Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-12 / 59. szám
CM9. máretns fl. KEUIT-WAGTAIlOftSEJtö Helytállás egyesüléssel 3800 termelőszövetkezet van az országban. Szabolcs-Szat. már megyében az elmúlt évben 253 tsz-t tartottak nyilván. Nem kell különösebben utánaszámolni, hogy a tsz-ek erős tsz-t — helyesen — nem jótékonykoddsi elgondolások vezérelték, hanem köz. gazdasági számítások. Úgy kalkulálták, hogy a nagyobb területen fokozottabb mérMIiV ŐSÉG/ ŐRjJ_RA_T RUHAFÉLÉK ára, cseréje, hiánya Az árubeszerzés nem a vevő gondjal száma, — ha 2800-at tizenkilenc megyével és Budapesttel osztjuk —, nálunk a legmagasabb. Az átlagon felüliség háttere, hogy a megyében 5— 10 ezer holdas nagyüzem alig akad, annál több a 600-tól 2 ezer holdig terjedő gazdaság. A mezőgazdasági termelés, ben a verseny nagy. Nem csu. pán a belföldi, de a külföldi fejlődés ráhatása is igen erős a mezőgazdasági üzemekre. Csakis azok az egységek képesek helytállni, amelyek a nagy tömegű termelés során aránylag alacsony önköltséggel jó minőségű árut képesek piacra adni. A költségek alakulásában viszont fontos sze. repe van az eszközellátottságnak. Eszközellátottságban országos viszonylatban lemaradtunk. Mi a megoldás? Kétségtelen, 6—700 holdas termelőszövetkezetek semmilyen vonatkozásban nem lehetnek verseny- képesek. A járható út az erők koncentrálása. Az utóbbi hó. napokban megyeszerte tapasztalható volt ilyen törekvés. Néhány termelőszövetkezet a zárszámadások ideje alatt egyesült. Napjainkban is folyamatban van, többek között Tiszavasváriban, termelőszövetkezetek egyesülésének elő. készítése. E folyamat azonban szükségtelenül mérsékelt A termelőszövetkezetek egyesülése, vagy termelőszövetkezeti társulások létrehozása, a gazdaságok szuverén, önálló joga. A tsz-ek közgyű. lésen maguk döntenek arról, hogy kívánnak-e más tsz szel egyesülni, vagy társulni valamilyen feladat végrehajtására. Helyesen ott döntenek, ahol jóváhagyják az egyesülési, társulási javaslatokat, ha azok tényelegesen reális «tat nyitnak egy nagyobb arányú fejlődésnek. Minderről azért kell bővebben szólni, mert helyenként a józan észnél és megoldásnál erősebb a szűklátókörüség. Egyik erős termelőszövetkezetünk például egy állandó mérleghiánnyal gazdálkodó tsz-szel kívánt egyesülni. Az Ez a ház a község legszebbjei, legújabbjai közé került. Ez adott az életének fordulópontot, a tanácstitkár szava szerint: kerékvetőt. Egyetlen jelzővel intézték el mindig: makacs. Ebből az alaptermészetéből adódott minden cselekedete, véleményformálása. Jó nevű gaz- dacsaládban nőtt fel, magasra tartotta az orrát nősülése után is. De az időt nem tudta megállítani. Tizenöt holdat adott a szövetkezeti gazdálkodásba. De kezdettől csak hébe-hóba ütötte meg kezét a munka. Nagylányuk már férjnél, s nő utána a másik két gyerek. Ám nem úgy a ház, amit ő kapott a szüleitől. Csúnyán behorpasztotta az idő a tető gerincét hullámosra ko- nyult az eresz alja, haragos- zöld mohacsomók lepték el a korhadó nádhuzatot. Egy ideig hasztalan jelezte felesége, asszonylánya a szégyenkezést az ősi ház miatt tökben honosíthatják meg az intenzív növénytermesztést, az intenzív állattenyésztést. Az egy esüléssel több pénz juthat komplextelepek létrehozására, megoldhatják a szakosítást és természetesen mindezek hatására nagyobb lesz a tsz évi árbevétele, tehát több jut a tagoknak is. Ezek a tények — mondanunk sem kell —, nem győzték meg a gyenge termelőszövetkezet vezetőit. Kijelentették, majd ők megmutatják: egyedül is bol. dogulnak. Természetesen az egyesülés az erők koncentrálására, nem az egyedüli járható út. Mint már jeleztük is, a társulásoknak is fontos szerepük lehet. Jó példákat főleg a namé- nyi járásból lehet sorolni. Ott hozták létre a tsz-ek társult gépjavító üzemét, a MÉK és tsz-ek gyümölcs- és zöldség- feldolgozó üzemét Ilyen társulások másutt is — például Csengerben — kialakulóban vannak. Az ilyen irányú mozgás sem kielégítő. Egyedüli példa csak, hogy a Nagykállói Vastömegcikk Ktsz termékek gyártására tsz-ekkel kooperál. Olyan elgondolás meg egyáltalán nincs a megyében, hogy állami gazdaságok és tsz-ek, állami üzemek és tsz- ek társulást hoznának létre. A társulások, ha azokat a tsz- ek egymás között létesítik, alapjai lehetnek tsz-ek egyesülésének is. A más természetű társulások viszont komoly segítséget jelentenének mint jövedelemnövelő, vagy foglal, koztatói tényező. ▲ termelőszövetkezetek 1968 évi gazdálkodásukkal megerősödtek, úgyis mondhatnánk, felnőttek a számukra meghatározott feladatokhoz. Erre még egyszer volt példa, de úgy lenne jó, hogy ez az egyszeri példa állandósuljon, folyamattá váljon. Ezt viszont másképp nem lehet elérni, csakis akkor, ha az erők egyesítése nem elszige. telt jelenség lesz, hanem folyamatosan jelentkezik. Seres Ernő Mert mindennek határa van. Ugyan milyet nevetne a község, ha egy reggelre arra ébredne, hogy felmondta az ö házuk a szolgálatot, összerogyott, mint a mérget kapott róka... Tényleg igaz lenne, hogy a tsz jótállhatna értük az OTP-kölcsön ügyében? Addigi igyekezete nem tette lehetővé, hogy egy mai divatos házra spóroljanak. Ha a tsz valóban jótállna... Nem ment éppen simán. Különösen a főkönyvelő emlegette a makacsságát. A köl csont nem lehet ilyesmivel törleszteni, csak pénzzel. Node, higyjenek neki, ha már maga kéri a dolga rendezését Aláírását adta: arról 6 felel, hogy a bank rendben megkapja a magáét. Csak a Mielőtt a ruházat minőségének vizsgálatában az ipar munkájával foglalkoznánk, térjünk vissza néhány olyan kérdésre, ami érdekli és foglalkoztatja a vásárlói vagy a kereskedőt. Rossz munka elrejtve Ilyen például a csere kérdése. Vannak üzletek, ahol az eladók vagy osztályvezetők szigorú utasítást kaptak: ha nyilvánvaló, hogy az áru napfényre került rejtett hibája miatt panaszkodik a vásárló, vagy akár ez egy kis mértékben valószínűsíthető, — cseréljenek és ne vitatkozzanak. Mégis előfordul, hogy az eladók „együttérzően” sajnálkoznak a vevőn, mint amilyen esetet N. Károlyné nyíregyházi olvasónk is ír levelében. Bár nem határozza meg, melyik üzletről van szó, férjének minőségi hibás zsugorított bőrkabátját akarta kicserélni, de csak ilyen sajnálkozást kapott érte. Azt ajánljuk, hogy a vásárolt holmi blokkját őrizzük meg, s ha minőségi hibát találunk benne, ne restelljük, cseréltessük ki. Az üzletnek tulajdonképpen nincs oka rá, hogy a cserét megtagadja, (legföljebb fölösleges munkát látnak benne, ezért néha ingerültek a cserélni szándékozóval), minimális az üzleti veszteség, ami a minőségi hiba miatt éri. A szabályokat megismerve és betartva ajánlatos visszavinni a drága felsőruházati cikkeket éppúgy, mint a kisebb értékű fehérneműket, nylonharisnyákat Ha nem visszük vissza, akkor tulajdonképpen rejtve marad a rossz munka, amit ebben vagy abban a gyárban végeztek. Nem érdemes elhanyagolni a használati utasítást sem. Érdekes, milyen gyakori, hogy a használati utasítások figyelmen kívül hagyása miatt mennyi a reklamáció. Az új, szintetikus anyagok áldásosán jók, — de meg kell tanulni kezelni őket Sokan mégsem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a „ruha- KRESZ”-nek. Emiatt nyúlik aztán a kardigán, törik az ing nyaka és kézelője, feslik a kombinéról a csipke... Egy kísérlet kudarca Aztán az ár. Emiatt sokat és sokan panaszkodnak, őszintén szólva néha nem tsz olyan alkalmat, munka- lehetőséget nyújtson, hogy megmutassa, mire képes. Bizalomért bizalmat ad. A közös szarvasmarha-istállójában van azóta mindennap. Ünnepnap sem kivétel. S ha megy haza, vagy el otthonról, úgy jár, lépked, mint döntő csatát nyert hadvezér. Ügy néz a házukra, mintha attól függne a ma, a holnap. De még az azonnali perc, sőt a lélegzetvétel is. Mondják, azóta változott a makacssága. Előbb is letudják a bankot — úgy dolgozik, keres —, mint a határidő szól. Asszonya szorgalmasan hordja is a postára a részleteket. Amiért a tsz, a község annyira a magáénak tudja, számítja őket. S olyan ez, mint valami jó orvosság. Gyó- gyitólag hat. (asztal«») Gyógyulás alaptalanul. Miért van az, hogy egy kiváló minőségű ing a vásárosnaményi áruházban 25 forinttal drágább, mint Nyíregyházán akármelyik üzletben? Egyszerű a dolog. A szabadáras kategóriában ez lehetséges. Vásárosnaményban bátran rányomtak egy magas üzleti hasznot, Nyíregyházán pedig csak a minimálisát. (Itt legtöbb üzletben a szabadáras kategóriában is csupán az üzleti haszon alsó határáig mennek, s néha úgy tűnik, egyik-másik vidéki helyről csakis az árak miatt érdemes beutazni a városba. Néhány árucikk, — és bőségesen megtérült a jegy ára. De vajon jó-e ez?) Árban tehát már vannak különbségek, de még csak üzleti megítélésből. Egy szakember fölvetette, hogy az árban használati érték is van. Megkísérelték, hogy — nagyon helyesen — differenciáljanak, és például lényegesen magasabb áron adják a keresett fehér inget, mint a hasonló minőségben készült sötétzöldet A kísérlet egyelőre kudarcot vallott. Még egyszer az ellátásról, vagy — szaknyelven — készletezésről, választékról. Miért van az, hogy egyik üzletben bőségesen található áru, a másikban alig? Egy példa. Meghatározott szövetféleséget kértünk két szemben levő helyen, a Kossuth téri méteráru szaküzletben és a Nyírség Áruház me- terosztályán. A szaküzletben egyetlen (!) árut ajánlottak, amott tíznél is többet. Talán a szaküzlet nem kap elég árut? De. hogyne kapna. Ha egyik nagykernél nem talál, menjen a másikhoz, szerezze be onnan, ahonnan tudja. Ez nem tartozik a vevőre. Az üzletvezető szerint adott készlet keretei között nem lehet. Az a gyanúnk, hogy lehet, csali nem használták ki még a meglevő lehetőségeket sem a gyors értékesítésre, a kockázati alap fölhasználására. Az ma már nem válasz a vevő érdeklődő kérdésére (Mást nem tud ajánlani?), hogy a készlet nem engedi, sem az, hogy nem kaptak a nagykertől. Persze, egyszerűbb ezzel lerázni a vevőt, mint beismerni a gyenge üzleti munkát. Kis szériák gyártása Nincsenek az üzleteknek specialitásai. Mit értünk ezalatt? Tulajdonképpen minden üzletben a zárt számú választékból válogat hal a vevő, csak az a kérdés, teljesebb az, avagy hiányosabb. Ezt nyújtja a nagyipar. Az új irányítási rendszer lehetővé tette — és a kereskedelem még nem használta ki, — hogy akár társulásokkal, akár saját elhatározással kiépítsen egy rugalmas, termelékenyen, de kicsiny szériákkal termelő hálózatot. %demes elgondolkodni rajta, nemcsak a választékot lehetne e módszerrel színesebbé tenni, hanem besegíthetne ez a foglalkoztatottsági gondok megoldásába is. Csak el kellene kezdeni. Kun Istvá» Bútorgyártó vállalatok társulása az ellátás javítására /óbb feltételekkel dolgozhatnak Kisvárdán és Mátészalkán Másfél éves előkészítés után hét tanácsi bútoripari vállalat együttműködési társulást alakított. A hét vállalat a szatmárvidéki, a kisvárdai, a hajdúszoboszlói, az egri, ba. jai, szekszárdi és székesfehérvári bútoripari vállalat. Hogy mi tette szükségessé a társulást és milyen előnyökkel szolgál az egyes bútoripari vállalatoknak, arról Kun Istvánnal, a Szatmárvidéki Bútoripari Vállalat igazgatójával beszélgettünk. Az együttműködésnek há_ rom alapvető területe a műszaki fejlesztés, az anyaggaz. dálkodás és az értékesítés ösz- szehangolása. A társuló vállalatok felismerték, hogy kü- lön-külön a nagy iparvállalatokkal szemben hátrányos helyzetben vannak termelés, anyagbeszerzés, értékesítés és beruházás szempontjából. Ál_ tálában egy-egy kisüzem 20— 30 millió forint értékű termelést produkált évenként Ez a volumen eszközgazdái, kodásukban nem tette lehetővé a nagyobb arányú koncentrált beruházásokat, a gyors és rugalmas gyártmányfejlesztést, korlátokat szabott az anyaggazdálkodásnak is. A hét vállalat összességében 250 millió forintos tervet teljesít évente. Ez már elég fedezet arra, hogy sürgősségi sorrendben egy-egy vállalat nagyobb beruházásokat eszközöljön, gyártmány- fejlesztését gyorssá, rugalmassá tegye, vagyis az igény jelentkezésekor termelését a szükségletnek átállítsa. Az együttműködés jelentős része, hogy a vállalatok egymás között specializálják a gyártást. Ez úgy történik, hogy ha például valamelyik vállalat komplett lakószobát készít, akkor a szoba egyes részeit az a vállalat készíti el, amelynek adottságai a leggazdaságosabb kivitelezést lehetővé teszi. Más készíti te. hát a faipari, más a kárpitos részeket. Tervezik a vállalatok, hogy önálló kereske. delmi hálózatot létesítenek: Budapesten egy irodát létesítenek, amelynek szerepe a. szerződéskötésekben, anyag, beszerzésben, kiállítás szervezésében, illetve értékesítésben lesz. Korai még szólni róla, de minden bizonnyal érvénye, sülni fog, hogy az egyesüléssel megszűnik a kis vállalatok hátrányos helyzete a nagyüzemekkel szemben. Mindez úgy következik be, hogy a társult vállalatok önállósága megmarad, feladtaik nagy részét — mint eddig —, egymástól függetlenül végzik. A társulás vitathatatlanul a vállalatok előnyére fog szolgálni, de vajon mit profitál ebből a vásárló? A társulásnak az is lényeges része volt, hogy az erők koncentrálásával esztétikailag szebb, minőségileg jobb bútorokat állítsanak ki. Lehetőség nyílik ar-* ra Is, hogy az együttműködés, ben csökken egyes termékek önköltsége, s ez az árképzésben is jelentkezik majd. Dömperek jelentek meg Nyíregyházán az északi negyed toronyházainak közelében. A körút Kótaji út sarkan létesítendő étterem és presszó földmunkálatait kezdték meg. A mintegy három és fél millió forintból épülő reprezentatív létesítményt a tervszerint 1970 június 30-án adják át ren- deítehéséoek. Wassmsi Jézeet e
