Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-11 / 58. szám
1969 március ti. Kft FT M4ftYAROR«TÍ<3 8 oldal Munkaidő. bér, foglalkoztatás Beszélgetés dr. Rózsa Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjével A technika szerepe Szabolcs mezőgazdaságának fejlesztésében Megyei tanácskozás az eresimányekrji, a íeheU&sésyeCiröi Rendelkezésre állnak már a vállalatok múlt évi gazdálkodásának adatai, hamarosan életbe lép az új — két évre szóló — kollektív szerződés. Kitűnik: hogyan gazdálkodtunk a lehetőségekkel, s hol kell javítani a munkán, hogy a dolgozók minél jobban érezzék magukat a munkahelyükön Dr Rózsa József kandidátus, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője a napokban Nyíregyházán járt, s ez alkalomból kértük meg, válaszoljon néhány megyénk dolgozóit érdeklő kérdésre. — Nagy gond. sokat vitatott kérdés, hogy megyénkben közel sem merítették ki a múlt évben en gedélyezett bérsz'nvona!_ növekedési lehetőségeket. Szó van arról, hogy sok vezető a nyereséget féltette a béremeléstől. Mi erről az ön véleménye? — Sajnos, sok ebben az Igazság. A bérek -valamelyest nőttek ugyan, de a bázisbérszínvonal semmit sem változott A vezetők óvatosak voltak, azt hitték hogy ez negativen befolyásolja a nyereségrészesedést Ezzel szemben: nagy szükség van a belső tartalékok kiaknázására. Ehhez pedig ösztönzés kell. S ha ösztönözni akarunk jobb munkateljesítményre, anyagi ellenszolgáltatást kell adnunk, bért kell emelnünk. Az a vezetői felfogás, amely a nyereséget félti ettől — téves, a kérdés végig nem gondolásából következik. Még szokatlan a kifejezés. hogy meg kell tanulnunk kereskedni a bérrel. — Hogyan? — Valamit valamiért. Eddig a vezető bért emelt azért, hogy a dolgozónak nyújtson valamit Ezután azért kell-emelnünk hogy növekedjék a munkateljesítmény, a nyereség, vagyis térüljön meg a béremelés, hozzon a konyhára. A tavalyi év ilyen szempontból langyos év volt, nem inspirált, s különösen nem Szabolcsban, ahol a minimális emelési lehetőségeket sem használták ki. Tudomásul kell vennünk, hogy idén ez már nem megy. Aki szigorúan bánik a bérrel, annak ebből nem lesz baja, de eredménye sem. Akkor hogyan lesz nyeresége? — Ide tartozik, hogy sok helyen nagy méretű létszámfelfutással kísérletez_ telc amelynek nyomán szakképzetlen, kis bérű segédmunkásokkal akarták mego dani a bérkérdést, s Akikről ez az írás szól, él sem olvassák. Egyik: mert nem tud olvasni, másik: mert börtönben van. Övék a harmadik legnagyobb iratcsomó a Nyíregyházi Városi Tanács szabálysértési csoportjának asztalán. Ebben a tanévben már több ezer forintra tehető az iskolai mulasztásokért kiszabott büntetés. A bírságot mindig ki is fizetik. De ez lenne a legfontosabb? Államunk nagyon sokat fordít a hátrányos helyzetben lévő tanulók segítésére. A gyámügyi hatóságtól év elején a könyvektől a kék csomagolópapírig mindent megkapnak. Az ebédjüket kifizetik. A rossz anyagi körülmények között élő gyerekek ruházatkiegészítésben is részesülnek. A pedagógusok mindent megtesznek, hogy embert neveljenek belőlük. És a szülők? Mert nem a gyerek « hibás! * Amikor K. András meghalt a János-bokor egyik tanyáján, az egész család elköltözött a lakásból. Féltek, a „szellemétől”. Először a gyerekek „merészkedtek” vissza, csak jóval utánuk az anyjuk. bekövetkeze-t egy kapun belüli tétlenség. Hogy ítéli ezt meg? — Idén már nincs plafon a bérnövelésre, csak a realitás, a józan érdek. Semmiképp sem hasznos tehát ezt a módszert alkalmazni. De az sem célszerű, hogy a tavaly fel- vettektől megszabaduljunk, különösen nem Szabolcsban — ettől a megye nem lesz gazdagabb. Attól viszont igen, ha a vállalatok vezetői és műszakijai új piacok feltárásával, szervezeti intézkedésekkel, helyi anyagbeszerzéssel, saját termeléssel nemcsak munkaviszonyt, hanem hasznos produktív munkát is adnak dolgozóiknak. Ennek nyomán lehet javítani a béreken is. — Óvatosságot tapasztal. ni más területeken is például a munkaidőcsökkentésnél. Ez is elég lassú nálunk, különösen a szolgáltató vállalatoknál. Helyesnek találja ezt, s indokoltnak? —Semmiképpen Budapest és még sok megye tapasztalatai alapján is mondom: a munkaidőcsökkentést mindenütt meg lehet oldani. Azok a vállalatok nem találnak megoldást, ahol a vezetők nem rugalmasak, nem néznek szét másutt és saját portájukon sem. Ez kényelmesebb, de elfogadhatatlan álláspont. Tudni kell, hogy a heti munkaidő sem egyformán negyvennégy óra lehet, hanem szezonálisan ingadozhat a 36 és 50 között — a vállalat szabadon gazdálkodhat a munkaidőcsökkentéssel. De persze nem agyondolgoztatva az embereket, s nem máról holnapra váltogatni a munkidőt. — Van, ahol arra hivatkoznak hogy csak túláraz_ tatással képesek póto ni a kiesett időt. — Ez szegénységi bizonyítvány. Országos helyzetkép szerint csökkent a munkaidő, s jelentősen összezsugorodott a túlórák száma is. Vagyis lehet ésszerűbben dolgoznunk. — Mit terveznek későbbre a kormányzati szervek a munkaidő csökkentésével kapcsolatban? — Jövő évtől csökkent munkaidőben dolgozik már a kereskedelem, az egészségügy, az államigazgatás, a társadalmi szervek és az intézmények is. Szeretnénk, ha már 1971-től tovább csökkentenénk a munkaidőt az iparban, építőiparban, szolöt iskolás korú gyereke közül három a benkő-bokori 9. sz. iskola ötödik osztályába jár. Helyesebb lenne úgy írni, hogy kettő, mert a harmadik állandó mulasztó. Szünetkor érkeztünk az iskolába. A vidám gyerekseregben Jóskát kerestük. Most is hiányzik. Testvére, akivel beszélgetni akartam, csak mosolygott, egyetlen kérdésemre sem válaszolt. Helyette a pedagógusok válaszoltak, de magyarázatot ők sem találtak a mulasztásra. A két testvér rendszeresen jár iskolába. a tanulmányi eredményük közepes. Ha őket kérdezik, a választ előre tudják: „Anyu mindig elküldi iskolába, de Jóska nem jön.” A családlátogatásnál a szülő ugyanígy válaszol. És ez igaz? ősszel, amikor a Varga-bokorban az állami gazdaság a kukoricát töri, a gyerekeket lasszóval sem lehet összeszedni. Elküldik őket „mez- gerélni”. A pedagógusok kénytelenek egy-két nap szabadságra elengedni őket, gáltatóiparban, ahol minden héten lesz szabad szombat. Az a megítélésünk, hogy az ipar ehhez rendelkezik elegendő belső tartalékokkal. A később; időkben nem csökken tovább a munkaidő, inkább a jövedelmeket növeljük. — Nem szó't a mezőgazdaságról, a közlekedésről. — A mezőgazdasági üzemeknél tízórás á munkanap, a közlekedésben is sokat mennek a dolgozók, a gépkocsivezetők. Ez igen nehéz feladat, a megoldást zavarja a munkacsúcs, a menetrend, stb. De már dolgoznak a változásokon, elérjük, hogy 70-ig itt is legalább húsz órával csökkenjen a havi munkaidő. Ez jelentős — évente egy hónappal növeli a szabadidőt. — Ügy tudjuk, ön ismeri a szabolcsi munkaerő og- lalkoz*atási gondokat. Milyennek látja a távlati mego dá t, milyen javas a. tok t dolgozott ki ennek ja vitására a minisztérium? — A mechanizmus első éve alapján jogos a remény, hogy alaposan változik a helyzet. A létszámgyarapodás országosan mintegy 3 százalékos volt tavaly, vidéken hat és Szabolcsban tíz százalékos! Tudjuk, hogy még ilyen ütem mellett is itt a legnagyobb a helyzeti hátrány. De szerintem a tavalyi kép hosszú távon is érvényesül. Ameny- nyire ismerem, itt férfimunkaerőben már nincs számottevő felesleg, nőiben annál inkább. De e kétségkívül nagy problémában is kedveznek a mechanizmus hatásai. Bizonyos előnyökkel jár a fővárosi üzemek Szabolcsba telepítése, de az is, hogy a vállalatoknak közel sem kifizetődő a messziről való ingázás, munkásellátás. — Van remény az ingázás megszűnésére a későbbi jövőben? — Az ingázás világjelenség, mindenfelé soha nem lehet ipart telepíteni. De Sza bölcs — bár ezután sem ke rülhet rá sor, hogy dolgozó? ne járjanak más megyékbe — erőteljes fejlődésnek indulha a negyedik ötéves tervben. F az ingázás ekkor feltétlent! csökken, de legalábbis sem miképpen sem növekszik. / gazdaságirányítás mai rendszere e tendencia felé hat, s mint mondtam, az elmúlt esztendő már bizonyos garancia a megoldásra. mert ebben az időszakban akár be is csukhatnák az iskolát. És a gyerek? Hazudik, ha a szüleit kell védeni. Vállalja, azt, hogy ő csavargóit el. Igaz, nem könnyű alkalmi munkából öt gyereket eltartani. De a mulasztásért kiszabott 200 forintot is másra lehetne költeni. * F. Palit a Széchenyi úti 1. sz. iskolában kerestem, ö már három hónapja nerp jár iskolába. Onnan a Szarvas utcára, a megyei gyermekvédő otthon igazgatóságára irányítottak. Jóképű, fejlett szőke srác mutatta az útat, és mikor megmondtam, kit keresek, akkor tudtam meg, hogy ő az. Pali válaszolt minden kérdésre. A volt osztályfőnöke azt írta róla: A gyereket a nagymama neveli, mert nem hajlandó a szüleinél lakni. Apja iszákos, munkakerülő. Megyénk mezőgazdaságának technikai fejlődéséről és az 1969. évi feladatokról hallgattak előadást március 9-án a járási pártbizottságok, járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezési osztályainak vezetői, tsz-elnökök, szakemberek. Kovács István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője részletesen elemezte a megye mezőgazdaságának technikai fejlődését. Általános megállapítás, hogy az eredmények jól illeszkednek és alkalmazkodnak az országos irányelvekhez. Növekvő termésátlagok Növénytermesztésben, a két alapvető területen, búzatermesztésben és kukoricatermesztésben az intenzív fajták elterjesztésével nagy sikereket értünk el. Míg 1963- ban mezőgazdasági üzemeink csak 50 ezer holdon termesztettek nagy hozamú búzafajtákat, addig az elmúlt évben a termelőszövetkezetek már 94 százalékban intenzív búzát vetettek, örvendetes, hogy terjed a Mironovszkaja és 1967 őszén megkezdték a Tri- tikale vetését is. Az intenzív búzafajták elterjedésének, s az alkalmazott agrotechnikai eljárásoknak köszönhető elsősorban, hogy megyénkben az elmúlt évben eddig soha nem tapasztalt termésátlagot értünk el. A kukoricatermesztésnél is ugrásszerűen tért hódítottak az intenzív fajták, illetve a nagy hozamú hibridek. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek már 16 ezer mázsa hibridkukorica-vetőmagot használtak fel. A termésátlagok javításában jelentős -szerepe volt az egyszeres ke- resztezésű hibrid kukoricák megismerésének és elterjesztésének. A mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztés nem tartott lépést az országos fejlődéssel. Kialakult ugyan szarvasmarhánál a tenyésztésre legalkalmaisabb fajta, a magyar tarka, de adottságainkhoz viszonyítva a tenyésztői munka, a termelékenység még nem megfelelő. Sertéstenyésztésben a termelőszövetkezetek mintegy 90 százaléka a fehér hússertést tartotta előnyösnek. Ez meg is felelt adottságainknak, a követelményeknek. Jelentős volt állattenyésztésen belül a baromfitenyésztésben a hibridek elterjesztése. Az elmúlt évben 689 ezer húshibPali erre azt mondja: „Szeretem a szüléimét, de a nagymama öreg és vele kell lenni.” Hogy miért nem jár iskolába? Mert nem szeret az 1-es iskolába járni. Az ötös iskola az más, oda menne. .. A nagymamától nem fél, de az apukája meg szokta verni, ha otthon van. Mert most verekedés miatt börtönben van. Ezek szerint nemcsak a fiát veri. Az édesanyja az építőipari vállalatnál hivatalsegéd. Palin kívül még hét gyerekről kell gondoskodni. Már ebben a tanévben 400 forintra büntették, most 450-et kell újra fizetni. Olyan sokat keres? Palit most gondozásba vették. Már van jelentkező, aki elvinné magához a gyerekét. „Tőle félek, mert mikor ott-- hon voltam és rosszat csináltam, akkor megvert a nadrágszíjjal” — mondja. Remélem, nem 6 kapja meg Palit. Tavaly Egerben, az intézetben közepes tanuló volt. Pedig ott nem verték. Balogh József rid csibét neveltek a mezőgazdasági üzemek. 1960-ben további ugrásszerű fejlődés várható, előreláthatólag a hús- hibrid csibe kihelyezés 2 millió 180 ezerrel növekszik. Jelentős még, hogy a termelőszövetkezetek fokozottabb mértékben foglalkoznak hibrid pulykák nevelésével, a tavalyi nyolcezer hibrid pulykával szemben, az idén a francia eredetű Betiva pulykafajtából a tsz-ek 150 ezer darabot tartanak. Talajjavítás, vízrendezés Az állattenyésztés alapja a takarmánytermesztés. Ezzel kapcsolatosan az előadás részletesen foglalkozott a gyenge termelőképességű talajok javításában elért eredményekkel. Nyolc évvel ezelőtt megyénkben mindössze 14 ezer holdon végeztek talajjavítást, az elmúlt évben már 69 ezer holdon. Rendszeressé és következetessé vált megyénkben a nagyarányú vízrendezés. Erre jellemző, hogy az utóbbi évek átlagában egymillió köbméter földet forgattak meg a talajok termő- képességének fokozására. Nem volt kielégítő azonban a rét- és legelőterületek terméshozamának növelésére irányuló munka. Megyénkben 107 ezer hold rét és legelő van, amelyből 50 ezer hold javítását gyorsan elvégezhetnénk. A mezőgazdasági termelés technikai fejlődésének fontos mutató száma a gépparknövekedés. Kétséget kizáróan e területen haladtunk leginkább előre. Az átszervezés időszakában a tsz-ek mindössze 288 erőgéppel rendelkeztek, a múlt évben már 3059 volt a traktorok száma. Ennek megfelelően alakult a munkagépek száma is. Jelentősen növekedett a kombinált betakarítógép-állomány. Két-három évvel ezelőtt termelőszövetkezeteink még rém rendelkeztek gabona, burgonya, cukorrépa betakarító kombájnokkal. A gabonakombájnok száma ez évben 200 fölé növekszik, s ez lehetővé teszi, hogy a gépi betakarítás megyénkben megközelítse az országos szintet. Gépesítés, több szakember Eszközellátottság szempontjából döntő fontosságúak a különböző tárolóterek, illetve a tárolóhelyeken a legújabb tárolási módszerek alkalmazása. A megtermelt termékek biztonságos elhelyezését a terCsak minap adtunk hírt a csengeri és környékbeli termelőszövetkezetek új típusú gondoskodásáról az idős falusi emberekért, s máris újabb jó hír érkezett: a baktalóránt- házi Úttörő Termelőszövetkezet havi száz forinttal felemelte a járadékosok havi illetményét. Mivel nyolcvanon felül van a termelőszövetkezet járadékosainak száma, a határozattal együtt gondoskodott a közel százezer forintos pénzösszeg biztosításáról. Ügy hírlik, a baktalóránt- házi járás több termelőszövetkezete készül követni a példát. És a tömegszervezetek társadalmi összefogásával megvalósítják a járás körülbelül 240 gondozásra szoruló idős emberének ellátását is A nemrég megtartott gyűlésen a nőtanácsok aktívaháló zata elvállalta a gondozottakra való mosást. A Vöröskereszt aktívái szervezetten figyelemmel kísérik az idős melőszövetkezetekben 489 magtár, 785 kukoricagóré szolgálta. Gyümölcstermesztés szempontjából az üzemi hűtő- tároló-helyek építése volt jelentős. 1967-ben 30 vagon, 1968-ban már 880 vagon üzemi hűtőkapacitás valósult meg. Az 1969 évben megvalósításra kerülő hűtőkapacitással együtt, a megye üzemi hűtőtere eléri a 2360 vagont. A technikai ellátottsághoz — mint termelésnövelő tényező — sorolható a műtrágyafelhasználás, illetve a vegyszeres gyomirtás. A fejlődés mérsékeltnek mondható. Két évvel ezelőtt alig több mint 100 ezer tonna műtrágyát, 1968-ban 115 ezer tonna vegyes műtrágyát használtak fel a termelőszövetkezetek. A vegyszeres gyomirtás kikoricánál és kalászosoknál, valamint egyéb növényeknél az elmúlt évben alig haladta meg a 60 ezer holdat. A tudomány és technika megyei szintű eredményeinek elérésében nagy szerepük volt a szakembereknek. E téren is komoly léptekkel haladtunk előre. 1962-ben termelőszövetkezeteinkben még csak 74 egyetemet és felsőfokú technikumot végzett szakember dolgozott. Az elmúlt évben már 660 felsőbb végzettségű szakember irányította a mezőgazdasági munkát. A* egyéb képesítésekkel rendelkező szakemberek száma több mint ezer volt Megfelelően és általában kielégítően alakult a szakmunkásképzés :s. Az elmúlt évek során 7624 szakmunkást és 8281 betanított munkást képeztek ki a megyében. További korszerűsítés Az 1969. évi főbb fejlesa»* tési feladatok, termelésfejlesztési célok az eszközök további korszerűsítését teszik szükségessé. Valamennyi mezőgazdasági üzemben arra kell törekedni, hogy növekedjék a termésátlag, hogy a tudomány és technika minden eddigieknél nagyobb mértékben kerüljön a mezőgazdasági üzemekbe. Javítani kell az állattenyésztést, fokozni a talajok termőképességét. A jobb eredmények eléréséhez az eddigieknél nagyobb mértékben kell feltárni a tartalékokat, hiszen a mezőgazdasági üzem az a terület, ahol legnagyobb mértékű az eddig nem hasznosított lehetőség. (s. e.) emberek egészségi állapotát és ha szükséges, kezdeményezik a megfelelő lépéseket, orvost hívnak, gyógyszert hoznak, megszervezik az ápolást. A Hazafias Népfront járási aktívái egy sor ügyben vállaltak munkát, közöttük magúkba vették a magatehetetlen idős emberek érdekvédelmének képviseletét. A KISZ-isták a tűzről és a tüzelőről, tehát a meleg szobáról, a meleg tűzhelyről gondoskodnak. Az úttörők a ház körüli apróbb munkákban vesznek részt és kihordják az ebédet a járni is nehezen tudó idős embereknek. (A járási tanács határozata értelmében ezeknek az embereknek szabad ebédet vinni az iskolák napközi konyhájáról.) Az akcióban az együttműködést biztosítják a anácsi apparátus vezetői is — mint arról dr. Jakab András járási főorvostól értesültünk. <pu) K. J. Elkerülik az iskolát... Oknyomozás a háttérben Felemelték a fsz-öre^ek járadékát Baktalóránlházán
