Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
VtLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LATONK tartalmasom AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMAR MEGYE/ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM. 89. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1969. ÁPRILIS 20, VASÁRNAP Még egyszer a nyereségrészesedésről <3. etéaB Tények és tanulságok cipő ügyben (4. oldal) Az ingázó és a művelődés (5. oldal) Bajnoki labdarúgó eredmények (11. oldal) Betű és szelleme Bz MSZMP Központi Bizottságának 1969. május 1-i jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen korunk legyőzhetetlen eszméje: a marxizmus—leninizmus! 3. Éljen május 1, a munkás nemzetköziség forradalmi ünnepe! 4. Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály harci egysége! 5. Testvéri üdvözlet a Szovjetuniónak, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek! 6. Testvéri üdvözlet a szocialista országoknak. Éljen és erősödjék a szocialista országok népeinek egysége! 7. Üdvözlet a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és szabadságért küzdő népeknek! 8. Éljen a népek antiimperialista összefogása! 9. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 10. üdvözlet a szocialista építőmunkában élenjáró dolgozóknak! 11. Éljen és virágozzak szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! 12. Éljen népünk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! 13. Éljen a szocializmus és a béke! Négyhatalmi tanácskozások a közel-keleti kérdésről Két nap országgyűlés bek politikai programját felidézve: két törvényjavaslat és az igazságügyminiszteri beszámoló 'megtárgyalása. Első hallásra eléggé különböző témák. Szabadalmak védelme, szerzői jog, törvényhozástörvényesség. Ma mégis szoros összefüggést fedezünk fel közöttük, ez legkevésbé sem a kommentár leegyszerűsítésének szándékából fakad, hanem az igen élénk, kritikus hajlandóságú tanácskozás egyértelmű szellemiségéből. Már a szándék is, hogy újakkal cseréljük fel a találmányok és az irodalmi, művészeti alkotások védelmét, erkölcsi, anyagi honorálását szabályozó háromnegyed, illetve fél évszázados törvényeket, egyazon tőről fakadt. Nevezetesen: úgy kell ápolni és ösztönözni a műszaki és művészi teremtő munkát, hogy az messzemenően megfeleljen a közösséget szolgáló, alkotó ember és a szocialista társadalom érdekeinek. Sokszor állították már a szocializmusról félreismerői es félremagyarázói, hogy az nem respektálja az egyéni érdeket, még kevésbé az egyéniséget, különösen ha kis létszámú rétegekről, alkalmasint „szűk” értelmiségi csoportokról, kutatókról, tudósokról, művészekről van szó. A két új törvény a legfrissebb hazai bizonyság ennek ellenkezőjére: az ország- gyűlés hosszas szakmai előkészítés, majd beható bizottsági viták után, maga tárgyalta és szavazta meg a közvetlen kihatásában alig néhány tízezer szellemi alkotóembert érintő két javaslatot. Mondani sem kell, hogy e tízezerek munkája, a szocializmus körülményei között, az egész közösséget, az egész nemzet javát szolgálják. S annál jobban szolgálják, mennél harmonikusabb megoldást kínál maga a törvény és végrehajtása a mai élet által felvetett problémákra. Mintha csak az országgyűlési munka egyik legfontosabbika, a törvénykezés próbáját is el kívánta volna végezni a parlament, több évet vissza- és előretekintve megvizsgálta saját jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységét és — ebből kiindulva —egész rendszerünk jogéletének, törvényességi helyzetének, sőt, a mindennapos ügyintézésnek a tapasztalatait is. így vált a látszólag szűk érdekességű napirend — most már nemcsak hatását tekintve, hanem tényleges tartalmában is — milliókat, az egész lakosságot érintő, izgalmas üggyé. Mert a jogélethez, a törvényekhez, rendeletekhez mindenkinek köze van, aki él, mozog, tevékenykedik, és hogy minderről milyen tapasztalat alakul ki benne, az elsőrendű fontosságú az egyes ember és a közösség erkölcsi- politikai magatartása, s ahogy manapság mondani szokás, közérzete szempontjából. Érdekes, hogy a szabadalmi és a szerzői jogi törvényt elemző képviselők, nemkülönben az igazságügyminisz- teri beszámolót mérlegelő hozzászólók is egész sor rendellenességet. hibát, gondot említettek fel a vitatott kérdésekben, de az ügy egészéről — legyen az a műszaki kutatómunka, az írói, műveszi alkotás, vagy a jog- gyakorlat — nagy elismeréssel s bizakodással szóltak. Ügy is mondhatnánk, hogy bizalmukat az az erősödő meggyőződés is alátámasztotta, hogy J8 tapasztalatok közepette lehet, érdemes, sőt ‘ kell beszélni a hibákról is, mert így legyőzhetők, megszüntethetek. Ez a felismerés pedig már egyenesen vezetett el a párt, a kormány gazdaságpolitikájához — a műszaki alkotás vonatkozásában, és kultúrpolitikájához — a művészeti, irodalmi tevékenységgel ösz- szefüggésben —, amelyeknek légkörében e törvényjavaslatok megszülettek, s jogerőre emelkedvén hatni fognak. És elvezettek mindennapjaink ügyes-bajos dolgaihoz is, amelyek — a joggyakorlatról szó kerülvén — ugyancsak terítéken voltak. A betű és a szellem — minden törvény értékének kölcsönös megpróbálója —, még egyszerűbben, a szó és a tett közelebb van egymáshoz mindegyik említett vonatkozásban, mint bármikor korábban, állapították meg a képviselők. De szocialista igényességünk, amely idáig vezetett, arra késztet, hogy még jobb összhangra törekedjünk. Ami betű szerint jogos, az még nem feltétlenül igazságos — állapította meg mintegy az egész tanácskozás kicsengéseként az igazságügyminiszter, félreérthetetlenül utalva arra, hogy az állami, társadalmi tevékenység, a közösségi együttélés' konfliktusainak megoldása során végül is szocialista igazságérzetünket kell kielégítenünk: legyen szó akár egy találmány, akár egy színdarab s alkotójuk sorsáról, vagy a jogát kereső ember bármilyen gondjáról- bajáróL Ezt az igazságot gondozta, fényesítette jóleső szenvedéllyel az országgyűlés. New York, (MTIK New Yortc-i diplomáciai források szerint a négy nagyhatalom képviselői fontolóra vették, hogy kéthónapos határidőt szabjanak a közel-keleti béke helyreállítását célzó erőfeszítéseiknek. E határidő azt jelentené, hogy június elején, amennyiben nem sikerülne eredményt elérni, a négy nagyhatalom képviselői véget vetnének az április 3-a óta az ENSZ keretei között folytatott tanácskozásoknak. A legközelebbi négyhatalmi-nagyköveti értekezletet hétfőn délután tartják Armand Berard francia nagykövet rezidenciáján. A nagyhatalmak képviselői folytatják a megegyező álláspontok területének meghatározását Világméretű a békcmozgalom A z imperialista hatalmak új világháborús készülődéseinek láttán a legkülönfélébb országok tudósai, írói, művészei, egyházi férfiúi és mások: 1948. augusztusában egybegyűltek Wroclavban, hogy egybehangolják cselekedeteiket a béke védelmére. Demokratikus akció volt ez, amely minden tisztességes embert felszólított 'a harcos kiállásra a békéért. Wroclavban előkészítő bizottságok alakultak az első béke-világkongresszus megtartására, amelynek színhelyéül Párizst jelölték meg. 1949. április 20-án, a párizsi Pleyel tejemben, ’2190 személyiség jelent meg 72 ország képviseletében, hogy megtartsa a világméretű béketanácskozást. Beláthatatlan jelentőségű és sikeres mozgalom indult útjara ezen a napon. Sajnos, a párizsi kongresszusra meghívottak jelentős része, közöttük 38 magyar küldött nem kapott vízumot a francia kormánytól. A béke hívei — válaszként __ párhuzamos kongresszust tartottak ugyanakkor Prágában. A párizsi tanácskozáson Trédérie Joliot-Curie, a világhírű Nobel-díjas professzor ismertette a mozgalom célját. A többi között így szólt: „A háborútól fenyegetett nemzetek minden egyes tagjának tudnia kell, hogy a béke és a háború problémája a legszemélyesebb ügye... A mi követelésünk nem passzív, nem a beletörődők pacifizmusa. Akik ma még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket. Akik tudják, miről van szó, és mégis háborút akarnak, azoknak nyíltan, határozottan kijelentjük: számolniuk kell velünk...’’ A párhuzamos, prágai kongresszuson Ruszwyák István professzor ismertette a magyar nép harcát a békéért. Jelen voltak a magyar küldöttség sorában Szakasits Árpád, Péter János, Darvas József és sokan mások. A párizsi kongresszus kiáltvánnyal fordult a világhoz. A rá következő évben a stockholmi felhívást 500 millió ember írta alá a világon, közöttük 7 123 620 magyar. A Nemzetközi Állandó Bizottság Párizsban alakult meg, a Béke-világtanács pedig Varsóban, 1950-ben. A párizsi „magvetés” óta a békemozgalom nemcsak világméretűvé terebélyesedett, hanem a rendkívüli nehézségek ellenére a hivatását is betöltötte. Hatása nem csökken, hanem nő, amit mindennél jobban bizonyítanak az Angliában, Nyugat-Németországban, az Egyesült Államokban és szerte a világon immár minden év húsvétján végbemenő nagy erejű békemenetek. Befejezéshez közeleg az apagyi Hunyadi Tsz gyümölcs ősében megkezdett rügy fák;. dás előtti permetezés. (Hammel J. felvétele) Jubileumi verseny A nagycserbeszi Kossuth Tsz versenyfelhívásához, melyet hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalma* ból hirdetett meg a Tisza« menti Tsz-ek Területi Szövetséghez tartozó valamennyi gazdasághoz intézve, mind több csatlakozás érkezik. Az újabb csatlakozók között van a rakamazi Győzelem Tsz. A tsz-nek az az ek határozása, hogy a szocialista brigádmozgalom továbbfej. lesztésének anyagi elismerése céljából 25 ezer forintot biztosít az ilyen brigádtagok egyéni teljesítményeinek honorálására. Ezenkívül a három legjobb eredményt elérő szocialista brigádot kük lön 4, 3 és 2 ezer forint juta* lomban részesíti a tsz. A nyírteleki Szabad Nép Tsz tagsága külön vállalást tett arra. hogy a beruházott vagyon minden 100 forintjára jutó halmozatlan termelési értéket az előző évhez ké-i pest jelentős mértékben növeli. A húsértékesítési tervet 1968-hoz képest 10, az egységnyi területre jutó zöldség- gyümölcs termelési árbevételt 20 százalékkal javítják. Beszterecen az Uj Barázda Tsz-ben a beruházott vagyonértéket az előző évivel szem» ben 5 százalékkal növelik. Kisvárdán a Rákóczi Tsz az egy szántóegységre jutó halmozatlan termelési értéket » tavalyi 82C8 forintról 9116 forintra. a bruttó jövedelmet — szántóegységre vetítve — 6578 forintról 7232 forintra teljesíti- A dombrádi Szőke Tisza Tsz-ben tovább javítják az eddigi jó fejési átlagot: az egy fejőstehénre jutó havi 3910 li. tért 4000 literre emelik. Hasonló egyéni vállalások» kai egészítették ki csatlakozásukat más tsz-ek is. Kutatók szocialista brigádja Szocialista brigád alakult április 15-én. Érdekessége ennek a brigádnak, hogy az ország 14 megyéjében vannak tagjai. A Tessedik szocialista brigád öt évvel ezelőtt az országos agro-botanikai intézetben kezdte munkáját A brigád tagjai pillangós növények nemesítésével és elterjesztésével foglalkoznak. Mivel tevékenységük az egész országra kiterjed, úgy határoztak, hogy minden megyeben úgynevezett területi szocialista brigá' dot alakítanak. A megyeben megalakított 12 tagú szocialista brigádnak Vágó Mihály a Nyírségi Me* zőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója a vezetője, brigád* tagok, neves mezőgazdasági szakemberek, illetve a tsz területi szövetség titkárai. A szocialista brigád feladatául a pillangós növények termesztésének nagyobb arányú elterjesztését vállalta. Az or* szagban 139 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban folytatnak kísérleti jelleggel pillangós takarmányterjesn- tést. A megyéből hat tsz és három állami gazdaság tartozik ebbe a hálózatba. A szó* cialista brigád munkájával ezt a számot megháromszorozza. Ezenkívül segítik a -zakszerű pillangós termes» ést tájjellegű bemutatókkal.
