Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-28 / 72. szám
'•W. március SS. REtrr-MXetAnORszAe * ofiínT A munkásiijúság gondjai Hazánkban az Utóbbi évtizedekben bekövetkezett gazdasági fejlődés nyomán a munkásosztály nemcsak társadalmi szerepét, hanem létszá mát tekintve is a társadalom legnagyobb osztályává lett, utánpótlásának fő forrásává pedig a fiatal nemzedék vált, A társadalmi-gazdasági váltó, zások következtében az elmúlt másfél évtizedben a 'munkásiijúság létszáma mintegy 25 százalékkal nőtt és ma eléri a 480 ezret. Az ifjúmunkás réteget a tulajdonviszonyok azonosságán túl az alapvető vonások egész sora kapcsolja a munkásosztályhoz. Azonos helyet foglal el a munkamegosztás rendszerében és a társadalom elsőrendű fontosságú termelő területein dolgozik. Személyes érdekei megegyeznek az idősebb munkásnemzedéké, vei. A KISZ Közoonti Bizottságának a közelmúltban „A munkásifjúság helyzetéről” szóló határozata ezzel kapcsolatban kimond!a: „az ifjúmunkások életkorukból adódó problémái — a felnőtté érés. felkészülés az életre, párválasztás, otthon-teremtés —. hasonlóak a többi ifjúsági réteg gondiaihoZ Társadalmi tevékenységük, termelő műn. káíuk. politikai és gazdasági érdekeik azonban mindjobban megkülönböztetik őket az ifjúság más rétegeitől. Elsősorban azért, mert életük eET're inkább azonosul a mun. kásósztályéval és a termelő- eszközök fejlődésé őket érinti a legintenzívebben, a legtö- merősebben, a legközvetlenebbül.” A tapasztalatok azt mutatják. hogy a müttkásifjílság é fontos helyét és szerepét te. kint ve nincs kellően megbecsülve az üzemekben. Gvnko. ri jelenség, hogy a fiatal szakmunkások ugyanazért a munkáért jóval keveseob pénzt kapnak, mint äz ' idősebbek. Nem abfől van szói hogy egyenlőség] jelet tegyünk az idősebb, a tapasztalt és kevésbé tapasztalt szakmunkások közé, de feszültséget keltő állapot, hogy ugyanazon a munkán a fiatal szakmunkás 6—7 forintos órabért kap, az idősebb pedig 10—12 forintot. Az ilyen irányú különbség elveszi a kedvét a fiatal Szakmunkások, nák. Külön is érdemes foglal, kozni á szakmunkásképzéssel, az Utánpótlás nevelésével. A munkába álló képzett ifjúmunkások mintegy 60—65 százaléka a szakmunkásképző is. kólában tátiul. A szakmunkástanulók évi létszáma ál láhdőáh emelkedik és jelenleg 212 ezer fő. Amíg korábban minden 100 általános iskolát végzett tanuló közül 22, addig áz elmúlt tanévben már 44 fiatal tanult szak. mát Az utóbbi tíz év alatt csaknem megkétszereződött a szakmunkásképzésben részt vett érettségizett fiatalok száma. A szakmunkásképzés számszerű növekedését és a minő. ségi követelmények emelkedését az elmúlt években nem követte hasonló ütemben a képzési feltételek javulása. Az ipari tanuló tanintézetek renkívül zsúfoltak és többségükben kétműszakos oktatás folyik. Az egy tanteremre jutó tanulók száma a korábbi 43 főről 141 főre emelkedett. A délutáni műszakban tanulók aránya megközelíti a 40 százalékot. Jellemző adat, hogy amíg 1960—65 között a középiskolákra fordított beruházások értéke 75 százálék. kai, addig a szakmunkásképzésre fordítottaké csak 5.3 százalékkal emelkedett, miközben a szakmunkásképzőintézetekben a tanulólétszam növekedése már ez idő alatt is nagyobb volt, mint a középiskolákban A szakmunkásképzésben rendkívül kevés a kollégiumi férőhelyek száma. A kollégiumok csak a tanulók 11,3 százalékának biztosítanak elhelyezést. Jelenleg ötezerrel kevesebb ifjúmunkás száméra jut hely a kollégiumokban, mint 195Ó-ben. Az ipari tanulók 4,3 százaléka albérletben lakik, több mint 40 százalékuk pedig 50 kilométeres körzetből jár oktatásra. A tanműhelyek sok vállalatnál nincsenek megfelelően felszerelve. A fiatalokat a gyárakban gyakran a legrosz- szabb gépekre rakják, hasz. nált, elavult szerszámokat kapnak. így nem csoda, hogy nehezen illeszkednek be a kollektívába. Keresik a helyüket. azt a munkahelyet, ahol jól érzik magukat. Ezért gyakori a vándorlás, a munkahely változtatása. Figyelmeztető. cselekvést sürgető jelek ezek. A munkásifjúság gondjainak feltárásai gohdok megoldása, társadalmunk alapvető érdeke. Amikor á közösségi élet különböző fórumain ismételten napirendre kerülnek az ifjúság körében tapasztalható nyugtalanító tünetek, akkor aZ ilyénkor szokásos Ítél. kezéssel járjon együtt azoknak az okoknak tárgyilagos és sokoldalú számbavétele is, melyek a nemkívánatos tüneteket kiváltják. Csak ez az alapállás vezethet azoknak a módozatoknak a felkutatásához és megtalálásához, amelyekkel a munkásifjúságunk helyzetén is érezhetően változtatni lehet. Buktatókkal tűzdelt utat járnak — eredményesen Mennyit ér egy tsz-szövetség közbenjárása? Szabolcs-vidék legszegényebb tájának tartották a múltban azt a vidéket, melynek ez jdő szerint a Nyírbátorban székelő tsz-szövetség a központja. Csaknem kétszázezer hold területtel 71 tsz és 19 tszcs tartozik hozzá, 29 300 taggal. E nyírségi centrum mindjobban felzárkózik a megye más tájegységeihez. Ennek segítésében, szervezésében látja legnagyobb feladatát a területi szövetség. Ikló- dl László és munkatársai készséggel szolgáltatnak adatokat A problémák eleje A terület 70—75 százaléka homoktalaj. Kemény, buktatókkal tűzdelt utat járnak itt a szövetkezeti gazdaságok. A tapasztalat, a szakértelem ad jelentős segítséget. Eddigi eredménye, hogy a területen van a megye legtöbb gyümölcsöse és nagy rangot vívott ki dohánytermesztése. A szövetséghez tartozó gazdaságok 18 ezer hold gyümölcsöst és kialakult évi átlagban 12 ezer hold dohányt tartanak nyilván. (Utóbbit csak 7 mázsa átlaggal szorozva is, egy évben 84 ezer mázsa száraz levélhozammal kell számolni!) S nem véletlen, hogy a szövetségnek alakulása után e két termelési ág jelentette a problémák elejét. Akadozott az alma értékesítése, károk keletkeztek. A környező szeszfőzdék fillérekért kapták kilóját az almának. Halaszthatatlan feladattá vált a tsz-ekben hűtőtárolók, feldolgozók építése. A szövetség létrehozta a kapcsolatot a kivitelező vállalattal, s megkezdődtek a tárgyalások. 1968-ban 4 tsz-nél 700 vagon befogadóképességű hűtőtáröló készült ei. Idén további 5 tsz-ben építenek hasonlókat. És a szervezést tovább folytatják. További szívós küzdelem, tárgyalási csatározások ígérkeznek azonban a dohányiparral. Ugyanis idén sem látszik gyorsabbnak az átvétel, rendezettebbnek a tárolás. Gond máradt az előlegezés is. Víz, belső ellenőrzés, jogvédelem Nagy gond forrásának tartják a szövetségben a táj szűkös, szinte mit sem jelentő vííréildáíeFét. Mát talán uetn is lehetne sivárabb. Ha valahol fáj a nyári szárazság, itt többszörösen érzik. Ne haragudj fiam! hogy zavartalak... A z öreget a kórház műtőasztalán láttam először. Ráneo9, öreg, napszítta arca mozdulatlanul meredt a fehér mennyezetre, várta, hágy hasson az altató. A főorvos azt mondta, nehéz műtét lesz. Sok függ a szervezettől. Másnap hallottam a kötözőben, hogy sikerült, örültem neki, mert a műtét előtt láttam az öreg szemén hogy nem szívesen fekszik a kés alá. Aztán el is feledkeztem róla. De ma a kórház portáját! akadt valami dolgom, telefonválaszra várva üldögéltem a kályha mellett, amikor benyitott az én ismerős öregem. Már utcai ruha volt rajta, bé lelt lódénkabát, a kezében gocsörtös botol skofohgatott, arra támaszkodott. Szabad keiével féls2egen emelte le fejéről a kopott kucsmát és a portáshoz fordult: — Kéremszépen tessék szíves lenne nekem felhívni ezt a telefonszámot — és agyon ra gyűrt kis papírdarabot kotort elő kabátja zsebéből. A portás tárcsázott, majd félkezével eltakarva a mikrofont az öreghez fordult: — Kit tetszik kérni bácsi- fám? — Az igazgatót, a fiamat — felelte felcsillanó szemmel. Ä portás feléje nyújtotta a Hallgatót. az öreg remegő kézzel nyúlt érte. — Halló, te vagy fiam? Itt apád beszél! Fiam, a kórházban vagyok, a héten operáljak. most meg mennék háza. Még gyenge vagyok és nem tudok taxi után menni. Ha tudnál küldeni egy kocsit, hogy hazavigyenA vonal túlsó végén köhögés hallatszott — Világosan hallottam éh is, igazi dohányos köhögés — aztán egy negyven felé járó férfi hangja szólalt meg: — Sajnálom, apám, jelenleg nincs bent szabad kocsi. Sajnos nem tudok foglalkozni most a problémájával, sürgős megbeszélésre kell mennem! — Ne haragudj fiam, hogy zavartalak — mondta az öreg és remegő kézzel tette helyére a hallgatót Felvette az asztalról kopottas kucsmáját. Az ajtó felé botorkált. A portás hozzálépett, vállára tette a kezét és azt mondta:-*• Azért nem kell bánkód ni bácsikám! Várjon, megpró bálok taxit szerezni! Egri Gábor Felmérték a számba jöhető lehetőségeket. Legjobbnak ígérkezik a csőkutas rendszer és az arra sajátos helyeken tározók kialakítása. A szükséges pénzfedezetek előteremtése miatt a megoldás azonban még várat magára. A pénz, a gazdálkodás... A szervezési, emberi gondok intézése, fegyelem tartása elengedhetetlen. A kellő belső ellenőrzés mindjobban mutatja a hiányát. A szövetség munkatársai egy évben kétszer- háromszor juthatnak el a gazdaságokba azzal a céllal is. hogy konzultáljanak az ellenőrző bizottságokkal, azok elnökével. Ez a2önban nem elegendő az ellenőrzés színvonala javításához. Szakértői hálózatot szervezett a szövetségi irodá, melynek jelenleg 55 tagja van. Valamennyien a szövetkezeti ügyrendszert jól ismerő szakember. Kívánságra a helyszínen segítenek az ellenőrző bizottságoknak. A szövetség alakulása előtt egy-két gazdaságnak volt jogtanácsosa. foglalkoztatott személyes jogvédelmi képviselőt. Körültekintő szervezési munka kelleti ahhoz, hogy ma már 28 jogtanácsos lát e) közvetlen tsz-érdekvédelmet, működik közre á törvényességek helyi rendszerében, s ad értékes tanácsokat. Gazdasági ,,érdekházasságok” közvetítése Az önállóság szabadabb légkörében keresik-kutatják a gazdaságok a mellék- és kiegészítő üzemágak lehetőségeit, Némelyek saját erejükben bízva akarják gazdagítani pénztárukat, több munkalehetőséghez jüttátni a tagságot. Az ófehértói Búzakalász Tsz még ez évben sütőüzemet kíván létesíteni. A nyírfeaási Dózsa Tsz a kiegészítő tevékenységekben újnak számító torma- és céklafeldolgozást és értékesítést tervez. S bár az önállóan kezdeményezők is szívesen veszik a szövetség közbenjárását, akik pedig nem teljesen bíznak .önmaguk erejében, keveslik saját anyagi fedezetüket, egyenesen „érdekházasság” közvetítését várják a szövetségtől. Ezek közé tartozik a kántorjánosi Vörös Csillag Tsz, szőlőfeldolgozásra keres, illetve kerestet 3— 4 társulni hajlandó gazdaságot. A nyírlugosj Szabadság Tsz legalább hat tsz, vagy tszcs társulására számít málna és egyéb gyümölcs feldolgozása, forgalmazása céljából. (Később e társulás kiegészíti tevékenységét bor feldolgozásra, palackozásra is — úgy tervezik.) S a szövetség igyekszik eleget tenni a közvetítéseknek. Sőt egyes esetekben az előzetes számítások, kalkulációk kidolgozásában is segítségre van. Esy sajátoson külön sond A táj mostoha adottsága figyelembe vételével a mező- gazdaság szocialista átszervez zése idején a térségben 19 tszcs jött létre. Sorsuk, előbb- rejutásuk nem közömbös a szövetség számára. Különösen sajátos gond ez. Iklódi László így fogalmazza: „Feladatunk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a tszcs-k szakszövetkezetekké való fejlődését elősegítsük.” Fő célja e Segítésnek, hogy a tszcs-k szakszövetkezetté fejlődésükkel minél hatékonyabban bekerüljenek a vállalatszerű 'gazdálkodás területére. Ennek érdekében * működik közre a szövetség az ilyen gazdaságok alapszabályai és belső szabálvzátai elkészítésében. Asztalos Bálint Hűtőgépszerelők az atmatárolóban A Nyíregyházi ELliK- TERFÉM Ktsz ipari hűtő- gépszerelői: Muszka István és Finta Miklós szerelik az almatároló új hűtőgép kondenzátorait. Elek Emi) felvételi Üj létesítmények •j ÓVODA ŐSSZEL. Napközi otthonos óvodát kap szeptember 1-től Kisvarsány. Ugyanakkor Nagyvarsényban és Ti- szaszalkán az általános iskola napközi otthonát 1—1 tanulócsoporttal bővítik az 19691 70-es tanévben. . ÚJ.. SZOLGÁLTATÓ] 1.'.- ZAK, építését. tervezik a ktsz-ek Kisvárdán, Mátészalkán és Fehérgyarmaton. A lefv érdekessége ezúttal, hogy az érdekelt szövetkezetek közös erővel fedezik a beruházás költségeit. A szabolcsi munkás dicsérete Fejle§*lés élőit a Nyíregyházi Ruhagyár Dr. Bugát János vezérigazgató nyilatkozata Csütörtökön, március 27-én Nyíregyházán járt dr. Bügár János, a Vörös Október Fér firuhagyar vezérigazgatója. Délelőtt részt vett a MTESZ keretében ezen a napon megalakult Textilipari Tudömá- nyos Egyesület Szabolcs-Szat- már megyei csoportjának alakuló gyűlésén. Nyolc szabolcsi textilipari munkahely kétezer körüli dolgozóval és közel félszáz műszaki szakemberrel érdekeltté válik aZ állandó továbbképzésben, jelzi, hogy a szabolcsi ipartelepítés ebben a2 iparágban már eddig is sikereket ért el. A Kelet-Magyarörszág munkatársa kérdést intézett Bu- gár elvtárshoz, a nyíregyházi gyáregység jövőjét illetően. A közel ötezér dolgozót foglalkoztató és az ország különböző városaiban gyáregységekkel rendelkező nagy- vállalat vezetője elismeréssel beszélt a szabolcsi munkások, műszakiak és vezétők eredményeiről: —Ez a jóval több, mint háromszáz főt foglalkoztató üzemünk az utóbbi években kivívott magának minden elismerést -*■ mondotta a vezérigazgató — úgy a minőségi, mint a gazdasági eredményekben. Szakmunkásai termékét jól tudja értékesíteni külkereskedelmünk, és az itt készített áfü jelentős keíhény v alutát is szerez népgazdaságunknak. Nem véletlen, hogy nemrég megvásárolt li- cehcünket, a „Köratron” féle gyűrtelenítési eljárást, amire nem keveset költöttünk, rövid budapesti kísérleti idő után gyáregységeink közül éppen a nyíregyháziban valósítottuk nieg először. Ha a vásárlóközönség, mely az idei tavaszi ruhavásáron találko zik majd ezekkel a 6—8 mo sógépes mosást, is kibíró é! tartó ruhaneműekkel, tetsző sét fejezi ki, ehhez a szabol esi vevők, úgy gondolom, hoz- zátehetik lokálpatrióta büszkeségüket is, mert az a kiváló minőségű termék itt készült, szabolcsi emberek mun kájával. — Mi az új mechanizmusban — folytatta Sugár elvtárs — igen nagy önállóságot adtunk üzemegységeinknek Itt tűnt ki, hogy a versenyben a nyíregyháziak mindig az élen járnak. Ezek a tények bírták a vállalat központját arra az elhatározásra, hogy a legközelebbi fejleSztésünkber először nyíregyházi gyáregységünket bővítjük, méghozzá igen jelentősen. Időpontról még korai volna nyilatkozni, mert ez nemcsak tőlünk függ. Ms a magunk részéről szeretnénk minél korábban egy nagy csarnok építésével és jelentős beruházással, létszámában is a mostaninak kétszeresére növelni a közeb jövőben a szabolcsi üzemet — Ez újabb több száz dob gozónak jelent ipajd munkalehetőséget az Iparban. A fejlesztés során másik kivételt is teszünk a nyíregyházi üzemmel. Gazdaságossági okokból a szabászat nálunk központi. De Nyíregyházán szabászatot is fel szeretnénk állítani, Ebben szerepe van a távolságnak is, de fiem lehetne végrehajtani, ha nem lenne már meg műszaki szakemberekből itt egy olyan mag, melyre építeni lehet. Ezért is tartom jelentősnek ezt á máj eseményt, a textilipari műszaki szakemberek szabolcs-szatmári társadalmi egyesületének megszületését. Ez az iparág gyorsán fejlődik. Aki lemarad) nehezen tudja behozni. A Textilipari Tudományos Egyesület szabolcs-szatmári csoportja 41 alapitó tággal megalakult csütörtökön. Elnökké Szabó Józsefet, a Nyírségi Ruházati KtsZ mit« szaki vezetőjét, titkárrá ne* dig Buzsák Györgyöt, a Textilruházati Vállalat főmérnök két választották Éfteg.
