Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

IWI. március 9}.

irrt rr MAfiT*nonsra«

t oM»1

Orosz Ferenc;

Megyénk munkásmozgalmának

élő hagyományai*

A Tanácsköztársaság magaslataihoz népünk messziről érkezett el. Mindenki előtt ismert, hogy hazánk története évszázadokon at rendkívül súlyos politikai es fuggetlen- segj harcok eseménysora volt. Minden elvi, vagy gyakorlati törekvés, ami a magyar nép társadalma belső funkcionális megváltoztatásáért végbement, a haladás útját egyengette, és európai következményekkel is rendelkezett. Évszázadokon át felgyűlő, a nemzedékek egymásnak átörökített feszültségei érlelődtek. haladtak benne a kirobbanásuk felé.

A magyar munkásmozgalom sorsában a gyökeres fordulat az első világháború végén indult meg és a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal következett be. Az orosz események rendkívül nagy hatásúan befolyásolták a magyar munkásosztály politikai tetteit, mert a két mozgalom társadalmi alapjai, indítékai nagymértékben haton lítottak egymáshoz.

A Tanácsköztársaság kikiáltásában a magyar nép történetének évszázados uralkodó anyagi és eszmei erővonalai, a társadalmi fejlődés gerincét adó fő tendenciái találkoztak soha nem látott hevességgel. Összegeződött benne népünk minden értelmű korábbi szabadságtörekvése.

A Tanácsköztársaság nem véletlen, gyökér nélküli közjáték, demagóg kalandorkodás volt, amit néhány fanatikus erőszakolt ki az önmagát és tartását elvesztő uralkodó osztályok kezéből, nem is egy maroknyi vakmerő forradalmár bátor akciója. hanem szükségszerű népmozgalom.

A Tanácsköztársaság prológ volt, egy igaz Magyarország nyitánya, vele népünk tisztessége és becsülete belépett a világpolitikába. az egész emberiség egyik büszkeségévé, a vüágforradalom részévé vált A munkásmozgalom ültette, a Tanácsköziemben elfoglalt helyét, filozófiai igényességgel tudva, hatását, a mának örökített elvi hagyatékát pedig értékén becsülve.

Nem tévedünk akkor, amikor mi a Tanácsköztársaságot a legteljesebb és legnagyszerűbb történelmi hagyománynak látjuk, nálánál élőbbet, valódibbat, a jövőhöz nőttebbet nem , tudunk Számunkra az 1919-es 133

nap az egész magyar jövendő felvillanása volt, amiben már az egyetemes ember sorsa is belecsillant.

társaság tavasza borította virágba először a ma egyre nagyszerűbb gyümölcshozó fáját

Szabolcs-Szatmár megye, mint az ország szerves része, a társadalmi és gazdasági szerkezet alkotó eleme átélte a szocialista forradalomhoz vezető folyamatok mindegyikét és a maga lehetőségeivel cselekvő részese is volt annak.

A megye termelési módja, a nagybirtok különlegesen erős befolyása, a nagyszámú agrárproletárok és kisgazdaságok átlagon felüli száma miatt a társadalmi ellentmondások mindig nagy erővel törnek fel, talajt képezve a tömegmozgalmaknak. A fő ellentmondások a nagybirtok és a dolgozó parasztság között húzódnak, az osztály harc fó problémái így szükségképpen abból adódnak. A kapitalizmus előretörésével szegényedik a parasztság, nő a nincstelen mezőgazdasági munkások száma Ez a kategória 1900-ban a statisztikák szerint a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság 65 százalékát tette ki.

A megye gazdaságának felemás fejlődése, a feudális viszonyok, szokások, eljárások továbbélése mellett a tőkés kibontakozás különösen nehezíti a dolgozó tömegek sorsát és hatással van a termelőerők szerkezetére is. Szabolcs távol esik áz ország fő gazdasági erővonalaitól, a piaci értékesítés lehetőségeitől. Ez egyrészről enyhíti a századvégi agrárválság megrázó kibontakozását, másrészről az iparfejlődés gátját is jelenti.

A megyében teljesen hiányzott és a közelben sem volt nagyüzem, ami kétségtelenül gátolta a dolgozó tömegek Öntudatának fejlődését a forradalmi gondolat, terjedését. Ellentmondásos Szabolcs-Szatmár megye munkásmozgalma; tevékenysége eredője a sokféle segítő és visszafogó helyi tényezőknek.

Nyíregyházán is megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja és nagy erővel igyekszik az eseményeket határozottabb irányba terelni.

Megyénkben a Tanácsköztársaság rendkívül rövid ideig állott fenn, alig több mint egy hónapig. A honvédő háború kezdetekor, a közeli antant román csapatok elfoglalják a megye nagy részét és központját, Nyíregyházát, így lényegében itt már április végére, jóval a szakszervezeti kormány bukása előtt, hatalomra jut az ellenforradalom. A Tanácsköztársaság rövid fennállása olyan sajátossága a megyei eseményeknek, ami minden más ezzel kapcsolatos folyamatnak jellegzetes irányt szab. Rövid élete keveset enged megvalósítani célkitűzéseiből, vívmányaiból. Szabolcs népe nem tud

A szegényparasztság számára annyira fontos, a földkérdést szabályozó rendelet későn jut el a megyénkbe és a megoldás túlzottan baloldali mezőgazdaságunk akkori szociológiai profiljához. A földkérdés taktikai fontosságáról sokaf mond az a közismert tény, hogy a szovjet állam születésének első órájában a béke mellett a földről szójó dekrétumot már nyilvánosságra hozza. Ennek híre nyomán megyénkben már a polgári demokrácia idején nagyarányú föjdfoglaló mozgalom bontakozik ki. A földbirtok reformját szabályozó rendelet félreérthető szövegezése és korai radikalizmusa a cselédek és agrárproletárok számára viszonylag járható utat biztosított De kétségeket támasztott a jövő iránt a valamelyest földbirtokkal rendelkezők között Ugyanakkor kielégítetlenül hagyta az egyszer már mozgalommá is terebélyesedett szegényparaszti földéhséget is.

A megyei Tanácsköztársaság sorsában sajátos vonás az is, hogy a hatalom átvétele sok formai elemet is magán viseL A régi hivatali apparátus megmaradt nem lényeges külső jegyeiben alakult át csupán. A régi hivatalnoki kar igyekezett átmenteni magát „megfelelőbb Időkre” és vállalta a megtévesztő lojalitást

Már a polgári forradalom Idején védekezésbe húzódott uralkodó osztály szervezetten igyekszik ellenállni a proletárdiktatúra kifejlődésének. A korán kibontakozó hatalmi

olyan mértékben részt venni a közéletben, a proletárdiktatúra államának megerősítésében, a Honvédő Háború ban, mint az ország sok ma> része. A megye lakossága a frontvonal közelsége miatt kezdettől fogva félelemben él.

A kommunista párt szer vezetét alig építhette ki. Politikai és gazdasági munkáját, tudatformáló erőfeszítéseit derékba töri az ellenforradalom korán kibontakozó katonai tá madása. Az osztály harchoz szükséges tapasztalatokat nem szerezhette meg a kívánt mértékben, jóllehet hatalmas jövendőre volt hivatott. Igyekezett határozottan elkülönülni a régi reformista harci módszerektől, óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy programjának egyéni vonásait és perspektíváit a tömegek meg- értsái.

válság, a direktórium számának és tagjainak gyakori változása nehezíti azt, hogy a megyében létrejött államhatalom határozott és kemény, következetes intézkedéseket hozzon. Feltétlen említésre méltó az a tény is, hogy a két párt egyesülése elhúzódva, kényszeredetten megy végbe és a fúzióból igazi vezető élcsapat nem keletkezhetett A világháború előtti időszak burzsoá reakciója könyörtelenül irtotta a forradalmi gondolat legkisebb csíráját is. Mindez és a földosztó mozgalom bukásának élő példája eléggé visszatartotta a tömegek aktivitását és az eseményekben való részvétel igényét

Az ellenforradalom a proletárdiktatúrát megelőző támadását Szabolcsban indította eL A Szamuely testvérek elleni merényijét nyitánya a kommunista üldözésnek, az ellenforradalom nagy támadásának és az itt meghúzódó reakció erejére is fényt vet.

A rendkívül nehéz körülmények között, egy sereg szemben álló tényező ellenére a Tanácsköztársaság lényegében teljesítette funkcióját megyénkben is. Államosította a bankokat, a pénzintézeteket, megszervezte a Vörös őrséget, a forradalmi törvényszéket, hozzáfogott a hadsereg táborozásához. Kisajátította a nagyobb ipari vállalatokat és megszervezte további munkájukat. Igyekezett a mezőgazdasági termelést biztosítani, megkísérelte a termelőszövetkezeti mozgalom alapjainak lerakását.

A TanacsKöztarsasag Hagyatékának igazi örökösei a magyar munkásmozgalom és a magyar nép. Az elmúlt ötven év mint igazoló erő minden bajával hitet tett e hagyaték igazsága, értéke, időtállósága és élő volta mellett. Az elmúlt ötven esztendő igazolta, hogy az internacionalizmus eszméje, feltétele, alapja és egyetemes lehetősége a szocialista bel- és külpolitikának. A szocializmust építeni egy országban az egész nép ügyén kívül, az egész világforradalom, minden nép ügye. Amikor a nemzet belső dolgait jól oldjuk meg, a nemzetközi érdekeket is szolgáljuk, az igaz hazafiság egyedül csak az internacionalizmus lehet.

A munkásmozgalom közös ügyével való teljes egyse günk az eszmékben, a cselekvésben győzelmünk legigazibb biztosítéka. Legjobban akkor szolgáljuk népünk érdekeit, ha tetteink egybe esnek a világforradalom tetteivel.

Igazolják továbbá azt is, hogy csak a dolgozó nép képes egy hazát a katasztrófa szélén is megmenteni, azt felvirágoztatni és ha a saját hazájában maga intézi sorsát, példátlan történelmi tettek alkotója lesz.

Igazolódott az ötven év alatt az örökségből az a felismerés, hogy a forradalom eszmei ereje a tudatosság. Az ösztönösség, a következetlenség. az elvi szilárdság hiánya árulója minden haladásnak. A történelmi fejlődés befolyásolásának az objektív törvények ismerete a kulcsa. A győztes forradalomhoz tudományos értékű filozófia kell, élenjáró elmélet, a teljes valóság tudata.

Máig élő igazsága a Tanácsköztársaság létének, hogy a munkásosztály vezető szerepe és pártja nélkül nine* eredményes szocialista átalakulás. Élcsapatra van szükség, ami köré rendeződik a történelem, ami kiszámított gondolatokból feszít társada- íomtartó boltozatot. A prole- táriátus az egyetlen igazi államalkotó erő.

Amikor egyetlen osztály, párt, csoport sem vállalkozott arra, hogy a kor sürgető kérdéseire akár valamilyen választ is adjoa, a munkásosztály és pártja egyedül lehetséges módon rpegfogalmazta a feleleteket Sőt kidolgozta a végrehajtás módját és taktikáját A tömegeket ehhez a történ elem terem tő munkához megszervezte, programját megvédte és tpvább fejlesztette. A Tanácsköztársaság bebizonyította, hogy csak a munkásosztály képes igazi nemzeti célokért összefogni a tömegeket, és önmagával együtt felszabadítani azokat

Az elmúlt félévszázadban az eszmei hagyatéknak az a tanítása is igazolódott, hogy a kapitalizmus általános válsága valóban megindult akkor, amikor az első világháború végén a forradalmi helyzet Európában általánossá lett A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal és a mngvar proletariátus felkelésével egy világméretű forradalmi átalakulás indult meg, ami jelenleg is folyik és haladni fog a végső győzelemig.

A munkásmozgalom vereségei átmenetiek. Ha le is verik azokat, csak ide:glene- sen vannak legyőzve. A munkásmozgalom olyan történelmi erőt képvisel és annyin az emberi történelem gyermeke. hogy azt semmiféle politikai koncepció, összefogás meg nem semmisítheti.

Nem volt hiábavaló harc

Agrárszocialista törekvések

O

A jövő a kommunistáké

Megyénk munkásmozgalmi

hagyományai közül a legkorábbi szervezett törekvés, aminek örökösének tekintjük magunkat, a Várkonyi-féle agrárszocialista földosztó mozgalom volt. Törekvése, félreérthetetlen kisparaszti koncepciója a szabadság, egyenlőség, testvériség köz kedvelt jelszavainak hangoztatása, kedvező társadalmi talajra talál a megyei mezőgaz dasági dolgozók körében. Hamarosan Szabolcs lesz az ag rárszocialista mozgalom leg erősebb bástyája az országban a Viharsarok mellett, és már az első hónapokban nagy tömegek állnak Várkonyi mögé. A mozgalom szervezeté! jelentő Független Szocialista Párt egymás után alakítja ki egyesületeit a falvakban és programjában paraszti sors

• Részlet a megyei 01(1 o mányos emlékülésen 196" március 17-én elhangzott előadásból.

javítását tűzi !d célul.

Sőt: eljut egy radikálisabb felfogásig: a földosztásig. Különösen ott, ahol a paraszti elszántság optimálisan találkozik a párt agitá- ciójával.

A hatósági terror következtében azonban és a munkásmozgalom fő irányától való távolság miatt, a szervezet lehanyatlik. Várkonyit bíróság elé állítják és Nyíregyházán el is ítélik.

Az első világháborúig minion tekintetben növekszik megyénk belső gazdasági, társadalmi és kulturális nehézsége. Szaporodnak a sztrájkok, a munkabeszüntetések, de ezek a megmozdulások a gyenge szociáldemokrata párt és az erős reakció következtében szervezett fellépésekké nem növekednek. Az országos események fellángolása az első világháború végén Szabolcs és Szatmár népét is magával ragadja. A Szamuely testvérek agtiációja nyomán

A direktórium szervezési nehézségekkel küszködve hihetetlen energiával éa jövőbe vetett hittel mindent megtett a Forradalmi Kormányzó Tanács intézkedéseinek végrehajtásáért, de a hadi helyzet kedvezőtlen alakulása munkájában megakasztotta. A bevonuló román csapatok elől kénytelen volt Nyíregyházát elhagyni.

Lenin általános érvényességű történelmi szabálynak tartotta, hogy a levert forradalmi fellángolások, az osztályharc elvesztett hadjáratai sohasem hiábavalóak. Minden küzdelem a haladásért társadalmi szükségletekből fakad és vereség esetén is nyomot hagy. Hatásuk megőrződik a társadalmi állapotokban. Ha közvetve is, de a fejlődést előbbre viszi és fontos láncszeme marad a történelmi harcok folyamatának. Egyik cikkében a következőket írja: „A forradalmi harc időszakaiban a nagy politikai pártoknak olyan mély és tartós pillérei képződnek, hogy azok a pangás leghuzamosabb időszakaiban iS mggmam/lwnlr

Megtörténhet, hogy egyes

pártok illegalitásba kényszerülnek. Nem adnak életjelt magukróL Eltűnnek a politikai élet színpadáról, de a legkisebb lehetőség esetén múlhatatlanul ismét felszínre törnek, mint fő politikai erők, esetleg megváltozott formában, de feltétlenül ugyanazzal a jelleggel, és ugyanolyan irányú tevékenységgel mindaddig, míg meg nem oldják az ilyen, vagy olyan téren vereséget szenvedett forradalom objektív feladatait. A forradalmak még abban az esetben Is győznek, ha az öntudatos munkások vereséget szenvednek.”

Ha egy forradalmat levernek, bukásában ts lendítő kereke a történelemnek. Példája, eredménye és hibája az emberiség közkincse lesz. Ösztönzés, új akaratok alapja, frissebb stratégiák forrása, értékesebb hitek megtermékenyítője, energiák és feszülésének akkumulálója marad.

Lenin fejtegetései pontosan

illenek a hazai történelem ioA Tanácsköztársaság örökbe hagyta ránk azt az elvi tapasztalatát, hogy a forradalmi módszereket nem szabad abszolutizálni. Válogatni kell tudni a taktikák értéke és konkrét történeti hasznossága között. A politikai harc kombinálásának készsége nélkül — és ez a kommunista pártok egyik legfontosabb tulajdonsága — nincs politikai siker.

Bebizonyosodott az is az örökségből, hogy a szövetségi politika nem csupán humánus követelmény, részkérdés, „speciális” proletárérdek, hanem a tartós győzelemhez szükséges elvi sarkigazság.

Az elmúlt ötven esztendő bebizonyította, hogy amiért népünk a Tanácsköztársaság idején harcba szállt, az minden emberi teljesség igazsága volt és harcukkal a humánum új fogalma fejeződött ki. Az akkoriak népünk legragyogóbb nemzedékéhez tar- torták, önkéntes bőkezűséggel hozták a legnagyobb áldozatot: hogy ne legyen többé alázat, háború és népek üldözése. Példájuk alakuló erkölcsi világképünk legértékesebb alkotó eleme.

A Tanácsköztársaság hagyatéka ötven év óta tanít minket arra, hogy bízni kall az emberi halódás feltartóz- tathat.atlanságában, az alkotó emberiségben. Aki végső soron helyesen ismeri fel a történelem szabta utat „és hű meghallója lesz a törvényeknek.”

Legfőbb elvi örökségünket Lenin így fejezte ki: „Az élet eléri amit akar. A kommunistáknak tudniuk kell. hogy a jövő minden esetre az övék.”

A Tanácsköztársaság méltó emlékműve ás bukásának elégtétele a jelenünk. Akik érte áldozták magukat, azoknak sírját elegyengeti a testvéri jövő és az igazság, hogy felettük már nem botolva halad az emberisé*.

Ötven év bizonyít

lásta lanság se volt képes

semlegesíteni, kiirtani. A Szovjetunió, a Tanácsköztársaság idősebb testvére meg tudta a lábát vetni és szún- telenül hirdette létével mérhetetlen nehézségek közqtt kikínlódott eredményeivel: „Jön a győztes második."

1945-ben a világelső proto* tárállamánnk politikája teret nyitott, de most már véglegesen. Népünk, a 25 év alatt is élő, acéllá edzett pártunk a legnemesebb történelmi hagyományainkat ismét jelenné élesztette és azóta is töret lenül élteti. A szocialista Magyarországban újra született a magyar első proletárforradalom. Megvalósítottuk a nagy elődök történelmi akaráséit, politikai célkitűzéseit, ragyogó eszméit.

gikájára is. Népünk legjobb reménysége sírba hullt, de a fehérterror és a huszonöt éves Horthy-fasizmus diktatúrája, politikai manővere, ál lami erőfeszítései, külpolitikai megtámaszkodása sem volt képes véglegesíteni rendjének lényegét. A Tanácsköztársaság alatt mozgásba jött erőket, — ha le is fékezte, — de megállítani nem tudta. Hazánk 1919 óta véglegesen a vüágforradalom része maradt, társadalmi erővonala.ban. a tömegek tudatában töretlenül élt és hatott, új feltörések felé tendált a magyar proletárdiktatúra fergetege, vívmányai és történelmi tettei.

Az első világháború végének forradalmi fellendülései olyan eredményeket hoztak a kontinensen, amit a legkö- römszakadtabb burzsoá gátTe!jesílett funkciók

Szükségszerű népmozga’om

Otven esztendővel ezelőtt, hősi korszakokban annyira bővelkedő történetünk legragyogóbb fejezetéhez érkezett. 1919 márciusában a proletariátus áldozatos harca nyomán, az egész dolgozó nép lelkesedésétől támogatva, hazánk államisága — második a világon — Tanácsköztársasággá, proletárdiktatúrává alakult Legnagyobb forradalmi, nemzeti hagyományunk félévszázados jubileumát üljük, az akkori események súlyát mélyen átérző tisztelettel, a 133 forradalmi nap rangját, a hazai és egyetemes történe-