Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-12 / 82. szám

W<». április 12. ■KELfT-MAGYARORSZAO S. cMK Megkezdődött a szocialista brigádvezetők Ili. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) A jó és követendő példáK mellett ugyanis az ágazati tanácskozásokon számtalan kritikai észrevétel hangzott el egyes gazdasági vezetők­nek — főképp munkahelyi vezetőknek — a brigádmoz­galommal szembeni értetlen­ségéről, passzivitásáról. Ezt sokan úgy fogalmazták meg, hogy a „hármas jelszót” egy negyedikkel kellene kiegészí­teni, azzal, hogy „szocialista módon vezetni.” Határozott véleményünk, hogy a brigádokról, mint munkaközösségekről minden téren a gazdasági vezetők kö­telesek gondoskodni és ezért a felelősség is őket illeti. Kí­vánatos lenne továbbá, hogy a tárcák és országos hatás­körű szervek, valamint a me­gyei tanácsok is hatékonyab­ban foglalkozzanak a mozga­lommal. A szocialista brigádok a párt eszmei, politikai törek­véseinek megvalósítása érde­kében fejtik ki tevékenysé­güket. A gazdasági, politikai és mozgalmi szerveknek az eddiginél hatékonyabban és érdemlegesebben kell a bri­gádokat segíteniük. A párt- szervezetektől azt kérjük, hogy segítsék a gazdasági és mozgalmi szervek tevé­kenységének összehangolását és ellenőrizzék önálló és az együttes felelősségük érvé­nyesülését. legyen tömegmozgalom A szocialista brigádmozga­lom fejlődéséről különbözők a vélemények. Egyesek úgy fogják fel, hogy tömegessé válása már társadalmi mére­tű. minőségi változást jelent. Mások „felhígulásról”, a moz­galom „tekintélyének” és „vonzerejének” hanyatlásáról beszélnek és a kivezető utat a „szocialista” címek töme­ges megvonásában látják. Vannak akik úgy teszik fel a kérdést: tömeg-, vagy elit­mozgalom legyen-e a szo­cialista brigádmozgalom? Egyetértünk azzal, hogy a szocialista brigádmozgalom céljánál és tömegességénél fogva szocialista fejlődésünk egyik lényeges hajtóerejévé vált. Ezt nagy eredménynek tartjuk. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a mozgalomban részt vevő kollektívák tevé­kenysége nem áll egyforma színvonalon. Miből adódik ez? Egyrészt abból, hogy a korábbi évek­ben a legóntudatosabb dol­gozók példáját követve a mozgalomhoz nagy számban csatlakoztak olyan egyének és kollektívák, akiknek gondol­kodásmódja, öntudata, felké­szültsége elmarad a mozga­lom úttörőitől. Azt is figye­lembe kell vennünk, hogy a régi, nagy érdemeket szerzett kollektívák személyi összeté­tele is jelentősen átalakult Mi nem tartjuk hibának, hogy a különböző szinten ál­ló dolgozók tömegesen csatla­koznak a mozgalomhoz. A szociálisa brigádmozgalom egyik legnagyszerűbb hivatá­sa éppen az, hogy mint ne­velő kollektíva, segítse a benne részt vevők sokirányú képzését és tudati fejlődését Ebben az értelemben tehát a tömegességet kívánatosnak tartjuk. Tapasztalataink szerint — s ebben igazuk van a brigád­vezetőknek . — magasabb kö­vetelményeket kell támasztar ni a brigádok munkájának elbírálásánál, a szocialista cím odaítélésénél. A „szocia­lista brigád” címnek ma már társadalmi rangja van. Ezt csak úgy lehet megóvni, ha ténylegesen az arra érdemes brigádoknak ítélik oda a cí­met. Gyakori, hogy a terme­lési eredményeket elegendő­nek tartják a szocialista cím elnyeréséhez. De ha így íté­lünk oda címet, akkor a szo­cialista brigádot semmi sem különbözteti meg más jól dol­gozó munkabrigádtóL Ilyen értelemben elfogadható ag­gálynak tartjuk a mozgalom „felhígulásáról” elhangzott véleményeket és fontos fel­adatnak tekintjük a bírált, helytelen gyakorlat megszün­tetését. A szocialista brigádtól töb­bet kell elvárni a termelés, az önművelés és a szocialista együttélés terén. A hármas jelszó egységes egészet képez, mindegyik eleme lényeges, egyiket sem lehet mellékes­nek tekinteni. A mozgalom szocialista jellegét éppen ez a sajátosság adja meg Helyenként a mozgalomban fellelhetők — a brigádok és az irányító szervek részéről egyaránt — a formalizmus és bürokratizmus káros jelensé­gei is. Egyes helyeken a bri­gádokkal való foglalkozás he­lyett előtérbe került a „papi­ros munka”, a felesleges ki­mutatások és jelentések ké­szítése, a formális, erőfesz^ tésekre nem serkentő kötele» zettségvállalások és a bürok­ratikus értékelési módszerek egyaránt károsak, megszünte­tésüket kívánatosnak tartjuk. Erkölcsi és anyagi ösztönzés Gáspár Sándor ezután meg­állapította: — Ma már irreá­lis a szocialista brigád címre jogosultságot egyéves tevé­kenység alapján megállapíta­ni, mivel a szocialista jelleg kialakulása és megerősödése kollektíváktól függően hosz- szabb-rövidebb folyamat. A jelenlegi kitüntetési rendszert továbbra is fenn kell tartani, de javítani kell a kitünteté­sek adományozásának mód­ját. Fontos kérdés — folytatta , a kollektívák munkájának elismerése, az erkölcsi és anyagi ösztönzés. Az utóbbi egy-két évben e tekintetben sok helyes intézkedés történt. Mindezt figyelembe véve is, az erkölcsi és anyagi ösztön­zést tovább kell fejleszteni. Például a gyakorlatban nem mindig érvényesül az erköl­csi és anyagi elismerés egy­sége. Az erkölcsi elismerések­hez, kitüntetésekhez nem jár intézményesített pénzjutalom, béremelés. Esetenként az is előfordul, hogy a szocialista brigádok kapják a „címet”, mások a pénzjutalmat, a bér­emelést. Többen javasolták, hogy a bronz, ezüst és arany foko­zatú kitüntetésekkel járjon intézményesített pénzjutalom. Ez esetben olyan módosítást kellene eszközölni, hogy a kitüntetések ne a mozgalom­ban eltöltött évek számától függjenek, mint jelenleg, ha­nem a kollektívák tevékeny­ségének színvonalától. As önök véleményét is kérjük, hogy milyen megoldást vá­lasszunk. A szocialista brigádmozga­lom továbbfejlesztése nagy­ban függ a mozgalom köz­ponti alakjaitól, a szocialista brigádvezetők személyétől. Úgy ítéljük meg, hogy az el­múlt évek során a brigádve­zetők zömének szaktudása, politikai látóköre, vezetési készsége és pedagógiai érzéke lényegesen fejlődött. Legtöbb­jük köztiszteletben álló, a kollektíva áltál elfogadott ve­zető. A mozgalom továbbfejlesz­tése azonban szükségessé te­szi, hogy vállalati szinten in­tézményesített formában, kö­rültekintően foglalkozzanak a mintegy 96 ezer brigádvezető­vel. Mindenekelőtt szükséges­nek tartjuk a brigádvezetők rendszeres tájékoztatását, to­vábbképzését. A tehetséges fiatalabb bri­gádvezetők részére tegyék le­hetővé, hogy magasabb iskolát végezhessenek el ösztöndíjjal. Kedves elvtársak! Szólnunk kell a brigádmoz­galom társadalomformáló sze­repéről, erejéről is. A mai tanácskozás egyúttal jubileu­mi ülés. Tíz esztendeje indult útjára ez a nemes kezdemé­nyezés. A tíz esztendő alatt e mozgalom felnőtt, de még nincs ereje teljében, mint ahogyan egész társadalmunk is a szocializmusba való át­menet korát éli. A társadalmi fejlődés és a brigádmozga­lom fejlődése között termé­szetes kölcsönhatás van. A szocialista brigádmozgalom­nak éppen az a történelmi sze­repe, hogy hatást gyakorol a társadalom fejlődésének egé­szére. A szocialista brigádmozga­lom az elmúlt tíz év során dinamikusan fejlődött és tar­talmában sokat gazdagodott. A mozgalom legfőbb jellem­zője az, hogy ma már meg­határozó szerepe van a vál­lalatok termelési, gazdasági eredményeiben és ezzel az egész népgazdaság fejlődésé­ben, nagy hatással van a dol­gozók tudatának -alakulására, és ezzel az egész társadalom tudatának fejlődésére. Ezért a szocialista brigádmozgal­mat ma már nemcsak üzemi, vállalati tényezőnek tekint­jük, hanem nagy társadalmi, politikai erőnek is, amely társadalmi méretekben járul hozzá szocialista céljaink megvalósításához. Az emberek társadalmunk­tól több lakást, magasabb bért, színvonalasabb szociális gondoskodást, magasabb nyugdíjat, több gyermekin­tézményt, egyszóval javuló életet várnak. Ezek jogos igé­nyek. Tegyük hozzá, hogy a történelemben a szocializ­mus az egyetlen olyan társa­dalom, ahol az uralkodó osz­tály — szövetségeseivel egye­temben — maga termeli meg és hozza létre az emberi jó­léthez és felemelkedéshez szükséges anyagi javakat. Olyan sajátos helyzetben vagyunk, hogy nálunk a mun­kásosztály, a dolgozó nép a megrendelő, a kivitelező és a felhasználó is. Ilyen módon a szocializmus iránti növekvő igények egyben a munkásosz­tálynak önmaga iránti na­gyobb igényességét jelentik. Haladásunk üteme a szocia­lizmustól elvárt igények ki­elégítése. Mindenekelőtt a munkásosztály, a szocialista útra tért parasztság, vala­mennyi dolgozó réteg odaadó, becsületes munkájától függ, ez alkotja társadalmunk arcu­latát, szocialista rendszerünk gazdagságát, erejét, szilárdsá­gát, s benne az egyes embe­rek személyes boldogulását, csak ezen az úton tudjuk a növekvő igényeket kielégíteni. Ez egyben meghatározza a mozgalom jövőjét, választ ad a szocialista brigádok azon kérdésére, hogy — „hogyan tovább?” Tisztelt Tanácskozás! Ked­ves elvtársak! Szilárdan hisszük, hogy munkásosztályunk, s elsősor­ban a szocialista brigádmoz­galomba tömörült több mint egymillió dolgozó féltő gon­dossággal ápolja a mozgalom nemes hagyományait, megérti a mai helyzetből származó követelményeket és latba ve­ti erejét, képességeit szocia­lista céljaink megvalósításá­ért. Gáspár Sándor nagy tet­széssel fogadott beszéde után Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottság első titkára mondotta el korreferátumát. Méhes Lajos korreferátuma A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozást, s külön kö­szöntötte az ifjúsági szoci­alista brigádok képviselőit A mozgalom hármas célki­tűzése — mondotta — 2 év után is vonzó maradt a mun­kástömegek, a munkásifjúság számára, mert benne szoci­alista céljaink megvalósításá­nak alapvető feladatai fogal­mazódnak meg. A szocialista brigádmozgalom vonzó ma­radt, mert a dolgozók önkén­tes elhatározásán, vállalásán, maximális öntevékenységén alapul. Az új gazdaságirányítás! rendszer kapcsán egész köz­véleményünk olyan fogal­makkal ismerkedett meg, mint a gazdaságosság, a jö­vedelmezőség az önállóság, a felelősség, a kockázatvállalás, az anyagi ösztönzés, az egyé­ni érdek, a népgazdasági ér­dek. Társadalmi céljaink megvalósításáért vívott har­cunkban a közgazdasági té­nyezőknek fontos politikai szerepük van. Hiba lenne azonban lebecsülni ezek mel­lett a dolgozó emberek öntu­datának jelentőségét, szere­pét a szocialista társadalom építésében, s nemcsak a gaz­dasági javak gyarapításában! A mi társadalmunkban olyan emberekre van szükség akik egyéni érvényesülésü­ket nem a közösséggel szem­ben, hanem annak boldogu­lásában keresik, idegen tőlük az önzés és a közöny. Vállal­ják a társadalom gondjait, mert tudják, hogy sorsuk ösz- szeforrt a nemzet, sőt a na­gyobb közösség: a szocialista világ sorsával. A sző legiga­zibb értelmében politizálnak, küzdenek a közömbösség a középszerűség, a hanyagság ellen. Ezeknek a tulajdonsá­goknak a kialakítása nem a távoli jövő, hanem már a ma feladata. Es különösen ér­vényes ez, ha az ifjúságra gondolunk, amelynek a hol­nap még igényesebb felada­tainak teljesítésére kell fel­készülnie. Ennek a felkészü­lésnek jó és 10 év alatt kipró­bált formája a szocialista bri- gádmozgalom. 330000 fiatal tag A szocialista brígádmozga- lom az elmúlt évben a dol­gozó ifjúság körében is tö­megmozgalommá, a szociálisra munkaverseny egyik legked­veltebb formájává vált. A fiatalokra gyakorolt vonzó hatását, népszerűségét bizo­nyítja, hogy az iparban és a mezőgazdaságban ma már 14 563 szocialista ifjúsági bri­gád működik, az idősebbek­kel közös brigádokban pedig csaknem 330 000 fiatal dol­gozik. Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a válla­latok, a szövetkezetek, és a kisebb gazdasági egységek kollektívái, vezetői is mind több olyan szocialista brigád sikereire figyelhetnek fel, amelyekben sok fiatal dolgo­zik, s amelyeket rátermett ifjú szakemberek vezetnek. Közülük néhány an részt vesznek tanácskozásunkon is. Jelen van például Kövesi Béla, a Borsodi Vegyikombi­nát telepfenntartási részlegé­ben dolgozó aranyplakettes szocialista ifjúsági brigád ve­zetője, akinek brigádja kivá­ló eredményt ért el a jubi­leumi munkaversenyben és a napi munka mellett rendsze­resen részt vesz 'a város ál­talános iskoláinak felújításá­ban. Ezzel nemcsak munka­helyén, hanem a vállalat egész kollektívája, s az egész város előtt tekintélyt szer­zett. Amikor az ifjúság! szoci­alista brigádokról ezen a ta­nácskozáson külön is szólunk, azért tesszük ezt, mert sze­retnénk, ha közvéleményünk a jelenleginél jobban tudná, hogy társadalmunkban nem a torzonborz külsejű, életcél nélküli hangoskodó fiatalok vannak nagyobb számban, ha­nem azok a magabiztos, mü­veit, szorgalmas, — mondhat­nám úgy is, hogy jóvágású, szimpatikus — a szocialista erkölcs normái alapján élő fiatalok, akiknek egy -esze éppen a szocialista brigádok­ban dolgozik. Az ifjúság helyzetéről vitá- zóknak azt ajánljuk, hogy is­merjék meg jobban az ifjú­ságnak ezt a rétegét. A szo­cialista brigádokban dolgozó fiatal nemzedék ugyanis szo­cialista eszméink, szocialista erkölcsünk hordozója és rá­juk bizton számíthat társa­dalmunk a mai és a holnapi feladatok megvalósításáért folytatott harcban. Ugyanakkor óvni kell ma­gunkat attól, hogy idealizál­juk a szocialista brigádmoz­galom jelenlegi helyzetet, az abban részt vevő valamennyi fiatal magatartását, mert itt is bőven van még mit ten­ni, megnyugvásra, elbizako­dottságra nincs okunk. 4 termelési mozgalmak Méhes Lajos ezután az if­júsági termelési mozgalmak sajátosságairól szólt — Gyakran érnek bennün­ket olyan elmarasztaló meg­jegyzések — mondotta — hogy a KISZ valami külön utat akar járni a munkaver­seny szervezésében, hogy — úgymond — nem jó a fiata­lok számára az, ami az idő­sebb nemzedéknek megfelel. Először talán azt a félreér­tést kellene tisztázni, hogy nem külön útról van szó, hi­szen as ifjúsági szocialista brigádoknak nincs más cél­juk, mint a felnőttekének.' Az ifjúsági termelési moz­galmak önállóságára mégis szükség van, mint ahogy az ifjúság nevelése, érdekeinek védelme is sajátos az össztár­sadalmi feladatokon belül. Az ifjúkor jellemző' tulaj­donsága egy old álról a ver­senykedv, az új iránti fogé­konyság, az állandó törekvés a szakmai elismertetésre, a képességek bizonyítására, más oldalról pedig a kevesebb élet- és szakmai tapasztalat. Az ifjúsági versenymozgalom e sajátosságoknak igyekszik megfelelni. Biztosítani az „egyforma súlycsoportba” tar­tozók versenyét, másrészt le­hetőséget teremteni arra, hogy az idősebb dolgozók ál­tal elért tudásszintet, szak­mai ismereteket és eredmé­nyeket el is érhessék és ter­mészetes az igyekezetünk, hogy túl is akarják szarnyal­ni azokat. A szocialista brigádmozga­lom jelenlegi helyzetének és a további fejlődés perspektí­váinak megítélésében sokféle véleménnyel lehet találkozni. Mi azzal a véleménnyel ér­tünk egyet, hogy a szocialista brigádmozgalom a jövőben is legyen tömeges, de követke­zetesebben ragaszkodjunk a reális követelmények tényle­ges teljesítéséhez. Á tényleges munka számit A formalizmus minden élő, eleven tevékenység legna­gyobb veszedelme, így ter­mészetesen a szocialista Drt- gádmozgalomé is. Veszélyes ez, ha felnőtteknél jelentke­zik, de különösen veszélyes a hatása a fiatalokra. Elisme­rést csak a ténylegesen el­végzett munka kaphat. Egy szépen dekorált brigádnapló még nem jelenti, azt, hogy a brigádban valóban gyarapod­nak is a szocialista vonások. Ha a külsőségek túl nagy hangsúlyt kapnak az értéke­lésben, ha túl könnyen el le­het nyerni a szocialista bri­gád címet, ez nemcsak a mozgalomnak art, hanem rossz hatást vált ki a benne résztvevő fiatalok között is. Igen fontos, hogy a válla­lások reálisak legyenek, és a vállalt kötelezettségeknek be­csületesen tegyünk eleget. Ez növeli a szocialista brigádok tekintélyét, önmagában is egészséges szocialista maga­tartásra neveli az ifjúságot Ezután így folytatta: — A tanulást a szocialista brigádok kezdettől fogva szé­lesebb értelemben fogják föl az általános művelődésnél. A szakmai továbbképzéstől a politikai képzésig, sőt a mű­velődés egyéb területéig sok minden ide sorolható. Még az általános ismereteket nyúj­tó alapfokú iskolai oktatás­ban is sok a feladat Az általános iskola első osztályába beiratkozott tanu­lók közül évente kb 40 000-en nem végzik eá 14 éves koru­kig a 8. osztályt. Nagyrészük az iparban, a mezőgazdaság­ban helyezkedik el. A tanulás folytatásában sokat segíthet­nek a szocialista brigádok. Az ifjúsági szocialista brigá­dokban azonban a nagyobb kérdés a szakmai továbbkép­zés, a magasabb általános műveltség megszerzése, A le­velező oktatásról készített sta­tisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években csökken az érdeklődés a továbbtanu­lás iránt. A szocialista brigádmozga­lom fontos feladata, hogy az ifjúságban a továbbképzés iránti igényt felkeltse. A KISZ-szervezeteknek a jövőben megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítaniok az ifjúsági szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak ideoló­giai, politikai képzésére. Eb­ben kérjük a párt és a szak- szervezetek maximális segít­ségét. Ezután arról szólt, hogy a brigádok a munkásmozgalom egyik legszebb tradícióját vi­szik tovább mai körülménye­ink között; a munkásszolida­ritás, az összetartozás érzé­sét. löbb segítséget a Hátatoknak Erre az elvtársi együttmű­ködésre, segítségre különösen nagy szükségük van a fiata­loknak, de különösen a pá­lyájuk kezdetén álló fiatal­embereknek. E tekintetben az ifjúsági szocialista brigádok a jövőben meg többet vállalhat­nának. Nem arról van sző, hogy dédelgessük, elkényez­tessük az új munkásokat. Tudjuk, hogy az életben való elindulásnál is meg kell fi­zetni mindenkinek a saját tandíját. De ezen sokat köny- nyíthet a kollektíva és azon belül különösen sokat tehet­nek a szocialista brigádok. A szocialista brigádmozga­lom a legteljesebb összhang­ban van a KISZ törekvései­vel, ezért — amint eddig, a jövőben is fontos feladatunk­nak tartjuk a mozgalom sok­oldalú támogatását, fejleszté­sét, célunk: mennél világo­sabbá tenni az ifjúság szá­mára, hogy a jövő olyan lesz, amilyenné az idősebb nemze­dékkel együtt a ma ifjúmun­kása, fiatal mezőgazdasági dolgozója és az értelmiség if­jú generációja formálja. En­nek megvalósításában fel­becsülhetetlen jelentősége van a szocialista brigádmoz­galomnak. Méhes Lajos beszédét nagy tapssal fogadták a jelenlé­vők. Vita a beszámoló felett Az elhangzott beszámolók felett megkezdődött a vita. Felszólalt Fábián Sándor (Nógrád), Kondrád Gyula (Budapest), Farkas Pál (Di­ósgyőr), Mészáros Istvánná (Szolnok), Hernádi Péter (Miskolc), Millesich Jánosné (Győr-Sopron), Imreffy Ist­ván (Fűzfő), Király Tibor (Tatabánya), Pásztélyi Miklós (Somogy), Bánkuti Zoltánná (Hajdú-Bihar), Soltész István (Borsod), Szűcs Ferenc (He­ves), Pintér József (Győr), Harsányt István (Budapest), László Ferenc (Csongrád) és Szappanos Mihály (Budapest). A pénteki tanácskozási na­pon felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára is. Ká­dár János beszédét vasárnapi lapszámunkban közöljük. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után az el­nök bejelentette, hogy a szo­cialista brigádvezetők orszá­gos tanácskozása szombaton reggel 9 órakor folytatja munkáját. * A Magyar Rádió és a Tele­vízió péntek este hangver­senyt adott a szocialista bri­gádvezetők országos tanács­kozásé részvevőinek tiszteleté- na.

Next

/
Thumbnails
Contents