Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

XXVI ÉVFOLYAM 39. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1969. FEBRUAR 16, VASÄRNAP EXFCffK TäRTALMABÖ** ök már nem inasok ß. ridaft Verseny a hitelért (3. oidai Egy ember, aki mindent elfelejtett (4. ridaR A tsz-elnökök « Az egyik szatmári termelő- «zövetkezetben az elnök új­raválasztása volt napiren­den. Most volt az első tit­kos választás. Nagy kíváncsi­sággal tekintett az esemény elé mindenki, még a járási, megyei szerveknél is szóbe­széd volt: vajon hogyan sza­vaz a tagság a „kemény” el­nökre. Olyan emberről dön­töttek, aki „felfelé-lefelé” egyaránt kimondja a nemet és néha nem is a legválasz­tékosabb formában. Húsz éve, mint elnök küzd a tagsággal együtt a jobb jövőért, dacol­va az időjárással, nap mint nap viaskodva a maradiság ellen. Benne is felmerült a kérdés: hogyan értékelik ezt a húsz évet, csak a hibáit nézik, vagy azt is, mire jutot­tak közösen és mit tett ő ezért. A titkos szavazáson kétharmados többség kell, hogy valakit megválassza­nak. Az egész tagságból ket­ten szavaztak ellene. A meg­lett, kemény férfinek a gyű­lés színe előtt kicsordult a könnye, amikor a szavazatsze­dő bizottság közölte az ered­ményt. Nem mindenütt 20 év munkájáról döntenek, de ha vnlakj az átszervezés óta, vagy ennél kevesebb, négy­öt éve elnök, akkor is rajta van a kezenyoma a szövetke­zet, a tagság sorsának ala­kulásán. A termelőszövetkezeti elnö­kök a mai falu központi em­berei. Szinte naponta kell olyan intézkedéseket, dönté­seket hozniuk, ami az egész közösséget érinti — méghoz­zá zsebrevágóan. Ezért is vannak állandóan a közvéle­mény fókuszában. A közel­múltban illetékes párt és állami fórumokon foglalkoz­tak az elnökök helyzetével. Megyénkben 251 elnök dol­gozik a termelőszövetkeze­tekben. Elmondható róluk, döntő többségük társadalmi, politikai, szakmai tekintélye megfelelő. Munkájukat elis­merik, igénylik. A gazdasági irányítás mellett az elnökök nagy gondot fordítanak az egész község gazdasági, tár­sadalmi életének összehango­lására, a tagság tudatának formálására. Legtöbbjüknél Isialakulóban van a kommu­nista vezetési stílus. A társadalmi megbecsülé­süket és a társadalmi mun­kára való rátermettségüket mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy közülük csak 18 főnek nincs egyéb megbízatása Az elnökök 52 százalékának négy, vagy en­nél több társadalmi funkciója van. Olyan is akad közöttük, akinek tízféle megbízatása van. Az ilyen elnökök sokszor csak vendégek otthon. Amennyire helyes, ha néhány döntő testületben részt vesz­nek az irányításban, a terme­lőszövetkezetet képviselik, annyira helytelen, ha vala­kinek 6—8 funkciója van. Ebből előbb-utóbb az szár­mazik, hogy egyiket sem tudja ellátni. A számok jól mutatják, az elnökök nagyon is köz­életi emberek, gazdasági in­tézkedéseikben is politizál- 'nak, mégis a vizsgálat nyo­mán arra a következtetésre jutottak az illetékes szer­vek, hogy tovább kell fokoz­ni a politikai iskolázottságot és a szakmai képzést. Az el­nökök negyedének van csak háromhónapos vagy ennél magasabb pártiskolai végzett­sége. A társadalmi munkák arányosabb elosztása mellett a szövetkezeten belül is meg kell vizsgálni a feladatok, a hatáskörök megfelelő elosztá­sát Kultúra, műveltség terén általában magasabb szinten állnak, mint az átlag falusi ember. Többségük azonban elmarad az ott élő értelmiség szintjétől. A napi 12—14 órás elfoglaltság mellett nem ma­rad idejük művelődésre. A megkérdezettek többségének egy, másfél órája marad na­ponta olvasásra, tévére, rá­diózásra és a családdal való foglalkozásra. Ez bizony ke­vés, sokszor a rendeleteket, szaklapokat nem tudják eny- nyi idő alatt átnézni. Ilyen munkatempó mellett még tudni kell, hogy az elnökök többsége évek óta nem volt szabadságon. Üdülésben éven­ként 15—20 elnök vesz részt Természetesen, a termelőszö­vetkezeti tagoknak nincs szakszervezete, így az ü lülési lehetőség sem nagyobb annál, mint ahányan ezt igénybe ve­szik. Nemcsak az elnökök, de a tagság érdekében is sürgető dolog a tsz-üdülók létesítésé­nek meggyorsítása. Az elnökök erkölcsi helyze­te a bírósági ítéleteket vizs­gálva is megfelelőnek mond­ható. Négy év alatt 24 eset­ben szabtak ki büntetést, aminek indítéka legtöbb eset­ben felelőtlenségből adódott. Mindössze három esetben ál­lapított meg saját anyagi előnyszerzést a táróság. A megbüntetettek közül hat to­vábbra is elnöki tisztséget tölt be. Az elnökök 60 száza­léka három éve, vagy annál több éve tölt be egy helyben elnöki funkciót. A fluktuáció inkább a gyenge termelőszö­vetkezetekre jellemzőbb. A gazdasági sikertelenség sok esetben nemcsak a tagságot, de az elnököt is kedvetlenné, fásulttá teszi. Négy év alatt 67 esetben maguk az elnökök kiérték leváltásukat. Az, hogy az elnökök döntő többségé­nél megvan fiz az alapvető erkölcsi tulajdonság, ami a szövetkezet vezetéséhez, a közösség szolgálatához szük­séges, nagyrészt betudható a tagság tudatbeli fejlődésének. A választásnál igen szigor« mércével mérik az elnökje­löltet. Egy-két esettől eltekint­ve a konjunktúra-elnökök­nek megyénkben is befelleg­zett. Magáénak érzi a tagság a szövetkezetei, tehát nem mindegy már, hogy ki ott a vezető. Az elnökök javadalmazá­sát a közgyűlés szabja meg. Ezzel a tagság többsége egyet­ért Ismerik azt a gigászi munkát, ami felelősségben, mennyiségben, időben az el­nök vállára nehezedik. Az elnökök vasárnap sem csuk­hatják be a kapujukat. Leg­többjük hajnalban az állatte­nyésztőkkel kél és utolsónak ő hagyja el az irodát. Me­gyei átlagban jövedelmük 4300 forint. Ez megteld a népgazdaság más ágaiban dolgozó vezetők bérének, akik hasonló értékek előállítása felett rendelkeznek A Ter­melőszövetkezetek Országot, Tanácsa, illetékes szervekkel egyetértve 3000—6000 forint között javasolja a termelő­szövetkezeti elnökök eseté­sének megállapítását — a szövetkezet nagyságától, jö­vedelmezőségétől függően. A közvéleményben — elsősor­ban a nem szövetkeaeti ta­gok között — sok mende­monda kering az igen magas elnöki fizetésekről. Néhány eset van megyénkben is, ahol aránytalanul magas fizetést élvez az elnök, de sokkal több az olyan, aki jóval a 3000 forint alatt keres. Hi­ba, hogy a fizetésük kis rész­ben függ a végzett munka mennyiségétől, minőségétől nincs összefüggésben a szak- képzettséggel, az életkorral. A jövedelem nagyságát ál­talában termőhelyi adottság szabja meg. A rosszabb ter­mészeti, közgazdasági adott­ságok mellett, több munká­val kevesebbet keresnek az elnökök Az ilyen kedvezőt­len adottságú szövetkezetek­ben havi ezer forinttal ke­vesebb az elnökök átlagjö­vedelme. összegezve elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek az elnökök irányításával jól valósítják meg a párt IX. kongresszusán elfogadott ag­rárpolitikai alapelveket. A termelőszövetkezeti elnökök elévülhetetlen érdemeket sze­reztek a szocializmus alapjai­nak lerakásában, a szövetke­zeti mozgalom, a tei meló- erők, a termelési viszonyok a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében, a parasztság új életformájának kialakítá­sában, az életszínvonal gya­rapításában. Munkájukkal, személyes példamutatásukkal jelentős mértékben hozzájá­rultak ahhoz, hogy a paraszt­ság magáévá tette a párt ag­rárpolitikáját és a szövetke­zetben látja boldogulásáU jö­vőjét. Közel-keleti jelentések Egyiptomi figyelmeztetés Nagy-Britanniához Előkészítő megbeszélések a négyhatalmi tanácskozásról Kairó, (MTIjc Az A1 Ahram szombati szá­ma közli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság figyelmez­tette Nagy-Britanniát: „Az arab államok ellen irányuló agresszív lépésnek” tekinti, ha Nagy-Britannia fegyvere­ket ad el Izraelnek. A napokban a nemzetközi sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy egy izraeli katonai küldöttség, élén Cur hadügyminiszter-helyettessel fegyverek köztük nehéz tan­kok és légelhárító ágyúk vár- sárlásával tárgyal a brit fő­városban. Mahmud Riad, as EAK külügyminisztere a napok­ban nyújtotta át kormánya nevében a figyelmeztetést sir Harold Bééleynek, a kai­rói brit nagykövetnek. Az A1 Ahram hozzáfűzi még, hogy az arab bojkottiroda is kilá­tásba helyezte, mindazok a brit cégek fekete listára ke­rülnek az arab államokban, amelyek részt vesznek az iz­raeli fegyverszállításokban. New York-i tájékozott for­rások jelentése szerint Gun- nar Jarring, az ENSZ közel- keleti megbízottja, ismét közvetítő tevékenységének megszakítását tervezi. A svéd diplomata kijelentette: nem sokat tehet az arab—izraeli kérdés rendezéséért, amíg a négy nagyhatalom nem jut megegyezésre, legalábbis a Biztonsági Tanács 1967 no­vemberi határozata végrehaj­tásának kérdésében. Jarring valószínűleg a jövő héten visszatér állomáshelyére, Moszkvába. Nyugati források hozzáfűzik, hogy a négyha­talmi tárgyalások előkészíté­se még hosszú heteket vesz igénybe. A négy nagyhatalom már ma is egyetért abban, hogy: — Az ENSZ keretén belül bonyolítják le a találkozókat; — a megegyezés alapja a BT 1967 novemberi határo­zata; — Jarringnak továbbra i« fő szerepet kell vállalnia; — a négy nagyhatalomnak elő kell segíteni a megegye­zést. Apró Antal, az MSZMP Po litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a héten Csongrád megyé­ben tett látogatást Csütörtö­kön délután Szegeden, a me­gyei pártbizottságon az idő­szerű kül- és belpolitikai kér­désekről tartott tájékoztatót és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A Minisztertanács etoökhe­lyettese pénteken Csongrádba utazott. A helyi pártbizottsá­gon tájékoztatták a vendéget a városfejlesztés eredményei­ről, a lakosság munkájáról. Ezt követően a Miniszterta­nács elnökhelyettese városné­zésen vett részt, amelynek so­rán megtekintett egy hatvan­hét lakásos új épülettömböt, felkereste a nemrég felépített ének- és zenei általános isko­lát, valamint a MAVAUT új állomását, amelyet rövide­sen átadnak rendeltetésének. Délután ellátogatott a Csong­rádi Bútorgyárba, beszélgetett a munkásokkal, majd beszé­det mondott az üzem ebédlő­termében rendezett munkás­gyűlésen. Apró Antal a Csongrád me­gyei látogatás befejező prog­ramjaként szombaton Szege­den, a megyei tanács nagyter­mében rendezett aktivaülésen tájékoztatót tartott a legfon­tosabb kül- és belpolitikai, valamint gazdasági kérdések­ről. Üjabb részletek váltak is­meretessé Pakisztán viharos pénteki napjáról, amelynek során az általános sztrájk és az ellenzék vezette országos tüntetések meghátrálásra kényszerítették Ajub khánt, aki bejelentette, hogy hétfőn felfüggesztik az országban a rendkívüli állapotot és véget vetnek Ali Bhutto volt kül­ügyminiszter házi őrizetének. A legfrissebb jelentések sze­rint a pénteki tüntetéseknek hat halálos áldozata és szá­mos sebesiiltje van. Larkaná- ban, Bhutto lakóhelyén ének­lő, táncoló tömegek lepték el az utcákat, hogy ünnepeljék Bhutto kiszabadítását. A kelet-pakisztáni Daccá- ban pénteken az ellenzéki de­mokratikus akcióbizottság ép­pen politikai nagygyűlést tar­tott, amikor felhevült balol­dali diákok kőzáporral tá­madtak a gyűlés részvevőire, azzal vádolva a vezetőket, hogy túlságosan elnézók Ajub khán iránt. A diákok követel­ték, hogy az akcióbizottság fogadja el tizenegy pontos programjukat, amelyben Ke- let-Pakisztán autonómiája is szerepri. Karachiban többszázezer tüntető hullámzott egész nap az utcákon. Laboréban a szíréi Hol ók hétórás csatát vívtak a rendőrökkel, amely­nek során egy személy életét vesztette és tizenhat diák megsebesült Az AP jelentése szerint szombatra virradó éj­jel nagyjából helyreállt a rend Pakisztán városaiban, bár a rendőri és katonai erők továbbra is készültségben áll­nak. Abdul Wahid Kaptar, a Bhutto alakította ellenzéki néppárt egyik vezetője beje­lentette, hogy a párt megalakí­totta a népi gárdát. A szerve­zet első tagjai pénteken le­tették az esküt. Tüntetés Törökországban Az elmúlt éjjel a kisázsiai Eregli városában heves tün­tetés zajlott le az amerikai flotta törökországi látogatása miatt. A rendőrség tüzet nyi­tott a kétezer főnyi tömegre, amely kőzáporral felelt és megpróbálta felgyújtani a katonai főhadiszállást. A rendőrségi sortűz következté­ben két tüntető meghalt és négyet kórházba szállítottak. A kormány csapatokat kül­dött a városba, miután a rendőrség nem tudta a tünte­tőket megfékezni A nyuga­lom csak a katonaság megér­kezése ntán állt helyre. Megkezdődlek az altalános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek mérlegmegállapító küldöttgyűlései. Az 564 szö­vetkezet csaknem másfél mil­lió tagját százezer küldött képviseli ezeken a gyűlése­ken. Az idei gyűléseknek az ad nagy jelentőséget, hogy most zárják az önálló válla­latszerű gazdálkodás, a tagok aktív közreműködése és ér­dekeltségé alapján kialakult önkormányzat jegyében eitert elsó gazdasági évet. A fogyasztási szövetkezetek általában éltek az önállóság és az új gazdasági mechaniz­mus adta lehetőségekkel. Elő­zetes számítások szerint gaz­dasági eredményük meghalad­ja az egymiiliárd forintot. A küldöttgyűlések döntései alap­ján tetemes összegeket fordí­tanak a szövetkezetek közös célokra. A nyereség 8—12 szá­zaléka pedig a tagoknak jut. Mintegy negyvenmillió fo­rintot fizetnek ki részűkre vásárlási és részjegy írtam vie«Btér»ée cinén. A küldött- gyűléseken döntenek a kötne leges közgyűlési alap képaéBB rcü és feihasznáiásárőL CsSttts Ráláss mte MtOLiTÁtofAI, E6YBSOLftT£JC l Apró Antal Csongrád megjébe látogatott * Ufabb zavargások Pakisztánban 44) millió ai (iusz-lauoítuak

Next

/
Thumbnails
Contents