Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-04 / 28. szám

« m* «BLÄT-MAOY ARORSZAO 1989. fébraSr 4 Külpolitikai összefoglaló § Nasszer feltűnő nyilatkozata © Várják Wasliingíoa válaszát a szovjet—francia kezdeményezésre Zajjal rendkívüli sajtóértekezlete Kairóban § Nixon európai Több, mint egy esztendő Htan most első ízben mondott ismét nyugati újságnak nyi­latkozatot Nasszér elnök. Mégpedig az Egyesült Álla­mok egyik legfontosabb poli­tikai hetilapjának, a Newsweek-nek. Ugyanakkor az EAK elnöke elküldte vá­laszai Leonyid Brezsnyev hozzá intézett üzenetére is. No­ha sem Brezsnyevnek Nasz- szerhez intézett levelét, sem a választ egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, felte­hető, hogy a Newsweek-nek adott Nasszer-interjú bizo­nyos mértékig egyezik a Brezsnyevnek küldött Nasz- szer-levélleL Az egyiptomi elnök nyilat­kozata néhány fontos és ér­dekes pontot tartalmaz. Olyan engedményeket helyez kilátásba, amelyek elmozdít­hatnák a közel-keleti krízist jelenlegi holtpontjáról, amennyiben az ellenfél, Iz­rael is hajlamos lenne en­nek nyomán a rugalmasabb magatartásra. Nasszer ugyanis kilátásha helyezte a háborús szándékról való le­mondás nyilatkozatát, min­den ország ama jogának el­ismerését, hogy békében él­hessen, az összes közel-keleti ország, köztük Izrael terüle­ti sérthetetlenségének elis­merését és a hajózás szabad­ságát a nemzetközi víziuta- kon. Különösen e két utóbbi pont alkalmas arra. hogy Iz­raelben a galambok kereked­jenek a héják fölé. hiszen Izrael legfontosabb követelé­sei — ahogy Tel Avivban mondják: sérelmei — éppen területük elismerését és a Szuezi-csatornán, valamint az Akabai-öbölben való hajózá­sok szabadságát illetik. Ez a Nasszer-nyilatkozat tűnik eddig a legmesszebb­menőnek a konfliktus békés rendezésének útján. Az egész világ fellélegezne, ha végre Izraelben is (gy értékelnék és hajlandók lennének félúton elébe menni az arab kezde­ményezésnek. Ennek megol­dására mindkét fél részéről a Szovjetunió és Franciaor­szág által javasolt négyha­talmi megbeszélés lenne a legjobb közbülső megoldás. S a jelek arra vallanak, hogy ezt immáron nemcsak Párizsban és Moszkvában, sőt az utóbbi időben Londonban is látják igy, hanem úgy tetszik, lassanként Washing­tonban is. körútra indul Az MTI washingtoni tudó­sítója ugyanis hétfői jelen­tésében azt közli, hogy hír szerint már Nixon is egyet­ért azzal, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői folytassanak tárgyalásokat és tegyenek közös lépéseket a Közel-Kelet békéjének meg­teremtésére. Hír szerint a nemzetbiztonsági tanács tag­jai, akikkel az elnök e kér­désről hosszasan tanácskozott ezt javasolták Nixonnak, s a Fehér Ház ura állítólag már ezen a héten pozitív választ ad Moszkvának és Párizs­nak kezdeményezésükre. Ügy tudják, Nixon a héten Nasz- szer hozzá intézett levelére is válaszol. Kiszivárgott hogy e válaszban Nixon állás foglal az USA és az EAK diplomá­ciai kapcsolatainak helyreál­lítása mellett A további washingtoni hí­rek arról tudnak, hogy a hallgatás és tájékozódás első nixoni korszaka végefelé jár, az elnök rövidesen aktivizál­ja magát két hónapon be­lül nyugat-európai körút­ra indul. A francia Elysée palotában úgy tudják, hogy első útja Párizsba vezet majd. Elképzelhető, hogy a hírből valóság lesz, egyrészt, mert valamennyi nyugati szö­vetségese közül Franciaor­szággal romlott' meg legin­kább az USA viszonya a Johnson-érában. másrészt mert De Gaulle elnök tavaly novemberben, a Humphrey— Nixon versengésben, Nixon mellett állt ki. meglehet tehát hogy s francia elnök is javítani kíván az USA-val elhidegült kapcsolatain. Har­madsorban pedig: Párizsban folynak a vietnami négyes tárgyalások, amelyeknek eset­leg új lendületet adhatna, ha a francia fővárosban Nixon személyesen is megjelenik. Nixon újabb, s komolyabb párbeszédre készül a Szov­jetunióval is, és nemcsak az akut közel-keleti konflik­tus megoldásának kérdésé­ben. Mielőtt azonban ezeket a tárgyalásokat megkezdenék, az Egyesült Államok elnöke többi nyugati szövetségesével is tanácskozni kíván. Ezért van reális magja annak, hogy nemcsak Párizsban, de Londonban, Rómában és Bonnban is Nixon közeli lá­togatására számítanak. El-Zajjat, az EAK kormá­nyának szóvivője hétfőn dél­után rendkívüli sajtóértekez­letre hívta össze a Kairóban működő tudósítókat. ,,Ebben az órában képvi­selőnk New Yorkban átadja U Thant főtitkárnak és a Biztonsági Tanács 15 tagja képviselőinek Mahmud Riad külügyminiszter jegyzékét, amely rendkívül éles tiltako­zást tartalmaz a gazai öve­zetben békésen tüntető asz- szonyok és gyermekek ellen elkövetett izraeli brutalitások miatt — mondotta Zajjat, majd ismertette a jegyzék tartalmát. Riad jegyzéke tűrhetetlen­nek mondja, hogy az izraeli megszálló hatóságok gyerme­kekre, diáklányokra, asszo­Az olasz munkásosztály január 8-án megkezdett har­ci akciója tetőpontjához kö­zeledik. Február 5-e és 12-e között az ipari dolgozók két országos méretű általános sztrájkot rendeznek, mégpe­dig a nyugdíjak felemelése és a nyugdíjreform, továbbá a bérzónák felszámolása és az azt követő általános fize- tósrendezés szorgalmazása. Január 27-e és február 1-e között több mint egymillió Va szili j Harkov, a TASZSZ hírmagyarázója írja.: Február 4-én lesz 21 éve annak, hogy Ceylon, az egy­kori brit gyarmat kivívta po­litikai függetlenségéi A füg­getlenné vált állam a kezdeti nehézségek és kudarcok után csakhamar rájött arra, hogy a szórós értelemben veit po­litikai függetlenségét csakis úgy szilárdíthatja meg. ha kivívja a gazdasági önállósá­got is. Ezt a folyamatot eló­Tokiő, (MTT): Baloldali diákok . hétfőn délelőtt behatoltak a tokiói amerikai nagykövetség épü­lettömbjének területére, s megszállták az egyik épüle­tet A ház tetejére fehér zászlókat tűztek ki, amelye­ken fekete betűkkel, messzi­re láthatóan a következő fel­iratok voltak olvashatók: „Le az amerikai imperialisták­nyokra támadjanak, hogy büntetlenül megsértsék az emberi jogokat, a megszállók számára is kötelező genfi konvenciókat. Hangsúlyozza: a Gazában kiontott vér, az ártatlanok szenvedése ismét leleplezi az izraeli megszálló hatóságok terrorpolltikáját. Felhívja a Biztonsági Ta­nács tagjait és az ENSZ fő­titkárát, hogy tegyenek ha­tározott intézkedéseket a gazai arab polgári lakosság védelmére. Szalah Gohar, külügyi ál­lamtitkár az esti órákban fogadta Szarka Károly kairói magyar nagykövetet, mint a Biztonsági Tanács egyik tag­államának kairói képviselőjét és átadta neki a jegyzék má­solatát. dolgozó vett részt általános sztrájkban, a sztrájkakciók általában 24—48 órán át tar­tottak, Brindisiben azonban hat napon át sztrájkoltak a dolgozók. Az elmúlt héten három na­pon át sztrájkoltak a közép­iskolai tanárok, ezenkívül Dél-Olaszországban és Szicí­liában több százezer feles bérlő vett részt az olasz dol­gozók általános nagy harci megmozdulásában. segítette az a körülmény, hogy mindenkori külpoliti­kájának alapelvével az el nem kötelezettséget és az ál­lamokkal való kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejleszté­sét tette. Az ország jelenlegi hely­zetében nagy szerepe van az állami gazdasági szektornak. Ennek fejlesztéséhez jelen­tős segítséget nyújt a Szov­jetunió és a többi szocialista ország. kai?" „Számoljuk fel a ja­pán-amerikai biztonsági szerződést!” A tokiói rohamrendőrség­nek félórás közelharc után sikerült eltávolítania az egyik nagykövetségi épületet megszállt mintegy ötven ja­pán diákot, akik kövekkel I védekeztek a rájuk támadó rendőrökkel szemben. Tíz diákot letartóztattak. iltalános sztrájk Olaszországban Rbszmciy éve fisgeUea Ceylon Tüníeíő diákok a tokiói amerikai nagykövetség épületében A gyűlölet ellenfele Regény Eötvös Károlyról Gerencsér Miklós: 39. Eötvös akármilyen köny- uyelmüen számolt a maga iránti kételkedés kedvéért,, negyvenöt percnél nem hi­hette időben rövidebbnek az utat. Huriné háza és Kohl- mayer boltja között majdnem három kilométer a távolság. A siető ember is legalább huszonöt percig gyalogol ek­kora távolságot. Nyilván az is elegendő percbe tellett, amíg Lánczi Gáborné és Csordás Gábomé elmagyarázta neki, mit hozzon, majd beszalad­tak krajcárjaikért a házba. Az öreg Kohlmayer nem tarto­zik a fürge boltosok közé, el- babrálgatott egy ideig a kék és a fekete festékkel, amíg kiméricskélte, amellett szá­mos vásárlót szolgált ki Esz­ter előtt. Visszafelé a fele út tizenkét-tizenöt perc. Lánczi - néra, Csordásnéra, a vásár­lásra kellett legalább tíz perc. Ez így együtt minden­képpen meghaladja a három­negyed órát. Ha tehát nem ti­zenegykor, hanem valamivel korábban küldte el Esztert a boltba Huriné, akkor sem találkozhatott előbb Zsófival háromnegyed tizenkettőnél. Mint ahogy eszerint is val­lott Zsófi és Rozenberg Her­man a vizsgálóbírónak. Tizenegy órakor már egyet­len lélek sem volt a zsidó­templomban. Rég hazaszéled- tek a hívők a választással egybekötött istentiszteletről. Bármilyen fogcsikorgató csö­könyösséggel próbálta utólag egymásra erőszakolni Bary az időpontokat, kifogott rajta a lehetetlen. Ez azonban nem kímélte meg Eötvöst a bizonyítás kö­telességétől. A bíróság előtt éppoly alapos tényszerűséget igényelnek a nyilvánvaló dol­gok, mint a kevésbé valószí- nűek. Különösen ebben az ügyben, amelyben abszolút előnyt élvezett a vád, amikor a gyanúsítottak rovására a puszta kijelentést, ts szívesen fogadta el való ténynek a bí­róság, miközben a védelem alig kapott levegőt a reá ne­hezedő nyomástól. Eszter nyomon követése után a zsinagógában történ­teket is gondos rendben idéz­te fel a Vajda. Mivel Taub Emánuel ko­rábbi metszőt Tiszapolgárza választották hasonló egyházi tisztségre, utódról kellett gon­doskodniuk a tiszaeszláriak- nak. Hárman jelentkeztek: Svarcz Salamon, Buszkbaum Ábrahám, Braun Lobi. Tudá­suk összehasonlítására a hús­vét előtti szombaton, Eszter eltűnésének napján került sor. Meghallgatására össze­gyűlt a kis hitközség vala­mennyi férfitagja, a betegc?k és a nagyon öregek kivételé­vel. Reggel nyolckor már együtt voltak a vallásos élet fontos eseményén. A jelöltek alkalmasságában nem is az volt a leglényegesebb, hogy mennyire értenek az eledel­nek szánt állatok levágásá­hoz, hanem inkább a szent könyvekben, imádságokban, Dávid király énekeiben való jártasság felől érdeklődtek. Meghallgatták sorra a pályá­zókat, de a döntést húsvét utánra halasztották, s meg is ejtették Svarcz Salamon javára. Szombaton tizenegy' órára elhagyták a zsinagógát, az utcákon csoportosan végigha­ladó híveket, köztük a há­rom idegent látta fél Tisza- eszlár. A megkérdezettek va­lamennyien számot adtak er­ről — egyikük szerint tíz óra, másikuk szerint fél ti­zenkettő lehetett, a nagy többség tizenegy órát emle­getett, de senki nem akadt, aki déli harangszó előttre tet­te volna a találkozást. Amikor a két lánytestvér utoljára váltott egymással né­hány szót, akkor már Taub Emánuel házában tartózko­dott a gyilkossággal vádolt személyek közül kettő: Buksz- baum Ábrahám és Svarcz Salamon. Éppen nekik vitte a bort Rozenberg Herman, akinél Solymosi Zsófia szol­gált. (Folytatjuk) Külpolitikai széljegyzet: Faji kérdés Angliában A közelgő angliai választá­sok előjátékaként a konzer­vatív párt vezére Edward Heath nagy beszédben köve­telte a kormánytól, hajszolja keresztül az alsóházban a színesek bevándorlását meg­szigorító törvényeket. Heath követelte, hogy a már Angliá­ban élő szfnes bőrűek rokonait se engedjék be, kivéve a fe­leségeket és a kiskorú gyer­mekeket. Heath tehát a megszigorítás mellett tört lándzsát, holott a kereken egy évvel ezelőtt életbe léptetett bevándorlási törvény is éppen elég meg­szigorítást tartalmaz. Esze­rint a brit útlevél nem jogo­sította fel többé a nemzetkö­zösség országainak lakóit, hogy automatikusan az Egye­sült Királyság területére lép­hessenek. Az anyaország: Nagy-Britannia polgárai más útlevelet kaptak, mint a be­vándoroltak és a nemzetkö­zösségiek. Az ilyen beutazók­nak letelepedési engedéllyel kell rendel kezniök a sziget- országban. Be kell bizonyíta­niuk, hogy állandó lakásuk, munkahelyüli lesz és kedvező anyagi körülmények között élhetnek. Ezek a feltételek persze . úgyszólván megoldha- tatlanok. Hiszen a színes bő­rűek Indiából vagy Pakisz­tánból éppen azért tartanak Anglia felé, mert a legszegé­nyebbek közé tartoznak, nyilván különleges összeköt­tetésekkel sem rendelkeznek a szigetországban, tehát ba­josan mutathatják be őfelsé­ge illetékes hatóságainak, hogy Londonban, Birming- hamban vagy másutt tárt ka­rokkal várják őket és vala­milyen kellemes lakosztályt is biztosítottak számukra. Az sem vigasztalja az érin­tett személyeket, hogy a tör­vénynek van egy enyhítő zá­radéka, Aszerint mentesülnek a megszorító rendelkezések alól, akik igazolják, hogy Nagy-Britanniában születtek, Fagy olyanok leszármazottai, akik legalább két nemzedé­ken át Angliában látták meg a napvilágot Ezt természete­sen csakis a volt gyarmato­kon letelepedett fehér bőrű brit állampolgárok tudják tanúsítani, őrájuk pedig amúgy sem vonatkozik a ren­delkezés. Külön problémát jelent a törvény az Angliában koráb­ban letelepedett színes bőrűek hozzátartozói számára. Ere­detileg a rendelkezés úgy szólt: a hozzátartozók be­utazhatnak, ha a már Ang­liában lévő családfő megfe­lelő anyagi egzisztenciát tereintett. Persze ezt is » hatóságok egyéni döntése alapján bírálták el. Ha vi­szont Heath elgondolásai megvalósulnak, az oldalági rokonok számára már a „megfelelő egzisztencia” sem nyújt beutazási lehetőséget. A színes bőrűek elleni ang­liai kampány során a kor­mány arra hivatkozik, hogy az ország rendkívül riehcz, robbanékony, szociális prob­lémáit tovább súlyosbítja ha „felelőtlenül” megengednék a további nagyarányú beván­dorlást. Erre hivatkoztak már 1966-ban is, amikor Anglia gazdasági ügyei még jobban álltak, de erre hivatkozott a konzervatív kormány is 1962- ben. Tekintve, hogy Angsá­ban az ország bizonyos vi­dékein a nagy ipari városok­ban valóban rohamosan rom­lottak a szociális körülmé­nyek és különösen aggasztó a lakáshelyzet, az érvelésnek mindig van bizonyos tömeg­hatása. Egy közvéleményku­tatás szerint az angol lakos­ság húsz százalékán már fo­gott a fajgyűlölet, tíz száza­lékának nincsenek előítéletei, hetven százalék pedig közöm­bösnek vallotta magát. Ez elgondolkoztatja mindazo­kat, akik aggodalommal fi­gyelik az Angliában is je­lentkező veszélyt, és az is figyelemre méltó, hogy az előkelő angol úr, Heath, a konzervatív párt vezetője, most tulajdonképpen ugyan­olyan érveket használ, mint korábban az angol náci moz­galom. Azokban az években, amikor még élt a felelős po­litikusokban a remény, hogy a Brit Nemzetközösséget meg tudják menteni, sőt a kapcsolatokat bizonyos gaz­dasági megoldásokkal szilár­dítani is lehet, főleg azért fékezték a fei-felbukkanó fajgyűlöletet, mert az anya­ország ezzel a nemzetközös­ség színes bőrű állampolgára.! felé óhajtott gesztust tenni. Amióta viszont bizonyossá vált, hogy a nagy „klub” előbb-utóbb teljesen szét- bomlik, már úgy vélik, hogy nem érdemes tovább a libe­rális szerepkörben tetszeleg­ni. Ehelyett éppen a fajgyű­lölet szitásával óhajtják a figyelmet olyan problémák­ról elterelni, melyeket az anyaországban nem tudnak kielégítően megoldani. Ilyen körülmények között, Anglia esetleg hozzájuthat egy olyan kétes értékű „privilégiumhoz”, ami eddig csak az Egyesült Államok és Dél-Afrika ki­váltsága volt 8. B, Kísérletek a csehszlovák emigránsok egyesítésére London, fMTfl: A nyugati világ reakciós körei változatlanul mindent megtesznek azért, hogy Cseh­szlovákia szocializmusellenes erőit aknamunkájuk folytatá­sára és erősítésére buzdítsák. Svitak, aki kijelentette, hogy szándékában áll „Cseh­szlovákiának a szocializmus táborából való kilépéséért” harcolni, most New Yorkban a Columbia egyetem „orosz in­tézetében’’ folytatja tevékeny­ségét Lobi, miután egy sor előadást tartott az Egyesült Államokban, országa mun­kásosztályát „visszahúzó erő­nek” minősítve, most Nyugat- Európában „turnézik” hír­hedt „konvergencia elméle­tét” hirdetve. Elmélete sze­rint az, hogy egy országban a tulajdoviszonyok kapitalis­ta, vagy szocialista jellegűek, tisztán morális kérdés, amelynek döntő gazdasági je­lentősége nincs. Nyugati reakciós körök a provokátorok áldozatául esett prágai diák, Jan Palach teme­tését is a csehszlovákiai emigráció hazaáruló tevé­kenységének aktivizálására próbálták felhasználni, ami­kor — a többi között London­ban is — gyászmenetet szer­veztek. A nyugati reakció most ar­ra törekszik, hogy egyesítse a szocializmusellenes elemek befolyása alatt álló csehszlo­vák emigráns csoportokat. Terveik között szerepel, hogy Hollandiában összehívják a csehszlovák emigránsok „vi­lágszervezetének” alakuló kongresszusát. Szándékukban áll, hogy ennek a szervezet­nek „területi bizottságait” is megalakítsák a nyugati or­szágokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents