Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-30 / 97. szám
W69. április SO, KELET-MASYARORSZAO S oTSaf Termelőszövetkezeti fejlesztések segítése Szabolcsban Beszélgetés dr. Kiss Lajossal, a MEZŐBER igazgatójával Kct éve alakult megyénkben a MEZŐBER. Az első évben 2,1 milliós, tavaly 4,2 milliós tervet teljesítettek. Idén már 6,4 millió az előirányzat. Dr. Kiss Lajossal, a vállalat új igazgatójával munkájukról beszélgettünk. A MEZŐBER létrejöttétől napjainkig eredményesen dolgozott. Akadtak azonban fogyatékosságok is; határidő elcsúszás, valóra nun Váltott tervek. A munkán javítani kívánunk. A határidőmódosítások valóban megtörténtek. Ebben igen sok körülmény közrejátszott, de csak egyet említek; a fiktív rendelkezéseket. Káros hatása, hogy nálunk az előkészítés, tervezés komoly munkaerőt köt le, de mert a tsz-eknek vagy állami gazdaságoknak nincs pénzügyi fedezetük, a tervezett épület felépítése elmarad. Olyan munkacsoportot hozunk létre, amelynek tagjai már az elhatározásnál bekapcsolódnak az üzemek beruházásának előkészítésébe. A munkacsoportban agrár-, pénzügyi és műszak szakemberek számításokkal, tanácsokkal segítik majd a tsz- eket. A vállalatnak egyre nagyobbak a feladatai. Van-e elég szakember? — Kevés a szakember, de ez nemcsak vállalati ügy. Általános a szakembercsábítás. A termelőszövetkezetek épi- töbrigádjaikhoz magas fizetésért műszaki embereket alkalmaznak és akadnak, akik vállalják, hogy nagyobb fizetésért a műszaki vezetést, a tervezést, az organizációs munkát elvégzik. Ennyi feladatot egy ember jól nem tud elvégezni. Az helyes, hagy a tsz-ek építőbrigádokat hoznak létre, s hogy a brigádok dolgozhassanak, mi segítséget adunk. A kivitelezés műszaki irányítását, a felelősséget átvállaljuk. A MEZŐBER sok kisvo- lumenii beruházást tervez és bonyolít. Nincs igény úgynevezett szakositott telepek építésére? — Igény van, de mi más megyékkel szemben hátrányos helyzetben vagyunk. Országosan például a bank 205 millió forint hitelt ad ez évben szakosított telepek építéséhez és ennek 700 millió forint állami támogatás a von- zata. Nálunk idei indulással csak egy szakosított telep épül. Ehhez Is a hitelkérelmet késve nyújtottuk be. A többi megyék előnye, hogy nagy és erős tsz-ekkel rendelkeznek, nálunk sok a kis és gyengébb termelőszövetkezet. 1970- re azért változik a helyzet. Tizenhat szarvasmarha és sertés szakosított telep előkészítésén dolgozunk. Az agronáiniai előfeltételek tervkészítése országosan is úttörő munka. Hol tartanak ezzel? — Néhány szót talán arról, hogy a terv — az agrárgazdasági adottság értékelésével, üzemi vízrendezéssel, talajjavítással, mezőgazdasági úthálózat kiépítéssel, fásítással és táblásítással — főleg a gyenge termelőszövetkezetekben komoly eszköz lesz a gazdálkodás színvonalának növelésében. 1967-ben hét ilyen tervet készítettünk, tavaly huszonegyet, idén már negyvenkilenc készül el. A dombrádi Szőke Tisza és a császlói Petőfi Tsz-ben már a terv megvalósítását is megkezdték. U.i igény a távlati tervek illetve az üzemfejlesztési tervek készítése. Eddig kilenc ilyen megrendelésünk van. A tiszalöki járás hat termelőszövetkezete, ezenkívül a tornyospáleai, a csengeri és a kemecsei termelőszövetkezet kért fel bennünket üzemi terv készítésére. A 114 gyenge termelőszövetkezet üzemfejlesztési terve előkészítés alatt van, a tsz- ck várják az ezzel kapcsolatos rendeletet, amely a dotációra vonatkozik. Úgy kívánunk dolgozni, hogy ne csak a saját bevételi tervünk teljesüljön, de megbízóink elhatározása is időben megvalósuljon. S- E. Bontás — építés közben A kár nemcsak anyagi Újfehértón Nagy felzúdulás van most Újfehértón. Oka az épülő új községi művelődési ház, amelyre 1964 óta gyűjtik a pénzt, s amely tizenegymillió forintjába kerül majd a községnek. A felzúdulás azért van, mert a félig felépített létesítményt a múlt héten elkezdték bontani. Az építőmunkások friss, új vasbetonfalakat döntöttek és vertek szét. Most égnek meredeznek a fémszálak. A lavina még márciusban indult; az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet szakembe- 'reinek egy rajtaütésszerű ellenőrzésével, s az azt követő rövid jegyzőkönyvvel. Ilyenek szerepelnek benne: az Ujfe- hértón épülő művelődési ház betonszerkezetei nem felelnek meg a minőségi követelményeknek és a mérettűrési előírásoknak. Vagy: a vízszigetelő és egyes tetőfedő munkák i em fejelnek meg az előírásoknak. fifás szigetelő munkák is hiányosak. így summázzák a véleményt: „A mulasztások következtében a létesítmény ji 'enlegl állapotában nem fc’:<l meg a tervekben előírtaknak és a követelményeknek.” Azóta tárgyalások sorozata volt. Nyíregyházán is, -i helyszínen is. A kivitelező: az ez ÉVM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat meg- p ibálta a hibák javításával m rsékelni a kárt. A budapesti tervező vállalat: a KÖZTI azonban ragaszkodott b hibáson épített rész teljes lebontásához. Ezt az álláspon- t it képviselte az építkezés lebonyolításával a községi tarács által megbízott Beruházási Vállalat is. A szemlélő annyit láthatott, bogy az épület két részén a lat megroggyant. Ezt követőin az egyeztető tárgyalás e edménye: az első emeleti t nászon a pártafalat körben e kell bontani. Az épület két végén elhelyezkedő konzolos vasbetonlemezt teljesen el k nil bontani. Ezen kívül még nehány helyen bontanak, s így a mellvédet teljes egészében újra el kel) készíteni. A költségalakulás: csak az újratervezes ajánlata mintegy harmincezer forint. Számításba kell venni az eddig felhasznált anyagot, a bontási költségeket, az új építését. A pontos költségvetés elkészítése a szakemberek dolga lesz, mindenesetre feltehetően néhány százezer forintra rúg majd a kór összege. Ennek többféle kihatása van. A községi tanácsot nyilván nem terheli az újabb költség. Erről a hibáért felelősöknek kell majd számot adni. Az építkezést a huzavona azonban hátráltatja. Legalább két, de inkább három, vagy több hónappal. Emiatt újabb költségek jelentkeznek, mert a tanács hitelt vett fel, s a késés miatt majd kamatokat kell fizetni. De tetemes erkölcsi kár is származik az újfehértói eset miatt. A község lakói naponta csoportokba verődve nézték: hogyan pusztítják az éppen csak felépített falakat. A legutóbbi községi párttag- gyűlésen is többen felvetették: miért lehet Csáki szalmájaként kezelni olyan pénzeket, amelyeket egy község — még ha az a megye legnagyobb községe is — éveken át gyűjtöget fejlesztési alapjából. Nem lehet minden embernek külön-külön megmagyarázni, hogy a község pénzéből egy fillérrel sem kel! többet fizetni. Mindenki tudja, hogy végül is meg kell fizetni, legfeljebb nem a község, hanem az állam kasszáját terheli. És ez legalább olyan kór. Hátra van még a felelősség megállapítása. Hozzá kell tennünk viszont azt is, hogy a felelősségrevonás megtörténhet ugyan gazdasági szinten, de azt az erkölcsi kárt, amelyet a községben okozott — és általánosításokra adhat alkalmat — nem tudják közömbösíteni semmilyen fegyelmi büntetéssel. És az újfehértói esetnek ez is nagy tanulsága. Marik Sándor ŰJ GIMNÁZIUM- Szeptembertől már tanulhatnak a diákok a ]■' ból épülő új Nyíregyházi Krúdy Gyula. Szakközépiskolában. milliós beruházásElek Emil telváld* Öászefognak-e Donibrádon a gyermekekéi*! ? A születési arányszám megyénkben az országos átlagon felüli volt a gyermekgondozási segélyről szóló kormány- rendelet kibocsátása előtt is. A világon példa nélkül álló „kismama-ösztöndíj” beve. zetése csak erősítette elsőségünket. Az édesanyák anélkül, hogy elveszítenék munkaviszonyukat, az állam anyagi támogatásával maguk nevelhetik, ápolhatják otthon gyermeküket három, éves koráig. De mi lesz azután? Dombrúd nagy község. Három jól működő közös gazdasága több száz asszonynak ad munkát. Száztíz csecsemő — Száztíz egy éven aluli csecsemő és negyven terhes asszony — nagyobb részük dolgozó — van községünkben, a jelenlegi nyilvántartás szerint! --- forgatja a gondosan vezetett nyilvántar. lókönyvek lapjait Barali Ilona községi védőnő. — Uj- dombrádon különösen sok a terhes asszony és a csecsemő. Kétszer kell kijárni, egy nap alatt nem tudok végezni a munkámmal. Elmondják nekem az asszonyok, hogy mennének dolgozni, de nincs kire hagyni a gyereket. A bölcsődéinkbe és az óvodánkba már nem tudnak több gyereket felvenni. A községi tanács vb titkára, Pál Árpád nem kertel:-r- Őszintén megmondom, eddig nem végeztünk olyan irányú felmérést, hogy 2—3 éven belül hány gyermek- gondozási szabadságról visz- szatérő asszony kisgyermekének kell majd helyet adnunk az óvodában. De nagyközség vagyunk, gondolom, találunk majd valamilyen megoldást. Tóth László vb.-elnök nem ilyen optimista. Szavaiból kicsendül, örül, hogy az óvodakérdés így szóba kerül. Nem lehet egyik napról a másikra óvodát csinálni, amikor már ott állnak a kapuban a gyerekek. Pénz nélkül nem meny — Száztíz személyes az óvodánk. Létszámon felül 15—20 gyerek jár be, de étkezésüket már nem tudjuk megoldani. Még most is volna jelentkező. S ez a gondunk évről évre csak nőni fog. A községben most épül egy nyolctantermes iskola. A több mint J millió forintos hozzájárulás a községfejlesztési alapot három évre lekötötte. A tanács tehát nem tud új óvodát építeni. Az elnök és a titkár azt latolgatja, ha felépül az új iskola, a regiekből szabadul fel tanterem. Esetleg azokba lehetne átalakítással... Persze, pénz nélkül az sem megy. És a három termelőszövetkezet? A szülőasszonyok nagy többsége tsz-tag. A tagok egyéni gondja közös gond is. Az asszonyokra sok munka vár a földeken. A Vörös Csillag Tsz elnöke, Gábor Jenő elmondja, nó luk már sokszor vitatták az óvodaügyet. Egyetért azzal, hogy elsősorban a tsz-eknek kell segíteniük, s minél előbb. = Munka az üzemekben, hivatalokban, forgalom a boltokban, tanítás az iskolákban, gyógyítás a kórházakban... Teljes életzsongás. Holnap pedig... Holnap ünnep. A munkáé, az életé. Megszoktuk már, hogy virágot cserélünk ilyenkor. Aztán elmegyünk a felvonulásra, részt veszünk a seregszemlén. Fény. Hirtelen árnyak tolulnak a fény elé. • Komoran, sötéten. Régről. Ilyenek: Virág Lajos a Temető utcából gyalog indul el Budapestre, munkát keresni. Néhány hét múlva gyalog is tér vissza. Hóltfáradt, rongyos. Igazi koldus, ahogy kinéz. Lóhaton ülő segédtiszt elől fut ki a grófi uradalomból LÉGY TE, MA Kiti Gergely felesége megfojtotta negyedik újszülött gyermekét. Nagy riadalom. Csendőrök, katonák zavarták el az ellenzékieket a képviselőválasztásról. Vagy négyszáz embert. Kihallatszik a szó a főjegyzői iroda nyitott ablakán, Úgy merjen még egyszer Pintérné firkáltatnj akár a pappal is a magas helyekre, amit kap, nem fogja megköszönni. Az a száz pengő, amit a kormányzói kabinetiroda segélyként utalt ki a tizenegy gyermekes anyának, le- fogialtatik a háború szent Ügyére. Sötét árnyékok! Az emlékeztető történelem gyászos koporsójába veletek! Légy Te-, Ma. Te vagy a kedves. A. B. Kóka Gusztáv. Kevesellte a nyolcvan fillér napszámot. Utána a környék uradalmaiban sehol nem kapott munkát. Félholtra verték a csendőrök pékár Sándort. Amiért ellopott egy korhadt fejfát a temetőből. Annyi tüzelőjük nem akadt meg kicsi udvarukon, hogy olcsó teát főzzenek nagybeteg anyjuknak. Bolygó Gyula mindenképpen földet akart. Tiszta elméjébe került. Vízben áztatott hordókötéllel a kezében táncol esténként, utána kékre veri az édesanyját. Bojqndök- házába került. Kocsis Károlynak deres korára lett meg az annyit áhítozott két csikó. Szekérbe fogásukkor egyik megölte gazdáját a rúgásával. Apámat ökörszekér hozza haza az uradalmi búzahordástól. Aszlagrakásnál a magas lyukban állt, de kicsúszott alóla az egyik kéve. Lezuhant- Két bordája tört. Se kórház, se semmi segélyezés. Felgyógyult ugyan apám, de soha 40000 nem tudott fájdalom nélkül előrehajolni. A törött bordák végei úgy álltak ki a bőr alól, mint két hegyes kés. — A legrosszabb helyzetben az újdombrádiak vannak. Csak idényjellegű óvoda-napközi van. Az ezer lelkes település nem volt kijelölve fejlesztésre, csak az elmúlt évben lett bel ízületté nyilvánítva. így aztán sol- must is pótolni kell ott. — Tudjuk, sok a mamajelöl, tünk — folytatja az elnök —, a napokban egyszerre tizenkettővel utaztam a buszon, Kisvárdára mentek orvosi vizsgálatra. Már most nyolc nőtagunk van gyermekgondo. zási és három pedig szülési szabadságon, akik szintén igénybe veszik rpejd a kedvezményt. És nyilván, ha visszajönnek a szabadságról, igénylik az óvodát. És azzal is számolnunk kell, hogy a most felvett 50 új tagból 40 24 éven aluli, akiknek egy- harmada nő. Egyébként is nálunk van a legtöbb fiatal. De, hogy végül mit tudunk tenni, hogy legyen is. még nem tudom. Ha megállapodunk valamiben a vezetőséggel. azt még a tagsággal is jó. vá kell hagyatni. Szelj or gácsol vilik az erő Aztán elmondja azt is, hogy ez mennyire nem lesz egyszerű. Ez a közös gazda, ság most van fejlődőben. Tavaly 62 ezer forint volt a szociális, kulturális alap. 130 ezret fizettek ki, nagy részben persze itt is betegségi se. gélyekre. Az idén 120 ezer forintot szavaztak meg erre az alapra. Már most tudják, hogy kevés lesz. Szétforgácso. lódik az anyagi erő. Ráadásul azzal is számolniuk kell, hogy a tagság fele dombrádi. Vajon mit szólnak, ha az újdombrádiak miatt kell a „zsebükbe nyúlni'’? A Szőke Tisza Tsz vezetői, nek véleményét nem ismerhettük meg, látogatásunk napján nem tartózkodtak a községben. Lakatos Péter, a Kossuth Tsz főagronómusa — bár érzi a problémát —. de nem hagy kétséget az iránt, hogy nem bízik egy közös vállalkozás eredményében. — Ami az anyagiakat illeti, könnyen megoldható lenne. Mert ha egy tsz volna Dombrádon?! Nincs mi közöltünk súrlódás, nézeteltérés. Sőt, alkalomszerűen még ki is segítjük egymást. De egy ilyen dolgot összehozni,.. Ehhez több kell. Ilyen kapcsolat, sajnos nincs közöt. tünk. Úgy élünk egymás mellett, mint három falu — csak éppen egy községben. Érről van szó: egy községben élnek. Külön-külön be. szélgetni erről a súlyosbodó problémáról olyan, mint nyitott kapun zörgetni. Csak ép. pen közös nevezőre kell jutni. Kádár Edit