Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

f oldat *ELBT-MÁ<5YAnORS7AÖ am Január 4. Tegye a szivére p kezét ol­vasó: gyermekkorában nem tíohogoti-e élénkebben a szi­ve ha utazni indult, s éppen ezért varázslatok színhelyé­nek nézte a pályaudvart. Az­tán kapón játékvonatot, ját­szott vele Később állt jöven­dő pújával és a gynlogátjá- tótúI nézte a messze fénylő síneket hallgatva a távolsá­gok muzsikáját Nyíregyházi nagyáltOTnás! Rengeteg vágány, három ki­lométernyi területen elhelyez­kedő nagyiizem. Csak sze­mélyvonat 148 indul és érv kezik naponta ide, húszezer­nyi utast hozva és elszállítva, fut kicsi a forgalom. Hét vé­gén negyvenezer ember in­duló és érkező helye! Ezt a gigászi gépezetei em­berek irányítják, gépek se­gítségével A megye legforgalmasabb vasúti csomópontjának műkö­dését e helytől vezénylik. Hogy a jelzések a forgalom főirá nyitója előtt hibátlanok legyenek, ahhoz műszaki betende zések egész fegyvertárának kell hibátlanul működniük. Ezt a „jelfogó teremben” biztosítja két kiválóan képzett vasutas, képünkön Vaskü László és Pintér János. JutaloiMo$zfás Kérseinjéoben Termelésben és értékesítés­ben egyaránt eredményes esztendő zárszámadását ké­szítik eló a kérsemjénl Úttö­rő Tsz-ben. Az ezzel foglalko­zó legutóbbi, vezetőségi ta­nácskozáson — a közgyűlés határozatának megfelelően — a termelésben a legjobb eredményt elért tagok külön jutalmazásáról is döntöttek. Kukorica- és burgonyáiéra melésben özvegy Balogh Gyu- láné. Balogh Árpád Jenő és ifjú Huszti Gyula, illetve Varga .József, Balogh Elek és Simon Gyula kapott külön eredményességi pénzjutalmat. Külön jutalomban részesítet­te a vezetőség a kapásnövé­nyek huzatosában legtöbbet teljesített három fogatos ta­got is. Bíró Bernát pedig azért részesült jutalomban, mert két ízben is olyan munkát végzett el, amit mások nem vállaltak, bizonytalannak ítélve az érte járó keresetet. Gergely László elektrikus, a nyíregyházi vonalfelügyelő- »ég nyíregyházi transzformátor alállomásán őrködik azon, hogy a debreceni, záhonyi és szerencsi villamosított vonalak pontosan megkapják azt a 28 0000 voltos áramot, ami szük­séges a villanymozdonyok száguldásához. A háromkilométeres asztal. Az állomás épületének első emeletén látható ez a monumentális vasúti játék. A neve: integra-dominóasztal. Papp Kerekes István rendelkező for­galmi szolgálattevő, — amíg szolgálata tart — ezen az asz­talon keresztül parancsnoka a nagyállomás valamennyi vá­gányának. Egyetlen mozdulatára szerelvények indulnak, mo­torok gépei zúgnak fel, váltók állnak át, jelzők változtatják fényeiket, (gesztelyl—elek) Nyírbátori értékek Varsóban Megkezdődtek a magyar—lengyel közös kiállítás előkészületei Di\ Korek József, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója és dr. Dávid Kata­lin, művészettörténész felke­reste a nyírbátori múzeumot és dr. Szalontai Barnabás igaz­gatóval megtekintették, ki­válogatták azokat azyanyago- kat. amelyeket (a budapesti múzeum emléktárgyaival együtt) a magyar—lengyel ezeréves kulturális kapcso­latok tiszteletére 1970-ben ren^ezéndő közös "Kiállításon mutatnak majd be. Az előze­tes megállapodások szerint a múzeum igen gazdag ma­Mennyit írt Krúdy Gyula? Nemrégiben emlékeztek meg Krúdy Gyula, a magyar széppróza mestere születésé­nek kilencvenedik évforduló­járól. Ez alkalommal az Író szülővárosában, Nyíregyhá­zán, emlékkönyvet jelentet­tek meg, amelynek összeállí­tásában többek között részt vett Krúdy legfiatalabbik testvére özv. dr. Vetiskyiié Krúdy Ilona és kisebbik lá­nya, Krúdy Zsuzsa, aki a Bu­dapesti Széchenyi Könyvtár irodalmi osztályának tudomá­nyos munkatársa. Jelentős ez a Nyíregyházán megjeleni összeállítás azért is, mert megkísérel pontos képet ad­ni Krúdy életművéről, amit eddig a sok lappangó és ke­véssé ismert mű miatt, nem sikerült teljes hűséggel re­konstruálni. Az emlékkönyv szerint Krúdynak 44 elbeszé­léskötete, 37 regénye és kis­regénye, 35 ifjúsági műve, 4 színműve és 21 publicisztikai. — összesen tehát 141 műve jelent meg. Ha figyelembe vesszük, hogy Krúdy — vi­szonylag fiatalon — 55 éves korában halt meg, a gazdag életmű azt bizonyítja, hogy nemcsak egyik legnagyobb, de legtermékenyebb írónk Is volt. gyár—lengyel vonatkozású emlékanyagai közül bemuta­tásra érdemesnek találtak a Les Lroys De Pologne című nagyméretű metszetet, amely a XVII. században készült a lengyel királyokról, köztük Báthori Istvánról. Egy má­sik, ugyancsak a XVII. szá­zad elejéről származó metszet egyedüí ábrázolja Báthori Istvánt. Alkalmasnak talál­ták a kiállításra azt az okle­velet is, amelyet Báthori Ist­ván 1585-ben Irt alá. A kö­zönség elé tárják a nyírbátori múzeumnak a magyar—len­gyel baráti kapcsolatok kiépí­tésével, ápolásával összefüg­gő, a magyar-lengyel baráti kör működésével kapcsolatos emlékanyagainak egy részét is. A tervek szerint a közös kiállítást 1970. tavaszán előbb Krakkóban, majd Var­sóban mutatják be. Budapes­ten 1970. őszén a múzeumi hónap keretében láthatja a magyar közönség. Ezzel egyidőben Nyírbátorban ma­gyar—lengyel vonatkozású közös rendezvényekre kerül sor. Ennek keretében megko­szorúzzák Báthori István emléktábláját 13 000 végzős az általános iskoláinkban Hintem y héítxtuu tanulhatnak to) nlh Megyénk általános iskolái­ban ez évben közel 13 ezer nyolcadik osztályos tanúid fejezi be tanulmányait. Az általános Iskolát végzett fia­talok nagy többsége tovább­tanul A középiskolákba és szakmatanulásra a jelentke­zések az elkövetkezendő he­tekben történnek meg. ' Szabolcs-Szntmár megye gimnáziumaiban illetve szak­középiskoláiban több, mint 3000 első osztályos beiskolá­zására lesz lehetőség. A gim­náziumokban mintegy 20UÜ férőhely várja a jelentkező' két, míg a szakközépiskolák ezernél több első éves hall­gatót vesznek fel. Ipari jelle­gű szakközépiskolákban 300, mezőgazdasági jellegü- ekben illetve közgazdasági tagozaton szintén 300—300 ál­talános iskolát végzett fiatal tanulhat tovább. Kereskedel­mi tagozatra negyven, egész­ségügyi tagozatra pedig hét­vén tanulót vesznek fel a je­lentkezők közül. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban a matemati­ka-fizika tagozatú osztályok közül az egyik csak matema­tikai tagozatként indul a kö­vetkező tanévben. A Zrínyi Ilona Gimnáziumban an­gol—francia tagozatú osz­tályt is szerveznek, A szakközépiskolák szerke­zetében is vál ható változás a minisztériumi engedélytől függően. A Nyíregyházi Kos­suth Lajos Szakközépiskola autószerelői tagozata átszer­veződik gépjárműtech­nikai tagozattá, mélynek két első osztályában mintegy' 70 fiatal tanulhat majd szeptem­ber l-t<51. A Nyíregyházi Köl­csey Ferenc Giinná/.ijmban működő egészségügy'! tago­zathoz hasonló osztály indul a íétH'ők 'éferínt Mát£$j5íilK&i. is. Az 19<>8~69-es tanévben 23 középiskolai első osztály in­dult Nyíregyháza gin, áziu- maiban. szakközép! -.'.vúáihap. A következő tané . fjen szá­muk néggyel bővül. Az. újon­nan épölt Krúdy utcai gim­názium működésének meg­kezdésével két szakközépis­kolai és kél gimnáziumi osztállyal bővül városunk középiskolában az első osztá­lyok száma. Az elmúlt évben több mint 3|00 általános iskplát vég­zett tanulói vettek fel me­gyénk iparitanuló-képző in­tézeteinek első osztályaiba. A következő tanév kezdetén megyénk ilyen jellegű intéze­teiben mintegy három és fél ezer fiatal kezdheti meg a szakmatanulást. Az.ok a tanu­lók, akik általános iskolai ta­nulmányaik befejezése után nem tanulnak tovább, vagy nem vállalnak munkát, to­vábbképző iskolákba kötele­sek beiratkozni. Jelen tan­évben megyénkben főleg me­zőgazdasági jellegű tovább­képző iskolák működnek 3150 tanulóval. Jövőre tovább bővül az országos és megy'eí beiskolázási lehetőség a szakmunkásképző iskolákba. Az 1968—69-es tanév vég n Szabolcs-Szatmár megye kö­zépiskoláiban több, mint 2500 tanuló fejezi be középis.- kolai tanulmányait. Közülük 1720-an gimnáziumokban, 800-an pedig szakközépisko­lákban tesznek érettségi vizs­gát. Az eddigi tapasztalatok szerint a középiskolát végzett tanulók ötven százaléka jeci lentkezett egyetemeken, fői- iskolákon való továbbtanulás­ra. A gyakorlat azt mutatja, hogy a jelentkezettek 30 szá­zaléka nyert általában felvé­telt felsőoktatási inlézmé.- nyeltbe. Április 1-ée életbe lép az új üzleti szabályzat A belkereskedelmi minisz­ter most megjelent rendelet* értelmében 1969. április 1-től valamennyi állami, szövetke­zeti és társadalmi szervezeti boltban, elárusítóhelyen az ugysoesak most kibocsátott kereskedelmi általános üzleti szabályzatot kell alkalmazni. Az új szabályzat messzeme­nően figyelembe veszi a vá­sárlók érdekeit, a helyi adott­ságokat. Az új szabályzat csupán keret jogszabály, amely a kereskedelem néhány legfontosabb előírását tartal­mazza. A kereskedelmi általános üzleti szabályzat előírja pél­dául, hogy a boltok külső ré­szén fel kell tüntetni az tit­let elnevezését, a nyitvatar- tás idejét, stb. Továbbra is előírják az áruk kötelező csomagolását, a jótállási kö­telezettséget, az ellenőrző' mérlegek alkalmazását. Snip egyéb kérdés azonban a*, üzleti munkarendre tartozik. Ilyen például a váltott mű­szakok szervezése. Az áruk cseréjének intézése. Ugyan­csak a munkarend szabályoz­za a házhoz szállítást, a moz­góárusítás esetleges megszer-. vezését és egész sor más in­tézkedést. Megnyerték a százezret Rendelet az eszköz lekötési járulékról A pénzügyminiszter ren­deletét adott ki, amelyben módosította az eszközlekötési járulékról szóló korábbi jog­szabályt. A módosítás leglényege- sebu része, hogy a jövőben a hitelek felhasználásával be­szerzett álló- és forgóeszkö- íök után a beszerzés időpont­jától kezdve fizetni kell az 5 százalékos eszközlekötési já­rulékot. Az eddigi rendelke­zés szerint csak a hiteltör­lesztés befejezese után kellett a járulékot fizetni, ily módon a hitel után felszámított 8 százalékos alapkamat gya­korlatilag csupán 3 százalé­kos volt. A módosítás életbe lépésétől, vagyis 1969. január 1-től a hitelek után járó alapkamat 8-ról 7 százalékra csökken. Az új rendelet arra ösztön­zi a vállalatokat, hogy csak olyan álló- és forgóeszközö­ket vásároljanak, amelyekre feltétlenül szükségük van és amelyeket gazdaságosan fel tudnak használni. Ma reggel semmiféle cso­da nem történt, mégis egy szerre többen is megnyerték a békekölcsön százezer fo­rintos főnyereményét. Sajtó­hiba folytán minden lapban másként szedték és nyomták a számokat. Szemfüles mun­katársunk elment a nyerte­sekhez és meginterjúvolta őket: mondják el örömüket, tervüket, mit jelent életük­ben a százezer? Most közre­adjuk a válaszokat A Jó EMBER: — Azonnal telfonáltam imádott feleségemnek, hogy megosszam vele a jó hírt. ó azonnal visszajött hozzám, otthagyta a szeretőjét, pedig az egy szép fiatal férfi. Ha­la is van és épek a fogai. De Renáta azt mondta, ez nem számít engem jobban sze­ret, bennem több a belbecs és örül, hogy végre megsza­badul attól a csirkefogótól, aki ráadásul egy élhetetlen nagy melók. Nagyon kedv» és bájos volt az asszony. El­kérte a nyertes kötvénye­met, úgy sajnálom szegényt, már harmadnapja sorbanálí a postán a pénzért. — Biztos éhezik, de nem tudok rajta segíteni, mert nem tudom melyik posta­fiókhoz ment. AZ ELÉGEDETLEN: — Nem örülök! Miért örülnék? Ez a százezer fo­rint a jegyzéskor nagy pénz­nek számított — Akkor az öntudatos em­ber álmainak álma volt a, százezer. És én most nyer­tem meg, amikor már el­romlottam, amikor züllött agyamban már a milliók járnak, amikor az újságok azt írják, hogy X. Y. sza­kácsnő ötös találatával két­milliónál többet nyert a lot­tón. S álmomban már elju­tottam a számok végtelensé­géig. Egyszer már a Nemzeti Bank pénztárszekrényében is jártam — álmomban. — Nem uram, nem ez a százezer a szivárvány... A KICSINYES: — Ne tessék zavarni! ti* van szeme láthatja. hogy számolok. És nem akármit számolok. Tételezzük fel, élek még húsz évet. Ennyi időre szükségem van: Húsz kilogramm sóra, w az annyi mint... Két kilí)- gramm élesztőre; húsz pár zoknira; 200 csomag cigaret­tára, (nem, erre nem les* szükségem, leszokom a do­hányzásról, a borról is, szó­dabikarbóna sem kell. Nine* bor, nem ég a gyomor.. ^ az annyi mint... — Tehát, mire meghalok, lesz kétszázezer forintom — érti? — fordult az újságíró­hoz. Örülök, hogy érti és kérem, kínáljon meg egy ci­garettával. — De hiszen leszokott!... — Csak a vásárlásról, fiam!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents