Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

* ««fal ftfJFt-tfX&'r ÄWorszAO töm ígBralr W Irány az egyetem! »Tévés* segítség a tehetséges munkás-paraszt gyerekeknek Megyénkben különös ßgyelmet érdemel a kezdeményezés „Irány az egyetem”. Ez a címe az iskolatelevízió február 27-én kezdődő és 24 matematikai-fizikai adásból álló sorozatának, mely az egyetemekre, főiskolákra és felsőfokú technikumokba Pá­lyázó középiskolás diákoknak szól. Elsősorban a fizikai dől. gozók tehetséges gyermekeire gondoltak a műsor szerkesztői akiknek a felsőoktatási tan­intézetekben lenne a helyük, de műveltségbeli és szakisme. réti hiányosságaik miatt nem kellő számban jutnak be oda. Ennek oka közismert: a munkás-paraszt származású tanulók hátrányos helyzete. Szabolcs-Szatmár megyét különösképpen érdekli és érinti a tévé előkészítő tan­folyama, hisz nem egy fó­rumon hangzott el, hogy a megyénkből továbbtanulni akaró fiataloknak nincs lehe­tőségük ilyen tanfolyamra járni. Jelentős anyagi kihatá­sa is van, ha a szabolcsi gye­rekek részt vesznek a debre­ceni, a fővárosi egyetemek elő­készítő tanfolyamain. S ezt a kisebb fizetésű fizikai dolgo­zók sinylik meg, az ő gyere­keik kis számban élnek ezzel a lehetőséggel. A televízió most segítségé­re siet a megyének, részt vesz abban a ma már társa­dalmi akcióban, amely eny­híteni akar a munkás-paraszt gyerekek hátrányos helyzetén. Azokra is gondolni kell. akik régebben érettségiztek és tehetséget, adottságokat érez­nek a felsőfokú tanulmá­nyokra. A csoportos formá­ban tanuló 3 ezer munkás­paraszt származású közép- iskoláson túl várható is, hogy az egyetemekre, felsőfo­kú technikumba, vagy főis­kolára pályázó többi középis­kolás is figyelemmel kíséri a műsort. Rajtuk kívül számít­hatunk az 1—2 évvel ezelőtt érettségizett fiatalokra is, akiket az üzemek, vállalatok javasolnak felvételre. Ha fel­tételezzük, hogy az érdekel­teknek csak egyharmada nézi a műsort, már az is több mint 4—5 ezer fő megyénkben. Ha valamikor szükséges kinyitni a tévékészülékeket az iskolákban, a művelődési otthonokban, klubokban, — és természetesen a családi otthonban is —, akkor ezek­ben a hónapokban szükséges és fontos. Ne legyenek lakattal lezárt vagy nehezen megközelíthető készülékek. De fontos már most szervezni a tévénézést. A tanfolyam tematikája a felvételi vizsgák követelmé­nyeihez fog alkalmazkodni, rendszerezi a korábban szer­zett ismereteket és felvázolja a feladatok megoldásának lo­gikai lépéseit. Mindezt tévé- szerűen teszi, sok szemlélte­tő eszközzel, trükkel, mo­dellel. Elemzik a felvételi vizsgákon leggyakoribb „tí­pushibákat”, olykor csak „exponálnak” néhány problé­mát, s ezeket adás után a nézőknek kell megoldaniuk. Az adások közben 4—5 per­ces riportfilmen bemutatják a kevésbé ismert felsőfokú tanintézményeket. Természetesen nem akar külön utakon járni a tévé előkészítő tanfolyama a vá­rosokban folyó „élőszavas” tanfolyamoktól. A legjobb ta­nítási módszereket felhasz­nálva vezérfonalat akarnak nyújtani az ország különböző helységeiben működő szer­vezett csoportoknak és azok­nak a tanároknak, akik isko­lájukban külön is foglalkoz­nak a munkás-paraszt gye­rekekkel. Talán még nem lenne ké­ső megyénkben is megszer­vezni — a debreceni egyetem és főiskola kihelyezett előké­szítő tanfolyamait —, s a szabolcsi felsőfokú taninté­zetek hasonló tanfolyamait, hogy a tévé „Irány az egye­tem” című sorozatával párhu­zamosan és segítségükkel is közelebb jussanak a szabolcsi munkás-paraszt gyerekek az az egyetemek, főiskolák kapu­jához, ahol még a sikeres elő­készítők után is kemény erő­próba vár rájuk, a felvételi vizsga. (P) Elképzelés szociális panzió létesítésére ... . .... .... ..... . w..„ i ;> 4— Felmérés a magukra maradt öregek helyzetéről A megyei tanács vb. egész­ségügyi osztályának szociál­politikai csoportja a közel­múltban megvizsgálta me­gyénkben a szociális ottho­nokban elhelyezett öregek és munkaképtelenek helyzetét. A vizsgálat során a szociális otthonok 894 lakóján kívül számba vették a 130 elhelye­zésre váró idős dolgozó ada­tait is. A múlt évben átadott két­százszemélyes otthon belépé­se komoly segítséget jelen­tett, de ezzel együtt is a tíz­ezer lakosra jutó ágyak szá­ma 16,8 — az országos átlag ennek éppen másfélszerese. Az elhelyezettek hetven szá­zalékának nincs, 28 százalé­kának 800 forinton aluli és csak két százalékának 800 fo­rinton felüli a jövedelme. A szociális otthonok lakói közül 416-nak nincs hozzá­tartozója, 147 gondozását pe­dig a család nem vállalta. A többi gondozottat egészség- ügyi állapota, vagy szociális ráutaltsága miatt helyezték el. A gondozottak mintegy hatvan százaléka nem fizet gondozási díjat, harminchat százaléka 100—400 forintig, négy százalék pedig 400 fö­lött fizet tartásdíjat. Az 1957- ben megállapított térítési dí­jak nem felelnek meg a tényleges helyzetnek. A térí­tés legmagasabb összege 450 forint, ugyanakkor az ellátás tényleges össze 1200 forint. A társadalmi igazságosság­nak legjobban az felelne meg, ha a ténylegesen rászorulók ingyenes ellátást kapnának, a többiek térítési díját pedig jövedelmük arányában hatá­roznák meg. Az elhelyezésre váró 130 fő nem fejezi ki a szociális tá­mogatásra szorulók számát. Megyénkben — mezőgazda- sági jellege miatt — sok idős ember él, akiknek nincs vagy nagyon kevés a nyugdíja, a járadéka. Sokan már a tsz-be lépés idején öregek, munka- képtelenek voltak, vagy pár év ledolgozása után elérték a nyugdíjkorhatárt Ezek eltar­tása nyilván a család köte­lessége, de ha nincs hozzá­tartozó, akkor az állami gon­dozás marad. Az egészségügyi osztályéi képzelése egy szociális panzió létesítése, ahol az elhelyezet tek az önköltség egészének, vagy jelentős része megtérí­tésének arányában magasabb szintű ellátásban részesülné­nek. Az öregek gondozását a házi szociális gondozónői há­lózat fejlesztésével is kíván­ják segíteni. A gondozónők rendszeresen felkeresnék és ellátnák a gondozásra szoru­ló, de hely hiányában el nem helyezett öregeket Gyor­sabb ütemben kívánják fej­leszteni a jól bevált öregek napközi otthonát. Addig is, amíg ezek a tervek megvaló­sulnak, jelentősen mérsékel­hetők a gondok a tanácsok és jól gazdálkodó tsz-ek összefo­gásával, amire megyénkben már van is néhány jól példa: Csengerben, Tyúkodon és Porcsalmán. (balogh) GYAKORLATON. A tiszaberceli mezőgazdasági szak­munkásképző iskolából egy teljes osztály végez gyakorlati munkát a Tiszavasvári Állami Gazdaság dadai kertészeté­ben. Képünkön: Cziklai Ilona, Babidovics Irén és Végéra Anna salátaültetést végez. R szakmunkástanulók is kaphatnak társadalmi ösztöndíjat A munkaügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint most már nem csak a középiskolásokkal és az egyetemistákkal, hanem a szakmunkástanulókkal is szerződést köthetnek a válla­latok társadalmi ösztöndíjra. A rendelet hangsúlyozza, hogy a szakmunkásutánpótlás prob­lémáinak megszüntetése ér­dekében csak a népgazdasá- gilag fontos és a helyileg kü­lönösen nehezen betölthető szakmákban kerülhet sor ezekre a szerződésekre. El­sőbbséget élvez a szakmun­kástanuló felvételében érde­kelt vállalat, s hozzájárulása nélkül más vállalat nem köt­ELsősorban hazai megren­deléseket elégít ki a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari Ktsz ebben az esztendőben. Fő gyártmányként továbbra is az elektromos kapcsolóberen­dezéseket készítik, az első fél évben mintegy 25—28 mil­lió Ft-os értékben. Űj termék­kel is jelentkezik a ktsz. Elő­ször készítenek szénaszárító­berendezéseket főleg hazai megrendelésre. Az év első fe­lében 500 darabra kaptak megbízást, de nincs kizárva, hogy a megrendelő még 200 darab elkészítését kéri az év végéig. Ugyancsak új ter­mékként iratkozik fel a lis­tán a kétrészes hűtőkád, amely a baromfigépsorok ré­sze. Ez az egyetlen termék, amellyel a ktsz az év első hó­napjaiban külföldön szerepel, elsősorban a Szovjetunióban. hét tanulmányi szerződést a fiatallal. A társadalmi ösz­töndíj a tanulmányi ered­ménytől és az egy családtag­ra jutó jövedelemtől függet­lenül egységesen havi 250 fo­rint, amelyet a szokásos ta­nulóbéren, vagyis szakmun­kástanuló ösztöndíjon felül kell a tanulónak fizetni. A társadalmi ösztöndíjat akkor is folyósítani kell, ha az ado­mányozó vállalat teljesít­ménybérben foglalkoztatja a szakmunkástanulót. Az új in­tézkedés szerint a szakmun­kásképző iskola igazgatója csak a rendeletben előírt fel­tételek teljesítése esetén hagyhatja jóvá a tanulmányi szerződést. Kizárólag hazai piacra dol­gozik viszont az ELEKTER- FÉM Ktsz. Elsősorban két nagy hazai megrendelő ré­szére készít fénycsőarmatúrá­kat, valamint hűtőházi beren­dezéseket. Az egyik a nyír­egyházi almatároló II., amely 12 millió forintos megrende­léssel, a másik a Miskolci Építőipari Vállalat, amely 2 millió 300 ezer forintos meg­rendeléssel kereste fel a ktsz-t. Kapacitás lekötésére jellemző, hogy éves termelé­si tervük 47 millió forint, eb­ből eddig 44 milliót kötöttek le a megyei vagy országos vállalatok. Modern regösök Valamikor, nem is olyan 'égen, ünnepkor, farsang ide­jén a szamosközi falvakban naphosszat jártak a betle- hemesek, farsangolók, regé­lők. Téli estéken folyt a móka, meg meg a dal, a fo­nóban, fosztóban. Mióta elkallódlak a rok­kák, mióta nem áztatnak kendert a Túrban, Szamos. ban, érezhetően hiányzik valami ennek a hagyomány­tisztelő népnek. Valami, amit most szel­lemes ötlettel próbál pótolni a fehérgyarmati járási mű­velődési ház. Mint Szabó Márton igazgató elmondja, egysze­rű számítással kezdődött. Megállapították, hogy bár a befogadóképesség sokszoro_ sa fordul meg a szép ház­ban évente, a község lakos­ságának többszöröse a kö­zönség mindig ugyanazokból áll. Az épületet meg belül­ről sem ismeri a járási székhely lakosainak két­harmada. Mi lenne, ha va­lamilyen formában az ott­honukba szállítanánk egy kis kultúrát? — kérdezte egy lelkes fiatal. Hogyan? Úgy mint a kántálók: ház­ról házra járva. Csak egy meghívás kell és kivisznek a családi körbe egy 20 perces műsort, nem hosz. szabbat egy átlagos betle- hemes játéknál. De va­jon érkeznek e hívások? Szívesen veszik-e? Próbál­juk ki, mondta egy másik fiatal, ezen elméletileg örökké lehetne vitatkozni. így született meg az első „Családi műsor”, valóban 20 perces, irodalmi szöve­gekből összeállított kis csokor. Nincs címe. Ha len­ne, talán az volna: „A sze- retetről”. Afféle kis emberi áhitat. S hogy igényt ele í t ki, hiányt pótol és jól épül a helybéli hagyományokra, mutatja az ii, hogy egyre népszerűbb. Persze, okosan is kezdtek népszerűsítéséhez, öt sze­replője van. Az első öt be­mutató a szereplők család­jánál volt, ahová azonban meghívták a rokonokat, is­merősöket és szomszédokat is. Mekkorát csillant a fia­talok szeme. amikor az el­ső félénk kérdést hallották: — Eljönnének hozzánk is? Ezt várták! Még nem le­het tudni, mekkora lesz a hatósugara, mikor kell új műsort tanulni, hány cso­port jár majd korszerű re­gősként házról házra vele. Csak egy biztos': az ötlet ragyogó. Sokmindent elárul a vidéki népművelők gond­jairól. törekvéseiről (hsj) (gmz) Kalapkúra helyett: vitamin Nincs influenzajárvány megyénkben Nyíregyházi vasipari újdonságok Kétrészes hűtőkád, szénaszáritó berendezés Botrányokozók a vonaton Vasúti bptrányokozás ügyé. ben hozott a nyíregyházi me­gyei bíróság példásan súlyos ítéletet, Zámbó Lajos 32 éves nyír- csaholyi lakos Budapesten segédmunkás, és rendszerint a hót végi vonattal tért haza családjához. Így történt ez júliuS|12-én is, és Zámbó tár­saival a szokásos módon fel­öntött a garatra. Csakis ittas­sága indokolhatja azt a cse­lekménysorozatot, amit Má­tészalkán kezdett el. A vonat innen néhány percT cél éjfél előtt indult. Olyan sokan voltak rajta, hogy Ko­vács Gizella jegyvizsgálónő csupán az alsó lépcsőre tu­dott föllépni, Zámbó és tár­sai pedig a peronon álltak. Zámbó minden indok nél­kül, talán csak „bemutatko­zásul” a kalauznőre fújta a cigarettája füstjét A kényel­metlen helyzetben lévő nő figyelmeztette, hogy ez nincs benne a személydíjszabásban. Mintha vérszemet kapott volna az italos Zámbó, ismét kihasználta a helyzetet, és sorozatban szemtelenkedni kezdett a kalauznővel. Zámbó társai is beavatkoz­tak, drasztikusan tráger sza­vakkal szidták a kalauznőt, az egyik nő pedig szándéko­san a lábára taposott. Egy szintén hazafelé tartó kubikos, Balázs András meg- sokallotta Zámbóék szemte. lenkedéseit, s a védtelen ka­lauznő segítségére kelt. Fi­gyelmeztette Zámbóékat, azok pedig otthagyva a ka­lauznőt, most már Balázsra támadtak. Ki akarták dobni a robogó vonatból, de ezt Ko­vács Gizella az utasok segít­ségével megakadályozta. Zámbó felháborodásában — hogy nem engedte kidobni a kalauznő Balázst — ököllel Kovács Gizella arcába csa­pott. A tömegben nagy riadal­mat keltett már eddig is a botrány, mozogni alig lehe­tett, s ezt Zámbóék ki tudták használni. A tömegben a ka­lauznő nem tudott eljutni a vészfék fogantyújáig, s a ha­talmas lármában ezt a szán­dékát nem is tudta közölni a közelben állókkal. Csak Zámbóék vették ész­re. Zámbó nyeles borotvát vett elp, s azzal hadonászott, szerencsére senkit sem sértett meg az éles szerszám. A vonat ekkor futott be Nyírcsaholyba és Zámbóék jobbnak látták, ha kereket oldanak. A rendőri vizsgálat azonban hamarosan bebizo­nyította: ők voltak a botrány okozói. Kovács Gizella az elviselt, nem mindennapi botrány mi­att idegkimerüléssel egy hó­napra kórházba került, de még novemberben is ágyban fekvő beteg volt, olyan súlyos hatással volt rá az eset. A bíróság a még büntetlen előéletű Zámbót másfél év szabadságvesztésre büntette, és két évre eltiltotta a köz­ügyektől. Az ítélet jogerős. •kun) A tavasz közeledtével csök­ken az emberi szervezet el­lenállóképessége a különböző betegségekkel szemben. Idén a járványos influenza terje­désének megakadályozása és gyógyítása jelent nagy fel­adatot az egészségügyi és gyógyszerészeti szakemberek­nek. A megyei gyógyszertári központban megtudtuk, hogy megyénket még nem érte el az Európa-szerte terjedő inf­luenzajárvány, amelynek ví­rusát „Hong-Kong 2, 1968”­nak nevezték el. Lengyelor­szágban már több millió, Bécsben és a környező orszá­gokban is több ezer embert támadott meg ez a vírus. Hazánkban is előfordultak már influenza megbetegedé­sek, de Szabolcs-Szatmár me­gyében járványszerűen nem jelentkezett A gyógyszertári közporit adatai szerint ez év január jár ban és februárban nem emel­kedett a Kalmopyrin-fogyasz- tás. Mintegy 80 ezer levél (1 levél: 10 szem) Kalmopyrin fogyott el januárban, a „C- vitamin” tabletta fogyasztása pedig még a tavalyi hasonló időszak mennyiségét sem ér­te el. A C-vitamin helyett azonban a „Csipkebogyó­szörp” fogyasztása emelke* dett. A szabolcsi emberek tudják, hogy nem a „kalap- kúra” segít — vélekednek a gyógyszertári központ gyógy­szergazdálkodói — hanem a szervezet vitaminszükségleté­nek kielégítésével az ellen­állóképesség növelése a bo tegségekkel szemben. Megyénk gyógyszertárai kellően felkészültek a jár* vány megelőzésére, vagy eset- Teees gyógyítására. OiaraktA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents