Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

K«t«r-isfAarAttoTwsAw WW. márrft» ül Megnyílt a genfi leszerelési bizottság ülése Willy Brandt nyilatkozata Közvetlen légiösszeköttetés Moszkva és a VDK között tervezetét. Nixon megismé­telte beiktatási beszédében elhangzott kijelentését, amely szerint az amerikai politika célja, hogy „konfrontáció sza­kaszából a tárgyalások sza­kaszába térjenek át.” Az ame­rikai küldöttség tárgyalni kí­ván a több} között a katonai célokat szolgáló hasadóanya­gok gyártásának betiltásáról, a vegyi és biológiai fegyverek ellenőrzéséről. Az atomfegy­ver-kísérletek teljes eltiltását ugyanakkor az amerikai fél váítozatlanu] a Szovjetunió által ismételten visszautasí­tott, nemzetközi ellenőrzéstől teszi függővé. A tanácskozáson ismertet­ték U Thant ENSZ-főtitkár üzenetét, és felszólalt Mexikó képviselője is. A következő ülést csütörtökre tűzték ki. Az ülésszak a tervek sze­rint 6—8 hétig tart, majd né­hány hetes szünet után augusztus végén zárul. Vár­ható, hogy brit részről a vegyi és biológiai fegyverek kérdé­sét helyezik majd előtérbe, míg az el nem kötelezett or­szágok a teljes leszerelés megvalósítására sürgetik majd a nagyhatalmaikat. Vietnami harcod A legutóbbi 24 órában 12 ellenséges célpontot támadtak a szabadságharcosok Dél-Vi- etnamban. Amerikai tájékoz, tatás szerint a DNFF hétfői és kedd reggeli legfontosabb célpontja egy amerika ezred főhadszállása Dac To mellett, a Long Binh-i amerikai tá­maszpont vezérkari főhadi­szállása. valamint egy Dau Tieng-i megerősített ameri­kai harcálláspont volt. Az amerikai B—52-es bombázók a legutóbbi 12 óra során 2200 tonna bombát dobtak le Tay Ninh tartományban és a Sai­gonnal szomszédos körzetek­ben. ,m Huszonöt éve szállták meg Magyarországot a német fasiszták He!tai András, az MTI gén. ft kiküldött tudósítója jelenti: Genfben kedden délután, héthónapos szünet után, meg­kezdődött az ENSZ 18-hatal- mi leszerelési bizottságának új ülésszaka. A tanácskozá­son Roscsin szovjet fődelegá­tus ismertette Koszigin mi­niszterelnök üzenetét, és elő­terjesztette a tengerfenék bé­kés célokra való felhasználá­sára vonatkozó egyezmény tervezetét. Az amerikai kül­dött Nixon elnök részletes le­szerelési javaslatait ismer­tette. Koszigin üzenetében meg­elégedéssel állapítja meg, hogy már 80-nál több ország írta alá az atomsorompó- szerződést, amelynek létre­jöttéhez a leszerelési bizott­ság nagy mértékben hozzájá­rult Most az a feladat — hangsúlyozta a szovjet kor­mányfő —, hogy a szerződés mielőbb életbe is lépjen. Ké­sedelem nélkül megállapodást kell elérni az atomfegyverek alkalmazásának megtiltásáról és a nukleáris leszerelés to­vábbi intézkedéseiről — mondja az üzenet Szükség van az atomfegyverek gyár­tásának beszüntetésére, a meglévő nukleáris fegyver* Polgár Dénes, az MTI bon­ni tudósítója jelenti: Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter az MTI bon­ni tudósítójának kedden az alábbi nyilatkozatot adta a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének buda­pesti felhívásával kapcsolat­ban: „Megelégedéssel állapítom meg, hogy a Varsói Szerződés­ben részvevő hatalmak bu­dapesti felhívásukban a fe­szültség enyhítésének, a béke biztosításának, a jószomszéd­ságnak és a bizalomteljes együttműködésnek európai po­litikája mellett foglaltak ál­lást. Mi is ilyen politikára kö­teleztük el magunkat. Budapesten elismerték, hogy kontinensünkön megol­datlan problémák vannak. Ezeket, a Varsói Szerződé»* ben részvevő hatalmak fel fo­gas a szerint, békés eszközök* kel, tárgyalásokkal és nem erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetések útján kell megoldani. Ez felbátorít ben­nünket, hogy folytassuk erő­feszítéseinket, hogy keleti szomszédainkkal megállapod­junk az erőszakról történő kölcsönös lemondásban. Az erőszakról való lemondást tartalmazó megállapodások kicserélését mindazonáltal nem könnyíti meg egyoldalú és szelektív feltételek tá­masztása, mint azt a buda­pesti felhívás hangoztatja. Teljes mértékben helyes­lem, hogy — mint a felhívás hangoztatja — az általános bé­kenyilatkozatokról áttérjünk a tettekre és a feszültség enyhítését, valamint a le­szerelést célzó intézkedésekre, amelyek Európa biztonságát közös — ismétlem, közös — erőfeszítésekkel biztosíthat­ják. Ma még inkább, mint bár­mikor elképzelhetőnek és hasznosnak tartanék egyes intézkedéseket az egyenjogú­ság és az egyenlő mérce készletek csökkentésére, majd felszámolására, a vegyi, bio­lógiai és más tömegpusztító fegyverek eltiltására. Koszi­gin végül reményének ad ki­fejezést, hogy az új ülésszak hozzájárul majd a fegyverke­zési verseny korlátozásához. Roscsin ezután beterjesz­tette a tengerfenék békés cé­lokra való felhasználására vo­natkozó szovjet egyezmény- tervezetet. A javaslat ki­mondja: tilos a tengerek és óceánok nemzetközi területé­nek altalaját katonai célokra felhasználni, ott atom- vagy más tömegpusztító fegyvere­ket elhelyezni, katonai tá­maszpontokat, szerkezeteket, erődítéseket építeni. A szov­jet tervezet mindjárt megfe­lelő ellenőrzést is javasol: minden, a tengerfenéken el­helyezett berendezést — a kölcsönösség alapján — a szerződő felek ellenőrizhetnek, hogy megfelelnek-e azok az egyezmény előírásainak. Nixon elnök levele, ame­lyet Gerard Smith, az új amerikai fődelegátus ismerte­tett, a leszerelésre vonatkozó amerikai elképzelések között az első helyen említi a ten­gerfenék békés felhasználá* sával kapcsolatos egyezmény­alapján is. Ilyen intézkedés lenne például az általunk már javasolt ■ kétoldalú had­erőcsökkentés Európában. A Varsói Szerződés tagállamai emlékeztetnek felhívásukban egy európai biztonsági kon­ferencia gondolatára. Mi üd­vözöljük ezt a gondolatot. Megvalósításának közelebb kellene hoznia a közép-euró­pai problémák megoldását, amelyek megfelelnek a né­met nép és az érintett orszá­gok jogos érdekeinek. Ahhoz, hogy egy ilyen konferencia ne hiúsítsa meg az általa kel­tett reményeket, nagyon jól elő kellene azt készíteni. Szö­vetségeseinkkel együtt ha­marosan tisztázni kívánjuk, hogy már most adottak-e eh­hez a feltételek.” Hanoi (MTI): A Vietnami Demokratikus Köztársaság egyik repülőtéré, re kedden megérkezett az el­ső szovjet utasszállító gép, amelyen Moszkvából indulva, Pakisztánon és Indián átre­pülve, utasokat hozott, s Vi­etnamból vissza is itt dolgozó diplomatákat, szakembereket szállít. A járat egyelőre kísér, leti jellegű, de ha az összes körülmények kedvezőek lesz­nek, akkor ezen az útvonalon rendszeresen közlekednek majd szovjet gépek. A Vietnami Demokratikus Köztársaságot eddig csak Kí­nán át kötötte össze légi járat Moszkvával, de a Peking—Ha­noi útvonalon kizárólag kí­nai gépek közlekednek. Az utóbbi időben, de kiváltkép­pen a március másodikén végrehajtott kínai határpro­vokációt kővetően, mind tart­hatatlanabbá vált a Kínán át Vietnamba tartó szovjet ál­lampolgárok helyzete. A fék­telen szovjetellenes uszításba merült kínai vezetők gyakor­latilag lehetetlenné teszik azoknak a szovjet emberek­nek az utazását, akik azért jönnek Vietnamba, hogy köz. vetlen segítséget nyújtsanak a harcoló vietnami népnek. A VDK-nak a külfölddel való közvetlen repülő-össze­köttetésén javított az is, hogy néhány hete a kambodzsai állami légitársaság négymoto, ros DC—6 típusú utasszállító gépeket közlekedtet Phnom- Penh és Hanoi között, Phnom- Penhből azután a nagy nem­zetközi légiforgalmi társasé, gok gépein gyorsan és meg­bízhatóan lehet továbbutazni Ázsia és Európa fővárosaiba. Ma 25 éve, 1944. március 19-én a magyar történelem egyik legsötétebb gyásznap­ján törvényszerűen bekövet­kezett mindaz, amit a magyar uralkodó osztályok antide­mokratikus, haladásellenes, népellenes politikája sok-sok éven át előkészített: a hitle- leri fasizmus zsoldjába sze­gődött reakciós, félíeudális Magyarországon nyíltan is Edmund Veesenmayer, Otto Winkelmann, Adolf Eich- mann, Ernst Kaltenbrunner és más gonosztevők lettek az urak, az emberiség ellen el. követett legszörnyübb rém­tettek felelősei vették át a kommandót, a korlátlan ren­delkezést a magyar nép sorsa fölött A führer és tanácsadó! ész­revették, hogy Horthy és miniszterelnöke, Kállay Mik. lós egyre nyugtalanabbak a szövetségesek hadi sikerei lát­tán és belátták: Németország elveszíti a háborút Berlinben mindenképpen meg akarták előzni Magyarország esetle­ges „kiugrási kísérletét”. Ezért már hónapokkal előbb készen állt az úgynevezett Margarethe—1 terv, Magyar- ország megszállására. Febru­ár végén Hitler kézjegyével látta el az okmányt, amely* ben a többi között ez volt: megdönthetetlen bizonyítéka­ink vannak arról, hogy a ma­gyar hadsereg egyes magas rangú tisztjei árulók, tartani lehet attól, hogy cserben hagyják szövetségeseiket, sőt hátbatámadják őket. A bol- sevizmus és angol—amerikai segítői elleni élet-halál harc­ban a magyarországi fejle. mények harcoló csapataink számára a legsúlyosabb ve­szélyt rejtik magukban és ve­szélyeztetik a magyar nem­zet létét is. Nem vagyok haj. landó addig várni, míg úgy, ahogy Olaszországban történt, újból meglepetés ér, ezért el* határoztam, hogy ezt az áruló klikket eltávolítóm*. Dietrich von Yagow buda­pesti német követ a március 15-i operaházi páholyában kért kihallgatást Horthytól, hogy átnyújtsa neki Hitler meghívását. A Klesscheimbe tengernagyi uniformisba érke. ző kormányzótól a vezéri elő. szobában elvették az övén függő tőrét, • a gőgjéről messze földön híres államfő beleegyezett, hogy az Ober­kommando der Wehrmacht átlépje országa határát. Egyébként — mint a később nyilvánosságra került okmá­nyok bizonyítják —, Horthy már elindulása előtt hozzájá­rult az akcióhoz, amelyet az OKW titkos naplója „troja­nisches pferd” hadművelet­nek nevezett „A trójai faló” már évtize. dek óta bennt volt Magyaror­szágon, most már csak a „voll und ganz” volt hátra, a nyílt és teljes birtokbavétel. Német parancsra Sztójay Döme berlini követ lett az or­szág miniszterelnöke. A leg­gátlástalanabb politikai ka. landorokkal — amilyen Im- rédy, Jurcsek, Kunder, Ja- ross, Endre László, Pálffy Fidél, Baky László és társaik voltak —. nyomban hozzákez­dett a Berlinből érkező kimé. letlen parancsok végrehajtá­sához. A nácik kezükbe kapa­rintották a magyar mezőgaz­daságot, hogy az élés­kamrájukká váljék, rátették kezüket a magyar gazdasági életre, a gyáriparra, a bá­nyákra, a bankokra, a keres­kedelemre, rabolták az or­szág műkincseit. művészi értékeit. A magyar hadsere­get harcba vetették a legve­szedelmesebb, legkilátástala* nabb frontszakaszokon, az or­szág több mint félmillió lako­sát, kommunistákat, antifa* sisztákat, zsidókat vagonokba zsúfoltak, haláltáborokba hurcoltak. A valóságban min* den csak előjátéka lett volna annak a nagyszabású terv­nek, amelyet már évekkel ko­rábban kidolgozott a hitleris* ta fajpolitikai hivatal a kelet- és közép-európai népek jö­vendő sorsára vonatkozóan. Alfréd Rosenberg a „felsőbb­rendű faj” teoretikusa „mű­veiben" nyíltan hangoztatta: a Németország által vezetett országoknak és népeknek egyedüli útja, hogy „nekünk dolgoznak, s amennyiben nincs rájuk szükség, pusztul­janak”, Az áruló fasiszta magyar tisztek parancs­noksága alatt álló csapa­tok tétlenül nézték, hogy a bevonuló hitleri seregek gyar­mati sorba, pusztulásba ta. Moszkva, (MTI): A Vénusz—5 és Vénusz—6 jelzésű szovjet automatikus bolygóközi űrállomások foly­tatják együttes repülésüket úticéljuk felé. A Vénusz—5 várhatóan május 16-án, a Vé­nusz—6 pedig május 17-én éri el a bolygót. Március 14-én, illetve 16-án a repülési programnak meg­felelően módosították az űr­állomások pályáját, azzal a céllal, hegy biztosítsák a Vé­nusz megadott térségén való becsapódásukat. A telemetrikus értesülések és a pályamérések adatainak szítsák az országot. Csak né­hány olyan. magas rangú tiszt* je akadt a magyar hadséreg- nek, aki mint Kiss János ab tábornagy, Tartsay Vilmos, Nagy Jenő és társaik megkí­sérelték, hogy a hazafias érők élén fegyveres ellenállást szerveznek. A két és fél éyti* zedes ellenforradalmi uralom a lakosság széles rétegeiben elvégezte a maga romboló munkáját, s az ország törté­nelmének e tragikus időszaká­ban számbelileg nagyon ke* vesen voltak azok, akik ön- feláldozóan a harc, a szabad­ságért vívott küzdelmes útját választották. „Történelmünk legválságosabb napjait éljük — írta a kommunisták illegá. lisan terjesztett röpirata — testvérként forrjunk össze a megszállók ellen. Emeljük magasra a nemzeti ellenállás lobogóját” Mint ismeretes, csak a kommunisták által vezetett magyar front, a nemzeti függetlenségi mozga* lomban részt vevő munkások, haladó értelmiségiek, a pa­rasztság legjobb képvisel® vállalkoztak arra, hogy , a március 19-i megszállást kő­vető hónapokban ébren tart* sák az ellenállás szellemét hogy szervezzék a nácik én hazaáruló magyarországi csat­lósaikkal szembeni aktív küz­delmet A győztesen előrenyomuló szovjet hadsereg kiverte a* országból a náci seregeket A magyar nép legjobb fiai, kom­munisták és más pártállású hazafiak, életűket kockára té­ve és feláldozva segítséget támogatást nyújtottak ehhez. Az új szocialista Magyar- szág népének, a fiatal nem­zedéknek tragikus történelmi tanulságul szolgálnak a ne­gyed évszázaddal ezelőtt le* zajlott események és ezek nem mehetnek feledésbe. fv.) elemzése megmutatta, hogy a pályamódosító műveletek si­keresek voltak, s az űrállo­mások olyan pályán folytat­ják útjukat amely biztosítja a megadott cél pontos el­érését A pályakorrekciót szolgáló rádióösszeköttetés felvétele idején a Vénusz—5 15,5 mil­lió kilométer, a Vénusz—8 pedig 15,7 millió kilométer távolságban volt a Földtől. A telemetrikus úton érkezett adatok azt bizonyítják, hogy az űrállomások tudományos műszerei és fedélzeti beren­dezései normálisan működ­nek. Jelentés a Vénusz-űrállomások sikeres útjáról Az archeológia és a dollár Mao-eíleoes megmozdulások Kínában ... .A nyugat-pakisztáni Ra­walpindi központjában van egy szűk kis utca, ahol egy­más mellé tapadnak a cso­dálatos pakisztáni ötvösmes­terek és fafaragók boltocskái. Ha a bolt tulajdonosa meg­sejti, hogy külföldi keresi fel, akkor feltétlenül fel­ajánlja. hogy kétféle üzletet is lehet kötni, egyrészt bevál­tana helyi valutára green money-t, vagyis a dollárt, másrészt eladásra kínai „pa­kisztáni emlékként” fából ké­szült szobrocskát, vagy ősi kancsót. Bár mindkét féle üz­letkötés törvényellenes, gya­korlatilag az ország minden városában ezt teszik, tekin­tettel arra, milyen nagy az érdeklődés Nyugaton az ősi művészeti alkotások iránt. Ezek a „műkedvelő” kis üz­letek azonban gyerekjátéknak tűnnek azok mellett, amelye­ket a nagyban dolgozó csem­pészek valósítanak meg. Ezek a csempészcsoportok a mil­liomosok „igényeit elégítik ki”, akik különösen nagyra értékelik az ősi keleti művé­szeti tárgyakat. Ezek a „gyűj­tők” válogatósak, és elsősor­ban Ghandara-féle pakisztáni műtrágyákat, a Taxilák drá­gakővel ékes ékszereit, a mongol uralom és a muzul­mán korszakot megelőző időkben született miniaturá- kat, a kéziratos tekercseket, amelyek nemegyszer több száz, vagy ezer évvel ezelőtt készültek. A Pakistan Times című lap így írt erről: „A nyugati mű­gyűjtők ízléséhez alkalmazko­dó csempészek fosztogatják Pakisztán múzeumait és az archeológiái ásatások leleteit. Az utóbbi néhány év alatt ezerszámra vitték ki az or­szágból a Buddha-szobrokat és más kultikus tárgyakat.” Az újság szerint ez a csem­pészbanda egy nemzetközi csoporthoz tartozik, amely röviddel a második világhá­ború befejezése után alakult, és már több mint 20 eszten­deje rendszeresen fosztogatja Afganisztán, Pakisztán, Thai­föld, Kambodzsa, India mű* zeumait, ásatások során elő­került kincseit. A thaiföldi kormány például az utóbbi időben nyomára bukkant né­hány olyan műalkotásnak, amelyek már James Thomson amerikai műgyűjtő kollekció­jába kerültek, sőt sikerült vissza is szereznie azokat, bár meglehetősen súlyos ősz­szegek árán. Az indiai ható­ságok egy évvel ezelőtt lep­leztek le egy csempészbandát, amely ősi indiai istenszobro­kat rabolt rendszeresen temp­lomokból és szállította kül­földre. A csoport tagjait ár­talmatlanná tették. De sokszor még a legszigo­rúbb intézkedések sem elég­ségesek. Az amerikai „turis­ták” és a helyi csempészek ma is fosztogatják az ázsiai országokat és számos értéket visznek el az óceánon túlra. ÍAPN—KS) Tokió, (TASZSZ) A külföldi sajtó jelentései és a Kínából Japánba érkező sze­mélyek beszámolói megerősí­tik, hogy a Kínai Népköztársa­ságban, különösen a déli tarto­mányokban, egyre gyakrab­ban kerül sor Mao Ce-tung katonai-bürokratikus diktatú­rája elleni fellépésekre. Is­meretesek olyan tények, hogy a kétségbeesett munkások és parasztok megtámadják a „forradalmi bizottságokat” és a hegyekbe vonulnál*, így például Jünan tarto­mányban Jakou városban mintegy kétezren betörtek a katonai kaszárnyákba és fegy­vereket zsákmányoltak. Ez év elején Kuangtung tarto­mányban két új Mao-ellenes szervezet tűnt fel. Az egyik a „megmentés országos bi­zottságának” nevezi magát. A rádióban és a sajtóban egyre kitartóbban ismétlik a felhívásokat: „Minden áron védelmezzük meg Mao Ce- tímgot”. Ezeket a felhívásókat a tömeges megtorlások •• űj &uUám$ kisen« l «RÁ

Next

/
Thumbnails
Contents