Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-10 / 80. szám

í»89 április 10. KELBT-MAGYAKORSZÄO s űtd«l Az állam és a szövetkezetek A szociálist# állam a szö­vetkezeteket a szocialista tu­lajdon egyik formájának te­kinti és támogatja fejlődésü­ket. Számít arra. hogy ered­ményesen és hasznosan mű­ködnek a mezőgazdasági és az ipari termelés, a szolgálta­tások, a kereskedelem és az ellátás bővítésében, minősé­gi fejlesztésében. Az állam álláspontja az, hogy a szövetkezet a tagok vagyoni és személyi társulá­sa. Szocialista üzem, mely az önkormányzat elvei szerint működik, s önálló, szövetke teti vállalatszerű gazdálkodás folytat. Szocialista szellem­ben neveli a tagjait. Az álla. mi szervek a szövetkezet tár­sadalom- és gazdaságpolitikai céljainak megfelelően gazda­ságpolitikai eszközökkel be­folyásolják a szövetkezet te­vékenységét s felügyelettel segítik törvényes működésű, két. A szövetkezetek érdekvé­delmi szervei — területi szö­vetségek. országos tanácsok — egyrészt képviselik a szö­vetkezetek egy-egy csoportjá­nak érdekeit az állami szer. vek előtt, másrészt előmozdít­ják a szövetkezetekben az ön- kormányzat és az önálló vál­lalatszerű gazdálkodás fejlő­dését A szövetkezetek. területi szövetségeik, országos taná­csaik és az állam viszonyai­nak az új helyzetnek megfe­lelő rendezése folyamatban van. A mezőgazdasági szövet­kezetekről már korábban tör­vényt alkotott az országgyű­lés, a kisipari, fogyasztási, ta­karék és lakásszövetkezetek jogi helyzetének rendezésére pedig a kormány az idén ho­zott. határozatot. A. mezőgazdasági szövetke­zetekre vonatkozóan már rendezett, az egyéb szövetke­zetekre pedig fokozatosan al­kalmazásra kerülő főbb elvek a .következők: A szövetkezetek társa da. lom. és gazdaságpolitikai cél- •íátj tulajdonviszonyait, szer­vezeti működési és gazdál­kodási elveit, tevékenységi" körét, a? állami és az érdek­védelmi szervek- -feladatait magas színtű jogszabályok ban — törvényben, törvény­erejű rendeletben — célszerű megfogalmazni. A törvény, színtű rendezés hathatós se­gítséget ad abban, hogy a szövetkezet valóban a ta­gok önkéntes vagyoni és sze­mélyi társulása leayen, ügyei­ben a tarok dönthessenek és élvezhessék a szövetkezés előnveit. a munkát és a veze­tést tagsági viszonyuk alap­ján: a tagok végezzék. Anyagi érdekeltségük az önkormány­zat és a vállalatszerű gazdál­kodás fejlesztésére, az egyé­ni! szövetkezeti és népgazda­sági érdek összehangolására ösztönözzön. A szövetkezet gazdálkodási rendszere a tulaj­doni sajátosságok szerint ala­kuljon. A tagság maga rendel­kezzék szövetkezetével, kap­csolatait a maga nevében ön­állóan létesítse, alapjait a maga számára képezze. Más szövetkezetekkel és vállala tokkal társulhasson. Az önkormányzatot, önálló, ságot es vállalatszerű gazdál­kodást nagymértékben segí, ti, ha a törvényszintű jogsza. baly a közgyűlés hatásKöré- be utalja a szövetkezet alap­vető kérdéseinek eldöntését, 'rvonalazza a tagok jogait ■ - iteiességeit, a szervezeti és -alkodási elveket, Lénye biztosíték a törvényszín- [ű előírások gyakorlati meg- rlósításában, hogy az állam a szövetkezetek működésének, a működés törvényességének felügyeletét az ágazati minisz­ter feladatává teszi, s előírja, nogy azt a tanácsok végre­hajtó bizottságai és azok szak- igazgatási szervei útján gya­korolja. A szövetkezetek önkor­mányzatának és vállalatszerű gazdálkodásának fejlődését szolgálja az érdekképviseleti szervek helyzetével, feladatai, val kapcsolatos állásfoglalás is. A szövetkezetekre határo­zatokat nem hozhatnak. a szövetkezetekkel versenyben álló vállalatokat nem tarthat­nak fenn. Ugyanakkor a szö- kezetek. szövetkezeti társulá sok és szövetségek működé­sét, gazdálkodását és szerve­zetét általánosan, alapvetően érintő miniszteri és államtit­kári rendelkezések csak az or­szágos érdekvédelmi szerv egyetértésével adhatók ki, s a tanácsok vég­rehajtó bizottságainak szak- igazgatási szervei és más területi államigazgatási szer­vek is kötelesek a szövet, kezetekkel kapcsolatos általá­nos érvényű intézkedéseiket a szövetkezetek illetékes terü­leti szövetségével egyeztetni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek a múlt évben elkészítették új alapszabályu­kat, az egyszerűbb mezőgaz­dasági, továbbá a kisipari és fogyasztási szövetkezetek eb. ben a? évben készítik-el. A tanácsok a mezőgazdasági szö­vetkezetek törvényes műkö­dése felett a felügyeletet a szövetkezeti törvény szerint látják el. az egyéb szövetke­zetekkel kapcsolatos felada­taikra most készülnek fel. A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei és orszá­gos tanácsuk már az új hely. zetnek megfelelően működ­nek az eevéb szövetkezetek területi szövetségeinek és or­szágos szerveiknek munkája átalakulóban van. Helyzetük törvény-szintű rendezése 1970- re várható az eddig kialakuH elvek és megielent jogszabá­lyok azonban számukra is le­hetővé teszik, hogv korszerű sítik tevékenységüket, mun­kamódszerüket. szervezetüket és gazdálkodásukat. <M. J.) Nem pénzért, nem dicsőségért • •. • • Önkéntes falusi tűzoltók jubileumára ,A kállósetnjéni Péterhal- mán tűz van!” Ahogy ez a mondat elhang­zott — még nem tudták pon. tosan, hol is van a tűz — egy kéz felkattintotta a piros kapcsoló gombját és megszó­lalt a sziréna. A nagvkállói tűzóltótestület székházában felberregett a Diesel-motoros fecskendő motorja és csak ezután kérdezték, kinél van a tűz. Mire letették a kagylót, a jármű tetején ültek a tűzol­tók- Menet közben öltöztek át a munkaruhába. A riasztástól számított hét perc múlva már ott voltak a veszélynél —. a kiindulási ponttól 14 kilomé­terre. Ők érkeznek leghamarabb Naponta gyakorlatozó, fia­tal állami tűzoltóknak is be­csületére válna ez a gyorsa­ság. S ha tudjuk, hogy a nagykállói testület tagjai ön kéntesek, dolgoznak valahol, vagy nyugdíjasok, a földek­ről, a munkahelyükről ro­hannak kerékpáron, kismoto­ron •— ki min tud —. akkor alig hihető ez a tempó. Pedig így van — így hosszú idő óta. A nagykállóiak arról híresek megyeszerte, hogy nincs a já­rásban, a környéken olyan tűz, ahová ne a leghamarabb érkezzenek. Szabolcs egyik legrégebbi testületé ez, tavaly ünnepel­te 75 éves jubileumát. Meg­kapták az országos parancs­nok dicséretét, okleveleket, s nyolcán kis pénzjutalmat. A parancsnok. Fölc/esi Rezső bá­csi. aki 31 éve irányítja ezt a munkát, a belügyminisztertől vette át a Tűzrendészeti Érem arany fokozatát. Negyvenhetén vannak és többségük idős, nyugdíjas. Foglalkozásra nézve kőműves, vagy kéményseprő, tisztvise­lő. raktáros, vagy földműves. Főképp kőműves és kémény­seprő. Talán mert ők tudják igazán mit jelent építeni mit jelent a családokra a tűzve­szély. Ha elhangzik a riasztás Kimeri János bácsit emlí­tik. Kiskállóban lakik, s egy riasztáskor éjjel azonnal ke rékpárra pattant, hogy elérje a motorost. Útközben talál­ta. A járműnek intett, de az nem állt meg (minden másod­perc nagy veszteség lehet) és megfordult, ment a kocsi után kerékpáron. Még időben oda­ért. még oltotta a tüzet. Leg­utóbb Csordás Ferenc 67 esz­tendős kőműves — nélküle alig van tűzoltás — érkezett későn. Minden áron ki akart menni Semjénbe, de már nem fért a kocsira, voltak fiata­labbak. „A legnehezebb fela, dat ez: lebeszélni az embere­ket...” — mondja Csernyák József főtörzsőrmester, aki ott az állami tűzoltóságot képviseli. És Csányi Pali bácsi a mezőről rohan egy riasztás esetén úgy, hogy szóval sem lehet utolérni. Pedig nyugdí­jas már, egykori kőműves, Balogh József, a parancsnok­helyettes, a Írisz 57 éves rak­tárosa — nagy vagyQnért fe­lel pedig — otthagyja egy kislányra a raktárt, & megy a tűzhöz. Hányán vannak még ilye­nek! —- Melyik volt a legemléke­zetesebb eset? Mind az volt De tálán a ju bileumi ünnepségek. Vagy a versenyek, amelyeken sóira hozza ez a csapat az első he­lyezéseket. Vagy az, amikor tavaly a gyerekek meggyújtot­ták a község szélén az öreg ház környékét és a házakat fenyegették a lángok. Akkor is ők érkeztek hamarabb. És a keskeny, kétoldalt fasorral szegélyezett dűlőúton csak ők tudtak bemenni. Ott volt egy nyugalmazott önkéntes tűzol­tó is, aki asztmás. A neve Gerzánics Sándor. A nagykállói járás minden falujában ók oltanak, ha baj van. De mennek a környékre is: Orosra, Kislétára. Nyír, derzsre, Ujfehértóra. — A jutalom? — Az önkéntes idős pa rar.csnok egy stampedli pá linkáia. ö évi 1100 forintos tiszteletdíjat kap. Azt hiszem, nem sok marad belőle neki. A tűzoltók unokái Itt nem lehet vezetni nagy szigorral. ezek az emberek nem a pénzért, a dicsőségért teszik, amit vállaltak, csu­pán tisztességből. És a baráti összetartozásért. A falak tele oklevéllel, a szekrény serlegekkel. A tűz oltásán kívül itt van a to­vábbképzés, a rendezvénye, ken való felügyelet, a megelő­zés: minden kéményt gondo­san megvizsgálnak és min­den házat. A hétköznapokon a ruhák — tiszti és tiszthe­lyettesi uniformisok — ott áll­nak a raktárban. Ünnepeken kivonulnak az öreg csapat- zászlóval most Pesten van az országos kiállításon — és menetelnek. Az öregek mellett ott van nak a fiatalok. S ott vannak a lányok — p tüzol+ók lánvai -T-. s az úttörők. akik maid átveszik nagyszülőik felada­tát. Kepka János Nemrégiben félíüllel hallottam illetékes vendéglátói pari szakember nyilatkozatát a nyíregyházi rádióban. Lényegében arról volt szó, hogv kiadnak néhány gebines engedélyt, azon Indokolással, hogy kulturáltabb szolgáltatást biztosítsanak a vendégeknél,. Ismétlem, félfüllel hallottam, lehet hogy pon­tatlan vagyok, de az eszmei lényege, úgy érzem, ez volt. Rendkívül érdekesnek találom a gondolatot. Valami, úgy látszik, megváltozott. Ugyanis — ha jól em­lékszem — annak idején azért hoztuk létre a szocialista ven­déglátás rendszerét, vagy a nyíregyházi vendéglátóipart. A döntést szabadjon legyen az olvasóra bízni. Óriási forgalmat bonyolított le kereskedelmünk húsvét- kor. A Nyíregyházán készült sonkából is sok fogyott. Kap­kodták, mint a cukrot. Jómágunk is kettőt vettünk. Megfő- zésük után sokat kellett gondolkodnunk, mire is haszniljyjz azokat, ugyanis a sonka — ezt vevőtársaink sokasága, de az Üzleti eladók is örömmel igazolják — étkezésre nem volt al- .kalmas. Száraz volt, sós, kőkemény. Csizmatalpnak kétségtelenül ideális és átí forintos kíná­lati áron még kedvezményesnek is minősíthető, azonban csa­ládunkban senki sem hord csizmát. Végül is megtaláltuk a helyes megoldást. Húst vágunk rajta bárddal. Különösen a lapos sonka bírja jól és úgy tű­nik, évtizedekre megoldódott a házi húsvágótoké gond. Egyébként az ipar ezt angol szalonnában is kitűnően produkálja, annak - hasonlóan napok alatt — kőkeménnyé váló húsa ki? ügyességgel apróra vágva szegként hasznosít­ható a háztartásban. Elismerés, hogy húsiparunk hiányzó cikkeket tud pótolni. Óriási boroshurdot állítottak fel a Szamuely téren, a Szamuely-szobor közelében. Két műalkotást, kínosan közel egymáshoz. A szobor Olcsai Kis Zoltán alkotása, a hordó- tervező művész nevét még nem ismerem. A boroshordóban italt mérnek, vagy terveznek mérni. Hogy miért itt, azt rögtön kitaláltam. Más indok nem lehet* minthogy azon italkedvelők, akik a szemközti utasellátóból a Petőfi úton haladnak hazafelé, ne kelljen a Bisztróig meg­tartóztatni önmagukat — hiszen több száz méterről van szó végeredményben —, hanem rögvest a téren is masukhoz vehessék a folyékony szőlőt, vagy kenyeret. Ez a gondoskodás több, mint figyelmesség, ez már méljr humanizmust sejtet. Azonban nemcsak „humanizmus” van a világon, hanem Ízlés is. Kérjük, nagyon kérjük az illetékeseket, hogy sürgő­sen keressenek más megoldást a vendégek figyelmes kiszol­gálására. (»> Együtt négy falu határa Jobb ellátás, sze/t tervek Csenger környékéit A liagygéci Kossuth, kom- lodtótfalui es csengersimai Két Vadas Testvér, valamint a esengeri Lenin Tsz válasz tott küldöttei megbízatásuk alapján kimondták a három tsz egyesülését. É döntéssel lényegében négy falu közös határát egyesítették. A köz­ponti iroda helyéül Csengerl jelölték ki, s elnevezésnek a Lenin nevet hagyták, meg. Az összes közös terület kilenc­ezer hold fölé emelkedett, a tagsag száma pedig csaknem egyezerhetszáz. A% erősebb alapok, a nagyobb lehetősé­gek keresése volt az egyesü­lés indító oka — jól számi tottak. Mindjárt az egyesüléskor mind a gazdasági bázis fejlesztése, mind a termelés Megyénk fezsef Attila-dijas költője: Ratkó József Nemcsak a világgal vívó­dott hosszú ideig, önmagával is. Kereste helyét, hogy mél­tó harcosa lehessen a jelen­nek. Göröngyös úton, idegté­pő vetődéssel, szívós kitar­tással jutott mind tovább emberi és költőj helytállásá­nak munkálásában. A leg- nypmorúságosabb proletár- világból indult el Ratkó Jó­zsef, Angyalföldről. „Anyá­mat elrágta a rák, apámat megölte a méreg” vallja egyik versében, A? apátián, anyátlan hányó­dásba ágyazott gyermekkor sötét színei sajátos hangula­tot adnak első, 1966-ban meg jelent kötetének. „Félelem nélkül”, e? a kötet címe, s inkább nevezhető önéletrajzi vallomásnak, mint kitekin­tésnek a fiatal költő elé táru­ló horizontra. Mégis egyfajta erkölcsi és érzelmi hovatarto Zását szólaltatja meg Ratkó József, a falusi pedagógus, a gyermekotthoni nevelő fárad­ságos munkájának közepette Írott verseiben. Azok közé tartozónak vallja magát, akik a félelem nélküli élet mel­lett tesznek hitet, s ezért ké­szek küzdeni az önmaguk­ban munkáló visszahúzó erők ellen éppúgy, mint minden fé­kező erő ellen, amely gátol­ja az egyén teljes emberi ki­bontakozását. Ezt, az első kö­tetet tartja a legkedvesebbnek, erről beszél a legszívesebben. De nem tagadja, hogy ez az időszak a felkészülés, az „ér­lelődés” első állomásának kinthető. A felszabadulásunk idei év­fordulóján Ratkó József, a nagykállói Krúdy Gyula já­rási könyvtár vezetője máso­dik, „Fegyvertelenül” című kötetéért megkapta a József Attila-dij harmadik fokoza­tát Tavaly jelent meg a „Fegyvertelenül” című ver­seskötete a Magvető gondo­zásában, melyről ilyen soro­kat olvastunk: „Az alapszö­vet fekete, ebből fénylik ki a szánté heroikusán vállalt em­berség. tisztesség, szépség és felelősség.” S valóban, a kötet beveze­tő „A halálig” című ötsoros verse az első pillanatban úgy állítja elénk a költőt, mint egyet a fegyvertelenek közül; „egyensúlyozva egyszál hite­men a félelem szakadéka fe­lett énekelek.” De a kötet­ben szereplő versek mélyebb, összetettebb világról beszél­nek. Nem az elszigetelt — a nehéz gyermekkor, a háború és más megpróbáltatások em­lékeivel, élményeivel viasko­dó embert mutatják, aki nem egyszer kerül szembe a ké­tellyel. a hiábavaló küzdés szellemével. Sorsközösségei vállal Ratkó nemcsak szű- kebb környezetével. hanem minden küzdő és szenvedő emberrel, Legdinamikusabban „Nyolc mondat 3 felelősség­ről*’ című költeményében fo­galmazza meg az emberi fele­lősséget, mindenért, ami a földön történik. „Hull a ha­lál kis, bűntelen falukra — mindenért felelős vagyok.. Mikor e sorokat rótta — a nevelői, az újságírói, a könyv­tárosi munka és a családi el­foglaltságok szünetében — nem gondolta, hogy mondani­valójának eszmei, erkölcsi és művészi értékét magas el­ismerés jutalmazza. Nem is volt ideje töprengeni vermei múlandóságán, vagy mara- dandóságán. Bár nem fogal­mazott így önmagáról: köz­életi költő, mégis, a nagykál- lői, balkányi tanyavilágban, a kétszáznál több tanyáját szá­mon tartó járásban szinte mindennapos vendég. Mire serkenti és egyben kötelezi a költőt a maga* el­ismerés, a József Attila-dij? Nem kellett feltenni a kérdést, Ratkó József asztalra tett kéziratokkal, a harmadik, az idén megjelenő űj kötetének néhány versével jobban, ki­fejezőbben válaszol. S arra is, miért érzi oly közelinek a munkásfiúból lett értelmisé­gi, költő a parasztokat, „Itt kellett volna megszületnem, gondjaival ez a föld ápol” — ír­ja Kidobott a város magából című munkájában. Mint másutt, ebben a versében, és a készülő harmadik kötet mindegyikében sohasem idil­likusán. problémátlauul, ha­nem az élet bonyolultságában, az apadó régi és a születő új fényében fog tollat. „Nagyon örültem a kitünte­tésnek. Elsősorban azért, mert meggyőzött, hogy helyes úton járok. Ezen kell tovább ha­ladnom” — nyilatkozta és sietősen csomagolt Ratkó ■Józsefet is meghívták az áp rilis 10. országos költészetna­pi megnyitóra, Makóra. A költészet ünnepén a rádió és a televízió is bemutatja az új József Attila-díjas költőt és verseinek javát. A nyírsé­gi homokdombok között ott­honra talált munkásfiút, aki­nek legkedvesebb költője, példaképe József Attila volt és marad is. ff áll O.) és értékesítés teendőit meg* határozták. A közös összva- gyón értéké nem kévésébe?, mint 61 millió forintot tesz kj, S érdemes mindjárt meg­említeni azt in, hogy míg 1968-ban a tsz ek külön külön 55 millió forint termelési ér­téket mutathattak fel, most — az egyesülés első évében ~— ez a tervezett szám 70 millió. Jelentősebb tervek, beruhá­zások : 47 millió forint költségvar léssel idén júliusi kezdéssel es 1971 júniusi befejezéssel iparszerű sertéstelep- kombi­nát készül. 580 kiváló tulaj-1 donságú koeasertés fogja „on­tani” szaporulatát, s emellett évenként 7 ezer hizlalt ser­tést értékesítenek a telepről. Kalkulált évi nettó bevétel 4 millió forint Termálkút melegének has?, nosítására haj tatojiaz-rend­szert építenek ki 20 hold te­rületen. primőr áruk és virá­gok nevelésére. E telepen elő­reláthatólag 250 nőt foglalkoz­tathatnak egyszerre. A már meglévő csengeti 100 vagonos alma táruló és 200 vagonos manipuláló mellé idén Újabb ÍOO vagonos gyü­mölcstárolót építenek. Ez is bővíti majd a pmnkalehetö- séget. Egyébként igen szük­ség van a tárolókra, manipu- Iátokra, mert a négy község közös területén 600—700 va­gon alma terem évente, de ez még nem a terrriésmaxi- muiri. Csakis az egyesülés tette lehetővé azt is, hogy Nagygée és Csengersima üzemegysé­gekben pecsenye bárány es magas színvonalú szarvas­marha-hizlaló központokat alakítanak ki. A valóban nagyüzemi szakosítások során hozzák létre a csengersimai és a komlódtétfalui egységek­nél a tenyészüsaő, illetve fa- jős tehen-galepeti A tsz nőtagjai rendszeres foglalkoztatását biztosítja Kómlódtótfaluban és Nagy gó­cén a házi készítésű száraz- tészta kiegészítő üzemág. itt szinte minden jelentkező és alkalmas munkaerőt foglal­koztatni kívánnak •>" aft *n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents