Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-05 / 53. szám
4. oldal KELÍT-MA8YAR<"»RfiZA8 W69. március S. Az „eltűnt bér” nyomában Nem mindennapi panasszal fordultak hozzánk az egyik tanácsi vállalat dolgozói. Hol a húsz százalék? — kérdezték és ez a kérdés a bérükre vonatkozott. Tekintve, hogy minden ötödik forint hiányzott, és ezt ők sérelmesnek találták, nem is alaptalanul. (A vállalat nevét nem írjuk meg. egyrészt azért. mert másutt is gyakran előfordul ilyesmi, másrészt azért hátha érlenek e cikkből általánosságban is. Ha így történik, a dolgozók nem kerülnek maid nehéz helyzetbe.) A vállalat vezetői igyekeztek alaposan megnézni a rendeseteket, meg a vállalati alkotmányt. a kollektív szerződést is, és ennek alapján fizették ki az alapbér nyolcvan százalékát. Így érveltek: nem volt munka, a dolgozók a részleg tervének csupán 53 százalékát teljesítették, örüljenek. hogy még ennyit is kapnak, mert ez vállalati ajándék. Hát lehet ajándéknak is nevezni, de mi inkább meghatározást keresünk rá. Ami pontosabb. Először is a teljesített munkát teljes egészében ki kell fizetni, s a fennmaradó időt kell nyolcvanszázalékos arányban számfejteni. Ezzel lényegében lecsíptek 1—200 forintot a dolgozók béréből, de hát ezt ők úgyis megkapják, ha végigviszik a fellebbezési lehetőségeket. A törvényesen is hiányzó pénzt csak azért említettük, hogy közelebb jussunk az ajándék pontosabb meghatározásához. Első látásra a vállalati vezetőknek igazuk is van: amiért nem dolgoztak meg a részlegben, azért ne követeljenek bért, mert ez nem valami erkölcsös. De az igazság csak az első látásra igazság, mert az alaposabb vizsgálatot már nem bírja ki. Miért nem dolgoztak meg a pénzükért? Mert nem volt munka. KTi köteles munkát biztosítani? A vállalat illetékes osztálya, végső soron mégis a felelős vezetők. A beosztott munkás feladata nem az, hogy a részleg megrendeléseit biztosítsa, hanem, hogy a megrendelők kiváló minőségű terméket kapjanak. És ezzel nem is Volt baj. Bár a részleg nem szezonmunkát végez, a vállalati vezetők mégis azzal érvelnek, hogy most, pillanatnyilag nincs igény erre. az év más szakaszaiban pedig előfordul, hogy csak megfeszített munkával — és két-háromszoros normateljesítménnyel — tudják kielégíteni a megrendelői kívánságokat. Ebben is van némi igazság, nem teljes és megdönthetetlen azonban. Először azért nem, mert a vállalat vezetői nem tettek különösebb erőfeszítéseket sem a megrendelések biztosítására, másrészt ők kötelesek az üzem munkáját megszervezni, s ha az egyik részlegben sok a munka, másutt pedig kevés — nekik kell végrehajtaniuk a szükséges átcsoportosításokat. Ezek pedig nem tijrténtek meg, mégcsak nem is kísérleteztek velük A részleg dolgozói hiába figyelmeztetté' menet közben a vezetőket, — hiányzott a rugalmasság. Hogyan is állunk tehát a vállalati ajándékként kifizetett bérrel? Nem ajándék, mi másképpen fogalmaznánk: amikor erre sor kerül, az nem egy jeles bizonyítvány. Ám nem az érintett dolgozóké e bizonyítvány. Ahogy haladunk az idővel, a gazdaság irányításának megváltozott rendszerében, egyre gyakrabban kerülhet sor ilyen, korábban nem tapasztalt nehézségekre. A vezetők azonban nem térhetnek ki előlük: vagy megoldják, vagy kiállítanak önmagukról egy, a fentiekhez hasonló bizonyítványt. Nem lehet senkire sem hivatkozni, tanácsra, főhatóságra, objektív akadályokra, hóra, hőre, — helyettük senki sem fog időben intézkedni. Hiszen az önállósággal felelősség is jár, s nemcsak erkölcsi. Kun István Belvízkár, homokverés a szakértők szemével Az asztalt négyen üljük körbe, beszelgetőpartner Tóth Endre, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának veze_ tó kárszakértője, Vajda György, a nyíregyházi járás, és Glatz György, a nyíregyházi fiók kárszakértői. A megye területén , járási fiókokhoz kihelyezve 2["kárszakértő dolgozik. Valameny- nyien képzett mezőgazdászok s amikor kárt rendeznek. nem csupán regisztrálják az eseményeket, de véleményük is alakul, a hibák okait is feltárják. Érdemes ezekre a véleményekre odafigyelni. 3,5 milliós veszteség Tóth Endre elmondta például, hogy március 31-ig a kárszakértőknek zömmel a téli károsodások felmérése és rendezése ad munkát. Téli időszakban főleg állatkárok jelentkeznek. Nem érdemtelen megemlíteni, hogy ez év két hónapjában a közös gazdaságok állatállománya 3 és fél millió forint értékű veszteséget szenvedett. Legnagyobb volt a károsodás a nyíregyházi járásban .közel 1 millió forint. Vajda György szerint sertéseknél a károsodás oka gvomor és bélgyulladás, hu- rutos tüdőgyulladás. A megbetegedés 80—90 százalékban a tartási körülményekre vezethető vissza. Egy példát is említ: a kislétai Rákóczi Termelőszövetkezetben a korábbi években amíg csak korszerű fiaztatóval rendelkeztek és nem volt megfelelő süldőszállás az elhullás téli hónapokban 50—100 db volt. Érthető mert választás után a malac egyik napról a másik ra olyan környezetbe került hogy abból csak megbetegedés származhatott. Kislétán tavaly felépítették a korszerű süldőszállást, s az elhullás minimálisra csökkent. A kárszakértőknek jelenleg a legtöbb munkát a lovak ki- selejtezése adja. Ez is jelez valamit. Az, hogy Ibrányban 32 lovat. Nagyecseden 40-et selejteztek ki, annak bizonyí. tása, hogy a termelőszövetkezetek gépesítése mind maga sabb fokra lép. Egyre kevesebb a magas költségű lófogat s a selejtezésben a tsz-ek előnye még, hogy állatorvosi Igazolás alapján a biztosító 4—5 ezer forintot fizet a „kimustrált” állatokért. Víz alatt 15 ezer hold A kárszakértőknek az év minden időszakában sok a munkájuk. Április elejével már megkezdik a szántóföldi növények kárrendezését. Az új vagyonbiztosítási forma nagyobb kockázatvállalásával már figyelembe veszi a belvízkárokat, homokveréseket is. A munka első részét ez adja majd. Szabolcsban idén eddig 15 ezer hold került bel- ví? u 3ü szazaiéira őszi kalászos. A belvízkárokkal és homokveréssel kapcsolatosan Glatz György azt mondja el, hogy a kár nem mindig törvényszerű. Belvíznél, homokverésnél is lehetne a veszteség mértékét csökkenteni. A termelőszövetkezeteknek sokkol hasznosabb lenne ha a belvizeket idejében elvezetnék. Ugyanis az Állami Biztosító a táblákat figyelembe véve, 5 százalékos vízborítás után 50 százalékos kipusztulást vesz figyelembe, ezután térít. A térítés bármennyire is előnyös, a tsz- eket végső soron nem kárpótolja teljes egészében mert egyrészt a terméskiesés értéke nagyobb lehet, mint a térítés összege, másrészt a foltonként jelentkező kipusztulás a terület újra hasznosítását nem teszi lehetővé. Előnyösebb tehát elvezetni a vizet. Homokverésnél is nagyrészt meg lehetne előzni a károkat. A homokverés ismert széljárások nyomán szinte állandó jelleggel egyazon területeken jelentkezik. A megelőzés az lehet, hogy a tsz-ek olyan területre, amely állandóan homokverésnek van kitéve, lehetőleg olyan növényeket tervezzenek, amelyek kevésbé érzékenyek. Mert, mint a belvízkároknál, itt is érvényes, hogy bármennyire figyelembe veszik a kártételt, a kártérítés teljes egészében nem pótolja a várható árbevétel kiesését. Gyorsabb kárrendezés A kárszakértőkkel végül is arról beszélgettünk, hogy az új vagyonbiztosítási forma lényeges része, amely a gyors kárrendezést a kevesebb adminisztrációt garantálja. Az Állami Biztosító ezzel kapcsolatban megtette a szükséges intézkedéseket. A kárszakértők a járási fiókok állományában vannak, s ez lehetővé teszi, hogy a bejelentés után a legrövidebb időn belül felmérjék a károsodásé kát. Feltétlenül javítja majc a munkát az is, hogy a kárszakértők egy része országo" továbbképző tanfolyamon, részben mezőgazdasági továbbképzést, részben kárszakértői feladatokkal kapcsolatos képzést kapott. Ezenkívül megyei szinten szakmai értekezleteket, szakelőadásokat tartottak. A 12 előadás keretében többek között jogügyi, szervezési kárrendezési témakörökben kaptak továbbképzést a szakértők. Fontos és lényeges része a gyors kárrendezésnek, hogy a termelő- szövetkezetek .vagy érintett személyek a kár közvetlen bekövetkezése után értesítsék az illetékes járási fiókokat. S. E. Csengerbiil Budapestre és vissza EGY NAP ALATT Elkészült az új menetrendtervezet Befejeződött a közvéleménykutatás az 1969—70 évi új menetrend elkészítésére, összehangolták a járási értekezleteken felvetődött < jogos igényeket és amelyek megoldhatók, az illetékesek teljesítik, A megyei tanács vb építési és közlekedési osztálya által kiadott menetrendtervezetet, most vizsgálja a MÁV. Már most megállapítható: az elkövetkezendő menetrendi ciklusban tovább javul a megye közlekedése. Legtöbbet segít az új menetrend a Csenger és Mátészalka környéki lakosság közlekedési problémáinak megoldásában. A most érvényben lévő menetrend szerint Csen- gerből a fővárosba utazók csak másnap érhetnek vissza, májustól úgy utazhatnak Pestre és vissza egy nap alatt, hogy nyolc órát a fővárosban tölthetnek. A Csenger- ből 2 óra 36 perckor induló vonat 8 óra 32 perckor ér Budapestre és 17 óra 10 perckor visszainduló vonat 23 óra 40 perckor ér vissza Csenger- be. Debrecen felé is kedvezően változik meg a közlekedés. A 3 óra 30 perckor Csen- gerből induló vonat 10 órakor már Pesten van. Mátészalkáról több személyvonattal átszállás nélkül lehet eljutni a fővárosba. Üj vonat indul Nyíregyházáról 20 óra 45 perckor Mátészalka felé, ami csatlakozik a; Budapestről érkező Lillafüred- expresszhez, a szegedi gyorshoz és a mellékvágányokról Nyíregyházára érkező személyvonatokhoz. Mátészalkáról további csatlakozást biztosítanak Csenger és Zajta felé. A megye közlekedési szervei nem értenek egyet a MÁV-nak azzal a döntésével, hogy az 1707-es gyorsvonatot, amely eddig Vásárosnamény- ból személyvonatként, Nyíregyházától gyorsként közlekedett Budapestre — Hajdú- expressz — megszüntetik, és csak Debrecenből kívánják indítani. Ezzel az intézkedéssel Vásárosnamény térségéből megszűnik az átszállás nélküli utazás a fővárosba és a nyíregyházi utazók lehetősége, hogy Debrecen felé reggel átszállás nélkül utazhassanak Budapestre. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az így is zsúfolt miskolci gyorsra terelődik a nagyobb forgalom. A megye többi vonalait érintő változások általában a három műszakba járó dolgozók igényeit elégítik ki. Az 5. számú AKÖV is kivette részét az autóbuszközlekedés javításából. Az új menetrend bevárása nélkül március 1-től új járatot indított Nyírmihálydi—Nyírbátor—Nyírgelse és Nyírbátor —Baktalórán tháza—N y írma- da—Pusztadobos útvonalon. Évek óta tartó problémája oldódott meg főleg Nyír- mada és Pusztadobos lakóinak. A Baktalórántházára járó tanulók és a 7—8 órakor kezdő dolgozók eddig az 5 óra 07 perces vonattal már Baktára érkeztek. Autóbusz- szál a 7 órára járók 6,23-kor, a tanulók és 8 órakor kezdő dolgozók 7,39-re érkeznek munkahelyükre. A visszautazást szintén a tanulók és dolgozók munkaidejéhez igazították. A Kisvárda—Vásárosnamény —Tarpa, Fehérgyarmat— Kispalád járat vonalmeghosz- szabbítással, a Kisvárda— Dombrád útvonal egy új járattal és Üjdombrád bekapcsolásával javult. Tiszabércel és Paszab autóbuszközlekedésbe való bevonásával az Ibrányba járó diákok helyzetén segítettek. Eddig korai keléssel, kisvonattal, hermi- natanyai átszállással jutottak a diákok Ibrányba, most a tanításhoz igazodó menetrenddel oldották meg a diákok régi gondját. Balogh József 25 millió boltokra A szövetkezeti kereskedelem terveiből Kevesebb szeszes italt ittak, több ételt ettek, kisebb volt az élelmiszer és nagyobb a tartós fogyasztási cikkek forgalma a megye szövetkeze, ti boltjaiban és vendéglátóhelyein. A tavalyi tapasztalatok alapján az idei tervekről tájékoztatott Szilágyi Gyula, a MÉSZÖV elnökhelyettese. Az 1969-es terveket a már lezajlott körzeti küldöttgyűlé. sek hagyták jóvá. A szövetkezeti tagság igényeinek kielégítése érdekében minden szövetkezet erősíti pozícióját és olyan intézkedéseket hoztak, melyre az új gazdaság- irányítási rendszer adta na. gyobb önállóság lehetőséget biztosít. Fokozottabban törekednek a fogyasztási cikkek piacának megismerésére, behatóan tanulmányozzák a beszerzés lehetőségeit, a vásárlók igényeit. Színvonalasabbá teszik reklámpropaganda, tevékenységüket, áru. és divatbemutatók útján, és arra törekszenek, hogy a vevők tájékozottak legyenek a boltok árukínálatáról. Az áruutánpótlást területileg illetékes nagykereskedelmi vállalatoktól kívánják biz. tosítani. Ezért a megyei szövetség kereskedelmi főosztályát bízták meg azzal, hogy a szövetkezetek és vállalatok közötti megállapodáshoz segítséget nyújtson. A nagyobb áruházakkal rendelkező szövetkezetek ktsz-ekkel és megyénkén kívüli vállalatokkal kötöttek szerződést a hiányzó cikkek — televízió, járművek, tűzhelyek, bútorok, építőanyagok — gyártására és szállítására. Célszerűnek és megvalósíthatónak látszik a tsz-ekkel közösen sütőüzemek és speciális üzletek — birkacsárda, zöldség-gyümölcsboltok, borkóstolók — létesítése. Az üzletek áruellátásáért a szövetkezetek vállalják a tsz-ek vasáruval, növényvédőszerekkel, alkatrészekkel történő ellátását. Az értékesítési munka magasabb szintre emelése érdekében olyan aktív árpolitikát kívánnak alkalmazni amivel színesebbé válik a kereskedelmi munka. Az udvariasabb kiszolgálás mellett a kockázati alap terhére jobban kiterjesztik a kisebb, ajándékokkal való kedveskedést, a vidéki vásárlók útiköltségének meg. térítését és az év közbeni kiárusításokat, leértékeléseket. A boltok nyitvatartását a vevők igényeinek megfelelően változtatják, esetleg meghosszabbítják. Hálózatfejlesztési politikájukat úgy alakítják a szövetkezetek, hogy a kereskedelmi hálózat áteresztő kapacitása növekedjen. A „színttartó” beruházások bonyolításához mintegy 25 millió, forintot irányoztak elő és újabb nagyobb kereskedelmi Objektumokat építenek. Még ebben az évben elkészül a nyíregyházi ÁBC-áruház, vendéglő és presszó, a mátészalkai ipar. cikkáruház, ÁBC-áruház, a baktalórántházi, a csengeri ruházati szaküzlet, és a nyír- madai étterem Elkezdődik a vásárosnaményi, a nagykállói áruház az újfehértói étterem építése és tovább folyik Nyíregyházán az iparcikkáruház, a kisvárdai kereskedelmi kombinát és a fehérgyarmati étterem szálloda- előkészítése. (b. j.) Tanítójelölteket mutatunk be, akik nemsokára szárnyra kelnek a nyíregyházi képzőből, s elfoglalják a katedrákat; kevesen a városi és sokan a falusi, a tanyai iskolákban. AZ ALMA MATER VISSZAVÁR Hogyan, miként jegyezte el magát a tanítói hivatással Barta Etelka? — Már gyermekfejjel elhatároztam, hogy pedagógus leszek — mondja magabiztosan. — Volt egy tanítónőm. Benedek Lúcia, aki nagy hatást tett rám, példaképem lett... Különös vagy talán éppen magától értetődő, hogy Etelka ugyanabban az iskolában volt most szakgyakorlaton, amelyben akkoriban végzett, a tiszaszalkai általános iskolában. — Az igazgatóhelyettes, amikor először meghallgatta Tanítójelöltek óráimat, több mint egy órát bírált. Meg is mondta, elsősorban csak a rosszakat mondja el. Nem éreztem magam kisebbnek, amikor másnap visszamentem a gyerekek közé... A IV. osztályról azt mondták, hogy rosszak a gyerekek. Megtaláltam hozzájuk az utat, s akkor éreztem igazán: érdemes pedagógusnak lenni. Jóságot és sok-sok szeretetek ragaszkodást kaptam tőlük. Etelka Tiszaszalkára szeretne kerülni, közel az édes anyjához. A TANÍTÓ ÉS A MÄK PRÓBÁJA Egyetlen történet Fekete Máriától, a szamosangyalosi általános iskola szakgyakor- latos tanítójelöltjétől. „Komáromi Bélát a II. osztályban úgy ismertem meg. mint aki fürge, viháncoló gyerek. Történt az egyik napon, hogy jelentették: öt gyerek — köztük Béla is — rendetlenkedett. — Azzal csendesítettem le az osztályt — meséli Fekete Mária —, hogy megmondtam a rendetlenkedőknek, várjanak türelemmel a tanítás végéig, itt maradok velük és akkor kiugrálhatják magukat kedvükre. Így is történt. Volt szaladgálás, hólabdázás, szándékosan kifárasztottam őket. Aztán bementünk az osztályba. Mondtam nekik, úgy látom, ti egy csoportba tartoztok, mindig ti vagytok a legrosszabbak. Bizonyára van egy vezetőtök is. — Persze hogy van — dicsekedtek a fiúk, s ki más lehetett, mint Béla. — Tartsatok össze ezután is — mondtam nekik —, s legyen a vezetőtök továbbra is Béla. Csakhogy holnaptól kezdve ti fogtok vigyázni az osztály rendjére. — Vállalod-e Bála? — kérdeztem. Béla felállt, s azt mondta, vállalja. S aznap délután már ő tartotta a rendet, példásan. A GYERMEKSZERETET PEDAGÓGIÁJA Hegyes Gizella, aki a pe- nészleki általános iskolában volt szakgyakorlatos, igen szűkszavúan beszél magáról. A III. osztályban egy olvasási óra előtt felelevenítettük a II. osztályos Régi történet c. olvasmányt. A gyerekek az olvasmányról mindent elmondtak, azt is, hogy Köles Pistának nem volt cipője, és ezért nem jöhetett iskolába, és azt is, hogy jelentkezett az egész osztály, s mindenki felajánlotta egyetlen pár cipőjét a kis mezítlábasnak. S amikor már mindezt elmondták, felállt egy kislány és így szólt: „Mennyi jóság fér egy gyerekszívbe...” S a tanító- jelölt megszegve a tanítás hivatalos rendjét, odament a kislányhoz és átölelte. — Ha szeretettel közeledünk a gyerekekhez, cserébe nagyon sok szeretetet adnak. Nagyon tiszták, nagyon ragaszkodók. S az a legnagyobb örömöm, ha óra végén úgy érzem, adtam nekik valamicskét, tudásból is. meg szerétéiből is. * 10 éve emelték felsőfokú oktatási intézménnyé a tanítóképzőt. Az új fiatal tanítók a jubileumi őszre ismét elviszik hírét, a gyümölcsét az ottani oktató-nevelő munkának az ország minden megyéjébe. Orosz Szilárd
