Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-12 / 35. szám

IW9. 18. iCBLST-WrAOTAWOItWÄd» 8 oWWT Kettős feladat — kedvező mérleg Bírák — diploma nélkül Fájóbb a pénzbüntetésnél Társadalmi Itélkexés építkezéseken Az eltelt három év, s benne az utóbbi 12 hónap tapaszta­latai azt bízó: yítják, hogy a kettős feladat, amelyet az MSZMP IX. kongresszusának határozata a következőkben fogalmazott meg: „Gazdasági feladataink a következő idő­szakban alapvetően a harma­dik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egy­idejűleg a gazdasági irányí­tás új mechanizmusának ki­dolgozására és bevezetésére irányulnak” — tehát a har­madik ötéves terv időará­nyos célkitűzéseit, a gazda­ságirányítási reform zavarta­lan bevezetését sikerült telje­síteni. Egy év kibontakozó gazdasági tendenciák egyér­telmű megítéléséhez nem elég. Mégis, azt mondhatjuk (és eh­hez a rendelkezésre álló ta­pasztalatok bőségesen elégsé­gesek), hogy a gazdaságirá­nyítás új rendszere életképes, alkalmas eszköznek bizonyult gazdasági célkitűzéseink meg­valósításához, a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. A gazdasági növekedés üte­me a második ötéves tervhez, de a harmadik ötéves terv előirányzataihoz képest is lényegesen meggyorsult Az egy főre jutó nemzeti jövede­lem az utóbbi három évben átlagosan 7 százalékkal emel­kedett, a megelőző ötéves tervidőszak átlagos 4 százalé­kos növekedésével szemben. Az elmúlt három évben megvalósult gyorsabb gazda­sági növekedés tényezői egy­részt visszanyúlnak a harma­dik ötéves terv sikeres előké­szítéséhez, másrészt szorosan kapcsolódnak a kedvező bel­földi és külföldi, főként szo­cialista piaci lehetőségek­hez; különösen hozzájárul­tak a gazdasági fellendülés­hez az új gazdasági mechaniz­mus bevezetését megelőző in­Nyereségrésxesedés a kocsordi U/ Elet 1 sz-ben Február hetedikén tartotta zárszámadó közgyűlését a ko­csordi Uj Élet Termelőszö­vetkezet. Nagy Béla, a tsz el­nöke beszámolt arról, hogy az elmúlt év során eredmé­nyes volt a gazdálkodás. A növénytermesztésben kiemel­kedő átlagterméseket értek el. Őszi búzából 800 holdon 18 mázsa feletti, kukoricából 300 holdon 27 mázsa májusi mor­zsolt, napraforgóból 200 hol­don 10 mázsa volt a termés­átlag, hasonlóan szinte vala­mennyi terménynél az átla­gosnál nagyobb mennyiséget takarítottak be. Kifizetődött az állattenyész­tés is, a tervezett 800 hízott sertés helyett 1100-at, 9000 pecsenyecsírke helyett 16 660- at értékesítettek. A 110 darab fejőstehenet korszerű, új is­tállóban tartják, ahol az ete­téstől a fejésig minden mun­kafolyamat gépesített. A tsz-tagok elégedettek, mert soha ilyen magas nem volt még a tagok jövedelme: 48 forintot fizettek egy mun­kaegységre. Az idén először osztottak nyereségrészesedést, minden megkeresett munka­egységre 1 forint 70 fillért. Is­meretlen volt a fizetett sza­badság is a termelőszövetke­zetben. 1968-ban ezt a ked­vezményt 104 ember élvezte. Kósa Árpád vb elnök Kocsord Közel háro-rmílliós nyereség Szaboicsbákán A szabolcsbákai termelő- szövetkezet is megtartotta, zárszámadó közgyűlését. A két és fél ezer holdas közös tézkedések, a vállalatok fel­készülése az új feladatokra. A pozitív hatások mellett azt sem szabad elhallgatnunk, hogy az előkészítés a gazdasági élet néhány fontos területén az átlagosnál job­ban igénybe vette a népgaz­daság teherbíróképességét. Az előkészítésben fontos szerepet játszó 1967-es évben például jelentősen megnőttek a beru­házások, a készletek, bővült a tőkés import. 1968-ban, tu­datosan törekedve az ország lehetőségeinek racionálisabb kihasználására, a kedvezőbb gazdasági egyensúly megte­remtésére, ezzel a reform be­vezetésének gazdasági meg­alapozására, a gazdasági nö­vekedés üteme mérséklődött. A nemzeti jövedelem gyor­sabb növekedését az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelésnek a tervezettnél nagyobb mértékű fejlődése biztosította Erre utal, hogy amíg az ipar teljes termelésé­nek növekedési üteme az 1961 —1964-es évek szintjén ma­radt, addig hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez ennél nagyobb arányú volt Az ipar leggyorsabban fejlődő ágaza­ta továbbra is a vegyipar ma­radt, amely három év leforgá­sa alatt csaknem 40 százalék­kal növelte termelését Nem sokkal maradt el ettől az épí­tőipar, amely a növekedés ütemét tekintve a második helyre lépett elő. Ugyancsak az átlagosnál gyorsabban nö­vekedett a gépipar termelése. A mezőgazdaság fejlődése is kedvező. Nemcsak bruttó termelése nőtt számottevő mértékben — három év alatt 8—10 százalékkal —, hanem a mezőgazdaság hozzájárulá­sa a nemzeti jövedelemhez is előnyösen változott A koráb­bi tervidőszakkal szemben, amikor a mezőgazdaság nettó területen 240 állandóan dol­gozó termelőszövetkezeti tag küzdött a jobb termésért. Va­lójában küzdelmes esztendő volt, hiszen nyár elején az aszály a borsó és a mákter­mést ugyancsak megcsappan- totta. Viszont annál jobb eredményt értek el burgo­nyából és dohányból. Homo­kos területükön 75 mázsát adott holdanként a burgonya. A műtrágya és a jó növény- ápolás gazdag terméssel fize­tett a kukoricaföldeken is. Így érték el, hogy a 14 milli­ós bevételi tervet 19 millió 267 ezer forintra teljesítették. A tiszta nyereségük kétmillió 800 ezer forint Az egy tagra jutó bruttó jövedelem 727 fo­Fanaszos ügyem vitéz Ra- dák Lajos nyug. huszár ezid., országgyűlési képviselő, mél- tóságos földbirtokos részéről semmivel nem jutott előbbre. Hasztalan nyomtam a kerék­párpedált jó hatvankilomé­ternyi úton. Harminc eszten­deje. Ellenben megismertem Fül. pösdarócot. Azaz inkább csak láttam. Szegényes házait, tö­rődött lakóit. Azóta, főleg a világfordulás óta többször is jártam Daró- con. A korábbiak idézése he­lyett maradjon a legutóbbi. Néhány nap telt azóta. Divatosan öltözött nép gyü­lekezik a jókora terembe. Pa- rolázások, szíves szó, mosoly. A havas tél mitsem zavar. Leülnek és néznek az emel­vényre. Az első két sorban szinte kivétel nélkül idős fér­fiak, nők. Tiszteletsor évek termelése nemhogy növeke­dett volna, hanem évi átlag­ban mintegy 1,7 százalékkal csökkent, az elmúlt három évben mintegy 5 százalékkal növekedett. Az elmúlt három év gazda­sági fejlődésében jelentős sze­repet játszottak a beruházá­sok. Az 1961—1965-ös évek át­lagos 5 százalékos növekedési ütemével szemben a harma­dik ötéves terv első három évében mintegy 35—36 száza­lékkal emelkedett a beruhá­zások összege, ami több, mint a kétszerese az előző öt év átlagos növekedésének és lé­nyegesen magasabb, mint a tervelőirányzat. A beruházá­sok a kereslet oldaláról ked­vező lehetőséget teremtettek az ipari és az építőipari vál­lalatok termelése számára, de- ugyanakkor az egyik, évek óta tartó gazdasági erőfeszíté­sünk középpontjában álló gaz­daságpolitikai problémánk­ban, a felhalmozás hatékony­ságának fokozásában, szerke­zetének javításában nem ér­tünk el kellő eredményt. A külkereskedelmi forgalom összességében lépést tartott a termeléssel. Hároméves gazdasági fej­lődésünknek ez a vázlatos összegezése is arra enged kö­vetkeztetni, hogy a harmadik ötéves tervet több fontos te­rületen túlteljesítettük. Sőt, egyes előirányzatai, mint pél­dául a nemzeti jövedelem nö­vekedése, s ennek eredménye­képpen a fogyasztás és fel­halmozás emelkedése, már az első három évben megvalósul­tak. Mindez azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk a IX. kongresszuson meghatározott irányban fejlődik, hogy helyes gazdaságpolitikánt a gyakor­latban is megvalósul. Dr. Dankov its László rinttal magasabb a tavalyi­nál, azaz 15 ezer 114 forint. Az egy munkanapra eső ke­reset 85 forint. Három évvel ezelőtt a sza­bolcsbákai Búzakalász Ter­melőszövetkezet még a mér­leghiányosok közé tartozott, most pedig a jó szövetkezetek között tartják nyílván. Erről beszélt a zárszámadáson részt vevő Lipők András járási pártbizottsági titkár is. A szövetkezet jó működését mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy erre többen ké­rik felvételüket a Búzakalász Tsz tagjainak sorába. óta — mondják. A közös munkálkodás jövedelméből pénzes borítékot kapnak ilyenkor az öregek. Ajándék­képpen. Csupa fiatal van a „színpa­don”. Mondhatni, fiatal veze­tők faluja. Szabó János elnök referá­tumából meg kell jegyezni három dolgot. „Érdemes volt megint egy esztendőn át jól dolgozni, megvan, sőt túl is a terv...” „A megújult falu min­den harmadik házában tele­vízió.” (De ez már nem is annyira érdekes, jöjjön mie­lőbb a színes!) „A falu más­félszázat el sem érő tagságá­nak csaknem kétmillió forint takarékpénze van...” Szó mint száz: gazdag falu gazdag emberekkel. Megy a nép a pénzosztás helyére, a közös irodába. A tiszavasvári építkezésen a gyár tulajdonát képező ká­belből lopott N. István építő­ipari segédmunkás. A társa­dalmi bíróság a következő ha­tározatot hozza... Döbbenetes csend. A mun­katársak várják az elnök sza­vait. N. István magába ros- kadtan áll, lehajtott főveL A büntetés néhány száz forint. Csak ez lenne? — Nem! — válaszol határozottan Mészá­ros József, a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat szakszerve­zeti bizottságának munkatár­sa. — Hanem, hogy N. Ist­vánnak ott kell állnia barátai, dolgozó társai, az egész mun­kahelyi kollektíva előtt. És meg kell hallgatnia a többie­ket. Akik elítélik. A vállalatnál nem N. Ist­ván esete az egyedüli. Leg­utóbb például a hollóházi por­celángyárnál dolgozó dömpe- resek álltak a társadalmi bí­róság előtt. A vállalat döm­pereit használták fel maszek munkákra: téglát és törmelé­keket szállítottak fusiba. Sz. Miklós, M. László, K. Dénes és O. László — a vállalat fu­varozó üzemének dolgozói — ezen vesztettek rajta. Egyikük éppen a feketefuvar közben borult az árokba. A rendőr­ség kiszállt, s rájött, hogy a dömperesek nem a vállalat dolgaival voltak elfoglalva. Ez a fuvarozás egyébként 1200 forintba került nekik. • Próbáltak tagadni, de a tár­gyaláson bebizonyosodott: sú­lyosan vétettek. Aztán elis­merték. De nem gondolták, hogy ilyen fájó lesz a bünte­tés. És az építésvezető, aki tu­dott a dologról, de hallga­tott, ugyancsak elgondolkoz­hat azon, hogy érdemes volt- e: érzékeny prémiumelvonás­ban részesült Vásárosnaményban az épít­kezéseknél a dömperesek még a markológépet is befogták hogy gyorsabban menjen a maszek homokszállítás. J. Ist­ván és hat társa Fehérgyar­maton fuvaroztak építőanya­got feketén Kisarba. Az engedély nélküli szállí­tások nagyon elszaporodtak. — A megyében mindenütt dolgozunk, sőt megyén kí­vül is. A szétszórt munkahe­lyek ellenőrzése rendkívül ne­héz — ezt mondják a válla­lat központjában. — Persze, nemcsak ilyen ügyek vannak. F. János pél­dául munkatársaitól lopott fényképezőgépet és más érté­keket. Azt mondják: hallot­tam volna, milyen nagy volt munkatársai felháborodása a társadalmi bíróság tárgyalá­sán. És ha a társadalmi tulaj­dont viszik? A válasz: ezt is elítélik. Nemrégen volt egy tárgyalás a nyíregyházi fő­építésvezetőségnél működő társadalmi bíróságon. Válla­lati anyagból és vállalati esz­közökkel csináltak a lakatos­üzemiek maszek kerítést. Az elnök a tárgyaláson megma­gyarázta, hogy ez is a nyere­ség alapja. A vállalati anyag mindenkié, és aki egyéni pénzszerzésre használja fel, Vastagok a borítékok. Ziz- zentik, számolják a bankókat. Meg derülnek. Isznak pálin­kát, sört Köszöntik egymást. Erősödik a hang: Kis lak áll a Holt-Számos mentében... „Itt így a valóságosabb” — mondják az idegennek. Kajus József örül, huszon­nyolcezer forint a zsebében. „Pedig én csak egyszerű nö­vénytermesztő vagyok, kérem. De azért lehetett volna úgy permetezni, hogy több almát adjunk exportra.” Ifjú Huber József kovács szerint a mű­hely dolgozói is megérdemel­nék úgy a dicséretet, mint a traktorosok. Kuritán László nyugodt lelkiismerettel vár­ja a holnapot. Kücső Piroska viszont zsörtölődik, amiért nem tudják alkönyvtár nyit­vatartási idejét, gyakran kell átmenni Géberjénbe, mivel ott lakik a könyvtáros. Lő­rinc Mihályné többet szeret­ne színházba menni a férjé­vel... Nem hiába telt el harminc esztendő. <». b.) végeredményben ugyanúgy a másik zsebéből veszi ki a pénzt, mint a tolvaj F. János. A megye legnagyobb építő­ipari vállalatánál tavaly 13 ügyet tárgyaltak. A 12 társa­dalmi bíróság alaposan előké­szítette a tárgyalásokat. Hogyan kerülnek ide az ügyek? — erre a kérdésre az a válasz, hogy mindig felje­lentés alapján. A vállalati szakszervezeti bizottság tár­gyalja, hogy ezek közül melyi­ket tartja alkalmasnak a tár­sadalmi bíróság elé vinni. Ta­valy minden ügyet alkalmas­nak talált. Most már nagy tekintélye van ezeknek a dip­loma nélküli, de az életet, a helyi körülményeket legjob­ban ismerő, nagy emberi ta­pasztalatokkal rendelkező bí­ráknak. Kitűnik ez a választó, soknál is. Kétévenként a munkahelyi szb-vel együtt választják meg a dolgozók a munkahelyi bíróságok tagja­it. őket leginkább megnézik: nem mindegy kik mondanak munkatársaik felett ítéletet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy társadalmi bírósági el­nöknek és ülnököknek len­ni nem mindig népszerű feladat. A legtöbbször nem az. De már nagyon sokan becsü­lik őket. Az ügyek jó előké­szítéséért — amiben segít az ügyészség és a vállalat jogi osztálya is —, s azért, mert a tárgyalásoknak mindig van pozitív hatása. A társadalmi bíróságok „a- lapdonképpen hatévesek a vállalatnál. De addig csak egy volt, a központban. És emiatt nemigen volt olyan je­lentősége, mint ma. Ha valaki vétett a társadalmi tulajdon vagy az együttélés szabályai ellen egy távoli munkahelyen, az bejött és ismeretlen hall­gatóság előtt felelt a tetteiért. Ma már ott vádolják és ítélik el, ahol dolgozik. És ennek nagyon nagy a nevelő hatása. De vajon élnek-e ezzel a lehetőséggel mindenütt? Vagy eléggé élnek-e vele? Az épí­tőiparban talán leginkább, de még itt sem jól. A tavaly tárgyalt ügyek mindegyikét rendőrségi feljelentés előzte meg. Igaz, szétszórtak a munkahelyek, nem kis prob­lémát okoz az ellenőrzésnél a kettős műszak és a többi. Még­is: ezt a nevelési eszközt jobban kellene támogatni be­lülről. A vállalat fokozottabb belső ellenőrzésével, a dolgo­zók jobb nevelésével. És másutt is. A Szabolcs­ban működő és most újravá­lasztásra kerülő 118 üzemi, vállalati, társadalmi bíróság szocialista emberré válásunk egyik jelentős emelője. Kopka János jogkör, díjazás, pihenőnapok Íz új tsz-tirvény itatása Beszélgetés Spisák András vásárosnaményi járási vb-elnökkel Eltelt az új tsz-törvény el­ső esztendeje. Hatasa, ta­pasztalata immár mérhető. Erről beszélgettünk Spisák Andrással, a Vásárosnamé­nyi Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottsága elnökével. —. Hogyan alakult a gaz­daságokban a tagok és csa­ládtagok munkahelyzete? — Reálisnak látszott a fér­fiak részére évi 150, nők ré­szére 100 tízórás munkanap megállapítása, mint mini­mum. A maximum általában 180, illetve 150 tízórás mun­kanap teljesítésében realizá­lódott. Ám akadt kirívó eset is. Agemzsei Üj Élet Tsz-ben az állattenyésztésben és ál­landó munkahelyen dolgozók részére a teljesítés határát 300 munkanapban állapítot­ták meg. — Általában a kiszélese­dett jogok, a kötelező mun­kateljesítménnyel járó elő­nyök számos, addig a faluból eljárót és családtagot ma­rasztalt, s ösztönzött rend­szeres munkavállalásra a tsz- ben. Járásunk huszonnyolc szövetkezeti gazdaságában pontosan 784 fővel gyarapo­dott a taglétszám. Ezek több­sége fiatal családtag, akiknek így állandósult a keresete. — Bizonyos kételyek vol­tak korábban a szabadság és a pihenőnapokat illetően. — Sajnos, főleg a korábbi mérleghiányos gazdaságok, a gyenge adottságúak nem ren­. delkeztek ennek megfelelő anyagi alappal. A szabadsá­golási problémával nehezen tudtak megbirkózni. Viszont egy sor tsz-ben, mint a nagy­varsányiban, tarpaiban, vá- sárosnaményiban, olcsvaiban, Beregdaróc-Beregsurányban nem okozott gondot. — Mindenütt megoldották a pihenőnapok kiadását. Leggyakoribb módja a he­lyettesítés, s ahol lehetséges, családtaggal. A járadékos öregeknek nem valami fényes megélhetést nyújt a havi 260 forint Hatékonyabb helyi kiegészítésének lehet azon­ban mondani, hogy a leg­több helyen kenyérgabona, szalma, tüzelő, nem egy he­lyen pénzjutalomban része­sítették őket. Mindemellett üdvös lenne, ha még többet törődnének a gazdaságok aa öregek háztáji földjenek, ház körüli értékeinek haszno­sításával és nem ulolsósor- ban épp az ő érdekükben nö­velnék a szociális alapot. — Feltétlen szólni keli ir- ról ;s, hogy a tsz-ek egy ré­sze túlzott merevseggel ra­gaszkodott és ragaszkodik ma is a megállapított mun­kanapokhoz és időhöz. S ez belső nézeteltérésekre ad Il­káimat. Elmondható ez a ló- nyai Béke Tsz-ről. — Megnyugtató a kisgyer­mekes anyák helyzetjavulá­sa. Szinte minden esetben élnek a gyermekgondozási se­gély igénybevételével. Elő­fordult ugyan, hogy a gerge- lyiugornyai Üj Élet Tsz-ben nem akartak háztájit adni az ilyen tagnak. A panaszra in­tézkedtünk a törvény betar­tása érdekében. — Gazdaságilag milyen eredménnyel lehet összegezni a törvény első esztendejét? — A lehető legkedvezőb­bel. Míg 1967-ben a járás tsz-einek termelési bruttó be­vétele 176 milliót tett ki, az 1968-as év már 325 millió fo­rintot hozott. Az egy tagra jutó részesedés 2,5—3 ezer forinttal növekedett Két éve még tizenegy mérleghiányos szövetkezeti gazdaságunk volt, most egy sincs. — Az élet a gyakorlat azonban azt igazolja, hogy szükség van bizonyos korri­gálásokra, kiegészítésre szo­rulnak az alapszabályok. Hiányát érezni annak, hogy a vezetők javadalmazása ta­valy nem mindenütt voll konkrétan megállapítva, rög­zítve. Részletesebb meghatá­rozást igényel az öregek, munkaképtelenek háztáji te­rületeinek igénye, jogossága. Fontosnak látszik az egész­ségre ártalmas helyen dol­gozók, a kisgyermekes anyák és a 16—18 év közötti fiata­lok pótszabadságának reáli­sabb szabályozása Tisztábbá kell tenni az üzemi vezetők fegyelmezési jogkörét Hatá­rozottabb formát kell adni az alapszabályokban, a vezető­ség bizottsága jogkörének, a tagsági viták eldöntésében. — Ezek a leglényegeseb­bek. Már a zárszámadások­kal egyidőben folynak is az említett kiegészítésekről a vi­ták. Asztalos Báliul Tudósítóink jelentése zárszó madásokról Baksa János Szabolcsbáka Tiszteletsor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents