Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

F9W fietwu it 1 CELBT-M A6YA RORSZ A® 9 efijat CSALÁD —- OTTHON A házimunka és az egészség Sok üzemben ma már tudományosan vizsgátják és úgy alakítják ki a legmegfelelőbb munkakörülményeket. A háztartásban viszont, ahol sokszor ugyancsak ke­mény fizikai munkát kell végeznünk, kevésbé ügyelünk magunkra. Ügyes munkafogásokkal, némi szervezettség­gel, eióre'átással pedig jelentősen csökkenteni lehel a házimunka által okozott kifáradást és egyéb ártalma­kat is. Az előrehajolva végzett munka például sok későb­bi panasznak lehet az oka. Az elkerülhetetlen előrehaj­lás helyett is inkább a leguggolást válasszuk. A haj- loagast igénylő munka egy részét azonban el is kerül­hetjük. Például, ha a háziasszony a kövezet felmosá­sát hosszú nyélre csavart felmosóruhával végzi. A munkaasztalokat, a munkagépeket is olyan magasságú­vá tehetjük (esetleg alápolcolással is), hogy ne kell­jen mélyen föléjük hajolni. (A padlótól általában a 80 centiméter magasság a legmegfelelőbb.) Tudományosan megállapított tény — ellentétben a közhiedelemmel —, hogy a lassan végzett munka ugyan­annyi energiát emészt fel, mint a gyors. Az emberi izomzalnak megvan a legmegfelelőbb munkavégző se­bessége. Ennek megfelelően a lassú munka „fékezésre” késztet, ami fárasztja az izom- és az idegrendszert. Per­sze, a túlzott gyorsaság sem jó. A legmegfelelőbb mun­kasebességet mindenki maga kísérletezheti ki; egyéb­ként a (úlfáradás nemcsak ezen a módon, hanem a jó munkaszervezéssel is megelőzhető. A legtöbben elkövetik azt a hibát is, hogy házi munkához sarok nélküli papucsot, vagy lapos sarkú szandált viselnek. Mivel a háziasszony munkája után többnyire talpon van, az ilyen lábbelik használata láb­fájást, dagadást, visszérveszélyt, lúdtalpat idézhet elő. A munkára használt cipő lehet alacsony, vagy közép­magas sarkú, de olyan kivitelben, hogy a bokát jól tartsa. Ezért ajánlhatók a magas szárú, fűzős cipők. Munka közben még így is ajánlatos időnként leülve megpihenni, s a lábakat ilyenkor magasra tenni. (B.) Ä gyümölcslevek és a szörpök A gyümölcslevek és ször­pök egyre növekvő népszerű­ségüket kedvező élettani ha­tásuknak köszönhetik; csilla­pítják a szomjúságot, amely­hez üdítő, frissítő és fáradt­ságcsökkentő hatás is társul. Az üdítő hatást a gyümölcs­savak — a citrom-, alma-, borkősav és a különböző íz­éé zamatanyagok adják. A vitaminok közül elsősor­ban a C-vit.amin tar­talom növeli az értékü­ket. Jelentős a gyümölcs­levek kálium, magnézium, kalcium és vastartalma is. A C-vitamín növeli a szervezet ellenállóképességét. A gyü­mölcssavak étvágygerjesztőek is. A zamatanyagok «serkentő­leg hatnak a táplálkozási idegközpontokra és segítik az emésztőrendszeri nedv kivá­lasztását. A fáradtságérzés csökkentésében pedig a vita­minokon és ásványi anyago­kon kívül, a könnyen emészt­hető, gyorsan felszívódó sző­lő- és gyümölcscukroknak nagy a szerepe. Egyes gyümölcsleveket, szörpöket az élettani hatás fokozása érdekében vitami­nokkal, ásványi anyagokkal dúsítanak, telítettebbekké te­szik. Ilyen dúsított szörp pl. a C-vitaminban gazdag csip­keszörp, amely a csipkebo­gyó C-vitamin tartalmán kí­vül deciliterenként egy cit­rom értékének megfelelő C- vitamin hozzáadásával ké­szül; igen magas a feketeri- bizli-szörp C-vitamin tartal­ma is. A szörpök és gyümölcsle­vek bőven tartalmaznak szénhidrátot, cukros anyagot. Ezért cukorbeteg, vagy erre hajlamos ember nem fo­gyaszthat bármilyen ször­pöt. Szénhidrátmentes szor- bitból és különböző gyü- mölcsalapanyagokból számuk­ra készül a szénhidrátszegény Diviroma szörp. (Ez olyan minimális mennyiségű cukrot tartalmaz, hogy cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják. Ezt a szörpöt nevezik tréfá­san „fogyókúrás szörpnek.”) A már említett szörpökön, gyógy szörpökön kívül a ma­gas vérnyomásban, érelme­szesedésben szenvedők szá­mára készül a magnézium­mal dúsított Viroma szörp. Az emésztési bántalmakban szenvedőknek különösen az emésztést jól rendbentartó szilvaszörpöt ajánlhatjuk. A sportolók és a nehéz fizikai munkát végzők üdítő szörpje a Vitasprint. Télen a szervezet vitamin- igénye fokozott. Erre az időre viszont az elraktározott gyü­mölcsök és zöldségfélék vita­mintartalma csökken. Ezt a kétirányú folyamatot kell he­lyes táplálkozással kiegyen­súlyozni. Erre alkalmasak a természetes ízű. kellemes illa­tú gyümölcslevek, szörpök és a különböző gyógyszörpök. Dr. B. L. GYEREKEKNEK Törd a fejet! Vízszintes: 1. Megfejtendő, (ötödik kocká­ban kétjegyű mással hangzó.) ti. Bánat. 7. ...hús (bárány). 8. Ró­mai 950. 9. ÜLI. ll. Cső betűi ke­verve. 12. Síkság. 14. Piríts. 16- Nyugat-afrikai állam. 18. Szibé­riai folyamóriás. 20. A UM. 21. Romai 6. 22. Résizesrag. 25. Év­szak. 25 Nyűg betűi keverve. 27. Hasfalszakadás. 28. Megfejtendő. 29. Névelővel, üdítő hatású főtt ital. Függőlege«: 1. Pusztító. 2. Sok ...hó sem­miért.. 3. Kereskedelmi értéke. 4. Pondrószerüség (első kockában kétjegyű mássalhangzó). 5. Félig elcserélni ti. Megfejtendő. 10. Fe­hérnemű. U. Fanyar ízű termése van. 15. Megfejtendő. 17. Bánata. Móra Ferenc: f$. Befészkeli magát. 21. Uosezu ...eresztett. 23. Koho- es Gépipari Minisztérium. 24. Nagy a . ' (sors­döntő). 26. Nátrium vegyiele 27. Solti András. Megfejtendő: Szabolcs-Szalmár megye az or­szág leggazdagabb ...vízszintes t vidéke, egyben az ...vízszintes 28. világhírű hazája. A szatmári ré­szek nevezetessége a ...függőleges 1,5- és ismert növénye a megyé­nek a ...függ. 6. Múlt heti megfejtés: Nyíregyháza — Benczúr Gyula. Könyv jutalom: Szegl'ü Katica Nyíregyháza. Nagy János INJa \ szalka. Bérlők Erzsehet Tisza' bezdéd és Eperjessy Marian Nyíregyháza. Subaszőnyeg — subapárna INfc*s*őnyi*g, takaró, párt», a lakáé kellemes színfoltjai. Ilyen — egyéni ízlesünknek megfejelő színű és méretű — kézimunkákat házilag is könnyen és viszonylag gyor­san készíthetünk kongré alapanyagon, szőnyegfonal, vagy más pamutmaradékok felhasználásával. Nagyobb méretű íalisző- uyeghez vastag fonál való, az anyagot azonban, a szükséglet felmérése végett, csak a min­ta kiválasztása után célszerű beszerezni. A minta sokszor azt is meghatározza, hogy a simább sodrású Téma, vagy a gyapjasabb, lrzábban sod­rott Jereván fonalat ve­gyük-e. tású falísaónyeg készülhet vo­nalzó segítségével; a pamutot egyenletesen, lazán, a szála­kat egymás mellé feltekerjük, (Az anyagon a felvarrás vo­nalát grafitceruzával előre megjelöljük). A vonalzót az­zal a szélével, ahol a számo­kat jelölték, ráillesztjük a vonalra. Tűbe fűzött erős cérnával, vagy hímzőfonállal egyszálanként, vagy több szá­lat egybefogva ievarrjuk. A varrás jobbról balra halad­va, gépöltéssel történik. A már rögzített hurkokat a vo­nalzóról szakaszonként letol­juk, a vonalzó másik végénél pedig a pamutot folytatólag feltekerjük és így haladunk a sor végéig A vastag fonalat 10—11 centis, vagy tetszés szerint hosszabb darabokra vágjuk és a kongré anyag minden második-harmadik szálke­reszteződésébe behurkoljuk. <1. számú ra#.) Vékonyabb fonálból, fino­mabb szövésű anyagra var­rassál készítünk hurkokat, amelyeket utólag felvágunk. A sorokat balról jobbfelé ha­ladva, szálöltés módjára öj- tögetjük, minden második öltésnél hurkot képezve. (2. számú rajz). Nagyon érdekes bordás ha­Kérdezz—felelünk Kozmetika Eltörni-e a púder a póru­sokat? Ez a hiedelem már a múlté. Ez akkor fordulhatott dó, »mikor a púdert még rizslisztből készítették. A mai púderek talkumből és egyéb ásványi alapanyagból készül­nek, * erjedésmentesek. Eh­hez adagolják a színező és illatosító anyagokat A púder készülhet arcra, testre, van alapozó púder, púder-rúzs, desodoráló és izzadtsággátló púder. * Miért válik foltossá az arc­kikészítés, sokszor már egy óra alatt? Rendszerint a zsí­ros, vagy a túlzsírozott arc­bőr okozza. Ezért az arcki­készítésre használt krémeket és kozmetikai szereket a zsír- szegényebb készítményekből válasszuk ki. Először a víz­tartalmú nappali krémet kenjük fel az arcra, erre jön az alapozó, az esetleg arcrúzs és végül a púder. (Ha az arc- kikészítés foltossá válik, sose próbálkozzunk a kijavításá­val, hanem tisztítsuk le ar­cunkat és készítsük ki újra.) Bőrkabátok ápolása * Miért nem ajánlatos min­denkinek, hogy szappannal mosson arcot? A kellő gondossággal és rendszerességgel kezelt bőr­kabát hosszú ideig megtartja puhaságát és fényét, nem tö­redezik. ki. még évek múltán sem veszít értékéből. A bőr 'tartós puhaságát az- -által érhetjük el, hogy évenü egyszér ricinusolajjal véko­nyan bekenjük a kabátot. A ■felület kb. 24 óra alatt szívja ■be a szükséges olajmennyisé­get, mely a csapadékos idő­ben a nedvesség ellen is vé­delmet nyújt. Ugyanezt a célt szolgálja a színtelen cipő krémmel yajó bekenés s puha ruhával való dörzsölés is, mely egyúttal fényt is köl­csönöz a bőrfelületnek. Mindkét művelet elvégzése előtt a kabátról nedves ruha val távolítsuk el a szennye­ződéseket. A vízben oldhatat lan foltok eltávolítását ben­zin ég liszt pépes keveréké­vel kíséreljük meg; kenjük be vele a szennyezett felüle­tet és száradásig hagyjuk rajta. Az erősen kopott bőrkabát átfestésével ne kísérletez­zünk, bízzuk azt szakember­re. Ez a szabály egyébként a még kényesebb irhabundák­ra is érvényes. (Utóbbi ap­róbb szépséghibáit finom zsiszolópapírral lehet ledör­zsölni.) A kisebb zsírpecsé- .tek néha úgy is eltüntethe­tők, ha ujjunkkal addig dör­zsöljük az írhát, amíg átme­legszik. A csak gyengén sza- lonnás részeket közönséges radirgumival is el lehet távo­lítani. Benzint ne használ­junk az irhabunda foltjainak tisztításához! A megázott bundát meleg szobában, de a kályhától távol szárítsuk, utána ruhakefével dörzsöl­jük át, frissítsük fel. A szappanok olykor a víz­vezetéki vízzel is, a rendsze­rint kemény kútvizzel pedig méginkább, nehezen oldható mészmaradványokat képez­nek, amelyek lerakódnak a bőrre, beszívódnak a póru­sokba. A lúgosabb, vagy erő­sebb illatosított szappanok különösen a száraz bőrűek- uek nem ajánlhatók, mert kivonják a bőr zsírtartalmát Arctisztításra, hideg, vagy legfeljebb langyos lágy vizet, zsíros arctejet, vagy olajat 1 használjanak. Törőcsik Palkó csizmái Törőcsik Palkónak hívták azt a kis suhancot, aki az új­ságot szokta mihozzánk hor­dani reggelenként. Jókedvű fiú volt, néha tréfálgattam vele. Egyszer azonban se­mennyiért se lehetett szavát venni. Sebesen letette az új­ságot az asztalra, s úgy ki­szaladt, mintha kergették vol­na. Másnap aztán vallatóra fogtam a kis legényt: — No, Palkó, mi bajod volt tegnap? Tán megette a tyúk a kenyeredet? Palkó lesütötte a buksi fe­jét: — Magunk is megettük vol­na ha lett volna- De nem volt a háznál egy falat harapni­való se. Mindjárt a markába adtunk egy vajas kiflit. A gyerek ne- kividulva dugta zsebébe a süteményt: — Hazaviszem. Kis húgom még úgj' se evett ilyent éle­tében. Jól benne jártunk már a télben, amikor megint meg­esett a szívünk a Palkó gye­reken. Mérges szelek majd elvitték a háztetőt, szitált a hó, s még az ablakon kinézni is fázott az ember, mégis me­zítláb hordta az újságot a kis Törőcsik. Olyan is volt a lá­ba, mint a kék posztó. Akadt a kamrában valami viselt csizmácska. Odaadtunk neki. A király bársonycsizmájának nem örült volna úgy meg Törő­csik Palkó, mint ennek. Olyan boldogan szorongatta szívéhez, hogy öröm volt néz­ni. — Inkább a lábadra húz­nád, Palkó — bíztattam a gyereket. — Majd odakint, most sie­tek, mert sok még a széthor­dani való újságom. Másnap a rendes időben megint beállított Palkó, me­gint csak mezítláb. Mikor azt kérdeztem tőle, hova tette a csizmát, fülig pirulva felelte: — Odaadtam a testvéremnek. Szerencsére birtunk még egy pár ócska csizmát kerí­teni. s ott nyomban föl is hozattuk Palkóval. Harmad­— Hát már megint; nincs csizmád? — Nekiadtam a másik test­véremnek — rebegte ijedten. — Hány testvéred van? — Hat. Nem szóltam semmit. Ha­nem megfogtam a Palkó ke­zét s elvezettem a csizmás boltba. Vettem neki egy par új csizmát, s a lelkére kötöt­tem, hogy ezt már el ne mer­je ajándékozni. Dehogy mer­te. úgy megbecsülte, hogy tán még a feje alá is tette éjszakára. örült a lelkünk, mikor hallottuk Palkó csiz­máinak kopogását. — Legalábh a lába nem fázik szegény gyereknek — mondogattuk boldogan. Egyszer, úgy tél vége felé, ahogy kinézek az ablakon, látom, hogy két gyerek áll a kapuban. Két egyforma Törö- csik-gyerek. Csakhogy az egyiknek csizma van a lá­bán, a másiknak meg nincs csizma a lábán, de nagy cso­mó újság van a hóna alatt. Uram isten, mi lesz ebből? Hát az lett, hogy az egyik levetette a csizmát, a másik meg a mi Törőcsik Palink, fölhúzta, s fölszaladt sebesen a lépcsőn. — Siess, hé — kiáltott a másik —, mert mindjárt nyolcat üt az óra! Palkó csak benyitott az <f}- sággal s már szaladt » ki­felé. — Gyere vissza, Palkő — kiáltottam utána —, monda­ni akarok valamit! — Majd holnap, kérem szé­pen — szólt vissza futtából —, ma nagyon sietős a dol­gom. Megfordultam és utána bal­lagtam. Mire kiérteni a kapu­ba, már a másik fiú lábán volt a csizma. Palkó sápad­tan hebegett: — Ne tessék rám haragud­ni, kérem szépen. Imre test­vérem a dohánygyárba jár dolgozni, oda pedig nem eresztik be mezítláb. Azért adtam neki a csizmát. Én csak addig szoktam felhúzni, míg az úrékhoz fölszaladok. nap megint csak mezítláb kocogott be hozzánk. Ugyan­csak verte a sarkát a föld­höz, hogy fölmelegedjék egy kicsit. Most már haragosan kiáltotta rá; Ilyen gyerek volt ez a mi Törőcsik Palkónk. Mezitlab húzta ki a telet, pedig há­rom pár csizmája is ~ volt. Nem tudom, hányán tennétek meg ilyet a testvéretekért?

Next

/
Thumbnails
Contents