Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
«. mm WW.i^r-W>r«TAWe#ey<(| _ MW.T ftKTJSTE i*u» mire?«* T: CSENGER Rózsákat ültetnek majd az út két oldalára. Az út a központi majorhoz vezet. A gyümölcsös a major épületeit, a gépudvart öleli. Érdemes a majorban körülnézni. Modern központi fűtéssel ellátott szerelőüzem az első épület. A radiátorok sugározta melegben v szerelők — vagy ötve- nen — UE—28-as, SZ—100-as és különböze márkájú erőgépeket javítanak. A szereiő- üzemmel ételien ben korszerűen felszerelt szervizállomás van. Nemcsak a gazdaság. de a környék termelő- szövetkezeteinek gépeit is ellátják. A major nagyobbik részében istállók állnak. Régi szerfás épületek ugyan, de jól felszereltek. A jászolokhoz bekötve százával sorakoznak a hízásra fogott szarvasmarhák A majorba naponta járnak munkába az emberek. Ezt teszik már évek óta. De az idei nyáron változik a kép, rózsától szegélyezett utakon mennek. Erről Papp András, a gazdaság szakszervezeti titkára beszélt A gazdaság Csengerben van, most húszéves. Húszéves történelem A Csengén Állami Gazdaság története húsz évvel ezelőtt közel a román határhoz, Ura községben kezdődött. 1949-ben ott alakult meg a mai Csengeri Állami Gazdaság elődje Urai Állami Gazdaság néven. A gazdaság igazgatója Tyahor István volt és 29 hold földön tizenketten dolgoztak. Az alapító tagok közül most amikor a gazdaság majd a jubileumi évfordulót ünnepli, heten lesznek ott az ünneplők soraiban. Az urai gazdaság lassan és fokozatosan sok gonddal küzdve fejlődött. 1950-ben növekedett a terület, a GYÜMÉRT Vállalattól a Csenger, Nagygéc, Szamosan- g valós és becsi kertgazdaságtól átvett területekkel gyarapodott a föld. Az állandó dolgozók létszáma abban az időben már 120 főre növekedett. Kialakulhatott volna egy komoly, nagyüzemi szocialista gazdaság. Akadályozta, hogy 1951-ben a gazdaság kettévált, Csenger és Urai Állami Gazdaság néven két egység alakult. Az újraegyesítés 1954 októberében történt és létrejött a mai formájában is meglévő gazdálkodási egység Csengeri Állami Gazdaság néven. Az évekig tartó változások után a Csengeri Állami Gazdaság területe ma 1771 hold száptó, 23 hold rét, 378 hold termő gyümölcsös. 217 hold ültetvény és 109 hold egyéb terület, összesen 2498 hold. A gazdaság állatállománya 1968. évi zárással 3648 darab volt, amelyből 285 a szarvasmarha és több mint háromezer a juhállomány. A dolgozók létszáma 1951-ben 184, ma 332 fő. A gazdaság területe hét község határában fekszik, a határ átmérője. ahova munkába járnak az emberek, 23 kilométer. Termelés és termelési eszközök Akik, mint állami gazdasági dolgozók kezdték a munkát, olyan élményekre emlékeznek, hogy az első pár hold földet ökrökkel szántották, a magot nyakba akasztott zsákokból szórták. Sok éven keresztül a termelés eszközei továbbra is a naturális gazdálkodás eszközei voltak. Csak annyiban változott a helyzet, hogy az ökröket lovak váltották fel, hogy akadt már néhány vetőgép is. Ma a termelés — kivéve az alma és egyéb gyümölcsök betakarítását — teljes egészében gépesítve van. A már említett gépudvaron a leg- korsaerűbb erő- és munkagépek sorakoznak. A kenyér- gabonát, kukoricái, silónövé- nyeket, kombájnokkal takarítják be. A kapásönvények művelését különböző nagy teljesítményű munkagépekkel végzik Az első erő- és komoly munkagép csak a gazdaság megalakulása után négy évvel érkezett az üzembe. Az első szerelő Gál Dénes úgy emlékezik hogy sok- baj volt a gépekkel, de százszor többet értek, mint az ökör és lófogatok. A gépeket hosszú ideig szabad ég alatt, vagy sátorponyvák védelmében javították. Mindez már a múlté. Tíz év állagában A Csengeri Állami Gazdaság termelési tevékenysége három fő ágazatban; növény- termesztés, gyümölcskertészet, és állattenyésztés. Tízéves átlagban e három fő terület termelése változatosan alakult, de a fejlődés egyértelmű. Szántóföldi növény- termesztésre jellemző, hogy évről évre növekedett az átlagtermés, fokozatosan csökkent az önköltség. Ezt lehetővé tette, hogy különösen az utóbbi időben következetesen alkalmazták és alkalmazzák a vetésforgót, a rugalmas vetésváltási rendszert. Időközben néhány kevésbé jövedelmező ágazatot megszüntettek, helyettük olyan növények termesztését szorgalmazták, amelyek nagyobb termelési értéket biztosítottak. A gazdaság tízéves statisztikája szerint a korábbi 11 mázsás búza átlagtermés 1968-ban már 22 mázsán felül volt. A kenyérgabonatermesztés tízéves átlagban veszteséges volt ugyan, de most már sikerült elérni, hogy intenzív fajtákkal, jobb agrotechnika alkalmazásával, a kenyérgabona-termelés is kifizetődő. A növénytermesztésen belül a gazdaságban fokozott figyelmet szentelnek a takarmánytermesztésre. Tízéves átlagban különösen a silókukorica termesztésénél évenként nagy volt a szóródás. A silókukorica legmagasabb átlagtermése 165 mázsa volt, de volt olyan év, amikor csak 70 mázsát értek el. Ugyanez vonatkozott a kukorica termesztésére is. Nyolc mázsától — májusi morzsol t- ban — 24 mázsáig is eljutottak. Növénytermesztésben ma az állami gazdaság stabilan tartja az utóbbi években a legmagasabb átlagtermési szinteket. Az állattenyésztés és állattartás az elmúlt tíz év átlagában szintén fejlődést mutat. Juhászaiban például az állatállomány 6700—3000 darab között ingadozott. A gyap- júhozam darabonként a három kilótól négy és fél kilogrammig emelkedett. Ennek alapján volt olyan év, amikor a juhászat egymillió forintos veszteséggel zárt de volt olyan is, amikor több százezer forintra rúgott a nyereség. Mindezt a tenyésztési munka befolyásolta. A szarvasmarha-hizlalásnál öt évvel ezelőtt egy kilogramm hús előállításának Önköltsége még 36 forint 70 fillérbe került. Tízéves átlagban ez a költség 23,63 forint. Jelenleg elsősorban a munka megjavításával, a juhászat és szarvasmarha-hizlalás riyere- séges ágazata a gazdaságnak. Megszűnt a rapszodikus termelés és értékesítés. Idetartozik még, hogy Csengerben tovább javítják az eredményeket, elsősorban azzal, hogy ez évtől kezdődően, 1972-ig folyamatosan korszerűsítik az épületeket, felújítják az állományokat, javítják a tenyésztői munkát. A gyümölcstermelés mint általában minden gazdaságban, Csengerben is nagy jelentőségű, nagy szerepe volt és van az év végi eredmény alakulásában. A korábbi években Csengerben a gyümölcs termelésének vállalati eredményei elmaradtak a kívánt szinttől. Ebben közrejátszott a páros és páratlan évek termés in gadozása. Alapvető hiba volt az is, hogy a gyümölcskertészetben nem végeztek korszerűsítést. ' Késett a bogyó« gyümölcsök telepítése is, s ennek nem csupán pénzügyi kihatása érintette érzékenyen a gazdaságot. Nem alakulhatott ki a törzsgárda, a munkaerő- foglalkoztatottság időszakonként egyenetlenné vált. Mindezt még időben felismerték a gazdaság jétenlegi vezetői. Űj gyümölcsösöket, bogyós gyümölcsöst is telepítettek. Ezek termőre fordulásával nemcsak javul az árbevétel és eredmény, de megoldódik a foglalkoztatottság kérdése Is. Brigádmozgalom, mint termelő erő A statisztika szamokon aia pul és a számok nem adják vissza kialakulásuknak hátterét. A számok emberek munkája által jönnek létre,» végzett munka értékét tartalmazzák. A Csengeri Állami Gazdaság eredményeit tükrö ző adatok is emberi gondok, erőfeszítések naponta megnyilvánuló eseményeit sűrítik. Az eredmények elérésében az egyéneken kívül a szocialista brigádoknak volt fontos szerepük. A szocialista brigádmozgalom 1962-ben kezdődött azzal, hogy a gépszerelők, traktorosok megalakították az első brigádot. Az első brigádot 1963-ban A gazdaság korszerű szerelőcsarnoka. Jelentős üzemág a szarvasmarha-hizlalás újabb három brigád követte és 64-ben már kilenc szocialista brigád dolgozott a gazdaságban. A szocialista brigádoknak ma 152 tagjuk van. Az első szocialista brigád tagjai még olyan vállalásokat, tettek — s ez volt tevékenységük legfőbb tartalma —, hogy közösen járnak moziba, hogy segítik egymást szakmai ismeretek szerzésében, házak építésében. Ma a szocialista brigádok legfőbbképpen a termelési eredményeket segítik elő. 1968-ban történetesen terméstöbblet elérésével, anyagtakarékossággal 980 ezer forint többletjövedelem elérését vállalták. A teljesítés 1 millió 522 ezer forint lett A szocialista brigádok tevékenységében — mint a kezdet kezdetén — most is szerepe van az ember jellemformáló munkájának. A kollektív nevelés erejét mutatja, hogy még a mozgalom kezdetén gyakori volt a kizárás, három-négy éve ilyenre nem került sor. Ez a munkához való viszonyt is tükrözi. Az elmúlt évben például mindössze öt fegyelmi ügyet kellett tárgyalni, s ezek együttesen sem voltak olyan komoly fegyelmezetlenségek, mint négy-öt évvel ««lőtt egy-egy ügy. Együtt a gazdaság vezetőivel A Csengeri Állami Gazdaságban a pártszervezet és a tömegszervezetek szoros egyetértésben dolgoznak és tevékenykednek a gazdasági vezetőkkel. Ha a szocialista brigádmozgalomnak komoly része volt a termelési eredmények elérésében, úgy a pártszervezetnek, szakszervezetnek és KISZ-nek szerepe ebben még hatványozottabb. Balogh Emil párttitkár a gazdaság régi dolgozója. A fejlődés mozgalmi részét úgy határozta meg, hogy a párttagok a gazdaság alakulásától kezdve aktív szervezői, élenjárói voltak a munkának. A vezetést elsősorban azzal ösztönözték, a feladatok sikeresebb végrehajtására, hogy őszintén bíráltak megalkuvás nélkül tárták fel a hibákat. Ez napjainkban is így van. A vezetés színvonalán a párttitkár, a szakszervezeti titkár egyenértékű sza vazati joggal szól hozzá a gazdasági ügyekhez. A párt taggyűléseken, termelési tanácskozásokon viszont a párttagok. szakszervezeti tagok mondhatják el és mondják is el szabadon véleményüket. A gazdasági vezetés becsüli ezt az erőt, mert a szakvezetők nem egyszer nyilvánították ki: a párt, a szakszervezet és KISZ nélkül semmit nem csinálunk. A gazdaságban több mint félszáz párttag van, a szak- szervezetnek valamennyi dolgozó tagja. A pártszervezet és szakszervezet közösen nem egy esetben olyan feladatot is vállal magára, amely a gazdaságnak forint értékben is kifejezhető eredményt hoz. Egy példa a sok közül, hogy tavaly, amikor munkaerő-problémákkal küzdöttek a párt és a szakszervezet ( közösen. mozgósította a gazdaság dolgozóit, hogy napi munkájuk mellett családtagjaikkal együtt vegyenek részt növényápolásban, almaszüret idején a betakarításban. A gazdaság ezt a munkát természetesen fizette, ennek ellenére elismerésre méltó, hogy nem .akadt olyan ember, aki ne vett volna részt a kampányfeladatok végzésében. Kitüntetettek és veteránok A Csengeri Állami Gazdaság húszéves történetében igen sok hétköznapinak nem nevezhető esemény történt Azért, hogy a gazdaság megerősödjön, nem egy ember vállalt rendszeresen erejét is meghaladó munkát. Ezek az emberek legkevesebb, amit kaphattak és kaptak is néhány elismerő szó, esetleg kitüntetés kiváló dolgozó jelvény volt A gazdaságnak eddig 85 kitüntetett dolgozója var. Köztük van Szatmári József is, aki 67 novemberében régi mozgalmi tevékenységéért szovjet kitüntetést kapott. Hárman miniszteri kitüntetésben, 61-en kiváló dolgozó jelvény, illetve oklevél jutalmazásában részesültek. Juhos Sándor, Szilágyi Miklós, Bilkai András, Eresei Sándor. Marozsán György, Gál Sándor és Kaczur Sándor nem csupán kiváló dolgozója a gazdaságnak, de úgy is mondhatnánk veteránok. Valamennyien alakulásától kezdve dolgozói az állami gazdaságnak. Juhos Sándor történetesen az alma manipulásá- nál 13. éve végzi kiváló munkáját. Szilágyi Miklós traktoros húsz évet dolgozott le a gazdaságban úgy, hogy ellene a legkisebb fegyelmezetlenség sem merült fel. Teljesítménye mindig kimagasló. De ugyanígy lehetne jellemezni valamennyi embert, akik húsz éven keresztül becsülettel helytálltak. A Csengeri Állami Gazdaságot időközben igen sok ember hagyta el. Részben azért, mert elérték a nyugdí j- korhatárt, részben azért, mert a népgazdaság szempontjából fontosabb munka területre vették igénybe őket. A gazdaságnak ma 38 nyugdíjasa van, akikről mindig és mindenkor megemlékeznek, nyugdíjazásig végzett munkájukat eü&nerik. Számos dolgozó, mint Keresztély József igen messzire került a gazdaságtól. Keresztély József, aki főkertész volt, most Moszkvában a KGST-ben képviseli hazánkat. Kouton Károly agronómus Zala megyében az állami gazdaságok területi igazgatója. Gólya István volt kertész ÁGKER főosztályvezető. Néhányan a régi dolgozók közül a megyében tevékenykednek fele* lős beosztásban. Guláesi Sár» der a fehérgyarmati pártbi- zottság első titkára, dr. Soltész Pál a mátészalkai járási ügyészségen ügyész, dr. Kárpáthy József volt üzemgazdász most főorvos. Dr. Bélteky Béla a Csengeri Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője. Halász Kálmán pedig kertészből lett tanácselnök Nagygécen. Ezekre a dolgozókra mindenkor büszkén gondolnak vissza, az állami gazdaságban. Mi lesz • fr I o a jovoben ( Sok éves fáradságos munkával a Csengeri Állami Gazdaság mint szocialista üzem, rangot és megbecsülést szerzett magának. Eredményeit elismerik, termelési módszereit sok helyütt alkalmazzák. Néhány példa: nemrégen KGST szintű összehasonlító hízlalási kísérletet végeztek. A takarmányozásnak, a takarmány tárolásának a íotia- takarós silózással új, gazdaságosabb módszerét teremtették meg. Az eredményeknek, a módszereknek követói rendszeresen a gazdasag üzemegységeiben tapasztalatcsere-látogatáson győződhettek meg a jó példákról. Az eredmények azonban nem véglegesek. A fejlődésre van mód és lehetőség. Mester József, az állami gazdaság jelenlegi igazgatója sok olyan példát sorakoztat egymás mellé, ami már a jövőre vonatkozik. A dolgozók szén» pontjából lényeges, hogy 1969 júniusától bevezetik a csökkentett munkaidőt úgy, hogy az a dolgozók keresetét ne érintse. 1972-ig a gazdaság valamennyi dolgozója hasonlóan az ipari dolgozókhoz csökkentett munkidőben dolgozik majd. Jelentősen változtatnak a termelési módszereken, illetve új lehetőségeit teremtik meg a nagyobb jövedelem elérésének. Ez évben kezdik meg például egy 100—120 vagonos alma hűtőtároló építését. Megteremtik a baromfitenyésztés alapjait. Még ebben az évben kettő, jövőre három olyan istállóban végeznek korszerűsítést, amely lehetővé teszi a légkondicionálást Korszerűsítik és állandóan fejlesztik a növénylermesztést is. A Csengeri Állami Gazdaság mögött gazdag múlt van és sokat ígérő lövő. Amit tettek és tesznek azt saját maguk és a népgazdaság számára igen nagy haszon.
