Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-19 / 41. szám

W89. február re. Kft rr-MACYAHOWSZAO Életünk — számokban Uj formák a MEK Izgalmas olvasmány lett nálunk a statisztika. A látszólag szürke szám­halmaz életre kelt, s már nem csupán a szakemberek, de az átlagember is felfedezi, mit takar, mi a mondanivalója, a lényege. .Nem is olyan régen még azt tartottuk nagyszerű­nek, hogy olvasó nemzet let­tünk. Ma hozzátehetjük — s nem kisebb büszkeséggel — hogy számolni is megtanul népünk. Csak a napokban látott napvilágot a megyei statiszti­kai jelentés 1968-ról. Az ada­tok elején a termelés sorako­zik, a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar, a beruházások. S rögtön utána, amit a jól, rosszul végzett munka hozott; az életkörülmények alakulá­sa. Ebből idézünk néhányat. Tizenegyezer gyermek szü­letett a múlt esztendőben Szabolcs-Szatmárban. Ez mu­tatja, hogy megyénket még mindig az országosan legma­gasabb élveszületés és termé­szetes szaporodás jellemzi: az országos átlag közel há­romszorosa. De — bár kisebb mértékű volt az elvándorlás, mint azelőtt — a megye né­pessége nem növekedett szá­mottevően. De már nem is csökkent. Egy év eredménye­ként hét százalékkal több a munkás és alkalmazott a megyében és három százalék­kal a tsz-tagság száma. A bank tizenkét százalék­kal fizetett ki többet a lakos­ságnak, mint egy évvel ko­rábban, s ez mutatja, hogy mindenütt növekedett az át­lagkereset, a jövedelem. Hogyan élünk? Négymilliárd forintot köl­töttünk áruvásárlásra,, két­száznyolcvanmillióval töb­bet, mint 1967-ben. És az iparcikkforgalom növekedé­sének üteme már nagyobb volt, mint az országos átlag. Nagyon megnőtt a gázkészü­lék, rádió, tv, járműforgalom — de a környező megyékhez viszonyítva is még v mindig kevés. Egy év alatt háromezeröt­száz lakás épült, négyszázki- lencvennel több, mint egy év­vel azelőtt. Ma a megyében százhatvanháromezer lakás van. Száz lakásra háromszáz­harminchárom lakó jut. Egy lakásra közel három és fél. Még nem értük el az orszá­gos átlagot, amely jobb. Még­is sokat haladtunk, mert va­lamikor itt egy-egy szobában sem volt ritka a nyolc-tíz la­kó. A tavaly épült lakások há­romnegyede két vagy több­szobás. Kilencvenhét százalé­kukban van villany — négy évvel azelőtt csak nyolcvanöt százalékukban volt. A megyé­ben levő lakásoknak egyne­gyedében még így sincsen áram, amely a kultúrát, a változó életet is fémjelzi. S mutatja a tennivalókat: negyvenezer családnak még nincs villanya Szabolcsban! Hétezer lakás már vízháló­zatba kapcsolt Nyíregyházán a vezetékes hálózat hossza el­érte a hetven kilométert, a város lakásai egyötödében van vezetékes kótaji víz. Az év végére nyolc községben ihattak a törpe vízművek vi­zéből. A három bekapcsolt község Jéke, Kótaj és Vasá- rosnamény volt Tsz-tagok a Gambrinusban — Mondta is a felesegem, ne menjél, nem lesz jó neked a meleg víz. Most örülök, hogy nem hallgattam rá, mert a gyógyvíz nagyon jót tett, megfiatalított. Gulyás Kálmán 65 éves, termelőszövetkezeti tag Cu- ker tanyai lakos nyilatkozott így Hajdúszoboszlón, a Gambriiíus-szalló hatjában. Hogy került Gulyás Kál­mán Hajdúszoboszlóra? Für­dőhelyeken, üdülőkben álta­lában szakszervezeti beutaló­val tartózkodnak emberek. Gulyás Kálmán és még hu­szonkilenc termelőszövetke­zeti tag nem rendelkezett beutalóval. A Virágzó Föld Termelőszövetkezet küldte őket közvetlenül a zárszáma­dás után pihenni, szórakozni. Hogy a termelőszövetkezet új kezdeményezése mennyire jól sikerült arról Bujdosó Fe- rencné beszélt keresetlen szavakkal. — A férjemmel együtt va­gyunk itt a geszterédi üzem­v egységből. Még soha életem­ben nem jártam ilyen he­lyen. Tavaly amikor a gesz­terédi és a Virágzó Termelő- szövetkezet egyesült, eszünk­be se jutott, hogy mi még üdülni is megyünk, arról nem is beszélve, hogy ketten a férjemmel ötvenezer fo­rintot keressünk. Hát most itt vagyunk és ettől szebb élményem életemben még soha nem volt Pelyvás Lajos megalakulás sától tagja a Virágzó Föld Tsz-nek. Mint régi szövetke­zeti ember, nem lehet tőle zokon venni, ha beszélgetés során minduntalan a múltat eleveníti.-— Álmodni se mertünk volna arról, hogy mi, terme­lőszövetkezeti tagok egyszer üdülni fogunk. Ki hitte vol­na, hogy létezik olyan hely­zet, amikor az embernek egy álló hétig ne legyen gondja semmire Csak fürdik, pihen, , esténként borozgat, mint va­lamikor a földesurak. A nagykállói Virágzó Föld Termelőszövetkezet 1968-ban eredményesen gazdálkodott. Ezért is tehették, hogy a kulturális alapra 300 ezer fo­rintot tettek félre. A 300 ezer forintból elsőnek a tsz kivá­ló dolgozóit jutalmazták üdüléssel. De lehet-e éles ha- tárvonalat vonni kiváló és jól dolgozók között Mert 242 tag jól dolgozott, ök is ré­szesednek majd a kulturális alap megfelelő részéből, mert mint azt Szim János, a tsz elnöke mondta, nyáron egy 3—4 napos romániai utat terveznek, amelyen 200 ter­melőszövetkezeti tag vesz majd részt. Fotó, szöveg: Elek Emil A Szamosháton is vastag hötakaró borítja a szántást. Pedig a lányok nem bánnák már, ha munkához kezdhet­nének. Mit csinálhat a kertész té­len? — Stafért! — csillan móká­ra készen Poti Kati szeme, mert a férjhezmenés meg távoli. — De azért jó volna tudni, ki és milyen lesz. — Milyen? Vajda Olgi és Varga Kati figyelik brigádvezetőjük za­varát. — Legyen jó szakmaja . . Jóképű és dolgos is legyen . . és hát... szeressen — fejezi be pirulva. Erre aztán kirob­ban a nevetés, mert azért csak kislányok ök. A brigád átlag életkora 15—16 év. Vezetőjük Póti Kati 18 éves, Két éve vá­lasztották. A talpraesett, ele­ven lány nagyon komolyan veszi a feladatát. Rangos tisztség egy négyszeres szo­cialista brigád élén dolgozni. A feladat nem kisebb, mint 23—25 hold zöldségkertészet minden munkája a melegágy- rakástól a betakarításig. és a tsz-ek kapcsolatában Közgyűlésen értékelték a tavalyi munkát és feladatokat Szűnt az orvoshiány, de nagy gond, hogy kevés a szakorvos. Elmennek, s új diplomások jönnek helyettük. A rendelőintézetben okoz ez problémát, mert tavaly saj­nos, csökkent a betegekre ju­tó vizsgálati idő megyénkben. El lehet gondolkodni, mi a szakorvosok eltávozásának oka: körülmény, bánásmód? És végül az iskolák. Ta­valy tizenkétezer kisdiák hagyta el az általános isko­lákat. A végzettek fele tanul­hat tovább a megyében — a többinek nincs hely. A követ­kező tíz évben várhatóan ja­vul a helyzet, mert évente két-háromezerrel lesz keve­sebb az iskolákból évente ki­kerülők száma. Gond azon­ban még így is lesz: az egy tanerőre és az egy osztály­teremre jutó tanulók száma még így is magasabb az or­szágos átlagnál. Ami nagy dolog hogy évekkel ezelőtt Szabolcsban nem volt felsőfokú képzés. Tavaly már ezerötszáz hall­gatót képeztek megyénk fel­sőoktatási intézményei taní­tónak, mezőgazdásznak és ta­nárnak. És mind több a szak­mát adó középiskolák, közép­iskolai osztályok száma — és erre egyre nagyobb az igény. Csak néhány adat tükrében mutattunk be egy eltelt évet. Az igaz, hogy nem kevés kö­zöttük a javítani való. Ám az is bizonyos, hogy minden év hoz valamit Szabolcsban. S minden esztendővel gazda­gabbak vagyunk. Hisszük, hogy hat év múlva már sokkal több lesz a jó és fokozatosan elérjük az orszá­gos átlagot. Hisszük, mert keményen dolgozunk ezért. Kedden tartotta küldött- közgyűlését a Szabolcs-Szat- már megyei MÉK Nyíregyhá­zán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében. A tanácskozáson részt vettek a párt, állami, társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, mintegy 200 tsz, fmsz elnöke, vezetői, agrárszakemberek. Az elmúlt év munkájáról és az 1969 évi feladatokról szóló beszámolót dr. Czimbalmos Béla igazgató ismertette. Bevezetőben arról szólt, hogy az 1968. évet az új gazdasági mechanizmus alap­ján kezdték meg, s ez azzal is járt, hogy mind a termelők, mind a felhasználók szaba­dabban választották meg partnereiket, s ez élesebbé tette a versenyt. Ez tavai}' a zöldség-gyümölcs területén elsősorban a nyersanyag pia­codon az áruk felvásárlásá­ban jelentkezett. Évi 766 millión forgalom A MÉK tavaly 766 millió forint értékű árut forgalma­zott, dolgozott fel ipari kész­termékké. Ez azt jelenti hogy több mint 15 ezer vagon árut vásároltak. A vásárlás zömét — 8735 vagont — a téli alma adta, amely a teljes felvásárlási forgalomnak csaknem 50 százaléka volt. A felvásárlás általában zavarta­lan volt. göngyöleg, szállító­eszköz elegendő mennyiség­ben állt rendelkezésre. Uj raktárakat építettek Baktaló- rántházán, Vásárosnamény- ban, Nyírbátorban . és Mán­dokon. Megkezdték a máté­szalkai hűtőház építését, foly­tatják a nyíregyházi bővítését, korszerűsítését. Bár az alma mennyisége elmaradt az 1967- es évi terméstől, de az utóbbi évek legjobb minőségű al­máját takarították be Sza­bolcsban. Ennek eredménye­ként az értékesítési export­arány' 70,2 százalékot ért ei. A MÉK által szerződött terü­letekről 1050 vagon hűtőházi almát szállítottak el, a tsz-ek 6500 vagonos exportból 2200 vagont, míg az fmsz-ek 1470 vagont dolgoztak fel önálló exportra. Burgonyára az elmúlt év­ben 5 ezer vagonra kötöttek szerződést a tsz-ekkel és fmsz-ekkel. Több mint 1000 vagonnal originált állapotban vásárolták meg. Zöldségfélék­ből 1460 vagonnal vásárolták s az aszályos időjárás miatt keletkezett kártérítések pótlá­sára a MEK 579 holdon esz­közölt másodvetést, s erről 85 vagon termés vásárlását biztosította, mely több mint 2 és fél millióval növelte a tsz-ek bevételét. A jó gazdál­kodás eredményéként 3 mil­lió 400 ezer forintot osztanak ki a tagok között, míg a fennmaradó összeg egy részét ipari feldolgozó kapacitás bővítésére fordítják. Javítják az ellátást Az idei feladatokról meg­említette, hogy a gazdasági, felvásárlási és értékesítési te­endők mellett a legfontosabb szövetkezetpolitikai feladat, hogy ez évben a MEK terme­lőszövetkezeti közös válla­lattá való átalakítását előké­szítsék. Ezt 1970 első negyed­évére be kell fejezni. E két feladatot egyszerre és jól szükséges megvalósítani. A múlt év közepén már meg­kezdték az 1969 évi szerződé­sek megkötését. Eddig mint­egy 16 500 vagon árura kötöt­tek szerződést. A MEK ez évi értékesítési forgalmának jelentős részét a téli alma ad­ja. Almából és burgonyából nem korlátozzák a szerződés- kötést. Zöldségfélékből az a törekvésük, hogy Nyíregyhá­za és Záhony jó ellátását biztosítsák. Ez évben mintegy 200—250 vagon bab, mák, to­jás, baromfi forgalomba ho­zatalát is tervezik. Szólt a beszámoló arról, hogy ez évben tovább javít­ják az export téli alma érté­kesítési rendszerét, Kilo­grammonként 15 fillér ellené­ben biztosítják a göngyöleg­ellátást. visszatérítést fizetnk a MÉK nyereségéből, s a tsz-eknek felvásárolják azo­kat az áruit, amelyeket nem tudnak feldolgozni. Hason­ló elvek alapján kívánják megoldani az egyéb gyümoics és zöldségfélék, valamint a burgonya értékesítését is. ahol a tsz-ek vállalják a fo­gyasztási igények kielégítését. Czimbalmos elvtárs szolt arról, hogy új formákat sze­retnének megvalósítani a MÉK és a tsz-ekben épülő hűtőházak hasznosításában is. Ez évben Nyíregyházán már üzemelni fog az új. csak­nem 1200 vagonos hűtőház. a régi felújításra kerül. Tér. e. zik, hogy az új hűtöhaz na­gyobbik részét betárolássá! át­adjak a HUNGAROi'llut l'- nak, kisebbik részénél (3— 00 vagont) saját kockázatra vég­zik a betárolást. Azok a tsz- ek,. amelyek ebben szí '. esz­nek, a tényleges fel vasai lusi arakon és külön térítés, .i ;1 visszatérítést kapnak. Megál­lapodást kötnek tsz-ekkel nú- tóházaik hasznosítására is. Az éves bérleti díjon felül jelent­kező nyereségből visszatérí­tést biztosítanak a tsz-eknek. Bővítik a választékot . » A MÉK ez év februárjában Budapesten kereskedelmi írói­dét nyitott. Feladata, hogy közüietekkel. kereskedő! . ,i vállalatokkal, tsz-standokkal felvegye a kapcsolatot és árui biztosítson részükre. Hasonló iroda működtetését ter­vezik más megyében is. Tovább javítják a megye zöldség-gyümölcs ellátását. Ennek érdekében, ahol gVü- mölcsbolt nincs, ott fmsz-ek­kel és tsz-ekkel társulnak es új üzleteket is nyitnak. Így a jelenlegi 34 milliós kiske­reskedelmi forgalmat 1971-'e kétszeresére kívánják nö­velni. Nagyobb fejleszt, st terveznek konzervgyári ké­szítmények előállításában is. Ennek érdekében Demeeser- ben megkezdték egy üzem építését. A nyíregyházi alma- tárolóban különböző zöldség­gyümölcs konzervek, ivóle- vek, almaalapanyagú készít­mények, almasüritménj ek előállítását végzik el. Ugyan­itt őszre elkészül az alma- aszaloüzem s üzembe helyezik a vákuumos szeszfőzdét is. Befejezésül arról szólt, hogy a MÉK 20 esztendős jubileu­mához érkezett, s ha a meg­kezdett fejlesztést befejezik, akkor 1972-ben több mint 600 milliós értékű állóeszközzel rendelkezik. Hűtőházi kapaci­tása meghaladja a 3400 vago. nos teljesítményt, raktárterü­lete 81 ezer négyzetméter lesz, rendelkezni fog korszerű ládagyárral, aszalóval, szesz­főzdével, konzervipari tevé­kenységgel, s mintegy 2500 dogozót foglalkoztató nagy „üzemmé” fejlődik. <f. k.) <K. J.) Kohón Jánosné felolvassa a nagykállói tsz zárszámadá­sáról szóló cikket üdülőtársainak. Szamosbecsi lányok — Az egyéb zöldségfélék mellett nagy részben papri­kát termeltek. A tsz-nek szerződése van a Nyíregyházi Konzervgyárra) a paprikára. 1968-ban tíz holdról 1000 má­zsa volt a terv. A lányok 1100-at vállaltak, végül 1400 mázsát takarítottak be. Az idén már húsz holdra növelik a területet. — mutátja a szá­mításokat Vajda Piroska, akj pártvezetőségi tag, KISZ-tit­kár és nőj munkacsapat ve­zető égy személyben, s min­den tekintetben patronáló ja a brigádnak. összenéznek Katival, 6 szinte egyszerre mondják: — A nyáron majdnem baj lett. Belelapoznak a naplóba. Augusztus 10-i bejegyzés a brigádgyűlésről: „Veszélyben a terv, lehet, hogy nem tud­juk teljesíteni a vállalást. Féreg pusztítja a paprikát. Sürgősen pótolni kell a vesz­teségeket” Az ijedelem nem volt túl­zott a paprika 40 százalékú kipusztult Makacs akarással láttak munkához. Uj palán­ták kerültek az elsorvadt paprikabokrok helyére, s a biztonság kedvéért még ké­sei babot is vetettek. „Törvény”, hogy csak lá­nyok lehetnek tagjai a bri­gádnak, aki férjhez megy. helyébe az altalános iskola nyolcadik osztályából kikerü­lő, rátermett kislány kerül. Jelentkező mindig van So­kan szeretnének velük dol­gozni, mert a brigádban sen­kinek sincs kétszáznál keve­sebb munkaegysége, s a tsz most is 68 forintot fizetett egy munkaegységért. Közös kirándulásaik költségéhez is jelentős összegekkel járul hozzá a közös gazdaság juta­lomképpen. És kaptak a fia­talok egy klubszobát is Lot­tó-kombi zeneszekrénnyel és 20 ezer forint értékű társas­játékokkal felszerelve. Sok vidám nap emlékét őr­zi a brigádnapló, írásban és kepben. „Megkezdődött a tavaszi munka” cím alatt mozgalmas tömeg jelenetet ábrázoló fotó: a lányok a melegágyak között egymást locsolják a kannák­ból. Arcukon az önfeledt já­ték öröme. S egy másik kép: ugyanott a komoly, szorgal­mas munkát örökíti meg. A piros fedelű könyvben sok az üdvözlőlap hazánk szép tájairól és külföldről. — A brigádtagok küldték a nyaralásból. Ezek a felvé­telek pedig a közös kirándu­lásokon készültek — mutál­ják, s sorolják egymás sza­vába vágva: — Ez 1966-ban Pozsony­ban, ez a következő évben a balatoni körutazáson, tavaly Tokajban és Sárospatakon jártunk. Debreceni utunkat a virágkameválra sajnee, elfúj­ta a hideg szél. Talán majd az idén sikerül szép időt ki­fogni, mert nagyon szeret­nénk látni. De készülünk az NDK-ba is. Egy szomorú-szép történet nem szerepel a krónikában. A községben lakó Karikás Anna rövid egy hónap alatt elvesztette szüleit. Magának kellett gondoskodnia a meg­élhetéséről, senkije nem volt Szamosbecsen. A csengeri gimnazistát a lányok, vették védelmükbe. Felvették a bri­gádba, s ha a munkához nem szokott kislány lemaradt mö­göttük, mindig akadt, aki méllé álljon, hogy utolérje a többieket. Eligazították a há­zimunkában. a főzésben is. míg a nagymama rn.eg nem érkezett Sajnálják, hogy An­na már nincs közöttük, Bu­dapestre költözött önmagát neveli, formálja a kis közösség. A 15 kislány Szamosbecsen csak annyiban különbözik sok hasonló korú­tól, hogy mindig tudják, mit kell tenniük majd holnap, holnapután Kádár Ed t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents