Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-12 / 82. szám
W<». április 12. ■KELfT-MAGYARORSZAO S. cMK Megkezdődött a szocialista brigádvezetők Ili. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) A jó és követendő példáK mellett ugyanis az ágazati tanácskozásokon számtalan kritikai észrevétel hangzott el egyes gazdasági vezetőknek — főképp munkahelyi vezetőknek — a brigádmozgalommal szembeni értetlenségéről, passzivitásáról. Ezt sokan úgy fogalmazták meg, hogy a „hármas jelszót” egy negyedikkel kellene kiegészíteni, azzal, hogy „szocialista módon vezetni.” Határozott véleményünk, hogy a brigádokról, mint munkaközösségekről minden téren a gazdasági vezetők kötelesek gondoskodni és ezért a felelősség is őket illeti. Kívánatos lenne továbbá, hogy a tárcák és országos hatáskörű szervek, valamint a megyei tanácsok is hatékonyabban foglalkozzanak a mozgalommal. A szocialista brigádok a párt eszmei, politikai törekvéseinek megvalósítása érdekében fejtik ki tevékenységüket. A gazdasági, politikai és mozgalmi szerveknek az eddiginél hatékonyabban és érdemlegesebben kell a brigádokat segíteniük. A párt- szervezetektől azt kérjük, hogy segítsék a gazdasági és mozgalmi szervek tevékenységének összehangolását és ellenőrizzék önálló és az együttes felelősségük érvényesülését. legyen tömegmozgalom A szocialista brigádmozgalom fejlődéséről különbözők a vélemények. Egyesek úgy fogják fel, hogy tömegessé válása már társadalmi méretű. minőségi változást jelent. Mások „felhígulásról”, a mozgalom „tekintélyének” és „vonzerejének” hanyatlásáról beszélnek és a kivezető utat a „szocialista” címek tömeges megvonásában látják. Vannak akik úgy teszik fel a kérdést: tömeg-, vagy elitmozgalom legyen-e a szocialista brigádmozgalom? Egyetértünk azzal, hogy a szocialista brigádmozgalom céljánál és tömegességénél fogva szocialista fejlődésünk egyik lényeges hajtóerejévé vált. Ezt nagy eredménynek tartjuk. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a mozgalomban részt vevő kollektívák tevékenysége nem áll egyforma színvonalon. Miből adódik ez? Egyrészt abból, hogy a korábbi években a legóntudatosabb dolgozók példáját követve a mozgalomhoz nagy számban csatlakoztak olyan egyének és kollektívák, akiknek gondolkodásmódja, öntudata, felkészültsége elmarad a mozgalom úttörőitől. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a régi, nagy érdemeket szerzett kollektívák személyi összetétele is jelentősen átalakult Mi nem tartjuk hibának, hogy a különböző szinten álló dolgozók tömegesen csatlakoznak a mozgalomhoz. A szociálisa brigádmozgalom egyik legnagyszerűbb hivatása éppen az, hogy mint nevelő kollektíva, segítse a benne részt vevők sokirányú képzését és tudati fejlődését Ebben az értelemben tehát a tömegességet kívánatosnak tartjuk. Tapasztalataink szerint — s ebben igazuk van a brigádvezetőknek . — magasabb követelményeket kell támasztar ni a brigádok munkájának elbírálásánál, a szocialista cím odaítélésénél. A „szocialista brigád” címnek ma már társadalmi rangja van. Ezt csak úgy lehet megóvni, ha ténylegesen az arra érdemes brigádoknak ítélik oda a címet. Gyakori, hogy a termelési eredményeket elegendőnek tartják a szocialista cím elnyeréséhez. De ha így ítélünk oda címet, akkor a szocialista brigádot semmi sem különbözteti meg más jól dolgozó munkabrigádtóL Ilyen értelemben elfogadható aggálynak tartjuk a mozgalom „felhígulásáról” elhangzott véleményeket és fontos feladatnak tekintjük a bírált, helytelen gyakorlat megszüntetését. A szocialista brigádtól többet kell elvárni a termelés, az önművelés és a szocialista együttélés terén. A hármas jelszó egységes egészet képez, mindegyik eleme lényeges, egyiket sem lehet mellékesnek tekinteni. A mozgalom szocialista jellegét éppen ez a sajátosság adja meg Helyenként a mozgalomban fellelhetők — a brigádok és az irányító szervek részéről egyaránt — a formalizmus és bürokratizmus káros jelenségei is. Egyes helyeken a brigádokkal való foglalkozás helyett előtérbe került a „papiros munka”, a felesleges kimutatások és jelentések készítése, a formális, erőfesz^ tésekre nem serkentő kötele» zettségvállalások és a bürokratikus értékelési módszerek egyaránt károsak, megszüntetésüket kívánatosnak tartjuk. Erkölcsi és anyagi ösztönzés Gáspár Sándor ezután megállapította: — Ma már irreális a szocialista brigád címre jogosultságot egyéves tevékenység alapján megállapítani, mivel a szocialista jelleg kialakulása és megerősödése kollektíváktól függően hosz- szabb-rövidebb folyamat. A jelenlegi kitüntetési rendszert továbbra is fenn kell tartani, de javítani kell a kitüntetések adományozásának módját. Fontos kérdés — folytatta , a kollektívák munkájának elismerése, az erkölcsi és anyagi ösztönzés. Az utóbbi egy-két évben e tekintetben sok helyes intézkedés történt. Mindezt figyelembe véve is, az erkölcsi és anyagi ösztönzést tovább kell fejleszteni. Például a gyakorlatban nem mindig érvényesül az erkölcsi és anyagi elismerés egysége. Az erkölcsi elismerésekhez, kitüntetésekhez nem jár intézményesített pénzjutalom, béremelés. Esetenként az is előfordul, hogy a szocialista brigádok kapják a „címet”, mások a pénzjutalmat, a béremelést. Többen javasolták, hogy a bronz, ezüst és arany fokozatú kitüntetésekkel járjon intézményesített pénzjutalom. Ez esetben olyan módosítást kellene eszközölni, hogy a kitüntetések ne a mozgalomban eltöltött évek számától függjenek, mint jelenleg, hanem a kollektívák tevékenységének színvonalától. As önök véleményét is kérjük, hogy milyen megoldást válasszunk. A szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése nagyban függ a mozgalom központi alakjaitól, a szocialista brigádvezetők személyétől. Úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt évek során a brigádvezetők zömének szaktudása, politikai látóköre, vezetési készsége és pedagógiai érzéke lényegesen fejlődött. Legtöbbjük köztiszteletben álló, a kollektíva áltál elfogadott vezető. A mozgalom továbbfejlesztése azonban szükségessé teszi, hogy vállalati szinten intézményesített formában, körültekintően foglalkozzanak a mintegy 96 ezer brigádvezetővel. Mindenekelőtt szükségesnek tartjuk a brigádvezetők rendszeres tájékoztatását, továbbképzését. A tehetséges fiatalabb brigádvezetők részére tegyék lehetővé, hogy magasabb iskolát végezhessenek el ösztöndíjjal. Kedves elvtársak! Szólnunk kell a brigádmozgalom társadalomformáló szerepéről, erejéről is. A mai tanácskozás egyúttal jubileumi ülés. Tíz esztendeje indult útjára ez a nemes kezdeményezés. A tíz esztendő alatt e mozgalom felnőtt, de még nincs ereje teljében, mint ahogyan egész társadalmunk is a szocializmusba való átmenet korát éli. A társadalmi fejlődés és a brigádmozgalom fejlődése között természetes kölcsönhatás van. A szocialista brigádmozgalomnak éppen az a történelmi szerepe, hogy hatást gyakorol a társadalom fejlődésének egészére. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt tíz év során dinamikusan fejlődött és tartalmában sokat gazdagodott. A mozgalom legfőbb jellemzője az, hogy ma már meghatározó szerepe van a vállalatok termelési, gazdasági eredményeiben és ezzel az egész népgazdaság fejlődésében, nagy hatással van a dolgozók tudatának -alakulására, és ezzel az egész társadalom tudatának fejlődésére. Ezért a szocialista brigádmozgalmat ma már nemcsak üzemi, vállalati tényezőnek tekintjük, hanem nagy társadalmi, politikai erőnek is, amely társadalmi méretekben járul hozzá szocialista céljaink megvalósításához. Az emberek társadalmunktól több lakást, magasabb bért, színvonalasabb szociális gondoskodást, magasabb nyugdíjat, több gyermekintézményt, egyszóval javuló életet várnak. Ezek jogos igények. Tegyük hozzá, hogy a történelemben a szocializmus az egyetlen olyan társadalom, ahol az uralkodó osztály — szövetségeseivel egyetemben — maga termeli meg és hozza létre az emberi jóléthez és felemelkedéshez szükséges anyagi javakat. Olyan sajátos helyzetben vagyunk, hogy nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép a megrendelő, a kivitelező és a felhasználó is. Ilyen módon a szocializmus iránti növekvő igények egyben a munkásosztálynak önmaga iránti nagyobb igényességét jelentik. Haladásunk üteme a szocializmustól elvárt igények kielégítése. Mindenekelőtt a munkásosztály, a szocialista útra tért parasztság, valamennyi dolgozó réteg odaadó, becsületes munkájától függ, ez alkotja társadalmunk arculatát, szocialista rendszerünk gazdagságát, erejét, szilárdságát, s benne az egyes emberek személyes boldogulását, csak ezen az úton tudjuk a növekvő igényeket kielégíteni. Ez egyben meghatározza a mozgalom jövőjét, választ ad a szocialista brigádok azon kérdésére, hogy — „hogyan tovább?” Tisztelt Tanácskozás! Kedves elvtársak! Szilárdan hisszük, hogy munkásosztályunk, s elsősorban a szocialista brigádmozgalomba tömörült több mint egymillió dolgozó féltő gondossággal ápolja a mozgalom nemes hagyományait, megérti a mai helyzetből származó követelményeket és latba veti erejét, képességeit szocialista céljaink megvalósításáért. Gáspár Sándor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottság első titkára mondotta el korreferátumát. Méhes Lajos korreferátuma A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozást, s külön köszöntötte az ifjúsági szocialista brigádok képviselőit A mozgalom hármas célkitűzése — mondotta — 2 év után is vonzó maradt a munkástömegek, a munkásifjúság számára, mert benne szocialista céljaink megvalósításának alapvető feladatai fogalmazódnak meg. A szocialista brigádmozgalom vonzó maradt, mert a dolgozók önkéntes elhatározásán, vállalásán, maximális öntevékenységén alapul. Az új gazdaságirányítás! rendszer kapcsán egész közvéleményünk olyan fogalmakkal ismerkedett meg, mint a gazdaságosság, a jövedelmezőség az önállóság, a felelősség, a kockázatvállalás, az anyagi ösztönzés, az egyéni érdek, a népgazdasági érdek. Társadalmi céljaink megvalósításáért vívott harcunkban a közgazdasági tényezőknek fontos politikai szerepük van. Hiba lenne azonban lebecsülni ezek mellett a dolgozó emberek öntudatának jelentőségét, szerepét a szocialista társadalom építésében, s nemcsak a gazdasági javak gyarapításában! A mi társadalmunkban olyan emberekre van szükség akik egyéni érvényesülésüket nem a közösséggel szemben, hanem annak boldogulásában keresik, idegen tőlük az önzés és a közöny. Vállalják a társadalom gondjait, mert tudják, hogy sorsuk ösz- szeforrt a nemzet, sőt a nagyobb közösség: a szocialista világ sorsával. A sző legigazibb értelmében politizálnak, küzdenek a közömbösség a középszerűség, a hanyagság ellen. Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakítása nem a távoli jövő, hanem már a ma feladata. Es különösen érvényes ez, ha az ifjúságra gondolunk, amelynek a holnap még igényesebb feladatainak teljesítésére kell felkészülnie. Ennek a felkészülésnek jó és 10 év alatt kipróbált formája a szocialista bri- gádmozgalom. 330000 fiatal tag A szocialista brígádmozga- lom az elmúlt évben a dolgozó ifjúság körében is tömegmozgalommá, a szociálisra munkaverseny egyik legkedveltebb formájává vált. A fiatalokra gyakorolt vonzó hatását, népszerűségét bizonyítja, hogy az iparban és a mezőgazdaságban ma már 14 563 szocialista ifjúsági brigád működik, az idősebbekkel közös brigádokban pedig csaknem 330 000 fiatal dolgozik. Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, és a kisebb gazdasági egységek kollektívái, vezetői is mind több olyan szocialista brigád sikereire figyelhetnek fel, amelyekben sok fiatal dolgozik, s amelyeket rátermett ifjú szakemberek vezetnek. Közülük néhány an részt vesznek tanácskozásunkon is. Jelen van például Kövesi Béla, a Borsodi Vegyikombinát telepfenntartási részlegében dolgozó aranyplakettes szocialista ifjúsági brigád vezetője, akinek brigádja kiváló eredményt ért el a jubileumi munkaversenyben és a napi munka mellett rendszeresen részt vesz 'a város általános iskoláinak felújításában. Ezzel nemcsak munkahelyén, hanem a vállalat egész kollektívája, s az egész város előtt tekintélyt szerzett. Amikor az ifjúság! szocialista brigádokról ezen a tanácskozáson külön is szólunk, azért tesszük ezt, mert szeretnénk, ha közvéleményünk a jelenleginél jobban tudná, hogy társadalmunkban nem a torzonborz külsejű, életcél nélküli hangoskodó fiatalok vannak nagyobb számban, hanem azok a magabiztos, müveit, szorgalmas, — mondhatnám úgy is, hogy jóvágású, szimpatikus — a szocialista erkölcs normái alapján élő fiatalok, akiknek egy -esze éppen a szocialista brigádokban dolgozik. Az ifjúság helyzetéről vitá- zóknak azt ajánljuk, hogy ismerjék meg jobban az ifjúságnak ezt a rétegét. A szocialista brigádokban dolgozó fiatal nemzedék ugyanis szocialista eszméink, szocialista erkölcsünk hordozója és rájuk bizton számíthat társadalmunk a mai és a holnapi feladatok megvalósításáért folytatott harcban. Ugyanakkor óvni kell magunkat attól, hogy idealizáljuk a szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetet, az abban részt vevő valamennyi fiatal magatartását, mert itt is bőven van még mit tenni, megnyugvásra, elbizakodottságra nincs okunk. 4 termelési mozgalmak Méhes Lajos ezután az ifjúsági termelési mozgalmak sajátosságairól szólt — Gyakran érnek bennünket olyan elmarasztaló megjegyzések — mondotta — hogy a KISZ valami külön utat akar járni a munkaverseny szervezésében, hogy — úgymond — nem jó a fiatalok számára az, ami az idősebb nemzedéknek megfelel. Először talán azt a félreértést kellene tisztázni, hogy nem külön útról van szó, hiszen as ifjúsági szocialista brigádoknak nincs más céljuk, mint a felnőttekének.' Az ifjúsági termelési mozgalmak önállóságára mégis szükség van, mint ahogy az ifjúság nevelése, érdekeinek védelme is sajátos az össztársadalmi feladatokon belül. Az ifjúkor jellemző' tulajdonsága egy old álról a versenykedv, az új iránti fogékonyság, az állandó törekvés a szakmai elismertetésre, a képességek bizonyítására, más oldalról pedig a kevesebb élet- és szakmai tapasztalat. Az ifjúsági versenymozgalom e sajátosságoknak igyekszik megfelelni. Biztosítani az „egyforma súlycsoportba” tartozók versenyét, másrészt lehetőséget teremteni arra, hogy az idősebb dolgozók által elért tudásszintet, szakmai ismereteket és eredményeket el is érhessék és természetes az igyekezetünk, hogy túl is akarják szarnyalni azokat. A szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetének és a további fejlődés perspektíváinak megítélésében sokféle véleménnyel lehet találkozni. Mi azzal a véleménnyel értünk egyet, hogy a szocialista brigádmozgalom a jövőben is legyen tömeges, de következetesebben ragaszkodjunk a reális követelmények tényleges teljesítéséhez. Á tényleges munka számit A formalizmus minden élő, eleven tevékenység legnagyobb veszedelme, így természetesen a szocialista Drt- gádmozgalomé is. Veszélyes ez, ha felnőtteknél jelentkezik, de különösen veszélyes a hatása a fiatalokra. Elismerést csak a ténylegesen elvégzett munka kaphat. Egy szépen dekorált brigádnapló még nem jelenti, azt, hogy a brigádban valóban gyarapodnak is a szocialista vonások. Ha a külsőségek túl nagy hangsúlyt kapnak az értékelésben, ha túl könnyen el lehet nyerni a szocialista brigád címet, ez nemcsak a mozgalomnak art, hanem rossz hatást vált ki a benne résztvevő fiatalok között is. Igen fontos, hogy a vállalások reálisak legyenek, és a vállalt kötelezettségeknek becsületesen tegyünk eleget. Ez növeli a szocialista brigádok tekintélyét, önmagában is egészséges szocialista magatartásra neveli az ifjúságot Ezután így folytatta: — A tanulást a szocialista brigádok kezdettől fogva szélesebb értelemben fogják föl az általános művelődésnél. A szakmai továbbképzéstől a politikai képzésig, sőt a művelődés egyéb területéig sok minden ide sorolható. Még az általános ismereteket nyújtó alapfokú iskolai oktatásban is sok a feladat Az általános iskola első osztályába beiratkozott tanulók közül évente kb 40 000-en nem végzik eá 14 éves korukig a 8. osztályt. Nagyrészük az iparban, a mezőgazdaságban helyezkedik el. A tanulás folytatásában sokat segíthetnek a szocialista brigádok. Az ifjúsági szocialista brigádokban azonban a nagyobb kérdés a szakmai továbbképzés, a magasabb általános műveltség megszerzése, A levelező oktatásról készített statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években csökken az érdeklődés a továbbtanulás iránt. A szocialista brigádmozgalom fontos feladata, hogy az ifjúságban a továbbképzés iránti igényt felkeltse. A KISZ-szervezeteknek a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniok az ifjúsági szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak ideológiai, politikai képzésére. Ebben kérjük a párt és a szak- szervezetek maximális segítségét. Ezután arról szólt, hogy a brigádok a munkásmozgalom egyik legszebb tradícióját viszik tovább mai körülményeink között; a munkásszolidaritás, az összetartozás érzését. löbb segítséget a Hátatoknak Erre az elvtársi együttműködésre, segítségre különösen nagy szükségük van a fiataloknak, de különösen a pályájuk kezdetén álló fiatalembereknek. E tekintetben az ifjúsági szocialista brigádok a jövőben meg többet vállalhatnának. Nem arról van sző, hogy dédelgessük, elkényeztessük az új munkásokat. Tudjuk, hogy az életben való elindulásnál is meg kell fizetni mindenkinek a saját tandíját. De ezen sokat köny- nyíthet a kollektíva és azon belül különösen sokat tehetnek a szocialista brigádok. A szocialista brigádmozgalom a legteljesebb összhangban van a KISZ törekvéseivel, ezért — amint eddig, a jövőben is fontos feladatunknak tartjuk a mozgalom sokoldalú támogatását, fejlesztését, célunk: mennél világosabbá tenni az ifjúság számára, hogy a jövő olyan lesz, amilyenné az idősebb nemzedékkel együtt a ma ifjúmunkása, fiatal mezőgazdasági dolgozója és az értelmiség ifjú generációja formálja. Ennek megvalósításában felbecsülhetetlen jelentősége van a szocialista brigádmozgalomnak. Méhes Lajos beszédét nagy tapssal fogadták a jelenlévők. Vita a beszámoló felett Az elhangzott beszámolók felett megkezdődött a vita. Felszólalt Fábián Sándor (Nógrád), Kondrád Gyula (Budapest), Farkas Pál (Diósgyőr), Mészáros Istvánná (Szolnok), Hernádi Péter (Miskolc), Millesich Jánosné (Győr-Sopron), Imreffy István (Fűzfő), Király Tibor (Tatabánya), Pásztélyi Miklós (Somogy), Bánkuti Zoltánná (Hajdú-Bihar), Soltész István (Borsod), Szűcs Ferenc (Heves), Pintér József (Győr), Harsányt István (Budapest), László Ferenc (Csongrád) és Szappanos Mihály (Budapest). A pénteki tanácskozási napon felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Kádár János beszédét vasárnapi lapszámunkban közöljük. Kádár János nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása szombaton reggel 9 órakor folytatja munkáját. * A Magyar Rádió és a Televízió péntek este hangversenyt adott a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásé részvevőinek tiszteleté- na.
