Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-20 / 42. szám

TWtS feVuár 55. r*r ft m ag YAnomseA« 3 oldaJ Zárszámadás Ibrányban A közgyűlésen részt vett Szabó István, Az ipartelepités mcggyorsífja Mátészalka városiasodását a TOL elnöke és dr. László Andor államtitkár A tsz közgyűlésén felszólalt Szabó István, a Termelőszövetkeze tek Országqs Tanácsá­nak elnöke. Hamuid József lel vétele Február 19-én tartotta zár­számadó közgyűlését az ibrá- nyi Rákóczi Termelőszövet­kezet. A közgyűlésen részt vett Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Részt yett továbbá a köz­gyűlésen dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, Alexa Lász­ló, a Nyíregyházi Járási Partbizottság első titkára. He­lyet foglaltak az elnökségben a járási tanács, valamint a Tisza menti Tsz Területi Szö­vetség vezetői. Az ibrányj Rákóczi Terme­lőszövetkezet az úgynevezett - gyenge adottságú termelőszö­vetkezetek kategóriájába tar. tozik. Gyerqk József, a ter­melőszövetkezet elnöke ennek ellenere az 1968 évi tevékeny­séget értékelve komoly ered­ni ínyekről számolt be. A nö­vénytermesztés, a kertészet nem teljesítette ugyan a terv­ben előírt árbevételezéseket, az ú’lattnyésztés azonban terven (elül jövedelmezett. A terme­lőszövetkezetnek közel 7006 Jiold közös területe van, 1812 család műveli. A terme­lőszövetkezeti tagok közűi 1232 fő vett részt rendszere, fen a munkában. Különösen azzal, hogy az állattenyésztés­nél 1 millió 274 ezer forinttal nagyobb volt az árbevétel, punt amennyit terveztek. a termelőszövetkezeti tagok jö­vedelme 1967-hez vir fzoayítva jelentősen növeke­dett A tsz nyeresége 5 mii- • lió 689 ezer forintot tett ki, s jgy lehetővé vált, hogy tagon. Jtt nt az átlagjövedelem az pgv évvel előttihez viszonyít­va 8054 forinttal nőtt. A közgyűlés résztvevői kö­szövetkezeteknek. visszatérül. Ibrány is visszafizeti azt a pénzt, amit az elmúlt évek során kapott, elsősorban az­zal fizeti vissza, hogy többet ás jobbat termelnek. A közgyűlési beszámolót, annak tartalmát részletesen elemezte Szabó István. Kije­lentette, hogy a beszámoló ereje abban volt,' hogy kriti­kus és önkritikus elemekben bővelkedett. A beszámoló és a felszólalások a tagság poli­tikai szilárdságát bizonyítot­ták. Ugyanez tapasztalha­tó az ország legtöbb terme­lőszövetkezetében. Ezek után az új gazdaság- irányítási rendszer tapaszta­latairól beszélt Szabó elvtárs. Országos tapasztalat — mondta —, hogy a termelő- szövetkezetek tudtak és tud­nak élni az új mechanizmus nyújtotta lehetőségekkel. A mechanizmus egy éve sok egyéb hasznos tapasztalat mellett azt is bizonyította, hogy bátran kell előre men­ni. A bátorság azonban nem nélkülözheti a körültekintést. A tsz-vezetők feladata, hogy alaposan nézzék meg szakem­bereiket. szakemberellátottsá­gukat. Olyan embereket állít­sanak az élre, akik értenek a gazdálkodáshoz, akiknek megvan a megfelelő képessé­ge. Időszerű dolog erről be­szélni — jelentette ki a TOT elnöke —. mert az 1068-as si­ker csak kezdet. A további fejlődésre megvan a lehető­ség. de ez csak jó szakembe­rekkel, megfelelő irányítással aknázhatók ki. Mindez nem­csak Ibrijnyra vonatkozik, el lehetne mondani az ország 2800 termelőszövetkezete kö­zül legalább 1500-ban. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődéséről a termelő­szövetkezeti tagok jövedelmé­ről a következőket mondta Szabó István: — A legnagyobb eredmény, hogy gyakorlatilag országosan nincs kilépő a termelőszövet­kezetekből. Ez nem azt jelen­ti, hogy egy-két ember ne távozna a tsz-ekbői, inkább azt, hogy a távozók helyébe újak jelentkeznek. Megfelelő­en növekedett a termelőszö­vetkezetek jpvedelme is. Végezetül felszólalásában ismét hangsúlyozta a TOT el­nöke, hogy a párt és a kor­mány nagy figyelmét * szentel a mezőgazdaságra, ezenbelül a termelőszövetkezetekre. E figyelemnek megnyilvánulá­sa a hitelrendezésben — több milliárd forint hitelt enge­dett el az állam — de idetar­tozik a felvásárlási árrende­zés is. Most ebben az ötéves tervben 1069 és 70-ben már nem lehet újabb felvásárlás: áremelést végrehajtani. A termelőszövetkezeteknek tehá' a kialakult ár. és agrárpoliti­kával kell számolni. Ez elér rugalmas ahhoz, hogy akii belső gazdasági rendszerük ben alaposan megnézik mi ként gazdálkodjanak, azok számára kedvező. Szólt még Szabó elvtárs a földtörvény­ről, a földtörvény végrehajtá­sáról, kijelentve, hogy az egységes termelőszövetkezeti földtulajdon megteremtése a mozgalmat tovább szilárdítja. Jókívánságokkal fejezte be felszólalását a TOT elnöke. Seres Ernő Mátészalka az egyik leg­gyorsabban iparosodó közsé­ge megyénknek. Az ipartele­pítés azonban nemcsak a foglalkoztatottsági gondokon enyhít, pezsdülésí jelent Má­tészalka egész életében, a község fejlesztésében is. Üj utak, áruházak szükségesek, kívánatos a vendéglátóipar fejlesztése, sürgető a vízmű, a csatornahálózat kiépítése. Az új üzemek már befi­zették az első nagyobb ösz- szegű kommunális adókat, amelyből a tanacs további fejlesztéseket valósíthat meg. Az ipartelepítés eddigi legna­gyobb üteme a gazdaságirá­nyítás reformjának esztende­jére jutott. Érdemes egy pil­lantást vetni a községlej lesz- tési alap tervébe. 1967-ben kétmillióból, 196gban har­mincmillióból fejlődött Má­tészalka, ebben az esztendő­ben már megvan harminchá­rom millió, s további tízre számítanak' a község vezetői. Milliók a tanács számláján 1969-ben már öt és fél mil­lió forint a tanács saját be- j vételi terve. A lakosság és azj állami támogatás mellett a legnagyobb összeggel a válla­latok szerepelnek. Jelentős az az összeg, ame­lyet a különböző üzemektől, intézményektől vesznek át meghatározott célra. Elsősor­ban a lakásépítkezéseket szorgalmazzák. Előny, hogy a tanács csaknem minden eset­ben emeletes házakat építtet. Köztük is az egyik legszebb lesz a most épülő tizenkét tanácsi lakásos épület, mely­nek földszintjén a lakberen­dezési áruházat helyezik pl. Huszonnégy lakást építtet a létepülő MOM, a MÁV két­szer tizenhat lakás árát fizeti be folyamatosan. A TÍTÁSZ is jelentkezett: üzletházat és lakásokat építtetne. 3,2 mil­lió forintot utalt át a tanács számlájára. A fogyasztás; szövetkezet is komolyabb fej­lesztést valósíthat meg pár­huzamosan az ipartelepítés­sel: 12 milliós költséggel be­fejezéshez közeledik az ABC és az új ruházati áruház épí­tése. Társulat közművesítésre Ugyancsak nagy összegek kel társulnak be a mátészal­kai vállalatok a közművesí­tésbe. Tavaly augusztus 1-én alakult rneg a vízműtársulat, amelyben hetven vállalat, ktsz, fmsz és egyéb intéz­mény érdekelt. Közel negy­venmillió forintos beruhá­zással épül a vízmű, a háló­zat A vállalatok aszerint, hogy mennyi vizet fogyasztó­Munkácsy Mihály születésnapján züí igen sok termelőszövetke­zeti tag szólalt fel. méltatták az eredményeket, bírálták a vezetésben mutatkozó hibá­kat. ugyanakkor saíát munka­végzésüket is kritikusan ele­mezték. Szót kért Szabó Ist­ván elvtárs is a TOT elnöke. Szabó elvtárs felszólalásá­nak bevezetőjében elmondta hogy 20 éve él és dolgozik a tsz-mozgalomban 20 éves ta­pasztalata, hogy a mozgalom eredményesen fejlődik, meg­oldódtak a legalapvetőbb problémák. Vonatkozik ez az (brányi Rákóczi Termelőszö­vetkezetre is. Nem csupán az elnöki beszámolóból ítélve, de g közgyűlés résztvevőinek han'’ulatábói is érződik, hogy az 1968-as esztendő jobb volt. sikeresebb volt. mint az egy ívvel korábbi így van ez az ersz-'g egész területén. Az allam, a népgazdaság Jelentős segítséget adott és ad a termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodásához. A mozgalom erősödésében — gz elmúlt év is bizonyítja —. a termelőszövetkezeti tagság munkája vqlt a döntő. Az állami támogatás azért volt I ó és eredményes, mert volt :inek segíteni A Pénz jó helyre került. Á kormány meggyőződése az, hogy amit dotációban nyújt a termelő­125 éve. 1844. február 20- án született Munkácsy Mi­hály, minden idők legnépsze­rűbb, legismertebb magyar festőművésze. Híre az egész világot bejárta hajdan — el­ső sikerét a párizsi Salon aranyérme kiáltotta világgá, késői művei közül többet rangos New York-i műgyűj­temények őriznek ***, de ami­óta a külföld megfeledkezik egykor felkapott nevéről, azóta is egyfolytában a leg­többet emlegetett művész Ma­gyarországon. Az árva asztalosinas, az el­dugott magyar vidéken vé­letlenül felfedezett zseniális asztalossegéd világhíresség, dúsgazdag európai nagyúr lett — ennek is szól a nem múló csodálat a rendkívüli műveken és a rendkívüli ta­lentumon kívül. Okkal, mert a különös életpálya esemé­nyei sorra kihatottak a ta­lentumra. sorra felismerhető hatásuk a rendkívüli műve­ken is- A békéscsabai nevelt gyerek az aradi asztalosmű­helyek munkása szívta magá­ba azt a plebejus azonosu­lást, amit a düsseldorfi, pá­rizsi műtermek fiatal festője fejezett ki lenyűgöző művészi erővel népi realista kompo­zícióin ásító inasokat, sira­lomházi tragédiát, köpülő asz- szopyt és éjjeli csavargókat megjelenítő festményein. Es a kényeztetett művész, magas társaságok és előkelő mű­gyűjtő kedvence vette magú. ra a szalonokban azt a szem­léletet, amelyet az idős festő fogott formába késői, fáradt képein, hatalmas pompával berendezett műtermében. De ne vágjunk a palya kö­zepébe, időzzünk az évfor­dulón a korai műveknél, a fiatal és korán érett Munká­csy hatalmas tehetségről és nagy etikai erőről tanúskodó alkotásainál. Az ünnepen fő­ként ezeket ünnepeljük. Az Ásító inas sajnos Amerikába származott friss eredetiségét amely az alig 24 éves magyar festő tehetségéről és embersé­géről egyformán meggyőzte a száz évvel ezelőtti külföldi, meg a mai hazai műbarátot. A Siralomház fekete tragiku­mát, amely 1965-ig szintén Amerikában volt, s amely azóta a Nemzeti Galériában mutatja, milyen erényekre kapta a párizsi aranyérmet magyar festője. A Sötét utca ragyogó színvilágára, korát és stílusát meghaladó szépsé­gére emlékezünk ugyancsak 1870-ból, a Poros űt sejtelmes színeire és a Kukoricás fes. lóiségére, amelyek a legis­mertebb Munkficay-aikotások évtársai. Éjjeli csavargók, Búcsúzkodás, Köpüiö asszony — ez a három mű jelenti az életpályán az 1873-as évszá­mot, a három kompozíció egyfajta plebejus szelmélete, szeretettel és tragikummal megformált kritikai realizmu­sa. Munkácsy legjobb alkotá. saiban a nép festője, az el­esettek művésze a magyar piktura történetében, az el­nyomott országnál is elnyo- mottabb plebejusrétegek szó- szóiéi a. Festményeinek robbanó fe­kete-fehér feszültsége, lobogó nak, arányosan járulnak hoz­zá a vízmű költségeihez. Három év alatt — 1969 és 1971 között — ezek az intéz­mények, és az időközben még Mátészalkára települő úi ipa­ri létesítmények 20—22 mil­lió forintot fizetnek be a kö­zös kasszába. Ez jelentős mértékben meggyorsítja az építkezéseket, és hozzájárul, hogy 1972-ben a vízmű meg­kezdje a próbaüzemelést. Az építkezéseket a KEVIÉP a második negyedévijen kezdi, és ebben az esztendőben több mint hétmillió forint értékben építkezik. Ezer köb­méteres városi víztornyot épí­tenek és egyelőre napi négy­ezer köbméter víz szolgálta­tására tervezik a vízmüvet. Ezt a vállalatok nélkül, ön­állóan nem tudták volna megoldani. A másik közművesítés! gond a szennyvízhálózat meg­építése. A déli csatornarészt a megyei tanács és a MEK segítségéve] megépítik. Az egész szennyvízhálózat kiala­kítására még további húsz­millió forintja lenne szükség Erre ugyancsak társulatot szeretnének létrehozni. A vállalatok a szennyvíztorme? lés arányában fizetnének ba megfelelő összegeket. Számíthatnak a támogatásra Egy esztendővel ezelőtt egyszer már „megbuktak’* ezzel a kezdeményezéssel. Most újra megpróbálják. Részben azért, mert a déli csatornarész építése már megoldódott, és a kisebb fel­adatot az azóta letelepült üzemeket bevonva már meg lehet valósítani. Egyelőre még csak a leg. nagyobb gondok mérsékelé­sedbe», részbeni niegoldgsäoap számíthatnak a vállalatom tá­mogatására. Később a kom­munális fejlesztés lesz az a terület, amelyen a vállalatok további segítséget nyújthat­nak a tanácsnak. Várható, hogy a kezdeti lépések után kialakul az egészséges együtt­működés, s ez hasznosan be­folyásolhatja majd Mátészal­ka városiasodását, fejlődését. M. S. Szilárduló közös gazdaság Csaroda—Tákoson Két kicsi tiszaháti község, Csaroda és Tákos közös gaz­daságai 1965-ben határozták el az egyesülést, abban a re­ményben, hogy közös erővel jobban megbirkózhatnak a nehézségekkel- A közös tsz- nek Új Élet nevet adtak. Példás munkafegyelem ala­kult ki, becsülettel láttak a feladatok végzéséhez. Nagy gondot fordítottak szakembe­rek alkalmazására, a korsze­rű technikák alkalmazására. A nagyobb erő, az egyesülés összefogásának kívánt ered­ménye nem is maradt el. A közös gazdaság az elmúlt évben jóval túlteljesítette a legfontosabb növényekből a termelési tervet: búzából, árpából, kukoricából, cukor­répából és napraforgóból. Jövedelmezővé vált az állat­tenyésztés. Végeredményben a tsz bevételi tervét három­millió plusszal zárta- Néhány jellemző számadat: brutto jövedelem 1,7, tagok jövedel­me 1,6 millióval növekedett az elmúlt évi gazdálkodás eredményeként. Az egy tagra jutó átlagkereset 4 407 fo­rinttal javult. A két község közös gazdaságának tiszta vagyonértéke több, mint hatmillió forinttal gyarapo­dott, s meghaladja a húsz és fél milliót. Nagyon jól bevált a készpénzfizetéses díjazás. Tovább fejlesztette a tsz a tanyaközpontját, s általában foltjainak elevensége, röppe- nő-lendülő ecsetvonásai — a parázsló pirosak, a boldogsá- gos kékek, a tűnődő szürkék szomorúsága — a legfestőibb festők sorába emelik. Akkor is. annak ellenére is, hogy választott stílusa, a realiszti­kus alaposságba oldott ro­mantika olykor lefékezi ára­dó színességet. Azokon a re­mekeken pétiig, ahol a színes- ség magával sodorja — tob­zódó virágcsendéleteken, szép színekben fürdő tájakon — Utolérhetetlen erényeket csil­logtat. Tény, hogy ezeket, az eré­nyeket élete végén műkeres­kedői szempontok arisztokra­tikusan finomkodó szemlélet, kemény népi drámákat fele­dő finom kodás bágyasztotta. A rafinált szalonképek, a bravuroskodó históriai jele­netek egy önmagát elvesztő művészről beszélnek csupán. De ezek a lassan feledésbe süllyedő Munkácsy-képek a művészettörténetre, a tudo­mányra tartoznak ma már. A jubileumon a festőnek-em- bemek friss, az igazán nagy Munkácsy Mihúlyra emléke­zünk. (w- a.) az újratermelés bázisát. A már említett eredményeket teszi még értékesebbé, hogy tavaly 96 férőhelyes, magtár- padjásos istállót, 30 férőhe­lyes sertésfiaztatót is megé­píttetett, s elkészült felerész. ben egy 132 férőhelyes nö­vendékszarvasmarha-istál. ló (teljesen idén fejezik be). Vásárolt a tsz két kombájnt, teher- és ■személygépkocsit is. Emlékezetes marad, mint a jó szomszédi viszony jelképe, hogy kárpátukrajnai szovjet elvtársak vendégsegítésével 20 hold területen öntözésre alagcsövezést végeztek el. Marczi Albert, a községi tanács vb. dolgozója Az orvos telel mi ja Az orvost esküje kötelezi, hogy bárhol, bármilyen kö­rülmények között, tudása legjavát adva nyújtson azon­nali segítséget. A hypakraté- szi eskü erre kötelezi a kör­zeti, a kórházi, a kutató vagy akár a magánpraxist folytató orvost! Ebből a tényből kiindulva honosította meg a posta azt a helyes gyakorlatot, hogy orvosoknak — amennyiben kérik és a postának szabad vonala van — soron kiyiil, a lehető leggyorsabban bekötik a lakásba a telefonkészülé­ket. A társadalom elvárja, a posta pedig szabályzattal kö­telezi az orvosokat, hogy te­lefonszámukat vetessék fel a távbeszélő névsorba. Mégis néha a tudakozó „titkost” jelent ha, egy-egy orvos telefonszáma után ér­deklődnek. Honnan ez az el­lentmondás? A magyarázat egyszerű: a posta a telpfon- számot bejelentő nyomtatva* nyon csupán a nevet, lakcí­met és a hívószámot kéri, így tehát a „dr” íjtulas mö­gött lehet jogász, közgazdász, orvos... Az egészségügyi szakigaz­gatás részéről valóban nincs még arra paragrafus, hogy orvos ne tükosítsa telefon­számát, s mint említettük a postai szabályokat is egysze­rűen meg lehet kerülni a foglalkozás elhallgatásával. Áz orvos telefonjának tit­kosítása etikai kérdés: egy­fajta elzárkózás az orv ősi es­kü kötelezettsége elől. Ezt pe­dig sem a posta által bizto­sított soronkívüliség, sem a társadalomnak az orvossal szemben támasztott igényé nem engedheti meg. (szilágyi)

Next

/
Thumbnails
Contents