Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

T9B9 márefüs ! KELET-MAGYARORSZAG — MELLÉKLET!? • oWa! ILONA TANYA Ez a ma már több mint ezer holdas szabadtéri „tanterem” a Nyíregyházi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum Ilona tanyai tangazdasága néhány cselédviskót és szétszórt ho­mokbuckákat örökölt a múlt­tól. És nevét, az egykori föld- birtokostól, egy Ilona nevű öreg kisasszonytól. Az első telepesek vihar­lámpákkal érkeztek a kör­nyező falvakból, Őrösről, Se­nyéről, Nyírtüraról, — emlé­kezik Baksa János és Vámosi Pál, ketten az alapítók közül. Nehéz volt munkást találni, aki vállalta a több kilométe­res gyaloglást. A mostani be­ton bekötő út helyén kátyus dűlőút kanyargott, ezen ér­keztek és indultak a szélró­zsa minden irányába a mun­kások. És füzeteikkel, köny­veikkel a diákok. Ugyanis az 1950 októberében alakult tan" gazdaság első napjaitól ket­tős, sajátos arculatot terem­tett a városszéli homokvilég- ban: nagyüzemi módon, a legfejlettebb agro techniká­val termelni és ellátni a nyírségi mezőgazdasági szak­emberképzés gyakorlati fela­datait is. Megszelídítették a homokot Hogyan szelídítették meg a homokot Baksa Jánosék, Vá­mosi Pálék, Inántsy Feren- eék, Berencki Gáborék, és még mások, akik elsőnek te­lepedtek le az akkor alig 58 holdas vegyes művelésű terü­leten. Ez már krónika, két évtized történelme, amely az elaprózott földek, a tiz-tizen­két pár ló, a három püfögő G—35-ös traktor, s egy istál­lóra való tehén kezdetleges ősállapotból elvezetett a mába, az élüzem címig, az országos rangig, sőt nemzet­közi sikerekig. Nemcsak az időjárással, az asszállyal, az esővel, faggyal, a gyümölcsö­sök, szőlők, növények kárte­vőivel kellett kemény küzdel­met vívni. Nemcsak a cseléd­viskókat kellett ledönteni és helyükön központi fűtéses modern ebédlőt, társalgót építeni, és kényelmes ottho­nokat. Meg kellett birkóznia nagyobb, a folyton nagyobb tudás megszerzésének nehéz feladatával is. Az első emberek, Baksat Vámosi és mások a két évti­zed során nemcsak számotte­vő értékeket termelő tangaz­daságot teremtettek a társa­dalom támogatásával, hanem folyton tanultak. Az akkori kertészek, ma már felsőfokú képzettségű szakoktatók, a gazdaság egyes ágainak irá­nyítói. És, akik itt meggyöke­resedtek, mint az általuk te­lepített almások, szőlősker­tek, ott is maradták. A fizikai dolgozók többsége is még azokból áll, akik együtt kezdték 1950-bén. Tálán fez az összeszokott, munkát szerető gárda rejti magában a sike­rek titkát, akik az évek során végig magukénak érezték és érzik a tangazdaságot. Több volt a gond, mint a siker Az első években még több volt a gond, mint a siker. A tangazdaság területe 1951-ben alig több 300 holdnál, kilenc évvel később már 863, majd 1967-ben pedig 1042 hold tar­tozik Ilona tanyához. Kiala­kítják a gazdálkodás szerke­zetét, a profilt. A területi nö­vekedéssel párhuzamosan gyarapodott az állóeszköz ál­lománya is, ami 1951-ben még a 3 milliót sem érte el, 67- ben már több mint 36 millió forintra rúg. A népgazdaság­tól kapott milliók jól kama­toztak a dolgos kezek nyo­mán. A nyereség 1960-ban még csak óhaj volt, helyette mínusz 330 ezer forinttal zárták az évet, de a követke­zőt már 2,2 milliós haszon jelezte, 1967-ben több mint 8 millió, az elmúlt gazdasági évben 17 millió helyett 22 millió forint értéket adtak a népgazdaságnak. El is nyer­ték az élüzem címet. De a számok kevésbé feje­zik ki azt az erőfeszítést, amit a gazdaság valamennyi dolgozója kifejtett, hogy a szépen fejlődő korszerű nagy­üzem iskolává, gyakorlókertté váljék a jövő mezőgazdászai­nak. Mindehhez nemcsak élenjáró termelési eljárások, módszerek szükségesek, ha­nem tapasztalt és lelkiisme-' retes oktatógárda. Saját mun­kásaikból nevelték ki a gya­korlati) mezőgazdasági isme­retek oktatóit. Az 1953—54- fes években huszonöt dolgozó szerzett szakmunkásoklevelet, olyanok, akik a fiatalokkal való helyes bánásmód és az ismeretek átadásának képes- ségiet Is magukban hordoz­ták. Kis Zoltán, Béres József, Bátori Mihály, Rískó László, Lokk Ferenc, Simon István, Vitai László, Vitai György és mások voltak az első kisegítő szakoktatók a tanárok, tech­nikusok mellett. Az első években mér meg­kezdődött a szakmunkások képzése; erre a célra bentla­kásos iskolát rendeztek be a mezőgazdasági szakmákat kedvelő fiataloknak. Ez ma is megvan, de már elmarad az igények mellett, ezért 1970-ben új, modern szállót építenek a szakmunkásképző iskola tanulóinak. Közismert, hogy 1961-ben a középfokú képzés mellett megkezdődött a megyeszékhely mezőgazda­sági technikumában a felső­fokú képzés is. A megnöve­kedett feladatok nagyobb munkát jelentettek a tangaz­daságnak is. Most már az ed­digieknél magasabb szintű nagyüzemi gazdálkodás mel­lett kellett magas szintű gya­korlati oktatást, nevelést nyújtani. Gyümölcsfajta­gyűjtemény A tangazdaság gyümölcs­ültetvényeinek és szőlőjének összetétele erősen mutatja a tanműhely jelleget: korsze­rűen telepített 522 kh-s táb­lájukon a téli alma 80 száza­léka jonatán, 5 százaléka starking, 5 százaléka húsvéti rozmaring míg a téli arany- parmen 4, a gold, delicsesz és a batul 3—3 százalékban részesedik. Alacsony törzsű almásuk 163 holdat foglal el, míg az É. M. IV. alany ter­mőkaros telepítés 62 kh-t tesz ki. Az almán kívül 12 kh körte, 4 kh. cseresznye, 8 kh meggy, 16 kh szilva, 7 kh kajszi, 15 kh őszibarack, 23 kh ribizke és 17 kh málna termesztését tanulmányozhat­ják a fiatalok. Jól szolgálja a korszerű oktatást az a gyü- mölcsfajta-gyüjtemény, — népszerűbben gyümölcsfamú­zeum — melynek alapjait nemrég rakták le. Hogyan érték el a már külföldön is elismert kiváló eredményeket többek között az almatermesztésben ? Az örökségül rájuk maradt kiö­regedett, termőfelülettel le­csökkent állományt szakszerű metszéssel, rendszeres gondo­zással — trágyázás, növényvé­delem, stb. — sikerült teljes termőfelületre alakítani. A termésátlagok az évek során fokozatosan emelkedtek: 1962-ben 45 mázsát, 1967-ben már ISO mázsás almatermést szüreteltek holdanként. A té­li alma exporthányada az 1952—55-ös évek 35 százalé­kos arányához viszonyítva az utóbbi években 70—80 száza­lékra emelkedett. Külön spe­cialitásává vált a tangazda­ságnak a hagyományos alma­szüret száműzése, az almasze-. dés forradalmasítása. A me­gyében elsőnek a tangazdaság szakemberei próbálkoztak meg és több éves sikerrel az álmaszedés, szállítás modern eljárásaival, amely kíméli a fárasztó munkát végző dolgo­zót, kiküszöböli a baleseti ve­szélyt, s megszünteti a termés törését, a minőség romlását és lényegesen gyorsabb, mint a hagyományos. A világszínvonal felé Felsőfokú Gépipari Technikum tanulói az Ilona tanyai Állami Gazdaság gépjavító mű­helyében az UE—28-as traktorokat szerelik. Sok ember együttes gon­dolkodása, ötlete, gazdag ta­pasztalata alapján születtek meg a hatvanas évek elején az első almaszedő állványok, csúszólapok. rakodólapok, melyek az első lépéseket je­lentették a világszívonal felé. Kertészek, szaktechnikusok, a gépműhely munkásai, sőt fővárosi Kertészeti Szőlészeti Főiskola tanárai fogtak össze, hogy lerövidítsék az alma út­ját a fától a feldolgozó he­lyig. A tangazdaság a saját újítások, konstrukciók mellett elsőnek vásárolta meg és próbálta ki a legújabb alma- osztályozó és feldolgozó gé­peket. Olykor javaslatokat is tesznek bizonyos módosítá­sokra, a gépek további töké­letesítésére. Ma már az al­matermés 80 százalékát mo­dern eljárásokkal szüretelik, osztályozzák és feldolgozása is a fejlett módszereket köve­ti. Hasonlóan modern gépek szolgálják a korszerű növény- védelmet. Eljut a tangazdaságban ter­melt alma számos európai or­szágba a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Ausztriába. Finnországba, a Német De­mokratikus Köztársaságba. Legutóbb az erfurti nemzet­közi almakiállitásról arany­éremmel „jöttek haza” a gaz­daság almái. De nem kell szégyenkezni az Ilona tanyai szőlő és bor miatt sem. A Szabolcs-Szatmárban termelt „márkás” borok egyike az Ilona tanyai rizling és ezerjó. Százhuszonnégy holdas sző­lőjük a húsz évvel ezelőtt használhatatlan buckákon holdanként 30—35 mázsa szőlőt terem. A pincében 2 ezer hektó bornak van hely, új „borutcákban” a föld alatt hat-hétezer, literes hordók sorakoznak. Sőt van 22 500 literes üveghordó is. A bor minőségének javítására must­sűrítő üzemet létesítettek, melyet a társgazdaságok is igénybe vesznek, sőt Dunán­túlról is érkezik megrendelés. szakemberek, nem különben számos külföldi diákcsoport. Ma már a magas színvonalú gépesítéssel és korszerű mun­kaszervezéssel, nem utolsó­sorban a dolgozók odaadó munkája következtében 331 forintot tesz ki a száz forint munkabérre eső termelési ér­ték. A gazdaság állóeszköz ellátottsága pedig az 1960-as évhez viszonyítva 12,4 millió­ról 34,4 millióra gyarapodott. Nem maradtak el az igen hiányzó beruházások sem. Nemcsak körülkerítették az ezer holdnál nagyobb terüle­tet, elkészült a telep vízmüve, bekötő útja. Központi fűtéses étterme, társalgója is van, amelyben úgy érezhetik ma­gukat a munkások, mint bár­melyik fővárosi szálloda ven­dégei. S bár nem szól bele lényegesen a város munkaerő gondjainak alakulásában a tangazdaság; a környező köz­ségekből százhatvan állandó és 100—120 időszaki mur’ s szorgoskodik a földeken. Sőt, almaszedéskor 4—500 fiatal, főként a pénzügyi technikum, a .Kossuth Szakközépiskola, a Tanárképző Főiskola és az orosi álltalános iskola tanulói, hallgatói sietnek a gazdaság segítségére. Kell is a mun­káskéz, mert az idén is 365 vagon almát terveztek, de a szakemberek „rügybecslése” alapján négyszáz vagonra te­hető az Idei almatermés. Boruk mellett egyre inkább márkássá válik saját főzésű pálinkájuk, amely évente 7— 800 ezer forinttal növeli a tangazdaság bevételét. I rentabilitás érdekében Nem kevésbé jövedelmező a tehénistállókból átalakított csibenevelő és hizlaló, mely­ben turnusonként 8 ezer csir­két nevelnek kéthónapos ko­rig, és adják át értékesítésre a debreceni baromfifeldolgo­zó vállalatnak. A tangazdaság azonban a rendtábilis nagyü­zemi gazdálkodás mellett vál­lal olyon termelési kísérlete­ket is, melyek nem kamatoz­nak azonnal, mégis a hidat jelentik a tudományos kuta­tás és a gyakorlat, Valamint az oktatás között. Különféle kísérleteknek adtak helyet. A Kertészeti Kutató Intézet ötholdas trá- gyázási kísérleti területen ta­nulmányozza immár öt éve a gazdaságos tápanyag-gazdál­kodás követelményeit. Ugyan­csak a tangazdaság kísérleti telepén foglalkoznak a szelek­tált őszibaracfajtákkal tizen­hét holdon. A klímát legjob­ban szerető és gazdagon ter­mő barackfajtákat elterjesz­tik a szabolcsi tájakon. Speciális ‘ intézménye a tangazdaságnak a Mátészal­káról idetelepült, jelenleg a nyíregyházi technikum épü­letében dolgozó — talajlabo­ratórium, amely a megye, sőt más megyék állami gazdasá­gainak is végez hasznos vizs­gálatokat. Korszerű munka­szervezéssel c Nagy Erzsébet borszakmunkás az Ilona tanyai pincében Mindezek a nagyüzemi eredmények, és a tangazda­ság speciális körülményei tették lehetővé, hogy a megye egyik reprezentatív bemutató üzemévé fejlődjék az Ilona tanyai gazdaság. Elsősorban metszési, alma és szőlőfeldol­gozási és mezőgazdasági gé- ii bemutatók színhelye a város elletti oktátóüzem. Itt tartja kéthetes bemutatóit rendsze­resen az AGROTRÖSZT, ahol a legújabb mezőgazdasá­gi gépekkel ismerkednek meg a tsz-ek, állami gazdaságok szakemberei. -Ellátogatnak a tangazdaságba nemcsak a ha­zai, hanem a külföldi szak­emberek is, elsősorban szov­jet, finn, svájci, nyugatnémet és osztrák mezőgazdasági A jövőre is gondolnak Óhatatlan a múlt eredmé­nyeinek felmérésekkor a jő* vőbe is vetni egy pillantást. A tangazdaság továbbra is világszínvonalon akar termel­ni és korszerűen oktatni. Ez utóbbi azért is egyenrangú a termelési feladatokkal, mert eljöhet az idő, amikor Sza-> bölcs a közép és felsőfokú technikum mellé, vagy éppen arra építve, mezőgazdasági főiskolát kaphat. A tangazda­ság már erre is gondol, ami­kor még hiányzó művelési ágakat, gyümölcsfajtákat ho­nosít meg. Így a bogyósokat és csonthéjas fajtákat. Vagy a zöldségtermesztés tanulmá­nyozására a jelenleginél na­gyobb és modernebb meleg­házat is .megálmodnak, egyelőre papíron. Egy okta­tó-gazdaság egy pillanatra sem állhat meg, folyton előbbre kell Járni, mint az átlag mezőgazdasági üzemek, mért ók nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is képez­nek mezőgazdászokat; a hol­nap agronómusait, főkerté­szeit, tsz és állami gazdaság Igazgatóit, vagy éppen mező­gazdasági szaktanárait, okta­tóit. És van-e szebb hivatás, mint kiművelt embereket ké­pezni a holnap nagyüzemi gazdaságainak ? 1

Next

/
Thumbnails
Contents