Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

4. oMa! KELET MÄGTARORREA© Í909. február fl. Elkötelezett egyetemisták Különösen Szabolcsban ke- Tép a jó szakember. Persze itt vannak az ösztöndíjasok. A holnap szakemberei. „Két élő dolog — válaszolta rá az egyik személyzetis —, amo­lyan zsákbamacska”. És ép­pen ezért nem nagyon kí- nálgatják tálcán a szerződé­seket. Hogy miért — szerin­tük — két oka van. ..Ugyan minek?” — mondta egy vállalatvezető, amikor azt kérdeztem, miért nincs üzemének legalább egyetlen ösztöndíjasa. Pedig kell ne­kik is a szakember. „Ha majd kell. meghirdetjük az állást. Maid csak jelentkezik rá va­laki.” És ha nem? És ha olyan Jelentkezik, akinek kikötései is vannak? „... több fizetést, egv-két nappal több szabad­ságot és természetesen la­kást...” Nyíregyházán az. év elején egy új üzem indult. Főmér­nöke tősgyökeres pesti. Sa­ját kérésére jött ide, s szán­dékában áll itt letelepedni, ö mondta: „Vajon melyik­nek van több értelme, kiug- rani a szürkeségből Pesten 10 ezer szakember közül, vagy itt a Nyírségben újat alkotni a semmiből?” Ellenpélda is akad. A kon­zervgyárból nemrégen öt volt ösztöndíjas szakember ment el. Ki a fővárosba, ki máshova. Egyikük ezzel in­dokolt: „... nem kaptam la­kást. Pedig megígérték, ami­kor szerződést kötöttem.” Elment. Inkább vállalta az ösztöndíj visszafizetését. Ki húzta a rövidebbet? A gyár be Is vallja, ő. Fizetett, ne­velt és ráfizetett. Még akkor is, ha az ösztöndíjpénzt visz- szakapja. Mert egy szakem­berrel ismét kevesebb lett. Még ez lenne a kisebbik baj, mondják mások. A nagy vállalatok megyében működő gyáregységei túlsá­gosán erősen kapaszkodnak a „gyám”, az anyavállalat szok­nyájába. És ez a nagyobbik rossz. Mert a nagyvállalat még most küld szakembere­ket. De mi lesz. ha hirtelen megvonja a vállát? Elég nagy már a gyáregység, gondoskod­jatok ti szakembereitekről — háríthatják majd el a terhet. Jó lenne jobban körülnézni egyetemeinken. A statisztiká­ból is kitűnik, éppen elég sza­bolcsi diák tanul. S ők igazán nem kopogtathatnak be min­den gyár ajtaján: „Nincs vé­letlenül szükség egy szakem­berre, mondjuk öt év múlva? Elkötelezném magam!” Horváth S. János A Kemecsei Állami Gazdaság dombrádi üzemegységé­ben Pénzes Ferenc brigádvezető naponta ellenőrzi a „kis meteorológiai” állomáson az időjárást amit a növényter­mesztésben hasznosítanak. Elek Emil felvétele E/késxütt a TIT nyári egyetemeinek programja 7öbb ezer külföldi vendéget várnak Még javában tart a tél, de a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tíz nyári egyetemének előkészítő mun­kálatai már befejezéshez kö­zelednek. Az eddig befutott jelentkezések alapján várha­tóan ismét több ezer külföldi vendége lesz az évről évre népszerűbbé váló nyári egye­temeknek. Már összeállitott programjaik alapján megál­lapíthatjuk: a rendező szer­vek továbbra is alapelvnek tekintik, hogy a hazai és a külföldi résztvevők minél jobban megismerhessék Ma­gyarország egy-egy fontos tájegységét, annak történel­mét, kultúráját, természeti szépségeit. A minél eredmé­nyesebb ismerkedés érde­kében a résztvevők úgy­nevezett intenzív tanfo­lyamok keretében — kü­lön erre a célra kiadott ma­gyar nyelvkönyv segítségével magyarul is tanulnak majd. A Duna-kanyar Művésze­ti Nyári Egyetem (Eszter­gom) idei kéthetes program­ját is a magyarországi ének­és zenei nevelés ismertetésé­nek szenteli: a gyakorlati oktatás Kodály világhírű me­todikája alapján történik majd. A gyulai Nyári Eszperantó Egyetem több érdekes kirán­dulással s a gyulai Várszín­ház előadásaival is vonzza az érdeklődőket. A miskolci Borsodi Nyári Egyetem hallgatóit a Bükk szépségein kívül az Aggteleki Cseppkőbarlangban rende­zendő koncert várja és ki­rándulást szerveznek — töb­bek közt — Sárospatakra, Tokajba. Egerbe, a Matyó- földre. A Soproni Nyári Egyetem előadásaira a soproni ünnepi hetek idején kerül sor, így a kulturális program rend­kívül változatos lesz. A pécsi program — a Né­pek Barátsága Nyári Egye­temen — nagy gondot fordít Baranya megye néprajzi ar­culatának bemutatására: en­nek érdekében sok érdeke* kirándulást vezetnek majd. A Veszprémi Balatoni Nyári Egyetem és a Keszthe­lyi Georgikon Nyári Egye­temen ugyancsak gazdag té­ma várja a Dunántúl és a Balaton barátait. A veszpré­mi hallgatók ellátogatnak a herendi porcelángyárba, a Beszélgetés Nyíregyházán Antal Imrével Búcsú a Hallú fiúktól — Koncertkörút előtt Kitérők után vissza a pódiumra Antal Imre zongoramű­vésszel nyíregyházi hang­versenye után ültem le be­szélgetni. A zongoraművész- ezel — hangsúlyozom, hi­szen a közvélemény sajnos nem elsősorban mint kiváló, Európa-szerte becsült muzsi­kust ismeri. — Pedig én mindig zongo­raművésznek vallottam és vallom magam. Kirándulá­saim más területekre, a Hal­lóba vagy a Bors című film­sorozatba csak időlegesek voltak, és sóira nem jelentet­ték se a célt, se az igazi hi­vatást Nem tagadom, szíve­sen vezettem a Hallót, szíve­sen filmeztem, de egy kicsit mindig úgy éreztem: hűtlen- ked'ek. Az én életem a mu­zsika, és igazán csak akkor érzem magam felszabadult­nak, ha a zongora mellé ülök. — Múlt időben beszél a Ián jogos is, hogy nincs folytatás. Szép indulás után egy kicsit elcsúszott a Halló. Az ország fiataljainak szán­tuk, mindenkinek, és mégis, a végén úgy tűnt mintha a budapesti gimnazistáknak szerkesztenék. Pedig mennyi jó ötlet kínálkozott volna! A fiatalok levelei ontották a javaslatokat, sorra kínálták a programterveket. Ezek elve­téltek és így a Hallónak szükségszerűen be kellett fe­jeződnie. — Mi lesz helyette? — A Halló helyett nem tudom, hogy terveznének va­lamit. Lesz egy ifjúsági mű­sor, a 10—14 éveseknek. Ezt Gáívölgyi János'vezeti, a Ki mit tud győztes parodistája. — így aztán több ideje ma­rad az igazi szerelemre, a muzsikára. — Igen. örülök is ennek. megyében is turnéztam, nem­rég Tolna megye községeiben játszottam iskolásoknak A legnagyobb örömöm, ha fia­tal közönségemnek igazi mű­vészi muzsikát játszhatok, ha a klasszikusokon át ju­tok el a szívükhöz. És hadd tegyem gyorsan hozzá: a nyíregyházi hangverseny után különösen kellemesen érzem magam. Fiatalok kerestek fel, és autogramot kértek És kérdeztek. Nem a Halle Antal Imréjét, nem a Bor tanárját faggatták, hanem Antal Imrét, aki koncerte­zett Ez esett a legjobban. Szeretnék az lenni, ami va­lójában vagyok Muzsikus, a szép tolmácsa. Bärget Lajos Négyszáz képeslap a a*égi Nyíregyházáról Igen értékes gyűjteményt adományozott szülővárosa in­tézményének a Nyíregyházi Jósa András Múzeumnak dr. Petrikovics László orvos, mű­gyűjtő, szerencsi lakos. Ezek között található a nyíregy­háza cigáhyzenészek társlá­dája, amely a maga nemé­ben egyedülálló az ország­ban. A múlt század közepé­ből való, vaspántos zárral látták el, s a céhládák sze­repét töltötte be. Nyíregyhá­zára került Esze Tamás pla­kettje, Valkó László szob­rászművész alkotása. Dr. Petrikovics László 74 éves korára csaknem 500 000 darab képes levelezőlapot gyűjtött össze, s ebből 450 darabot adott át a nyíregy­házi múzeumnak, ötven da­rab a megye községeiről, 400 darab a régi Nyíregyházáról készült A század elejéből, vagy első évtizedeiből szár­mám képeslapoknak ma már helytörténeti értékük van, mert azóta úgy megváltozott a város arculata, hogy a kö­zépkorú emberek sem emlé­keznek a régire. Kevesen emlékeznek már a város el­ső vasútállomásáról, vagy ar­ra az időre, amikor a mai Beloiannisz téren Bessenyei szobra állt, a Kossuth téren még egyetlen fa, de a ICos- suth-szobor sem volt meg, a sóstói Krúdy-szálló mellett villamos közlekedett A jö­vő mindig foglalkoztatja az emberiséget Hogy ez 1908- ban is így volt bizonyítja egy képeslap. A Rákóczi ut­ca elejét és a mai Beloian­nisz teret ábrázolja, s „Nyír­egyháza a jövőben” feliratot viseli. A régi nyíregyházi képeslapok csaknem mind­egyikén látható taligáson kí­vül ott van a villamos, a mo­torkerékpár, amint éppen el­üt egy embert az autó, a magas vasút, a szárny nélküli repülőgép, többféle léggömb is. Az értékes gyűjteményt egy alkalmas időben kiállí­táson mutatják majd be a város közönségének. (h. I.) Az alkoholisták lélektana Hallóról. Ez véletlen volt?-í- Nem. A Halló véget ért. Igaz, az utolsó adás során elfelejtettünk elbúcsúzni ked­ves fiatal nézőinktől, ennek ellenére nincs tovább. Négy év után megszűnt ez a fia­taloknak szánt műsor, és ta­A közelmúltban Berlinben koncerteztem, most Bulgáriá­ban lesz egy hangverseny- körutam. Eljutok újra abba az országba, ahol a múlt nyáron a VIT-en voltam. Ezenkívül szeretnék itthon is minél többet pódiumra lép­ni. Főleg fiatal közönség előtt A múlt évben itt a Nemes vadak védelme Vastag hótakaró borítja a határt megyénkben is. A nemes vadak ilyenkor még nehezebben juthatnak a szük­séges táplálékhoz, mint a száraz hidegben. Ezért foko­zottabb védelemre szorulnak. A megye 38 vadásztársasága, három állami góizdasága és 2 államerdészete ezekben a napokban fokozottabban gon­doskodik a vadak etetéséről. A szárnyas vadaknak — fo­goly, fácán — cirokmagot, ocsut, kukoricát, a négylábu- aknak — nyúl, őz, szarvas — szálas takarmányt, főként lu­cernát szórnak ki az erdei tisztásokra. Az máris való­színűnek látszik, hogy az idei télen — tartós hideg miatt — a tavalyi mennyiségnek a dup­láját kell felhasználni az ál­latok etetésére. A tartós és esetenként kemény hideget a vadak eddig jól bírták. Sem betegségről, sem pusztulás­ról nem érkezett jelentés. Sőt, a hideg ellenére az őzbak agancsának felrakása szép­nek mutatkozik. Kedvez viszont a havas idő a duvad irtásának. Ezt ki is használják. A ragadozóknak mérgezett húsdarabokat he­lyeznek el. Tekintve, hogy másfajta élelemhez nem na­gyon jutnak, kénytelenek megenni, s nagy számban pusztulnak el tőle. Tanulmány az ördögi hatalom leigázottjairól Az alkoholizmus világje­lenség. Bár nemzetközi szin­ten is széles társadalmi har­cot vívnak ellene, visszaszo­rítása igen nehéz. A harc módszereinek kiválasztásá­hoz először az okokat. kell alaposabban .feltárni. Ez mindenekelőtt orvosi, pszi­chológiai feladat Erre vállal­kozott legújabban két angol szakírp. Ismertek az úgynevezett „szociális” ivók, akik társa­ságban bizonyos alkalmak­kor mérsékelten isznak és esetleg enyhén spicces álla­potba is kerülnek. A második lépés a gyakori ivók cso­portja: még nem alkoholis­ták ugyan, de már az állan­dó ivás kóros egészségügyi következményei jelentkeznek a szervezetükben. Ez a típus már orvosi segítségre szorul­na, csak ritkán ismerik fel szükségességét Tulajdonkép­pen ez az a pont, ahol még viszonylag könnyű lenne megállni, ha itt kapna az ivásra hajlamos ember tár­sadalmi segítséget. Innen már nincs messze az alkoholista szakasz. Az ita­lozók függő viszonyba ke­rülnek a szesszel. Képtele­nek önerőből lemondani _ az italozásról. Az azonnali el­vonókúrák még mindig se­gíthetnének rajtuk. S az utolsó állomás: a krónikus alkoholizmus, Ez már klini­kai eset. amikor a szervezet­ben súlyos testi és szellem; károsodás történt. Kik isznak leginkább és miért? Egyes emberek felnőnek, mégsem érik el a felnőtt kor­nak megfelelő érzelmi érett­séget: éretlen személyiség- típusok maradnak. Sokszor éppen a tehetségesek ilyenek, de nem képesek semmit megvalósítani akaratgyenge­ség miatt: ezért az álmodo­zásban élnek és gyakran az alkohol segítségéhez nyúlnak. A másik típus: az önmagát kényeztető személyiség. Egész életében nem képes önálló­sulni, különösebben kifej­lődhet nála a gyengédség, szereteti gény egészen a bete­ges érzékenységig. Egész éle­tükben könnyű élvezetre vágynak, azt hiszik, ezt ta­lálják meg az italban. Álta­lában a gyerekkorukban agyonkényeztetettek jutnak ide. Érdekes típus az önmagát büntető személyiség. Érzelmi életük mélyén lefojtva jelen­tős agresszivitás rejtőzik. Ál­talában a szigorú nevelés következménye ez. Nem volt lehetőségük gyerekkorukban kiélni mágukat. Bűntudata; éreznek, állandóan félnek, hogy rosszat cselekszenek. Ezért isznak Az újkor érde­kes személyiségtípusa a stresz alatt állók csoportja. Érzelmileg rendkívül túlter­heltek, állandó feszültségben élnek. Problémáikat — úgy érzik — képtelenek megolda­ni. Állandó szorongásos hely­zetükből menekülnek az al­koholba, szinte gyógyszer­ként űzik az ivást. A gyakori és mérsékelt alkoholista naponta iszik, de az elfogyasztott szeszmennyi­ségen általában képes ural­kodni, magyarán: nem ré- szegedik le. Ide tartozik a magányos ivók nagy része, vagy akik csak a társaság kedvéért isznak. Érdekes a keszthelyiek pedig a világhí­rű hévízi fürdőbe is. Jellem­ző az érdeklődésre, hogy a keszthelyi nyári egyetem minden helye foglalt már. A Debreceni Nyári Egye­tem résztvevői — magyar nyelvtudásuktól függően — három csoportban vehetnek részt az előadásokon. A Szegedi Nyári Egyetem ez alkalommal korunk ifjúsá­gi problémáival foglalkozik, neves hazai és külföldi peda­gógusok, szakemberek elő­adásaiban. A hallgatók ott lesznek természetesen a Sze­gedi Szabadtéri Játékok elő­adásain is. A Szombathelyi Savart* Nyári Egyetem elsősorban a római kori emlékekkel is­merteti meg résztvevőit, de sor kerül őrségi, jaki, kőszegi, balatoni kirándulásokra is. A júliusban és augusztus­ban megrendezendő nyári egyetemek tehát az idén is jó propagálói lesznek kultú­ránknak, idegenforgalmi ne­vezetességeinknek, szocialis­ta házánknak. m.y „ritkán ivó”, aki ha egyszer elkezd inni, addig iszik, amíg pénzét, vap: öntudatát el nem veszíti. Gyakran rászok­nak az ivásra azok, akik va­lamilyen idegrendszeri meg­betegedésben szenvednek. Ez a neurotikus alkoholista. Al­koholizmusa a betegség kö­vetkezménye és nem fordítva. Az ital azonban nem javítja, hanem rontja betegségét ki­váltó állapotát. Érdekes az úgynevezett szakaszos ivási szokás: olykor hónapokon ke­resztül nem isznak az ide tartozók, majd hirtelen több napon át minden ok nélkül öntik magukba a szeszt, a következményekkel egyálta­lán nem törődve. Aztán ahogy kezdték, hirtelen ab­ba is hagyják az ivást. A vizsgálatok az alkoho­lizmusnak sok eddig ismeret­len okát tárták fel. A leg­fontosabb azonban; megálla­pították, hogy az alkoholiz­mus betegség. Gyógyításánál nagyobb jelentőséget tulajdo­nítanak a gyógyszeres eljá­rásoknál a pszichioterápiá- nak (lélektani kezelésnek). Leszögezik a szerzők, hogy az alkoholizmus ellen kevés csak orvosi, vagy admi­nisztratív eszközökkel küzde­ni: a társadalom segítsége a döntő.

Next

/
Thumbnails
Contents