Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-09 / 33. szám

*999. február 9 «5t,BT-MAf5T ARORSZAO S' otdaf­Beruházási lehetőségeink kerékkötője A szabolcsi község ne­hezen összegyűjti pénzét egy orvosi rendelőre vágj' művelődési otthonra. Elmegy a beruházási vállalathoz és ' vár. A jelenlegi gyakorlat szerint egy falusi kisiskola, egészségház, vagy hasonló nagyságú épület végleges át­adásához az ügy elindulásától mintegy két és fél, három év­re van szükség. Ha elvállal-. ják. ­De a legtöbbször ez is számtalan akadályba ütkö­zik. Az ok: nincs elegendő tervezői, építési kapacitás. Pedig Szabolcs olyan, mint a serdülő gyerek. A régi ru­háját már kinőtte, lépten- nyomon újat igényel. Az utób­bi idők országos segítségének nyomán megyénk gyors üte­mű fejlődésének vagyunk a ta­núi, részvevői. Nálunk a beru­házási ütem növekedése 1968- ban négyszerese volt az orszá­gos átlagnak. Nem csoda me­gyénk most van a fejlődés ex- tenzív szakaszában. Itt nem volt semmi, itt mindent most kell létrehozni. Itt minden léte­sítmény — minden kisiskola, orvosi rendelő, tsz, hűtőtáro­ló, bölcsőde, óvoda — na­gyon fontos- Sokat kell pótol­ni a múlt mulasztásaiból, egyúttal utói kellene érni ha­zánk fejlettebb területeit Ennek ellenére jelenleg is mintegy 650 millió a kielégí­tetlen beruházási igény. Ta­valy a mezőgazdaságban be­tervezett és a kapacitás hiá­nya miatt meg nem valósult létesítmények elmaradása 65 milliós vissza nem fizetendő állami hiteltől fosztotta meg tsz-einket. De ezek nélkül is több mint két és fél milliárd forintot ruháztak be Sza­bolcsban. Idén pedig már ezt is meghaladjuk 200 millióval. Ennek az összegnek 64 szá­zaléka az épület — pon­tosan fordítottja az orszá­gos helyzetnek. * • A Központi Statisztikai Hi­vatal nemrég közzétett jelen­tésében olvastuk, hogy az el­múlt évben a beruházási igény 20 százalékkal haladta meg az építőipari teljesítőké­pességet. Megyénkben ez az arány még nagyobb, mintegy 30 százalék. A megyei pártbizottságnak évek óta egyik legnagyobb gondja a beruházás. Javasol­ta, vizsgálja meg a megyei ta­nács újabb építőipari vállala­tok létrehozását. Javasolta, hogy jelentős összeggel se­gítse az építő és szerelő vál­lalat nagyarányú fejlesztését. Korábban határozatot hozott arra is, hogy centralizálják a megye tanácsi beruházásait — ezzel elejét lehetne venni a szétszórtságnak, a gyor­sabb és hatékonyabb munkát ma nagyban gátló körül­ménynek. Ugyanakkor az Építésügyi Minisztériumtól azt kérte, hogy központilag is fejlessze Szabolcs megyei vállalatát. Ugyancsak a me­gyei pártszervek kezdemé­nyezték például, hogy január 1-től létrejöjjön a nagyobb kapacitású tsz építőipari vál­lalkozás Nyíregyházán. Számos területen lehetne még javítani a munkát, hogy a jelenlegi helyzet megváltoz­zék. Többek között — és ezt is kimondta korábban a me­gyei pártbizottság — el kelle­ne érni, hogy alapvetően megváltozzon a beruházó, a tervező és kivitelező kapcso­lata. Azonban mindenekelőtt az most a fontos, hogy a lehe­tő leggyorsabban csökkent­sük a beruházás iránti keres­let és kínálat nagy különb­ségét, növeljük az építőipar kapacitását. Az első lehetőség erre az említett: hogy az Építésügyi Minisztérium is pótolja a régi adósságát, köz­ponti támogatással segítse a vállalat bővítését, a szüksé­gesnek megfelelő gépesítést. Mert addig, amíg központi ke­retgazdálkodás folyt, a Sza­bolcs megyei vállalat ebből a szempontból vajmi kevés ilyen támogatásba részesült. És most, amikor már csak sa­ját fejlesztési alapjából bő­vítheti tevékenységét, ez az alap közel sem bizonyul'ele­gendőnek. Másrészt ilyen helyzetben különösen indoko­latlan, hogy a megyei építő­ipari vállalat Szabolcson kí­vül — Borsodban és Szent­endrén — is végezzen mun­kát. Továbbra is napirenden kell tartani a megyei tanács vb illetékes szerveinek Má­tészalkán és Kisvárdán taná­csi építipari vállalat lét­rehozását. De addig is most már elkerülhetetle­nül szükséges, hogy az építő és szerelő vállalat nagy összegű hitelt kapjon kapaci­tás bővítésére. Nem utolsósorban fontos: megyénk mindhárom tsz-szö- szövetsége hozzon létre kö­zös építőipari vállalatot. Ezt éppen a közös gazdaság építési érdekei követelik, hi­szen igen lassan valósulnak meg a tervezett, de nélkülöz­hetetlen mezőgazdasági épü­letek. Ezek a vállalkozások ugyanakkor egy sor helyen megoldanák a falvak foglal­koztatottsági problémáit, s egyúttal igen hamar megté­rülnének majd jó jövedel­met is hoznának a szövetke­zeteknek. Megyénk további fejlődése, gazdagodása nem kis részt ezeken, a beruházások meg­valósításán, az építőipari ka­pacitás gyors ütemű növelésé­től függ. Ezért tenni nemcsak jérdemes, de elodázhatatlan kötelesség. Kopka János MINŐSÉGI ŐRJÁRAT 4 ripfj ___ahogy a mentegetőző ti. vili \J ipar magyarázza Hogyan lehetne jobb a Cipő minősége? Erre keres­tünk választ minőségi őrjá­ratunkon. A vásárlók, va­lamint a nagy- és kiske­reskedelmi vállalatok kép­viselői után a cipőipar gondjairól és minőségjaví­tó törekvéseiről Török Má­ria, a Nyíregyházi Cipőipa­ri Vállalat termelési osztá­lyának vezetője és Bagi Dö­mötör, a Nyíregyházi Ci­pész Ktsz műszaki és ter­melési osztályának vezető­je beszélt. Abban mindenki megegye­zik, hogy a gyártó cégnek sem előnyös, ha termékét le­minősítik, vagy fogyasztói reklamáció címén visszakül­dik. A véleménymondásra le­hetőségük van. Még a fo­gyasztói reklamáció esetén is — bár ebben a cserét végző boltvezetőknek teljes joga van — kifogást emelhetnek. Ha igazuk lesz, a kereskedelem fizeti meg a kárt. Erre vi­szont ritkán került sor. A viták eldöntésre hivatott KERMI csaknem minden esetben azt írta a válaszá­ban: „A reklamáció alapos.” A gyártó cégek' számára csak egyetlen lehetőség kí­nálkozik: már a Vitájs kérdé­seket igyekeznek elkerülni, mert a legkisebb rejtett hi­ba is az egész kifogást, s a cserét jogossá teszi. Ez a vélemény mindenesetre a fo­gyasztó számára kedvező és várja, mikor valósul meg maradéktalanul. Típushibák Egyéb gondjaik között em­lítik tapasztalatukat, hogy a vásárlók keresik a minél könnyebb cipőket. Ha a gyá­rak a súlyon könnyítenek, úgy többnyire anyag marad el. Ez pedig egy bizonyos ha­táron túl meglátszik a minő­ségen. Vannak azonban bizo­nyos „típushibák”, mint ami­lyen a talpleválás. Annyi külső és belső körülmény be­Titkuk: a kezdeményezés Egy nagykállói tsz, ahol minden újat kipróbálnak Hogyan lesznek a milliók? . Zömök tsz-tag magyarázta: olyan földbe ve.ették a búzát amit az elnök nem engedett felszántani. Pár hold volt, jó termést adott. Kísérleteznek. Minden évben kipróbálnak valamilyen szert, gépet, mun­kamódszert. Előbb kicsiben, aztán egyre nagyobb mérték­ben. A módszer helyességét a milliók növekedése bizonyít­ja. A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet 1964-ben növénytermesztésből 3 millió 600 ezer forintot számolt el. 67-re az összeg 6 millióra, 1968-bsn 11 millió 704 ezer forintra nőtt. Nem az időjárás, nem a ta­lajadottság kedvezett ennyi­re. Emberek fejcsóválása mellett törént. amikor a gramaksznnos vetést meg­• kezdték. Kétkedők figyelték azt is, hogy változtattak az arányon A 700 holdas terüle­ten nem a hagyományos -ozst termelték túlsúlyban, hanem a búzát. Búzát olyan homokon amely az igénytele­nebb rozsból is csak 6—7 má­zsás termést adott. Négy év alatt a növényter­mesztés árbevétele 8 millió forinttal nőtt. Ez annak is köszönhető, hogy a műtrágya- felhasználás tavaly már átlag 318 kilóra nőtt Sok helyütt a műtrágva árát felesleges ki­adásnak tartják. A számok erre is rácáfolnak. A nagykál- lói Virágzó Termelőszö­vetkezet 3 évvel korábban csak 586 ezer forintot költött műtrágyára. Ennek megfele­lő volt a növénytermesztés árbevétele is. A műtrágyára költött összeg tavaly már 1 millió 333 ezer forint. E kia­dáshoz viszonyítva az árbevé­tel sokszoros. Igen sok termelőszövetke zet nem rendelkezik elegen­dő abraktakarmánnyal. Nagy- kállóban fordított a helyzet. Az év végi mérleg után állat- állományukhoz viszonyítva 2300 mázsa az abraktakar­mány felesleg. A termelőszövetkezet vásá rolt egy kombinált vetőgépet, amely szemenként vet. A ku­koricaterület 40 százalékába jugoszláv, illetve magyar bő termő fajta kukoricát vetet­tek, holdanként 6 mázsa mű­trágyát használtak. Az ered­mény 28 mázsa kukorica holdanként, májusi morzsolt- ban(!) Csak ennyi a titka az abraktakarmány feleslegnek. A nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezetben a kí­sérletezési kedv töretlen. Ez évben még több búzát kíván­nak termelni. E célból 35 hold Miranovszkaja 808 fajtá­jú búzát vetettek. De nem­csak a növénytermesztésben hanem a kertészetben, állat- tenyésztésben szinte minde­nütt alkalmazzák az újat. A gyümölcsös egy részét példá­ul olyan vegyszerrel gyomta- lanították, amelynek nevét sokan még alig ismerik. A prefikszes gyomirtás, amit két formában alkalmaztak, sikeresnek bizonyult és a módszert idén tovább tökéle­tesítve nagyobb arányokban alkalmazzák. (S. E.) ü kereskedem! lé’esPiiEénvek Vásárosnak av&an Az idén három nagy beruhá­zás építésének megkezdéséről, illetve tervezésének megbízá­sáról határoztak a vásárosna- ményi földművesszövetkezet­nél. A vásárosnaményi ÁBC- áruház létesítését még ez év­ben megkezdik, bár olyan ki­vitelezőt nem találtak, aki még ebben az évben — a szö­vetkezet eredeti elgondolása szerint — befejezné az épüle­tet. A munkát a helyi kts;. vállalta el és az átadási ha­táridőt 1970. augusztus 1-re tűzték ki. A másik nagy be­ruházás, a műszaki áruház építését jövőre kezdik meg. míg a vendéglátó kombinát terveinek elkészítésére a jövő év végét, építésének befeje­zésére pedig 1973-at jelölték ki. (hsf, folj'ásolja a ragasztás minő­ségét — az időjárástól a gyártócsarnok hőmérsékle­tén át egészen a ragasztó minőségéig — hogy mind­ezek pontos megtartására ke­vés a remény. Ezért a nyír­egyházi ktsz például elhatá­rozta, és 1969-es exportkol­lekciójában már érvényre is juttatta: bál-milyen vékony talpú legyen is a ’lábbeli, csak keresztül varrott talp- p>al készítik. Eredményeként azt várják, hogy a leggya­koribb panasz alapját — a talpleválást — egyszerűen megszüntetik. A bőr- és a cipőipar szak­emberei között elég sok a né­zeteltérés a bőripari és a ci­pőipari szabványok különbö­zősége miatt. Ennek lényege: ami kész bőrben hibátlan és elsőosztályú, az még egyálta­lán nem garancia arra, hogy belőle a legjobbnak ítélt technológiával készített cipő is elsőosztűlyú. vagy hibátlan lesz. A szabványok egysége­sítése most van folyamatban. A nem megfelelő alapanyag és a rossz minőségű kellékek (például húzózár, bélés­anyag, stb.) miatt sok gond­ja van az iparnak. (Ez per­sze egyáltalán nem menti a reklamációt jogosságától.' Jótállás — kategóriák szerint? Az ipar korábban már ja­vasolta, hogy az új szabvá­nyok tegyenek különbséget a különböző célra készített ci­pők között. Szívesen venné­nek például egy ilyen meg­osztást: idény jellegű, alkal­mi jellegű és rendeltetés sze­rinti lábbeli. A kategóriák­nak megfelelően vállalnának több, kevesebb ideig garan­ciát. A javaslat egyébként érthető, mert nem lehet ugyanazt áz igényt támasz­tani egy könnyű, ragasztott tavaszi félcipő és egy duDla gojzervarrott strapabíró fél­cipő iránt. (Természetesen az ilyen javaslatnak azt is fi­gyelembe kellene venni, hogy az úgynevezett „egyszezonos” könnyű — vagy éppen mű­anyagcipőknek az ára sokkal kevesebb legyen, mint a ha­sonló kategóriában, de tartó- sabb használatra készített ci­pőknél. Jelenleg ez nem tük­röződik megfelelően az árak­ban, mert az egyszezonos ci­pők viszonylag drágák.) A jobb minőségre való tö­rekvés jegyében több kezde­ményezést valósítottak meg. A nyíregyházi kUz-nél pél­dául célprémiumot tűztek ki hogy a syártásteghnológia so­rán a dolgozóknak érdekük 'egyen meekeresni. hol van a legnagyobb tvba'ehetőség. A műszaki szakemberek a fel­tárt hibákat már a nullszé­ria gyártása idején igyekez­nek megszüntetni. Jobban ki­dolgozzák és elemzik a null­széria tapasztalatait. A dol­gozók anyagi érdekeltsége mellett jelenleg a visszáru a művezetőket sújtja legin­kább. Ök éves fizetésük bi­zonyos százalékát még külön prémiumként is megkaphat­ják. Ha viszont visszáru van, egy százalék elfogadott mi­nőségi kifogás miatt prémiu­muk tíz százalékát vesztik el, tehát tíz százalék rekla­máció esetén nem kaphat­nak prémiumot. Sőt, ha a ki­fogások később derülnek ki és már felvette, vissza kell fizetnie. Ezek a fogyasztói ki­fogásokra vonatkoznak, a nagyker és a MERT-átvétel még nem biztosíték. A vá­sárló véleménye dönt. A dol­gozóknál a jobb minőség a 13. havi fizetésben, a borí­tékban is jelentősen érezteti hatását. Ki érzi meg y A cipőgyárban a negyedik negyedév óta ugyancsak duó­ban támaszkodnak az anyagi ösztönzésre, s ennek fő cél­ja a minőség javítása. A ré­szesedési alap terhére líz százalék minőségi prémiumot fizetnek. Feltetel viszont az első osztályú termékek rész­arányának növelése. Tudato­sítják, ha nem érkezik minő­ségi kifogás a nagykertől és a fogyasztóktól, nem mi­nősítik le az árujukat, meny­nyivel jut több a dolgozók­nak. Eddigi eredményeik jók: mintegy tíz százalékkal növe­kedett az első osztályú terme, kék részaránya. A beszélgetéseken kitűnt, a kereskedelem és az ipar szakemberei többségükben is­merik a vásárlók véleményét, s gondjaikra a meghatározott keretek között megoldásokat keresnek. A kritikát nem akarják mindenáron vissza­utasítani. Helyes, hogy cél­jaik elsősorban a választék es minőség javítására irányul­nak. És ez sokkal távolabbra mutat. A gazdaságirányítás reformjának tartós politikai sikere jelentős részben attól függ, hogy a közvélemény milyen közvetlen taoasztala- tokat szerez a termékek mi­nőségének változásáról. H3 az emberek azt tapasztalják, hogy a nyereség növelésére irányuló vállalati törekvéseik — egyebek között — együtt járnak a minőség, a válasz-' ték általános javulásával, akkor szívvel-lélekkel elfo­gadják a reformot. Ha vi­szont a minőségi panaszok nem csökkennek, vagy eset­leg nőnek, akkor ennek az ellenkezője történhet Marik Sándor Szovjet építőipari szakemberek meg\ énében Négytagú szovjet építő­ipari küldöttség tartózko­dott megyénkben. A Kárpá- tontúli területről érkezett vendégek. Kacsur Vaszilij Vasziljevicsnek, a területi építőipari szakszervezeti bi­zottság elnökének vezetésé­vel megtekintették a jelen­tősebb szabolcsi építkezése­ket, s február 8-án utaztak haza. Képünk a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola épít­kezésén készült, ahol a szovjet szakembereknek Borbély Ferenc építésvezető a speciális betonelőregyár- tás technológiáját magya­rázza. Foto: Bálint LajM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents