Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-28 / 49. szám

CXV1 PVFOt TAM 49. SZÄM ARA! 70 FfllfR 1969 FEBRUAR 28, PÉNTEK tAPüv» Ahoi a noK er (lene ben módosították az alapszabályt (3. oldaO Vita a színházban (4. oldal) Mi van a ,.ház-patikában?” (5. olda* * Kupakrónika (3. oldal) Kádár János elvtárs beszéde a Győr-Sopron megyei pártbizottság és tanács együttes ülésén Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön — győri tartózkodásá­nak harmadik napján — a délelőtti órákban látogatást tett a Győr-Sopron Megyei Pártbizottság székhazában. Társasá­gában volt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztályvezetője és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Az ebből az alkalomból rendezett összejövetelen Pataki László, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte és tá­jékoztatta a vendégeket a megye életéről, a pártszervezetek munkájáról. Ezután Kádár János baráti hangulatú eszmecse­rét folytatott a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival a pártbizottság osztályvezetőivel, a járási és városi pártbizott­ság titkáraival, továbbá a tanácsi szervek vezetőivel. A találkozót követően együttes ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága és a megyei tanács abból az alkalomból, hogy a megyében tíz esztendővel ezelőtt feje­ződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Részt vett az ülésen és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, Pullai Árpád, Tóth Mátyás és Katona István is. Az ülés részvevőinek nagy tapsa közben Kádár János elvtárs is szót kért. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a munkás-paraszt szövetség nagy győzelme ' • Elvtársak! . . ; üdvözlöm a Gj megyei pártbl­.zottsv,».. legyei tanácstag-.. Jait,,az együttes ülés minden résztvevőjét. Külön is kö­szöntöm a termelöszpvetke­*eti niozgalom úttörőit . ^‘ij^ggtőnelmi. évfordulóra emlékezünk, ' olyan ■ esemény­re. amely 'sorsforduló volt 'a megye, országunk : parasztsá­ga és egész népünk‘életében. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az a tény, hogy parasztságunk szo­cialista útra lépett, történel­mi jelentőségű esemény. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése a munkás-paraszt szövetség nagy győzelme. Ez a szövetség nem új keletű, a nép szabadságáért, a teljes társadalmi, politikai, gazda­sági felszabadulásért vívott sok évtizedes harcban ková- csolódott ki," és szorosan ösz- szefonódott történelmünk elő­ző sorsfordulóival A Horthy- fasiszmus negyedszázados kor­szakában a fasizmus elleni harc jelentette egyik legfőbb tartalmát,, és célját ennek a Szövetségnek. 1 ” — - A 'fa srs’zta' tért őr "és "él nyomás alatt sínylődő ma­gyar nép ugyan nem tudott hatékonyan fellépni a fasisz­ta ' törekvésekké! szemben, de gondolkodásában, ép . érzel­meibe^ szemben állt a fasiz­mussal. ÉTÍénezte -azokat a bűnös cselekedeteket, amelye­ket a nép elnyomói, a fa­siszta diktatúra vezetői az or­szág és- a nép nevében kö­vettek el. — Ebben a súlyos időszak­ban a magyar hazafiak, a legkülönbözőbb világnézetű emberek felismerték, hogy' a nemzet pusztulásának végső veszélye fenyeget. Ezért az akkor már negyed százada il­legalitásban harcoló kommu? nisták — dacolva mindenféle üldözéssel, elsőként indítot­ták meg a harcot, hogy tö­möri tsék, ellenállásra késztes­sék és vezessék népünket a fasizmussal szemben. ■/ i .-•••.■ A parasztság a szocializmus ügyére szavazott A harcnak osztályalapja volt. Élére a munkásosztály állt. amely hű szövetségesre talált a legöntudatosabb pa­raszti tömegekben. — A napokban emlékez­tünk meg a vésztői találko­zóról, amely’ 1919 óta az- el­ső olyan nagy’obb megmoz­dulás volt, ahol a munkás- osztály élenjáró, legöntuda­tosabb képviselői széles pa­raszti tömegekkel — falusi földmunkásokkal, becsületes hazafi középparasztokkal, sőt még jómódú parasztokkal' is találkoztak, kezet fogtak, fel­újították a munkás-paraszt szövetséget. Nagy jelentőségű volt ez, mert végre a nép is hallatta szavát és kifejezésre juttathatta, hogy a munkás­osztálynak. a parasztságnak, az értelmiség haladó részé­nek, vagyis az igazi hazafiak­nak az a törekvése, hogy el­hárítsák a nemzet feje felől a fasiszta veszélyt, és meghir­dessék: hogy szabad, függet­len és demokratikus Magyar- országot kíván a nép. Ez ké­sőbbi harcaink során nagy se­gítséget nyújtott a történel­mi feladatok megoldásában. Népünknek — mint sok más népnek — a Szovjetunió, a világ első munkás-paraszt állama, saját honvédő hábo­rúját folytatva nyújtott segít­séget, hogy’ megszabaduljunk a fasiszta . középkortól”. ■ A szovjet hadsereg nagy áldoza­tok árán kiverte Magyaror­szágról a német fasiszta meg­szállókat, s így elhárult nem­zetünk végpusztülásánák ve­szélye, szabad lett a magyar nép, új lehetőség, új élet re­ménye tűnt fel a láthatáron. A felszabadulást követően — amikor az ország a szd szoros értelmében rorrfokban hevert, — azonnal munkához láttak a kommunisták, né­pünk demokrata, haladó em­berei, a hazafiak, ákik meg­értették, hogy a történelem új lehetőségeket adott szá­munkra, hogy új és szabad országot terejnthessünk ma­gunknak. Ennek a tömörülés­nek is a munkásosztály és a parasztság szoros összefogása és szövetsége volt az alapja. A kibontakozó forradalmi, démokratikus mozgalom fc jelszava — s erre is érdemes emlékezni — a nép kívánsá gát fejezte • ki »• »léid, ■ kenyér, szabadság!”' Népünk a földre­formmal nagy csapást mért a régi világra, a tőkések es földbirtokosok . hatalmának alapját, á földet húzta ki a kizsákmányolok lába alóL A szocializmus alapjainak lera­kásához a gyárakat, a banko­kat is el kellett venni a tőké­sektől, vagyis meg kellett fosztani őket a gazdasági élét fölötti hatalmuktól. E harc élén is a munkásosztály ha- - ladt, s az' ipar. a bankok, á nagykereskedelem államosftá- sat, egyszóvál az anyagi élet hatalmi és, kulcspozícióinak megszerzését hű szövéTségéí- ■képt és . nagy. erőként támo­gatta á parasztság! Éz immár a második nagy történelmi küzdelem volt néhány esz­tendőn-belül, amikor a mun­kásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, köl­csönösen egyeztette és össze­hangolta és teljes mértékben megvalósította a két nagy osztály követeléseit. Bár súlyos hibák is jelent­keztek az-ország vezetésében, a döntő és a nép számára leg­fontosabb mégis az a hatal­mas alkotómunka, erőfeszítés volt, amely hazánkból ipari országot, az iparosodás útján haladó szocialista országot teremtett. Ezek a hibák sú­lyosak voltak, s a legkülön­bözőbb területeken — így a parasztsággal kapcsolatban is — jelentkeztek. Az agrárpoli­tikában azokban az években elkövetett hibák aláásták, meggyengítették a munkás­paraszt szövetséget. Ez. ked­vező lehetőséget teremtett a magyar népi demokrácia,- né­pi demokratikus államunk minden ellenségének — a ha­zai és a nemzetközi ellenség­nek egyaránt,— hogy’ táma­dást szervezzen és roha­mot indítson a népköztársa­ság megsemmisítéséért és a történelem kerekének vissza­fordításáért. 1956-ban, amikor a történe­lem feltette a magyar pa­rasztságnak a kérdést, hogy most. hova, merre és kivel tartson, amikor arról volt szó, hogy a népköztársaságot kell megmenteni és a szoci­alista fejlődés útját kell biz­tosítani népünk számára, a magyar parasztság a történe­lem előtt nagy vizsgát tett. Néni az ellenforradalom, ha­nem a munkásosztály mellett lépett a küzdóporondra és tá­mogatta a Magyar Népköz- társaság belső rendjének helyréállitását, megszilárdítá- _ sát, a szabadság, a szuvereni­tás biztosítását. Nagyon böl­csen, okosan gondolkodott és döntött: a népi hatalomra, a szocializmus ügyére szava­zott Ez megint olyan időszak volt, amikor a munkás-pa­raszt szövetség ismét kiállta a történelmi próbát. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1956 után mar­xista-leninista párt módjára. elvi alapon járt el, dolgozta ki politikáját és határozta meg munkamódszerét. Ugyan­ilyen elvi alapon vizsgálta a munkás-paraszt szövetség, a falu, az agrárpolitika kérdé­seit is. Teljesen világos volt, hogy a hibákkal gyökeresen szakítani kell. Ez volt az el­ső, amit a párt elhatározott. Ezt olyan viszonyok közöt! hajtottuk végre, amikor az anarchia és az ellenséges erők ellen egyeidejűleg kel­lett harcolni. Pártunk es kormányunk minden kérdést re a dolog lényegének meg­felelő, érthető, kommunista választ adott. Pártunk politi­kája egyszersmind a mun­kásosztály, a parasztság, a nép politikája, amit közna­pién szólva népfrontpolitiká­nak nevezünk. A tsz-ck létrejötte a munkásosztály nagy érdeme Amint a munkásosztály iránti teljes és fenntartás nélküli bizalom lehet kizá­rólag a párt,és a kommunis­ták munkájának ' alapja, ugyanig)’ csak . a parasztság iránti teljes bizalom alapján lehet helyes elvi politikát folytatni. A parasztság a munkásság osztálytestvére, a munkás-paraszt ' szö­vetség pedig a ha­talom, az államiság fenn­tartó ereje. Természetes az is, hogy munkánk alapja csak­is a nép iránti bizalom lébet. Pártunk és kormányunk en­nek megfelelően járt el. Eh­hez a politikához kért meg­értést és nyerte el a nép tá­mogatását. A politikai har­cot a munkás-paraszt szövet­ség helyreállítása döntötte el. Így értük el, hogy az ország ismét nyugodt, a munka jó feltételeit biztosító hazája lett a dolgozó népnek. Amikor hazánkban napi-' rendre- került a mezőgazda­ság szocialista átszervezése a tapasztalatokon okulva arra gondoltunk, hogy a paraszt­ságnak éreznie és tudnia kell, hogy .osztálytestvérünk, aki­vel végül is egyetértésre ju­tunk. • Szilárd elhatározásunk volt, hogy az önkéntességet, a demokráciát betartjuk, a termelőszövetkezeti mozga­lom szervezésének időszaká­ba« is. A párt eívj politikájának gyakorlati megvalósítása szükségessé tett különféle ál- . lami és hatósági rendelkezé­seket. Ezek közé tartozott például a beszolgáltatás el­törlése, a kuláklista hatályon kívül helyezése, az árviszo­nyok szabályozása. Engedjék meg, — s talán elfogadható — hogy először arról szóljak: a termelőszö- .vetkezetek létrejötte elsősor­ban a munkásosztály nagy ér­deme. Ezt hármas értelemben is mondhatjuk. Először, hogy a párt, amely politikailag megfelelően, kézbe vette és vezette a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének fo­lyamatát, a munkásosztály forradalmi pártja. Másodszor: a munkásosztály, mint. ter­melőerő és dolgozó osztály teremtette meg az átszervezés sikerének, a szocialista nagy­üzemi gazdálkodásnak anya­gi ■ feltételeit. Végül: nagy ér­demeket szereztek azok a tíz- és százezrek, akik a gyárban - elvégezye ' rendes, mindennapi munkájukat, fá­radságot'. nem, ismerve évekig jártak a falvakat, s bár nem mindig találkoztál-; megértés­sel, szerveztek,. agitáltak, se­gítették a parasztembereket, hogy megtalálják a lieht* utat. Elmondhatjuk — s talán megengedhető, hogy ez alka­lommal megemlékezzünk er­ről —, hogy a munkásoss­- tály és azon belül az egye« munkásembereknek a szocia­lista mezőgazdaság megterem­téséért és fejlődéséért hozott áldozata nem volt hiábavaló. Megfelelő időben nyújtottak segítséget a testvéri osztály­nak. s' ezzel végső fokon — ahogy, minden jó ügynél lenni szokott — a közös ügyet, az ország, a nép javát és jövőjét- szolgálták. Parasztságunk nagy törté­nelmi érdeme, hogy megér­tette a párt, az' idők sz.ávát és a mezőgazdaság szocialista útjára lépett. A parasztság is azzal a meggyőződéssel gondolhat vissza á tíz esztendővel ez­előtti időkre, hogy helyeseit, jól döntött, pozitív cselekvés­sel válaszolt a hívó szóra. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésében részt vett száz­ezrek alkotása a történelemé, amely a ma nemzedékének jobb éleiét, s a nép. a nem­zet! jövőjét szolgálja. .. . A párt helyes politikájának eredménye: országunk egy enletes f ejlődése A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocializ­mus alapjainak lerakása be­fejeződött és napirendre ke­rülhetett a szocialista tár­sadalom teljes felépítése. Pártunk azóta is elvi poli­tikát folytat a mezőgazdaság és a munkás-paraszt szövet­ség kérdéseiben. Ez jutott ki­fejezésre a párt IX. kong­resszusán is, ahol egyebek között az agrárpolitikával és a parasztság életét . érintő néhány más, nagy horderejű kérdéssel foglalkoztunk. Megoldásukra különféle ja­vaslatokat' tettünk és azok nagy részét a gyakorlatban már végre is hajtottuk. Uta­lok a földtörvény és a ter­melőszövetkezeti ■ : törvény megalkotására, bizonyos fel­vásárlási árak emelésére, a nyugdíjak rendezésére, a gyermekgondozási segélyre, a parasztság néhány más szó-, ciális problémájának napi­rendre tűzésére. Ezek az intéz­kedések szükségszerűek vol­tak. A magyar parasztság ezekre- a humán és' valóban szocialista intézkedésekre, a maga részéről a párt politiká­jának, a Hazafias Népfront programjának, szocialista fejlődésünknek a támogatá­sával válaszolt Ä párt általában és minden fő kérdésben : a szocialista agrárpolitikának, a munkás paraszt szövetségnek és szövetségi politikánknak megfelelő vonalvezetést ér­vényesíti. Megállapíthatjuk: a párt helyes politikájának, egész népünk támogatásának köszönhetjük, hogy immár 12 éve nyugodt egyenletes fej- lődést tudunk biztosítani az országnak, s ez nagy eredmé­nyeket hozott. Érdemes egy pillantást vet. ni arra, hogy az- elmúlt 10 esztendőben mekkorát fej­lődött nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságunk, óriási a fejlődés, jóllehet a folyama* fculajdoaképpes még ma is' tart, hiszen a termelőszövet­kezetek nem egy csapásra, hanem fokoztosan válnak a szó szoros értelmében veit szocialista nagyüzemmé. Annak idején is azt mon­dottuk — és ma is azt vall­juk —. hogy a szocialista mezőgazdaság szervezetének, a termelőszövetkezeteknek többet kell nyújtaniok a parasztember számára, mint korábban az egyéni gazdasá­gok nyújtottak. ,, " tíyőr-áopróri megye’ egész dolgozó népe, a megye pa­rasztsága büszke- lehet- ár­rá, hogy az országban első­ként itt fejeződött be a me­zőgazdaság. szocialista átszer­vezése. Az elmúlt 10 eszten­dőben Gyo r-Sopron " megye mezőgazdasági árutermelése 82 százalékkaí növekedett, s tavaly egymilliard 300 millió forint volt a bruttó termelé­sének értéke. A megyében —■ az 1957-es viszonyokhoz ha­sonlítva — jelentősen növe­kedett a dolgozó parasztok jöv.delme is. „Akkor ar .ter­melőszövetkezetek tagjai nak átlagos havi jövedelme 11:00 forint, 1968-ban ez az átlag 1820 forint volt Termelőszövetkezeti moz­galmunk ma már olyan erős, hogy a legjobb közös gazda­ságok minden tekintetben ko. moly riválisai a legfejlettebb és legjobb állami gazdasá­goknak is. A versenynek, amely ben egyszer az egyik tsz, másszor esetleg a szomszédos állami gazdaság lép előre, minden, képpen az ország, a nép a nyertese. Ha azt is számba vesszük, hogy Győr megye határain túl az országban milyen fej­lődés ment végbe a. mező­gazdaságban tíz év alatt, azt állapíthatjuk meg. hogy’ a szocialista átszervezés törté­nelmi lépése nagy és jelen­tős eredményeket hozott, egész népünk, a parasztság számára is. Az elmúlt tíz év­(MytetáB a 2. «M&kuA proletárjai fGYESÜL/tTCK1 Kádér János:

Next

/
Thumbnails
Contents