Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-18 / 64. szám

KELET-MAG Y ARORSZ AG • aldM Jobb ellátás — a háztájiból Utóbb erősen megnöveke­dett a tej, a hús, valamint a belőlük készíthető termékek fogyasztása. Napirendre ke­rült, hogy o .faltisi lakosság is igénye szerint vásárolhasson tejet és tejterméket, javítani kell a húsipari ellátást Fon­tos része van ebben, — s lesz még jó ideig — a tsz nagyüze­mek mellett a háztáji állatte­nyésztésnek. Az elmúlt években érezhe_ tőén csökkent a háztáji szavasmarha-tenyésztési kedv, g ez országos jelenségtől nem mentes Szabolcs-Szatmár me­gye sem. Okát tartási körül­ményekben. főképp takariní- nyozási nehézségekbea kell keresni. Nem véletlenek tehát a ház­táji tehéntartást könnyítő rendelkezések, törvények megjelenése. Tehén, vagy üsző vemhességének igazolása ese­tén 3 mázsa abraktskarmány vásárolható hatósági áron. Háztáji és egyéni tartásra il­letékes állami vállalattól 5 ezer forint kedvezménnyel vemhesüszőt vásárolhatnak. Az 5 ezer forint támogatás azokat is megilleti, akik a korábban kötött vemhesüsző. nevelési, vagy üszőhízlalásl szerződésüket tenyésztésre va­ló visszatartás miatt felbont­ják és az így visszahagyott jószágra ellető;i szerződést kötnek Bármilyen segítő szándékú Intézkedés azonban csak ak­kor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha az állattartás­hoz nélkülözhetetlen taicar- mányt helyi kiegészítéssel is biztosítják Ebben van fontos teendőjük a tér nielősző vétke­seteknek. Általában a megyében az * gyakorlat, hogy a tsz-ek bi. äonyos Százalékáért végezte­tik a pillangósok, a füves ka­szálók hozamának betakan. tását. Ez löbbé-keVésbé való­ban segítése a háztáji tehén- tartásnak. De "cin n it den és nem lehet végső pont. Ke­vés az olyan tsz-eknek a szá­ma, amelyek tömeg- vágy lej. dús takarmányt is adnak téli etetési e. Pedig igen jó hatása van az olyan szervezésnek, mint a zsarojáni Uj Baráz­da Tsz példája, ahol a ta­karmányrépát részes műve­lésre adták tavaly az állattar­tó tagoknak, holott a közös takarmányalap sem Ígérkezett bőségesnek Á cséngerújfallii Béke Tsz tehéntápot, silót adott hatósági, illetve önkölt­ségi áron. Indokolatlanul kevés az ilyen példa. Sok helyen nem csökkent a háztáji jószágtar­tás gondja. Tiszabezdéden a Kossuth Tsz vezetői is elis­merik, hogy „nagyon megrit­kult a háztáji tehénállomány, a meglévő jószagok teihoza- ma sem számottevő.” Kevés, gyenge takarmányozást kap­nak. (Egyébként alapiéban téves az az indokuk. hogy pótolja az ainia a tejet; ab­ban gazdag a tsz, jó pénzt kap a tagság.) A számba jöhető tehetősé­gek koránt sincsenek kihasz­nálva. Helyes lenne minél több helyen alkalmazni a tsz- eknek az említett csengerúj- falui takarmánytáp-juttatás módszerét, ahol ennek kellő feltétele kínálkozik. Körülte­kintőbb szervezést érdemelne a nyári tarlóvetésíí zöldtakar­mányok helybiztosítása, az igényeknek megfelelően a műveit a segítése. Abban is van még jócskán tennivaló, hogy a legelöztetés időszaká­ban a háztáji csorda ne a peremszélekre vagy csupán a legelő egy kis csücskére szo­ruljon. Körültekintőbben le­hetne intézni az utak, árkok, folyók, erdők mentének a kaszálását (egyesek ne üzér- kedési lpp vns gneK tekint, sék), valóban azok kapják, akik jószágót tartanak ottho­ni istállójukban. Sokat tehetnek a háztáji bizottságok. Alapos felméré­sük, a számba jöhető lehetősé­gek alapján tegyenek javas­latot a tsz-vezetőségnek, a közgyűlésnek. Vállalják el az intézkedések végrehajtását, ellenőrzését Asztalos Bálint Megyénk távlati fejlesztési terve Korszerűsítik a közutat és a vasútat Napirenden a vízellátás és a csatornázás A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága községrende­zési és településfejlesztési tár­sadalmi bizottsága, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület Szabolcs megyei csoportja rendezésében már­cius elején, a MTESZ előadó­termében meghívott megyei szakemberek részére tartot­tak előadást ,,A megye távla­ti településfejlesztési terve és á közlekedési koncepciók is­mertetése” címmel. A tájé­koztatón részt vettek a Haza­fias Népfront társadalmi bi­zottságának járási képviselői, építési, közlekedési, vízügyi és egyéb szakemberek, a ta­nácsi szervek és a tervező iro­da meghívott munkatársai. A megye telepítéshálózati tervé­ről és fejlesztési területeiről Dézsi István, a megyei tanács vb. építési osztályvezetője, az ETTE társelnöke tartott elő­adást. Községből város Bevezetőül elmondotta, hogy az országos fejlesztés részeként a központi gondola­tokkal egyetértésben dolgozta ki a megyei tanács a megye telepítéshálózati tervét. Az országos bizottság vizsgálata szerint a jelenlegi 71 város 124-re való számszerű növe­lése szükséges — ehhez Sza­bolcs megyében hat község várossá fejlesztését dolgozták ki. Az első lépcsőben Kisvár- da, Mátészalka; a második lépcsőben Nyírbátor és Tisza- vasvári, harmadik ütemként lyeknek kétezer fő alatti a lélekszáma — de ezeknek is rendelkezniük kell általános iskolával — legalább alsó ta­gozatúval — óvodával, kul­túrteremmel és vegyesbolttal. Ivóvíz 1980-ig A korábbi években a tele­pülésfejlesztési politika — folytatta az előadó — egy- egy város, község rendezési tervvel való ellátását foglalta magában. A megyei tanács je­lenlegi fejlesztési tervében azonban a településfejlesztés fontos részeként a közműve­sítés, lakásépítkezés, és köz­lekedésfejlesztés lehetőségei is szerepelnek. A közművesítés első lépé­seként az ivóvíz-ellátás fej­lesztését említette az előadó. Megyénk lakosságának mind­össze 10,4 százaléka van meg­felelő ivóvízzel ellátva. 1980-ig a lakosság több mint 60 százalékának jó ivóvízzel való ellátása oldódik meg. A szennyvízelvezetés, a csator­názás hasonlóképp a megol­dásra váró problémák között szerepel. 1980-ig a megyei la­kosság több mint 30 százalé­kának szennyvízelvezetési problémáit kívánják megol­dani. E két nagy fontosságú köz­művesítés mellett a lakásépít­kezés helyzete szerepel meg­oldásra váró tényezőként a településfejlesztési koncep­ciókban. Több mint 27 ezerre tehető az olyan telkek száma Szabolcsban, amelyek üresen, foghíjasán állnak, beépítetle­nül. A negyedik ötéves terv­ben több lakás építését ter­vezik, mint a másodikban és a harmadikban együttvéve — új hitelkonstrukció kereté­ben. 1r Útviszonyok a peremrészeken A közlekedési koncepciókat ismertetve a vasúti és a köz­úti korszerűsítések feladatai­ról szólt a tájékoztatás. A KPM közlekedési távlati ter­vében megyénkben közel negyven vasútállomás teher­forgalmának megszüntetése szerepel. A személyi forga­lom megjavítása érdekében pedig alapos vizsgálatokat, felméréseket végeznek a kor­szerűtlen vasútvonalak meg­szüntetése, vagy korszerűsí­tése érdekében. A megyeszékhely — járási székhelyek közötti közutak országos szinten is megfele­lőek. Nagyobb gond azonban a megye peremrészeinek út­korszerűsítése. Egyelőre 5 já­rásban a tanácsoknál karban­tartó útépítő csoportok létre­hozásával kívánják a köz­utak javításának, korszerűsí­tésének feladatait megoldani. Barakső Erzsébet Döntés Az idei tervek egyeztetésé­ről tanácskozott a minap a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz közgyűlése. Megannyi érdeklődő tekintet, zsúfolásik telt ház a művelő­dési otthonban. Korábbi évek tömeges jele„ neteit hasonlítgatja az idegen. Türelmetlen, nekiiramodó szó­áradatok, a miértek tucatjai, az egymásnak ellentmondó vélemények kemény csatája. Forró légkör. Ez a mostani egészen más. Pedig az előterjesztés egyik része nem kevesebb, mint 5 millió 308 ezer forintról szól. Dönteni kell róla. Megépül­jön-e a 100 vagonos álma ló? Persze, a kimondott osz- szegröl tudni keil: 1 millió 72 ezer abból a saját erő, másfél millió hosszúlejáratú hitelből jöhet hozzá, a többi állami támogatás. A kérdések kérdése: kell-t a tároló? Indok hangzik, kié_ qér.zitc'■ vélemények kapcso­lódnak hozzá. Igen, valóságos tény, hogy a 164 hold alma- gyümölcsösböl 130 termő, idén megad 10—11 ezer mázsát. Aztán néhány esztendőn be­lül hozhat a szüret 15—20 ezer mázsát is. „Aztán, nézzük csak elvtársak, az értékesítés nem megy 1—2 nap alatt. A szüretnél is változhat a tem­pó, a módszer, ha von meg­felelő hely saját tárolásrá. Az értékesítés alakításába jobban beleszólhatunk...” Okos, ésszerű szavak, meg­fontolt a döntés. (asztalos) pedig Vásárosnamény és Fe­hérgyarmat városiasítását ter­vezik. A majdan városi rangra emelkedő községek mellett további nyolc, úgynevezett „nagyfalu” kiemelése szere­ialasz panaszos levelekre Szabolcs községibe Olvasónk írfa Tavaszi munka Ököritófülpösön Az 1968 évi eredményes zárszámadás jó hatással volt az ököritófülpüsi Szamos Men­ti Tsz tagságának munkaked­vére. A soron lévő mezőgazda- sági munkák elvégzése során azt bizonyították, hogy az elért eredményeiket tovább akarják fokozni. Például any- nvi szervestrágyát hordtak ki a földekre a háztájiból és a közösből, ami az elmúlt évek­hez képest rekordnak számit. Az ötvenezer mázsa trágyát 130 hold gyümölcsösben és 150 hold szántóterületen te­rítették el. Ezenkívül 1474 mázsa nitrogénműtrágyát és 974 mázsa szuperfoszfátot használtak fel. Hamarosan befejeződik a Ügy ment el, mint a hozzá hasonló ezer íheg ezer bevo­nuló. Az uraság befogatott egy szekérbe hogy ne kelljen nekik gyalog menniük az ál­lomásra. Ez ugyanis kijárt a bevonuloknak. Még dalolgat- tak is útközben, bár ezt is in­kább csak megszokásból, mint jókedvvel. Az állomáson ró­zsákkal feldíszített marhava­gon várta őket. Akiknek az ajtó közelében jutott hely, még búcsúzkodh attak is, ő azonban egy sarokba került, ahonnan nein látott mást, csak az előtte lévők hátát. Hallotta, hogy valaki beszél, aztán a cigánybanda tust húz. és a vonat kigördült velük az állomásról. — Szerencsém volt, a galí­ciai frontra kerültem és már az első ütközetnél fogságba estem. így nem is igen sokat tudnék a harcokról mesélni, annál többet a fogságról. Negyven nap és negyven éj­jel robogott velünk a vonat Szibériába. Dehogyis gondol­tam volna akkor, hogy még egyszer visszakerülik. Közel négy évj keserves metszés a 266 holdas termő gyümölcsösben, s ezzel egy- időben végzik a szántást is. Ebben a hónapban 400 hol­don végezték el a szántást. Átlagosan 12 gép dolgozott. Traktorosaink szeretnék elér­ni, hogy ebben yz esztendő­ben a gépi munkák nagyobb részét a közös gazdaság saját gépei végezzék el. Az 1969-es gazdasági ered­ményeinket jelentősen segíti az állattenyésztés, elsősorban a hizlalás és a tenyészállat­tartás. Márciusban 33 hízott bikát értékesítettünk, melye­kért 407 ezer forintot kap­tunk az állatforgalmitól. munka után egy reggel arra ébredtünk, hogy se őr, se fel­ügyelő, nem vigyáz ránk sen­ki, mehetünk, amerre aka runk. Mi, persze elindultunk hazafelé. És ha az odautazás hosszú volt, e2 kétszeresen az. Karácsonykor indultunk e,- másik karácsony is útban ta Iáit bennünket. Amikor Pé térvárra értünk, azt mondták, nem lehet tovább menni Ma gyarországra. Puskát kaptunk és beálltunk a vörösök közé harcolni. Négy hónapig harcoltunk becsülettel. Aztán egy reggel be vagon íroztak bennünket. — Most már odahaza nagyobb szükség van rátok, — mond 'ák és rhl ismét éíiridultunk Emikor az Oros melletti Bir- ketanyára öt év után hazatér­tem, anyám egy szelet ke­nyérrel nem tudott megkínál­ni: — Nincs nekünk egy szem gabonánk se fiam. Megevett pel — amelyek majdnem vá­rosi jellegűek lesznek. 234 meglévő településünk­ből 121-et érint a falukörzet­központ, vagy falucsoport- központ létrehozása, összte- lepüléseken 50 falukörzet­központ kialakítása szerepel, amelyeknek lélekszámú egyenként a háromezret meg­haladja. Az ilyen lakottságű nagyobb falvak önállóan is falukörzet-központnak minő sülnek. 2000—3000 közötti lé íekszámmal rendelkező falu- csoport-központokat hoznak létre össztelepüléseken, a ki­sebb falvakból. Ebben a ka­tegóriában is falucsoport- központként tartják számon azokat a községeket, amelyek önállóan rendelkeznek a két­ezer-háromezer közötti lélek- számmal. A körzetesítéssel a lélekszámtól függően külön­böző szociális létesítmények létrehozására, orvosi körzetek létesítésére nyílik lehetőség. Ily módon 114 úgynevezett „mellékfalu” marad, ame­ez a háború mindent — so­pánkodott anyám. — De a magtárban csak van? Hát, ott van fiam, de az az úré. — Na, akkor menjen gyorsan és mondja meg mindenkinek, hogy jöjjenek a magtárhoz, mert gabonaosztás lesz. Anyám csak nézett rám, nagy ijedten, de aztán csak el­ment. Biztonság okáért még az öcsémet is elküldtem, hogy szóljon az embereknek, mon­dom, hátha anyám nem meri megmondani. Én pedig fog­tam a fejszét, és gyerünk a magtárhoz. Két ütés és a lakat leesett. Am az emberek nem mer­tek jönni, inkább csak egy­mást lesték. Amikor aztán látták, hogy egy két bátrabb asszony már viszi is a gabo­nát, jött mindenki kosárral, zsákkal, vedérrel, ki mivel tudta, vitték a kenyérnek va­lót. Jól kereső nérnök állított be haragosan a Szabolcsi Községi Tanács' elnökéhez. Felháborodva közölte, hogy a vízműtársuiat vezetősége az ő öreg szüleit n»ni kötelezhe­ti évi 409 forint fizetésére. Tsz-járadékuk — 260 forint — a megélhetésre kell és nem telik belőle Ilyen luxusra. AJÁNDÉK Négy évvel ezelőtt a Víz­gazdálkodási Tudományos Ku­tató Intézet kísérleti célból ku­tat fúrt Szabolcs községben. A 800 ezer forint értékű kutat a községnek adták A taná­csi vezetóK és a falu lakos­sága úgy határozott az ajándékba kapott nagy ho­zamú — percenként 800 liter — kútra egy törpe vízmüvet építenek. Tavaly áprilisban összehívták a falu lakosságát és megalakították a vízmű­társulatot. Az alakuló ülésen volt ellenvélemény, sőt ket­Közben persze az intéző is megtudta, hogy mi történik a magtárnál és nagy léptekkel jött is mindjárt. Én odaáll- tam az ajtóba és bíztattam a többieket, akik egy pillanat­ra megszeppentek, amikor az intézőt meglátták. De az in­téző vagy húsz harminc mé­terre megállt. Nézett rám, mintha a többiek ott sem lettek volna. Aztán megkér dezte: — Hazajöttél Feri? — Mondom neki, haza — Oszt honnét? — Én a Szovjet- Oroszországbói. — Neki se kellett több, sarkonfordult és úgy eliramodott, mint akit puskából lőttek ki. Apám most 77 éves, úgy emlékszik erre a kis történet­re, mintha tegnap lett volna. Igaz, hogy a két háboi ú közt gyakran emlékeztették rá, — a csendőrök, Falcsik Ferenc ten ki is vonultak a terem­ből. de végül is megalakult a társulat az egész falu bele­egyezésével és aláírásával Vállalták a 4000 forint tíz év alatti b' amit az OTP hitelez a iörpe vízmű építé­séhez. Eddig a történet első része. AMI BIZTATÓ Lassan egy év telik el az alakulás óta és egyre szapo­rodnak a különböző helyekre írott panaszos levelek. Egyik­ből idézek: „.. nem szeret­ném, ha levelem elkallódna, mert akkor egy kicsit na­gyobb port fognak felkeverni egyes dolgok.’’ A levelet Pes­ten adta fel a szerző, nyilván ott dolgozik. A szabolcsi termelőszövetke­zet 1960-ban alakult. Mint min­denütt, az első lépéseket itt is nehezen tették meg a ho­mokon gazdálkodó emberek. A múlt évi eredményük már biztató. A 132 tagnak és be­dolgozónak 2 millió 200 ezer forintot fizettek ki. A panaszos levelek szerint egy ilyen kis községben — 860 lakosa van Szabolcsnak —, ahol a tsz is gyenge, nem reális ilyen nagy vállalkozás, ba kezdeni CSAK NÉHÁNYAN Megyénk egészséges ivóvíz- ellátása mélyen az országos átlag alatt van. Kevés község büszkélkedhet törpe vízmű­vel, ami az egészséges, higié­nikus vizet biztosítja. Vízmű nélkül fürdőszobát csak igen nagy egyéni beruházás­sal lehet működtetni. Van jó példa Szabolcs megyében, ahol a lakosság már nagyobb anyagi áldozatot hozott a víz. műtársulás érdekében. Olyan községek építettek maguknak törpe vízmüvet, ahol nem kap tak ajándékba 800 ezer fo­rint értékű kutat. És, hogy nem jó a szabolcsi kút vize — ez nem valóság. Az első terv valóban rossz volt, de azt társadalmi munkában ké_ szítették és ezért nem fize- zetett senki. Az viszont igaz, hogyha a falu lakossága társult vízműépítésre, akkor az egy­két embernek — aki ki akart maradni — két év alatt kell kifizetni a 4000 forintot, mert csak a társulat tagjainak hi­telez az OTP. Ez érthető is, mert ha az egész falut behá­lózza az egészséges víz, az is részesül belőle, aki nincs a társulásban, de a faluban la­kik. Alig van a községben olyan család, ahonnan ne járnának el dolgozni Pestre, vagy még többen a borsodi iparvidékre. Akik otthon dol­goznak, azoknak a tsz is biz­tosítja a megélhetést. Sza- bolcsot nem lehet a szegény községek közé sorolni. A la­kosság legnagyobb része egyetért és támogatja a víz­műtársulást. Ez nem közöm, bős a falu jövője szempont­jából. FALUGYŰLÉS REMÉNNYEL Mint mindenütt, itt is vám nak öregek, munkaképtele­nek, akik tsz-járadékot kap­nak. Az ő családjukban is van kereső, akiknek nem túl megerőltetés egy év alatt 400 forintot kifizetni. Van azonban olyan is — kevés — aki tényleg csak a háztájiból és a 260 forint járadékból éL Amikor a társulat megala­kult, a taggyűlésen olyan határozatot hozt.ak, hogy akik arra rászorulnak, mérséke­lik az egy évre jutó rész ösz- szegét: vagy úgy, hogy a 10 évet 15 évre hosszabbítják, vagy a társulat elenged bi­zonyos összeget. A termelő- szövetkezet is találhat rá módot, hogy öreg tagjait tá­mogassa és segítsen azokon, akiknek tényleg probléma a 400 forint befizetése. Március 31-én kerül sor újabb falugyűlésre Szabolcs­ban. Érdemes áldozatot hozni a falu jövője érdekében, még uk kor is, ha most nehéznek tűnik a pénz befizetése egye­seknél, A taggyűlés pedig remélhetőleg olyan határoza­tot hoz. hogy minden tárnom gatást megad az arra -ászm rulóknak. Balogh József Szabó Sándor párttitkár Bosszú út HB9. március 18. Luxusáé a törpe vízmű?

Next

/
Thumbnails
Contents