Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-03 / 77. szám
CTfflT-WSSTXft'ÖRS? K Q '1 *** xm. IprfMs ff Tolongás Hogyan lehetne elkerülni a túlzsúfolt szabolcsi autóbuszok körüli tolongást. A legkorszerűbb megoldás sal a mátészalkai főnökség területén találkoztunk. Ez év elejétől egy kis zöld fülkében előre lehet jegyet váltani. Az utasok a fehér cédulával kezükben jelentkeznek a busznál és bíznak benne, hogy felkerülnek. Éppen ezért kevésbé tolonganak. Állnak türelmesen. Hiszen úgy érzik, hogy az előre váltott jegy egyben helyjegy is. Hónapokig úgy látszott, hogy a kis zöld bódé megszünteti Mátészalkán azt a veszedelmet, hogy egyszer itt is a busz alá taposnak valakit. Sajnos, az újítás csak félig sikerült. Az átmeneti javulást még fenyegetőbb veszély váltotta fel. Az utóbbi hétvégeken akkora tolongásoknak voltunk tanúi, hogy ez komoly figyelmeztetés az Autóközlekedési Vállalat számára; vegye komolyan saját nagy horderejű újítását és ne rontsa el a rossz megvalósítással. Az ntasok ugyanis változatlanul lemaradnak. Az előreváltott jegy nem helyjegy. Van, aki ezzel is lemarad. Egy kis buszra hatvan utas fér fel. Az ember úgy képzelné, hogy kiadnak hatvan jegyet és többet nem. Nem így történik. Tudjuk, a bérletesek számát nem lehet előre ki számítani. (Gyakorlatilag Mátészalkán igen, hiszen diákok, tisztviselők, munkások mindennap ugyanazzal a járattal utaznak.) Volna rá megoldás, hogy az előreváltott jegy egyben az életveszélyes tolongás ellenszere is legyen. Jő lenne megvalósítani, mielőtt egy szomorú mátészalkai eset miatt kényszerül rá a vállalat Nem is beszélve a naponta utazók nyugalmáról, neveléséről, fegyelméről. A ■öld bódé lehetőséget ad egy kis rendcsinálásra. Miért nem élünk vele? Gesztelyi Nagy Zoltán A Sóstógyógyfürdői Kád és Strandfürdő vezetősége értesíti fürdő vendégeit, hogy a kád és fedett fürdő, valamint a strandon lévő uszoda április 4-én és 5-én nyitva tart. 6-án és 7-én a fürdő zárva lesz. „... és elmentünk az elnökhöz,.. " A fala szakemberei lesznek Baktalórántházán, végzős gépésztanulók között Ez az első évfolyam a bakta. lórántházi mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában. Itt kezdték három éve a tanulást, és most végeznek. Tavaly két osztály, tavalyelőtt egy osztály már végzett, de őket a megyén kívüli iskolákból hívták haza. Egy most készült felmérés szerint a végzettek 1500—2000 forint között keresnek. „Hazamegyek...M Kiki tanulnak itt? — Engem a fehérgyarmati közgazdasági technikumba akartak beiratni a szüleim — mondja Pető József. — Nem volt kedvem hozzá, nagyon szeretem a gépeket. Édesapám megértett és elmentünk a tsz-elnökhöz. Szerződést kötöttem és ha végzek, hazamegyek a tsz-be dolgozni. Igaz az iskola szerelői képesítést nem ad. mégis inkább műhelyben szeretnék dolgozni. Az itt töltött három év alatt nemcsak munka- és erőgépet vezetni, hanem szerelni is megtanultunk. Úgy tudom, hogy az előttünk vég. zettek nagy része szintén műhelyben dolgozik és a tsz- ek elégedettek munkájukkal. Tervezi ugyan az iskola, a szerelőműhely megnyitását, de akkorára már végzünk. — ...végzünk és be is vonulunk katonának — veti közbe Dorogi Béla. — Úgy tudjuk, hogy leszerelés után újra visszajöhetünk és akkor hat hónap alatt megszerezzük a szerelői képesítést is. Addig biztosan elkészül a szerelőműhely is. Segítenek a tanulók az építésben. — Amikor mi idejöttünk, szinte csak az iskola épülete volt meg. Azóta ami itt épült — műhely, tornaterem, sportpálya — abban mindben a mi társadalmi munkák van. Önállóan Veres Tamás nyíribronyi fiatalember a vasárnapi hat vagon sóder kirakásáról beszél. — Kimenő helyett pakoltuk ki, de szívesen csináltuk. Az iskola, a KISZ, a diáktanács mindig jutalmat ad a társadalmi munkáért. Hazautazás, színházjegy, mozijegy, stb. ki hogyan veszi ki részét a munkábóL — Mert szeretünk szórakozni is — mondja a tiszalö- ki Fleischer Zoltán. Van irodalmi színpadunk, komoly értékű hangszerkészletünk. A zenekar most alakul, de már van egy pár szám, amit el tudnak játszani. Az irodalmi színpad utoljára március 21- én adott műsort. 21-én egyébként ifjúsági nap volt a szakmunkásképzőben. A diáktanács irányította a diákMűanyagfeldolgozás Nyírpazonyban Van még lehetőség a nyíregyházi járásból eljáró dolgozik foglalkoztatására Elsősorban a szövetkezeti ipar fejlesztését tűzte ki célül a nyíregyházi járásban a járási tanács. Különösen indokolja ennek mielőbbi megoldását, hogy ez a járás adja a szabolcsi ingázók nagy többségét. Egyedül Ujfehértó községből több mint kétezer ember jár el dolgozni, s ez a szám a járásban összesen eléri a 11 ezret. A nyíregyházi járás nem tartozik az iparosításra kijelölt területek közé. A megyei iparosítási program csupán annyiban érinti a járást, hogy foglalkoztatottsági gondjait enyhíti a nyíregyházi ipartelepítéssel. Nyíregyházára, a legfrissebb adatok szerint, a járás községeiből közel három és félezren járnak be dolgozni. Pedig jó lehetőség kínálko. zik a különböző felszabaduló, megüresedő gépállomási telepek felhasználásával is. Ezt Moidnem kétmillió togjo von az üzemekben, a munkahelyeken a biztosítási és Önsegélyző csoportoknak! A technika fejlődése, a gépesítés és a dolgozók biztosítási igényének emelkedése egyre jobban bizonyítja, hogy szükségük van e nagy összegű élet- és balesetbiztosítási védelemre. ÁLLAMI BIZTOSÍTS a lehetőséget eddig egyedül a VAGÉP hasznosította. A demecseri gépállomás ívolt épületeit vásárolta meg, ahol mór eddig is 100 munkást tud foglalkoztatni. Enyhíteni fog_ ja Vencsellő és környékének fogalkoztatottsági gondjait az idén az, hogy a gödöllői gépgyár egy gyáregységet szándékozik indítani a vencsellői gépállomás volt telephelyén. Átgondolt és tervszerű iparfejlesztésre így csupán a szövetkezeti iparban nyílik a járásnak lehetősége. Ennek megfelelően jelentős profil- bővítést és kapacitásnövelést hajtottak és hajtanak végre a szövetkezeti ipartelepeken. Míg 1966-ban 50 részlegben 879 fő dolgozott és évente 98,9 millió forintos termelési értéket értek el, addig 1967- ben már 59 részlegben közel 1500-an dolgoztak és termelési értékük meghaladta a 130 millió forintot is. Az elmúlt évben a részlegek száma to vább növekedett, 64-re, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladta az 1800-at. A szövetkezeti ipar fejlesztésén kívül más lehetőségekkel is rendelkezik a nyíregyházi járás, hogy a következő években csökkentsék az eljá ró dolgozók számát. Legalább ilyen, a járás adottságait figyelembe véve, a háziipari részlegek és a tsz-ek mellék- és segédüzemági tevékenységének fejlesztése. A háziiparban jelenleg 240-en dolgoznak, s az itt előállított áruk értéke évente mintegy 5 millió forint. A termelőszövetkezetek mellék, és segédüzemági tevékenysége különösen az elmúlt esztendőben fejlődött, s legtöbbet vállalnak a lakos ság ellátásában. Különösen sok termelőszövetkezet foglalkozik építőipari tevékenységgel. de nem hiányoznak a kuriózumnak számító mel léküzemek sem. mint a nyír. pazonyi tsz, ahol műanyag feldolgozásra rendezkedtek be. Ezzel a tevékenységgel Nyírpazonyban évente mintegy 1 millió forinttal növelik a tsz bevételét (hsj) otthon munkáját, még a főzést is a fiúk végezték. Mindenkinek nagyon ízlett. (Az ízesítésnél azért a szakács is besegített.) Sok újság jár az iskolába. Szobaközösségenként politikai és sajtótájékoztatókat tartanak. Megbeszélik amit olvastak, elemezni próbálják a kül- és belpolitikai eseményeket. Segítség A környékbeli tsz-ek és állami gazdaságok kampánymunkák idején segítséget kérnek az iskoláktól. A baktai Úttörő Tsz-nek, a nyírjákói tsz-nek, a vajai tsz-nek és az erdőgazdaságnak segítenek leggyakrabban. Ezért a tsz-ek gépkocsit adnak az utazáshoz. A vajaiak például most vesznek erősítőt az iskola zenekarának. Mező János nyírbogdányi fiú — aki megyénk egyik VIT- küldötje volt —, társai kívánságairól beszél. Nagyon szeretnék, ha a diákotthont kollégiummá léptetnék elő. Ez anyagilag sokat jelentene az iskolának. A második: a filmvetítések megoldása. Az iskolától messze van a baktai mozi. Este, vagy délután elég körülményes bemenni a faluba. Szeretnék, ha akárcsak egy keskenyfilmes vetítőjük lenne. Nagyon ritkán jár hozzájuk a mozgóvetítő, de ez nem elégíti ki őket. Van tévéjük is, de az olyan kevés filmet tűz műsorára.» Kérés Es a harmadik, a legfontosabb. Szeretnék megszerezni a hivatásos gépjárművezetői jogosítványt Erre a baktaló- rántházd járásbelieknek meg. van a lehetőségük, mert a vezetési gyakorlatot is meg tudják szerezni. De a megye többi részéből is vannak itt tanulók, akik nem tudnak hazamenni a saját járásukba, vagy Nyíregyházára. A megyei MHSZ segítségét kérik, hogy a baktai járási MHSZ- nek biztosítson egy kocsit. 37-en kérik ezt Ha az idő rövidsége miatt nekik ez már nem sikerülne, a fiatalabbak érdekében kérik. A mostani bizonyítvány mellé egy szerelői és egy híva tásos^ gépjárművezetői jogosítvány is jó lenne. A tsz- ek pedig sokoldalú szakembert kapnának. Balogh József 4 jogról mindenkinek (5) Őrizetbe vétel — előzetes letartóztatás A feljelentés megtörténte után a nyomozóhatóságnak három napon belül döntenie kell arról, hogy a nyomozást elrendeli-e vagy megtagadja. A nyomozás elrendelése előtt csak az úgynevezett halaszthatatlan nyomozati cselekményeket lehet végrehajtani. Ezek közül a legsúlyosabb hátránnyal az őrizetbevétel jár, ezért a törvény itt különleges feltételeket szab: a gyanúsítottat csak akkor lehet őrizetbevenni, ha a cselekmény szabadságvesztéssel is büntethető. Ilyen esetekben is csak akkor, ha az ügy felderítése szükségessé teszi, vagy a gyanúsított megszökött, elrejtőzött, ha szabadiál »on hagyása a köznyugalmat zavarná, ha feltételezhető, hogy szabadlábon hagyása esetén megkísérelné a szökést, megnehezítené a bűntett felderítését (eltüntetné a nyomokat, összebeszélne tettestársaival, hamis alibit igyekezne szerezni, félő. hogy öngyilkosságot kísérelne meg, stb.) Az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat. Ennek az időnek az elteltével a nyomozóhatóságnak el kell döntenie, hogy a gyanúsítottat terheltté nyilvánitja-e. Terheltté akkor nyilvánítanak valakit, ha a nyomozás során feltárt adatokból alaposan gyanúsítható a bűntett elkövetésével. Ha a gyanúsítottat 72 óra leforgása alatt nem nyilvánították terheltté, szabadon kell bocsátani. Amennyiben a gyanúsítottat terheltté nyilvánították, és ez indokolt, a terheltet előzetes letartóztatásba kell helyezni. Az előzetes letartóztatás feltételei többnyire ugyanazok, mint az őrizetbe vétel feltételei (szökés, szökés veszélye, köznyugalom-zavarás, stb.) Az előzetes letartóztatás súlyos intézkedés, ezért elrendelésénél a nyomozóhatóságok nagy körültekintéssel járnak el. Amikor például a szökés veszélyét megállapítják, tekintettel vannak a bűntett súlyára (nyilvánvaló, hogy enyhébb bűntettnél alig, súlyosabbnál viszont fokozottan lehet szökésre számítani), de függ a szökés veszélye a terhelt személyi körülményeitől, életkorától, családi körülményeitől, előéletétől stb. Az előzetes letartóztatásról az ügyész vagy jóváhagyásával a nyomozóhatóság dönt. Az előzetes letartóztatottak nem vonhatók egyenlő elbírálás >alá az elítéltekkel, el kell különíteni őket az elítéltektől. Az előzetes letartóztatott köteles az elhelyezésére szolgáló intézet rendjét megtartani, az intézet tisztántartásában, karbantartásában díjazás nélkül résztven- ni. Saját ruháját viselheti. Rendszeres termelő munkával csak a saját kérésére, az ügyész beleegyezésével foglalkoztatható, esetleges keresményét a saját céljára használhatja fel. Gyakrabban válthat levelet, fogadhat látogatót, kaphat élelmiszercsomagot, mint a börtönben lévő elítéltek. Az intézet parancsnokának engedélyével szépirodalmi és szakkönyvek küldhetők be neki. Ha az előzetesen letartóztatottnak felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke van, azt gondozás végett hozzátartozónak, vagy más alkalmas személynek át kell adni, esetleg intézetben kell elhelyezni. A letartóztatott felügyelet nélkül maradt vagyonát biztonságba kell helyezni. Az ügyész által elrendelt előzetes letartóztatás legfeljebb egy hónapig tarthat, de ha az ügy rendkívüli bonyolultsága indokolja, a megyei vagy fővárosi főügyész további két hónappal meghosszabbíthatja. Az előzetes letartóztatást három hónapon túl csak a legfőbb ügyész tarthatja fenn. Dr. Eötvös Pál A tárgyalóteremből Nem találtak pénzt... Október 30-án délután Borbély Géza dombrádi lakos megjelent a helybeli körzeti megbízott irodáján és jelentette, hogy Berencsi Gedeonná, Petőfi út 46. szám alatti lakos házába betörtek. K. M. őrmester kiment a helyszínre. Berencsiné elmondta neki, hogy amint hazatért a mezőről, látta, hogy a lakás udvari ablakán valaki felfeszítette a szúnyoghálót. A szo- bében égett a villany és ettől ő úgy megijedt, hogy átszaladt a szomszédba, be sem nézve a lakásba. Geri Béláné, az egyik szomszéd elmondta a rendőrnek, hogy a lakásának kertjében kapált és arra lett figyelmes, amikor Berencsiék kertjén két fiatalember haladt keresztül. A fiúknál ruhák voltak. Meg is kérdezte tőlük, mit loptak — de ők durván válaszoltak. K. M. nyomban elindult, s a Dombrád és Pátroha között lévő öntelek nevű legelőn találkozott Zakor József 20 éves helybeli pásztorral és társával, a fiatalkorú büntetett előéletű analfabéta F. Sándorral. Elszámoltatta őket, mert tudta, hogy Za- korék korábban is követtek el a faluban bűntettet Zakor József nyomban be is ismerte a bűncselekményt. K. M. megbilincselte őket és megkérte Szántó János zetorost. hogy értesítse a ká rosult házához kiérkező rendőröket hol találják a tetteseket A megbilincselés után Za kor elmondta, hol rejtették el az ellopott ruhát, aztán a helyet is megmutatta. E napon Zakor és fiatalkorú társa a kocsmában italoztak. Dél felé már italosán távoztak, s az utcán Zakor felvetette, háznál kellene bort inni. Megállapodtak, hogy elmennek Berencsiné lakására, s ott vásárolnak bort. A lakásban azonban senki sem tartózkodott. Észrevették, hogy az egyik ablak nyitva van, csupán szúnyogháló fedi. A fiatalkorú F. Sándor javasolta, hogy vágják át a dróthálót és mása> szanak be a lakásba. Előbb pénz után kutattak, de nem találtak, így mintegy 1330 forint értékű inget vilitek el. A nyíregyházi megyei bíróság Zakort — aki egy másik fiatalkorúval is követett el lopást — másfél év szabadságvesztésre, F. Sándort pedig egy év szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. ***, Of«»
