Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-20 / 42. szám
TWtS feVuár 55. r*r ft m ag YAnomseA« 3 oldaJ Zárszámadás Ibrányban A közgyűlésen részt vett Szabó István, Az ipartelepités mcggyorsífja Mátészalka városiasodását a TOL elnöke és dr. László Andor államtitkár A tsz közgyűlésén felszólalt Szabó István, a Termelőszövetkeze tek Országqs Tanácsának elnöke. Hamuid József lel vétele Február 19-én tartotta zárszámadó közgyűlését az ibrá- nyi Rákóczi Termelőszövetkezet. A közgyűlésen részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Részt yett továbbá a közgyűlésen dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Alexa László, a Nyíregyházi Járási Partbizottság első titkára. Helyet foglaltak az elnökségben a járási tanács, valamint a Tisza menti Tsz Területi Szövetség vezetői. Az ibrányj Rákóczi Termelőszövetkezet az úgynevezett - gyenge adottságú termelőszövetkezetek kategóriájába tar. tozik. Gyerqk József, a termelőszövetkezet elnöke ennek ellenere az 1968 évi tevékenységet értékelve komoly eredni ínyekről számolt be. A növénytermesztés, a kertészet nem teljesítette ugyan a tervben előírt árbevételezéseket, az ú’lattnyésztés azonban terven (elül jövedelmezett. A termelőszövetkezetnek közel 7006 Jiold közös területe van, 1812 család műveli. A termelőszövetkezeti tagok közűi 1232 fő vett részt rendszere, fen a munkában. Különösen azzal, hogy az állattenyésztésnél 1 millió 274 ezer forinttal nagyobb volt az árbevétel, punt amennyit terveztek. a termelőszövetkezeti tagok jövedelme 1967-hez vir fzoayítva jelentősen növekedett A tsz nyeresége 5 mii- • lió 689 ezer forintot tett ki, s jgy lehetővé vált, hogy tagon. Jtt nt az átlagjövedelem az pgv évvel előttihez viszonyítva 8054 forinttal nőtt. A közgyűlés résztvevői köszövetkezeteknek. visszatérül. Ibrány is visszafizeti azt a pénzt, amit az elmúlt évek során kapott, elsősorban azzal fizeti vissza, hogy többet ás jobbat termelnek. A közgyűlési beszámolót, annak tartalmát részletesen elemezte Szabó István. Kijelentette, hogy a beszámoló ereje abban volt,' hogy kritikus és önkritikus elemekben bővelkedett. A beszámoló és a felszólalások a tagság politikai szilárdságát bizonyították. Ugyanez tapasztalható az ország legtöbb termelőszövetkezetében. Ezek után az új gazdaság- irányítási rendszer tapasztalatairól beszélt Szabó elvtárs. Országos tapasztalat — mondta —, hogy a termelő- szövetkezetek tudtak és tudnak élni az új mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel. A mechanizmus egy éve sok egyéb hasznos tapasztalat mellett azt is bizonyította, hogy bátran kell előre menni. A bátorság azonban nem nélkülözheti a körültekintést. A tsz-vezetők feladata, hogy alaposan nézzék meg szakembereiket. szakemberellátottságukat. Olyan embereket állítsanak az élre, akik értenek a gazdálkodáshoz, akiknek megvan a megfelelő képessége. Időszerű dolog erről beszélni — jelentette ki a TOT elnöke —. mert az 1068-as siker csak kezdet. A további fejlődésre megvan a lehetőség. de ez csak jó szakemberekkel, megfelelő irányítással aknázhatók ki. Mindez nemcsak Ibrijnyra vonatkozik, el lehetne mondani az ország 2800 termelőszövetkezete közül legalább 1500-ban. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről a termelőszövetkezeti tagok jövedelméről a következőket mondta Szabó István: — A legnagyobb eredmény, hogy gyakorlatilag országosan nincs kilépő a termelőszövetkezetekből. Ez nem azt jelenti, hogy egy-két ember ne távozna a tsz-ekbői, inkább azt, hogy a távozók helyébe újak jelentkeznek. Megfelelően növekedett a termelőszövetkezetek jpvedelme is. Végezetül felszólalásában ismét hangsúlyozta a TOT elnöke, hogy a párt és a kormány nagy figyelmét * szentel a mezőgazdaságra, ezenbelül a termelőszövetkezetekre. E figyelemnek megnyilvánulása a hitelrendezésben — több milliárd forint hitelt engedett el az állam — de idetartozik a felvásárlási árrendezés is. Most ebben az ötéves tervben 1069 és 70-ben már nem lehet újabb felvásárlás: áremelést végrehajtani. A termelőszövetkezeteknek tehá' a kialakult ár. és agrárpolitikával kell számolni. Ez elér rugalmas ahhoz, hogy akii belső gazdasági rendszerük ben alaposan megnézik mi ként gazdálkodjanak, azok számára kedvező. Szólt még Szabó elvtárs a földtörvényről, a földtörvény végrehajtásáról, kijelentve, hogy az egységes termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtése a mozgalmat tovább szilárdítja. Jókívánságokkal fejezte be felszólalását a TOT elnöke. Seres Ernő Mátészalka az egyik leggyorsabban iparosodó községe megyénknek. Az ipartelepítés azonban nemcsak a foglalkoztatottsági gondokon enyhít, pezsdülésí jelent Mátészalka egész életében, a község fejlesztésében is. Üj utak, áruházak szükségesek, kívánatos a vendéglátóipar fejlesztése, sürgető a vízmű, a csatornahálózat kiépítése. Az új üzemek már befizették az első nagyobb ösz- szegű kommunális adókat, amelyből a tanacs további fejlesztéseket valósíthat meg. Az ipartelepítés eddigi legnagyobb üteme a gazdaságirányítás reformjának esztendejére jutott. Érdemes egy pillantást vetni a községlej lesz- tési alap tervébe. 1967-ben kétmillióból, 196gban harmincmillióból fejlődött Mátészalka, ebben az esztendőben már megvan harminchárom millió, s további tízre számítanak' a község vezetői. Milliók a tanács számláján 1969-ben már öt és fél millió forint a tanács saját be- j vételi terve. A lakosság és azj állami támogatás mellett a legnagyobb összeggel a vállalatok szerepelnek. Jelentős az az összeg, amelyet a különböző üzemektől, intézményektől vesznek át meghatározott célra. Elsősorban a lakásépítkezéseket szorgalmazzák. Előny, hogy a tanács csaknem minden esetben emeletes házakat építtet. Köztük is az egyik legszebb lesz a most épülő tizenkét tanácsi lakásos épület, melynek földszintjén a lakberendezési áruházat helyezik pl. Huszonnégy lakást építtet a létepülő MOM, a MÁV kétszer tizenhat lakás árát fizeti be folyamatosan. A TÍTÁSZ is jelentkezett: üzletházat és lakásokat építtetne. 3,2 millió forintot utalt át a tanács számlájára. A fogyasztás; szövetkezet is komolyabb fejlesztést valósíthat meg párhuzamosan az ipartelepítéssel: 12 milliós költséggel befejezéshez közeledik az ABC és az új ruházati áruház építése. Társulat közművesítésre Ugyancsak nagy összegek kel társulnak be a mátészalkai vállalatok a közművesítésbe. Tavaly augusztus 1-én alakult rneg a vízműtársulat, amelyben hetven vállalat, ktsz, fmsz és egyéb intézmény érdekelt. Közel negyvenmillió forintos beruházással épül a vízmű, a hálózat A vállalatok aszerint, hogy mennyi vizet fogyasztóMunkácsy Mihály születésnapján züí igen sok termelőszövetkezeti tag szólalt fel. méltatták az eredményeket, bírálták a vezetésben mutatkozó hibákat. ugyanakkor saíát munkavégzésüket is kritikusan elemezték. Szót kért Szabó István elvtárs is a TOT elnöke. Szabó elvtárs felszólalásának bevezetőjében elmondta hogy 20 éve él és dolgozik a tsz-mozgalomban 20 éves tapasztalata, hogy a mozgalom eredményesen fejlődik, megoldódtak a legalapvetőbb problémák. Vonatkozik ez az (brányi Rákóczi Termelőszövetkezetre is. Nem csupán az elnöki beszámolóból ítélve, de g közgyűlés résztvevőinek han'’ulatábói is érződik, hogy az 1968-as esztendő jobb volt. sikeresebb volt. mint az egy ívvel korábbi így van ez az ersz-'g egész területén. Az allam, a népgazdaság Jelentős segítséget adott és ad a termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodásához. A mozgalom erősödésében — gz elmúlt év is bizonyítja —. a termelőszövetkezeti tagság munkája vqlt a döntő. Az állami támogatás azért volt I ó és eredményes, mert volt :inek segíteni A Pénz jó helyre került. Á kormány meggyőződése az, hogy amit dotációban nyújt a termelő125 éve. 1844. február 20- án született Munkácsy Mihály, minden idők legnépszerűbb, legismertebb magyar festőművésze. Híre az egész világot bejárta hajdan — első sikerét a párizsi Salon aranyérme kiáltotta világgá, késői művei közül többet rangos New York-i műgyűjtemények őriznek ***, de amióta a külföld megfeledkezik egykor felkapott nevéről, azóta is egyfolytában a legtöbbet emlegetett művész Magyarországon. Az árva asztalosinas, az eldugott magyar vidéken véletlenül felfedezett zseniális asztalossegéd világhíresség, dúsgazdag európai nagyúr lett — ennek is szól a nem múló csodálat a rendkívüli műveken és a rendkívüli talentumon kívül. Okkal, mert a különös életpálya eseményei sorra kihatottak a talentumra. sorra felismerhető hatásuk a rendkívüli műveken is- A békéscsabai nevelt gyerek az aradi asztalosműhelyek munkása szívta magába azt a plebejus azonosulást, amit a düsseldorfi, párizsi műtermek fiatal festője fejezett ki lenyűgöző művészi erővel népi realista kompozícióin ásító inasokat, siralomházi tragédiát, köpülő asz- szopyt és éjjeli csavargókat megjelenítő festményein. Es a kényeztetett művész, magas társaságok és előkelő műgyűjtő kedvence vette magú. ra a szalonokban azt a szemléletet, amelyet az idős festő fogott formába késői, fáradt képein, hatalmas pompával berendezett műtermében. De ne vágjunk a palya közepébe, időzzünk az évfordulón a korai műveknél, a fiatal és korán érett Munkácsy hatalmas tehetségről és nagy etikai erőről tanúskodó alkotásainál. Az ünnepen főként ezeket ünnepeljük. Az Ásító inas sajnos Amerikába származott friss eredetiségét amely az alig 24 éves magyar festő tehetségéről és emberségéről egyformán meggyőzte a száz évvel ezelőtti külföldi, meg a mai hazai műbarátot. A Siralomház fekete tragikumát, amely 1965-ig szintén Amerikában volt, s amely azóta a Nemzeti Galériában mutatja, milyen erényekre kapta a párizsi aranyérmet magyar festője. A Sötét utca ragyogó színvilágára, korát és stílusát meghaladó szépségére emlékezünk ugyancsak 1870-ból, a Poros űt sejtelmes színeire és a Kukoricás fes. lóiségére, amelyek a legismertebb Munkficay-aikotások évtársai. Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpüiö asszony — ez a három mű jelenti az életpályán az 1873-as évszámot, a három kompozíció egyfajta plebejus szelmélete, szeretettel és tragikummal megformált kritikai realizmusa. Munkácsy legjobb alkotá. saiban a nép festője, az elesettek művésze a magyar piktura történetében, az elnyomott országnál is elnyo- mottabb plebejusrétegek szó- szóiéi a. Festményeinek robbanó fekete-fehér feszültsége, lobogó nak, arányosan járulnak hozzá a vízmű költségeihez. Három év alatt — 1969 és 1971 között — ezek az intézmények, és az időközben még Mátészalkára települő úi ipari létesítmények 20—22 millió forintot fizetnek be a közös kasszába. Ez jelentős mértékben meggyorsítja az építkezéseket, és hozzájárul, hogy 1972-ben a vízmű megkezdje a próbaüzemelést. Az építkezéseket a KEVIÉP a második negyedévijen kezdi, és ebben az esztendőben több mint hétmillió forint értékben építkezik. Ezer köbméteres városi víztornyot építenek és egyelőre napi négyezer köbméter víz szolgáltatására tervezik a vízmüvet. Ezt a vállalatok nélkül, önállóan nem tudták volna megoldani. A másik közművesítés! gond a szennyvízhálózat megépítése. A déli csatornarészt a megyei tanács és a MEK segítségéve] megépítik. Az egész szennyvízhálózat kialakítására még további húszmillió forintja lenne szükség Erre ugyancsak társulatot szeretnének létrehozni. A vállalatok a szennyvíztorme? lés arányában fizetnének ba megfelelő összegeket. Számíthatnak a támogatásra Egy esztendővel ezelőtt egyszer már „megbuktak’* ezzel a kezdeményezéssel. Most újra megpróbálják. Részben azért, mert a déli csatornarész építése már megoldódott, és a kisebb feladatot az azóta letelepült üzemeket bevonva már meg lehet valósítani. Egyelőre még csak a leg. nagyobb gondok mérsékelésedbe», részbeni niegoldgsäoap számíthatnak a vállalatom támogatására. Később a kommunális fejlesztés lesz az a terület, amelyen a vállalatok további segítséget nyújthatnak a tanácsnak. Várható, hogy a kezdeti lépések után kialakul az egészséges együttműködés, s ez hasznosan befolyásolhatja majd Mátészalka városiasodását, fejlődését. M. S. Szilárduló közös gazdaság Csaroda—Tákoson Két kicsi tiszaháti község, Csaroda és Tákos közös gazdaságai 1965-ben határozták el az egyesülést, abban a reményben, hogy közös erővel jobban megbirkózhatnak a nehézségekkel- A közös tsz- nek Új Élet nevet adtak. Példás munkafegyelem alakult ki, becsülettel láttak a feladatok végzéséhez. Nagy gondot fordítottak szakemberek alkalmazására, a korszerű technikák alkalmazására. A nagyobb erő, az egyesülés összefogásának kívánt eredménye nem is maradt el. A közös gazdaság az elmúlt évben jóval túlteljesítette a legfontosabb növényekből a termelési tervet: búzából, árpából, kukoricából, cukorrépából és napraforgóból. Jövedelmezővé vált az állattenyésztés. Végeredményben a tsz bevételi tervét hárommillió plusszal zárta- Néhány jellemző számadat: brutto jövedelem 1,7, tagok jövedelme 1,6 millióval növekedett az elmúlt évi gazdálkodás eredményeként. Az egy tagra jutó átlagkereset 4 407 forinttal javult. A két község közös gazdaságának tiszta vagyonértéke több, mint hatmillió forinttal gyarapodott, s meghaladja a húsz és fél milliót. Nagyon jól bevált a készpénzfizetéses díjazás. Tovább fejlesztette a tsz a tanyaközpontját, s általában foltjainak elevensége, röppe- nő-lendülő ecsetvonásai — a parázsló pirosak, a boldogsá- gos kékek, a tűnődő szürkék szomorúsága — a legfestőibb festők sorába emelik. Akkor is. annak ellenére is, hogy választott stílusa, a realisztikus alaposságba oldott romantika olykor lefékezi áradó színességet. Azokon a remekeken pétiig, ahol a színes- ség magával sodorja — tobzódó virágcsendéleteken, szép színekben fürdő tájakon — Utolérhetetlen erényeket csillogtat. Tény, hogy ezeket, az erényeket élete végén műkereskedői szempontok arisztokratikusan finomkodó szemlélet, kemény népi drámákat feledő finom kodás bágyasztotta. A rafinált szalonképek, a bravuroskodó históriai jelenetek egy önmagát elvesztő művészről beszélnek csupán. De ezek a lassan feledésbe süllyedő Munkácsy-képek a művészettörténetre, a tudományra tartoznak ma már. A jubileumon a festőnek-em- bemek friss, az igazán nagy Munkácsy Mihúlyra emlékezünk. (w- a.) az újratermelés bázisát. A már említett eredményeket teszi még értékesebbé, hogy tavaly 96 férőhelyes, magtár- padjásos istállót, 30 férőhelyes sertésfiaztatót is megépíttetett, s elkészült felerész. ben egy 132 férőhelyes növendékszarvasmarha-istál. ló (teljesen idén fejezik be). Vásárolt a tsz két kombájnt, teher- és ■személygépkocsit is. Emlékezetes marad, mint a jó szomszédi viszony jelképe, hogy kárpátukrajnai szovjet elvtársak vendégsegítésével 20 hold területen öntözésre alagcsövezést végeztek el. Marczi Albert, a községi tanács vb. dolgozója Az orvos telel mi ja Az orvost esküje kötelezi, hogy bárhol, bármilyen körülmények között, tudása legjavát adva nyújtson azonnali segítséget. A hypakraté- szi eskü erre kötelezi a körzeti, a kórházi, a kutató vagy akár a magánpraxist folytató orvost! Ebből a tényből kiindulva honosította meg a posta azt a helyes gyakorlatot, hogy orvosoknak — amennyiben kérik és a postának szabad vonala van — soron kiyiil, a lehető leggyorsabban bekötik a lakásba a telefonkészüléket. A társadalom elvárja, a posta pedig szabályzattal kötelezi az orvosokat, hogy telefonszámukat vetessék fel a távbeszélő névsorba. Mégis néha a tudakozó „titkost” jelent ha, egy-egy orvos telefonszáma után érdeklődnek. Honnan ez az ellentmondás? A magyarázat egyszerű: a posta a telpfon- számot bejelentő nyomtatva* nyon csupán a nevet, lakcímet és a hívószámot kéri, így tehát a „dr” íjtulas mögött lehet jogász, közgazdász, orvos... Az egészségügyi szakigazgatás részéről valóban nincs még arra paragrafus, hogy orvos ne tükosítsa telefonszámát, s mint említettük a postai szabályokat is egyszerűen meg lehet kerülni a foglalkozás elhallgatásával. Áz orvos telefonjának titkosítása etikai kérdés: egyfajta elzárkózás az orv ősi eskü kötelezettsége elől. Ezt pedig sem a posta által biztosított soronkívüliség, sem a társadalomnak az orvossal szemben támasztott igényé nem engedheti meg. (szilágyi)
