Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
WO», március 27. ITC!JT MA<5VAT»OT?S7ÄO * oldat A tulajdonos íelelősségével Fejlődésének rendkívül fontos időszakát éli a magyar szövetkezeti mozgalom. Gazdaságirányításunk új rendszerének megfelelően, szocialista szövetkezetpolitikánk egységes el -ei szerint, magas színtű jogszobáiyok és nagy horderejű gazdaságpolitikai intézkedések nyitották meg az utat a szövetkezetek működé, sének újabb fellendüléséhez. Először a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomban kezdődött meg és ment végbe ez a folyamat. Az a kormányhatározat pedig, amelyet egy hónappal ezelőtt hozott a Minisztertanács, a fogyasztási és kisipari szövetkezetekre nézve tartalmaz jövőt formáló intézkedéseket Ennek a határozatnak az a . leglenvegesebb tartalma, hogy ar, új körülményekhez igazodva szabályozza egyrészt az állam és a szövetkezetek viszonyát. másrészt a szövetkezeti szövetségek szerepét, rendeltetését. Mindkettőt úgy, hogy akadálytalanul és következetesen érvényesülhessen a szövetkezetek önálló, vállalat- szerű gazdálkodása, belső életük demokratizmusa Hogy ez a cél elérhető legyen, ahhoz természetesen szükséges a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek eddigi alapszabályának módosítása is. Ezért hatalmazta fel a kormány az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsát. s az OKISZ Vá. lasztmányát, hogy ne kötelező érvényű irányelveket és mintát adjon a szóbanforgó szövetkezeteknek. új alapszabályuk kidolgozásához. Magától értetődik, hogy mivel a fogyasztási és a kisipari szövetkezetek más-más gyakorlati, gazdasági célokat szolgálnak, egymástól eltérő feladatok megoldására vállal, koztak, az ebből fakadó különbségek alapszabályaikban is- kifejezésre jutnak. Éppen 3V egységessé váli szövetkezetpolitikai elvekből—következik azonban, hogy az alapsza. bálvok leglényegesebb vonásai megegyeznek a két ágazatban. Az új alapszabályban kifejezésre kell jutnia annak, hogy a szövetkezet gazdája, tulajdonosa a tagság. A szövetkezet minden ténykedése a taeok alapvető érdekeit szolgálja Az összes fontos kérdésekben a tagok döntenek. Ök határozzák el a szövetkezet megalapítását, készítik el az alapszabályt, döntenek tagfelvételi és kizárási ügyek, ben. Az ő hatáskörükbe tartozik a követendő üzletpolitika meghatározása, a vezető testületek megválasztása, elmozdítása, a mérleg jóváhagyása. a tiszta nyereség felosztása. Ezeket a jogaikat közgyűlésükön gyakorolják a tagok. Ha a szövetkezet méretei, taglétszáma szükségessé teszi akkor a közgyűlés szerepét. részközgyűlés és küldöttgyűlés töltheti be. A részközgyűlések elé utalt kérdésekben az az indítvány emelkedik határozattá, amely az egyes részközgyűlések szava zalainak összegezése után elnyerte a megfelelő többséget. Minden tag anyagilag is érdekelt a szövetkezet munkájában. A korszerű igények, kielégítése megköveteli a szövetkezet saját anyagi alapjainak növelését. Ezért kívá natos, hogy a tagok az eddiginél nagyobb mértékben Járuljanak hozzá szövetkezetük működéséhez. Ezáltal természetesen fokozódik anyagi érdekeltségük is. Az anyagi hozzájárulás mértékét, módját, az érdekeltség formáit, s a visszatérítés feltételeit is a közgyűlés állapítja meg. önállóan dönt a tagság arról is, hogy a kölcsönös előnyök alapján, a külön-külön rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb hasznosítása érdeké ben. milyen gazdasági együttműködést, vállalkozást hoz létre más szövetkezetekkel. Erősíteni, szélesíteni a demokratizmust a szövetkezet életében, gazdálkodásában: olyan követelmény ez, amely a szövetkezés lényegéből fakad, s az új körülmények között még nagyobb jelentőségű. mint bármikor volt. Az alapszabály akkor lesz jó, ha ez az elv és szándék végigvonul benne A választott vezető testület, s a különféle bizottságok egyaránt a közgyűlésnek felelősek minden tevékenységükért, még akkor is. ha egyes esetekben ez a felelősség közvetett Nem „felettes” szervnek, hatóságnak, hanem a szövetkezet tulajdonosainak hatáskörébe tartozik tehát bármilyen beosztás’! szövetkezeti vezető. Mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkezeteknek más lett a viszonya a megyei, illetve az országos szövetséghez. Megszűnt az úgynevezett „központkényszer”, a szövetségi tagság önkéntes. Hogy belép-e a szövetkezet a szövetségbe. arról a tagok összessége, o közgyűlés dönt. A szövetségek és tagszövetkezeteik között nincs alá-, illetve fölérendeltség. A szövetkezetekre kötelező erejű határozatot nem hozhatnak a szövetségek, állásfoglalásaik ajánlás jellegűek Alapvető elv. hogy a szövetkezetekre kötelezette«-' get csak a jogszabályok, az alapszabály, valamint saját választott testületeik állal hozott határozatok, s önkéntesen kötött szerződések állapíthatnak meg A következő hónapokban minden fogvasztási. illetőleg kisipari szövetkezetben elkészítik az ú1 alapszabályt. Ez a munka akkor lesz igazán eredményes, ha az egész tagság részt vesz benne és csorbítatlanul érvénvre juttatja tzö- vetkezetpolitikánk elveit. amelvekre az említett kormányhatározat is épült G. P. Az „elsikkasztott” 112 ezer forint Bonyodafom a törvény rossz értelmezése miatt Tunyogmatolcson Több levél is érkezett a szerkesztőségbe, amelyeknek egy közös témájuk volt, hogy a tunyogmatolcsi Űj Élet Termelőszövetkezetben a vezetők részére a tagok tudta nélkül 112 ezer forint eredményességi javadalmazást osztottak szét A levélírók úgy fogalmaztak' „sikkasztás”. Egy mondatban: nem sikkasztás történt, hanem tévedés, a törvények helytelen értelmezése, s ezzel megsértették a termelőszövetkezeti demokráciát. A 112 ezer forint háttere egyébként, hogy a tunyogmatolcsi Űj Élet Termelőszövetkezet az elmúlt évben eredményesen gazdálkodott. Az 1968 elején tervtárgyaló közgyűlésen jóváhagyott növény- termesztési 4 millió 528 .ezer forintos és az állattenyésztési 1 millió 38 ezer forintos tervet év végére 30 százalékkal túlteljesítették. Megszűnt a mérleghiány, a tagoknak a tervezett 2 millió 560 ezer forint részesedés helyett 3 millió 323 ezer forintot osztottak ki. Az egy tagra jutó átlag- jövedelem 1967-hez viszonyítva több mint 40 százalékkal növekedett. Jó eredmények, de... Dicséretre méltó eredmények, s ezek után nem csupán szóbeli, de anyagi elismerés is méltán megilletné a vezetőket. Ök is így gondolkodtak. Találtak egy olyan lehetőséget, amelynek alapján a 112 ezer forintot vezető beosztású és irodai dolgozók között szétosztották. A jó gazdálkodási eredmény az elmúlt évben nem volt ritka megyénkben, sőt azt is mondhatjuk, általános volt. A többleteredmények után nem egy termelőszövetkezetben a vezetőket, irodai dolgozókat külön jutalomban részesítették. így történt ez a tiszalöki Kossuth Termelőszövetkezetben is. A forma azonban Tiszalökön lényegesen más volt, mint Tunyogmatolcson. A vezetők, illetve irodai dolgozók jutalmazását, a jutáim: zásra szánt összeget a zárszámadó közgyűlésen szavaztatták meg. A termelőszö vetkezeti demokráciának megfelelően tehát a döntésre jogosult fórum elé vitték az ügyet. A termelőszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy tsz-ekben- „A munkadíjazás formáját és színvonalát a munkadíj és részesedés 'pénzben! és természetbeni arányát a terv készítésével egyidejűleg kell kidolgozni.” Ez vonatkozik nem csupán a termelőszövetkezeti tagokra, de a vezetőkre is. Tunyogma- tolcson az 1967 évi külön díjazással kapcsolatosan a tervtárgyaló közgyűlésen semmilyen határozatot nem hoztak. Sőt, szóban olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a premizálás korábbi formáit sem tagok, sem vezetők nem veszik igénybe. Nyilvános vita A 112 ezer forinttal kapcsolatos tunyogmatolcsi ügy, a március 15-én megtartott tervtárgyaló közgyűlésen lényegében lezárult A közgyűlés határozata alapján az érintett személyek vállalták a felvett összegek visszafizetését, sárrá is kötelezték magukat, hogy a pénzt a tagoknak munkaegységük arányában kiosztják. Hogy mégis foglal kozunk az üggyel, részben azért van. mert a panaszos levelek a terv tárgyaló közgyű lés után érkeztek szerkesztőségünkbe, s a levélírók egv része — mint az a sorokból kitűnik — a közgyűlési határozatot az ügy lezárására kevésnek találták. Ezzel kapcsolatban újra az új termelőszövetkezeti törvényre kell hivatkozni. Az új termelőszövetkezeti törvény azon az elvi alapon áll, hogy a termelőszövetkezet és a tsz-tag közötti jogvita, lehetőség szerint a termelőszövetkezetei belül rendeződjék Vonatkozik ez a 112 ezer forintos ügyre is. A termelőszövetke zeti demokrácia és az önigazgatás elveiből is az következik, hogy jogi szempontból js sok haszonnal jár ha ott döntenek, ahol az eset körülményeit, a mérlegelendő személyi viszonyokat közvetlenül ismerik. A legilletékesebb fórum A tsz közgyűlése a legmegfelelőbb fóium volt a vita eredményes elbírálására, s a határozat meghozatalára. A termelőszövetkezeti tagok nagy többsége elégedett is a végső rendezéssel, a vezetők számára pedig minden bizonnyal megfelelő tanulsággal szolgált az eset Különben ezt bizonyítja, hogy az 1700 holdas gazdaságban kettőzött szorgalommal végzik a tavaszi munkákat Seres Ernő Fatuszépítési mozgalom a baktól rántházi járásban A baktalórántházi járás községi tanácsainak, nép- frontbizottságainak és nőtanácsainak vezetői szerdán. Leveleken megtartott tanácskozásukon hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére faluszépítisi mozgalmat indítottak A mozgalom célja: társadalmi munkában parkosítani, fásítani a községeket, rendbehozni a lakóházakat, középületeket, köz- és egyházi temetőket, szép, tiszta és rendezett külsővel köszöntenj a negyedszázados jubileumot Ez az akció egyébként már tavaly is sikerrel járt a járásban, a társadalmi munka értéke 1,7 millió forint volt, egymillióval több a tervezettnél. A legjobb községeket: Baktalóránt- házát. Magyot és Pusztadobost megjutalmazták, az élenjáró szerveket, személyeket oklevéllel tüntették ki. A mostani mozgalmat kezdeményező Levelek községben vállalták, hogv ez évben az egy keresőre jutó társadalmi munka értéke eléri a 110 forintot. A jubileumra — közös összefogással — megszüntetik az egészségtelen cigánytelep még meglévő részét. A faluszépítési mozgalom keretében 1500 díszfát ültetnek, s a belvízrend ezes céljából minden kapubejárat alá átereszgyűrűt helyeznek <h. L) MHSZ nagyaktíva-ülés Nyíregyházán Ma délelőtt 9 órai kezdettel nagyaktívaülést tartanak Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában. Az ülésen részt vesznek: Vszta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára, megyénk párt- és társadalmi életének vezetői, valamint társadalmi aktívái. A nagyaktívaülésen Sza- niszló János, az MHSZ megyei titkára, az MHSZ Sza- bolcs-Szatmár megyében betöltött szerepéről és helyzeté, ről tart előadást. A megyei titkár beszámolóját vita követi. majd mintegy ötven ki váló társadalmi munkát végzett MHSZ-aktivát tüntetnek ki. Szatmári tsz-ek társulása Lavicsot bányásznak a Tiszából Rég köztudott, hogy a Tisza kincset érő kavicsmeny- nyiséget „szállít” és rak le a határon átjövő szakaszán. E lehetőség kiaknázására lépett társulási viszonyba' három Tisza menti falu tsz-e: a tiszabecsi Űj Élet, tiszacsé- csei Haladás és a milotai Űj Élet. Külön jelentőséget ad a társulásnak, hogy a vidékhez Mátészalkán van a legközelebbi olyan TÜZÉP-telep, ahol építési kavicslerakat van, az pedig oda-vissza mintegy 6záz kilométer. A nagy távolság külön is drá- gítólag hat a vidék építkezésére. A társulás okmányát ez év januárjában írta alá a három tsz képviselője, s azóta már meg is indult a tervszerű kitermelés. Mindhárom tsz a maga határszakaszán „bányássza” a kavicsot és gondoskodik tárolásáról. Az első évi /„kitermelést” 50—70 ezer köbméterre tervezik — az igényeknek megfelelően. Ez körülbelül félmillió forint értéket jelent Az értékesítés (a TÜZÉP-inél jóval alacsonyabb ár) húsz százalékát közös alapba helyezik, a termelés gépi korszerűsítése céljából. Mindenekelőtt nagyméretű markolóval ellátott gépet, dömpereket vásárolnak. A finomabb betonelemek. készítmények gyártásához a milotai és tiszacsései, a dúr- vább, nagy tömegű létesítményekhez a tiszabecsi kavics igen jól megfelelő. S az ige* nyék máris jelentkeztek. Ez ideig háromezer köbméternél tart az értékesítés. Legalább negyven tsz-tagnak adódott a társulással rendszeres munkalehetőség. Persze, az idei, első év tér* ve korántsem jelenti a lehetőség kiaknázását Becslések szerint az akár 400—500 ezer köbméter is lehet évente, ami tényleg valóságos kincset ér. (ab.) Jó katona a szabolcsi... R éwen alegységparancs. uok vágyóit. de még ilyen jó katonáim nem volta.*. — mondja Horánszki Mátyás százados, egy dunán túli alakulat századparancs noka. Korábban is voltak sza bolcsi fiaim, de igazán csak most ismertem meg őket. őszinte emberek, akik ha hi. bát követnek el, akkor sem próbálják eltusolni, hanem vállalják a felelősséget is. Amikor Vladár József nyír matlai fiatalember először magára öltötte a katonaruhát, nem sok kedve volt más aka rata és parancsai szerint „ug rálnr”. Akkor úgy látták rajta, hogy jó adag makacs ságot vitt magával a nyírsé gi emberek tulajdonságából Tele volt gátlásokkal, félénk és visszavonult emberként is- merték a kiképzés után Is. Kiss József anarcsi. Roskó István anarcsi, Vass Imre nyírlövői. Berencsi László dobrádi fiúk, akikkel együtt ment a Nyírségből, próbálták alakítgatni Egy rajban voltak és nekik nem volt mind egy, hogy milyen eredményt érnek el a kiképzésben. A gyakorlati foglalkozásokon nem is volt velük probléma de az elméleti és politikai kiképzés nem tartozott erőssé gük közé. ★ Ekkor jött újra a makacs súg. Érezték a fiúk, hogy töb bet várnak tőlük. Azt már tudták, hogy ha ők többet ad nak. akkor többet is kapnak vissza. Kiképzés után, szabad időben újra összeültek a klubteremben és kétszer- háromszor is áttanolták az anyagot. Az alakulat legjobb alegysége az övék lett, az az alegység, amelynek nyolcvan százaléka Szabolcsból vonult be. Talán nincs az alakulatnál olyan szemle, ahol ne a „szabolcsi alegység” lenne a legjobb „ Másfél év telt el a bevonulások óta. Azóta Kiss József ból tizedes, a Magyar Néphadsereg kétszeres kiváló ka. tonája, kiváló rajparancsnok. Roskó Józsefből őrvezető, kétszeres kiváló katona, Vass lm réből kiváló katona, Berencsi Lászlóból őrvezető kiváló ka tona lett. Vladár Józsefet nagyon sajnálták, amikor meg. váltak tőle. Szociális problémája miatt leszereltették Horánszki százados szerint hosszú évek óta Vladár más fél esztendeje volt a legjobb példája a kollektíva nevelő erejének A félénk, de makacs fiúból a társai formáltak jo katonát, kiváló rajtagot, akire szülei Nyírmadán büszkék lehetnek. Kovács János Nyíregyházán nyomdász volt bevonulása előtt Szerény, csendes, szorgalmas katona lett. A Nép hadsereg kiváló katonája, ki. váló szakaszban és élenjáró alegységben volt. Tőle is meg kellett válni parancsnokának, mert függetlenített zászlóalj KISZ titkárnak választották meg. Minden katona KISZ-tag az alegységben. A KISZ rendezvényeinek rangja van. Fővárosi művészek látogatnak el hozzájuk, akik a műsor után szívesen beszélgetnek el a katonákkal. Büszkék arra a fotóra, amelyen Szörényi Leventével együtt van az alegység. Az 1937. február 27-én csendörsortűzzel agyonlőtt bányászok tiszteletére minden év februárjában megrendezik a mecseki emléktúrát — a tévé is közvetítette — a bányászokkal és szovjet katonákkal közösen. Olyan személyes ba. rútságok szövődnek itt a testvérhadsereg katonáival, hogy a levelezéseket még a leszerelés sem szakítja meg. A KISZ-szervezet egy dunántúli nevelőintézet 50 Írva iskolás gyerekét patronálja. Zsebpénzükből ajándékokkal kedveskednek a gyerekeknek, amit a kis árvák saját maguk által hímzett térítőkkel viszo. noznak. Ünnepnapokon az alegység körletében a legény, ségi szekrényeket ezekkel a térítőkkel díszítik. Szabad idejük egy részét munkával töltik a katonák Dolgoznak és pénzt keresnek. Alig lehet összeszámolni mennyi mindent vettek -már keresetükből A klubba televíziót. saját maguknak mosógé pet. centrifugát, hajnyirógé- pet Minden katonának van takarékbetétkönyve. Elhatározták, hogy leszerelésig gyűjtik a pénzt és akkor egv forma civil ruhát vásárolnak Ezzel szüleiknek is sokat se gítenek és leszereléskor egy forma ruhában jönnek vissza Szabolcsba. Balogh József GYÓGYHATÁSÚ MELEGEI RAND NAUYK/ J-LÓBAN. Fércenként több mint ezer liter 47 C fokos meleg vizet ad az a kút, amelyet a strand nellett urtak Az új kút vízével a meglévő két medencét és a nyáron épülőt töltik feL Bek Emil felvitel*
