Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

xxvi Évfolyam 47. szám ÄRA: 70 FILLÉR I960. FEBRUÁR 26. SZERDA LAPUNK TARTALMASOK Tanyai lámpagondok (3. oldaB Tarsolyukban a marsallbot (6 oldal) A világ sportja sorokban (7. oldal) Botrányokozók a vonaton (4 oldal) A közös ügy Felháborodva és remény­kedve vont félre a közelmúlt­ban egy tsz-traktoros a mű­hely sarkába. Nézzem meg ezt a cédulát, hogy mit tettek vele. Tíz százalékot levontak a részesedéséből, az pedig ezer forint is lehet. Mindezt azért, mert két napra elment kukoricát törni. Kiváncsi voltam magam is, ezért később az irodában elő. hozakodtam a sérelemmel. A rejtély hamar megoldódott. Elém terítették ugyanis a belső szabályzatok egyikét. Ebben azt olvashattam, hogy a szövetkezetben két igazo­latlan nap büntetése, ponto. san 10 százalék részesedés csökkentés. Az én emberem pedig engedély nélkül, sőt ti­lalom ellenére indult kukori. cát törni, méghozzá nem is a háztáji földre. Tehát... Tehát, az ítélet, ha ránézve szigorú is, a helyi — és a tag­ság által hozott — törvények szerint jogos. Apelátta nincs. A szerkesztőségi gyakorlat napjainkban igen sok hasonló esetet produkál. Negatív és po­zitív irányban egyaránt. Egy másik esetben például levél­ben követelte egy tsz-tag a szerkesztőségtől, hogy valami ügyet tárgyaljon meg nálunk a közgyűlés. Ilyesmit mi per­sze nem tudunk elintézni, de némi nyomozás után felvilá­gosítottuk a levelezőt. Az ő belső szabályzataik egészen egyszerű módon teszik lehe­tővé, hogy a tagság bármilyen témát a közgyűlés napirend­jére tűzessen. Napjainkban tehát az or­szágos jogszabályok ismerete még nem elégséges ahhoz, hogy valaki egy termeloszö- veckezeti közösség belső ügyeiben eligazodjon. A ren­deletek inkább kereteket tar­talmaznak, a pontos határo­kat, tennivalókat közösségen­ként határozzák meg. Ezek ellen fellebbezni pedig sok­szor csupán a közgyűléshez, vagy valami egyéb belső fó­rumhoz lehet. Nem az a baj, hogy ez így van. Hiszen ez a folyamat éppen a tsz-demokrácia kül­ső és belső kiterjedését jelzi. Azt, hogy az állam felnőtt, bölcs, határozóképes embe­reknek tekinti a szövetkezeti gazdákat, akikre egyre na­gyobb mértékben lehet rábíz­ni közös ügyeik intézését. A baj az, hogy ezt a szövet­kezeti gazdák gyakran nem tudják, a belső szabályokat kellően nem ismerik. Ök al­kották ugyan az alapszabályt, az ügyrendet, a munkarendet — pontosabban ők fogadták el. De azon az egy év előtti közgyűlésen az esetleg gépies, hadaró felolvasásból talán meg se értették a szöveget, nemhogy megjegyezhették volna. Azóta pedig nem be­széltek ismét a dologról, a szövetkezeti gazda legfeljebb konkrét ügyek kapcsán ébred rá. mit is határozott. Nem jó ez így sehogy. A belső szabályok így nem hat­nak. Az a traktoros, ha előre tudja, hogy önfejűsége mibe kerül majd az év végén, bi­zonyára várt volna a kukori­catöréssel addig, amíg a kö­zös munkában két napra nél­külözni tudják. A másik eset pedig még veszélyesebb. Ha ugyanis a tagság nincs tisztá­ban jogaival, lehetőségeivel, akkor ez a körülmény módot nyújthat egyik-másik elnök­nek az önkényeskedésre, a jogok csorbítására. Jobb későn, mint soha. Ha nem ismeri eléggé a tagság, a belső szabályzatokat, még megismerheti. Ennek több módja van. Lehet például sokszorosítani és szétosztani a szövegeket. Terjedelmes ok. mányokról lévén szó. nem bizonyos, hogy ezt mindenütt Győrbe érkezeit Kádár János elvtárs Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden este Győrbe lá­togatott Társaságában volt Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztály, vezetője és Katona István, a Központi Bizottság osztályve­zetőhelyettese. A zászlódíszbe öltözött győ­ri pályaudvaron a vendége­ket Pataki László, a Központi Bizottság tagja, a Győr-Sop­ron megyei pártbizottság el­ső titkára, Horváth Imre, Nagy Gyula, Zámbó József, a megyei pártbizottság titkárai, Szaló Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Jankovits litván, a győri városi pártbi­zottság titkára és dr. Cser- nitzki Gyula, a városi tanács vb elnöke fogadta. A szívélyes pályaudvari fo_ gadtatás után a vendégek szállásukra hajtattak. 600 milliós terv az AGROKEK-nél A tavasz közeledtével meg­élénkült a megyei AGROKER forgalma. Megnövekedett a műtrágyák kiszállításának bo­nyolítása a termelő mezőgaz­dasági üzemeknek. Az őszi kalászos vetések fejtrágyázá­sához szükséges igény 80 szá­zaléka helyszínen van. Már­cius végéig a még hiányzó mennyiséget is elküldik. Máris nagy eredményt mu­tat a termelő gazdaságok gépvásárlása. Az idei gépvá­sárlás eredménye 40,6 millió forintot tesz, míg tavaly már­cius 31-ig 24 millió forint volt ez a forgalom. Géptípus újdonságok Is vannak. Ilyen az a szovjet gyártmányú gabonavető, amely az eddigiektől kisebb erővel vontatható. Két olyan nagyüzemi növényvédelmi gép között is választhatnak a vásárlók, melyek egyike tar­tálykocsival egybeszerelt, má­sik tartálykocsi nélküli. El­sőnek került a vállalat rak­tárába olyan görgős eke (ma­gyar gyártmány), amelynek könnyebb az ellenállása a ta­lajforgatásnál. Ezúttal van jugoszláv importból 4 soros silóadapter — a korábbi két­sorosokkal szemben — mun­kája szaporább, intenzívebb. Jelentős javulás van a gép- alkatrész ellátása terén. El­vétve fordulhat csak elő, hogy ne lehessen kapni a vállalat készletéből azonnal valamilyen alkatrészt. Nagy választékú és szinte minden korábbi évi növény- védőszer-ellátást felülmúló a AGROKER mostani készlete Még tavaly is probléma vol a gyümölcsösök alapozó per metezésénél használatos NO VENDA-szerrel. Most 20 ve gonnal raktároz belőle a vál­lalat, s még további 5 vagon nal vár. Ez a mennyiség minden valószínűség szerint kielégítheti a teljes igényt. A tsz-ek anyagi erősödése mérhető azon is, hogy ezúttal megnövekedett vásárlási igénnyel jelentkeznek a vál­lalatnál. 1967-ben 535, 1968­ban 540 millió forint értéket tett ki az összes évi forgalom, ez évre 600 millió forint ér­tékű forgalombonyolítást ter­vez a vállalat Ülést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Az Opus Pacis intéző bi­zottsága és az Országos Béke­tanács katolikus bizottsága kedden együttes ülést tartott, amelyen dr. Ijjas József ka­locsai és dr. Brezanóczy Pál egri érsekkel az élén a püs­pöki kar több tagja is részt vett. Az ülést dr. Ijjas József, a két szervezet újonnan megvá­lasztott elnöke nyitotta meg, majd Mag Béla, c. apát, az Opus Pacis ügyvezető igazga. tója méltatta dr. Hamvas Endre érseknek, a katolikus békeszervezet volt elnökének érdemeit, akit ezután egyhan­gúlag díszelnökké választot­tak. A továbbiakban dr. Beresz­tóczi Miklós c. prépost, az Országos Béketanács katoli­kus bizottságának főtitkára tartott előadást a nemzetközi békemozgalom előtt álló fela­datokról és ismertette a papi békemozgalom féléves mun­katervét. A vietnami helyzetet ismertetve állást foglalt a vi­etnami kérdés békés rendezé­se mellett, majd a közel-keleti helyzettel és az európai biz­tonság problémáival foglalko­zott. kiemelve a német kér­désben rejlő veszélyeket a világbéke szempontjából. Méltatta az új püspökök kine­vezésének jelentőségét is. A beszámolót és a munka­tervet egyhangúlag elfogad­ták. meg tudják oldani. A vezetők azonban lassanként felszaba­dulnak a zárszámadási mun­ka alól és hamarosan túl le­szünk a tervkészítésen is. A nagyobb munkák megindulá­sáig még marad idő, hogy csoportonként megismertes­sük a tagságot a belső sza­bályzatokkal, egy kis előadás, egy kis kérdés-felelet beszél­getés keretében. A DMFF-offenzíva harmadik napja Saigon, (MTI): A DNFF vasárnap elindí­tott általános támadásának harmadik napján a hazafiak — nyugati katonai szakértők szerint s a korábbi amerikai állításokkal ellentétben — tö­retlen lendülettel folytatják akcióikat. Sorozatos tűzcsapá- saiknak legújabb célpontjait a központi fennsíkon és a deltavidéken szemelték ki. A támadások megindulása óta kialakult katonai helyze­tet a nyugati szakértők rövi­desen az alábbiakban foglal­ják össze: 1. A gerillák helyenként tizenöt—tizenhat kilométer­nyire is megközelítették a dél-vietnami fővárost; 2. két hónap óta először történt meg, hogy „a Viet Gong erők” ilyen mé­lyen behatoltak a főváros rendkívül nagy erőkkel — mintegy húsz amerikai zászlóaljjal — őrzött védel­mi rendszerébe; 3. a hazafiak északról, keletről és nyugatról fenye­getik Saigon biztonságát, s nyugati hírszerzőforrások szerint a főváros körüli ti­zenegy tartományt mag á- ban foglaló úgynevezett harmadik harcászati öve­zetben mintegy hatvanezer emberi vontak össze. A dél-vietnami hadszínte­rekről érkezett jelentések alapján kirajzolódnak a DNFF erőteljes támadássoro­zatának méretei. Az általános támadás harmadik éjszakáján — jelenti az AFP hírügynök­ség — a dél-vietnami haza­fiak nagy erőket vetettek harcba, s súlyos vesztesége­ket okoztak a demilitarizált övezettől délre kiépített állá­sokban meghúzódó amerikai tengerészgyalogosoknak. A partizánok rajtaütöttek a ten­gerészgyalogság egyik tüzér­ségi ütegállásán. A váratlan akcióban húsz „bőrnyakú” el­esett, mintegy száz pedig megsebesült. A DNFF legje­lentősebb keddi fegyverténye azonban az volt, hogy a ha­zafiak áttörték a Saigon kö­ré vont védelmi gyűrűket, s a dél-vietnami főváros pe­remterületéig nyomultak elő­re. Több helyen — mint hír- ügynökségek jelentették —- heves harc bontakozott ki a gerillaalakulatok és az ame­rikai katonaság között. Kedden az ország egész te­rületén összesen ötven ellen­séges célpontot támadtak a hazafiak tüzérei és gyalogo­sai. A Quan Dói Nhan Dan. a vietnami néphadsereg köz­ponti lapja megállapítja, hogy a forradalmi háború egyre jobban kibontakozik a városok szívében és környé­kén egyaránt. A washingtoni Fehér Ház hivatalosan kedden foglalt állást első ízben a legújabb dél-vietnami harctéri esemé­nyekkel kapcsolatban. A Fe­hér Ház szóvivője a DNFF általános támadását „össze­egyeztethetetlennek” minősí­tette azzal az állítólagos „megállapodással”, amely — mint mondotta — Johnson elnök számára lehetővé tette annak idején Észak-Vietnam (Folytatás a 2. oldalon) Új autóbuszjáratok a szatmári községekben A személyszállítás javítása a mátészalkai és a fehérgyarmati járásban A magyar közlekedéspoliti­kai koncepcióval kapcsolatos távlati feladatokról január végétől rendszeres konzultál ciókat szervez a megye egy- egy járásában a járási pártbi­zottság, a járási tanács vb. és az 5. számú Autóközlekedési Vállalat E konzultációkon Hekman György, az AKÖV igazgatója ismerteti az autó­buszközlekedés, a tehergép­kocsi- és taxiközlekédés je­lenlegi helyzetét, valamint a telephelyekkel, MÁVAUT. állomásokkal váróhelyiségek­kel, utakkal, csuklós autóbu­szok beállításával kapcsolatos gondokat, problémákat. A megyeszékhelytől távol lévő és a közlekedés szem­pontjából igen fontos két já­rásban — a fehérgyarmatiban és a mátészalkaiban — sok hasznos javaslat hangzott el mind a járást képviselő veze­tők, mind az autóbuszközleke- dési szakemberek részéről. A mátészalkai járás régi gondja, Nyírparasznya község személyforgalmának lebonyo­lítása Ennek megoldását az AKÖV az 1969—70-es menet­rendi időszakban már biz­tosítja. A járás képviselői az AKÖV-től mátészalkai helyi járat létesítését Is kérték. A vállalat most felmérést végez, amely figyelembe veszi majd a perspektivikus ipartelepítési tervet, az ipartelep bekötőút, ja által körjáratot biztosító útviszonyokat valamint a ko. csordi szanatórium személy- szállítási igényét, a mátészal­kai Cinevég bekapcsolásával együtt.. Megállapították azt is, hogy a mátészalkai Vágó­Igy vagy úgy, de el kell tüntetni ezt a hiányosságot. Mert ha a tagság megismeri a szabályzatokat — jogait, kötelességeit — akkor újabb híd utcánál ideiglenes megál­lóhelyet kell létesíteni. Még ebben az évben itt is megvaló­sítja az AKÖV az önelszámo­ló taxirendszert. Az AKÖV vezetői a megbe. szélésen ismertették távlati elképzeléseiket is. Ezek sze­rint 1970-ben lehetővé válik Nagyecsed, Tiborszállás be­kapcsolása is a buszközleke­désbe. Tervezik egy nemzet­közi járat indítását is Nyír­egyháza—Mátészalka—Csen- ger—Szatmárnémeti—Nagy. bénye—Zilah útvonalon. Ugyancsak a távlati elképze­lések között szerepel 1975-ig valamennyi iskola körzetesí­tésével a személyszállítási problémák teljes megoldása A korszerű autóbuszközle. kedés alapfeltételei, a jó utak még több vonalon hiányoz­nak, ezért az AKÖV javasla­tot tesz egyebek között 6 mé­ter széles portalanított út építésére Jármi—Papos—Kán- torjánosi—Nyírkáta között, s az új úton lehetővé válik majd a csuklós buszok közle. kedése is. Szilárd burkolatú, 30 méteres átmérőjű forduló­pálya kiépítése szükséges Pa­pos, Hodász, Nyírkáta, Mérk- vállaj községekben. Az utak és a fordulóállomások kiépí­tése után az AKÖV csuklós buszok beállításával kívánja csökkenteni a jelenlegi túlzsú­foltságot. Hasonlóképpen gyümöl­csöző elgondolások születtek az előbbinél nagyobb közieke. dési gondokkal küzdő fehér, gyarmati járásban is. A járás vezetői olyan dolgokról szól­lépést teszünk, hogy a szövet, kezeti demokrácia az elmé­leti lehetőségtől tovább ha­ladjon a gyakorlati érvénye­sülés felé. CF.) tak, ifiint például Kispalád és MagosliCTet, Szatmárcseke és Kölese ^ zvetlen buszkapcso­latának .hánya, Turricse, Csa. hole iskolakörzetesítési prob­lémája, a fehérgyarmati ké­ső esti vonatokkal érkező utasok szállításéi, a buszok kis befogadóképessége. Az AKÖV bejelentette, hogy 1969—70-ben újabb taxit állít munkába Fehérgyarma­ton. s itt is bevezetik az ön­elszámoló taxirendszert. Az autóközlekedési vállalat távlati elképzelései között szerepel 1970-ben egy új já­rat indítása Fehérgyarmat— Zsarolyán—Darnó—Kisna. mény—Gacsály—Zajta között. A későbbi években autóbusz- járattal i kívánják összekötni Fehérgyarmatot, Zsarolyánt, Vámosoroszit, Sonkádot és Kispoládot, majd Fehérgyar. matot, Turistvándit, Kölesét, Magosligetet. Az autóbuszközlekedés irá­nyítói a fehérgyarmati já­rásban is korszerű megfelelő széles utak, fordulók, vala­mint kirendeltségi telephely építését javasolják, s ennek nyomán itt is csuklós buszok beállításával kívánják kultu­ráltabbá tenni a közúti sze­mélyszállítást. Az AKÖV igazgatója tájé­koztatásul elmondta, hogy a múlt év december 27-i megyei tanács vb. ülésén javaslat hangzott el: a megye autó­buszparkját 1975-ig 156-ra kell növelni a jelenlegi 120- ról. Januárban az Autóközle. lekedési Tröszt, az 5. sz. AKÖV és a megyei párt- és tanácsi vezetői közösen meg­állapították az igényeket, s így a fejlesztési terv módo­sult: eszerint 1975-ben már 180 autóbusz közlekedik Szabolcs-Szatmár városai, községei között. («fiáéra VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents