Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-11 / 34. szám
fww btbrrr&r tl. irfAeVARORSZAfS % ofdsJ Tervezés és kockázatvállalás Téli kép a tanárképző kollégiumáról. Fia mm el József felvétel« Hova lett 820 ezer forint ? Egy kis termelőszövetkezet, nagy gondokkal — Ki viheti haza a napraforgót — Szarvasmarhák fogyókúrán Ki/avított elszámolások a kisoaládi Uj Barázda 1 sz-ben Utasítás, keret, kiutalás, kijelölés, átprofilozás, juttatás, stb. — jól ismert kifejezések; valamennyi a gazdaságirányítás direkt, vagyis tervutasításokon alapuló rendszerének kifejezési fegyvertárából való. Nem is egyszerűen kifejezések, haneni objektív viszonyokat tükröző kategóriák ezek; kategóriák, amelyek a gazdasági viszonyok meghatározott rendszerét tükrözik, közvetítik, fejezik ki. Ha az objektív viszonyok változnak — 'szükségszerűen megváj tornak az új viszonyokat kifejező kategóriák is. Szocialista piac,, hitel, kamat, nyereség, kockázat, kereslet, kínálat, állami preferencia, stb. — a többi között ezek az új gazdaságirányítási rendszert kifejező kategóriák. amelyek a gazdaságirányítás indirekt módszereivel függnek össze. Az „új fegyverzet” eredményes forgatása érdekében mindenekelőtt meg kell ismerkedni az új kategóriák tartalmával, azokkal az objektív viszonyokkal, melyeknek kifejezői. Egyre gyakrabban hallunk például arról, hogy a vezetők vonakodnak kockázatot Viselni, hogy az ipar a kockázatot igyekszik a kereskedelemre hárítani és viszont. Egyesek a kockázatot elmarasztaló értelemben használják és úgy vélik, az a jó vezető, aki kockázatmentesen „csinál üzletet”. A kockázat a gazdasági döntésekben min. dig jelen van. akár tudomásul vesszük, akár nem. Természetesen egy rutinszerűen hozott termelési döntés — amely már sok év tapasztalatára támaszkodhat — kevesebb bizonytalansági elemet, következésképpen kisebb kockázatot tartalmaz, mint egy új termék gyártásának elhatározása. Utóbbi «esetben a bizonytalanság — a kockázat — meglehetősen kézenfekvő, de még 3 rutinszerű döntés esetében is elö- ' fordulhat, hogy a piacon nem talál vevőre a gyártott meny- nyiség stb. A kockázat és a bizonytalanság összetartozó kategóriák, de mégsem azonosíthatók. A kockázat ugyanis mérhető, kalkulálható bizonytalanság és valamilyen cél vagy eredmény elérésének ismeretes valószínűségére utal. Kockázatról tehát akkor beszélünk, amikor elegendő tapasztalat vagy tényanyag (pl. statisztikai adatok) áll rendelkezésre a döntés- .hez. Az a vezető, aki minden- ásón „kockázatmentesen” kíván dolgozni, eleve konzerválja a meglévő gyártmányszerkezetet és árukínálatot. Emiatt viszont ellentétes következménnyel — nagyfokú bizonytalansággal — kell majd szembenéznie. A kockázatok elől kitérni igyekvő vezető ugyanis rendszerint olyan helyzetbe hozza vállalatát, hogy annak — éppen a termékválaszték, stb. konzerválása következtében — piaci helyzete, hitelképessége megrendül. A vállalkozás lényege éppen a kockázatvállalás. A falucska határában egy szer csak megjelentek a veszett rókák. Hogy veszettek, abból lehetett megállapítani, miszerint a sötétség leple alatt nyolc róka lopakodott be a mozielőadásra, pisszenés nélkül végignéztek egy új magyar filmet és nem martak meg senkit, hanem elégedetten vonítva távoztak az ablakokon át. Már másnap elkezdődött irtásuk. Azazhogy csak elkezdődött volna, n-.ert tíztagú bizottságot küldtek ki, hogy előzetes költségvetést csináljanak, nehogy a túlbuzgó vadászok túl sokat pazaroljanak el puskaporra. Elsősorban meg kellett állapítani a veszett rókák számat A község apraja-nagyja napokon át járta a havas határt és igyekezett szamba Ez magyarázza, hogy a nagyobb kockázatviselési képesség, vagyis a kezdeményező, dinamikus vezetői döntések nagyobb gazdasági eredménnyel párosulnak. A kockázatviselésben fontos szerepe van a tervezésnek. Erre annál is inkább fel kell hívni a figyelmet, mert gyakran hallható, hogy a tervezés a kockázat kizárásának eszköze. Ez tévedés. Tervezésre azért, van szükség, mert a jövőt — annak részleteit — nem, vagy nem elég pontosan ismerjük. A tervezés tehát fontos eszköz a vezető kezében, hogy felkészülhessen az alternatív helyzetekben való döntésre, vagyis arra. hogy tudatosan viselhessen kisebb vagy nagyobb kockázatot. Az a vállalat, amely nem folytat következetes tervező munkát, előbb-utóbb nagyfokú bizonytalansággal néz szembe. Ezzel szemben a megalapozott tervezés nagyobb kockázatok tudatos vállalását is lehetővé teszi, vagyis a vállalat dinamikusan fejlődhet. A tervezésnek abban is fontos szerepe van, hogy a vezető reális kockázatokat vállaljon; a tervezés révén megvonható a határ a még vállalható reális kockázat és a hazardírozás között A tervezés és a kockázatviselés közötti kapcsolat abban is kifejezésre jut, hogy a döntések kockázattartalma különböző. Ezért indokolt és szükségszerű, hogy a vállalatok bervvariánsokat készítsenek. amelyek a választható döntési lehetőségek kockázattartalma szempontjából is különböznek egymástól. A gazdasági reform — mint ismeretes — .^mindannak a kockázatnak egy részét, amelyet korábban a társadalom viselt, a szocialista vállalatokra és azok vezetőire hárítja. A reform első évének tapasztalatai hoztak is kezdeti eredményeket e téren. Egyes vállalatok, szövetkezetek új vállalkozást formákat alakítottak ki, bővítették árukínálatukat, mesz- szemenő fejlesztési elgondolásokat dolgoztak ki. Am a kockázatviselés még nem vált a vezetői magatartás szerves részévé. Ennek részben az az oka, hogy a reform kedvező körülményeket teremtett: 1968-ban még különösebb erőfesz! I esek és kockázatvállalás nélkül is nagy nyereségekre lehetett, szert tenni. Ezért ésszerű, hogy 1969-ben az állam — a reform szellemében — fokozza a vállalatokra nehezedő gazdasági nyomást; ezért csökken az. állami visszatérítések összege, s. készletnövekedést vállalati forrásokból kell finanszírozni, emelik a beruházási „pttoz” árát stb. A nyereségszerzés feltételei tehát mindenképepn nehezebbekké válnak. Feltehető, hogy ezek a keményebb feltételek serkentőleg hatnak a gyártmánystruktúra célszerű átalakítására, a keresletnek jobban megfelelő kínálat kialakítására és a messze néző vállalati politika megalapozására. V. Gy. venni a ravaszdiakat. Mivel kemény hideg volt, sok rókaszámláló kellő mennyiségű szüvapálinkát öntött magába és ezért meglepően nagy számok jöttek ki, hiszen akadt olyan megfigyelő, aki nem is duplán, hanem háromszorosan látott egy-egy rókát Elrendelték hát a rókák újbóli megszámlálását és most már az önkéntes jelentkezés alapján. Lehet, hogy a rókáit féltek a puskáktól, vagy egyszerűen nem tudták elolvasni a határban kifüggesztett nyomtatott hirdetményeket, de tény, hogy a rókák tüntetőleg nem mutatkoztak. A fehérgyarmati járás 34 termelőszövetkezete közül 18, tehát több mint a fele mérleghiányos volt a tavalyi zárszámadásokon. Csaknem valamennyi kilábalt a bajokból idén. Kivéve egyetlenegyet. Ez az egy a kispalád! Új Barázda. Gazdasági évét körülbelül nyolcszázhűszezer forintos hiánnyal zárja. A szövetkezet Kispalád és Botpalád dől goto parasztságát egyesíti. Az elmúlt évi hiányoknál lehetett belvízre, s más okokra is hivatkozni. Az idei elszámolásban kimutatható 820 000 forintos hiányt már nem lehet sem a földdel, sem az éggel "magyarázni. Emberek a hibásak. Elsősorban a vezetés. Furcsa állatvásárlások Ha csak közepes rizsíermés van az Űj Barázdában, elmarad a hiány. De alig termett. A vetéssel és a megfelelő munkákkal ugyanis nagyon elkéstek. így aztán a rizst virágzáskor „fogta meg a köd.” A kiesés közel egymillió, A szövetkezet ki akarta alakítani tbc-mentes szarvasmarha-állományát- Ezért 165 állatot vásároltak, magas áron. Igen sokat „ránézésre.” Tizenkét forint 50 fillért fizettek kilójáért. Olyan ma gas súlyok varrnak elszámolva, amiben jogosan lehet kételkedni. Bár az állatforgalmi képviselője alig volt jelen, minden állat után kifizettek a vállalatnak a 300 forintos jutalékot. (Ez is harmincezer forint fölösleges kiadás.) Az előhasú üszők so- ráha bekerült 16 tehén is. Az állatorvos több tbc-s állatot talált az újonnan vásárol- takban. A legelőn tartott állatok súlyvesztesége olyan nagy volt hogy mire eladták 11 forint körüli átlagAz állatvédők vitatni kezdték, hogy azok a rókák nem is lehetnek veszettek, hiszen van hozzávaló eszük, mivel elkerülik a rójuk leselkedő veszélyt. Az irtani kívánók ezzel szemben azt állították, hogy a műélvező állatok valóban veszettek, mivel tetszett nekik a csapnivaló alkotás. A vita egyre tartott és közben a rókák egyre vitték a falu udvaraiból a tyúkokat Mivel a tyúk is állat, nemcsak a róka, ezért az állatvédők hangszórós kocsikkal járták be a környékbeli utakat és igyekeztek rábeáron, a szövetkezetnek ebből a szerencsétlen szarvasmarha-akcióból háromszázezer forintos kára származott. Legcsúnyább a kifizetéseket igazoló nagy ív kockás papír. • Név, cím, állatsúly, kifizetett összeg, aláírás szerepeinek a rubrikákban. És a kifizetett összegek számadatai sok tételnél javítgatva vannak. Készült ugyan egy tisztább példány is ugyanerről, csak az a baj, hogy a névaláírások nem ugyanazok. (A nevek igen, de nem ugyanaz a kéz írta.) Csak az egyiknek szabad? Harmadik látogatásomon a falu szélén két fiatalember csatlakozott. „Az a fő baj, hogy a kispaládiaknak hagyták hazavinni a forgót, a bot- paládiaknak meg nem. Mert az elnök kispaládi.” Következő alkalommal ez volt az első kérdésem Hajdú Sándor elnökhöz. Ezt válaszolta: — Sár volt, a kombájn * nem tudott bemenni a napraforgó közé. Nemi vita után úgy határoztunk, hogy gép nélkül takarítjuk be. Kispaládon kiadták az utasítást. Botpaládon valami miatt elfelejtették kiadni. A botpa- ládiak csak azt látták, hogy a másik falu viszi a forgót. Nekiindultak ők is. Mire észrevettük és szóltunk, hogy nélkülünk ne fizessék ki a forgó árát, akadt ember, aki eladta. Utíszámla, reprezentáció A termelőszövetkezet 65 000 forintot fizetett ki egy év alatt útiszámlákra. (Buszélni a haromfitolvajokat, hogy mondjanak le a húsevésről és egyenek sárgarépát, ami tudvalévőén nemcsak ízletes, hanem magas vitamintartalmú is. Biztosították a rókákat, hogy a napi répafejadag hosszú időre biztosítva lesz. A házak biztonságát azonban nem lehetett elhanyagolni, ezért a lakosság megállapodást kötött a veszettnek kikiáltott, de valójában higgadt és értelmes rókákkal és azok havi tyúkátalány ellenében igen hűen őrködtek az udvarok védelmében és ha kellett, birokra mentek saját véreikkel is, amelyek a kertek alól igyekeztek behatolni az udvarokba. Pari— Kőért dapesti úton 101 forint napi- díjjal!) Bár főzettek 28 000 forintért pálinkát, még az italboltban is vettek 13 000- ért, reprezentációra. Tavaly novemberben a szövetkezet fizetésképtelenné vált Ügy oldották meg a készpénzszerzést, — fizetést sem tudtak volna adni — hogy magánosoknak, illetve az. ő nevükön adtak el állatokat. Ezen az akción ismét nyolcezer forintot vesztettek. Ennyi dotációs felárat kaptak volna, ha állami szervnek adjgk. (De akkor nem kaptak volna készpénzt a bankszámláról.) „Eladtak” továbbá 63 farönköt, 38 küt- ágast, 43 kútgémnek és 43 szálfának való anyagot Csali nem könyvelték. Egy 188 holdas rész kombájnszalmáját cdahúzíák a föld végébe, nem kazlazták, elázott. Kár. Elvetettek most 46 olyan holdba búzát amelyikben már négyszer volt. Magas a juhok hullásj aránya. Egy Szabol cs-Szatrn ár megye villamosítására az idén 43 millió forintot tervezett a TITASZ. A lakosságot érintő belterületi villamosításra hatmilliót költenek. Ebből mintegy 50 kilométernyi kisfeszültségű elosztóhálózat épül. Üjabb tanyak, bokrok, külterületi települések fényei gyűlnak ki az év folyamán. Ezekre a munkálatokra 4 millió forintot költenek. Villamosítják Geszteréd Lovas- tanyát, Nagykálló Ludastót, Kállósemjén Űjfalurétet, Űj- fehértó Vadastagot, Búj Szántóhalom tanyát, Nyírtelek Ja- kusbokort. Nyíregyháza mellett a Kovács és Nádas- bokori, Jánosbokort, a Ger- hát és a Rókabokort, a Salamon bokori, a Rozsrét bokori:, valamint a felsősimái Major utat és iskolát. Üj lakótelepek villamosítására 800 ezer forintot fordít a T1TÁSZ. A nyíregyházi Északi Alközpontban vaslemezházas transzformátorállomás épül. a Déli Alközpontban az újonnan épülő lakóházak energiaellátására 10 kilovoltos kábelt fektetnek le, a mátészalkai vásártéren pedig egy kialakítandó OTP- lakótelep kiszolgálására transzformátorállomást helyeznék eL Három állami gazdaságban — Fehérgyarmaton, Keme- esén és Hód ászon — az epüpénzügyi vizsgálat megállaz pította, hogy csak a hanyag könyvelés és pénzügyi szabálytalanságok miatt 135 ezer forint kár érte a szövetkéz zetei. Feltárni a hiányosságokat! Hol van akkor a 825 ezer? Majd ugyanennyit már felvettek az ár kiegészítése s dotáció keretében. . Kiutat csak úgy lehet találni, ha a vezetés és fegyelem, a pénzkezelés és a gazdálkodás minden meglevő hiányosságát feltárják. Mégpedig együtt, a két egymásra utalt falu lakosságának; legszorosabban vett saját érdekében. Kispalád és Botpalád összefogása nélkül nem juthatnak előbbx-e. Gesztelyi Nagy Zoltán lő hűtőházak, almatárolók villamosén ergia-ellátasá ti kívánja biztosítani a TITASZ ebben az évben 890 ezer forintos költséggel. Harminchat tsz-létesítmény villamosítási munkálatai között is a hűtő- hazak, almatáxolók villamosítása a legjelentősebb, de * tsz-ek területén végzendő S milliós értékű munkálatok közölt gyümölcsösök, sertéstelepek, majorközpontok is szerepelnek. Igen jelentős összegű, mintegy 12 milliós munkát végez az áramszolgáltató vállalat az úgynevezett megbízásos beruházásokkal. A tu- zséri tranzitraktárat 2 és fél millióból, a balkányi és a Nyírlugosi Állami Gazdasagok közös nyírgelsei hűtőház- almatárolóját 2 millióból villamosítják. Tovább építik a záhonyi MÁV-lakótelep hálózatát, 1 millióból biztosítják a HAFE nyíregyházi konve- jorgyái'át a déli ipartelepen és a községek fejlesztési alapjaiból — a lakossági villamosítási programon tűi — további közvilágításbővítése- ket és korszerűsítéseket végeznek összesen 1 millió forint értékben. Végül az sem érdektelen adat, hogy 1969-ben újabb 6 ezer lakást, illetve fogyasztót kapcsolnak be a villamos- energia-el látásba. Sa. a«. Üjabb villamosítások a tanyavilágban Rókák, a moziban
