Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
'fílÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE TIK 1 XXVI ÉVFOLYAM. 33. SZÁM ÄRA: I FORINT 1969. FEBRUÁR 9, VASÁRNAP tAPTTinr TARTALMÁBÖU Minőségi őrjáraton (3. oldat Ismét a nyíregyházi húsiparról (4. oldal} Levél Kanadából (6 oldal} A nagykállói járás sportja fii. oldat) Külkereskedelmünk az új mechanizmusban Dr. Bíró József sajtóértekezlete Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szombaton sajtótájékoztatón válaszolt a napilapok, valamint a rádió, a televízió és az MTI munkatársainak kérdéseire. A válaszok a következőképpen foglalhatók össze. A külkereskedelem 1966 évi tevékenységéről: Az alapvető célt, a gazdálkodás egyensúlyát sikerült elérni, sőt a forgalom emelkedése is kielégítő. Az export-import együttesen 3,4 százalékkal haladta meg az 1967 évit. Ez megfelel a várakozásnak; összességében elégedettek lehetünk a külkereskedelem tavalyi eredményeivel, de a részletelőirányzatok teljesítése nem mindenben kielégítő. A szocialista országokkal bonyolított áruforgalom 7,2 százalékkal növekedett, míg a tőkés országokkal folytatott kereskedelem 3 százalékkal volt kisebb az 1967 évinél. A szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban nőtt, mint ahogy a behozatal. Az importlehetőségeket nem használtuk ki kellőképpen, s a termelő vállalatok nyereségük fokozásának útját a kapacitásuk jelentős részét lekötő szocialista relációjú export növelésében látták. A szocialista országokkal kötött államközi megállapodások végrehajtásáról: Elsődleges cél volt gazdasági kapcsolataink fejlesztése a szocialista országokkal. Ezt a törekvést tükrözik a forgalom adatai. 1968-ban az export 10,2, az import pedig 5,1 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző évben. A Szovjetunióval bonyolított forgalmunk az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vállalatok exportkötelességeiket globálisan teljesítették, de a megjelölt áru 3 százalékát nem szállították, azaz helyettük más árut adtak át. Az importkötelezettségek teljesítése is eltér a megállapodott kontingensektől. Az eltérés a gépeknél a legnagyobb, mintegy 10 millió rubel értékűre nem jött létre magánjogi kötés. Dinamikus fejlődés tapasztalható a magyar—NDK kereskedelemben. Csehszlovákia belső problémái nem hatottak a két ország közötti áruforgalomra, amelynek alakulásával elégedettek vagyunk. Az éves árucsereforgalmi jegyzőkönyv előirányzatait lényegében kölcsönösen teljesítettük, sőt, év közben jelentős, kontingensek feletti szállításokat is lebonyolítottuk. A többi szocialista országgal is növekedett forgalmunk 1968-ban. Az 1969 év legfőbb feladatai: Fokozottabban kell törekednünk, hogy a belső piaci egyensúly megszilárdítása mellett a külkereskedelmi forgalom és a nemzetközi fizetési mérleg egyenlege az eddigieknél kedvezőbben alakuljon. Az áruforgalom a tervek szerint 1969-ben 6—7 százalékkal, jövőre pedig mintegy 9 százalékkal növekszik. Ez feltételezi, hogy az iparágak jelentős részének külkereskedelmi forgalma mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a termelést meghaladó ütemben növekedjék. Szocialista relációban arra számítunk, hogy az ipari termékek exportja általában az ipari termelés átlagos növekedésével azonos ütemben nő, kivéve a vegyi- és gépipari termékeket, amelyek kivitele meghaladja az átlagot. A kivitel növekedésének azonban egyik feltétele az import fokozása. Ebben nagy feladatok várnak a külkereskedelmi vállalatokra; fokozniuk kell a piacszervező munkát A tőkés export növelését szolgáló adóvisszatérítésről: A szabályozó eszközök nem ösztönözték kellőer a vállalatokat a tőkés export növelésére, sőt bizonyos esetben ellene hatottak. Ezért új módszerként a Külkereskedelmi Minisztérium a vállalatok meghatározott körével olyan megállapodást köt amely szerint exporttöbblet, nagyobb devizabevétel tartós biztosítása esetén adóvisszatérítésben részesülnek. Ezt az összeget mind részesedési, mind fejlesztési alapjuk gyarapítására fordíthatják. Fontos feltétele azonban a megállapodásnak, hogy amennyiben az export csökken, az adóvisszatérítésre vonatkozó megállapodás érvényét veszti. A termelő és külkereskedelmi vállalatok kapcsolatairól: Az új, differenciált szerződéskötési forma a gyakorlatban bevált. A termelő, illetve felhasználó vállalatokat jobban bevontuk a külkereskedelmi tevékenységbe. A legelterjedtebb együttműködési forma a bizomány, így bonyolódott 1968-ban az export 39, s az import csaknem 70 százaléka. A külkereskedelmi és a termelő, illetve felhasználó vállalatok szorosabb érdekközösségét és együttműködését biztosítják a különféle társasági szerződések. 1968-ban az export mintegy 35 százaléka, az import 11 százaléka bonyolódott társasági szerződések alapján. Álláspontunk: nincs szükség a szerződéskötési rendszer jogszabályi módosítására, szükség van azonban arra, hogy a vállalatok a szerződésekben jobban érvényesítsék, rögzítsék elképzeléseiket, céljaikat. A külföldi vállalatokkal alakított kooperációról: A szocialista országok vállalataival a kooperáció elsősorban állami szintű egyeztetések alapján valósul meg és széles körű szakosítás lehetőségeit tárja fel. A késztermékek szakosításán tűi ki kell terjednie részegységek, alkatrészek gyártására is. Jó példa erre a szovjet autóiparral kötött megállapodás és ilyen jellegűnek tekinthetők a lengyel járműiparral, az NDK irodagépiparával, a jugoszláv mezőgazdasági gépgyártó üzemekkel kötött megállapodások. Jelentős megegyezés, amely szerint Magyarország közreműködik egy új bolgár szódagyár építésében, mégpedig úgy, hogy az összberuhá- zás 10 százalékára nyújt hitelt, illetve ilyen összeg erejéig szállít berendezéseket, törlesztésképpen Bulgáriából 1972-ben 40 000 tonna, majd az ezt követő 10 éven át átlagosan évi 140 000 tonna kalcinált szódát kapunk. Lengyel partnerekkel együttműködünk kénsavgyári beruházásokban: a Magyarországon épülő üzem számára a lengyel fél szállítja a ként. A 15 évre szóló szerződés értelmében importunk évi 150 000 tonnáig emelkedhet. Előkészületben van újabb magyar—lengyel alumínium- ipari együttműködési egyezmény. Csehszlovákiával tükör üveggyár létesíté»'T>: r. kooperálunk. A fogyasztási cikk import tavaly 5 százalékkal növekedett. Különösen a szocialista országokból származó áruk behozatala fokozódott. Ebben az évben hasonló importnövekedéssel számolunk. Erőteljesen növekszik a gyarmatáruk, déli- gyümölcsök és a kávé importja. A szocialista országokból származó áruk behozatalával — amelyeknél nincs semmiféle korlátozás — nemcsak a választékot bővítjük, hanem versenyre késztetjük a hazai üzemeket is. Ez jelentkezik az árak csökkentésében, mint például a porszívóknál, vagy új cikkek gyártásában, mint a mosógépeknél, egyes textíliáknál, gyapjú kötött holmiknál, stb. Jelentősen növelni kívánjuk a kislakásépítéshez szükséges anyagok, és a lakberendezési tárgyak behozatalát A fejlődő országokkal kialakított gazdasági kapcsolatokról: Tavaly kissé visszaesett a forgalom, amiben a nemzetközi politikai helyzet alakulásán kívül néhány esetben közrejátszott a fejlődő országok nehéz belső gazdasági helyzete is. Erősödött export- tevékenységünk Brazíliában, Libanonban, Líbiában, Iránban, Pakisztánban. 1968 második felétől a vállalatok üzleti tevékenysége jelentősen megélénkült, ez annak köszönhető, hogy az európai szocialista országok az UNCTAD első és második világkereskedelmi konferenciáján elfogadott ajánlások szellemében arra törekedték, hogy a fejlődő országokkal szorosabbra fűzzék kapcsolataikat, kereskedelmüket és műszaki-tudományos együttműködésüket. A miniszter tájékoztatójának második részében elemezte a külkereskedelem helyét a népgazdaságban. Befejezésül ismertette kapcsolata'nk alakulását és perspektíváit a legfőbb partner országokkal. Házgyári lakások Szabolcsban? Tíz szint nyolc hónap alatt Miskolcon már üzemel, Debrecenben pedig épül a la- kóselemeket előállító házgyár. A két házgyár teljes kapacitása lehetőséget ad arra, hogy ezeket a termékeket lakások építéséhez Nyíregyházán, Nyírbátorban, sőt esetleg Mátészalkán is felhasználja az építőipar. A haladás élén ugyanis már nem az Északi Alközpontban és egyéb helyeken alkalmazott blokkos, hanem a házgyári panelek és a csúszózsalus eljárások állnak. Házgyári elemekből Budapesten például már nyolc hónap alatt építenek fel egy tízszintes épületet. A szakipari szerelések meggyorsításával ezt az átfutási időt még tovább lehet csökkenteni. A kínálkozó lehetőségek figyelembe vételével az Építőipari Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportjának építész- és városrendezési csoportja, valamint technológiai szakosztálya a Házgyári lakóépületek építészeti megoldása, szerkezeti, statikai kérdései címmel rendezett pénteken délután előadást a MTESZ irodaházi előadótermében. A Setényi István tervező és Krupist Mihály statikus tervező mérnökök előadása elsősorban a házgyári lakásépítés megyei bevezetésének ismertetésével foglalkozott. Később az ETE a helyi tervezők, kivitelezők, beruházók részvételével tanul- mányutakat is szervez. A házgyári elemek gazdaságos felhasználására, az előkészületeket a tudományos egyesület a műszakiak kellő időben való felkészítésével sietteti. Szükséges ehhez természetesen az is, hogy ezekre a lehetőségekre már az építkezések kijelölésénél — a beruházások koncentrálásával — is lehetőséget adjanak. Ilyen lehetőség kínálkozik például Nyíregyházán az állomás téri városkapu épületeinek készítésénél. Annak ellenére, hogy a házgyári elemekből készült lakások költsége még általában azonos a jelenlegi építkezések kiadásaival, a fejlődés útja feltétlenül ez az eljárás. Később ugyanis —» amikor már tömegével épülnek ezek a házak — az átfutási idő tovább rövidül, s ezzel párhuzamosan a költségek csökkenése is feltétlenül indokolt. (t. M fl munkaügyi miniszter tá ckoztatója az április f-ével kapcsolatos munkarendről Ebben az évben április 4-ét a húsvéti ünnepektől egy munkanap választja el. A dolgozók megszakítás nélküli pihenésének biztosítása érdekében és gazdasági szempontból is célszerű, hogy az ünnepek közötti szombati munkanapon a dolgozók a munkavégzés alól mentesítést kapjanak. Ezért a kormány úgy határozott, hogy április 5-én szabadnapot kell biztosítani. Annak érdekében, hogy a szabadnap miatt ne legyen munkaidőkiesés, a következőképpen kell eljárni: — ahol kéthetenként szabad szombatot tartanak, ott ezt április 5-én kell kiadni akkor is, ha a munkaidőbeosztás szerint más napra esnék; — ahol szabad szombat nincs, ott az április 5-i szabadnap miatt kiesett munkaidőt le kell dolgozni. A szabadnap miatt kiesett munkaidő ledolgozásáról a vállalatok — a szakszervezeti szervvel egyetértésben — az, alábbi három megoldás szerint rendelkezhetnek: L Március 30-án, vasárnap tartanak teljes munkanapot. Ahol szombaton rövidebb a munkaidő, mint más napokon, március 30-án az április 3-i, csütörtöki teljes munkanapot kell ledolgozni és a szombati rövidített munkanapot április 3-ára kell áttenni. Ha az április 5-i, szombati munkaidő nem rövidebb, mint az egyéb napokon, akkor március 30-án ezt a munkaidőt dolgozzák le. így a további munkanapokon változás nem szükséges, 2. Az április 5-i munkaidőkiesést (akár rendes, akár rövidebb ez a munkanap) az április 4-ét megelőző, vagy azt követő két hétre elosztva dolgozhatják le. Ebben az esetben április 3-án marad a szokásos munkaidőbeosztás, nincs rövidített munkanap. 3. Ha a vállalati kollektíva ezzel egyetért, az április 5-i szabadnapot az évi rendes szabadság terhére adják ki. Ebben az esetben az április 3-i, csütörtöki munkaidőbeosztás változatlan marad. A költségvetési szerveknél a szabadnap következtében kiesett munkaidőt, a szak- szervezeti szervvel egyetértésben, megállapított időben, az április 4-ét megelőző, vagy azit követő két hétre elosztva kell ledolgozni. A termelő munkát folytató részlegeknél és a fegyveres testületeknél azonban a vállalatokra vonatkozó bármelyik megoldás alkalmazható. Azoknál a vállalatoknál és költségvetési szerveknél, amelyek a jogszabály rendelkezése szerint ötnapos munkahétben dolgoznak és szabadnapjuk rendszeresen szombatra esik, munkaidőátcsoportosításra nincs szükség. Ha azonban a szabadnap nem szombatra esik, az április első hetében szombatra célszerű áthelyezni. Ha ez nem lehetséges, az április 5-re eső munkaidőt az előbbiek szerint le kell dolgozni. A kiesett munkaidő pótlására munkában eltöltött időre a túlmunkáért, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlék nem fizethető ki. A kormány határozatában foglaltak nem érintik a megszakítás nélkül üzemelő vállalatok, illetőleg az ilyen jellegű munkakörökben foglalkoztatottak munkaidőbeosztását. A lakosság zavartalan ellátása érdekében a kereskedelmi, a közlekedési, valamint a lakosság ellátását szolgáló egyéb vállalatok április 4-i és húsvéti munkaidőbeosztását az érdekelt miniszterek és az illetékes tanácsok szabályozzák. (MT) Biszku Béla fogadta a jugoszláv miniszterelnököt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton fogadta Mika Spil- jakot, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökét. A látogatásnál jelen volt Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete, Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A látogatás során eszmecserét folytattak a két párt kapcsolatairól, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről. KGST»illés Bukarestben Bukarestben február 4—7 között tartották meg a KGST közgazdasági állandó bizottságának 17. ülését. A bizottság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából Radulescu román miniszterelnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd a bizottság elnökének beszámolóját hallgatták meg A bizottság tízéves munkájának elemzése alapján meghatározták a feladatokat 1969-re és 1970. első felére.
