hiánycikkről hallunk, átmenti állapotról van szó. Összefügg a március elejétől megnövekedett forgalommal és valószínű, hogy a problémák a húsvéti vásárlási főidény végéig megmaradnak Az általános helyzeten belül évek óta visszatérő probléma a különböző rövidáruk hiánya és ki nem elégítő választéka. Ez egyrészt a rendkívül széles áruprofillal, illetve az évek óta meglévő, behatárolt kapacitásokkal függ össze. Másrészt azzal, amit magunk Is észleltünk, hogy egyik-másik vállalat a választékigényes, kis értékű és nagy munkaigényű árukkal nem szívesen foglalkozik. A kis értékű ruházati cikkek termelési, kereskedelmi érdekeltsége sok tényezővel függ ősze. Tovább szükséges vizsgálni az árrendszer, a bolti érdekeltség, a készlethatások stb. kérdéseit — Napjainkban is időszerű téma az ipar és a kereskedelem kapcsolatának alakulása, különös tekintettel a gazdaságirányítás reformjára. Mi történt e téren? — Az új termékforgalmazási rendszer a ruházati ipar és a kereskedelem vonatkozásában — az átmeneti kapcsolati hibák ellenére is — bevált. A kiskereskedelem tavalyi beszerzésének 20 százalékát a nagykereskedelem szolgálatainak igénybevétele nélkül közvetlenül az ipartól biztosította. A minisztérium egészségesnek és fejlesztendőnek ítéli az ipar és a kereskedelem között létrejövő közvetlen kapcsolatokat. Ez egyrészt megrövidíti az áruk útját, gyorsítja a piaci mozgásokat, továbbá — megfelelő együttműködés esetén — friss és hasznos információkat szolgáltat a termelő üzemeknek is. Általában is kívánatosnak tartjuk az olyan áru- kapcsolatok kialakítását, ahol mód nyílik az ipari termelés és a fogyasztói igény közelebb hozására. Ilyeneknek tekintjük például, ha egyes iparvállalatok, vagy több gyár mintaboltokat hoznak létre, vagy ha a nagykeres kedelmi vállalatok közvetlen árusítással foglalkozó üzleteket létesítenek, valamint, ha a kis- és nagykereskedelmi vállalatok együttesen üzemeltetnek közös boltokat. Mindezek végső soron arra hivatottak, hogy a fogyasztók véleményét és igényeit a lehető leggyorsabban ir.ttassák el a termelő egységekhez. H. Gy. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei bizottsága az 1989—70-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxiz mus—Lemnizmus Esti Egyetem hároméves (általános), szakosító tagozataira. Hároméves általános fag»o/at A tagozat célja, hogy a hallgatók marxista képzését egyetemi szinten biztosítsd. A hallgatók az első tanévben filo zófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar- és nemzetközi munkásmozgalom-történetet tanulnak. Félévenként vizsgáznak és az 1088/1957. sz. korm. rendelet értelmében végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele: egyetemi, középiskolai, vagy marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. A hároméves általános tagozat Nyíregyházán, kihelyezett tagozatok Mátészalkán. Kisvárdán és Tiszalökön működnek. Szakosító tagosatok A tagozatok elméleti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújtanak a következő szabadon választott szakokon: filozófia, esztétika, politikai gazdaságtan és a magyar munkásmozgalom története. A tagozatra jelentkezhetnek, akik egyetemi, főiskolai Végzettséggel rendelkeznek, vagy a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát elvégezték, illetve azzal egyenértékű előképzettséggel rendelkeznek. A szakosító tagozatok képzési ideje 2 év. Az esztétika szakosító tagozaté 3 év. Itt a jelentkezés feltétele középiskolai, illetve marxista—leninista esti középiskolai végzettség. A tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1963. VII. 2. sz. korm. rendelet értelmében főiskolai oklevelet nyernek. A szakosító tagozatok Nyíregj* házán működnek. Szociális tagozat Az 1969—70-es oktatási évben speciális továbbképző tagozat indul mezőgazdasági szakon. A tagozat célja a gazdaságpolitikai elvek, a vezetés, szervezés és irányítás korszerű feladatainak megismertetése. Tagozatra jelentkezhetnek, akik a Marxista—Leninist« Esti Egyetem hároméves tagozatát elvégezték, vagy annak megfelelő ideológiai, politikai előképzettséggel rendelkeznek és mezőgazdásági területen dolgoznak. Foglalkozásukat kéthetenként Nyíregyházán tartjuk. A tagozat időtartama egy év. ' Általános tudnivalók: A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek az esti egy®, tem által megadott irodalomból. A felvételi vizsgák ideje az általános tagozaton: 1969. májtis 20. és 31. között, a sza. kosi tó tagozatokon június 2— 6 közötti időben. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általános és szakosító tagozaton hetenként egyszer meghatározott napon és idő* ben kötelező előadás vagy osztályfoglalkozás van. A tagdíj egész évre: a hároméves általános tagozaton 170,— Ft. a szakosító tagozaton 250,— Ft. speciális tagozat ton 170,— Ft, mely két rés»-: ben fizetendőt Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, nem nyerhet felvételt Mindegyik tagozaton pár* tonkívüliek is kérhetik felvételüket A pályázatot a munkahely szerinti illetékes járási, városi pártbizottságra kell beküldeni 1969. május 5-ig. Ugyan* itt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív é3 irodalomjegyzék. A pályázathoz orvosi igazolást kell csatolni. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZA- BOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA Fiúk a szerelőaknákban Mondják, érdemes megnézni az ifjúsági brigádot. Hajtanak a fiúk, megtörtént, hogy több kocsit engedtek ki, mint a felnőtt szerelők. Az aknákban olajos, ma- szatos melósok. felettük ZIL- ek, Warszawák, Ikarusok. A Münnich Ferenc ifjúsági brigád vezetője egy tagbaszakadt fiatal: Tóth Ferenc. Tíz éve van itt, a vállalatnál kezdett, mint ipari tanuló. — Elégedett? Akkor nem maradt volna itt, közli. Eszébe sem jutott, mert itt már megszokta, jobb a munka is egy jó kollektívában. — Egyedül a három műszak, meg a szórakozás. Bár az elsőt nemsokára megoldják, épül az új szerelőcsarnok. — És a másikat? — Van egy hobbym. Szeretem a galambokat, vasárna ponkpnt viszem röpíteni. Tud ná, milyen fogadások vannak. Meg lát is az ember egyúttal. Megyünk Pestre. Csehszlovákiába, Lengyelországba. — Kirándulni, szórakozni nem jár? — Ritkán. Legutóbb a vállalati bérlettel néztük meg a színházban a Bánk bánt. A moziban az Egri csillagokat. Azután a Nem félünk a farkastól-t. Ennyi. Szabad időmben meg a szakkönyvek, tanulgatok. — Technikumban? — Csak úgy maszek. Valahogy a szakrajzhoz nincs érzékem. —■ De ha akarna, tanulhatna tovább? — Persze. — Milyen a brigád? — Rendesek. Mindent megbeszélünk. Havonta egyszer meg értekezünk. Ilyeneket is megbeszélünk, mint hogy egy srácnak túl hosszú a haja, le kellene kicsit nyírni. Vagy lehetne kicsit udvariasabb a lányokkal. Meg, hogy a munka után nem muszáj feltétlenül a bömböldében kikötni. Van könyvtár, mozi, színház és kultúrház is. — Sokan járnak a kocsmába? — Az is a baj, hogy nincs egy klubunk. Mikor volt, alig lehetett minket hazakül- deni. Most lesz, de a Sóstón. Jó, csak éppen messze van. Kellene egy bent a városban. Ahol van tv, asztalitenisz, sakk, magnó. Enélkül marad az utca, a vagánykodás. Erről kell leszokni, aztán jó lesz minden, — A fizetés, az anyagi megbecsülés? — Nem rossz. Már tíznegyven, plusz buszbérlet. . Ezzel már lehet valamit kezdeni. — S ha kérhetne még valamit? — Akkor azt kérném, hogy nézzék meg alaposan a főnökök a győri vagongyár új törzsgárda szabályzatát, s próbálják meg bevezetni nálunk is. — Kit tart a legolvasot- íabbnak a brigádban? Egy hullámos hajú, .csendes fiatalemberre mutat. „Magyar Jóskát. Az mindig olvasna* még a buszban is...’Magyar József itt ül. Segédmunkás a szerviznél, most képezi át magát szerelőnek, ősszel iratkozott be a közgazdasági technikumba, letette a hívatásos gépjárművezetői vizsgát. — Miért tanul egyszerre ennyit? — Szeretek tanulni. A mai világ megköveteli. Később erre mindenki rájön. — S elengedték, azért, hogy az iskola nem a szakmájával kapcsolatos? — Az igazgatóhoz kellett mennem, megindokolni. Megértette, hogy nem maradhatok örökké segédmunkás. — Mit olvas legszívesebben? — Mindent, ami betű. Komolyat, vidámat, de most, hogy tanulok hetente négyszer, inkább a vidámabbakat. Kikapcsolódom. Rengeteg könyvet elhord a megyei könyvtárból. — Megpróbáltam korábban Pestet, ott dolgoztam egy zoldségnagykernél ezerötért. Később rájöttem, hogy ez így nem bolt. Hazajöttem és ide kerültem a céghez. Be mutatták az üzemet, elmondták, hogy szerviz segédmunkás leszek, mi a feladatom, s hogy egyelőre ötötven áz órabér. De ha megbecsül öm magam, egyre több. Itt minden* ki minden lehet, ha rendes, jól melózik. — Ennek ugye két éve? És most? — Igazuk lett. Még eg)' kis idő és leteszem a szerelői szakvizsgát De már most hatkilencven a pénz. — Van ami nem tetszik? — Alig. Főleg a három műszak, de ez megoldódik. Szeretem a szakmát. Jók a srácok, a főnökök- meg emberségesek, közvetlenek. Itt nem játszanak főnökösdit — Törődnek magukkal? — Természetesen. Emelik a bért, jutalmat kapunk, s most például a vállalat azt tervezi, hogy társasházat épít, főleg a fiataloknak. Mert ez itt nagy gond: sok az albérlet, nagy a lakbér. — A szórakozás? — Üdülőnk lesz Sóstón. Nyáron kitűnő, s télen is megleszünk valahogy. Vallják, itt nincs különbség. Nagyjából ilyenek a többiek is a brigádból. Vagánykodás, fiatalos hév persze van, de azt nem papírral, fegyelmikkel intézik el, hanem okos, baráti szóval. És így jóve! könnyebb. Több ZIL, Warszawa és Ikarus jön le a szerelőaknákról. (Nyíregyházi Autóközlekedési Vállalat). Kopka János
