Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-19 / 88. szám
rm Sprffls rt. rmrT-WÄevA«6ftgiAb « otÄa* Megtartani őket Elérkezett annak ideje, hogy minden propaganda és személyes agitáció ellenére új tagok kérték és kérik felvételüket a közös gazdaságokba. Még nincs pontos adata, de a mi megyénkben, Szabolcs-Szatmárban is feltétlen tekintélyes ezeknek a száma, önkéntes döntésük, meggyőződésből fakadó elhatározásuk mindenképpen tiszteletet érdemel. A közgyűlés joga, hogy kiválassza a közéjük valókat, befogadja sorába. Külön figyelmet érdemel a sok fiatal jelentkezése. Ez kedvezően alakítja egy-egy tsz tagságának átlagéletkorát. bátrabban kezdeményezhet a munkaigényesebb tér meiéssel, az adottságokból adódó több pénzforrás okos keresésével. Az új tagok állhatatossága, hűsége még bizonyításra vár. Éppen ezért szemléletük, tudatuk alakítása külön figyelmet érdemel, nem elég csak munkába állítani őket. Persze a munka, hogv adottságuk. rátermettségük szerint dolgozhassanak, elsődlegesen fontos. Ez kell mindenekelőtt ahhoz, hogv a jósaikkal minden tekintetben élhessenek. De nem árt ismételni: csupán dolgoztatásuk nem minden. Ősegei Istvánnal, a szabolcsi Szabadság Tsz elnökével beszéleettünlc a minap az új tagokról, ők azt a gyakorlatot választották, hogy a vezetőségi emberek felkeresték a tagnak jelentkezőket. Már előzetesen elbeszélgettek velük a tsz-tagsággal járó jogokról és kötelességekről. Is mertették a szabályzatok fontosabb tételeit, különös tekintettel azokra, melyek a tagokat személyileg érintik. Akadt olyan, akit „megingatott” az ilyen őszinte beszélgetés, vissza is kérte belépési kérelmét, illetve kevesett törődött vele, a közgyűlés hogyan vélekedett róla. Az ilyen jelentkezőt nem is sajnálják. Az említett módszert korántsem alkalmazták min- nütt. De menet közben, a napi feladatok végzése, intézése közben sokat lehet pótolni. Főleg a tapasztalt, rugalmas elnök, más vezetőségi tag vagy agronómus, brigádvezető előtt aligha szorul különösebb magyarázatra, hogy az új taghoz miképpen közeledjék. szóljon, hogy megtartsa. sőt növelje bizalmát. S ezt a magatartást, hangot nem is olyan nehéz megtalálni. Azokat az embereket, akik hosszú évek ingázása után most úgy döntöttek, megragadnak falujukban, családjuk körében, mert a községben is megtalálják számításukat — meg lehet és meg kell tartani elhatározásukban. Ha megkapják a kellő figyelmességet. a közösségi élet indulásával járó törődést. aligha jut eszükbe megbánni cselekedetüket. Asztalos Bálint Válasz cikkünkre T észtagy ár-ügy ben Lapjuk 1969. március 25-i számában — gazdasági jegyzetek címszó alatt — többek között felszólítás jelent meg tésztagyártás ügyében. A felszólítás a gyárunkhoz szólt. A cikkben felvetett kérdések a tésztagyártással, valamint a fogyasztói ellátással kapcsolatban helyesek és ezért a cikk vállalatunk egyetértésével találkozott. Mivel most készül vállalatunk IV. ötéves terve, ezért elsősorban a cikk kapcsán programunkba is vesszük, illetve veszünk egy tésztagyár létesítését. Remélem, hogy a programhoz a szükséges anyagi fedezetet sikerül biztosítanunk, lehetőleg a IV. ötéves terv első, vagy második évére. Köszönjük figyelmességüket, amivel érdeklődésünket felkeltették e fontos és a fogyasztókat érintő problémára. Biztosítjuk önöket, hogy mi, a magunk részéről mindent el fogunk követni egy tésztagyár létesítésére. Remélem, hogy mindazokat, akik a kérdésben érdekeltek, meg tudjuk nyerni e probléma megoldásához. Beretvás Dezső, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója Átadták az új beton gyárat olcsóbbá válhat az építkezés A nyíregyházi betongyár látképe. Hammel József felvétele Gyorsabbá és Befejezte próbaüzemelését és április 18-án megkezdte az üzemszerű termelést Nyíregyházán a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat tanszportbetongyára. Ezzel lehetővé vált, hogy a nyíregyházi és város környéki építkezéseket minőségileg jobb és olcsóbb betonnal lássák el. Az üzemszerű termelés megkezdésénél jelen volt Jablonkai István, az ÉPGÉP vezérigazgatója, Szarka Ferenc, a vállalat pártbizottságának titkára, Mikó János, a műszaki fejlesztési osztály vezetője, Cs. Tóth Károly, a gyár tervezője, valamint Tóth Kálmán, az üzemeltető vállalat főmérnöke. A város déli ipari övezetében épült gyár érdekessége, hogy ez az ország első, olyan transzportbetongyára, amelyet az ÉPGÉP tervezett és hazai anyagok, berendezések beépítésével, magyar vállalatok viteleztek ki. A gyár az eddigi próbaüzemi mérések minőségvizsgálata alatt kiválóan vizsgázott, s nagy reményeket fűznek az üzemszerű termeléshez is. A magyar konstrukciójú gyár iránt már külföldről is érdeklődnek. A betongyár lelke a vezérlőterem. Az itt beépített elektronikus berendezések a betongyártás folyamatosságát, az állandó minőséget garantálják. Mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy előre beprogramozott receptek szerint, tízféle betonminőséget állítsanak elő automatikusan. A gyár egyetlen gombnyomásra, percenként egy köbméter betont ürít a csúzda alá beállt szállítókocsiba. A gyár még csak negyed kapacitással működik, s jelenleg az Északi nagykörűi lakásépítkezéseihez készít különböző minőségű betont. A termelés fokozatosan eléri majd az óránkénti hatvan köbmétert, s lehetővé válik az összes, mintegy 35 nyíregyházi építkezés tervszerű ellátása. Ez akkor következik majd be, ha az építkezéseken felhasználják az oda már előzőleg kiszállított anyagokat. Teljes üzem esetén a vállalat kész betonnal látja majd el az ÉPSZER, a Közúti Építő Vállalat és az építőipari szövetkezetek munkahelyeit is. Jövőre lehetőség lesz arra hogy a családi házak építkezéseihez is innen biztosítsák a nyers betont. Ezzel a ma- gánépitkezések költségeit is lényegesen csökkenthetik majd. T. A. Meg jegyzések: Diáwa leledéieDysé» Kiszántottak egy 20 holdas búzatáblát, mert a téli károsodás miatt újra hasznosítják. A kiszántással nincs baj. csupán az kifogásolható, hogy drágán cselekedtek. A 20 hold szántás legaláb1- 24 ezer forintba került, plusz üzemanyagköltség, munkabér és egyebek. E költséges talaj- művelést a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben olyan feledékeny ség, figyelmetlenség idézte elő, hogy előbb szántottak és aztán telefonáltak. Ha megfordítják a sorrendet és előbb telefonálnak, úgy az Állami Biztosító kárbecslője felméri a téli kipusztulást és fizet. A fizetés után már lehet szántani és marad 24 ezer forintja a tsz-nek. (s. e.) Csak a paragrafus? A Vöröshadsereg utcán lévő Tisza étterem az utóbbi években az utcán át való ebédhordás legnagyobb forgalmát bonyolította le Nyíregyházán. Itt jelentkeztek ebédért a nyugdíjasok és azok a kis fizetésű dolgozók, akiknek számított az is. hogy a Tisza étteremben utcán át elvitelre kedvezményesen kapták az ételeket. Ettől a kedvezménytől fosztották meg az évek óta idejáró vendégeket. Az új „maszek” vezetésnek jogában állt ugyan beszüntetni a kedvezményes ebédkiszolgálást, mert a Belkereskedelmi Minisztériumnak erre vonatkozóan van egy rendelkezése, hogy a kisvendéglő, melynek árai olcsóbbnak kell lennie a rendes áraknál, már nem teszi szükségessé az utcán át való ebédhordás kedvezményét. Jogilag nem követett el hibát a Tisza vezetősége. Azonban vannak erkölcsi szabályok is. Semmi esetre sem használ a Vendéglátóipari Vállalat jó hírnevének, ha a „gebinese” ezzel kezdhette tevékenységét Farkas Pál KIFOGÁS megoldást HELYETT a (sz-ebben Ahol kaphatnak szabadságot és ahol nem Kisvárda ellátási gondjai — Reggel 9 láda petrezselyemgyökeret kaptam. Már nincs, csak egy ládával — panaszkodik a belépő főker-' tésznek Makiári Pálné, a kis- várdai Rákóczi Tsz Dimitrov utcai zöldségboltjának vezetője. Közben két-három kilós tételekben méri a zöldséget a vásárlóknak. Három tiszarnogyorósi asszony együtt elvisz hat-hét kilót. — Nálunk is termelt a tsz zöldséget, de az régen elfogyott. Kisvárdára jövünk vásárolni, mert ha véletlenül van is a községben, 12 forintért adják. Itt csak hétért, es szép egészséges. Ez igaz. De petrezselyem- g .éren kívül csupán burgonya, savanyú káposzta és mák van ebben a zöldségboltban. így a napi bevélej alig hatszáz forint. A polcok a ládák üresek. A boltvezc tő nyugtalansága érthető. Heti p' x.: van és délelőtt tíz óra. És egy láda zöldség... — Volt itt minden a múlt hónap végéig — mondja Ivanov főkertész. Ha ez a bolond idő közbe nem jön, ezekben a napokban már árusíthattuk volna az újhagymát, salátát, retket, spenótot és sóskát. De így — legyint tehetetlenül — se régi. se új áru. Mindenünk kifogyott. A másik boltunkat be is zártul. Legalább kifes te ;k. A d; g.-; Rákóczi Tsz októ beiben nyi, >tta meg zöldség boltját Kisvárdán, a Vörösmarty téren. 14—16 féle árut kínál, kapható alma és tojás is. Csak éppen az áruk minősége vitatható. A boltvezető, Belinszky István szabadkozik: — Sajnos a szállítás nem naponta történik. Meg aztán a végét árusítjuk már mindennek. Ó is panaszkodik. Hogy nem engedélyezik a konzerv árusítását, meg, hogy húzódik a baromfiértékesítés. A bolt vásárlókörzete, nagy. De ha más egyébért fel kell menni a község központjába, az itt lévő árut sem viszik el. S mi lesz, ha a berkeszi tsz is megnyitja itt a közelben a boltját? 220 ezer forintért vásárol- i meg az épületet a berkeszi sz, hogy boltot nyisson Kisvárdán. Előreláthatóan már májusban. Zöldséget, feldolgozott húsárut, kenyeret és péksüteményt árusítanak majd. A Széplaki-féle, jelenleg használaton kívül lévő péküzemet is üzembe állítják. A dögéi boltvezető fél a konkurrenciától. Van-e hasonló gondja az fmsz 1. számú, Lenin utcai boltja vezetőjének, Balogh Ferencnek? — Évenként 20 százalékkal emelkedik a forgalmunk. A napi átlag-bevételünk 20 eze- forint. Bőven van árunk. Ba omfi is. A hét végén érke zett meg az első primőr: sa áta, retek, paprika, ubork íás megyéből, újhagym ízabolcsveresmartról. A községi tanácson Tóth János elnökhelyettes és Kocsis László ipari-kereskedelmi előadó arról beszélt, hogy a tsz-ek sokat segítenek a zöldség és baromfiellátásban Kisvárdán. Az fmsz három zöldségboltja mellett két állandó boltban árusít a kis- várdai Rákóczi, egyben pedig a dögéi. A piacon is árusít — csütörtökön és vasárnap — a dombrádi, az ajaki és a kisvárdai tsz. Szezonban bizony sokszor zavarba hozzák a maszek árusokat a nagy mennyiségű áruval és az alacsony árakkal. Amit persze nem bánnak Kisvárda és környékének lakói, mert az itteni piac, a nagy vásárlóerő miatt általában drágább mint a nyíregyházi. — Biztosítaniuk kellene a tsz-eknek a jobb raktározási feltételeket, hogy kora tavasszal is egyenletes ellátást és nagyobb választékot nyújthassanak. Szükséges lenne a primőrök nagyobb mennyiségű termelése. Hiába van a sok bolt, ha nincsen benne áru ilyenkor. Juhász István, a kisvárdai Rákóczi Tsz elnöke: — Ebben az évben öt holddal növeljük az öntözött területet, így már húsz holdon termesztünk zöldségféléket. Ezenkívül még három-négy holdon szántóföldi viszonyok köpött. Kizárólag Kisvárda, és a beutazó vásárlók útján, a környék ellátására. Épül a ’ egyvenvagonos hűtőtárolónk, fobban boldogulunk majd. fövő ilyenkor, több áru és alma is lesz a boltjainkban. Kádár Edit Tiszavasvári határában szőlőnyitó emberekkel beszélgettem. A negyven holdas tábla tokéit legalább fél százan — többnyire asszonyok — szabadították meg a téli földtakarótól. A fizetett szabadság említésére ezek az emberek csak legyintettek. Nekünk nem jár — Jó lenne — mondta Móré Imréné — dehát mi növénytermesztők vagyunk. Nekünk nem jár szabadság. Mi nem tudjuk teljesíteni a 2500 órát. Én csjik 140 tízórás munkanapot teljesítettem, ezért nálunk nem jár fizetett szabadság. Róka Gábor, a tizenhárom tagú munkacsapat vezetője megerősítette az asszony szavait. — A növénytermesztők hátrányos helyzetben vannak a traktorosokkal, állattenyésztőkkel és azokkal a tsz-ta- gokkal -szemben, akik egész évben mindennap dolgozhat nak. Nekünk csak tavasztó’ őszig van munkánk, télen pár napig dohánycsomózásra, nádvágásra van lehetősé günk. Nem vitatom, a trak torosok, állattenyésztők megérdemlik a szabadságot és azokat a kedvezményeket, amelyek a nagyobb teljesítménynyel járnak. De mi a háztájihoz szükséges normát is úgy tudjuk teljesíteni ha besegítünk, mint. most, a kertészetben. Téli munka kellene. A beszélgetés folytatására a tiszavasvári Petőfi Termelőszövetkezet irodájában került sor. Zorgel Mihályné főkönyvelővel a tavalyi év szabadságolási kimutatását elemeztük. — A tsz-nek 352 tagja van, ebből rendszeresen 214 dolgozott. Tavaly hetvenket- ten kaptak tizenkét-tizenkét nap szabadságot. Ezekből tíz irodai, kettő műhelyi, tizenhat gépcsoportbeli, huszonhat állattenyésztői, tizennégy növénytermesztési és négy fő gyümölcskertészeti dolgozó. Nagy költségkihatás? Arról is beszélgettünk, hogy néhány termelőszövetkezetben, Tiszavasváriban is, nem ragaszkodnak a termelőszövetkezeti törvény által előírt 250 tízórás munkanap teljesítéséhez. Azok is kapnak fizetett szabadságot, — természetesen nem tizenkét napot — akik mert nők, vagy időszaki munkát végeznek és a maximumot nem tudják teljesíteni. — Hogy mindenki szabadságot kapjon, ahhoz nem rendelkezünk megfelelő pénzügyi alapokkal — jelentette ki a főkönyvelő. A szabadsá golásnak nagy a költségkiha tása. A tavalyi szabadságo lás 864 munkanapot tett ki, s idén már 95 fő kap szabad ságot és ez 1140 munkanap Ez nagyon sok pénz. A szabadságolásnak való ban nagy a költségkihatása Róka Sándor főagronómus sál már arról beszélgettünk, hogy a költségkihatás ellensúlyozására a tsz miért nem létesít olyan melléküzemet, amely lehetővé tenné, hogy a növénytermesztésben dolgozó asszonyok a szabadsághoz szükséges munkanapokat megszerezzék, másrészt az árbevétel, a szabadságolás* hoz szükséges pénzalapot nö- vélné. — Gondoltunk mi arra, hogy melléküzemágat létesítünk. Terveztük, hogy létre* hozunk egy száraztészta-készítő üzemet, ahol legalább húsz asszonynak tudtunk volna rendszeresen munkát bi»* tosítani. Erről le kellett mondanunk, mert olyan követelményeket szabtak, amit nem tudtunk megvalósítani. A jó példát követni A határban mindenütt megkezdődött a munka. Hasonló beszélgetésre másutt is találtunk volna partnereket. Több tízezer növénytermesztésben dolgozó tsz-tag nem kap szabadságot. Az ok szinte mindenütt ugyanaz. Mint jeleztük is vannak kivételek. Akadnak termelőszövetkezetek, ahol a tsz-törvény alapián az alapszabályt úgy készítették el, hogy egyetlen tsz-tagra se legyen hátrányos. Másutt a téli foglalkoztatást oldották meg még akkor is, ha a kezdetnél némi akadályokba ütköztek. Ügy gondoljuk, a jó példákat kellene mindenütt követni és nem arra hivatkozni, hogy a tsz törvényesen jár el, hiszen a törvény írja elő a 250 tízórás munkanapot. (s. e.)
