Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
B «Mrt mstrr-MACTATrön^ÄO — mssteeKt»* fm f*6rö*r f. Messze fénylik a hidrogló- busz. Jelkép. Közeledve valóságos kis faluközpont bontakozik ki. Közművesített szolgálati lakások, fürdőszobákkal, odébb korszerű munkás- szálló, üzemi orvosi rendelő, családias, szépen berendezett étterem klubszobával, előtte gyermekjátszótér, s tavasszal virágzó park. Távolabb gazdasági épületek. íme, a Kemecsei Állami Gazdaság központja. Haas Sándor egykori földbirtokos kastélyában most általános iskola működik. Itt tanít Magyar Ferencné, akinek szolgálati lakást biztosított a gazdaság. Ide járnak az állami gazdaság dolgozóinak gyerekei. A felső tagozaton tanulókat mindennap autóbusz viszi-hozza Kemecsére és haza. Odébb már épül a korszerű szervízműhely egymilliós költséggel, mellette már áll a gépjavító, bekerített, rendezett géppark. S mindezeket korszerű betonút hálózz i be. Itt élnek, dolgoznak Haas földbirtokos egykori cselédei, azok leszármazottai, félszáz család. Itt keres'k meg kenyerüket. Abban gazdaságban, amely 1949-ben alakult meg Vasmegyeri Állami Gazdaság néven mintegy 650 hold földön, s 1951-től iegyzik Kernelei Állami Gazdaság néven. Húszéves jubileumát ünnepli a gazdaság és dolgozói. Novák József egykori cseléd, a gazdaság szb-titkára így emlékezik: „Negyedszázaddal ezelőtt itt négypitvaros cselédlakások voltak. Ezekben éltünk, s itt dolgoztunk a földbirtokosnál. Ezek egy részének az átalakításához és lebontásához 1953-ban kezdtünk, amikor a gazdaság eredményei ezt lehetővé tették.” Utána folyamatosan a gazdaság által épített közművesített lakásokba költöztek. Alakuláskor kezdetlegesek voltak a gazdasági feltételek. Szétszórtan 50—60 darabban volt a föld, 5—6 község Vas- megyer, Kemecse, Nyirbog- dány, Sóstóhegy, Nagyhalász, Ibrány határában. Kanócz József a gazdaság fennállása óta főkertész itt. Ezeket mondja: „Rendkívül nehéz körülmények között kezdtük a nagyüzemi gazdálkodást. Nem volt vetőmag, egyetlen Chornik gépünk volt csupán. Ökör, bivaly és lófogatokkal műveltük a földet. Hiányoztak a gazdasági épületek, istállók is.” Az alapítók közül, akik a nehéz időkben helytálltak, ma már nyugdíjasok többségben. Ilyenek: idős Hajnal József, Nagy Péter, Szűcs Antal, Lengyel József, idős Albert József, idős Juhász József, Bodnár Gábor, D. Nagy Ferenc, Bucilla János, Meingut János, Szép Ferenc, Biró Mihály, Lőkös János. Zalu Márton, Pólyák József, idős Elek István, Simon Mihály. A jégi alapítók közül még ma is serény munkát végeznek: Kanócz József főkertész, Tábori Antal munkacsapatvezető, Ker- nács Sándor fogatös, Tóth József éjjeliőr és Nagy József nöwndékállatgondozó. Tábori Antal így emlékezik a múlt időkre: „1948-ban kezdtem a szolgálatomat. Semmiből teremtettünk gazdaságot. Kezdettől a kertészetben dolgozom. Egy ökörfogattal kezdtük a munkát a 120 holdas gyümölcsösben, meg egy taligás permetezővel.” Ker- náes Sándor ezt mondja: „Én akkor is fogatos voltam, most is. Csakhogy amikor 13 éves koromban kezdtem, akkor cseléd voltam apám helyett, most meg megbecsült ember. 1961-ben „Kiváló dolgozó' jelvénnyel tüntettek ki. Érzem, megbecsülnek.” Ezek az emberek vetették meg a nagyüzemi gazdálkodás alapját Kemecsén. Nekik jár elsősorban tisztelet és megbecsülés. 1949-től 1958-ig sok mindennel foglalkozott a gazdaság. Főleg kenyérgabonát, rozsot, kevés búzát és takarmánynövényeket termeltek. Ipari növények közül a dohányt, kendert, répamagot és cukorrépát. Akkor még csak állattartás volt. Ezer juh, legelő nélkül. A Hortobágyra meg Barabásra hajtották. Foglalkoztak koca- fiaztatástól kezdve a hizlalásig mindennel. Jelentősebb volt a tejtermelés. Kis részben foglalkoztak szarvasmarha-hizlalással, méhészettel és baromfitartással. Kereste az utat a gazdaság. A sok mindennel való foglalkozás nem volt gazdaságos. Alig volt szakemberük is. 120 holdon kezdték a gyümölcskertészetet 1949-ben, szétszórt területeken 11 tagban. Ettől akkor még nagyobb eredményt nem várhattak. Változott a gazdaság területe is. 1958-ra elérte az 1844 holdat, melyhez összesen 7 erőgépük és 30 fogat volt Régi elavult munkagépek maradtak rájuk örökbe. 1959 január elsején olvad be a nyírbogdányi és a dombrádi gazdaság, s így lett a területe a Kemecsei Állami Gazdaságnak 5233 hold. Ez hat község határát érinti, s mintegy 30 kilométeres körzetben gazdálkodnak. Ez az összevonás tette lehetővé egy fejlődő, korszerű nagyüzemi gazdaság kialakítását A Kemecsei Állami Gazdaságnak jelenleg 3 üzemegysége van: kemecsén, Nyír- bogdányban és Dombrádon. Üzemegységvezetők: Kovács Mihály, Sarkadi Bertalan és Kató Lajos. A korszerű gazdálkodás egyik feltétele a szakemberellátottság. Erre nagy gondot fordít a gazdaság vezetősége. A gazdaságban 28 szakember dolgozik. Ebből tizen végeztek egyetemet főiskolát. Igazgatója Kicska Antal, főagronómusa Kujbus György, főkönyvelője Gönczi János. Rendelkezik a gazdaság állatorvossal: dr. Pásztor Benjámin, van gépészmérnöke: Miklós Gusztáv, s a megalakulástól főkertésze: Kanócz József. A gazdaság 1963—1968 között 70 ezer forintot fordított főiskolai és egyetemi hallgatók ösztöndíjára, technikusok képzésére 30 ezret. Az állandó fizikai dolgozók 40 százaléka szakmunkás. Ez 120 dolgozó. Az utóbbi években a szakmunkásképzésre, szakoktatásra is több figyelmet fordítanak, Tavaly és az idén összesen 150 ezer forinttal segítik ezt az ügyet. 1959-ig, az összevonás előtt a 3 gazdaságnak 9 igazgatója volt. Az összevonás időszakában a gazdaságok élén a következő igazgatók álltak: Kemecsén Kiss Sándor, Nyírbog- dányban Guliew Sándor, Dombrádon: Erdei Pál. Az összevont gazdaság igazgatója 1966 november 15-ig Kiss Sándor volt, s azóta Kicska Antal. A fokozatosan javult helyes vezetés és a szakemberellátottság, a szakmunkásképzés voltak a feltételei annak, hogy a gazdaság folyamatosan fejlődik. Ezt az eredmények igazolják. Első helyen kell szólni a gyümölcstermesztésről, amely évek óta a legtöbb nyereséget biztosítja a gazdaságnak. A gyümölcs és szőlő területe 1150 hold. Ebből gyümölcsös 1000 hold. A gazdaság évi teljes termelési értékének 58—62 százalékát a gyümölcskertészet biztosítja. Ez évente 23—31 millió között változik, melyet a jelenlegi 698 hold termő biztosít. 1971- re már 850 hold lesz a termőgyümölcsös, melynek 90 százaléka téli alma. A telepítéseket az 1950-es évek elején kezdték, de ezt nem követték a járulékos beruházások, feldolgozók, tárolók építése. Ezért a termelés és értékesítés biztonsága érdekében 1966-ban megkezdték a 800 vagon alma feldolgozására és 400 vagon hűtött tárolására alkalmas almatároló és feldolgozó építés előkészítését, 50 milliós beruházással, melynek a befejezését 1970-ben tervezik. Ez komoly feladat elé állítja a gazdaságot. Az utóbbi két évben több gondot fordítottak a dolgozók szociális ellátására is. Ezt mutatja, hogy a 4 brigádterületen a gyümölcsösökben munkáspihenőket építettek és rendeztek be. Biztosították fúrott kutakból az itt dolgozók jó ivóvízellátását is. Évente 500—700 vagon almát értékesítenek. Ezek 70 százalékát exportálják. Emellett 2— 3 vagon málnát, 6—8 vagon őszibarackot, 3—4 vagon cseresznyét és meggyet is termelnek, főleg exportra. Célja a gazdaságnak, hogy 1970-ben már 1000 vagon téli almát termesszenek, többségét exportra, A gazdaság szántóterülete 2893 hold. A vetésszerkezet kialakítását 1967-től a gazdaság vezetői önállóan határozzák meg. Ennek megfelelően a fő cél a takarmánytermesztés a fejlődő állattenyésztés részére. Emellett termelnek kenyérgabonát és ipari növényeket is. A gazdaság a korábbi években 500—550 holdon termelt burgonyát, melyet az elmúlt évben éppen a teljes takarmánybázis biztosítása érdekében 150 holdra csökkentett. A termés- eredmények és átlagok növelése érdekében magasabb adagú műtrágyázást alkalmaznak. 1967 őszén és 1968 tavaszán 1 holdra 6—7 mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki, 2—3 mázsával többet, mint az előző években. Ez sikerrel járt. Míg a korábbi években kenyérgabonából 13 —15 mázsát termeltek holdanként, addig 1968-ban elérték a 23 mázsás átlngot. Kukoricából a korábbi évek 15 mázsájával szemben pedig májusi morzsoltban számítva tavaly 29 —30 mázsát takarítottak be holdanként. Hasonló jó eredmények születtek a cukorrépa termesztésénél, ahol holdanként 250 mázsa volt az átlagtermés, pillangósokból 44,7 mázsa, míg burgonyából 82,3 mázsa. Burgonyát tavaly 150 holdon termeltek teljes egészében vetőmagnak. Korábban a gazdaság őszi búzából a hazai fajtákat termesztette. 1967-től áttértek az intenzív búzafajták termesztésére. Hasonlóan cselekedtek a kukoricánál is, amelyből 1968-tól a hazai és A gazdaság gépjavító műhelye és gépparkja. külföldi intenzív fajtákat termelik. A termésátlagok növelése, a költségek csökkentése és a munkaerőgond megoldása érdekében egyre nagyobb területen és több növényféleségnél alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást Tavaly már az összes burgonya, kukorica, őszi búza, őszi árpa, újlucerna, borsó teljes vetésterületén elvégezték a vegyszeres gyomirtást. Ez évben tovább lépnek, a dohány és a cukorrépa egy részén is alkalmazni fogják. A szántóföldi növénytermesztésben a fordulatot az 1968-as esztendő jelentette. A korábbi években általában veszteséges volt. 1968-ban mintegy 5 millió forint nyereséget eredményezett ez a fő termelési ág. Évente 90—100 vagon kenyér- gabonát, 120—130 vagon étkezési és vetőburgonyát és 4 vagon dohányt értékesít a gazdaság. Az állattenyésztés fejlesztését biztosítja az, hogy a takarmánytermesztésben alkalmazzák az öntözést. Jelenleg mintegy 100 hold takar- mánytermő-területet öntözünk. Terv az, hogy az elkövetkező években ezt 400 holdra kiterjesszék. A gazdaság már a korábbi években is foglalkozott szarv asmarha-tenyésztésseL Ennek fellendítéséhez adott lehetőséget az új gazdasági mechanizmus. Ezt hasznosította jól a gazdaság vezetősége. Míg a korábbi években a hízóalapanyagot társgazdaságoknak adták el, addig 1967- ben a dombrádi üzemegységben megkezdték a szarvasmarha-hizlalás kialakítását a tenyésztés eredményének a javítása és az üzemegység szántóterületének talajerő- utánpótlása érdekében. Jelenlegi állományuk: 440 tehén, 307 hízómarha, 221 növendéküsző és 205 borjú. Megkezdték az állomány negativizá- lását, melyet 1969 végére fejeznek be. Épül a korszerű tehenészeti telep a gazdaság központi üzemegységében, mintegy 12 milliós beruházással. Ebben helyezik majd el a 450 darabos negatív tehe- részetet. Megkezdték a dombrádi üzemegységben a hízö- marha-telep kialakítását, egy 114 férőhelyes istálló építését a múlt évben fejezték be. 1970—71-ben újabb 2 darab 100—100 férőhelyes hízómar- ha-istállót, központi takarmá- nyost és bekötő utat építenek. A gazdaság 1962-ben tért át a dán jersey 50 százalékos keresztezésű tejelő magyar barna fajta tehénállomány kialakítására. Ennek eredménye, hogy az egy tehénre eső tejzsír termelése 107 kilóról 150 kilóra emelkedett. A 440- es létszámú fejőállomány évi termelése 1968-ban 3325 liter tej volt tehenenként. A gazdálkodás eredménye, hogy 1968-ban először lett nyereséges a szarvasmarha-tartás. Évente 1 millió 300 ezer liter tejet és 2200 mázsa marhahúst ad közfogyasztásra e gazdaság Több mint tízéves a gazdaság vadrezervátuma, mely 52 ezer holdon terül el, Búj- tól Tiszatelekig, Kemecsétől Dombrádi g. Délen a Lónyai- csatorna, északon a Tisza határolja. Ezen a hatalmas területen alakította ki nagy gondossággal az apróvadgazdálkodást a Kemecsei Állami Gazdaság. E rezervátum erdőségeiben megtalálható az egyre fejlődő őzállomány. Jelenleg 300 őzet számlálnak. A gazdaság célja, hogy hamarosan, minél több trófeás özbakot neveljenek. Ennek a tenyésztését már megkezdték, s hírét kezdik megismerni a nyugati országok vadászai is. Jártak már itt svájci, nyugatnémet, olasz vadászok is. Jelentős a rezervátum fogoly- és íácánállománya is. Fogolyéllománya meghaladja a tízezret, a fácánok száma eléri a négyezret. Gazdag a nyúlállománya. A vadnyulak száma csaknem tízezerre tehető. A szakszerű és gondos vadtenyésztési munka eredményeként a gazdaság évente mintegy 2000 élő fogolyí, 3—4000 élő nyulat exportál Franciaországba, az NSZK- ba és Olaszországba. Hazánkban a mintegy 200 állami gazdaság közül 25 foglalkozik vadgazdálkodással. Közöttük évről évre kiváló eredményeket ér el a kemecsei gazdaság, mely az egyik legnagyobb vadrezerváíum- mal rendelkezik. Egymás után immár harmadszor nyerték el a MAVAD ezüst serlegét, s így véglegesen birtokukba maradt. Fő vadásza Dankó András, aki alakulás óta istápolja a vadgazdálkodást, s mellette nyolc hivatásos vadász járja a hatalmas területet, védi az orvvadászoktól és a dúvaöaktól a nemes és értékes vadállományt Évről évre növekszik a gépesítés. Jelenleg 49 erőgépe, 9 tehergépkocsija és 9 kombájnja van a gazdaságnak. Ez évben 9 régi erőgépet selejteznek ki, s helyettük újakat vásárolnak. Ez évben ösz- szesen 3,5 milliót fordítanak erő- és munkagépek vásárlására. A gépesítés eredménye, hogy 1968-ban már teljesen gépesítették a kalászosok, • a kukorica, a borsó, a szálas és tömegtakarmányok termesztését Ez évben a cukorrépa termesztését gépesítik. Gépesítik a szállítást és a rakodást is. Nemrégiben vásároltak 3 rakodógépet. Az állattenyésztési telep teljesen gépesítve lesz. Üj bekötő utat építenek a nyírbogdányi üzemegységbe, bevezetik a villanyt a gyümölcsösbe. Sokat enyhít az építési gondokon az állami gazdaság saját építőbrigádja. Ez a nyolcvan tagú kollektíva nemcsak a karbantartási munkákat végzi el, hanem mellette nagyobb építkezéseket is megvalósít. Ök építik a tehenészeti telepet, a szer- vízműhelyt, a dolgozók részére a szolgálati lakásokat. Évente mintegy 5—6 millió termelési értéket termel a brigád. Húsz év eredményeit az itt dolgoz. . alkották, s a szép terveket is ők váltják valóra. Ezért fontos, hogy róluk ne feledkezzenek meg. S elmondható: itt középpontban az ember áll, a róluk való gondoskodás hatja át a gazdaság vezetőinek, a párt- és szakszervezetnek az intézkedéseit. Mind a három üzemegység rendelkezik tiszta, gondozott és jól felszerelt munkásszállóval, melyben 2— 4 szobás helyiségek vannak. ahol pihenhetnek a munkások. Megoldotta a gazdaság a dolgozók nyolcvan százalékának a munkába és a hazaszállítását. Ezt saját autóbuszokkal es bérelt bússal látják el. Hét községbe járnak ezek a munkásbuszok. Gondoskodtak a dolgozók kulturális igényeiről is. Har-t mine színházi és 20 mozikér-' let áll a dolgozók rendelkezésére évente. Kiránduláso-. kát szerveznek itthoni szép tájaink és a külföld megismerésére. Biztosítják a törvény biztosította illetményföldeket. Üzemi orvos gondoskodik a dolgozók egészségvédelméről, rendszeres rendelés van az üzemegységekben is. Építenek fürdőt-öltözőt az almatárolóhoz és a tehenészeti telephez is. Több szolgálati lakás is épül. Sok szép sikerrel dicsekedhet ez az állami gazdaság is. Közülük is a legkiemelkedőbb az az elismerés, amelyet az erfurti kertészeti kiállításon kaptak. Almájukkal kétszer nyertek aranyérmet. E gazdaság megszületésé-' nél, eredményeinek megteremtésében a volt agrárproletárok, a szakemberek mellett részt vettek a kommunisták is. A pártszervezet megalakult, s ha kevés létszámmal is — tizenöten voltak — ott dolgoztak az első sorokban. Közöttük olyanok mint Kanócz József, Kernács Sándor, Tábori Antal, akik azóta is helytállnak. Sokat fejlődött a pártszervezet, színvonalasabbá vált munkája, a termelés segítése és ellenőrzése. A pártszervezet titkára Magyar Sándor raktáros. A régi kommunisták újakat neveltek, s ma már a pártszervezet létszáma nyolcvannyolc. A párt- szervezet élén 9 tagú pártvezetőség áll, s négy pártcsoportban tevékenykednek a kommunisták, akik munkájára mindig lehet számítani. Húsz esztendő nehéz küzdelmeiben, munkájában az emberek igazán felnőttek, virágzó gazdaságot teremtettek, s ez a gazdaság sok kiváló dolgozót adott a megyének is, akik most más területen dolgoznak, s egyben öregbítik e gazdaság jó hírét is. Innen került el többek között Szőke Sándorné, aki most a MEDOSZ-központban dolgozik. Itt élt, s dolgozott, mint állattenyésztési brigádvezető. Oláh András a Nyíregyházi Járási Pártbizottságnál dolgozik. Somogyi Imre a gazdaságban dolgozott mint üzemegységvezető, most a megyei tanácsnál, mint főkertész. Lipcsei Attila Borsodban lett főagronómus, Csonka Zoltán a gazdaság főagronómusa volt, most a Nyíregyházi Járás) Tanács osztályvezetője, Samu András itt volt üzemvezető, most újságíró, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiójának vezetője, Szilágyi István, az ÁGK főosztályán lett közg. o. v. Ök is sokat tettek azért, hogy huszadik jubileumához ilyen eredményekkel érkezett el a Kemecsei Állami Gazdaság. Sikeresen zárta a múlt esztendőt a gazdaság. Nyereségük kilenc—tízmillió forint. Ebből a dolgozók között szétosztásra kerül másfél—kétmillió forint. Méltó ünneplése a húss- éves jubileumnak. Dr. Pásztor Benjámin, a gazdaság főállattenyésztője, szakállatorvosa a növendékmarhák egészségügyi vizsgálatát végzi.
