Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-25 / 69. szám
J969. március 2á. rSTPT-W ACT AROTtCTÄfl 8 oMal GAZDASÁGI IEGYZETEK Tésztagyár ügyben (ha úgy tetszik) felszólítás konzervgyárunkhoz! Szabolcs képviseletében Gyorsvázlat négy brigádvezetöroI Látva, hogy még szavát várom, hozzáteszi csendesen: „Ezt semmiféle ispánnak vagy A FŰSZERT tájékoztatása szerint az utóbbi évtizedben óriásit növekedett a gyári tésztakészítmények iránti kereslet megyénkben. A termelés ugyanakkor akadozik, bár a kereslet mindinkább nagy. A dolgozó nők száma emelkedik, s a háztartásokban is rájöttek az asszonyok, hogy időt és munkát takarítanak meg a kész tésztával. Két tésztagyár működik az országban. Az egyik a budapesti évi 1000—1200 vagonos, a másik a Békéscsabai Konzervgyár modern tésztagyára évi 7—800 vagonos kapacitással, A konzerviparon kívül a fővárosi kenyérgyár tésztagyárában készül mintegy félezer és néhány fmsz és tsz háziüzemében összesen mintegy 100 vagon tészta. A felmérések szerint az igény országosan e pillanatban meghaladja az évi háromezer vagont. A mintegy 4—500 vagonos hiányt tehát 'mportból kell vagy. kellene fedezni. Nem csodálkozhatunk rajta, hogy ilyen kereslet és termelés mellett a tésztaellátás sem mennyiségben, sem minőségben nem elég jó. Kellő választék és minőség esetén a kereslet 3500—4000 vagonra is felfuthat — különösen, ha propagandát csinálunk a készítményeknek. Erről azonban egyelőre nincs szó, mert Kelet- és Észak- IVLgvarországon — bár mintegy ezer vagonos az igény — nincs egyetlen tésztagyár sem. Indokolt lenne, hogy Nyíregyházán telepítsenek egy, a békéscsabaihoz ha íló márkás olasztésztákat gyártó gyárat. A konzervgyárnak ez profilja is lenne, s minden adott a telepítéshez, a szakember és a munkaerő. A beruházástól az üzemindulásig másfél év telne el és kiel égíthetnék a fokozódó igényeket. A jó minőségű és választékos tésztaárut tehát joggal várja a fogyasztó és a kereskedelem — a Nyíregyházi Konzervgyártól. Interpelláció Örömmel olvastam lapunkban a megyei tanács végrehajtó bizottságának felhívását, amelyben kéri a lakosságot, hogy vesse papírra a kereskedelemre, különösen a kulturáltságra vonatkozó észrevételeit, javaslatait és március 31-ig juttassa el a vb-hez. Júniusban tárgyalja ugyanis a megyei tanács a szabolcsi lakosság ellátási helyzetét, s így is reálisabb képet szeretne kapni a napirendhez. Mindenképpen dicsérendő, hasznos dolog. Olyannyira, hog kedvet kaptam közölni néhány észrevételt, javaslatot. 1. Bemegyek az üzletbe egy zokniért, de az eladó nyugodtan pakol. Közlöm, hogy sietnék, mire ő, hogy ezt is el kell intézni valamikor Kérdem: éppen most? ö: igen, éppen most. örüljek, hogy emiatt nem zárnak be (Mármint a boltot.) Húsz perc és megkapom az áhított zoknit. 2. Virágbolt Tele az üzlet. Az eladónő közli, hogy mindenki hagyja el a helyiséget, mert áruátvétel van. Méltatlankodunk, hogy előbb szolgálják ki, aki bent van, majd aztán vegyék át az árut. 'Ö' harsányan kiabál: értsenek magyarul. arfnál később kapnak árut. Valaki megjegyzi: a maszek virágárus ilyenkor nem küldi ki a vevőt: Ó: azengem nem érdekel! 3. Élelmiszerbolt. Kérek egy debreceni párost. Mutatnak egyet, mondom, hogy ha lehetne nagyobbat. Odatesz egy óriásit — már nem debrecenit, hanem másat. Mondom, ha lehetne a kettő közötti nagyságút. Rámnéznek mérgesen és közlik, hogy ők akkor igazán nem tudják, mit akarok. Rámutatok egyre: azt És elnézést kérek, hogy ilyen válogatós természetű vagyok. A válasz: hűvös kimértség. (Kell ez nekem?) 4. Hentesbolt. Fel kiló sertéscombot kér a vevő. A hentes gyorsan becsomagol egy darabot. A vevő otthon veszi eszre, hogy ő nem inas húsért és legalább 15 deka zsiradékért, hanem szinhúsért fizetett. Visszaviszi. Másfél kilométert gyalogolt. A hentes visszaadja a pénzt, azzal, hogy ők is ezt kapták, ezt is el kell adni. De miért a szinhús árában? A hentes közli, tessék megiratni az újságban... 5. Egy ÁBC-áruház. 15 deka dióbelet kér a vevő. Az eladó közli, hogy ott a negyedkilós csomagolású, vigye azt. A vevőnek csak a 15 deka kell. Az eladó: vigye csak, nem olyan sok az a plusz 10 deka. A vevő makacsul ellenáll, vitatkozik és bosszankodik. Végül nehezen rászánja magát az eladó és kiméri a 15 dekát. Közben már hosszú sor áll és várja, hogy 6 is kérhessen... A példa mind nyíregyházi, a lista közel sem teljes. Gondolom, nem mondtam újat, hiszen ezekkel a megyei tanács minden tagja naponta találkozik. Kopka János A krónikás együtt ült a vo, natban azzal a 25 szocialista brigádvezetővel, akik Sza. bolcs-Szatmárból utaztak a tízéves brigádmozgalom nagy tanácskozására, a szocialista brigádvezetők parlamentjére Találomra próbálja megrajzolni közülük négynek az arcképét — Ugye, azt fogja kérdezni, mit viszünk a tarsolyunk, ban? — kérdezték nevetve. Aztán nagyon komolyan hozzátették, hogy van, amit visznek, az is van, amit hozni akarnak. A „professzor” es a „birkózó” Ha nem tudnám, hogy Tó- csik, István, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet ifjúsági brigádjának vezetője, egyetemi docensnek nézném. Ahogy kihámozza magát vékony felöltőjéből, leül a kupé sarkában, jólszabott sötét ruhájában, a pirosán virító bri. gádjelvénnyel, bizony viselke. désben lepipál sok régi és új értelmiségit. Nyugodt, pedig belül izzik a nyugtalanságtól. Először vesz részt ilyen országos tanácskozáson A legnagyobb értekezlet ahol megjelent és beszélt, a KISZ tavalyi sóstói járási összejövetele volt. Ott is az ifjúsági brigádokról volt szó. Hét éve brigádvezető. Büszke rá, hogy a szövetkezet 392 tagjából már 312-t magával ragadott a brigádmozgalom. 22 brigádtagjával legalább kéthavonként alaposan megbírálják saját mun. kájukat. Állandó nevelésben és önnevelésben él. Legbüsz. kébb arra, hogy a családos anyák szabadszombatját az ő ifjú brigádjának lendülete segített megvalósítani Az ifjúság a jó szívvel hozott áldozatvállalás kora — ezt vallja. Erről fog beszélni már a délutáni fogadáson is. Érdekli. mások hogyan látják ezt Ha ellentétét lehet elképzelni, nyurga alakjának pontosan a fordítottja Faragó József, a kísvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet Lenin brigádjának testes , tagbasza kadt, pirospozsgás arcú ve zetője. Mint egy „díjbirkózó”- S olyan szelíd is. „Mindennap foglalkozni kell minden emberrel” — mondja Csak azt nem árulja el, hogy telik rá az idejéből. Ugyanis brigádja hatvan tagú De ez a hatvan ember alig valami személyi változással hat éve egyfolytá ban birtokosa a megtisztelő szocialista címnek. Mi a sikerének titka? Mindig a fiatalokra figyel, velők törődik a legtöbbet. Aki tehetséges, azonnal javasolja tanulni küldeni, ösztöndíjasnak, szakiskolára. Csak meg ne „öregedjen a tsz”. Miről szeretne hallani? Az ifjúságról Ha felszólal, miről beszél majd? Az ifjúságról. Tizenhat malac Idósecske, de nagyon fürge mozgású, eleven beszédű a nyírott bajuszú Demeter István, a tiszadadai Vörös Csillag Termelőszövetkezet Dózsa György brigádjának vezetője. Sertéstenyésztők. Nyolcán. öt éve jóban-rosszban együtt. Már elképzelni sem tudná a munkát brigád nélkül. Nagyon kiváncsi rá, miket fog hallani Apró dolgok érdeklik, beszélgetésekre készül szünetben, fogadáKoIIéviumavató A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulóján tartotta kollégiumavató ünnepségét. A főiskola kollégiuma az 1919-ben mártírhalált halt Császy László kísvárdai pedagógus nevét vette fel. A nagy jelentőségű eseményen megjelentek a tanár- és tanítóképző intézet hallgatói, gyakorló iskolák úttörői, ott voltak a testvérintézetek képviselői, az Ungvári Állami Egyetem küldöttei, élükön D, B. Csepur- ral, az egyetem rektorával. Az ünnepséget Kovács József, a tanárképző főiskola igazgatója nyitotta meg, majd Adriányi László, a tanítóképző intézet igazgatója mondott beszédet. Megemlékezett a Taiiácsköztársaság- ról, kimagasló vezetőiről, köztük a kollégium névadójáról. Ezután dr. Füle Lajos, a Művelődési Minisztérium képviselője a diákotthont kollégiummá nyilvánította és átadta a működési engedélyt Kovács Józsefnek, a főiskola igazgatójának. Utána Szűcs Istvánná nyújtotta át a KISZ Központi Bizottságának dísz zászlaját. Az ünnepi beszédek, a zászlóátadás és szalagkötések után leleplezték Császy L&szy ló emléktábláját, amelyet a kollégium falán helyeztek el. A délutáni órákban a tanárképző és tanítóképző intézet művészegyüttesei tartottak bemutatót. Megdöbbentő dokumentum POKOLRÉV A nyíregyházi moziközönség ragy ajándéko* kapott az Ünnepeken. Méltóbb műsort nem is választhatott volna a Krúdy mozi, mint Galambos Lajosnak, a szabolcsi származású írónak és Markos Miklós filmrendezőnek Pokolrév című filmdrámáját. Akik olvasták a Népszabadságban folytatásokban a „Mit tudtok ti B. Máriáról” című kisregényt, azok is új. a képi ábrázolással gazdagított élményt kaptak ettől a feszesre szerkesztett, a szabolcsi tanácsköztársaság eseményeit minden szépítés nélkül elmondó filmtől. Egy pillanatig sem 'ehet vitás hogy — bár a felvételek nem Nyíregyházán készültek — az egvkor innen elmenekülő direktórium áll a történe' közepében. És az egész 6zahoiCsi balsors: a legerő- sebt forradalmi hangulatú táj” ártott legrövidebb ideig a nép uralma és itt követte azonnal a legkönyörtelenebb megtorlás. Mindezt egy egyszerű tanyai lány sorsán keresztül bemutatni, az ő szemén át nézni, sorsán át érzékelni, kitűnő gondolat volt. Pille Mária, a révész lánya, akinek a bátyja a tiszt urak fenntartás nélküli kiszolgálója, csakhogy kiszabadítsa a vármegye tömlöcéből három vörös katona ismerősét, a diadaltort ülő ellenforradalmi vendégseregnek bekiáltja, hogy jönnek a vörösök Mire mindenki eszét vesztve elszalad. Emiatt les? rá kíváncsi Sidó Béla vörös parancsnok, így szövődik szerelmük is, ezért éri meggyalázás, botozás Pille Máriát. Életének rövid tavasza ez a néhány nap, amíg helyt áll magáért, a néphatalomért. S amikor választania kell, szerelmese védelmében golyója saját elalja- sult bátyját éri, aki nyugodtan eladta volna urak rin- gy ójának. A film jó tempóban követi a város gazdát cserélésének lüktető eseményeit. Nem kendőzi el a néphatalom viselőinek gyengeségeit, tájékozatlanságát. Az ellenforradalmi tisztből, Sass Iván századosból sem torzít felismerhetet- lenül állati fene vadat: meggyőződésével, számításaival együtt mutat be urat, parasztot, katonát A film értékes főszereplőt kapott Pille Mária főszerepében, Széles Annában, a Kolozsvári Nemzeti Színház művészében. Törőcsik Mari híres „Körhintája” óta nem lát tunk magyar filmen ilyen újszerűén bájos, eredetien tiszta, egyszerűségében is nemes parasztlány-figurát. Ahogyan a film befejező részé ben újra látott kedvesénei: háromszor elsuttogja: „Egyetlenem !”, örökké emlékezetes perceket szerez a nézőknek. Kozák András Sidó Béla vörös-parancsnok szerepében talán kissé puhább jellemet formál, mint a szerzők elképzelték. De így is beleillik az összképbe. Sass Iván könyörtelen figuráját Koncz Gábor viszi vászonra olyan hátborzongató tárgyilagossággal, hogy elfelejtjük a sokat látott színészt: valóban a szabolcsi ellenforradalom el szánt vezetője áll előttünk. Lakatos Iván felvételeit kell még megemlíteni, főleg a tanyai, tiszaháti táj megformálásában, mely itt nagyon fontos szerepet játszik, hiszen a vidékével egybeforrt szegényemberek világát díszletezi be. őszinte kérdéssel szeretnénk zárni beszámolónkat? Le kellett venni ezt a kis remekművet valóban ilyen gyorsan a programról? Nem lehetne meghívni a szabolcsi szerzőt egy kis vitára, beszélgetésre? És az író szülőfalujában, — ahonnan nyilván gazdag paraszti élményanyaga is származik ennek a történetnek is — miért csak nyáron kerülhet műsor ra a Pokol rév? Lesznek-e ifjúsági előadásai? A szabolcsi Tanácsköztársaságról a film többet elmond az ifjúságnak, mint tíz vaskos könyv. (*nz) son, hogyan oldják meg máshol azt. amit ő Dadán így vagy amúgy képzel. S ha úgy látja, hogy szóvá kell tenni, azt szeretné elmondani, az egész vállalás, amit a brigád jelent, nem nagy dolog: becsületesen élni, társak ellenőrzése mellett. De amit kap az ember érte melegségben, összetartozásban, az hallatlanul sok. Jámbrik István, a mándoki Kossuth Termelőszövetkezet négy főnyi sertéstenyésztő brigádjának vezetője nagyon szűkszavú ember. „Még 1960- ban — mondja — egy koca után 12 malac volt. De 1962- ben már 14-re vittük fel. És 1964-ben 15 malac, egyenként 14 kilósak a korábbi 12 ki ló helyett. És tavaly darab ban is. egyenkénti súlyban is megközelítettük a 16-ot. így szól és rám néz. hogy kell-e magyarázat mindehhez. kasznárnak a parancsára sem semmiféle jó gazda egyedül meg nem tudta volna tenni. Ehhez a mi négyünk közös akarása, elszántsága, tanulása, segítése kellett... És a kereset is 30 ezer forint felé nőtt! Nagy szavak nélkül Szinte véletlenül szalad ki a számon: — Tulajdonképpen mi a lényege a mozgalmuknak? Villámgyorsan válaszol valaki az egyik sarokból: — Hogy az ember .ursak között magára találjon. És a másik sarokból: — No meg hogy egy kicsit meggyorsítsuk a dolgokat. Azt hiszem a történelmet ertette dolgok alatt, csak nem akart nagy szavakat hasznai* ni. Szabolcsi. Gesztelyi Nagy Zoltán Hammel József felvétel* Elkészült az első ötven mérleg a METRIPOND fehérgyarmati gyáregységében Három hónapja sincs, hogy a hódmezővásárhelyi METR1 POND Mérleggyár átvette a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat fehérgyarmati részlegét, és az új gyáregységben máris elkészültek az első komplett mérlegek. Az ötven- kilós, tolósúlyos asztali mérlegek első ötven darabját március 28-án hitelesítik. Az átállás hónapjai után más mérlegeknél js megkezdték az alkatrészek gyártását. Szerdán elkészültek a 200 és 500 kilós körszámlapos mérlegek első negyedévre tervezett utolsó keretei is. és megkezdhették az ezerkilós tolósúlyos mérlegek alkatrészeinek gyártását. A részleg gyors fejlődésére feltétlenül szükség van, hiszen hamarosan exportmegrendelést is kell kielégíteniük a gyarmati dolgozóknak. Csehszlovákia kétszáz darab ötmázsás gördülő állatmérlc- get rendelt és a hónap utolsó napjaiban ennek is megindul a gyártása. Közben folytatják a gyári részleg építését is Már als* pozzák a modulbarakkot, ame* lyet majd Kecskeméten gyár* tott elemekből állítanak ösz- sze. A létesítmény — amely az időjárástól függően április közepére készül el, —* négyszáz négyzetméter alap- területű lesz, és a szerelés helységigényét elégiti ki. Me« kezdték a szerelési a vásárosnaiuéoyi talorgacsiap^yárban Vásárosnaményban, az épülő faforgácslap lemezgyárban megkezdték a technológiai szerelési munkákat. Az építők megfelelően előkészí tették a munkahelyet és a- belföldi vállalatok hozzáfogtak a gyár berendezéseinek szerelésébe. Külföldről is megérkezett a gépek zöme, mintegy 80. vagy 90 százaléka. Az előzetes megállapodások szerint a gépeket szállító svéd Fjelmann cég szakembereit április első hetére várják Vásárosn** ményban. A ládagyárban tovább folyik a forgácslap-gyár részéra a szakemberek betanítása. Hatvanan kezdték a tanulást, és bár néhányan „lemorzsolódtak”, sokan vizsgát tehet* nek majd a gépek kezelésé* bői. Hogy ez feltétlenül sikerüljön, szakmai gyakorlat* ra Is elküldi őket a gyár, Budapestre vagy Szombat* helyre, ahol hasonló üzemek működnek. így velük bizonyosan megkezdhető a pró. baüzemelés, a program szórtat október elsején.
