Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-30 / 97. szám

W69. április SO, KELET-MASYARORSZAO S oTSaf Termelőszövetkezeti fejlesztések segítése Szabolcsban Beszélgetés dr. Kiss Lajossal, a MEZŐBER igazgatójával Kct éve alakult megyénk­ben a MEZŐBER. Az első évben 2,1 milliós, tavaly 4,2 milliós tervet teljesítettek. Idén már 6,4 millió az elő­irányzat. Dr. Kiss Lajossal, a válla­lat új igazgatójával munká­jukról beszélgettünk. A MEZŐBER létrejöttétől napjainkig eredményesen dolgozott. Akadtak azonban fogyatékosságok is; határ­idő elcsúszás, valóra nun Váltott tervek. A munkán javítani kívá­nunk. A határidőmódosítások valóban megtörténtek. Ebben igen sok körülmény közre­játszott, de csak egyet emlí­tek; a fiktív rendelkezéseket. Káros hatása, hogy nálunk az előkészítés, tervezés ko­moly munkaerőt köt le, de mert a tsz-eknek vagy állami gazdaságoknak nincs pénz­ügyi fedezetük, a tervezett épület felépítése elmarad. Olyan munkacsoportot ho­zunk létre, amelynek tagjai már az elhatározásnál bekap­csolódnak az üzemek beru­házásának előkészítésébe. A munkacsoportban agrár-, pénzügyi és műszak szakem­berek számításokkal, taná­csokkal segítik majd a tsz- eket. A vállalatnak egyre na­gyobbak a feladatai. Van-e elég szakember? — Kevés a szakember, de ez nemcsak vállalati ügy. Ál­talános a szakembercsábítás. A termelőszövetkezetek épi- töbrigádjaikhoz magas fizeté­sért műszaki embereket al­kalmaznak és akadnak, akik vállalják, hogy nagyobb fize­tésért a műszaki vezetést, a tervezést, az organizációs munkát elvégzik. Ennyi fel­adatot egy ember jól nem tud elvégezni. Az helyes, hagy a tsz-ek építőbrigádokat hoznak létre, s hogy a bri­gádok dolgozhassanak, mi se­gítséget adunk. A kivitelezés műszaki irányítását, a felelős­séget átvállaljuk. A MEZŐBER sok kisvo- lumenii beruházást tervez és bonyolít. Nincs igény úgynevezett szakositott te­lepek építésére? — Igény van, de mi más megyékkel szemben hátrá­nyos helyzetben vagyunk. Or­szágosan például a bank 205 millió forint hitelt ad ez év­ben szakosított telepek építé­séhez és ennek 700 millió fo­rint állami támogatás a von- zata. Nálunk idei indulással csak egy szakosított telep épül. Ehhez Is a hitelkérelmet késve nyújtottuk be. A többi megyék előnye, hogy nagy és erős tsz-ekkel rendelkeznek, nálunk sok a kis és gyen­gébb termelőszövetkezet. 1970- re azért változik a helyzet. Tizenhat szarvasmarha és ser­tés szakosított telep előkészí­tésén dolgozunk. Az agronáiniai előfeltéte­lek tervkészítése országo­san is úttörő munka. Hol tartanak ezzel? — Néhány szót talán arról, hogy a terv — az agrárgaz­dasági adottság értékelésével, üzemi vízrendezéssel, talajja­vítással, mezőgazdasági úthá­lózat kiépítéssel, fásítással és táblásítással — főleg a gyen­ge termelőszövetkezetekben komoly eszköz lesz a gazdál­kodás színvonalának növelé­sében. 1967-ben hét ilyen ter­vet készítettünk, tavaly hu­szonegyet, idén már negyven­kilenc készül el. A dombrádi Szőke Tisza és a császlói Pe­tőfi Tsz-ben már a terv meg­valósítását is megkezdték. U.i igény a távlati tervek il­letve az üzemfejlesztési ter­vek készítése. Eddig kilenc ilyen megren­delésünk van. A tiszalöki já­rás hat termelőszövetkezete, ezenkívül a tornyospáleai, a csengeri és a kemecsei ter­melőszövetkezet kért fel ben­nünket üzemi terv készítésé­re. A 114 gyenge termelőszö­vetkezet üzemfejlesztési terve előkészítés alatt van, a tsz- ck várják az ezzel kapcsola­tos rendeletet, amely a dotá­cióra vonatkozik. Úgy kívánunk dolgozni, hogy ne csak a saját bevételi tervünk teljesüljön, de meg­bízóink elhatározása is idő­ben megvalósuljon. S- E. Bontás — építés közben A kár nemcsak anyagi Újfehértón Nagy felzúdulás van most Újfehértón. Oka az épülő új községi művelődési ház, amelyre 1964 óta gyűjtik a pénzt, s amely tizenegymillió forintjába kerül majd a köz­ségnek. A felzúdulás azért van, mert a félig felépített létesít­ményt a múlt héten elkezd­ték bontani. Az építőmunká­sok friss, új vasbetonfalakat döntöttek és vertek szét. Most égnek meredeznek a fémszá­lak. A lavina még márciusban indult; az Építőipari Minő­ségvizsgáló Intézet szakembe- 'reinek egy rajtaütésszerű el­lenőrzésével, s az azt követő rövid jegyzőkönyvvel. Ilyenek szerepelnek benne: az Ujfe- hértón épülő művelődési ház betonszerkezetei nem felelnek meg a minőségi követelmé­nyeknek és a mérettűrési elő­írásoknak. Vagy: a vízszigete­lő és egyes tetőfedő munkák i em fejelnek meg az előírások­nak. fifás szigetelő munkák is hiányosak. így summázzák a véleményt: „A mulasztások következtében a létesítmény ji 'enlegl állapotában nem fc’:<l meg a tervekben előír­taknak és a követelmények­nek.” Azóta tárgyalások sorozata volt. Nyíregyházán is, -i hely­színen is. A kivitelező: az ez ÉVM Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat meg- p ibálta a hibák javításával m rsékelni a kárt. A buda­pesti tervező vállalat: a KÖZTI azonban ragaszkodott b hibáson épített rész teljes lebontásához. Ezt az álláspon- t it képviselte az építkezés le­bonyolításával a községi ta­rács által megbízott Beruhá­zási Vállalat is. A szemlélő annyit láthatott, bogy az épület két részén a lat megroggyant. Ezt követő­in az egyeztető tárgyalás e edménye: az első emeleti t nászon a pártafalat körben e kell bontani. Az épület két végén elhelyezkedő konzolos vasbetonlemezt teljesen el k nil bontani. Ezen kívül még nehány helyen bontanak, s így a mellvédet teljes egé­szében újra el kel) készíteni. A költségalakulás: csak az újratervezes ajánlata mintegy harmincezer forint. Számítás­ba kell venni az eddig fel­használt anyagot, a bontási költségeket, az új építését. A pontos költségvetés elkészíté­se a szakemberek dolga lesz, mindenesetre feltehetően né­hány százezer forintra rúg majd a kór összege. Ennek többféle kihatása van. A községi tanácsot nyil­ván nem terheli az újabb költség. Erről a hibáért fele­lősöknek kell majd számot adni. Az építkezést a huza­vona azonban hátráltatja. Legalább két, de inkább há­rom, vagy több hónappal. Emiatt újabb költségek je­lentkeznek, mert a tanács hitelt vett fel, s a késés mi­att majd kamatokat kell fi­zetni. De tetemes erkölcsi kár is származik az újfehértói eset miatt. A község lakói napon­ta csoportokba verődve néz­ték: hogyan pusztítják az ép­pen csak felépített falakat. A legutóbbi községi párttag- gyűlésen is többen felvetették: miért lehet Csáki szalmája­ként kezelni olyan pénzeket, amelyeket egy község — még ha az a megye legnagyobb községe is — éveken át gyűj­töget fejlesztési alapjából. Nem lehet minden ember­nek külön-külön megmagya­rázni, hogy a község pénzé­ből egy fillérrel sem kel! többet fizetni. Mindenki tud­ja, hogy végül is meg kell fi­zetni, legfeljebb nem a köz­ség, hanem az állam kasszá­ját terheli. És ez legalább olyan kór. Hátra van még a felelősség megállapítása. Hozzá kell tennünk viszont azt is, hogy a felelősségrevonás megtör­ténhet ugyan gazdasági szin­ten, de azt az erkölcsi kárt, amelyet a községben okozott — és általánosításokra adhat alkalmat — nem tudják kö­zömbösíteni semmilyen fe­gyelmi büntetéssel. És az újfehértói esetnek ez is nagy tanulsága. Marik Sándor ŰJ GIMNÁZIUM- Szeptembertől már tanulhatnak a diákok a ]■' ból épülő új Nyíregyházi Krúdy Gyula. Szakközépiskolában. milliós beruházás­Elek Emil telváld* Öászefognak-e Donibrádon a gyermekekéi*! ? A születési arányszám me­gyénkben az országos átlagon felüli volt a gyermekgondo­zási segélyről szóló kormány- rendelet kibocsátása előtt is. A világon példa nélkül álló „kismama-ösztöndíj” beve. zetése csak erősítette elsősé­günket. Az édesanyák anél­kül, hogy elveszítenék mun­kaviszonyukat, az állam anyagi támogatásával ma­guk nevelhetik, ápolhatják otthon gyermeküket három, éves koráig. De mi lesz az­után? Dombrúd nagy község. Há­rom jól működő közös gazda­sága több száz asszonynak ad munkát. Száztíz csecsemő — Száztíz egy éven aluli csecsemő és negyven terhes asszony — nagyobb részük dolgozó — van községünk­ben, a jelenlegi nyilvántar­tás szerint! --- forgatja a gondosan vezetett nyilvántar. lókönyvek lapjait Barali Ilo­na községi védőnő. — Uj- dombrádon különösen sok a terhes asszony és a csecsemő. Kétszer kell kijárni, egy nap alatt nem tudok végez­ni a munkámmal. Elmondják nekem az asszonyok, hogy mennének dolgozni, de nincs kire hagyni a gyereket. A bölcsődéinkbe és az óvo­dánkba már nem tudnak több gyereket felvenni. A községi tanács vb titká­ra, Pál Árpád nem kertel:-r- Őszintén megmondom, eddig nem végeztünk olyan irányú felmérést, hogy 2—3 éven belül hány gyermek- gondozási szabadságról visz- szatérő asszony kisgyerme­kének kell majd helyet ad­nunk az óvodában. De nagy­község vagyunk, gondolom, találunk majd valamilyen megoldást. Tóth László vb.-elnök nem ilyen optimista. Szavai­ból kicsendül, örül, hogy az óvodakérdés így szóba kerül. Nem lehet egyik napról a másikra óvodát csinálni, ami­kor már ott állnak a kapuban a gyerekek. Pénz nélkül nem meny — Száztíz személyes az óvodánk. Létszámon felül 15—20 gyerek jár be, de ét­kezésüket már nem tudjuk megoldani. Még most is vol­na jelentkező. S ez a gondunk évről évre csak nőni fog. A községben most épül egy nyolctantermes iskola. A több mint J millió forintos hozzájárulás a községfejlesz­tési alapot három évre lekö­tötte. A tanács tehát nem tud új óvodát építeni. Az elnök és a titkár azt latolgatja, ha felépül az új iskola, a regiek­ből szabadul fel tanterem. Esetleg azokba lehetne átala­kítással... Persze, pénz nél­kül az sem megy. És a három termelőszövet­kezet? A szülőasszonyok nagy többsége tsz-tag. A ta­gok egyéni gondja közös gond is. Az asszonyokra sok mun­ka vár a földeken. A Vörös Csillag Tsz elnöke, Gábor Jenő elmondja, nó luk már sokszor vitatták az óvodaügyet. Egyetért azzal, hogy elsősorban a tsz-eknek kell segíteniük, s minél előbb. = Munka az üzemekben, hi­vatalokban, forgalom a bol­tokban, tanítás az iskolákban, gyógyítás a kórházakban... Teljes életzsongás. Holnap pedig... Holnap ünnep. A munkáé, az életé. Megszoktuk már, hogy vi­rágot cserélünk ilyenkor. Az­tán elmegyünk a felvonulás­ra, részt veszünk a sereg­szemlén. Fény. Hirtelen árnyak tolulnak a fény elé. • Komoran, sötéten. Régről. Ilyenek: Virág Lajos a Temető ut­cából gyalog indul el Buda­pestre, munkát keresni. Né­hány hét múlva gyalog is tér vissza. Hóltfáradt, ron­gyos. Igazi koldus, ahogy ki­néz. Lóhaton ülő segédtiszt elől fut ki a grófi uradalomból LÉGY TE, MA Kiti Gergely felesége meg­fojtotta negyedik újszülött gyermekét. Nagy riadalom. Csendőrök, katonák zavarták el az el­lenzékieket a képviselővá­lasztásról. Vagy négyszáz em­bert. Kihallatszik a szó a főjegy­zői iroda nyitott ablakán, Úgy merjen még egyszer Pintérné firkáltatnj akár a pappal is a magas helyekre, amit kap, nem fogja megkö­szönni. Az a száz pengő, amit a kormányzói kabinetiroda segélyként utalt ki a tizen­egy gyermekes anyának, le- fogialtatik a háború szent Ügyére. Sötét árnyékok! Az emlé­keztető történelem gyászos koporsójába veletek! Légy Te-, Ma. Te vagy a kedves. A. B. Kóka Gusztáv. Kevesellte a nyolcvan fillér napszámot. Utána a környék uradalmai­ban sehol nem kapott mun­kát. Félholtra verték a csend­őrök pékár Sándort. Amiért ellopott egy korhadt fejfát a temetőből. Annyi tüzelőjük nem akadt meg kicsi udva­rukon, hogy olcsó teát főzze­nek nagybeteg anyjuknak. Bolygó Gyula mindenkép­pen földet akart. Tiszta el­méjébe került. Vízben ázta­tott hordókötéllel a kezében táncol esténként, utána kékre veri az édesanyját. Bojqndök- házába került. Kocsis Károlynak deres ko­rára lett meg az annyit áhí­tozott két csikó. Szekérbe fo­gásukkor egyik megölte gaz­dáját a rúgásával. Apámat ökörszekér hozza haza az uradalmi búzahor­dástól. Aszlagrakásnál a ma­gas lyukban állt, de kicsú­szott alóla az egyik kéve. Le­zuhant- Két bordája tört. Se kórház, se semmi segélyezés. Felgyógyult ugyan apám, de soha 40000 nem tudott fájda­lom nélkül előrehajolni. A törött bordák végei úgy áll­tak ki a bőr alól, mint két hegyes kés. — A legrosszabb helyzet­ben az újdombrádiak van­nak. Csak idényjellegű óvo­da-napközi van. Az ezer lel­kes település nem volt kije­lölve fejlesztésre, csak az el­múlt évben lett bel ízületté nyilvánítva. így aztán sol- must is pótolni kell ott. — Tudjuk, sok a mamajelöl, tünk — folytatja az elnök —, a napokban egyszerre tizen­kettővel utaztam a buszon, Kisvárdára mentek orvosi vizsgálatra. Már most nyolc nőtagunk van gyermekgondo. zási és három pedig szülési szabadságon, akik szintén igénybe veszik rpejd a ked­vezményt. És nyilván, ha visszajönnek a szabadságról, igénylik az óvodát. És azzal is számolnunk kell, hogy a most felvett 50 új tagból 40 24 éven aluli, akiknek egy- harmada nő. Egyébként is nálunk van a legtöbb fiatal. De, hogy végül mit tudunk tenni, hogy legyen is. még nem tudom. Ha megállapo­dunk valamiben a vezetőség­gel. azt még a tagsággal is jó. vá kell hagyatni. Szelj or gácsol vilik az erő Aztán elmondja azt is, hogy ez mennyire nem lesz egyszerű. Ez a közös gazda, ság most van fejlődőben. Ta­valy 62 ezer forint volt a szociális, kulturális alap. 130 ezret fizettek ki, nagy rész­ben persze itt is betegségi se. gélyekre. Az idén 120 ezer fo­rintot szavaztak meg erre az alapra. Már most tudják, hogy kevés lesz. Szétforgácso. lódik az anyagi erő. Ráadá­sul azzal is számolniuk kell, hogy a tagság fele dombrá­di. Vajon mit szólnak, ha az újdombrádiak miatt kell a „zsebükbe nyúlni'’? A Szőke Tisza Tsz vezetői, nek véleményét nem ismer­hettük meg, látogatásunk napján nem tartózkodtak a községben. Lakatos Péter, a Kossuth Tsz főagronómusa — bár érzi a problémát —. de nem hagy kétséget az iránt, hogy nem bízik egy közös vállalkozás eredményében. — Ami az anyagiakat ille­ti, könnyen megoldható len­ne. Mert ha egy tsz volna Dombrádon?! Nincs mi kö­zöltünk súrlódás, nézetelté­rés. Sőt, alkalomszerűen még ki is segítjük egymást. De egy ilyen dolgot összehoz­ni,.. Ehhez több kell. Ilyen kapcsolat, sajnos nincs közöt. tünk. Úgy élünk egymás mellett, mint három falu — csak éppen egy községben. Érről van szó: egy község­ben élnek. Külön-külön be. szélgetni erről a súlyosbodó problémáról olyan, mint nyi­tott kapun zörgetni. Csak ép. pen közös nevezőre kell jut­ni. Kádár Edit

Next

/
Thumbnails
Contents