Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

március 8. RT5T.rr-MAGTARcmS2A« Oktatási, népművelési tanácskozás Fehérgyarmaton A vitában felszólalt Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság e»só titkára Járási aktívaértekezletet tartónak március 7-en. Fe­hérgyarmaton a járási tanacs nagy termetien. A járási part. bizottság megiuvia a megoe- szeiesre a- községi es járási politikai, gazaasagi és kul­turális vezetoKet. Napirenden szerepelt a munkas-paraszt származású tanulók gondozá. sa, a mezogazctasagi szak- munKásKepzes Helyzete, fela­datai, valamint a népműve­lés időszerű tennivalói. A megjelenteket Gulácsi Sándor, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt Orosz Ferenc, a megyei párt. bizottság első titkára, Kovács József Kossuth-díjas, a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola igazgatója, forgács András, a járási pártbizottság titkára és Szeles Lajos, a járási tanács vb. elnöke. Kevés az óvoda Első napirendként Széles Lajos ismertette: hogyan fog. lalkoznak a járásban a mun­kás-paraszt tanulók tanulmá­nyi gondozásával. Hivatkozott a párt IX. kongresszusán el­hangzott követelményekre, hogy elsősorban a pedagógu­sok közreműködésével segíte­ni kell a kétkezi dolgozók gyermekeit, akik a szülői házban kevesebb támogatást kapnak a tanuláshoz. Foglal­kozott a járás óvoda-ellátottsá­gának problémáival: a járás­ban az óvodás korú gyere­keknek kevés százaléka ré­szesülhet óvodai ellátásban. Ez kedvezőtlen körülmény. Foglalkozott a járási tanács elnöke az iskolareform ered­ményeivel, a pedagógusellá. tottsággal, a tantestületek sze­mélyi feltételeinek problé. máival. Elmondotta, hogy az 1967— 68-as tanévben 708 tanuló végezte el a járásban az álta. lános iskola nyolc osztályát. Közülük 575 tanuló, a vég­zettek 81,2 százaléka jelentke. zett továbbtanulásra. A to­vább tanulni akarók közül 486-ot vettek fel gimnázium­ba, szakközépiskolába, szak­munkásképző iskolába, — a i jelentkezők 68,6 százalékát Munkás-paraszt tanulók segítése — Eredményesen segítik a tanulók felkészítését — foly­tatta — a különféle iskolai szakkörök. Az elmúlt évben 84 szakkörben tanultak a gyerekek. Különösen kedvel­tek a matematika, a történész, a határőr, a közlekédésrendé. szeti és a sportszakkörök. Örvendetes, hogy a középisko. lai tanulók létszáma Fehér- gyarmaton 607-re emelkedett, melyből 465, a tanulók 75 százaléka fizikai dolgozó gyermeke Az 1968—69-es tan. évben induló első osztály­ban tovább emelkedett a fi­zikai dolgozók gyermekeinek arányszáma. A középiskolában, csakúgy mirjt az általános iskolákban a tantestület törekszik a fizi. kai dolgozók gyermekével való tervszerű foglalkozások* ra. oktatási és nevelési vita­fórumon dolgozzák fel a pe­dagógusok a módszertani problémákat. Sokat segítenek az osztályfőnöki órák, az is. kólái tanulmányi versenyek. Matematika és fizika tár­gyakból minden évben, ez évben oroszból és magyarból, előkészítő tanfolyamokat szerveznek a felsőoktatási in­tézményekhez felvételre je­lentkezők számára. Megállapították, a közép- iskolás tanulók tanulmányi szintje nem mutat lényeges eltérést a fizikai dolgozók gyermekeinél. Az iskolai ta­nulmányi verseny eredménye az 5 évvel ezelőtti 2,7-ről 3,2. re emelkedett Ebben a tan­évben vették fel a fehérgyar. mati középiskolából a legtöbb tanulót a felsőoktatási in­tézményekbe. Végül hangsú­lyozta az előadó. hogy a megalakult középiskolai pártszervezet, a szakszerve­zettel együtt, az eddigieknél is jobban segíti a fizikai dolgozók gyermekeinek tanul­mányi gondozását. Ezt követően a mezőgazda, sági szakmunkásképzés hely­zetét és további feladatait elemezték. A járásban sokat fejlődött a szakmunkásképzés, a különféle tanfolyamokon 450-en szereztek szakmunkás, képesítést. Probléma, hogy a végzett szakmunkásoknak csak 80 százalékát foglalkoz­tatják a szakmájuknak meg­felelő munkakörben. Az első napirend vitájában felszólalt Orosz Feresz, a megyei pártbizottság első át. kára. Bevezetőben a fiatalok a jövő nemzedékének nevelé­sével foglalkozott Méltatta a fehérgyarmati járás fejlődé­sét, az anyagi javak, a jöve­delem kedvező alakulását. Szép eredményeket ért el a járás lakossága a kulturáló- dásban, az iskolaépítésben, korszerűsítésben is, de tovább kell lépni. Állandó tantestü­leteket szükséges kialakítani, olyanokból, akik nem átme­netileg vállalják a nehéz kö­rülmények között, a legtávo­labbi részeken az oktató-ne_ velő munkát. Olyan nevelők kellenek, akik egy életre el­kötelezik magukat. — Hogyan telepednek le és eresztenek gyökereket az érkező pedagógusok? — tette fel a kérdést Orosz elvtárs. — Ha a községek gondoskodnak róla, hogy jól érezzék magukat, megkapják az őket megillető bizalmat és a munkájuk után a megbecsülést. Jó lenne, ha éppen a fehérgyarmati já­rásból indulna ki a kezdemé­nyezés, a pedagógusok lefele, pítésére. Javasolta Orosz elvtárs, hogy a fluktuáció megelőzésé, re és a hiányzó szakos helyek betöltésére a községek kös­senek szerződést a pedagógu­sokkal: biztosítsanak szá­mukra házhelyet, illetmény- földet, sőt bizonyos összeget is bocsássanak rendelkezé­sükre lakásépítéshez, melyet nem kellene visszafizetniük, ha kötelezik magukat, hogy 5 évig a faluban maradnak. Sok más módja van még an­nak, hogy meggyökereztessék a falvakban a pedagógusokat, megszerettessék velük hiva­tásukat. — Győzzék meg a falu la­kosságát. hogy ne sajnálják az anyagi áldozatokat, ha egy-egy pedagógus letelepí­téséről van szó. Az ő gyerekeik, az egész falu érdekeit szol­gálják majd azok az okos lé­pések, melyek a tehetséges munkás-paraszt gyerekek to. vábbtanulásában kamatoz­nak. Kétségtelen, hogy a ki. sebb községek hátrányosabb helyzetben vannak, nem tud. nak olyan élet- és munkakö­rülményeket biztosítani mint egy nagyobb község, Egy témáról Ilii rom vallomás Elmondják: az igazgatóhelyettes, a mérnök és az osztályvezető egy nagyobb, jól felszerelt is. kola. De összefogással, a tsz- ek támogatásával sokat tehet­nek a pedagógushiány meg­szüntetéséért, amely szorosan összefügg a munkás-paraszt gyerekek tanulmányi gondo. zásával, a holnap kommunista embereinek nevelésével. — Semmiféle fáradság nem elég ehhez — folytatta. — Egy gyerek sem születik zenei, vagy matematikai tehetség­nek, sem pedig tehetségtelen­nek. Olyanná lesz, amilyen­nek neveljük őket. Ne legye­nek elkallódott gyerekek eb ben a járásban, ebben a me­gyében. ahol nehezebb mun­kánk van, mint más megyék, ben. De a gondjaink mellett is azt mondhatom, a fejlődés gyorsabb ütemű nálunk, és be fogjuk hozni a lemaradást, el fogjuk tüntetni a szintbeli eltéréseket. Használják ki a helyi lehetőségeket Befejezésként elismeréssel szólt a járási vezetés és a köz­ségek erőfeszítéseiről. Bizto­sította az aktívaérkezelet résztvevőit a megyei szervek támogatásáról, s kérte, hogy a járásban az eddigeknél is jobban használják ki a helyi lehetőségeket az előrehaladás érdekében. Felszólalt az akti. vaülésen Kovács József Kos- suth-díjas, a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola igazgatója. Megelégedésének adott kifeje. zést, ahogy az ülésen a járás fontos feladataival hozzáér­tően és őszintén foglalkoztak. Beszámolt az ország legfiata­labb tanárképzőjének munká­járól, fejlődéséről, ahol az új tanévben már minden sza. kon indul képzés, életbe lép a területi felvételi rendszer. Mindezek segítenek a já­rás pedagógus-ellátottságá­ban is. Ismertet te a Hamburgban megtartott UNESCO-konferencián szer­zett tapasztalatait, majd a leendő pedagógusok életre nevelését, felkészítését hang­súlyozta. Felszólalt a vitában: Len. gyei József kömörői tsz-agro. nómus, László Béla gimná. ziumi igazgató, Dányádi László, a fehérgyarmati Győz. hetetlen Brigád Tsz elnöke, Fodor László cégénydányádi gyermekotthoni nevelő, Kele­men Bálint magosligeti vb- elnök. Garda József, a jánk- majtisi tsz párttitkára. Ká­roly László járási KISZ-tit- kár és Kónya József, a járási tanács vb. művelődési osz­tályvezetője. Széles Lajos ösz- szefoglalója után az aktíva- értekezlet megvitatta a nép­művelés feladatait, az előadó Forgács András, a pártbizott. ság titkára volt. Páll Géza Asszonyok munkájáról, gondjaikról sok szó esett már e hasábokon. Ez alkalommal három felelős beosztású nőt kértünk, valljanak életükről, terveikről, s arról, hogyan látják helyzetüket mai vilá­gunkban? Pontosak, megbízhatók Abari Attiláné, a Beruhá­zási Bank Szabolcs-Szatmár megyei fiókjának helyettes igazgatója. Amikor két évvel ezelőtt kineveztek igazgatóhelyettes­nek az értekezleteken, amelye­ken részt kellett vennem, so­kan azt hitték, én vezetem majd a jegyzőkönyvet. Eb­ben a munkakörben nem túl gyakori a nő. Pedig a bank­szakma „elnőisedett”. Tapasz­talatból mondom, semmivel sem nehezebb nőkkel dolgoz­ni, mint férfiakkal. Pontos, megbízható munkatársak. Sze­relmese vagyok a banknak, annak ellenére, hogy véletle­nül cseppentem ide. Azt mondták, ez egy nyugalmas hely lesz. Nem egészen így lett. Nagyon is izgalmas. Moz­galmas a munka. Színes, sok­féle. Nincs két egyforma fel­adat. Meg kell találni min­den beruházáshoz a legjobb, a legmegfelelőbb formát. Ez a szép benne. Alig van olyan létesítmény a megyében, amihez ne len­ne valami közünk. Szinte minden munkakörben dolgoz­tam, mielőtt kineveztek he­lyettes igazgatónak, s közben megkaptam a Kiváló pénz­ügyi dolgozó kitüntetést. Ke­reskedelmi érettségivel jöt­tem ide. Kiegészítő érettségit tettem a pénzügyi technikum­ban és a pénzintézeti szak­mai tanfolyamokon vizsgákat. Elvégeztem a marxista esti egyetemet, és most ugyanott a politikai gazdaságtan sza­kosítón tanulok. A nyáron ál­lamvizsgázom. Amióta itt dolgozom, minden évre ju­tott egy vizsga, de szívesen csinálom. Tanítok is a szak­mai tanfolyamokon. Nem­csak mint helyettes igazgató­nak, hanem mint párttitkár­nak is törődnöm kell a mun­katársakkal. Talán nem ve­szik rossznéven, de úgy ér­zem közvetlen a kapcsola­tunk. Hogy belefér-e a mun­kaidőmbe? Nem nézem az órát. Ha elvégeztem a mun­kám. igyekszem haza vacso­rát főzni, mosni, takarítani. Elég gyakran ez az éjszakai órákra marad. Ezért most a Patyolattal kísérletezem, így legalább a nagymosás gond­ját letehetem. Színház? Mo­zi? Legfeljebb a televízió. Viszont anélkül soha el nem alszom, hogy legalább né­hány oldalt ne olvasnék. A szépirodalmat szeretem, gye­rek korom óta gyűjtöm a könyveket. Elégedett va­gyok-e? Nagyon kell az em­bernek szeretnie a munkáját, s akkor nem lesz elégedetlen soha, az anyagiakat is bele­értve. Csomós Jánosné építész- mérnök, a Megyei Tervező- iroda tervezőmérnöke. Mózeskosárral az egyetemen Több kisebb iskolát, szo­ciális létesítményt terveztem már a megye községeinek. Legnagyobb önálló munkám, a 16 tanulócsoportos gimná­zium tervezése, melynek épí­tését most kezdik Nyírbátor­ban. Éppen a napokban ad­ják át a VAGÉP nagy szere­lőcsarnokát, amit szintén az én terveim alapján építettek. Jó érzés látni a kész épüle­teket, amelyeknek tervezésé­ben én is részt vehettem. Ér­dekel, hogy azok az emberek, akik ezekben az épületekben laknak vagy dolgoznak, jól érzik-e magukat e falak kö­zött. Mert ez a legfonto­sabb. .. Az egyik új iskola átadásánál például az igaz­gató kérte, legyünk tekintet­tel legközelebb arra, hogy szeretnek virágokat helyezni az ablakpárkányra. Méretez­zük szélesebbre az ablakdesz­ka t. Ugye apróság? De meg­jegyeztem magamnak. Ezüstérmes törzsgárda- tag vagyok és két éve kaptam meg a Kiváló dolgozó jelvényt Megbecsü­lik a munkámat. S a kollektí­va segítsége nélkül az egye­temet sem tudtam volna el­végezni. Az ilyesmit az em- . bér nem felejti cT.“A félt­jein is itt dolgozik, villamos­mérnök. Együtt jártunk egye­temre. s amikor megszületett az első fiam, őt is vittük. Mó­zeskosárban. Nem akartam megszakítani a tanulmányai­mat. Amit megkezdek, szere­tem befejezni. Felnőtt a fiam is, már első osztályos. Két és fél éve született a második fiam. Annyi örömöm van bennük, hogy nem is érzem, mennyivel több a munkám otthon. A férjem mindenben segít. Sőt már a nagyobbik fiam is. Együtt mosogatunk. Törik az edény? Hát törik. De nem megy másként. Elége­dett vagyok-e az életemmel? Igen, ezt nyugodtan mondha­tom. Szeretnék rendes, hasz­nos embereket nevelni a fiaimból és még sok szép épületet tervezni a megyének. Ennyi, amit ezután kívánok. Minden lehetőségem adott, hogy valóra válthassam. Kell ennél több? Török Mária, a Szabolcs Cipőgyár műszaki-termelési osztályvezetője. Könnyebben szót értünk Soha nem éreztem hátrá­nyát annak, hogy nő vágyóin Inkább úgy érzem, hogy a férfimunkatársak tisztelik bennem a nőt. A nődolgozók­kal meg eleve könnyebben szót értünk egymással. Tex­tilmérnöknek készültem. A technikumi felvételnél ügy alakult, hogy a cipőipari szak­ra irányítottak át. Utána a debreceni cipőgyárban dol­goztam; egv a sok között. Debreceni vagyok, mégis Örömmel fogadtam cl, ami­kor 1963-ban technológusnak Nyíregyházára hívtak. Érez­tem, ebben van fantázia! Űj gyárat alapítani! Dolgoztam és közben elvégeztem a fel­sőfokú technikumot, ma már nem is tudnék magamnak más munkát elképzelni. Itt a közös munka eredménye las­san beérik. Éz év január 1.-től már nem mint vállalat, hanem mint cipőgyár működünk hivatalo­san is. Szórakozásom a színház, csak ez ritkán adódik. Nagyon sze­retek olvasni. Szeretnék nyel­veket tanulni. A szakmában fontos lenne a nyelvtudás. Szótár segítségével oroszul ol­vasok szakkönyveket, de ez kevés. Szívesen foglalkozom a fiatalokkal. Ezért vállaltam, hogy a cipőipari technikum kihelyezett osztályában szak­tárgyakat tanítsak. Most a pártvezetőség egy KlSZ-bri- gád patronálását bízta rám. Ez a lánybrigád a szocialista cím elnyeréséért munkálko­dik. Remélem sikerrel. "-- LnOjjeg^ezte: Kádár Edit Az igazgató csak legyintett, amikor az egyeztető bizottság döntött; visszamenőleg ki kell fizetni a tizenhét dolgozónak járó veszélyességi pótlékot.' Hiába érvelt az szb-titkár is. Végül is bírósági tárgyalás lett belőle. A Vállalat kifizet­te a tizenhétezér forintot. Ér­vényre jutott a munkások jo­gos követelése. A tizenhétéves szakszerve­zeti munka során nem egy esetben kellett ilyen követ­kezetesen kiállni a jogos sé­relmek orvoslásáért Fejér Barnabásnak, a Szatmárvidé- kj Faipari Vállalat szb-titká­rának. Bírósági ügy persze csak egy esetben volt, de ap­ró dolgokkal naponta öten- hatan keresik. Ilyen nagyese tek ma már nincsenek, Kun Istvánnal, a mostani igazgató­val jól megértik egymást. Sok vezető váltotta itt egymást azóta, s az emberek nem egy­formák. Igaz, a körülmények is so­kat változtak. Amikor a vál­lalatot megalakították, csak egy megbízólevéllel, a ..ma­szek” műhely gépházával, benne egy gyalugéppel és sza­lagfűrésszel rendelkeztek. Ak­kor nyolcán voltak, most há­romszáznál is többen és az Az szb-titkár éves feladat már eléri a 36 milliót. Hol volt akkor üzemcsar­nok, fürdő, öltöző, mosdó és ebédlő? Ha szükség volt rá, kőművesként dolgozott az asztalos, üvegezett a segéd­munkás, zárat javított a víz­vezetékszerelő. Afféle ezer­mester szolgáltató részleg volt ez sokáig, tele gonddal, baj­jal, problémával. Mégis meg­esett, hogy, az szb-titkár vé­tót emelt a rendkívüli túl­óráztatást elrendelő igazgatói döntések ellen. De volt az éremnek másik oldala is, amikor fegyelme­zetlen dolgozót kellett meg­bírságolni, vagy rábeszélni az alkohol elvonókúrára. S az igazságérzete — ügy érzi — ezúttal sem hagyta cserben. Ezek az emberek itt dolgoz­nak most is. és szeretik, be­csülik. Hovatartozását 56-ban tettekkel is igazolta. Az el­lenforradalom idején gyárör- séget szervezett, nem engedte elhurcolni a gépeket, meg­védte a huligánok által fe­nyegetett igazgatót.. Eredetileg a kereskedő szakmában dolgozott. A vál­lalatnál tanulta meg az. aszta­los szakmát Lehetett volna már művezető is, de maradt fizikainak; brigád vezető az üvegező-képkeretező részleg­nél. Nyolcadik éve tartják a szocialista címet, s most az arany plakett várományosai. Legbüszkébb azonban arra, hogy a vállalat már négyszer volt élüzem, s minden évben szereznek egy dicsérő okleve­let a versenymozgalomban elért eredményekért. A tizen­nyolc brigádból már tíz nyer­te el a szocialista címet. A brigád, ahol dolgozik például évente 25—30 ezer forint ér­tékű anyagot takarít meg a vállalatnak. Javaslat, vitatott téma per­sze most is akad. A nemrég lezajlott szakszervezeti vá­lasztás alkalmával például határozatban rögzítették a legszükségesebb tennivalókat. Javasolták az alapbérek nö­velését, a munkavédelem ja­vítását, az egészségre ártal­mas munkakörülmények megszüntetését, a szociális jellegű építkezések meggyor­sítását, a munkaverseny szé­lesítését. Határozatba foglal­ták azt is, hogy a vállalat tá­mogassa az arra rászoruló dolgozók lakásépítkezéseit. Itt, ezen a taggyűlésen vá­lasztották meg újra szakszer­vezeti titkárrá Fejér Barna­bást. Pedig tavaly már úgy gondolta; elég volt, nem vál­lalja tovább, átruházza más­ra az egyre bonyolultabbá vá­ló szakszervezeti munka irá­nyítását. Gyengélkedik, több pihenésre lenne szüksége. Hogy aztán mégis vállalta, annak egyszerű a magyaráza­ta. Látta, hogy az emberek mennyire bíznak benne. Fia­talok, idősebbek egyaránt így szólítják; Barna bácsi, Barna szaktárs. Még a nyugdíjasok is, akiknek gyerekük lehetne, hiszen még csak most tölti be a 48 évet A szavazás egyhangú volt,. Tizenhét év után, március 3-án újra bizalmat szavaztak Fejér Barnabásnak a Szat­én árvidéki Faipari Vállalat szervezett munkásai. Tóth Ai®ád Magánkereskedelem A kis lélekszámú települé­sek kívül esnek a kereskedel­mi hálózat hatósugarán Az itt élő embereknek egyre tér. hesebb a naponta szükséges árucikkek beszerzéséért kilo. métereket fáradozni. A kise­gítő kereskedelem sokat javít azoknak a területeknek mos­toha helyzetén. Megyénkben mintegy négy. száz iparigazolvánnyal ren­delkező magánkereskedő dol­gozik szinte mindegyik olyan helyen ahol hiányos a lakos­ság ellátása számos fogyasztá. si cikkből. Legtöbb engedély vegyeskereskedésre jogosít, de előkelő helyen szerepel a zöldség-gyümölcskereskede- lem is. A múlt évben kiadott negyven iparigazolvány közül vegyeskereskedés nyílt: Apa- gyon, Petneházán, Ujfehérton, Nyírbátorban, Pócspetriben, Kállósemjénben és most nyí. lik Nyírszőlősön. Zöldség-gyü. mölcskereskedés Nagyecseden és Nyírteleken. Az iparigazol­ványok kiadásánál figyelembe veszik a lakosság kérését és olyan jellegű tevékenységre adnak működési engedélyt, amire az adott területnek leg. inkább szüksége van. Nagy- kállőban például megnyílt a megye első kifőzője és Tisza- vasváriban egy virágüzlet A magánkereskedők jó munkájának eredménye hogy működésükkel a lakosság elé­gedett. Nincs vasárnap és ün. nepnap, kora reggel és késó este, hogy ne találnák a csa­lád valamelyik tagját munká. ban. Üzletük megnyitását az állam kereskedelmi kölcsö­nökkel segíti. Jó példa rá, hogy tavaly júniustól 10 ke­reskedő 129 ezer forint köl­csönt kapott az OTP-től két­éves törlesztésre. A KISOSZ megyei szerveze. tének komoly szerepe van a kontárkodás felszámolásában, főleg a használt cikkekkel va­ló kereskedés csökkentésében. Pozitív jelenség, hogy már jelentkeznek a minőségi köve­telmények és ahogy taggyűlé sükön elhangzott: szeretnének a lakosság fokozódó igényei­hez igazodna dolgozol, « «MM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents