Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-29 / 73. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM ÄRA: 70 FTTJ.PR 1969. MÁRCIUS 2», SZOMBAT tAprrw Szomorú iigjyeüneztetd <S oldal A boltok ünnepi nyitva tartása (8, oldal A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal Hét végi sportműsor (7. oldal Minden percben A megye tsz-einek többségében már megtartották a tervtárgyaló közgyűléseket. S március végéig mindenütt határoz a tagság: mit hogyan termelnek. adnak a közös gazdaságnak, az országnak és miképpen részesedik a tagtag. Az érdeklődésre jellemző, hogy a sok észrevétel, javas lat vagy éppen kifogásolás miatt a közgyűlésre szánt idő szinte mindenütt kevésnek bizonyult. A termelési számok. adatok általában megegyeznek a tagság véleményével. Egyes helyeken azonban ellenvélemények csatáztak és csatáznak a munka díjazását, a keresetet illetően. Az olcsvaapáti Petőfi Tsz közgyűlése — bár éjfái után egy óráig tartott —, mégsem sikerült megtalálni a „közös nevezőt”. Újabb közgyűlést kellett összehívni. Minden terv annyit ér, amenyit megvalósítanak belőle. Am ehhez egyre inkább hozzá kívánkozik az az igény is. amely nem elégedhet meg csak részeredményekkel. A tervet mindenre kiterjedően az utolsó pontig valóra kell váltani. Az elmúlt esztendőben, kemény, hosszantartó szárazság gyötörte megyénkben is a mezőgazdasági tér. melést. Ennek ellenére kielégítő, sőt egyes esetekben páratlan eredményeket hozott. Minden tekintetben megérte a szorgalmas, tisztességes munkát. A tsz-ek sok minden, ben előbbre léptek sok helyen a vártnál jobban is jutott a közösből, alaposan megfogj atkozott a mérleghiá nyos gazdaságok száma. Igaz, az állam is kitett magáért. Az árrendezések, a be ruházások segítese és nem utolsósorban a teljesebb önállóság és egy-két kötött termelési ág kivételével a szabadabb gazdálkodás, értékesítés mind-mind hozzájárul tan az eredményekhez. A tervtárgyaló közgyűlések befejeződése egybekapcsolódik a tavasznyílással, az idei munkák egyre sokasodó végzésével. Talán nincs is Sza- bolcs-Szatmárban ez idő sze. nnt olyan tsz, ahol már valahogy, valamiben hozzá ne fogtak volna a munkához (Még azokon a helyeken is, ahol a határidő utolsó nap aira hagyták a tervtárgyaló Közgyűlés megtartását.) A vezetőségek keresik annak lehetőségét, hogy az új tsz tagok jogainak alapja legyen dolgozhassanak lehetőleg tehetségük, rátermettségül- szerint S ez így van rendjén. El ér k a tsz-ek ahhoz a nagykorúságig, amikor — a korábbi tapasztalatok alapjai — tudatában vannak, hogy a puszta sopánkodás egy filler hasznot nem hoz, a munkai senki más nem végzi el he. lyettük. Minden ok megvan arra a reményre, hogy a tervek a lehető legjobban valóra váljanak, ha minden percben becsülettel. jó igyekezettel tesznek érte megalkotóik. Asztalos Bálint Ülést tartott a megyei pártbizottság: Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága március 28-án ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Lakos Sándor elvtárs, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója. A pártbizottság jelentést kapott az MSZMP Központi Bizottsága 1968. október 16-1, a „Munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról” című határozatának megyei végrehajtásáról. A naptrend előadója Kállai Sándor elvtárs a megyei pártbizottság titkára volt. Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára tájékoztatót adott az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkas- paraszt kormány 1969. március 5—6-1 együttes ülésérőL A megyei pártbizottság a napirenden szereplő kérdéseket megvitatta. Gáspár Sándor beszéde a veszprémi munbásgvüiésen Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken Veszprémbe látogatott. Gáspár Sándor meghallgatta a megye vezetőinek tájékoztatását, majd vendéglátóinak kíséretében felkereste a Veszprémi Vegyipari Egyetemet. Itt dr. Káldi Pál, az egyetem rektora, a vegyészmérnök-képzés tapasztalatairól adott tájékoztatást. Gáspár Sándor ezután az Egyetem aulájában munkásgyűlésen találkozott a megye lakosságának, üzemeinek, intézményeinek és társadalmi szervezeteinek képviselőivel. A nemzetközi kérdésekről szólva Gáspár Sándor részle. tesen foglalkozott a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé budapesti ülésszakának jelentőségével. A Varsói Szerződésben tömörülő hét európai szociális, ta ország vezetői a vilá"béké. ért. a népek sorsáért, jövőjéért érzett mélységes felelősségtudattól áthatva ültek le a budapesti tárgya1 óasztal mellé és tanácskozták meg azokat a tennivalókat, amelyek a bonyolult és feszült nemzetközi helyzetben is reá'is le. hetőségeket nyújthatnának a bizalom légkörének megteremtésére, az enyhülés elősegítésére. Ebben a szellemben fogant a budapesti fe’hívás. Célja és mondanivalója: Európa biztonságának, a népek békéjének megóvása. Az európai béke és bizton, ság a világbéke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele. A budapesti felhívás joggal húzta alá, hogy valamennyi különböző társadalmi rendszerű kicsi és nagy európa: állam együttműködése. az egyetlen reális alternatíva a fegyverkezési hajsza fokozásával, a nemzetközi feszültség élezéséve1 szemben. A budapesti felhívás aláírói, a Varsói Szerződésben tömörült hét szocialista ország párt és kormányvezetői nyílt szóval és őszinte szív vei fordultak Európa korma nyaihoz és népeihez, hangsú lyozva, hogy minden vitás kérdést a kölcsönös megbecsü lésen és egyenjogúságon alapuló tárgyalások útján, a kölcsönös megértés szellemében kell és tehet megoldani. A budapesti felhívásban * Varsói Szerződés országai nemcsak a célt jelölték meg, hanem a célhoz vezető utakat is. Most már Európa országain a sor, hogy megte gyek a szükséges lépéseket a felhívásban foglalt célok elérésére. A nemzetközi visszhr.tg arról tanúskodik, hogy a reilu- vás józan és mértéktartó hangját, reális céljait Európa- szerte hasonló módon értékelték. Számos nyugat-európai közéleti személyiség állás- foglalása arra vall, hogy a józan és reális politikusok megértik a helyzet követelményeit Ugyanakkor fel kell figyelni arra is, hogy jó néhány helyen — elsősorban Bonnban és a NATO főhadiszállásán — a jelek szerint legalábbis megoszlanak a vélemények, sőt nem kevesen vannak oiya. nők, akik megrögzötten és makacsul a régi nótát fújják. Az európai realitásokat nem ismerik el, teljesen megfeledkezve a nemzetközi erőviszonyokról és arról, hogy a történelem e kérdésben már végérvényesen és visszavonhatatlanul döntött. A mi pártunk és kormányunk állásfoglalása világos. Részt vettünk a budapesti okmányok kidolgozásában és azokat teljes szívünkkel magunkénak valljuk. Magunkénak valljuk, mert a budapesti határozatok a mi népünk érdekeit is a legmesszebbme- nően szolgálják. A magyar nép amelynek olyan mérhetetlen szenvedéseket okozott a két világháború saját történelmi tapasztalatai alap ján vallja, hogy az európai béke biztosítása, minden agresszív, imperialista törekvés megfékezése a magyar dolgo. zó milliók létérdekeit is védelmezi. A Varsói Szerződés hét tagállama részéről teljes egységben és az elvtársi együttműködés jegyében jóváhagyott okmányok a béke és a biztonság okmányai. Ebben a szellemben fejezte ki egyetértését a budapesti tárgyalások, kai és a tárgyaláson eredményeivel pártunk Politikai Bizottsága legutóbbi ülésén, amelyen megtárgyalta és jóváhagyta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének budapesti ülésszakán részt vett magyar küldöttség munkáját Amint a szerdai lapokból ismeretes, hasonló módon egyetértését fejezte ki a budapesti tárgyalásokkal, azok eredményeivel a forradalmi munkás-paraszt kormány is. Pártunk és kormányunk alapvető fontosságúnak tekinti a szocialista közösség egységének es összeforrottsá- gának szüntelen erősítését. Ezt a célt szolgálták a budapesti tanácskozáson egynan- gulag jóváhagyott intézkedések a Varsói Szerződés védelmi szervezete felépítésének és irányító szerveinek további tökéletesítésére. E határozatok megvalósításával fokozó dik a Varsói Szerződés védelmi ereje, amely országaink békéjének és biztonságé nak leghatékonyabb garanciája. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között kötött, barát sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1968. évi kitüntetések adományozásáról szoió tájékoztató jelentést A Veszprém megyej 5. számú választókerületben elhalálozás miatt megüresedett országgyűlési képviselői hely betöltésére új választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács hozzájárult a Budapesti es a Debreceni Orvostudományi, a Mar í Károly Közgazdaságtudományi, valamint az Eötvös Lo ránd Tudományegyetemen végzett hét személynek a Magyar Népköztársaság címerével díszített aranygyűrű^ kitüntetéses doktorrá avatásához. Az Elnöki Tanács végül egyeb ügyeket tárgyalt. Biszku Béla látogatása a vasasszakszervezetben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken felkereste a Vas-, Fém és Villamos Energiaipari Dolgozók Szakszervezetét, ahol eszmecserét folytatott a szak- szervezet vezetőivel. A megbeszélésen részt vett dr. Beekl Sándor, a SZOT titkára is. A szakszervezet vezetői tájékoztatták Biszku Bélát a kohó és gépipar!, valamint «■ villamos energiaipari vállalatok helyzetéről, eredményeikről és problémáikról, az új mechanizmus első évének tapasztalatairól. a szakszervezeti munkáról. Biszku Béla időszerű politikai, társadalmi es gazdasági kérdésekről tájékoztatta a szakszervezet ek nökségét és munkatársait A munkaidő-csökkentés tapasztalatairól tanácskozott a MEDOSZ elnöksége Pénteken a Jókai utcai székházban ülést tartott a MEDOSZ elnöksége. Németh Károlynak, a MEDOSZ osztályvezetőjének beszámolója alapján megvitatták a munkaidő-csökkentés eddigi tapasztalatait Az állami gazdaságokban a napi nyolcórás munkaidő bevezetése, vagy megközelítése érdekében az eddigi évi 2800 munkaórát — napi hat-tizen- két órás munkaidővel — évi 2500 órára kell csökkenteni. A gazdaságokban még az elmúlt évben megalakultak a munkaidő csökkentésével foglalkozó előkészítő bizottságok, amelyek sok segítséget kaptak a megyei szakszervezeti vezetőktől. Erre szükség is volt, mert a tapasztalatok szerint sok helyen tévesen értelmezték a rendelkezéseket. Az állami gazdaságoknál általános tapasztalat, hogy jól készítették elő a rövidített Megkezdték a kombájnok javítását A gépjavító állomások sikerrel fejlesztik technológiájukat, korszerűsítik berendezéseiket. megbecsülik a jó szakembereket. Ez az alapja annak, hogy a traktorok szokásos főjavítási idejét tö napról 10—12 napra csökkentették. A megye 11 gépjavító állomásán 522 tsz-gépen végeznek idén főjavítást. Igyekeznek pontosan tartani a szerződésekben kitűzött határidőket: március 20-ig 247 főjavítást végeztek. Elsőbbséget adtak azoknak a gépeknek, melyek a tavaszi műn- kában feltétlenül részt vesznek. Elvégezték a tél folyamán 366 erőgép szerződésen, kívüli javítását is. A javíttatásokkal kapcsolatban további kedvezmények adását is lehetővé teszik a gépjavító állomások. Azoknak a tsz eknek, melyek a szerződéskötési határidőket megtartják, a javítással kapcsolatos állami támogatáson felül még 5 százalék engedményt adnak. Meghosszabbították a garanciális javítás idejét: hat hónapról nyolc hónapra emelték. Tudomása van a gépjavító állomások megyei központja nak arról, hogy aratásig a megye tsz-eibe 115 új kom bájn érkezik. Utasították az állomásokat, úgy ütemezze!, munkájukat, hogy igény esetén eleget tudjanak tenni a kombájnok szakszerű össze szerelésének, bejáratásának. Felkészültek az állomáso: a használt kombájnok javítására is. 41 ilyen kombájnra kötötték meg a szerződést. Ez azonban nem jelenti* hogy utólagosan jelentkező igényt ne elégítenének ki. Idén már öt kombájnt ki is javítottak. frbd munkaidő bevezetését; erre egyébként 1970-ig valameny- nyi gazdaságban sor kerül. Az állami gazdaságok 42 000 dolgozójából eddig már 32 ezren dolgoznak az éves átlagban heti 48 órát kitevő munkaidőben. A rövidített munkaidőt idén július 1-től valamennyi erdőgazdaságban bevezetik. Az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy az erdőgazdaságok önállóan elkülöníthető ipari részlegeinél — amennyiben fennállnak az előírt feltételek — vezessék be a 44 órás munkaidőt Január 1-ével tizenkét gépjavító vállalatnál 15 és fél ezer dolgozóra a munkaidő-csökkentését terjesztették ki. Azóta tovább} 3300 dolgozót foglalkoztatnak heti 44 órában. A tapasztalatok szerint a termelékenység és a dolgozók átlagkeresete a vállalatoknál nem csökkent. Jogsértések csak kevés helyen fordulnak elő. A vízügyi szerveknél a dolgozók 90 százaléka az év végéig a csökkentett munkaidőre áll át. Az elnökség megállapította; sok helyen jogosan kifogásolják a dolgozók, hogy a MA VAUT-járatok men trendje nem változott meg és így lényegében nem tudr.r’t mit kezdeni a szabad idejükkel. ezért a szakszervezeti bizottságok figyelmét fel hívták arra, hogy a gazdasági vezetőkkel együtt vizsgálják meg a dolgozók utazásának körülményeit és ha szükséges, tegyenek javaslatot a menetrend megváltoztatására. A Szolgáltató vállalatoknál, például a gépjavító állomásokon ugyanokkor el kell érni, hogy szombati napokon legyen ügyeleti «colm/S PROLETÁRJAI, EGrESOUÍTEK >
