Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

*969. március 4. KELET-MAGYARORSZAO S oldal A szocialista brigádmozgalom helyzete megyénkben „ ... hogy elnyerjem a jogokat... Belül a küszöbön Tíz éve bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. Az öntudatos munkáskollek­tívák kezdeményezése és gyors elterjedése a dolgozók legjobbjainak politikai állás - foglalását tükrözi, egyetérté­süket és bizalmukat a párt politikája iránt. Céljai kéz. dettől túlmutattak a termelé­si, gazdasági jellegű célokon, s legfőbb erényeként a szocia­lista típusú ember formálási igénye, a politikai és általá­nos műveltség emelésére va­ló törekvés hatja át. Rövid idő alatt a munka, verseny legnépszerűbb for­májává vált. Napjainkban — megyénkben — több mint 1400 kollektívát foglal magá­ba. A brigádok többsége kedve­ző hatással van a dolgozók erkölcsi felfogására, az ön­művelési igények felkeltésére, a kezdeményezésre. Az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseit megértve ered­ményesen munkálkodnak. Tö­megerejénél. tartalmas tevé­kenységénél fogva jelentős társadalmi es termelési té­nyezővé váltak. Többségük becsülettel teljesíti vállalt kötelességeit, főleg a terme­lésre vonatkozó vállalásokat. Jelentős szerepük van ab­ban, hogy megyénkben az új irányítási rendszer szellemé­ben, kedvezően alakultak a termelési mutatók. A politikai, általános- és szakmai műveltség fejleszté­sének fontos bázisát jelentik a szocialista brigádok. Több­ségük megértette, hogy maga­sabb szinten termelni csak úgy lehet, ha szüntelenül fej­lesztik tudásukat. Az emberi együttérzés, segíteni akarás számtalan példáját tettekkel bizonyítják a benne részt ve­vők. Számottevő eredmények ellenére a mozgalom ellent­mondásosan fejlődött. Túlzot­tan a számszerűségre való törekvés iellemzi Gyakorlati­lag a legtöbb helyen csaknem minden munkabrigád részese a szocialista címért folyó ver­senynek. Ez olyan veszélyt relyt magában, hogy a moz­galom megbecsülése, tekin­télye, vonzereje csökkenhet, sőtt emiatt csökkent is. A számszerűségre való tö­rekvés okát arra lehet vissza­vezetni, hogy számosán még nem értették meg kellően a mozgalom célját, a hármas feladat összefüggését A moz­galmat elsősorban a termelési feladatok megoldására ösztön­zik, ami önmagában nem hi­ba. Nem kapott megfelelő he­lyet, szerepet azonban a szo­cialista módon élés és gondol­kodás igényének megvalósítá­sa. Tömegméretű lett a meg­tisztelő címért folyó verseny. A mozgalomért felelős, s azt támogató szervek és vezetők tartalmilag és módszerben kevés segítséget nyújtanak. A brigádokkal való foglalkozás főleg év elejére és végére korlátozódik s itt is elsősor­ban a termelési vállalásokat értékelik. Ha mindezekre időben nem figyelünk fel, egyoldalúvá, sablonossá válhat, háttérbe szorulhat a brigádok tagjai­nak művelődését, gondolkodá­sát formáló tevékenység. Nem tudatosodott egyértel­műen, hogy kik és milyen szervek a gazdái e mozgalom­nak. Rendeletek szabályozzák ugyan, hogy a'munkaverseny­ért a szakszervezeti és gazda­sági vezetők együttesen és kü- lön-külön is felelősek. Rajtuk kívül azonban szinte minden tömeg, és társadalmi szerv, mozgalom foglalkozik velük, de számos helyen elsikkad a felelősség. Sok „patronálója” van ugyan e mozgalomnak, de főleg csak „kívülről”, s mi­vel a kulcsfontosságú helyi vezetők közül kevesen vesz­nek részt a brigádok belső, tartalmi munkájának, életé­nek irányításában, így a segít­ségadás sok esetben formális, az adminisztrációra szűkül. A pártszervezetek többsége segíti a mozgalmat. Taggyű­lésen, különböző összejövete­len megvitatják a tapasztala, tokát, segítik g mozgalommal foglalkozó szervek, vezetők ilyen irányú tevékenységét. S ahol mélyrehatóan elemzik tevékenységüket, ott nem ma­rad el a kellő hatás. Nem tá­GONDOLA TOK egy Összedőlt ház falainál Hangos robaj, ijesztő dübörgés riasztotta fel egy februári hajnalon Porcsalmán a Dózsa utca lakóit. Amikor Strauff Mihály, a Dózsa Termelőszövetkezet párttitkára kinézett az a. iákon, hogy megtudja okát, döbbenten látta, hogy a szó szo­ros értelmében összedőlt Papp Sándorék kis bogárhátú háza. Megára kapkodott valamit és rohant segíteni, hiszen nyilván­való, hogy ebben a korai órában Papp Sándor és fiatal felesé- g otthon voltak, a romok alatt fekszenek. Rohant az egész falu. Tíz perc múltva már száz segítő kéz kaparta, tépte a párttitkárral versenyezve a romokat és csodával határos módon épségben mentették ki alóla a fia­tal házasokat, akiknek az ijedtségen kívül semmi komolyabb bajuk nem történt. Hacsak az összedőlt otthon nem baj. Mert, mint kiderült, semmiféle biztosítást nem kötöttek rá. A rosszul megépített kémény, amely áttörte a korhadt padlást, okozta a bajt, de fe­lelőssé senkit nem lehetett tenni érte, régen épült, maguk ta­pasztották, a családbeliek. A termelőszövetkezet elnöke és párttitkára saját felelős­ségükre azonnal oldaküldték az építőbrigád legjobb tagjait. Kása Sándor és idős Száraz András — sokak segítségével — csodát műveltek. Három nap múlva ismét állt a ház, az épen maradt falakon a tetőzet. Igaz, lécet, gerendát, cserevet szin­tén azonnal, minden adminisztratív formaság mellőzésével szállítottak az építkezéshez. Ez az érdekes és tanulságos porcsalmai történet ott kapja mag csattanóját, amikor a termelőszövetkezet vezetőségi bi­zottsága a gyors intézkedést utólag azzal vette tudomásul, hogy „baj lett volna, ha másként történik. így kellett csele­kedni.’’ Porcsalmára és a Dózsa Termelőszövetkezetre oda kell fi­gyelni. Itt az emberekkel való törődés egészen új, korszerű fo. mákat kapott Itt egy „öregek napja" — amit idén tesznek át húsvétról május elsejére — 150 000 (százötvenezer!) forintba ke: ül, mert a termelőszövetkezet idős, munkaképtelen nyugdí­jas tagjainak nemcsak a szokásos ebéd és pár pohár italt ny. jtják, hanem egy szekér tüzelőt, néhány mázsa kenyér­nek valót és egy borítékot is, mondjuk négy darab százassal bélelve. Egy idős tsz-tag minapi aranylakodalmán sem feled­keztek meg — az ünnepi beszéd mellett — a pénzes borítékról. Most határoztak nyugdíjasaik pénzjárandóságának felemelé­séről. Papp Sándorék házát újjá lehetett volna építeni az elemi est (ásókért járó segélyből is, némi utánjárással. Nem került vo' \a pár ezer forintjába a tsz-nek. De nem épült volna újjá három nap alatt. Es nem sajnálták. Nagyon sokat segít a rá­szorulókon ez a termelőszövetkezet, melyet nem „vet fel a pénz’’, pár éve még mérleghiányos volt, most is közepes jöve­delmet biztosít tagjainak. De a gyors segítség minden esetben a rászorulók rendel­kezésére áll. Es ez az ami a porcsalmai „falusi közérzetet” me­leggé, kellemessé teszt Gesztelyi Nagy Zoltán * Ui tagok vallomása a rohodi tsz-ben maszkodnak azonban kellően e kollektívákra a politikai munkában, s kevés olyan pártmegbizatásról tudunk hogy kommunistákat a moz­galom segítésével bíztak meg. Nincs kellő összhang a párt­csoportvezetők, szakszervezeti bizalmiak, szocialista brigád, vezetők, a munka és szocialis­ta brigádok vezetői között. Pedig az egymásra utalt ki­sebb kollektívák vezetőinek összehangolt tevékenysége nélkül nem lehet eredménye­sen és méltóan küzdeni a címért. A mezőgazdaságban, főleg a termelőszövetkezetekben lé­vő brigádmozgalomra az em­lített hiányosságok fokozot­tabban érvényesek. Ez össze­függ a még helyenként jel­lemző vezetési hibákkal, s azzal, hogy a tanácsok és azok versenybizottságai már nem, a termelőszövetkezeti szövetségek pedig még nem foglalkoznak kellően a szocia­lista brigádmozgalommal. A számszerűségre való tö­rekvésben az elmúlt évbon változás ‘történt Mintegy 600 brigáddal kevesebb tűzte cé­lul a megtisztelő cím elnye­rését 1968-ban mint az azt megelőző évben. Egyre több helyen felismerik, hogy in­kább kevesebb kollektíva in. dúljon a versenyben, de tevé­kenységük minden vonatko­zásban múlja felül az egysze­rű munkabrigádokét. Még nem általános, de tapasztal­ható, hogy kellő különbséget tesznek a hagyományos és szocialista címért folyó mun. kaverseny között. Azonban még mindég előfordul, hogy csak azért hoznak létre vagy segítenek összekovácsolni szo­cialista címért versenyző kol­lektívákat, hogy ne maradja­nak ki a mozgalomból A kellő feltételek, a célok ala­pos mérlegelése és a sokolda­lú segítségadás hiányában azonban könnyen csorbát szenvedhet e mozgalom nép­szerűsége. Ezért ha szám sze­rint kevesebb is lesz a szocia­lista címért versenyző brigá­dok száma, csakis olyan kol­lektívák tűzzék célul a meg­tisztelő elnevezés megszerzé­sét, amelyek értik és tevé­kenységükben alkalmazkod­nak a hármas jelszóhoz: szo­cialista módon dolgozni, élni és gondolkodni. Fontos esemény zajlik le idén a mozgalom életében. Áprilisban rendezik meg a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozását, s re­méljük ez újabb forrása tesz további eredményüknek. Nagy Tibor Nevüket mondták, egyen­ként. Emberségük, munkaké­pességük került félezernyi ember előtt mérlegre. Olyan új tagok felvételéről döntött nemrég a rohodi Uj Élet Tsz zárszámadó közgyű­lése, akik eddig valamilyen oknál fogva kívül álltak a fa­lu összefogásán. Az okok ke­resése talán felesleges, fonto­sabb a sorsot változtató dön­tések megérlelődése. Idegen munkaerőre szorultak Most elmaradt az a riasztó feltevés: nem elég csak átlép­ni a küszöböt, adjanak a ké­sőn jöttek kauciót. „Csak úgy beérkezni és kész az egyenlő­ség — át kellett ám vergődni a tsz-nek a kezdeti buktató­kon.” A józanabb hang erősödött, a jobb megfontoltság kereke­dett felül. Szükség van a számbeli növekedésre. Elöreg­szik a tsz, könnyebben megy a belterjesítés, a termelés fo­kozása, több kéz munkájával, ősszel nem bírunk a betaka­rítással, idegen munkaerőre szorolunk Megtehetik az új tagok a közös érdekét is, a magukét is. A szövetkezet csak nyerhet velük. Aki a nevét hallotta, gyor­sabban dobbant a szíve: érde­mesnek találja-e, maga közé fogadja-e a közösség? Múlt év elején 32, idén 14 tagot vett fel a tsz. Többsé­gükben fiatalokat. Négy je­lentkező a tervtargyaló köz­gyűlésen kapja meg a vá­laszt, „Miért ingázzak hetenként...? Érdemes néhány nevet e ri­portban is megemlíteni. B. Helmeczi Józsefné még lány volt tavaly tavasszal. Ok­tóberben „kötötte” be a fejét a vőlegénye. „Vállalom a tsz- ben reám jutó munka jó el­végzését, hogy elnyerjem a törvények által biztosított jo­gokat...” — írta felvételi ké­relmében. Kiss Ferencné 40 és 50 között jár, két gyermeke középiskolás, egy az általá. nosban tanul. „... Szeretném elérni szorgalmas munka után a nyugdíjat... Férjem is a tsz- ben dolgozik...” Ifjú Baráth Sándor: „... Miért ingázzak hetenként az itthon és a tár­voli munkahely között... úgy érzem, helyben is megtalálha­tom a számításomat...” De nem minden jelentkező­ben érett meg az idézettekhez hasonlóan az önkéntes elha­tározás A vívódásokat az a valóság győzte le végképp, hogy egy 10 órás munkanap teljesítéséért — a múlt évi eredmények alapján — 106 fo­rint 8 fillér átlag jutott ógy tsz- tagra. Nagyon is döntő érv! Sőt még négy 16 évet be nem töltött fiatal is kérte felvéte­lét. Ök még nem lehetnek ta­gok, de ha munkát kérnek és elvégzik azt a közösben, tel­jesítményükért megkapják a pénzjárandóságot. Bővítik a munkalehetőségeket Nem hígul-e fel a jövedel­mezőség, ha a félszáz új tag­nak is megadják járandósá­gaikat? Nyugodt a válasz. Tavaly ősszel 20 idegen munkaerőt kellett a tsz-nek alkalmaznia az almaszüretnél. így is kés­tek, romlott a minőség. Idén pedig a volt 132 holdhoz to­vábbi 20 hold fordul termőre. 10 holddal növelik a konyha­kertészet területét, több dol­gos kéz kell az igényes növé­nyek ápolásához, termésük betakarításához. A nők zömét a nekik jobban megfelelő munkahelyekre (kertészet, dohány stb.) irányítják, a fér­fiak végzik a dolgok nehe­zebbjét. Érdemes az öntözést nagyobb területen alkalmazni. Sorra érkeznek a jelentke­zések számos külföldi gyártól és üzemtől az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron' való részvételre. Február utolsó hetében pedig a hazai üze­meknek és vállalatoknak is elküldték a felhívásokat. Szabolcs-Szatmár megyéből a tanácsi vállalatok közül el­sőnek a cipőipari vállalat nyírbátori részlege jelentke­zett, ahonnan exportminőségű készítményeket küldenek fel a kiállításra. Megérkezett a felhívás a Nyíregyházi Kon­zervgyárhoz is. Arról pedig, Növeli a munkalehetőséget a tsz-nek a MÉK-kel való egyezsége, ládaszegezésre. Hatvan-nyolcvan személy foglalkozhat téli időszakban nyílászáró szerkezetek készí­tésénél, amire a Baktalóránt- házi Vegyes Ktsz-szel történt megállapodás ad lehetőséget. Borbély János bizonyít Hozzátartozik a tsz szám­szerű növekedése a falu általá­nos képéhez is. Rohodon is „nagy iramot” vett az épíike- zés, a lakáskultúra, a külön­böző értékes árucikkek hasz­nálata. változik az étkezési igény és nem utolsó sorban a ruházkodás. Mindezt nem le­het természetesen a levegő­ből. De lehet a szövetkezeti gazdálkodás mind magasabb szintre emelésével. Ebbe a sorba állnak be az új tagok. Ifjú Baráth Sándor a múlt évben dolgozott először a tsz-ben.. Lófogat gyeplőjét adták a kezébe. 35 206 forin­tot keresett. Borbély János háromgyermekes apa hosszú áveken át járt el távoli bá­nyamunkára. Pár hete szava­zott mellette a tagság. Már a rakodó munkacsapatban dől. gozik. Azt mondja a minap Láng Károly elnöknek: „Be­bizonyítom, elnök elvtárs, a tagság nem csalódik bennem”. Hetenként már alig néhá­ny an hagyják el a falut, távo­li munkahelyre utazva. hogy milyen terméket fognak bemutatni Budapesten, már­cius első heteiben döntenek. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kiállító standján, egy-két újdonság mellett, va­lószínűleg újra szerepelni fog a világszínvonalon álló UNIFRUCHT SUPER gyü­mölcsosztályozó gép. Az elmúlt évben igen nagy sikert aratott MULITT után, az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat az idén csak közvetve vesz részt a BNV-n orvosi és gyógyászati üvegtechnikai kó* szítményekkel. Asztalos Bálint Szabolcsi üzemek készülődése a BNV-re Ósz Ferenc Közmondások Amikor egyetlen bölcs do­log sem jut eszembe — az. utóbbi időben egyre gyak­rabban — szívesen kotorá­szok népünk bölcsességének kincstárában, melyből min- dog sikerül valami elméssé- get kibányászni. Szeretem eme bővizű forrást, mely azt is dokumentálja, hogy né­pünk sok ügyben már év­századokkal előtte tudta, mitől döglik a légy, ami szin­tén egy népi mondás. De az utóbbi időben eme szenvedélyem miatt egyre több kellemetlenség ér. A múltkor például egy ré­szeges huligánról szólván csupán a hangulatfestés miatt azt írtam, hogy iszik, mint a kefekötő. A cikk megjelenése után a Kefekötők Egyesülése levelet intézett a szerkesztő­séghez, és kérte, hogy adjuk közre tiltakozásukat a súlyos rágalom ellen, amely a be­csületesen dolgozó kefekötők kollektíváját vérig sértette. A tiltakozó levél kilátásba he­lyezte, hogy amennyiben nem tartózkodom az effajta, ká­ros általánosításokra felhasz­nálható felelőtlen kijelenté­sektől, megráznak, mim Krisztus a vargát. A tiltako­zó levél megjelenése után a Vargák Szekciója tiltakozó menetben vonult fel a szer­kesztőség elé, ahol a szónok a fejem, valamint azt köve­telte, hogy sértő kijelentése­met vonjuk vissza. , Ezek után senki sem cso­dálkozik, hogy milyen ször­nyű bajt zúdítottam a fejem­re, midőn egyik bíráló cik­kemben á népi mondást idéz­tem, mely szerint baj van Köpecen. A köpeci községi ta­nács végrehajtó bizottsága memorandumot intézett hoz­zám, és visszautasította a rágalmat. Közölték, hogy községükben a felszabadulás óta semmi baj nincs, rend­ben halad a betakarítás, okosan gazdálkodnak a köz­ségfejlesztéssel és havonta 35 centi betonjárdát építenek. Hasonló okokból tiltako­zott az Állami Biztosító mo­hácsi fiókjának intézője is, a Több is veszett Mohácsnál című írásomért. Közölte, hogy a mondásban foglaltak, bár megfelelnek az igazság­nak, miszerint Mohácsnál már veszett el egy és más. de a cikkben fel kellett vol­na tüntetni, hogy ennek az volt az oka, hogy nem volt háztartási biztosításuk. Legutóbbi cikkemben taka­rékosságra intettem feleimet, mondandóm súlyosabbá téte­lére idéztem népünk tapasz­talatainak gazdag tárházából kölcsönkért mondást, misze­rint több nap, mint kolbász. A cikk megjelenése után a Kolbászipari Tröszt éles han­gú tiltakozó jegyzékben uta­sította vissza az alávaló rá­galmat: „Az effajta demagóg kije­lentések csak arra jók, hogy elvegyék dolgozóink kedvét a termeléstől, valamint megin­gassák népünknek a közellá­tásba vetett bizalmát” — ír­ták memorandumukban. Hasonló bajt zúdítottam magamra, midőn egy remek­be szabott novellám főhősét imigyen jellemeztem: — Olyan se hús, se hal ember volt! A novellával harminckét irodalmi fő- és aldíjat nyer­tem, három egyetem válasz­tott díszdoktorául és hamaro­san az újság is foglalkozott velem. Megírták, hogy ezen kijelentésemmel lejáratom a magyar kereskedelmet. A cikk bizonyságul említette a Vásárcsarnok felhozatalának utolsó negyedévi adatait, va­lamint a halászati termelő- szövetkezetek termelési sta­tisztikáját. Ebből világosan kiderült, hogy hús is van, sőt hal is, sőt vad is, és mi szem, szájnak ingere. A méltatlannak érzett tá­madásokon elkeseredve be­rúgtam mint egy kefekötő... pardon, mint egy disznó és midőn a kocsmából ki akar­ták tenni a szűrömet, mely­ben én is benne tartózkod tam, tiltakoztam. A kiérkező rendőrjárőrt a pincér így tá­jékoztatta: — A kedves vendég úgy káromkodik, mint egy kocsis. A kocsmában három frakk* ba öltözött úr tartózkodott, akik a fenti szavakat meg* hallván a pincérhez léptek, átadták a kocsisok tiltakozó jegyzékét, majd a nevezett vendéglátóipari dolgozót úgy megdorgálták, mint szódás a lovát... illetve helyesbítek, miután nem óhajtom, hogy a szódások lovaikkal aláíratott jegyzékben forduljanak hoz­zám felelőtlen fecsegésem miatt. Hazafelé menet elénekel* tem a rátóti legények viselt dolgairól szóló népi balladát és amilyen pechem van, egy lokálból éppen három rátóti legény vonult ki és ott a helyszínen elégtételt vettek rajtam, a község ifjúságának becsmérléséért. A kórházban megállapítot* tam, hogy cikkeimmel már sok bosszúságot okoztam embertársaimnak és ime raj­tam is bekövetkezett a bölcs népi mondás tanulsága: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Itt természetesen azzonnal le kell szögeznem, hogy nem a vas- és edény* boltokban vásárolt kiváló mi* nőségű korsókra gondolok, hanem a lelkiismeretlen ma* szekok által összeeszkábált vacakokra. Ezt az alkalmat használom fel, hogy megkövessem a magyar kisiparosok fazekas szekcióját, amely a temeté­semen rendezett óriási de­monstrációt aljas rágalmaim ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents