Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
4 oMa (CFT FT MA<5VAnO*S7Ä« fMS. március 18 ALMA A FA ALATT... Hogyan lesz tízforintos gyümölcs a harmadosztályú áruból? Nyomozás az aimaltcreskedelem útvesztőiben Minap — így kezdődött — valaki felháborodottan mutatta azt a néhány fonnyadt kis méretű almácskát, amit a nyíregyházi Csemege Áruházban vásárolt, kilónként tíz forintos áron. Szabad ár! A takarékpénztári palota „patinás” Csemege Áruházában szemügyre vettük az almát. Nem volt egyedül. Az említett fonnyadt kis vakarcsok (kilója tíz forintért) mellett mosolygós közel exportminőségű másik fajta, kilónként tizenkettőért. Amíg a szebbikből tart, a két forint különbségért kevesen veszik a rosszabbikat. De a szép alma rohamosan fogy. Hamarosan — eszi, nem eszi alapon — a kicsikre is rákényszerül a vevő, Már rak is belőle két kilót a cekkerébe egy takarékos háziasszony. Az alkalmazottak Madai Géza boltvezetőhöz utasítanak. Almaügyben csak ő az illetékes. Kérdéseimre elmondja, hogy a szebbiket egy nyíregyházi őstermelőtől vette. kilónként 8,20-as áron. (Az is külön téma volna, hogyan tudta az őstermelő ilyen szélien megőrizni márciusig a gyümölcsöt?) A fonnyadtabbat pedig a Mezőgazdasági Értékesítő Központtól. Tudomása szerint ez az áru a nyíregyházi nagy almatárolóból való. Ami az árakat illeti, az almának nincs szabályozva az óra. Tájékoztatásul közli, hogy hasonló áru a nyíregyházi piacon 12 forintért talál gazdájára, tud olyan budapesti elárusítóhelyről, ahol 17 forint az ára és Debrecenbe minden mennyiségben elszállíthatná 14 forintért, de nem akarja megfosztani vevőit attól. hogy az áruházban almát is kapjanak. A számlát szeretnénk látni. Megmutatják. A MÉK adta n? almát, — a fonnyadtat — pár napja, 457 kilót; a számla blokszáma 5527. A kifosztott almatároló Az almatárolóban ugyanez a helyzet, mint a boltban: csak a főnökhöz lehet felvilágosításért fordulni, az alma az ő „asztala”. Peimli Lászlóval aztán leülünk az irodájában. A beosztottak keresik a számlát Előveszi a bizonylatokat és bebizonyítja, hogy már február elsején nem volt ilyen minőségű almája. A Csemege Áruház tízforintos almája legjobb esetben B. III-as. Az almatárolóba az őszj szüret idején berakott 1358 vagon almából már januárban elment 1267 vagon. Az akkor megmaradt 91 vagon fele is elfogyott. Már csak 45 vagonnal gazdálkodnak, kis tételekben, a lakosság ellátása érdekében. Kevés. A legrosszabb is egy A-s, vagyis exportminőségű. A szakember azt is elmondja, hogy persze a hűtött almához nem mindig ért a kereskedelem. Azt ugyani* csak egy hétig lehet raktáron tartani. A második héten valósággal mumiftkálódik Ammnviben az áru tőle való és fonnyadt, könnyen lehet hogy túl sokáig tartottá ra! ‘áron. Még így is elképzelhetetlen, hogy így összement. A tízforintos árat — ha az alma tőle való exportminőségű — nem tartja túlzott nak, mert ők 8,20-ért számlázzák, a különbözet romló árunál tisztességes keresk •- delmt haszon Ók 5,80-at ad tak érte a termelőnek. A h lyt szabolcsi felvásári" 4.10 es ai’ogf''" az e’mói* al ira*-'-"’- "‘nn k-’r?®’ eted m val’ o* oAóf'. - olt Szabolcs ar-" nyárt. Cs;!-' egy baj van: a Cse m0"” Áruház fonnyad* almája hem a hűtőtárolóból való. Az alkalmazottak jelentik, hogy ilyen számlát itt nem állítottak ki. Problémák sűrűjében Hosszú kutatásba tellett, amíg a Szabolcs-Szatmár megyei Értékesítési Központ bonyolult üzletrertdszel-ében megtaláltam a számlát kiállító részleget. A MÉK Móricz Zsigmond utcai raktárában írták a 457 kilós szállítmányról az 5527-es számlát. A forint- összeg: 2742, Vagyis a Csemege Áruháznak — jól sejtettük — kegyelemből belföldi harmadik osztályúnak minősíthető áruért az előírt 6,60-as árat számította fel, és abból is 60 fillér kedvezményt adott. Egyszóval: a Csemege hat forintért vásárolta, amit tízért adott Nem törvénysértés. Szabad az almaár. Az árrés azonban tagadhatatlanul 66 százalékos. (Hat forintra négy) A tisztviselőnők, akik — nem tudva, nem lesz a bírálat cégük ellen — tartózkodóan segítettek a számla kutatásában, egyszeriben lelkes háziasszonyokká válnak amikor az árkülönbözetről esik szó. Elmondják, hogy mákon, más árun is ilyen nagy „árrést” ér el a kiskereskedelem, ők csak tudják, hiszen ők számlázzák a nagykereskedelmi árat, de az ő pénztárcájukat is bolti ár nyomja. A METESZ-raktár — így hívják a várost zöldséggel —, gyümölccsel ellátó raktárt egy régi elavult rövidítés továbblépéseként — néhány irányító vezetője arra hívta fel a figyelmemet, hogy nézzem meg a MÉK saját bolthálózatát. ott ilyesmit, nem találok. Nem B. III-as, hanem igazi exportminőségű almát kaphatok 9 forintért. Ha valaki spekulálni akarna, ezt vásárolná fel nagy tételekben és öt forintos haszonnal tovább adhatná. Éppen azért — mondották — megtiltották a nagy, több tízkllós tételekben való vásárlást. Pusztán kíváncsiságból, nyitottam be tehát a Széchenyi utca elején lévő valóban nagyon szép zöldség-gyümölcs mintaboltba. És ez a látogatás volt a legmegdöbbentőbb az egész minőségi őrjáraton. Mert valóban láttam az üvegkalitkában nagyon szép almát — kilenc forintért — elől, az elülső üvegnél, gondosan kirakva. Valósággal belenevet a vevő arcába. Mögötte viszont kis vakarcsok. És a vásárlóknak, amikor vesznek, — figyelve arcukat, szemüket, — a tűrés határáig raknak az elől kirakott szép almához a mögötte lévő kis töpörtyükből. Hajszálra olyanok, mint a Csemege Áruház B. III-as, tíz forintos gyümölcse. Mondom; tűri ezt a vevő? Az eladók mondják: még örülnek is, mert nemrég még a kis töpörtyű is 9 forint volt A legmegdöbbentőbb az, hogy hátul, a pult mögötti rekeszekben „díszítetlen töpörtyű” áll, — had nevezzem már így ezt a kicsi, szerény kis almaféleséget. És annak az ára 6,60. összefoglalva: vegyes öröm, hogy Szabolcs Aranya olyan értékes lett, már spekulálni is lehet vele. Viszont túlzásnak tartom, hogy a legfontosabb élelmiszerek termelője, Szabolcs, kifosztja magát. Még almából is. Itt, szinte a fák alatt. Gesztelyi Nagy Zoltán „Repülő csészealj” műanyag tányérból Mit kezd az ember egy tenyérnyi színes pvc-darabká- val? Nem sokat. Leginkább eldobjuk. Pedig, ha egyenlőtlen oldalú háromszöget, vagy más modern formát vágunk belőle és a villanykapcsoló alá fogatjuk, már nem haszontalan hulladék többé, hanem praktikus falvédő, sőt dísz Néhány négyzetcentimé- ternyi sárgaréz lemez sem érték, de ha egy sematikus állatfigurát ollózunk ki belőle, s azt egy kartonra ragasztjuk, már kedves dísze a gyermekszobának Két összefordi- tott műanyag tányér kis égővel belül megvilágítva az már „repülő csészealj”, a színesre festett dunsztos üveg lehet modem váza, és egy elhullaj- tott ózaggancs meg egy vashuzal kombinációjából születhet ötletes gyertyatartó. Meglátni, megtalálni az anyagban a formát, ez Horváth János titka. Nyugodtan elárulhatja, legtöbben úgysem tudják utánozni, követni. Nem tudjuk, mert nem maradt meg bennünk a gyermekkor fogékonysága, képzelő ereje, mikor az eget nézve csodálatos mesevilág tárult elénk a go- molygó felhőből, vagy tűzrakáskor látni véltük a sárkányok és lidércek táncát, amint villóztak a fények és „sírt” a nedves akác... Felnőttünk és nincsenek játékaink, meg legtöbben nem is örököltünk olyan varázslatos kézügyességet, mint Horváth János. Segít a bűnügyi labor Bravúros nyomozás egy halálos baleset ügyében Az úttesten halva találtak egy idős férfit február 27-én este fél hét után néhány perccel Győrtelek községben. A bejelentés azt is rögzítette: egy személygépkocsi okozta a balesetet, de vezetője megállás nélkül tovább hajtott A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya látott munkához. A baleset helyére erkező rendőri bizottság csak vonszolásra utaló nyomokat talált. A gépjárműre vonatkozóan azonban sem zománc, sem üvegcserép, sem más nyomot nem találtak a helyszínen. Később, a tanúkihallgatás közben egy motorkerékpáros elmondta, hogy míg Csenger- ből Mátészalka felé haladt, Győrtelek közelében csak egy személykocsi előzte meg, de a halottat ő már az úton találta. Annyi felvilágosítást tudott adni, hogy az őt megelőző gépkocsi egy szürke színű Trabant vagy Warszawa volt. Egy másik tanú — aki nagy döccenésre figyelt fel — már csak a tovahajtó személykocsit látta. Mindösz- sze annyit tudott állítani, hogy szürke színű autót látott. Közben megállapították, hogy az elhunyt Csigái József, és ittasan az úttesten feküdt, a gépkocsi úgy hajtott rajta keresztül. Ilyen következtetésre jutottak abból is, hogy csupán vonszolási -nyomokat találtak. A rendőrség széles körű vizsgálatba kezdett a tettes felkutatására. Két szálon indult a nyomozás: kik járhattak az illető körzetben személygépkocsival Másrészt hozzáláttak a csengeri, má tészr’kai és fehérgyarmati járás valamennyi sze mélyglpk" '«(iának ellenőr- íséhez. Mindezek melleti -'apvető volt a feltételezés: nincs olyan baleset, amely után ne maradna több- kevesebb nyom az úttesten, az áldozaton és a balesetet "'•nzó gépjárművön. Előbb a három járás gépkocsijainak ellenőrzésével végeztek. A nagy gondosságot és körültekintést igénylő munka alapjául megállapították: egyetlen gépkocsin sem találtak balesetre utaló jeleket Azt is megállapították, a három járás egyik gépkocsija sem járt a baleset helyén ugyanabban az időben. Közben azt is ellenőrizték, kik és milyen gépkocsival jártak az adott időszakban a Csenger—Mátészalka útvonalon. Ez a feladat még nagyobb gondosságot és sokrétűbb munkát igényelt mint a három járás gépkocsijainak ellenőrzése. Ennek során a rendőrség tudomására jutott hogy a Csengeri Állami Gazdaságban két férfi járt személygépkocsival. Mindketten Miskolcról jöttek, s különböző hivatalos ügyeket intéztek. További felvilágosítás során kiderült: Csecskedi Lajos Miskolc, Tass vezér út 8. szám alatti és P. L. mezőkövesdi lakos járt a gazdaságbein. Az adatok birtokában — a bejelentéstől számított 72 órán belül — a rendőrség illetékesei Miskolcra utaztak, ahol ellenőrizték az információkat, s újabbakat szereztek. Megállapították, hogy Csecskedi Lajos saját kocsijával járt Csengerben. Gépkocsija szürke színű Trabant. Már az első helyszíni vizsgádat is arra vallott, hogy ezzel a gépkocsival történt a baleset. Horpadások, elhajlások voltak, amelyek az első látásra balesetre utaltak. A részletes vizsgálat során a Trabant alvázán hajszálcsomókat és vérnyomokat találtak. A hajszálcsomókat a bűnügyi laboratóriumba vitték, ahol megállapították: emberi hajszálak, és azonosak az elhunyt Csigái József hajszálaival. Kimutatták azt is, hogy a vérnyomok is embertől származnak. Ezek után a rendőrség illetékesei a szemtanúkkal felismertették a gépkocsit és annak vezetőjét. A tanúk egymástól függetlenül több gépkocsivezető közül Csecskedit és Trabantját jelölték meg a baleset feltételezhető tettesének. Csecskedi Lajos mindezek alapján részben elismerte tettességét. Tudta, hogy baleset történt, ennek ellenére nem állt meg és nem győződött meg arról, mi is történt valójában. A rendőrség nagy munkával lépésről-lépésre haladt előre, kutatta fel a lelki- ismeretlen gépkocsivezetőt, aki balesetet okozott, s áldozatát cserben hagyva tovább hajtott a helyszínről. A fele- lősségrevonás elől nem menekülhet meg. A megszerzett terhelő bizonyítékok alapján a rendőrség illetékes szervei Csecskedi Lajost őrizetbe vették, s most előzetes letartóztatásban várja ügyének további vizsgálatát Marik Sándor Születési helye: Napkor, életkora 40 év, szakmája géplakatos, foglalkozása: szakoktató, munkahelye: Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat. A címét nem árulom el, mert bizonyára sokan bekopognának hozzá, megnézni a lakást, melyet tíz év munkájával — néhány bútordarabot kivéve — saját maga, illetve m felesége készítette használati és dísztárgyakkal rendezett be. Mikor kezdődött fúró, faragó, vagy ha úgy tetszik alkotó szenvedélye? Mikor előszűr bicska került a kezébe. Nagyon kicsi lehetett még, de annyira már nem, hogy ne vegye észre a kiskertben nyíló tulipán szép kehely formáját, ne örüljön annak, hogyan vágtat a csikó... Mindezt már fába vésni nem is olyan nehéz, nem egy falusi ember csinálja, ha van ideje — a pásztorok meg különösen. Aztán, hogy szakmát tanult, már nemcsak a fa engedelmeskedett neki, hanem a Szívósabb, keményebb vas is. Azóta pedig már kitapasztalta az üveg, a műanyagok, sőt a textilfélék számos tulajdonságát is. Nos ez még nem éppen csodálatra méltó, hiszen számos kitűnő szakember dolgozik közöttünk, aki mindezt tudja. Horváth János egyben különbözik tőlük: az 6 kezében életre kel, beszédessé válik az anyag .. A munkahelyén persze korán felfedezték ezt a tulajElek Emil felvéteía donságát, s készített biztosan pár száz virágállványt, meg egyéb dísztárgyat, sőt, ha küL döttségek, vendégek jöttek, mindig Horváth Jánosra várt az ötletes — és a vállalat jeb legét szimbolizáló — ajándéktárgy kimunkálása is. Készített címereket, emlékművek kicsinyített mását és . néha egy-egy fantázia tárgyat is, csak azért, hogy megmutassa, mi rejlik egyik vagy másik anyagban. Az igazi területe azonban — úgy érzem — mégis a lakáskultúra lenne. Otthonának nincs egy talpalatnyi hely« sem, ahol ne látnánk a keze munkáját. S ez a lakás mégsem zsúfolt. Ha kicsit szétnéz az ember, sok mindent irigyel. A láncon függő könyvespolcot, egy-egy világító testet, gyertyatartót, vagy az „antik’' színházi maszkot. Természetesen nincs két egyforma darab, és mindegyiknek története van. Mert nem egyik napról a másikra születnek ezek a tárgyak. Sok minden történik addig, míg kezébe veszi az ember a szerszámokat... Sokféle kedvtelés van, ahogy ma mondjuk: hobby. Egy évtized alatt azonban nemes szenvedély válhat az egykori szórakozásból. Mit kíván ilyenkor az ember? Szeretné magát megmutatni, hogy lássák, bírálják, vitassák. Érthető. (gyarmati) Gyermekgondozási segély 3500 szabolcsi nőnek Tudnivalók az igénybevétel új lehetőségeiről A megyei tanács vb munkaügyi osztálya felmérést végzett a gyermekgondozási segély eddigi tapasztalatairól és meghatározta a segély ki- terjesztésével kapcsolatos tennivalókat. A felmérés szerint januárban 3500 nő vette igénybe a szülési segélyt, elsősorban a kis fizetésű fizikai és adminisztratív dolgozók A magasabb fizetésű nők közül Idő közben mintegy négyszáz mondta le a gyermekgondozási segélyt és állt munkába. A kormány a gyermekgon dozási segély bevezetésekor a tizenkét hónap munkaviszonnyal rendelkező, napi teljes munkaidőben dolgozó nők segítését tűzte ki célul. A tapasztalatok alapján azonban a segélyezés kibővítését célzó kérelmek egy része most már teljesíthető. Ezért a segélyrendszert 30 hónapról 36 hónapra emelték fel és a szülést megelőző másfél évben 12 hónapos munkaviszony igazolása szükséges. Különös jelentőségű ez az idényjellegű üzemekben — konzervgyár, dohánygyár, almatároló —, ahol nehéz volt megszerezni a 12 hónapos folyamatos munkaviszonyt A munkaügyi szervek törekszenek arra, hogy a rendelet minél szélesebb körben elterjedjen és különösen a fiatalabb korosztályú nők igénybe vehessék az újabb lehetőségeket. Helyes, ha már most tájékoztatják a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodó nőket, hogy fél évvel meghosszabbíthatják a segélyezési időt: ezt igénybe kívánják-e venni, vagy az idő lejárta előtt visz- szatérnek a munkahelyükre. Ha az anyák élnek a féléves meghosszabbítással az illetékes vállalatot, vagy SZTK- hivatalt időben értesíteni kell. Azoknak a szülő anyáknak, akik a korábbi rendelkezés szerint nem kaphattak segélyt, az igényüket felül kell vizsgálni és ha az új rendelkezés szerint jogos, akkor április 1-től meg kell kezdeni számukra a gyermekgondozási segély folyósítását. (M Szép szenvedély — munka után
