Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

4. oldal KELET MAGYARORSZAG 1969. február 19. A legveszélyesebb természeti csapás: A jeges árvíz Küzdelem a jégtorlaszokkal. Majorok A dombrádi Vörös Csillag Tsz elnöke mondta el az alábbi epizódot: — Kiszóltak hozzánk, hogy re\ö akadt az egyik csikónk­ra.' Rár a ló megvolt, még­sem adtuk el. Letagadtam. Ugyanis a vevő egy külföldi lett volna, s az volt a kíván- séta, hogy előbb megnézi az ál’a tot. Természetes is, hogy kíváncsi volt rá. de olyan a mi központi majorunk, hogy rossz ránézni. Ezért mond­ta -vi. hogy nincs meg már a ló. eladtuk, nem akartam, hogy a külföldi ember lássa, milyen körülmények között neveljük messze földön is hi­res állatainkat. A lő tehát maradt Domb- rádon. nem utazott határon túlra. Az epizód tanulsága viszont, hogy a jövőben nem csupán a dombrádi termelő­szövetkezetben. de másutt is sokkal nagyobb gondot kell fordítani a központi ma­jorokra. a majorokban elhe­lyezkedő épületekre. Nem csupán azért szükséges ez, mert egy lóvásár meghiúsult és esetleg meghiúsulhat még egy-két ilyen vásár. A meg­felelő épületeket elsősorban a korszerű állattartás, állat- tenyésztés igényli. Termelő- szövetkezeteink többsége ma már elérkezett oda. hogy rendelkeznek megfelelő anyagi erőkkel, amelyek ésszerű felhasználásával a központi majorok ma még elhanyagolt képét fokozato­san megváltoztassák. ..Egyetlen feljelentés sem érkezett a járdák síkossága miatt” — írtuk csak a minap, csütörtök reggeli számunk­ban. („Az egész város — kor­csolyapálya.”) Ez — akkor — így is volt. Már másnap meg­változott a helyzet. A városi tan ács szabálysértési csoport- vezetőjének asztalán sűrűn gyülekeznek az ügyek. Felje­lentették a Vöröshadsereg útja 73, a Kossuth utca 27, a Szarvas utca 26, az Arany Já­nos utca 7 alatti ingatlanok tulajdonosait. Az ellenőrzés során számos olyan ingatlan előtt is havas, csúszós, jeges, eltakarítatlan, leszóratlan járdát találtak, melyek előtt az ingatlankeze­lő vállalat köteles rendet tar­tani. (Felszabadulás útja 3—7, Lenin tér 4, Dózsa György út 19—23. Érdekes­Minden tél végen felmerül a kérdés: vajon lesz-e jeges árvíz? A természeti csapások közül valóban az egyik leg­veszélyesebb a jeges árvíz, mely válogatás nélkül meg­semmisíti a folyók partjai közelében az ember munká­jának minden eredményét: házát, vetéseit, állatait, de sokszor emberáldozatokat is követel. Ha a levegő hőmérséklete tartósan 0 Celsius-fok alá süllyed, a folyókon megindul a jégképződés, és megkezdő­dik az elsődleges zajlás. A zajló jég ott áll meg, ahol a folyó irányában, vág)- a me­der méreteiben (éles kanyar, gázló) hirtelen változás áll be. Az ilyen helyeken jég­mezőtámaszpontok alakul­nak ki, melyek növekedésével a jég átboltozódik a folyó teljes szélességében és a fo­lyó beáll. A tél végén, mi­dőn az olvadás, esőzés, ár­hulláma felszakítja a jeget, megindul a másodlagos zaj­lás. A jégtakaró ellenállása nagyobb, mint az árhullám nyomóereje a jéktáblák egymásba csúsz­va, torlódva, újra megállnak, és a folyó keresztszelvényét leszűkítve, duzzadást okoz­nak. Ez az a jégtorlasz, amelynek következménye le­het a jeges árvíz. A torlasz vastagsága elérheti a 3—1 m-t, és a folyó esésétől függő­en 100—150 kilométer hossz­ban megemelheti a víz szint­jét. A legsúlyosabb hazai je­ges árvíz 1838-ban pusztított Pesten. Nagyon sok épület összedőlt. 150 ember vészi­nek ígérkezik a Bocskai út 94 alatti ingatlan tulajdono­sának esete, aki a szomszé­dai szerint soha havat, jeget nem takarított még a járdán. Jogvita várható a Vöröshad­sereg útja 71—73 alatti, a malomipari vállalat kezelé­sében levő lakások, tulajdo­nosai és lakói között, mert nem volt kellően tisztázva, ki köteles járdát takarítani. A szigorúbb ellenőrzés megkezdéséig napi 15—16 lábtöréses balesetet jegyzett fel a nyíregyházi mentőállo­más krónikája. A szigorúbb ellenőrzés — és a szorgalmas jégmentesítés — óta ez, úgy lecsökkent, hogy, bár még mindig jegesek a reggelek, az utolsó három napon ilyen baleset összesen hat történt. Napi kettő. <*). tette életét. De súlyos csa­pást jelentett az 1940, 1941, 1945-ös, illetve legutóbb az 1956-os jeges árvíz is. Felmerül a kérdés, milyen védekezési lehetőségek állnak az ember rendelkezésére a jeges árvíz pusztításának a kivédésére. Módszerek van­nak, ezek azonban mind rendkívül költségesek. Igaz viszont, hogy a megvédett ér­ték visszatéríti a védekezésre fordított költségeket. A legfontosabb védekezési eljárás a folyószabályozás, amely biztosítja a víz, illetve a jég akadálytalan lefolyá­sát. Emellett szükséges a jég rombolása is — jégtörő­hajókkal, robbantással, eset­leg bombázással. A jégtörőflotta az elsődleges jégzajláskor segíti a jég elvonulását, letö­ri a jégtámaszpontokat, ez­által késlelteti, esetleg el is hárítja a jég beállását. A késleltetéssel jelentős jég­mennyiség úszik le, ennyivel kevesebb lesz a tavaszi ár­hullám akadálya, kisebb a torlaszképződés veszélye. A jégtörőhajók bevetésével — nem várva meg a természe­tes jégfeltörődést —, a víz­folyás szerint (alulról felfe­lé) kell törni a beállt folyót, hogy meginditság a jégzaj­lást. Ha mégis jégtorlasz képződik, azt először robban­tással a fellazított torlaszt további töréssel, a jégtörők­nek kell eloszlatniuk. Torlaszok esetében a rob­bantás a legfontosabb véde­kezési mód. Újabban un. per- forátorokkal végzik ezt: a robbanás ereje így lefelé kon­centrálódik. A 4—5 rn-es torlaszban 2—3 m átmérőjű léket robbantanak, amelyen át a jég alá ereszthetik a nagy robbanótöltetet, amely 15—20 méteres körzetben szétveti a torlaszt. A perfo- rátort helikopterekről is el­helyezhetik a kívánt pontra. A bombázás kevésbé eredmé­nyes módszer, mert kárt okozhat a lakóépületekben, vagy védőmüvekben, és a fel nem robbant bombák további veszélyeket jelentenek. Árvízvédelmünkben rend­kívül nagy jelentőségű a ma­gyar—jugoszláv vízügyi egyezmény, amely szerint a jeges árvíz keletkezése szem­pontjából legveszélyesebb Dunaföldvár—országhatár —Vukovár közötti szakaszt közös érdeküknek minősítet­ték. E szakaszon belül is leg­veszélyesebb az országhatár— Dráva-torkolat közötti 50 km-es rész. Évről évre ma­gyar jégtörők dolgoznak itt, alulról megbontva a hazánk területére átterjedő álló jeget. Ez történt az idén is, amikor az országhatártól csaknem Budapestig beállt Dunát a jégtörőhajók jugoszláv terü­letről kiindulva észak felé megtisztították a jégtől — már az elsődleges zajlás idején. Az együttműködés remé­nyekre jogosít bennünket, hogy az 1969-es évben nem okoz óriási károkat a jeges ár, a Duna vonalán. Hasonló­an az ország többi kis folyói mentén is időszerű a készü­lődés, mert ezek a kis folyók szintén nagy károkat okoz­hatnak — már sok példa volt erre. (s. e.) Cikkünk nyomán: Szabálysértési eljárás a csúszós járdák tulajdonosai ellen Tolvaj — formán kívül Kétszer is megfogták a toivajláson Tóth Jánosné 39 érés — többszörösen bünte­tett előéletű — vitkái közsé­gi pásztort, így aztán a nyír­egyházi megyei bíróság két év és két hónapi szigorított börtönre büntette őt — négy év közügyektől való eltiltás mellett — jogerősen. Ügy kell neki, mert olyan lopá­sokra vállalkozott, amiket már nem tudott végrehajta­ni. Az elsőre, az áruházi lo­pásokra is csak különösen gyakorlott, körültekintő ..szakemberek” mernek vál­lalkozni, de ők is csak józa­nul. Tóthné nemrég szabadult a börtönből, aztán szeptem­berben, amikor a férje is ha­zatért családjához az egyik aárt állami intézetből — el­határozták, hogy ruhákat vesznek a hat gyereknek. Volt rá pénzük, hiszen a férj kétezer forintot hozott haza, mint rabkeresetet. Vásárosnaményban előbb az áldomást itták meg a Csipke étteremben. Tóthné is ivott, nem is keveset, hi­szen férfinek is elég lett vol­na az a pálinka és sör, amit elfogyasztott. Ezután az asszony bement az áruházba. A ruházati osztályon ész­revette, hogy az eladók há­túi tartózkodva beszélgetnek. Hirtelenjében el is felejtette, hogy vásárolni indult, és gyorsan a ruhája alá csúsz­tatta a púlton lévő öt gyer­meknadrágot és szapora lép­tekkel távozott az áruház­ból. Valami hiba mégis be­csúszhatott, mert az egyik eladónak gyanússá vált az ügy és az megállította. Tóth­né azonban durván félre­lökte az útból és kiment az ajtón. Ezután az eladók közös erővel fogták meg az áruház előtt, fölvitték az emeletre, és előszedették vele az öt nadrágot (800 forint az ára) Értesítették a rendőrséget, és bár az eljárást megindítot­ták, nem tartóztatták le Tőthnét. Így kerülhetett sor egy második bűntettre is. Ez még nagyobb „szakkép­zettséget” kívánt volna az elkövetőjétől, mint az. előző, íme a történet. Mint pásztornak, megbe­szélni valója volt E. Zoltán­nal, a községi legeltetési bi­zottság elnökével. Észrevette, hogy a férfi külső zsebében vastag tárca van, s tudta, hogy abban pénz is szokott lenni. Beszélgetés közben addig forgolódott E. Zoltán körül, lökdöste, gesztikulált — míg egy alkalmas pillanat adó­dott. Kivette a 2690 forintot tartalmazó tárcát. Azzal távozott. Nehéz egy ilyen cselek­mény, megirigyelhetné akár­melyik zsebes. Tóthné sem csinálta elég jól: E. Zoltán néhány perc múltán észre­vette, hogy hiányzik a tár­cája. Utolérte az asszonyt, s a vége ismét rendőrség lett, motozás. Tóthné ugyan megpróbálta, hogy az URH-kocsi alá rúg­ja a pénztárcát, de hát ez nem sikerülhetett. Rábízó, nyúlt a bűncselekmény. Hiába, már ő is felejti a szakmát. (kun) Szülők és nevelők dialógusa A városi tanács vb. mű­velődésügyi osztálya az álta­lános iskolák igazgatóival együttműködve első ízben rendezi meg Nyíregyházán az általános iskolai heteket. Az iskolai nevelés, oktatás ügye — világszerte — az is­kolarendszerben és a nevelés tartalmában végbemenő vá1 tozások korát éli. A pedagó giát ma elsősorban az foglal­koztatja, hogyan tud a ren­delkezésére álló hagyományos és modern eszközökkel olyan iskolát kialakítani. amely legjobban szolgálja a felnö­vekvő generáció nevelését, oktatását, képzését. Az iskola funkciója az egyik legfonto­sabb helyet foglalja el társa­dalmunkban. Nagy a felelős­sége a jövő szempontjából, hiszen az iskola készíti fel az ifjúságot a hasznos társadal­mi tevékenységre, az iskolai nevelés segíti gyermekeink szellemi és testi fejlődését. Ma. amikor az iskola neve- lő-oktató-képző funkciójáról és felelősségéről beszélünk, tudomásul kell vennünk, hogy igen sok egyéb — nem mindig pozitív irányú — ha­tás is éri gyermekeinket. Ebből a felismerésből ön­kéntelenül fakad az igény: az. iskolának és a szülői háznak, a felnőtt, társadalomnak kö­zelednie kell egymáshoz. Mindannyiunk előtt ismerős, hogy ezeket az első közelítő lépéseket már mindkét fél megtette.. De, hogy milyen ha­tékony lesz a továbbiakban a nevelő munka, azon is múlik, az iskola mennyire tudja ki­tárni kapuit, hogyan fogadja a modern életformából, a társadalmi igényekből fakadó újat, s hogyan tud kisugárzó tényezővé válni. Nem vol­nánk egészen őszinték ma­gunkhoz ha azt vallanánk, hogy ezt a „légcserét” rend­szeresen végzik iskoláink. Ma még többnyire egy-egy szü­lői értekezlet vagy tanári fo­gadóóra, jobb esetben a szü­lők iskolája próbálja betöl­teni ezt a jelző és visszajelző szerepet. Az általános iskolai hetek — úgy érzem — éppen ebből a korszerű társadalom-iskola együttes szemléletből próbál valamit megvalósítani. A nyílt iskola légköre nein fellazítása a pedagógiának, hanem éppen éltető, funkcio­náló közege. A korszerű pe­dagógiai szemléletmód kiala­kítása állandó feladata az ok­tatásügy vezetőinek, s ezt szeretnénk a nevelők belső igényévé fokozni. Az általá­nos iskolai hetek előadásai az iskolavezetők és nevelők ideológiai, pedagógiai, meto­dikai kultúráját kívánják emelni. Fokozottabban feléb­reszteni az igényt az önkép­zésre, továbbképzésre, s kész- .séget az új, jobb pedagógiai gyakorlat megvalósítására. Nagyon jó volna, ha ez az alkalom Nyíregyházán dialó­gust eredményezne szülők és nevelők között. Felelősségtel­jes beszélgetést, közös erőfe­szítést a nevelési problémák megoldásában. Közismert, hogy 1961 óta fokozatosan az új tanterv, 1963 óta pedig a nevelési terv szerint folyik iskoláinkban a pedagógiai tevékenység. A dokumentumokban megha­tározottak végrehajtása azou- ban elsősorban a pedagógu­sokon múlik, ők telítik meg a „gyorsuló idő” igénye} sze­rint mindezt igazi pedagógiai tartalommal. A nevelési elképzelések megvalósításának kulcsa a pedagógusok kezében van. Azoknak a kezében, akik ta­lán legjobban érzik társadal­munkban azt a kritikai kont­rollt, amely egyrészt az Is­kolában a tanulók, másrészt a szülők révén a társadalom részéről éri őket Viszont a szülők felelősségének foko­zottabb hangsúlyozását sem mulasztjuk el. Jólesik a pe­dagógusnak, ha a szülők azt hangoztatják, hogy a nevelő­re bízzák gyermeküket, ne­velje, tanítsa a pedagógus, faragjon belőle embert. Azőn- ban sokan rendelkeznek az­zal a fájdalmas tapasztalattal is, hogy az első negatív ha­tás: eredménytelenség vagy hiba elegendő ahhoz, hogy ez a — jóllehet hangoztatott — bizalom, bizalmatlansággá, vádaskodássá romoljon. A kinyitott iskolai kapuk jelentsék az őszinte véle­ménycsere, az egyenlő fele­lősség alapján álló pedagógiai együttműködést! Csermely Tibor megyei továbbképzési felügyelő TÁJÉKOZTATÁS az egyetemi felvételi vizsgákról A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatára pá­lyázók június 26 és július 20 között tehetnek majd felvé­teli vizsgát. A tanítóképző in­tézetek tanítói szakára és az óvónőképző intézetekbe je­lentkezőknek azonban még a felvételi vizsgát megelőzően pályaalkalmassági vizsgán kell átesniük. Mindazok, akik olyan egye­temekre, szakokra, karokra jelentkeztek, ahol a felvételi vizsga tárgya matematika és fizika, továbbá, akik a böl- csészettudomártyi, állam- és jogtudományi karokra pá­lyáztak országosan azonos időben, központilag megadott egységes írásbeli feladatokat dolgoznak ki. Ugyancsak ilyen módszer szerint bonyo­lítják le az írásbeli felvételi vizsgákat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen és a felsőfokú szakis­kolákon. A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályzási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot 0-nak véve — külön-külön osztályozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket, illetve gyakorlatokat A pályázók itt maximálisan tfz pontot ér­hetnek el. E pontszámokat egészítik ki a felvételi vizs­ga tárgyaiból a középiskola második, harmadik és negye­dik tanéve végén elért ered­mények és az érettségi ren- dűségének figyelembevételé­vel számított pontok. Az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kür- schák József matematikai verseny, az Eötvös Loránd fi­zikai verseny 1—10. helye­zettjei, valamint a telezízió ki miben tudós? szellemi ve­télkedő első és második he­lyezést elért résztvevői men­tesülnek a felvételi vizsgakö­telezettség alól abból a tan­tárgyból, amelyből a helye­zések egyikét elérték. Ezek­ben az esetekben a középis­kolai eredmények alapján számított pontszámot 10-nek, a helyezés alapján számítot­tat pedig 5-nek veszik. An­nak a fiatalnak, aki tavaly megfelelt a felvételi vizsgán, ha ismét ugyanabba az in­tézménybe és szakra jelent­kezik, nem kell felvételi vizs­gát tennie. Erre vonatkozó kérését azonban a jelentke­zéskor írásban kell közölnie, A felvételi bizottságok ha­tározatáról a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak. Az elutasítottakkal közük a fel­vételi vizsgán elért pontszá­mot, a döntés okát, valamint a fellebbezési lehetőségeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents