Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
T9B9 márefüs ! KELET-MAGYARORSZAG — MELLÉKLET!? • oWa! ILONA TANYA Ez a ma már több mint ezer holdas szabadtéri „tanterem” a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Ilona tanyai tangazdasága néhány cselédviskót és szétszórt homokbuckákat örökölt a múlttól. És nevét, az egykori föld- birtokostól, egy Ilona nevű öreg kisasszonytól. Az első telepesek viharlámpákkal érkeztek a környező falvakból, Őrösről, Senyéről, Nyírtüraról, — emlékezik Baksa János és Vámosi Pál, ketten az alapítók közül. Nehéz volt munkást találni, aki vállalta a több kilométeres gyaloglást. A mostani beton bekötő út helyén kátyus dűlőút kanyargott, ezen érkeztek és indultak a szélrózsa minden irányába a munkások. És füzeteikkel, könyveikkel a diákok. Ugyanis az 1950 októberében alakult tan" gazdaság első napjaitól kettős, sajátos arculatot teremtett a városszéli homokvilég- ban: nagyüzemi módon, a legfejlettebb agro technikával termelni és ellátni a nyírségi mezőgazdasági szakemberképzés gyakorlati feladatait is. Megszelídítették a homokot Hogyan szelídítették meg a homokot Baksa Jánosék, Vámosi Pálék, Inántsy Feren- eék, Berencki Gáborék, és még mások, akik elsőnek telepedtek le az akkor alig 58 holdas vegyes művelésű területen. Ez már krónika, két évtized történelme, amely az elaprózott földek, a tiz-tizenkét pár ló, a három püfögő G—35-ös traktor, s egy istállóra való tehén kezdetleges ősállapotból elvezetett a mába, az élüzem címig, az országos rangig, sőt nemzetközi sikerekig. Nemcsak az időjárással, az asszállyal, az esővel, faggyal, a gyümölcsösök, szőlők, növények kártevőivel kellett kemény küzdelmet vívni. Nemcsak a cselédviskókat kellett ledönteni és helyükön központi fűtéses modern ebédlőt, társalgót építeni, és kényelmes otthonokat. Meg kellett birkóznia nagyobb, a folyton nagyobb tudás megszerzésének nehéz feladatával is. Az első emberek, Baksat Vámosi és mások a két évtized során nemcsak számottevő értékeket termelő tangazdaságot teremtettek a társadalom támogatásával, hanem folyton tanultak. Az akkori kertészek, ma már felsőfokú képzettségű szakoktatók, a gazdaság egyes ágainak irányítói. És, akik itt meggyökeresedtek, mint az általuk telepített almások, szőlőskertek, ott is maradták. A fizikai dolgozók többsége is még azokból áll, akik együtt kezdték 1950-bén. Tálán fez az összeszokott, munkát szerető gárda rejti magában a sikerek titkát, akik az évek során végig magukénak érezték és érzik a tangazdaságot. Több volt a gond, mint a siker Az első években még több volt a gond, mint a siker. A tangazdaság területe 1951-ben alig több 300 holdnál, kilenc évvel később már 863, majd 1967-ben pedig 1042 hold tartozik Ilona tanyához. Kialakítják a gazdálkodás szerkezetét, a profilt. A területi növekedéssel párhuzamosan gyarapodott az állóeszköz állománya is, ami 1951-ben még a 3 milliót sem érte el, 67- ben már több mint 36 millió forintra rúg. A népgazdaságtól kapott milliók jól kamatoztak a dolgos kezek nyomán. A nyereség 1960-ban még csak óhaj volt, helyette mínusz 330 ezer forinttal zárták az évet, de a következőt már 2,2 milliós haszon jelezte, 1967-ben több mint 8 millió, az elmúlt gazdasági évben 17 millió helyett 22 millió forint értéket adtak a népgazdaságnak. El is nyerték az élüzem címet. De a számok kevésbé fejezik ki azt az erőfeszítést, amit a gazdaság valamennyi dolgozója kifejtett, hogy a szépen fejlődő korszerű nagyüzem iskolává, gyakorlókertté váljék a jövő mezőgazdászainak. Mindehhez nemcsak élenjáró termelési eljárások, módszerek szükségesek, hanem tapasztalt és lelkiisme-' retes oktatógárda. Saját munkásaikból nevelték ki a gyakorlati) mezőgazdasági ismeretek oktatóit. Az 1953—54- fes években huszonöt dolgozó szerzett szakmunkásoklevelet, olyanok, akik a fiatalokkal való helyes bánásmód és az ismeretek átadásának képes- ségiet Is magukban hordozták. Kis Zoltán, Béres József, Bátori Mihály, Rískó László, Lokk Ferenc, Simon István, Vitai László, Vitai György és mások voltak az első kisegítő szakoktatók a tanárok, technikusok mellett. Az első években mér megkezdődött a szakmunkások képzése; erre a célra bentlakásos iskolát rendeztek be a mezőgazdasági szakmákat kedvelő fiataloknak. Ez ma is megvan, de már elmarad az igények mellett, ezért 1970-ben új, modern szállót építenek a szakmunkásképző iskola tanulóinak. Közismert, hogy 1961-ben a középfokú képzés mellett megkezdődött a megyeszékhely mezőgazdasági technikumában a felsőfokú képzés is. A megnövekedett feladatok nagyobb munkát jelentettek a tangazdaságnak is. Most már az eddigieknél magasabb szintű nagyüzemi gazdálkodás mellett kellett magas szintű gyakorlati oktatást, nevelést nyújtani. Gyümölcsfajtagyűjtemény A tangazdaság gyümölcsültetvényeinek és szőlőjének összetétele erősen mutatja a tanműhely jelleget: korszerűen telepített 522 kh-s táblájukon a téli alma 80 százaléka jonatán, 5 százaléka starking, 5 százaléka húsvéti rozmaring míg a téli arany- parmen 4, a gold, delicsesz és a batul 3—3 százalékban részesedik. Alacsony törzsű almásuk 163 holdat foglal el, míg az É. M. IV. alany termőkaros telepítés 62 kh-t tesz ki. Az almán kívül 12 kh körte, 4 kh. cseresznye, 8 kh meggy, 16 kh szilva, 7 kh kajszi, 15 kh őszibarack, 23 kh ribizke és 17 kh málna termesztését tanulmányozhatják a fiatalok. Jól szolgálja a korszerű oktatást az a gyü- mölcsfajta-gyüjtemény, — népszerűbben gyümölcsfamúzeum — melynek alapjait nemrég rakták le. Hogyan érték el a már külföldön is elismert kiváló eredményeket többek között az almatermesztésben ? Az örökségül rájuk maradt kiöregedett, termőfelülettel lecsökkent állományt szakszerű metszéssel, rendszeres gondozással — trágyázás, növényvédelem, stb. — sikerült teljes termőfelületre alakítani. A termésátlagok az évek során fokozatosan emelkedtek: 1962-ben 45 mázsát, 1967-ben már ISO mázsás almatermést szüreteltek holdanként. A téli alma exporthányada az 1952—55-ös évek 35 százalékos arányához viszonyítva az utóbbi években 70—80 százalékra emelkedett. Külön specialitásává vált a tangazdaságnak a hagyományos almaszüret száműzése, az almasze-. dés forradalmasítása. A megyében elsőnek a tangazdaság szakemberei próbálkoztak meg és több éves sikerrel az álmaszedés, szállítás modern eljárásaival, amely kíméli a fárasztó munkát végző dolgozót, kiküszöböli a baleseti veszélyt, s megszünteti a termés törését, a minőség romlását és lényegesen gyorsabb, mint a hagyományos. A világszínvonal felé Felsőfokú Gépipari Technikum tanulói az Ilona tanyai Állami Gazdaság gépjavító műhelyében az UE—28-as traktorokat szerelik. Sok ember együttes gondolkodása, ötlete, gazdag tapasztalata alapján születtek meg a hatvanas évek elején az első almaszedő állványok, csúszólapok. rakodólapok, melyek az első lépéseket jelentették a világszívonal felé. Kertészek, szaktechnikusok, a gépműhely munkásai, sőt fővárosi Kertészeti Szőlészeti Főiskola tanárai fogtak össze, hogy lerövidítsék az alma útját a fától a feldolgozó helyig. A tangazdaság a saját újítások, konstrukciók mellett elsőnek vásárolta meg és próbálta ki a legújabb alma- osztályozó és feldolgozó gépeket. Olykor javaslatokat is tesznek bizonyos módosításokra, a gépek további tökéletesítésére. Ma már az almatermés 80 százalékát modern eljárásokkal szüretelik, osztályozzák és feldolgozása is a fejlett módszereket követi. Hasonlóan modern gépek szolgálják a korszerű növény- védelmet. Eljut a tangazdaságban termelt alma számos európai országba a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Ausztriába. Finnországba, a Német Demokratikus Köztársaságba. Legutóbb az erfurti nemzetközi almakiállitásról aranyéremmel „jöttek haza” a gazdaság almái. De nem kell szégyenkezni az Ilona tanyai szőlő és bor miatt sem. A Szabolcs-Szatmárban termelt „márkás” borok egyike az Ilona tanyai rizling és ezerjó. Százhuszonnégy holdas szőlőjük a húsz évvel ezelőtt használhatatlan buckákon holdanként 30—35 mázsa szőlőt terem. A pincében 2 ezer hektó bornak van hely, új „borutcákban” a föld alatt hat-hétezer, literes hordók sorakoznak. Sőt van 22 500 literes üveghordó is. A bor minőségének javítására mustsűrítő üzemet létesítettek, melyet a társgazdaságok is igénybe vesznek, sőt Dunántúlról is érkezik megrendelés. szakemberek, nem különben számos külföldi diákcsoport. Ma már a magas színvonalú gépesítéssel és korszerű munkaszervezéssel, nem utolsósorban a dolgozók odaadó munkája következtében 331 forintot tesz ki a száz forint munkabérre eső termelési érték. A gazdaság állóeszköz ellátottsága pedig az 1960-as évhez viszonyítva 12,4 millióról 34,4 millióra gyarapodott. Nem maradtak el az igen hiányzó beruházások sem. Nemcsak körülkerítették az ezer holdnál nagyobb területet, elkészült a telep vízmüve, bekötő útja. Központi fűtéses étterme, társalgója is van, amelyben úgy érezhetik magukat a munkások, mint bármelyik fővárosi szálloda vendégei. S bár nem szól bele lényegesen a város munkaerő gondjainak alakulásában a tangazdaság; a környező községekből százhatvan állandó és 100—120 időszaki mur’ s szorgoskodik a földeken. Sőt, almaszedéskor 4—500 fiatal, főként a pénzügyi technikum, a .Kossuth Szakközépiskola, a Tanárképző Főiskola és az orosi álltalános iskola tanulói, hallgatói sietnek a gazdaság segítségére. Kell is a munkáskéz, mert az idén is 365 vagon almát terveztek, de a szakemberek „rügybecslése” alapján négyszáz vagonra tehető az Idei almatermés. Boruk mellett egyre inkább márkássá válik saját főzésű pálinkájuk, amely évente 7— 800 ezer forinttal növeli a tangazdaság bevételét. I rentabilitás érdekében Nem kevésbé jövedelmező a tehénistállókból átalakított csibenevelő és hizlaló, melyben turnusonként 8 ezer csirkét nevelnek kéthónapos korig, és adják át értékesítésre a debreceni baromfifeldolgozó vállalatnak. A tangazdaság azonban a rendtábilis nagyüzemi gazdálkodás mellett vállal olyon termelési kísérleteket is, melyek nem kamatoznak azonnal, mégis a hidat jelentik a tudományos kutatás és a gyakorlat, Valamint az oktatás között. Különféle kísérleteknek adtak helyet. A Kertészeti Kutató Intézet ötholdas trá- gyázási kísérleti területen tanulmányozza immár öt éve a gazdaságos tápanyag-gazdálkodás követelményeit. Ugyancsak a tangazdaság kísérleti telepén foglalkoznak a szelektált őszibaracfajtákkal tizenhét holdon. A klímát legjobban szerető és gazdagon termő barackfajtákat elterjesztik a szabolcsi tájakon. Speciális ‘ intézménye a tangazdaságnak a Mátészalkáról idetelepült, jelenleg a nyíregyházi technikum épületében dolgozó — talajlaboratórium, amely a megye, sőt más megyék állami gazdaságainak is végez hasznos vizsgálatokat. Korszerű munkaszervezéssel c Nagy Erzsébet borszakmunkás az Ilona tanyai pincében Mindezek a nagyüzemi eredmények, és a tangazdaság speciális körülményei tették lehetővé, hogy a megye egyik reprezentatív bemutató üzemévé fejlődjék az Ilona tanyai gazdaság. Elsősorban metszési, alma és szőlőfeldolgozási és mezőgazdasági gé- ii bemutatók színhelye a város elletti oktátóüzem. Itt tartja kéthetes bemutatóit rendszeresen az AGROTRÖSZT, ahol a legújabb mezőgazdasági gépekkel ismerkednek meg a tsz-ek, állami gazdaságok szakemberei. -Ellátogatnak a tangazdaságba nemcsak a hazai, hanem a külföldi szakemberek is, elsősorban szovjet, finn, svájci, nyugatnémet és osztrák mezőgazdasági A jövőre is gondolnak Óhatatlan a múlt eredményeinek felmérésekkor a jő* vőbe is vetni egy pillantást. A tangazdaság továbbra is világszínvonalon akar termelni és korszerűen oktatni. Ez utóbbi azért is egyenrangú a termelési feladatokkal, mert eljöhet az idő, amikor Sza-> bölcs a közép és felsőfokú technikum mellé, vagy éppen arra építve, mezőgazdasági főiskolát kaphat. A tangazdaság már erre is gondol, amikor még hiányzó művelési ágakat, gyümölcsfajtákat honosít meg. Így a bogyósokat és csonthéjas fajtákat. Vagy a zöldségtermesztés tanulmányozására a jelenleginél nagyobb és modernebb melegházat is .megálmodnak, egyelőre papíron. Egy oktató-gazdaság egy pillanatra sem állhat meg, folyton előbbre kell Járni, mint az átlag mezőgazdasági üzemek, mért ók nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is képeznek mezőgazdászokat; a holnap agronómusait, főkertészeit, tsz és állami gazdaság Igazgatóit, vagy éppen mezőgazdasági szaktanárait, oktatóit. És van-e szebb hivatás, mint kiművelt embereket képezni a holnap nagyüzemi gazdaságainak ? 1
