Kelet-Magyarország, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-18 / 87. szám
AZ MSZMP SZABDLCS-SZA TMAR MEG Y£l BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA — . XXVI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 18, PÉNTEK LAPUNK TART ATM ABÓLl Mi a véleménye? (3 oldaD Olvasóink leveleiből (4. oldal) Szerintünk (5. oldal) Az asztalitenisz VB-ről jelentjük (7. oldal) KAZAH BARÁTAINK I A magyar—csehszlovák barátsági szerződés, a szabadalmi oltalom és a szerzői fog a Ház előtt NYÍREGYHÁZÁN Csütörtök délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés idei első ülésszaka. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Budapesten, 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; ,2. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat: 3. a szerzői jogról szóló törvényjavaslat; 4. az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás és a jogalkalmazás időszerű kérdéseiről ; 5. a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének megválasztása; 6. interpellációk. Gyümölcsöző együttműködés A délelőtti ülésen, a beteg Péter János külügyminiszter helyett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese indokolta meg a magyar-csehszlovák barátsági, és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megújításáról beterjesztett törvényjavaslatot. A kiinduló pont, amelyet Apró Antal, majd a javaslat előterjesztője Kelen Béla, és a hozzászóló Ortutay Gyula és Nádasdi József képviselők egyaránt hangsúlyoztak, az a merőben új típusú és az elmúlt húsz évben igen gyümölcsözőnek bizonyult, szocialista szellemű baráti viszony, amely any- nyi történelmi megpróbáltatás után a két országot és a két népet immár elszakít- hatatlanul összeköti. A miniszterelnök-helyettes, a külügyi bizottságot képviselő előadó és az akadémikus, mas-más érdekes, és tanulságos példákkal igazolva, egyaránt rendkívül eredményesnek ítélte a két ország politikai, gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi és az életnek úgyszólván minden megnyilatkozásában kialakult együttműködését, amelyre nemcsak a két nép, tenem a szocialista országok összessége érdekében is igen nagy szükség van. Apró Antal külön kiemelte a két ország messzemenően egymásra utalt gazdaságát, amely az árucsereforgalom gyors megsokszorozódásában is kifejeződik, miután az immár meghaladja az évi háromszázmillió rubeles értéket. Ortutay Gyula, a tudományos együttműködés gyakorlati ismerője beszédes példákat sorolt fel a nyelvészet, a néprajz, a népzene és a történettudomány magyar, illetőleg csehszlovák képviselőinek eredményes együttműködéséről és speciálisan azokról a nagy jelentőségű kutatásokról, amelyeket az utóbbi években tudósaink a csehszlovákiai magyar népesség körében végeztek. Alapvető érdekünk A legerősebb hangsúlyt természetesen mindegyik felszólalásban a jelenlegi európai helyzet és ezenbelül a két szocialista ország együttműködésének fontossága kapta. A szerződés — emelte ki a Minisztertanács elnökhelyettese — a kétoldali kapcsolatok mellett erősíti együttműködésünket a többi szocialista országgal is. Mindketten tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek, s ezt az együvétartozást, az új szerződés méginkább megerősíti. Alapvető érdekeink a jelent és a jövőt illetően egyaránt azonosak, mondotta. Egyetértünk a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben, a javasolt összeurópai konferencia ügyében, a német kérdés, valamint a vietnami és a közel-keleti probléma megítélésében. A szerződés parlamenti betérj esztése egyszersmind módot adott arra, hogy a kormány képviselője csakúgy mint a felszólaló képviselők hangot adjanak hazánk álláspontjának, a szocializmus jelenlegi csehszlovákiai helyzetét, fejlődését illetően. Aggodalommal tölt el bennünket, hangsúlyozták a felszólalók, azok a nacionalista, szovjetellenes és ellenforradalmi jellegű megmozdulások, amelyeknek Csehszlovákiában akár egy sportesemény ürügyén, tanúi lehettünk. Pedig, ha a csehszlovák párt és kormány megfelelő határozottságot tanúsít — mondotta a Minisztertanács elnökhelyettese —, nem került volna sor ilyen eseményekre. Hasonlóképpen világította meg a Csehszlovákiában tapasztalható jelenségek veszélyét a többi felszólaló is; Ortutay Gyula például utalt rá, hogy a magyar nép különösen jól megtanulta mi minden rejtőzködik a kommunistaelle- nesség, a szovjetellenesség mögött. A felszólalók végül is abban a meggyőződésben ajánlották a törvényjavaslatot elfogadásra, hogy a szocializmus csehszlovákiai sorsát illető felelősségünk is, amelyet a szerződés kifejez, arra kötelez bennünket, hogy őszinte, baráti szóval ismételten felhívjuk csehszlovák elvtársaink figyelmét a szocialistaellenes erők aktivizálódásában rejlő veszélyekre. Miután a szónokok kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a csehszlovák kommunisták, a baráti országok dolgozó népe megvédi a szocializmus ügyét és vívmányait, a Parlament egyhangúan törvénybe iktatta a magyar—cs jnszlo- vák barátsági szerződést. Időszerű módosítás Délután került sor a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. Az ország- gyűlés ezzel egy csaknem háromnegyed évszázados törvényt vett revízió alá, hogy a műszaki alkotómunka jelentős egyéni és kollektív eredményeinek olyan védelmet nyújtson, amely megfelel egyrészt korunk forradalmi lendületű, tudományos és technikai fejlődésének, másrészt szocialista gazdaságirányítási rendszerünk időszerű követelményeinek. A Szépvölgyi Zoltán képviselő által beterjesztett javaslatot dr. Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke indokolta meg széles körűen, a hozzászólók között pedig ott találtuk dr. Varga Pálné Hajdú megyei képviselőt, egy nagy vegyi üzem egyik vezetőjét, dr. Guba Sándor Somogy megyei képviselőt, egy technikumi igazgatót, Krasznai Károly- nét, a Szolnok megyei Tisza Cipőgyár vezetőjét, Jazbin- sek Vilmos baranyai képviselőt, a Mecseki Szénbányá szati Tröszt főmérnökét, és dr. Ajtai Miklóst, a Minisztertanács elnökhelyettesét is, aki a műszaki-tudományos tevékenység egésze szempontjából méltatta a tervezett új törvényt. Mi is a lényege a szabadalmi jog javasolt és a csütörtöki ülésen törvénybe iktatott új rendezésének? A hozzászólások és ajánlások szerint mindenekelőtt az, hogy összehangolja a népgazdaság, az adott vállalat és a feltalálók jogait, amelyek így, vagy úgy egyaránt érdekeltek egy-egy szabadalomban. Messzemenően őrködni kíván a törvény afölött, hogy a feltaláló megfelelően élvezhesse értékes munkájának gyümölcsét, egyszersmind ösztönözni kívánja magát az alkotó műszaki tevékenységet és az ebben igen fontos szerepet játszó kivitelező, illetőleg anyagi kockázatot viselő vállalatot. A javaslat részletei körül, mint a tanácskozáson kitűnt, már az illetékes parlamenti bizottságban sokoldalú vita bontakozott ki, módosító javaslatok születtek, amelyek közül néhányat már a képviselők elé terjesztett javaslat eleve magában foglalt. Sok szó esett már a bizottsági vitában, de most, a plé- num előtt is az úgynevezett szolgálati találmányok kérdéséről, amelyekkel kapcsolatban a javaslat ugyancsak kifejti a feltaláló sajátos jogait, de amelyeknek értékesítése mégis igen sok gyakorlati problémát vet fel. A feltalálót illető díjazásról a törvényben kilátásba helyezett külön jogszabály rendelkezik. Az egyik képviselő azonban megfontolandónak tartotta, hogy a végrehajtási utasítás érdemlegesen határozza meg mily n díjazás jár a szolgálati találmány megalkotójának. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot, hogy az új törvény szerint a vitás esetek a fellebbezés során a Budapesti Fővárosi Bíróság elé kerülnek, amely műszaki szakértők bevonásával hozza meg döntését. A felszólalók viszont éppen olyan további finomításokat és olyan jellegű végrehajtási utasítást javasoltak, amelyek világos előírásaiknál fogva elejét veszik annak, hogy a szabadalmi témákban gyakori viták és bírósági ügyek keletkezhessenek. (Folytatás a 2. oldalon) A kazah küldöttség csütörtökön, a déli órákban koszorút helyezett el Nyíregyházán a szovjet hősök emlékművénél. Kedves vendégeinket fogadta a megyei és városi párt-végrehajtóbizottság. Képünkön: dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára megyénk életéről adott tájékoztatót. Hammel József felvételei Kedves vendégei voltak csütörtökön megyénknek, Nyíregyházának. A hazánkban tartózkodó kazah küldöttség tagjai és művészei látogattak el hozzánk, hogy találkozzanak vezetőinkkel, dolgozóinkkal, bemutassák művészetüket, s mélyítsék népeink baráti kapcsolatait. Velük együtt látogatott el a megyébe I. I. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének, első titkára és Jeszova Sára Satrovna Le- nin-dí jas múzeumigazgató, aki a budapesti kiállítás rendezése céljából tartózkodik hazánkban. A delegáció tagjait Sza- bolcs-Szatmár határán Mar- kovics Miklós, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Gulyás Emiivé dr, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Má- jer István, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkára, Tüzes József, az újfehértói pártbizottság titkára, s a pártbizottság több tagja és úttörők köszöntötték. Nyíregyházán dr. Gombás Sán r dor, a megyéi pártbizottság titkára fogadta a kedves vendégeket és tájékoztatta őket a megye társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A meleg fogadtatásra Sz. N. Imasev, a Kazah Kommunista Párt Központi Bi- zöttságának titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. A fogadáson megjelentek a párt, állami és társadalmi szervek megyei és városi vezetői. A fogadás után a kazah delegáció tagjai, a szovjet nagykövetség első titkára, a Lenin-díjas múzeumigazgató — a megyei és városi vezetők részvétele mellett — megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, Barátaink tiszteletére este a Nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban rendeztek ünnepséget, amelyen megjelentek a párt, az állami és társadalmi szervek, kulturális intézmények vezetői, köztük dr. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei párt- bizottság titkárai, dr. P. Szabó Gyula és Gulyás Emiin• dr, a megyei tanács vb elnökhelyettesei, Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára, Bíró László, a városi tanács vb elnöke, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Pivarnyik Jánosné, a Hazafias Népfront városi titkára. Ott Voltak a vendégek, élükön Sz. I. Imasevvel, a küldöttség vezetőjével, megjelent I. T. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára. A magyar, szovjet és kazah himnusz elhangzása után Korács József, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola igazgatója, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Sz. N. Imasev, a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a küldöttség vezetője mondott beszédet. Meleg szavakkal mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért, tolmácsolta soknemzetiségű Kazahsztán népének testvéri üdvözletét, méltatta a magyar és szovjet nép, s ezen belül az egyes öztársaságok nép- között k - lakúit, s egyre nélyükS, (Folytatás a 2, oldalog^ *09 tmm/twn
