Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-23 / 45. szám
fc. tusi« tCBLBT-MAGYARORSZAG - VASÁRNAPI WELLETCLCT 1969. február 23 Szabolcs-szatmári tájakon Vásárosnaményi tudósítás A fejlesztésben egyik legszerencsésebben induló község a megyében Vásárosna- mény. Fejlődése évről évre töretlen, s lassanként a megye egyik legszebb, legrende- zeltebb községévé növi ki magát. A nem egészen ötezer lakosú község felemelő jelzővel és nettel büszkélkedhet: ,,Bereg fővárosa”. Ha kissé túlzás is a ..főváros”, jó adag igazság van abban: Vasárosnamény napi vonzáskörzete legalábo tíz község és ennek 15 ezer lakosa többé-kevésbé rend. szeresen kapcsolatban áll a járási székhellyel. Vasárosnamény szerepét nagyrészt meghatározza a két foiyo a Tisza és a Kraszna, melynek torkolatában épült. Ősidők óta tiszai átkelőhely, mondák szállnak szájról-száj- ra még a honfoglaláskori időkből. Az egyik ezek közül: „Erre kalandoztak Árpád egyik kapitányának, Zoárd- nak csapatai. „Ugorj, no!” — mondta átkelés előtt katonáinak Zoárd. Ebből vélik a a szomszédos Ugornya nevének eredetét. A folyó átúszása után pihenőt tartottak s újabb vezényzó: „No, menj!” Mondják, ebből lett Namény később.” Az igazsághoz az is hozzátartozik: a legrégibb írásos emlék 1333-ból *való. Ebben egy pápai tizedről szóló adóív „Namen” néven említi. Éppen száz évvel ezután adományozott Zsigmond király tiszai rév. és vámjogot Sze-, pessy Lászlónak — a község akkori urának. Ezt a község későbbi birtokosai 1884-ig megtartották. Az első adományozással egyidőben heti- és évi vásárjogot is kapott Namény. Talán innen a „vásáros” jelző. Hiába volt azonban .vásáros' Namény* a «^^(Sordu^v lón alig haladta meg lakossága az ezer főt A fejlődés. a tervszerű fejlesztés jóval később indult meg, s a község előtt csak most nyílnak meg az igazi távlatok. Érdemes egy pillantást vetni az elmúlt két évtizedre. A há roméves terv idején 10 millió forint értékű beruházást kapott a község, az első ötéves terv már 22, a második 155 milliót juttatott Vásáros. naménynak. A harmadik ötéves terv végére 327 millió lesz az az összeg amely a beregi fővárost gazdagítja. Ebben minden benne van, utak, csatornázás, építkezés, gyárak. És ez az egyik leglényegesebb. A 40-es évek végén a járásban volt összesen 150 ipari munkás, sokan eljártak dolgozni. A községből még 1963-ban is 217-en ingáztak naponta, hogy munkahelyeikre jussanak: Záhony, Mátészalka Nyíregyháza volt a cél. Lassanként fordul a kocka. Vásárosnaményba járnak az emberek dolgozni. Észrevehető. nem csökken már évről évre a lakosság. Sőt, növekszik. Nem is akárhogyan- a harmincezer szabolcsi ingázó Vasárosnamény környéki része már a végleges hazajövetelt fontolgatja. ÉS) jönnek is. Jelenleg már több mint 1500 a község ipari. kereskedelmi dolgozóinak száma. Eleinte alig hittek a láda- gyár jövőjében a községbeliek. Kicsi üzemnek indult. Ma mintegy 430 dolgozót foglalkoztat Az ÉRDÉRT 130—140, a terményforgalmi 100. a beregi víztársulat 150, a tsz építőipari vállalkozás 90. az almatároló 100, a szárítóüzem 150 dolgozót foglalkoztat. Valamennyi az elmúlt néhány év eredménye. Különösen büszkék a vásárosnamé. nyiak, hogy nemcsak a férfi munkaerőt, hanem a nőket is el tudják helyezni. A szárítóüzem. az almatároló, a ládagyár sok nőt foglalkoztat. Az ipari üzemek közül mégis az egyik most épülőre, a farostlemez gyárra tekintenek nagy várakozással a község vezetői. A legkorszerűbb berendezéseket, automatizált, Európa-szinten is elismerést kivívó üzem épül itt most. Már képezik a főleg érettségizett lányokból és fiúkból álló munkásgárdát. Októberre tervezik a próbaüzemelést januártól pedig termelnek 240 dolgozót foglalkoztató új üzem alapjait rakják most. A község maga is rohamos fejlődés elé néz. Üzemeivel együtt növekednek azok a lehetőségek is, amelyekből fejleszthetik a községet. A kommunális adó révén rövid idő alatt kétszeresére emelkedett a község fejlesztési alapja. Jó kapcsolatot alakítottak ki az üzemek vezetőivel. így valósulhatott meg évekkel korábban sok tervük. Csak néhány példa a jó együttműködésre. Az ÉRDÉRT, a terményforgalmi, a szeszipari vállalat és még néhány kisebb cég társulva műutat építtetett üzemeik előtt. A 750 ezres munka alig 100 ezer forintjába került a tanácsnak — a sok szervező munkán kívül. Jól járt a tanács és a vállalatok sem károsodtak. Mindezek mellett a „hogyan tovább” foglalkoztatja most leginkább a község vezetőit. Viszonylag gyorsan és jól sikerült megoldani a víz- és csatornahálózat kiépítését. Kórházat kaptak, ugyancsak új a tbc-gondozó- intézet és a mentőállomás. Korszerű épületben tanulnak a gimnázium diákjai. Mindezek olyan lehetőségeket teremtenek, amelyek már a falu társadalmának részbeni átalakulását is szolgálják. Az ide települő vállalatok, intézmények — amellett, hogy jelentős helyi munkaerőt foglalkoztatnak — sok magasan képzett szakembert, műszakiakat, pedagógusokat, orvosokat is jelentenek a falunak. Kialakulóban van a vá- sárosnaményi értelmiség. Ensíkra egyseges értelmiséget kialakítani. Ám az, hogy ezeknek az embereknek több. sége cselekvőén támogatja a község fejlődését, nagyon jelentős. Az érkező műszakiak, az úi vállalatok vezetői és munkatársai közül sokan már az érkezést követő napokban felkeresték a községi párt- bizottságot. a községi tanácsot és felajánlották szaktudásukat. Ezt a renkívül értékes segítséget a község vezetői igyekeznek is megbecsülni, s ugyanakkor jól hasznosítani. Az értelmiségiek közül sokan a község választott testületéinek tagjai már. más részük párt, tanácsi, tömegszervezeti aktíva. A közelmúltban a tanács társadalmi bizottságot alakított a község műszaki értelmiségéből. Feladatuk: felülvizsgálni a rendezési tervet, javaslatokat tenni a megvalósítás ütemére, az égető községpolitikai feladatok megoldására, szakszerű útmutatással segíteni a tanács tagjait egy-egy vitás kérdés eldöntésében A kezdeti eredmények biztatóak, sikerül a község gondjait egyre szélesebb körben megismertetni, és a megoldásokat a realitáshoz közelíteni. A növekvő lakosság, a szaporodó ipari munkásság, értelmiség azonban másfajta, sokkal hétköznapibb gondokat is felyet. Ezek jó része a kereskedelmet, a község ellátását érinti. A vásárosnamé- nyi piac közismerten drága piac. Gyakran láthatók itt a kora reggeli órákban Békésből érkező árusok is. Nekik megéri, hogy száz kilométereket utazzanak, mert még így is nagyobb haszonhoz jutnak mint másutt. A tanács komoly erőfeszítéseket tesz ennek az ellen- súlyozására, talán most érnek be a kezdeményezések. A beregi tsz-ek többsége ugyanis még néhány évvel ezelőtt is szívesebben vitte áruját Nyíregyházára, Mátészalkára, Kisvárdára, mint a hozzá legközelebb lévő Vásárosnaményba. Most a gulácsi tsz két zöldségboltot létesített, a nagydobosiak ugyancsak rendszeres ellátásra jelentkeztek. Nyírmada zöldség, gyümölcs elárusítóhelyet létesít, ahol időről időre baromfit is lehet majd venni. Ugyancsak a nyírmadaiak jelezték: állandó pavilont szeretnének építeni. A tanács társulást alakít az egyik termelőszövetkezettel, hogy a lakosság jobb húsellátását megoldja, s egyben jobb legyen a töltelékáru választék is. Várható, hogy érezteti majd hatását az új sertéskombinát, amelyet nyolc beregi tsz társulásával hoznak létre, s Vásá- rosnamény közelében építenek fél. A hormirichatmil- liós beruházás sokat jelent majd a sertésprogram megvalósításában is: évente, több, mint hétezer sertés kerül ki majd innen. Természetesen ezek a kereskedelmi gondok ■ csak egy részét jelentik ennek a témakörnek. Megye-, sőt országszerte híres a vásárosnamé- nyi fmsz. A kereskedelmi hálózat megszervezésére és ellátására ez hivatott. Az igények azonban oly mértékben nőnek, hogy a szövetkezet alig tud lépést tartani velük. Az fmsz évek során kiváló, eredményeket ért el, okleveleket, vándorzászlókat és sikereket halmozott halomra. Egyébként gyakorlatilag minden maradt a régiben. Az ellátásról már korántsem lehet úgy beszélni, mint régen Túlságosan praktikusan törekedtek a kiugró nyereségre, a reprezentatív forgalomra. Közben nem vették észre, hogy más községek, járási székhelyek kereskedelmi hálózata messze maga A városiasodás jele: emeletes pedagógus• társasházak Elek Emil felvétele mögött hagyja az övéket. Erőfeszítéseik ma már korántsem nyújtják azt, amit a befektetés korábban ígért volna. Be kell l^tni, hogy a toldozással, foltozással ma már nem lehet a korszerű igényeknek megfelelően kereskedni. Ez egyaránt vonatkozik az fmsz csaknem minden boltjára, egységére. Ezt látják a szövetkezet vezetői, felettesei is. Néhány tervük már ismert. ABC-áruház, műszaki bolt, szálloda, vendéglő építését tervezik. De a község s a környező települések lakossága ezekből már konkrét eredményeket szeretne látni. Hasonlóképpen az átutazók is. Megfontolásra váró tapasztalat: amíg korábban sokan még kis kerülővel is útbaejtették egy ebéd vagy vásárlás erejéig Vásárosnaményt, most inkább továbbmennek. Fehérgyarmatra, Nyírbátorba, Mátészalkára. És ez egyáltalán nem hízelgő a szövetkezetre, még akkor sem, ha bevételeik abszolút számban nem csökkentek. A kereskedelmi mellett egy sor más gond is szaporítja a tanácsi és pártvezetők feljegyzéseit. Soron kívül 4,3 millió forint támogatást kaptak, mégis alig tudnak igazságot tenni, melyik feladat megoldása előbbre való. Itt vannak a lakásgondok. Csali- nem olyan mértékben jelentkeznek már, mint városon. Néhány évvel ezelőtt még úgy látták, évente 25 lakásnál több nem épül a községben. Tavaly 70 lakás építésére kellett engedélyt kiadni. Most két új utcát nyitottak meg. Az egyikben kislakásokat, családi házakat építenek, a másikban társasházakat, emeletes épületeket. Gondoskodni kell a további új ipari üzemel? helyéről is. A rendezési tervet is nagyon Várják, a további lehetőségeket, intézkedéseket nagyrészt az szabja majd meg. Az eredmények között adnak számot az egészségügyi fejlődésről. Mégis gondot okoznak a kórház üres státuszai: szemészet, fül-, orr-, gégeszakrendelés. Ezek már túl is nyúlnak a községi gondokon, járásiak. Sürgető az egészségház építése is. Három körzeti orvosuk csatolt községek egészségügyi ellátását is végzi. Mégis csak egy orvosi rendelőjük van, ketten saját lakásuk rendelőjében dolgoznak. Most még számíthatnak erre, de a nyugdíjazások miatt a közeljövőben a ma megoldottnak látszó helyzet újabb gondok forrása lehet. S talán még ebben az évben megkapják a negyedik orvosi körzetet. De ha az Iskolai témákra terelődik a szó, ott is felvetődik: tovább kell lépni. A gimnázium helyzete most jó, de kevés az általános iskolai tanterem, nincs tornáterem, emiatt hátránnyal indulnak később a vásárosnaményi gyerekek. Az ipari tanulók úgyszólván tanteremről tanteremre járnak, hellyel-köz- zel tudják csak megoldani a képzésüket. Szükség lenne az iparitanuló-intézetre. Az új művelődési házra hárommillió forint már van. de mikor lesz abból ház? Most alig győzik. A fiataloknak klub kellene. Ott oldják meg a zeneoktatást, tanfolyamokat. ott van a tv-szoba, de az idősebbek Is helyet kérnek. Mind megannyi probléma. A gyors ütemű ipari fejlődés ezeket pedig még csak sokasítja. Annyira patrióták már a vásárosnaményiak is vannak, hogy állandóan foglalkoznak múzeumok kérdésével. Óriási mennyiségű múzeumi darab halmozódott már fel az általános iskola alagsorában és más raktárhelyiségekben. Kiállításról gyakorlatilag szó sem lehet. Rendszerezni, válogatni, feldolgozni kellene azokat. S akik ennek ügyét szívükön viselik, látják, .rengeteg olyan intézmény van a tömegszervezetektől az óvodákig és más jelentkezőkig, akik nagyon is indokoltan helyiséget, épületet kémek. De Tisza-parti képeslap: Uszályok a telelőben azt is tudják, hogy Bereg fővárosának múzeuma nem napi problémát, egyszerű kérdést oldana meg. Üt a városiasodáshoz, az idegenforgalom növekedéséhez, ahhoz, hogy Vasárosnamény magasabb szintre lépjen. Ezért fontos különösen most az a társadalmi összefogás, melynek nyomán naponta újabb darabokkal gazdagodik Bereg múzeuma. És ezt az igyekezetei, előbb-utóbb értékelni kell úgy is, hogy méltó helyre kerüljenek a népművészeti tárgyak, beregi emlékek. Vásárosnamény gondjai rendszeresen szerepelnek a járási, községi fórumok, párt- bizottságok, pártszervezetek, tanácsok előtt. A községi pártbizottság is a közelmúltban tárgyalta Vásárosnamény egyéves fejlődését. Meghatározták a legfontosabb célokat, a község növekvő munkásságának segítését. Választ keresnek arra, hogyan lehetne javítani a körülményeken, a munkafeltételeken. Számos javaslat hangzott el: máris lehet módosítani, jobbá tenni a munkafeltételeket. A kommunális fejlesztésből minél többet szükséges már most megvalósítani, tovább gépesíteni a nehéz fizikai munkákat. Már azt vizsgálják, vajon a műszaki fejlesztéssel egyidőben csök- kenthető-e a vásárosnaményi üzemekben is úgy a heti munkaidő, hogy a népgazdasági tervek rájuk jutó részét maradéktalanul téljesítsék. Mindezek nem oldhatók meg azonnal. A község 21 párt- szervezetének tagjai jól tudják ezt, ezért is határozták meg feladataikat úgy, hogy azok a közeli évek során mégis következetesen, egy cél érdekében valósuljanak meg. A fejlődő vásárosnaményi ipar mellett sem lehet számításon kívül hagyni a község' termelőszövetkezetét. Már csak azért sem. mert a Vörös Csillag 2700 holdján évente jó eredményeket ér el. Úttörői a legkorszerűbb mezőgaz dasági eljárásoknak, s ennek abban is része van, hogy a szövetkezet nem volt mérleg- hiányos. 1960-ban 34 forinttal kezdték, azóta évente emelkedik a tagság jövedelme. Tavaly munkaegységenként 65 forintot fizettek, az egy tagra jutó jövedelem huszonkét- ezér forint volt. Termésátlagaik még a mostoha időjárás ellenére is felülmúlták a járási és megyei átlagokat, országosan is jó eredményeket értek eL Hagyományos termékük, az alma is jobban sí* került, mint várták volna: termésük kilencven száza! é- kát exportminőségű áruként adhatták el. A napi gondok, eredmé- nyék között is szívesen be- szélnek a község vezetői Vá*OŰ, sárosnamény jövőjéről. Néhány héten belül kész a részletes rendezési terv. Főbb vonalai már ismertek. A centrum kissé eltolódik a mostanitól. A Rákóczi út, Kossuth út és a Hősök tere között új emeletes községközpontot alakítanak ki. Csak többszintes házakat építenek, ide kerül az új pártház, emeletes kereskedelmi létesítmények lesznek. Szó van arról is, hogy a most épülő 12 új állami lakás — amely emeletes épületben kap helyet — földszintjén kereskedelmi egységeket létesítenek. A meglevők mellett további ipari területeket alakítanak ki a község déli és nyugati részén. Ezek ipartelepítési célra a közeli utak és vasút révén kedvezőek. A községben most egészséges türelmetlenség a jellemző. Hatalmas fejlődést tettek meg az elmúlt néhány esztendő alatt, most mégis naponta annak keresik útját, hogyan lehetne még többet, még jobban mégvalósítani. Jelentősnek tártják a járás, a megye segítségét, a váltatokkal való kitűnő együttműködést. Néhány dolog mégis aggasztja a község vezetőit. Húsz holdas, kitűnő terüle’et adtak a MÉK-nek, hogy ott almatárolót és hűtőházat építsenek — 1969-as kezdéssel. Eddig azonban csekély a mozgás, és korainak tartják az áldozatot. Hasonlóan fenntartott területe van a ga ona- felvásárlónak új malom, sütőüzem építésére. Igaz hogy ez a vállalat a község más helyein másfél milliót ruház be, mégis aggódva várják a vásárosnaményiak, vajon meglesz-e, és ha igen. mikor az új malom az új sütőüzem. A vásárosnaményi tudósítás ma egy rohamosan fejlődő község keresztmetszetét adja, eredményeikkel, gondjaikkal, terveikkel együtt. Céljuk egy rendezett, városias járási székhely kialakítása, amely megfelelő távlatokat jelent az itt lakóknak, ás egyben a megye egyik, értékes ipari körzetét jelenti. A befektetett munka, a milliók, már ma termőre fordulnak és rövidesen gyümölcsöző milliók, milliárdok lesznek. Marik Sándor
