Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

' — t'ÄSAffNÄPf OTÉLLfKtiW i tSM flfc*. wifefag % CSALÁD — OTTHON GYEREKEKNEK Rccepfek HORTOBÁGYI HÚSOS PALACSINTA HOZZÁVALÓK: 50 dkg borjúhús, 10 dkg zsír, 3 dl tejföl. 2 evőkanál liszt, 2 nagy fej vöröshagyma, só, pirospaprika, és 10 darab sós palacsinta. A borjúhúsból pörköltet készítünk. Ha a hús meg­puhult, kiszedjük a levéből, és finomra összevágjuk. Hoz­záadjuk a pörköltlé felét, egy két kanál tejfölt és ad­dig pároljuk, amíg a vagda- lék pépszerü lesz. A palacsin­tákat ezzel a vagdalékkal töltjük meg. A szélüket be­hajtva összegöngyöljük egy tűzálló edénybe rakjuk, és a 6ütőben átforrósítjuk őket. A pörköltlé másik felét liszte­zett tejföllel feleresztjük, fel­forraljuk és átszűrjük. A paprikás mártással leöntjük a palacsintákat és forrón tá­laljuk. Természetesen készít­hető ugyanígy sertés- vagy más húsból is. PALÓCLEVES HOZZÁVALÓK: 75 dkg tirülapocka, 2 hagy fej vörös­hagyma, 10 dkg füstölt sza­lonna, 40 dkg zöldbab, 30 dkg burgonya, 3 dl tejföl, ba­bérlevél, 1 cikk fokhagyma 1 kiskanál pirospaprika, só, bors, köménymag, 1 kiskanál liszt. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk, és megpirít­juk. Hozzáadjuk a finomra vágott hagymát, és meg- fonnyasztjuk benne. Utána megszórjuk pirospaprikával, beletesszük az apró kockára vágott és megmosott ürühúst. ízlés szerint fűszerezzük, majd puhára pároljuk. A bur­gonyát apró kockákra, a zöld­babot egyenletes darabokra vágjuk és külön megpároljuk. Mikor ez kész, az egészet hozzáöntjük a megpuhult húshoz és tovább főzzük. A tejfölt, elkeverjük a liszttel és a levesbe habarjuk, majd néhány percnyi forralás után a levest a tűzről levéve, még kedvünk szerint tejfölözzük. Apró tanácsok: Ecet a háztartásban Az ecetet a háztartásban nemcsak ételek ízesítésére, savanyítására használhatjuk fel. hanem a legkülönfélébb célokra: A tojás héja főzés közben nem reped meg. ha a vízbe egy pár csepp ecetet öntünk. A konyhaszagot megszün­teti, a tűzhelyen, lapos tűzál­ló edényben tartott kevés Ipari formatervezés és az otthonunk Budapesten, az Iparművé­szeti Tanács kiállítótermében négy ipari formatervező munkáit mutatják be a kö­zönségnek, amelyek már kap­hatók is — és szerencsés vé­letlen folytán épp a kiállító­terem melletti bútoráruház­ban. A minőségi igények növe­kedésével egyre nagyobb sze­repet kap a gyártmány eszté­tikai kialakítása, a forma­képzés. Korábban az ipar né­hány ágazatában dolgoztak tervezőművészek — a gépko­csi, a repülőgép- és a hajó­gyártásban. Ma már elkép­zelhetetlen akár a gépgyár­tás, akár a közszükségleti cikkek előállítása művészi formatervezés nélkül. Meny­nyivel jobb, esztétikusabb, akár egy szép vonalú gáztűz­helyen főzni, egy modern, áramvonalas darálóban kávét őrölni. Megnyugtató, jó ér­zés, ha az embert kellemes színű, szép formájú tárgyak veszik körül Néhány gyár, felismerve az új követelményeket, név sze­rint kér tervezőt a budapesti irodáktól. A miskolci, az eg­ri bútorgyár, a Tisza Bútor­ipari Vállalat, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat évek óta tervezteti „bevált” embe­rével bútorait. Ugyanígy a Soproni Posztó- és Szőnyeg­gyár, vagy a Tatai Szőnyeg­gyár. Nagyon modern és jó minőségű termékeket produ­kál a Nagykanizsai Bútor­gyár. s az európai élvonal szintjét is elérő Szék- és Kár­pitosipari Vállalat. A szép bútorok forgalomba kerüléséért most a Bútorér­tékesítő Vállalat tanácsadó testületet hozott életre. Ipar­művészeket, belsőépítészeket hív meg házi „zsűrijébe”, hogy véleményt mondjanak a gyárak adta kínálatról. A „Kanizsa II” ’ lakószoba. ecet gőze. Á hal és hagymaszagú evő­eszközöket ecetes vízben mossuk meg, s a kellemetlen szagát teljesen elveszíti. Az étel-, vagy dohos sza­got kapott termoszüveget kevés sóval és ecettel kevert langyos vízzel mossuk ki, s szagtalan lesz. Az üveg és kristály tárgyak nagyon szép fényt kapnak, ha ecetes vízben mossuk el és úgy töröljük szárazra. A hámozott gyümölcs — alma, körte, stb. — nem bar- nul meg, ha hámozás közben, gyenge ecetes vízbe dobjuk Az otthon festett textil- anyagok nem fognak, ha fes­tés és öblítés után, még ece­tes vízzel is átöblítjük. A gipsz nem keményedik. nem köt meg olyan gyorsan a fal javításakor, ha víz he­lyett ecettel keverjük el. A színét eresztő tarka ru­ha nem lesz fakó, sőt visz- szanyeri élénk színét, ha az utolsó öblítővízbe kevés ece­tet öntünk. A szőnyegeket, porszívózás porolás után ecetes vízzel ke­féljük át. Ettől a színei meg élénkülnek. „Szolnok” konyhabútor. Tört/ a tejet/ VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Állóvíz 7. Nemzetközi segélyjel. 8. Tü­zel. 9. Gesztikulál, jelez. 11. Ká­ros. 12. Vissza: vásárolt. 14. Fordítva: nem élő.'16. Egyre jobb lesz. 18. Szibériai folyam. 20. Megy. 21. Á. W. 22. Talál. 24. Költőies mutató névmás, vonat­kozó névmás 25. ...tesz utána mindent. 27. A lakoma (halotti). 28. Éppen csak hogy. 29. Angol feudális rang. FÜGGŐLEGES: 1. Pusztít. 2. Néma jós!!! 8. Tartó. 4. Előd. 5. Csaknem el­ront! 6. Elhallgatta, takargatta. 10. Gyermekital. 11. Talpon van. 13. Tejtermék. 14. Megyénkben folyó. 15. Megfejtendő. 17. Erő­dítmény. 19. Elhelyezkedik ben­ne. 21. Szerelem-isten az ókori mitológiában. 23. Római 56. 24. Névelővel, állóvíz (—’). 26. Lán­gol. 27. Alumínium vegyjele. Megfejtendő: ....vízszintes 1 ......... a jelentős magyar humorista írót. 1943 új­évének napján űzte halálba a fa­sizmus, a keleti fronton. írói ál­neve P. ...függ. 15. Múlt heti megfejtés: Mátészalka — Sóstó — Kisvár- da. Könyvjutalom: Szilágyi Valéria Nyíregyháza, Jakab Elvira Ko- csord, Rácz Olga Tiszabezdéd es Pécsi Lajos Panyola. Virágebresztő A hóember úgy eltűnt a kert közepéről, még azt se mondta bikk-makk. Mintha soha ott gém .lett volna. A kicsorbult köcsög, amelyet a fejére húzott á'hidegben egy téglarakáson hevert. Évi boldogan látta, hogy már felásták a kertet és a jókedvű rigók vidáman ug­rándoznak fütyörésznek a kerti bokrokon. Este mielőtt elaludt/ sokáig hallgatta a szél beszélgetését, amint ott heje-hujázott még az ablak alatt. Majd mély álomba szenderült, és egyszerre csak különös hangra lett figyelmes. Évi megismerte, hogy a leg­fürgébb, legfüttyösebb rigó hangja a kertből, de azért mégis meghökkent, egy kicsit. — Csak nem félsz tőlem? — szólalt meg a rigó csilin­gelő hangon és leült a kislány mellé. Évi boldogan simo­gatta meg, amelyet már a kertben úgy szeretett volna megtenni amikor eleséget szórt nekik a havas télben. A régi rigó pedig folytatta é beszédet. — Nem tudom elfeledni a gondoskodásodat, az elém szórt finom falatokat, amely- lyel megmentettél az éhezés­től. Még a legkedvesebb sü­teményedből is adtál és mi­lyen kedvesen bíztattál: „Egyél csak kis rigó, egyél!” Ha akkor el is ugrottam elő­led, mindig arra gondoltam, de jó szívű ez a kislány. So­kat töprengtem hogyan kö­szönhetném meg a kedvessé­gedet, jóságodat. Kár, hogy sokan vannak, akik úgy meg­feledkeznek a jóságról, mint­ha a szél fújta volna el... De én nem tudom elfelejteni a tiédet és most megjutalmaz­lak érte. Azzal a rigó felröppent és a szárnyával integetett, hogy a kislány is kövesse. És ab­ban a pillanatban hipp-hopp. máris túl voltak a kis ker­ten, a kis utcán. Mintha pu­ha felhő ringott volna velük, száguldottak a szélnél is se­besebben. Már alig látták a patak ezüst pántlikáját. Ek­kor leereszkedtek egy szép er­dei tisztásra. Ott a rigó hár­mat füttyentett és abban a pillanatban szétnyílott a föld és ők ott állottak egy szebb­nél is szebb, csodálatos te­remben. Parányi ágyacskák sorakoztak benne egymás mellett s a tiszta szívüek bé­kéjével ott aludt bennük az a sok-sok virág, amelyek ta­vasszal és nyáron át ott vi­rulnak a réten az erdei tisz­tásukon A kankalin, a kike­rics, a boglárka, a harangvi­rág, a margaréta sok más társával. Amikor Évi megszokta a színek káprázatát, akkor vet­te csak észre a rendet, figyel­met, pontosságot. Minden ágy mellett gondosan leterít- ve, ott álltak a virágok tisztá­ra mosott és fényesre vasalt ruhája. Az ágyak felett aranyszálon naptár csüngött annál a dátumnál, amikor a virágnak ébrednie kellett. A párnácskájuk mellett pedig ott tik-takolt a világ leg­gyönyörűbb hangú ébresztő­órája. Évi egyik ámulatból a i ,»á- sikba esett. A rigó pedig ve­zette a kislányt. — Gyere! Nézd meg a vi­rágok ébredését A hóvirág ágyacskája bizony már üres volt. Egy szál fehér ruhacs-- kájában ő már régen kibújt ágyacskájából, amikor az óra ébresztette, ki a napsütötte hófoltos mezőkre. De hirtelen megszólalt a csengő az ibolya ágyakcsáján is, amelyben már ébredezett a kis alvó. Hirtelen felült, a naptárra pillantott, márciust mutatott, s ijedten ugrott ki az ágy- bóL Csak magára kapta lila ruhácskáját és máris indult. Az óra pedig még egyre zen­gett és Évi olyan elbűvölten hallgatta hogy meg sem tu­dott szólalni. Amikor a rigóval kiléptek a teremből, az ismét hármat füttyentett és a föld újra összezárult alattuk. De addig­ra az ibolya is kibújt a föld alól. Kissé reszketve nézett körül szegényke. Rossz volt a meleg ágyból a hideg leve­gőre lépni. A nap azonban egyre melegebben sütött és melengette a kis virágot. A szél még néha hófelhöket kér. getett a magasban és hópely. heket fújt a bokrok alá. de amikor meglátta a kis ibo- lyácskát. örömében nagyot kurjantva, száraz falavelet terített a bimbózó virágra, hogy meg ne fázzon A rigó trillázott, dalba fogtak a többi madarak is. Lett olyan zene-bona, zümmö­gés hogy a téli csend után azok is meghallották, akik­nek nem volt olyan csodála­tos álma és utazása. mint Évinek. Aki most már azt is tudja, hogy ez a vidám, szép tavaszi zene-bona azzal kez­dődik. hogy megszólal a virá­gok ébresztőórája. Láng EteUw „Barát” garzon szoba.

Next

/
Thumbnails
Contents