Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-19 / 65. szám
iretrr-MAeTARORg^Aj 1969. márdtM W, A LAKOSSÁG IGÉNYE SZERINT Korszerűbb aotéboszkSzlekedés 2 baklaióráitbázi és a vásárosnaményi járásban Munkába járók szállítása — Új taxist and — Különjárat a 7 isza-partra Ismét két terület közlekedési gondjairól, fejlesztéséről tárgyaltak a közelmúltban az autóközlekedés szabolcsi vele tői a baktalórántházi és a vasórosnaményi járás vezetőivel. A lakosság igényeinek felmérése, az ipartelepítés és az iskolakörzetesítés távlatainak megismerése előzte meg mindkét helyen a megbeszélést. s ezek alapján születtek meg a közlekedésfejlesztés konkrét tervei. A baktalórántházi járásban a helyi vezetők egy régi gondról tettek említést: autóbusz- járatot igényel Nyírmada és Pusztadobos Az AKÖV azóta intézkedett, s a közelmúltban bekapcsolták a közúti személyszállításba mindkét köz. séget. Ezzel az új járattal egyben Baktalórántháza és Nyírbátor közlekedését is javítani tudták. A kulturáltabb közlekedés megteremtése ebben a Járásban is gond. s ennek enyhítésére ugyancsak közeli intézkedést tervez az Autó- közlekedési Vállalat. A lasko- di telephellyel működő kis befogadóképességű buszt egv nagyobb belterületű Ikarus— 630 autóbuszra cserélik A járási székhelyen, Bakta. lórántházán a korábbi években megszüntették a taxiközlekedést. Az indok akkor a kihasználatlanság volt. A helyi igények alapján az AKÖV most kísérleti jelleggel újra taxistandot létesít Baktán, s amennyiben a kocsit valóban igényli a járási székhely, kihasználása biztosított lesz, állandó jelleggel megoldják itt is a taxiközlekedést. Az 5. AKÖV tájékoztatása szerint az iskolakörzetesítés nyomán jelentkező és a munkások munkahelyre szállításából adódó igényeket a járatok szervezésénél a jövőben figyelembe tudják venni, s vállalják a járás területén jelentkező összes teherszállítási és rakodási tevékenység lebonyolítását is. Az AKÖV a járási szervektől a baktai állomás mellett egy 2—300 négyszögöles terű. letet igényel járműparkjának helyi kialakításához. Ä közlekedési kultúra színvonalának növelése érdekében. a túlzsúfoltság csökkentéséért a távlatokban mind több nagyméretű, csuklós buszt kívánnak járatba állíta ni itt is. A csuklósok közlekedtetéséhez azonban a jelenleginél jobb. korszerűbb útviszo. nyokra van szükség. Hat méter széles portalanított út építését kell majd megoldani Székely. Nyírtét, Ramocsa- háza és Nyíribronv. valamint a járási székhely között, s három községben: Székelyben. Nyírtéten és Nyíribronyban 30 méter átmérőjű fordulópályát kell építeni a csuklósok közi ekedtetéséhez. A vásárosnaményi járásban is a zsúfoltság okozza a leg. nagyobb gondot. Itt szintén a csuklós buszok beállításával várható megoldás, azonban ebben a járásban is korszerű útépítés lesz a nagy buszok járatba állításának feltétele. A tanácsok körzetesítésével több helyen igénylik a helyi járatokat Ebben a járásban felmérték az ipartelepítés perspektíváját: ennek alapján itt 1970—71-ben 6—700 bejáró munkás szállítását kell megoldani az autóközlekedésnek A közeli tervekről az AKÖV vezetői elmondták, hogy Gergelyiugornyára 1—2 napos hétvégi vikendjárato kát kíván indítani a VOLÁN, az Autóközlekedési Vállalat utazási irodája, s a közeljövőben fejlesztik a járási szék hely, Vásárosnamény taxiközlekedését: egy újabb ko_ csit állítanak be a naményi standon. (sz. sz.) 4 jogról mindenkinek (3) Szabálysértés — bűntett A közvélemény értékítélete is megkülönböztetési tesz egy több ezer forintos áruházi lopás és egy tábla csokoiáaé „elemeiése” között. Ha ezt a különbséget tömören meg akarnék fogalmazni, nem lenne könnyű dolgunk, csak azt érzi az ember, hogy az egyik felháborodást, elítélést, megvetést kiváltó büntetést sürgető, veszélyes cselekedet, míg a másik „nem olyan nagy agy”, amely ugyan szó nélkül nem hagyható, de meg- oocsátható botlás, apró kis bűn a másikhoz képest. Ugyanúgy, mint ahogy ezt a különbséget érezzük, iia valaki tilos helyen parkol, vagy részegen száguldozva vezeti autóját, és majdnem elsöpri a járókelőket a járdáról. Ami különbséget érzünk: a kettő társada- omra való veszélyességének eltérő mértéke. Közös jellemzőjük ezeknek a cselekményeknek, hogy mindkettő veszélyes a társadalomra, mindkettő magába foglal valami jogsértést. Egy kalap alá mégsem vonható egyik a másikkal, ez indokolatlan lenne. Ezenkívül is megszámlálhatatlan olyan jogsértés van, az engedély nélküli árusítástól az éjszakai csendháborí- táson keresztül, egészen addig, hogy valaki nem jelenti be a tévé, vagy rádiókészülékét, amiket szintén meg kell valahogyan akadályozni, büntetni, de bűncselekménynek nyilvánítani ezeket természetesen nem lehet. Mindezekre tekintettel a törvények különbséget tesznek a társadalomra enyhébb fokban veszélyes jogsértések a szabálysértések és bűntettek között. Mi a bűntett? Kitöltött kérdőívek tanúsítják, gond a magánlakás építése Telek, anyag, kivitelezés — az építtetők szemével MÚZEUM AZ ALAGSORBAN. A vásárosnaményi általános iskola alagsorában három kis helyiségben összezsúfolva működik a beregi néprajzi múzeum, öt éve, hogy Csiszár Árpád elkezdte a környékén található régiségek gyűjtését és ma már mintegy 25 ezer darabra tehető a beregi népi kultúra gazdag gyűjteménye. Különösen nagy értéket jelentenek a beregi keresztszemes hazájában a százszámra összegyűjtött textíliák— némelyikük több évszázados. A múzeum kerámia- anyaga is gazdagon illusztrálja a terület népi kultúráját, a régészeti leletek pedig a történelem előtti korokba viszik a látogatót. A gazdag gyűjteményt egy rangos kiállítóhelyiség illetné meg, ahol a szakemberek és az érdeklődők a beregi néprajzi kultúrával ismerkedhetnének meg. Képünk: több, mint ötezer azoknak a cserépedényeknek a száma, amelyet eddig összegyűjtöttek. Eek EmU feivéteie Bűntett minden olyan társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes viszont minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét, vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti. A társadalomra veszélyesség mellett a bűntettnek ismérve, hogy a törvény azt a cselekedetet vagy mulasztást bűntetté nyilvánítsa. A törvény viszont sok társadalomra veszélyes cselekményt — az enyhébbeket — nem bűntetté, hanem szabálysértéssé nyilvánít. Szabálysértés is, bűntett is De számos cselekmény lehet bűntett is és szabály- sértés is, bizonyos törvényi kitételektől függően. Természetes, hogy nagyobb összeg eltulajdonítása bűntett De ugyanígy természetes az is, hogy néhány forintnak, vagy kisebb értéknek az ellopása nem éri el azt a társadalmi veszélyességi fokot, hogy bűntettnek kelljen nyilvánítani. Itt a törvények, elsősorban bizonyos értékhatárhoz kötik annak eldöntését hogy a dolog eltulajdonítása szabálysértés-e vagy bűncselekmény. így (bizonyos kivételekkel), aki ötszáz forintot meg nem haladó érték tekintetében követ el lopást sikkasztást csalást, stb. az szabálysértést követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Más cselekményeknél a cselekmény jellegétől függ, hogy bűntett-e, vagy csupán szabálysértést valósít meg. így a garázdaság, üzletszerű kéjelgés, lőfegyverrel való visszaélés és számos más cselekmény lehet az eset körülményeire, a cselekmény kisebb súlyára tekintettel szabálysértés, de súlyosabb esetekben minősülhet bűntettnek is. A szabálysértési eljárás nem bíróság előtt, hanem arra illetékes szervek (tanácsi, szakigazgatási szervek, rendőrség, vámhivatal, tűzrendészeti parancsnokság, Állami Kereskedelmi Felügyelőség, stb). előtt folyik. A szabálysértés miatt alkalmazott büntetés a pénzbírság és kivételes esetben az elzárás. A pénzbírság legalacsonyabb összege — a helyszíni birság kivételével — húsz, legmagasabb összege pedig 5000 forint A szabálysértésért kiszabott elzárás legfeljebb 30 napig tarthat Szabálysértés esetén intézkedésként alkalmazható még: figyelmeztetés, elkobzás és a határozat nyilvános közzététele. Dr. Eötvös Pál Családi háború Kérdőíveket küldött, s több mint háromszáz választ kapott azokra a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Nyíregyházáról, s a járási székhelyekről. A kérdőíveket olyan lakosokhoz juttatták el, akik a közelmúltban építettek lakást. magánerőből, OTP-hi- tellel. Ily módon kívánt a Megyei NEB előzetes tapasztalatokhoz jutni, melyeket a magánlakás-építkezés helyzetével foglalkozó megyei vizsgálatában hasznosít. A beérkezett válaszok egyöntetűen jelzik azokat az alapvető tényezőket, melyek a magánlakás-építkezést befolyásolják. Megállapítható belőlük, hogy az építkezés kezdete előtt az építtetők általában megkapják az illetékes szervektől — tanácsok szakigazgatási szervei, OTP, stb. — a szükséges tájékoztatást Az engedélyeket, s a terveket is többnyire időben hagyják jóvá. Akadnak azonban eltérő esetek, komoly kifogások is e téren. Nyíregyházáról, a kisvárdai, a fehér- gyarmati járásból is több lakos közölte a kérdőíven, hogy késedelmesen történt a telekkimérés, az engedélyezés, s ezek miatt késedelmesen, elhúzódva kezdhették el az építkezést. A megkérdezettek igen soft kifogást emeltek a rendelkezésre álló tervekkel szemben. Ugyanis az építkezések döntően típustervek alapján történtek. Általános vélemény, hogy kevés a választék. Az észrevételek legtöbb esetben a típustervek alapján készült lakások beosztását, kis alapterületét bírálják. A magánerőből építkezők — kevés kivételtől eltekintve — igénybe veszik a szokásos kölcsönöket. Ezekkel kapcsolatban; általában keUj könyvek érkeztek a könyvesboltokba Liptai Er vin: Vöröskatonák, előre (Zrínyi) — Kitenberger Kálmán. Utolsó afrikai vadászaton (Gondolat) — Lengyel Jó /séf: Prenn Ferenc hányatott élete (Magvető) — Benedek István: Bolond világ (Magve veslik a kölcsön összegét, sokallják a fizetendő kamatot. A legtöbb kifogás a kivitelezéssel foglalkozik. Mind az építőipari kisipari szövetkezetek. mind a magánkisiparosok munkájával szemben sok a minőségi panasz, szinte megszokott jelenség, hogy elhúzódnák az építkezések. Ez jórészt abból adódik, hogy a kivitelezést végzők kapacitásukon felül fogadnak el megbízásokat, s nem képesek kötelezettségeiknek időben eleget tenni. De a fenti hibák mégis elsősorban az anyagbeszerzési lehetőségekből adódnak. A TÜZÉP-tele- pek építési anyagokban ellátatlanok, nem rendelkeznek az építési engedélyek szerinti anyagszükséglettel, — de sok a jogos kifogás az anyagok minősége ellen is. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság már megkezdte vizsgálatát, mely a magánlakás-építést befolyásoló tényezőket igyekszik mélyrehatóan feltárni. De már most, a végsó következtetések előtt megállapítható néhány alapvető tény. Hasznos lenne, ha a tanácsi szakigazgatási szervek felülvizsgálnák rendezési tervüket, hogy meggyorsíthassák az engedélyek kiadását. Érdemes volna felfigyelni az anyagárak emelkedésére is, továbbá elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy az • illetékesek vonják szigorúan felelősségre a rossz minőségi munkát végzett kivitelezőket. összehangolt terv alapján javítani kell az anyag- ellátáson. Mindezek jelentős segítséget nyújtanának a magánerőből, OTP-hitellel építkezőknek. <b. 1.) tő) Juhász Dezső: TanácsMagyarországtól a Pireneu- sokig — Haraszti Miklós: Költők. dalok, forradalmak (Ze_ neműkiadó) — Dobozy Imre: Eljött a tavasz (Szépirodalmi) — Márciusi nap 1919—1969 (Szépirodalmi). Két sógór. Nem haragszanak egymásra. Az eset után sem, pedig mindegyiknek lenne rá oka. Györki Sándor 40 éves újfehértói kubikos brigádvezető 1952-ben elvette feleségül Hajósi József testvérét. Nemsokára lakást vásárolták Györ- kiék és elhagyták a családi házat. így éltek, míg 1966 őszén el nem hívta őket Hajósi. Kérte költözzenek visz- sza, ott van az idős és beteges édesapjuk, aki már özvegyen maradt, s ott van 6 is, nőtlen ember. Kellene valaki. aki gondozza őket. Györkiék elhatározták, hogy eladják a házat, és visz- szaköltöznek. így is történt. A két sógor napestig dolgozott, az asszony pedig otthon látta el az édesapját, férjét, fivérét. Hajósi József azonban hamar kimutatta, milyen kötekedő természetű. Testvérét gyakran szidta, káromolta, fenyegette. 1967-ben meg is verte egyszer, amiből majdnem bírósági ügy lett Az asszony azonban megbékélt. De nem annyira, hogy a házaspár ne költözött volna el a családi házból. Néhány hónapig távol laktak. Hajósi azonban ismét könyörgött, térjenek vissza, mert nincs, aki beteg édesapját gondozná. — Megígérte, hogy soha többé nem fog bántani minket — mondta a tárgyaláson Györki. — Feleségem ismét megsajnálta és 1967 szeptemberében újra eladtuk a lakásunkat Hajósi azonban újból kötekedett. Mindig akadt valami baja, vagy az apja gondozása, vagy a gyerekek — amibe bele tudott akaszkodni. — Nem kötekedtem én — védekezett a tárgyaláson Hajósi —, hanem kértem, hogy apámat rendesen ápolják. Igaz, figyelmeztettem őket, hogy három hold földet ajándékoztam én ezért nekik. így érkezett el november tizediké, ami miatt Györki évekig nem látja három kis gyermekét, pontosabban 4 évig, mert ennyire büntette őt első fokon a bíróság. E napon egy notesz miatt csinált botrányt Hajósi, amibe adósait szokta feljegyez- getni. Ezt — állítása szerint — a Györkiék lakrészében, a mestergerendára tette, aztán nem találta ott Kereste az egész család a füzetecskét, hátha ezzel elmúlik a házi háború, de nem lett meg. Hajósi a szobájából hango. san szidalmazta testvérét és annak férjét, sértegette őket. trágár szavakkal illette, mert szerinte a testvére tüntette el a füzetet Ez így ment egy darabig, de aztán kijött a szobájából Hajósi a konyhába, ahol a Györki család tartózkodott és sógorát durván az ajtófélfának lökte, ö ideges lett, mert meg is sérült. elveszítette józan Ítélőképességét, felkapott egy kést— — Én azelőtt sosem verekedtem — mondta később a bíróság előtt —, de akkor már nem bírtam magammal. Dulakodni kezdtek. Györki dulakodás közben a késsel sógora felé csapkodott, el is találta és az menekülni igyekezett. Györki azonban követte még az utcára is és többször nagy erővel megszúrta. Hajósi egy szomszédos há» ba menekült, aztán a mentő vitte életveszélyes állapotban kórházba Az életét megmentették. de csak hosszas gyógyulás után tudott talpra állni. Györki Sándor az eset után megmosdott és a rendőrségre indult. Már félúton találkozott a kiérkező autóval. van) Könyvújdonságok *. qMM
