Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

1. dláai K ELET-M AGY ARORSZÄG tm bcBs». MEGJEGYZÉS: Fotó helyett A kép nem készült el. Noha szép volt az idő, s a Besse­nyei tér a kora délutáni nap­sütésben maga volt a tavasz. A fák alatt — szemben a di­ákkollégiummal — egymás közelében három pádon fia­talok ültek. Fiúk, lányok pá­rosán. Kattanásra felhúzott géppel közeledtem. A kereső­ben szépen kirajzolódott a kis csoport, mégsem kattant a gép. Mi történt? Hallótávolságba érve a fiatalok hangja, modora, a beszélgetés durva témája döb­bentett meg. Nem hiszek ab­ban, hogy akárcsak ezek nyolcán romlottak volnának, inkább a szókimondás furcsa ízét kóstolgatták. Ám azt sem hiszem, hogy az ilyen társalgás nem vezet később mélyebbre, s ez már méltat­lan remekül fejlődő fiatalsá­gunkra. A Bessenyei téri hangosko­dó kis csoportot nem nevez­ném sem huligánnak, sem bandának, inkább nagyszerű­en formálható anyagnak és bennük úgy érzem pontosan azok a vonások vannak, me­lyekkel — mai szülők — an­nak idején húszévesen mi is bőven rendelkeztünk. Akkor hát mi a kifogásom? Semmi! Inkább kívánsá­gom van. éspedig az, hogy se­gítsük szeretettel serdülő fia­taljainkat, akkor is, ha más gyerekei. Gorombaság helyett okos szóval bizonyítsuk be saját magunknak is, de fő­ként nekik, milyen szép a fia­talság még akkor is. ha visel­kedése vidám de nem feltű­nő. öltözködése bárha mo­dern. de ízléses, társalgásá­nak nyelve pedig mégha nem is tolvajnyelv, de egy­szerűen a szép és magyar be­széd. HAMMEL JÓZSEF % Mire fordítják a község fejlesztést ? • Ki kap szociális segélyt ? % Mit határozott a végrehajtó bizottság ? A lakosság tájékoztatása Vencselfiön Sok helyen szólássá válik már: „Jobban tudjuk mi történik Vietnamban, mint a községünkben, mert arról na­ponta többször tájékoztat a rádió és benne van a lapok­ban.” Ha egy kicsit túlzás is, de van benne igazság. Erről a kérdésről beszélgettünk Futkos Andrással, a Vencsel- lői Községi Tanács Végre­hajtó Bizottságának elnöké­vel. Hogyan tájékoztatják a község lakosságát? A hagyományos módszert megtartották Vencsellőn is. A tanácstagok körzetükben be­számolnak a választóknak. Szabad pártnapokon, más rendezvényeken a jelentő­sebb dolgokról tájékoztatják a lakosságot, de ez nem bizo­nyult elégségesnek. Először is maga a tanács végrehajtó bizottsága javította meg a sa­ját információ szerzését. Rendszeresen beszámoltatja a községben működő szerve­ket, intézményeket. Ezt ki­egészítik a tanácsi határoza­tokkal, intézkedésekkel és ebből állítanak össze egy tá­jékoztatót. A tájékoztatót több száz példányban stencilezik. Ebből kap minden tanácstag, több példányt adnak a termelő- szövetkezetnek, ktsz-nek, földművesszövetkezetnek, is­koláknak és így tovább. Né­hány vitrin is van a köz­ségben, ahová szintén kitesz­nek egyet-egyet. Bátran le­het mondani, ezek az írásos tájékoztatók minden lakos­hoz eljutnak. Miről szól a tájékoztató? A tanácsi határozatok mel­lett beszámol a termelőszö­vetkezet, a ktsz, fmsz tervei­ről, elért eredményeiről. Vagy olyan dolgokról, hogy milyen új könyvek érkeztek a könyvtárba. Még olyan ap­róságról is, hogy ki az a né­hány rászorult, akinek szo­ciális segélyt ad a tanács. Ismertetik, hogy a község­fejlesztésből hol épül járda, merre bővítik a villanyháló­zatot. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy most már a tanács papíron érintkezik a lakossággal. Sőt ez a tájé­koztató megszaporítja a szó­beli beszélgetéseket. Amióta ezt a tájékoztatást bevezet­ték, sokkal többen fordul­nak a tanácshoz még bővebb felvilágosításért, vagy ellen­vetéssel mennek. Például amikor közölték, hogy ki kap szociális segélyt, egy személy ellen többen is kifogással él tek. Elmondták, hogy az egyáltalán nincs rászorulva. A végrehajtó bizottság újra megvizsgálta a szétosztást és rájött, hogy annak a sze­mélynek valójában megvan a megélhetése, nincs segélyre szorulva. A határozatot meg­változtatták. De hasonlóan jó szolgálatot tett a tájékoztató a törpevízmű-szervezésnél és sok más ügyben is. Hangsúlyozzák a tanács­nál: ez nem egyedüli formá­ja a tájékoztatásnak, de hasz­nos kiegészítés. Ami papíron van konkrétabb, jobb vita­alap, mint a szóbeli tájékoz­tatás. A vencsellői tanács ez­zel a módszerrel megkönnyí­tette munkáját és sokkal ele­venebb lett a lakosság rész­vétele a közügyek intézésé­ben. Cs. B. Diákok iskolarepiilése Megyénkben és környékén sok érettségizett és a repülés iránt érdeklődő fiatal pálya- választási problémáját oldot­ták meg az illetékesek, ami­kor elhatározták, hogy a Nyíregyházi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum gé­pész tagozata mellett az idei évtől kezdődően létrehoznak egy olyan szakot, amelyen a hallgatók mezőgazdasági re­pülő képesítést szerezhetnek. Helyesnek bizonyult az a kezdeményezés is, hogy a fel­vételiző növendékeknek a szokványosnál magasabb szintű, sokrétűbb felkészülés­ről kellett számot adniok. Indokolja ezt az a tény is, hogy ezen az új szakon a növendékeknek az általános tantárgyak mellett még szá­mos, a repüléssel szorosan összefüggő szaktárgyat is el kell sajátítani. Az aerodina­mika, légiközlekedés és na­vigáció, repülőmotortan, re- pülőgép-szerkezettan, repü­lésmeteorológia és típusisme­ret, mind olyan tantárgyak, amelyek tanulása erős mű­szaki műveltséget igényel. A napokban lezajlott fel­vételi vizsgák eredményei azt bizonyítják, hogy a több, mint kétszáz jelentkező kö­zül megfelelt huszonhat hall­gatójelölt rátermett erre a pályára, felvételi átlaguk az egész intézet három egész há­rom tizedes tanulmányi átla­gával szemben három egész ötvenhét század volt. Véget értek a felvételi vizsgák és a két, tizenhárom fős növendékcsoport megkez­di a nem kis igénybevételt jelentő felkészülést. A közel­jövőben kezdik meg az is­kolarepüléseket az intézet rendelkezésére bocsátott hat darab Z—526 jelzésű oktató­gépen, amelyekkel a növen­dékeknek az első év folya­mán hetven órát kell önálló­an repülni. Az általános felkészítés után kerül majd sor a spe­ciális mezőgazdasági kikép­zésre, amelynek során a jö­vendő mezőgazdasági repü­lők elsajátítják majd az er­re a célra átalakított külön­leges repülőgépek kezelését, a megfelelő magasságú és irányú repülést a földek fe­lett és a vegyszerek szórásá­nak technikáját (e. g.) Sikeres éwaárás Berekben A vásárosnaményi járás 28 termelőszövetkezetébe 784 új tag lépett be az elmúlt év­ben. Több mint fele 40 éves­nél fiatalabb munkaerő. A termelőszövetkezeti törvény­ben előírt fizetett szabadsá­got 1324 tag kapta meg. Be­tegségi segélyekre összesen 1 936 000 forintot fizettek ki 1968-ban. Jelentős összeget fordítottak szülési segélyek­re is: 287 593 forintot. Nyolc­vanhét termelőszövetkezeti dolgozó nő élt a gyermek­gondozási segély kedvezmé­nyével. A beregi 28 tsz közül egyetlenegy sem volt mérleg­hiányos az idei zárszámadá­sokon. Sőt, jelentős anyagi tartalékokkal indultak neki az idei gazdasági évnek a legtöbb helyen. A több ter­melőszövetkezet által létre­hozott gyümölcs-zöldségszá- rító üzem sikerrel kezdte működését, már az első esz­tendőben 350 000 forint nye­reséget „termelt”. Mindezt abból a részletes és minden hiányosságot is Eltűnő népek Az utolsó eszkimók Ismeretes, hogy bizonyos kanadai körükben megvan a — be nem vallott, de gyako­rolt — törekvés arra, hogy elangolosítsák az eszkimókat és ezzel eltüntessék ezt az őshonos népcsoportot. Az eszkimó iskolákban kö­telezővé tették az angol nyelvet, ezzel a gyerekeket angol gondolkodásra, saját ősi kultúrájuk elfelejtésére kényszerítik. Majd mindegyik fiatal enged a fehér emberek életmódkörülményei csábí­tásának: úgy öltözködnek, úgy énekelnek mint ők, a legmodernebb táncokat tán­colják és könnyen behódol­nak a fehérek minden káros szenvedélyének, ijesztő mér­tékben részegeskednek. Ősi életmódjukban nem ismert betegségek könnyen megtá­madják őket. Az eszkimók lassanként el­tűnnek, mert felszívja őket a gépi civilizáció és nincs mód­juk védekezni megsemmisíté­sük ellen. A közelmúltban Alaszká­ban hatalmas szénhidrogén­telepeket fedeztek fel, ame lyek kapacitása (10 billió ba- rillát emlegetnek) a világ legfontosabb lelőhelyévé emeli. A petroleum és az ér­tékesebb ásványok utáni ku­tatások érdekében végzett geológiai munkák feszített ütemben és a legmodernebb módszerekkel folynak. A tö­redékes hírek, melyek időn­ként a nem hivatalos csator­nákon át kiszivárognak, hi­hetetlen felfedezésekről be­szélnek. Mi történik majd az eszki­mókkal, amikor csodálatos tundrájukon olajkutak ezrei magasodnak? Könnyű prófé­tának lenni. Az eszkimók majd tisztviselőkké válnak, jó fizetést kapnak és mindent megtesznek majd annak ér­dekében, hogy elfeledtessék származásukat. A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL MŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet minden nap 10 óráig a munkaügyi csoportnál. feltáró jelentésben olvassuk, mely a járási tanács számá­ra készült, sok szakember bevonásával. A hiányosságok között sze­repelt, hogy több termelő- szövetkezet nem hozta létre a tagsági viták intézésére alakítandó vezetőségi bizott­ságot. A felmérés során ezt a hibát helyrehozták. Néhány más helyen azzal sértették meg a közgyűlés hatáskörét, hogy a vezetőség döntött tag kizárása ügyében, holott ez a közgyűlésre tartozik. Ez történt többek között Kis- varsányban is. Nem találták a szakemberek mindenütt ki­elégítőnek az ellenőrző bi­zottságok működését, egyál­talán a belső ellenőrzést. Tennivalót ad a kellő jogi tudás hiánya is, mely miatt nehéz gazdasági helyzetben lévő termelőszövetkezetek sem érvényesítették jogos kártérítési igényeiket. Fel­tűnő a tagsági viták kevés száma. Tízezernyi tag között csak 42-nek akadt volna ki­fogásolnivalója? Nehezen el­képzelhető. Végül ugyancsak kevés volt a fegyelmi is. A hibák és eredmények alapján intézkedéseket hoz­nak a beregi termelőszövet­kezetek további megerősíté­sére. 4 jogról mindenkinek (9) Védelem a bíróságon Ahhoz, hogy a védő szerepét, feladatát helyesen ér­telmezzük érdemes egy pillantást vetnünk a büntető tárgyalás felépítésére. Talán nem is túlzottan erőszakolt leegyszerűsítés­sel a büntető tárgyalás egy mérleg működéséhez ha­sonlítható. Egyik „serpenyőben” a vád, az állam bün­tető jogi igényének érvényesítője, másik oldalon a vé­delem, középen a két oldal érveinek súlyát érzékelve és mérlegelve az ítélkező bíróság. A bíróság igazságos ítéletet akar hozni. A vádló, az ügyész — a közfelfogástól eltérően — ugyancsak nem arra törekszik, hogy minél súlyosabb büntetést, egyál­talán minden áron büntetést kapjon a vádlott; az ügyész a törvényesség őre, soha nem vádolja többel a terheltet, mint amit — a rendelkezésére álló bizonyíté­kok szerint — elkövetett. Miért szükséges akkor védő? A védő köteles a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, törvényes jogaira kioktatni, a mentő és eiíyhítő körülmények felderítésében a nyo­mozó hatóságot és a bíróságot segíteni. A védő és a tör­vényesség érvényesüléséhez járul hozzá, tevékenységé­vel a nyomozó hatóság és a bíróság munkáját is segíti. Ez a segítség azonban egyoldalú: ő csak a mentő és enyhítő körülmények felderítésében működik közre. A védő köteles azokat a bizonyítékokat feltárni, amelyek a terhelt javára szolgálnak, amelyek ártatlanságát bizo­nyítják, enyhítő körülményeket jelentenek számára. De a védő csak ezeket a bizonyítékokat köteles feltárni. A terhelő bizonyítékok feltárásában nem vesz részt, sőt ha ilyenekről tudomást szerez, ezeket nem is bocsát­hatja a bíróság rendelkezésére. A védő szerepét a büntetőeljárás-jogunk olyan nagyra értékeli, hogy esetenként nem is a vádlottra bíz­za, hogy igényt tart-e a védőre, hanem kötelezővé te­szi a védő tárgyaláson való részvételét. Ezek az esetek többek között: ha a szóban forgó bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, ha a terhelt sü­ketnéma, fogyatékos szellemi képességű, vagy a ma­gyar nyelvet nem ismeri. Ilyenkor a tárgyalás megtar­tásának előfeltétele, hogy a védő azon részt vegyen. Ha a vádlottnak nincsen meghatalmazott, választott védője ezekben az esetekben a bíróság hivatalból rendel ki számára védőt. De védőt rendel ki a bíróság akkor is, ha ezt bár­milyen egyéb okból a terhelt érdekében szükségesnek látja. Ki lehet védő? Védőn általában ügyvédet ért a közfelfogás, pedig védő nemcsak ügyvéd lehet, hanem bizonyos esetekben mások is betölthetik ezt a funkciót. A járásbíróságok előtt, olyan ügyekben amit a törvény öt évnél nem büntet súlyosabban, védő lehet a vádlott törvényes képviselője, és meghatalmazás alapján a nagykorú hozzátartozója is. De esetenként lehet védő más, például vállalati jogtanácsos, szakszervezeti jogta­nácsos is. Ha az ügyben több terhelt van, ezek védel­mét közösen csak akkor láthatja el ugyanaz a védő, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. A védő jogainak gyakorlásában teljesen önállóan jár el, olyannyira, hogy a terhelt érdekében, annak akarata ellenére is teljesítenie kell kötelességét. Ha te­hát valami lényeges mentő körülményt akar elhallgatni valamilyen okból a terhelt, a védőnek kötelessége ezt a mentő körülményt feltárni a bíróság előtt. A védőt titoktartási kötelesség terheli. Azokat a tit kokat, amelyeket működése közben megtudott a ható­ság előtt is, magánéletében is köteles titokként kezelni. Dr. Eötvös Pál 4 tárgyalóteremből 4 zsebes nő Részlet a nyíregyházi me­gyei bíróság Tóth Jánosné 39 éves vitkai lakos bűnügyé­ben hozott ítéletéből: „A vádiolt analfabéta, pri­mitív személyiség — de gyors észjárású, rafinált és a bűnö­zésre nagyon hajlamos. A vé­dekezés minden fortélyát is­meri és alkalmazza. Sír. ta­gad, beismer, megbán, hivat­kozik családjára —. de ha va­lami a javára szól, már moso­lyog. Máskor pedig újból vál­tozik, a sértettet is szinte ki­nevette, s ígjr válaszolt a kér­désére, hogy mikor kapja vissza pénzét.” Az igen összetett jellemű­nek ábrázolt Tóthnét jól is­merheti a bíróság: ötödször ült most a vádlottak padján. Áruházi lopás és zsebtolvaj­lás — ezek a specialitásai. Most is hosszabb tartamú büntetését tölti, más ügyek­ben. Augusztus 16-án is börtön­ben kellett volna lennie, de büntetésének végrehajtását — emberiességből — félbeszakí­tották. Tóthné szabadon szül­hette meg újabb gyermekét. Még tehát szülési „szabadsá­gon” volt, így került a vésá- rosnaményi Csipke étterembe és így ismerkedett meg V. Elek, 81 éves helybeli lakos­sal. Tóthné észrevette, hogy V. Elek százforintossal fizet és nagyobb összeg van nála. Ezért elhatározta, hogy ki­csalja olyan helyre, ahol bát­ran elveheti tőle a pénzt. Ez sikerült is neki, kimen­tek a Kraszna töltésére. A nő megölelte az idős embert és közben kiemelte zsebéből a gumispárgával átkötött pénz­tárcát. Ezután nyomban ott is hagyta. V. Elek azonnal észrevette, mi történt, megtapogatta zse­bét és rájött, hogy hiányzik a telekértékesítésből származó 7600 forintja. Kérte vissza az asszonytól a pénzt, de Tóthné tiltakozott a gyanúsítás miatt, még meg is fenyegette az idős embert, hogv feljelenti. Később V. Elek mégis a nő után ment, is­mét kérte a pénzt. Közben egy rendőr is érdeklődött V. Elektől, hogy mi baj van, ő azonban — talán a nő fenye­getésétől félve — nem árulta el. Egy ideig maga sem volt biztos, hogy Tóthné lopta el pénzét, s nem akart alaptala­nul feljelentést tenni. Másnap azonban kilátogatott a Krasz­na töltésére, s megtalálta a gumispárgát, amivel tárcáját kötötte át. Épp azon a helyen volt, ahol Tóthné előzőleg egy fér­fivel ült. A kései feljelentés miatt el­húzódott az ügy nyomozása, és nem is járt teljes ered­ménnyel. Bár Tóthné beismer­te a lopás tényét, a pénz el­rejtésének vagy félhasználá­sának igazi helyét nem árulta el. így V. Elek kára nem té­rült meg, a pénz nem került elő. A bíróság Tóthnét két és fél év szigorított börtönre büntet, te és kötelezte a kár megtérí­tésére is. Az ítélet jogerős. (kun)

Next

/
Thumbnails
Contents