Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-17 / 13. szám

1903 lantiár 17. KITT FT MAGY ARORSTÄO 9 eMa» Aggályok és lehetőségek egy javaslat ürügyén A közelmúltban cikket kö­zültünk, melyben leírtuk az egyik, Nyíregyházához közeli község tanácselnökének vé­leményét. Arról panaszko­dott, hogy a megyei felnőtt bajnokságban szereplő női csapatuk szerepeltetése ko­moly anyagi gondokat okoz számukra, a nagy utazási tá volságok miatt. Ennek kap­csán felvetettük, hogy érde­mes lenne gondolkodni azon. hogy a különféle sportágak megyei bajnokságát érdemes lenne körzetesítve lebonyo­lítani. Az említett írással kapcso­latban a röplabdasport szak­emberei elmondták vélemé­nyüket. Helyesnek találták általában a körzetesítés gon­dolatát. de ugyanakkor aggá­lyaikat is kifejezték. Hogy ismét visszatérünk e témára, ennek több oka van. Elsősorban szeretnénk leszö­gezni, hogy a fentieket ko­rántsem a röplabdaszövet­ségnek címeztük, s távol állt tőlünk, hogy a körzetesítés gondolatának felvetésével va­lamiféle bírálatot akartunk volna mondani, az egyébként valóban jól dolgozó szövet­ségről. Másik, meglehetősen komoly ok: kimondottan a falusi, az úgynevezett kis­pénzű sportegyesületek, csa­patok érdekében emeltünk szót. Továbbá félreérthetet­lenül leírtuk, hogy egyes szakszövetségek Is foglalkoz­hatnának a körzetesítés gon­dolatával. Lehet vitatni — elismer­jük —, hogy egyes sportágak­ban mennyiben lehetne meg­valósítani a körzetesítést. De úgy véljük, hogy az fel tétle­nül hasznára válna sportéle­tünk egészének. A példa ked­véért a megyei röplabda­bajnokságot említjük. A női felnőtt mezőnyt általában hét-nyolc együttes részvételé­vel rendezik meg. Több je­lentkező ugyanis aligha akad­na, de a részivé- "knek így is komoly távols. jókat kell utazniuk — Tiszavasvári— Jánkmajtis pl. —, s anyagi­lag, de időben is nehéz fel­adat ez a sportegyesületek­nek, a játékosoknak. Viszont ha — a körzetesítés jegyében — két csoportban, egy nyír­egyháziban, s esetleg szálkái­ban zajlana a megyei felnőtt női bajnokság, úgy mindkét csoportban lehetne nyolc- nyolc induló csapatot találni. A nyíregyházi csoportban például a megyeszékhelyről csak négy-öt együttes indul­hatna. Az esetleges szálkái csoportban is biztosan akad­na megfelelő számú résztve­vő. Hiszen közismert, hogy a közeli fehérgyarmati járásban meglehetősen színvonalas röplabdaélet folyik, s a két csoport első. második helye­zett csapatai négyes körmér­kőzéses döntőben kezdhetné­nek meg a megyei bajnoki címért A fenti példához hasonlóan a megye asztalitenisz sport­életét is meglehetősen fel lehetne lendíteni. Hiszen köz­tudott. hogy évek óta csak a felnőtt férficsoportban lehet megrendezni megyei bajnok­ságot meglehetősen szerény létszámmal. — objektív okok­nál fogva. Hiszen röplabda­csapatoknál még, ha nehezen Is, de különféle nehézségek árán megoldható, hogy a csa­patok elutazzanak. Asztalite­nisz-együtteseknél viszont egyenesen elképzelhetetlen­nek tűnik, hogy valamelyik falusi sportegyesület rendel­kezzen olyan anyagi fede­zettel, hogv abból csapatot tudjon utaztatni. Viszont nem lehetetlen, hogy körzeti jel­legű bajnokságban bőven akadnának induló csapatok. Már csak azért is, mert az évenként sorra kerülő járá­si döntőkön általában — a különféle községekből — szá­zon felül van a résztvevők létszáma. De a színvonalemelés mel­lett kicsit a körzetesítést is szolgálja például az a válto­zás, melyet a Megyei labda­rúgó Szövetség 1970-től kezd­ve tervez. A háromcsoportos összevont járási bajnokságra gondolunk, melynek lényege elsősorban az, hogy a csapa­tok aránylag kis községgel, rendszeresen versenyezhesse­nek. Csupán gondolatébresztőnek szántuk a felvetést Tudjuk, hogy megvalósítása nem könnyű. Első, legfontosabb tényező az lenne, hogy a já­rási TS-ek illetékes, külön­féle sportágban működő szak- szövetségei az eddiginél lé­nyegesen többet tevékenyked­jenek. Továbbá, fel kellene mérni, hogy az egyes sport­ágakban milyen csoportbeosz­tás lenne legmegfelelőbb, s va­lóban hány résztvevőre lehet­ne számítani. Azt is tudjuk, hogy a játékvezetőküldés is komoly feladatot jelentene... Ügy véljük, érdemes len­ne a fentieken gondolkodni Mert az esetleges siker a szerény anyagi lehetőségek­kel bíró falusi, kis egyesüle­teket juttathatná rendszeres sportolási lehetőséghez. Béri László A M i n i sx te a*á sí bi ács alles© Általános jöredclemadórendszer A magánkisiparosok és kis­kereskedők tevékenységéről szóló tavalyi kormányhatáro­zatok — a többi között — előírták az általános jövede­lemadó-rendelet felülvizsgá­latát és módosítását Az en­nek alapján most kiadott rendelet egyrészt bővíti a lakosság ellátása szemoontjá- ból fontos tevékenységeknél a korábbi adómentességek és adókedvezmények körét, ki­terjeszti a kedvezményes adóztatást jelentő adóátalá­nyozást és mérsékli az ala­csonyabb jövedelmű magán­kisiparosok és kiskereskedők adóját másrészt pedig fel­emeli a kimagasló jövedel­met élvezők adóterhét A kormányrendelet — töb­bek között — — azok részére, akik 5000­nél kisebb lélekszámú köz­ségekben, valamint a közsé­gek és városok ellátatlan te­rületein most kezdenek szol- gállató. vagy javító-ipari te­vékenységet végezni, ezután kétéves adómentességet biz­tosít; — a 5000-nél kisebb lélek­számú községekben működő és a helyi szükségletet kielé­gítő kisiparosokat és rraeán- kerpsk''d.5ket 60 százalékos adókedvezményben részesíti; a szakmai tanulót foglal­koztató kisiparosok és ma­gánkereskedők részére tanu­lónként 15 százalékos, 1000 fo­rintig terjedő adókedvez­ményt engedélyez; —i az idős, vagy csökkent munkakénességű adózók ked­vezményének ekö határát az edd’gi 1000 forintról 1500 fo­rintra emeli; — a rendelet fenntartja az egy, vagy több alkalmazottat tartóknál az ezek után járó külön általános jövedelem­adó-fizetési kötelezettséget, azzal a módosítással, hogy annak mértéke — az eddigi havi 500 forint helyett — a munkabér 20 százaléka. Mentesek az alkalmazotti adó fizetése alól továbbra is az ipart özveevi jogon foly­tatók és az idős. valamint csökkent munkaképességű személyek. Az önálló szellemi tevé­kenységből származó jövede­lem utáni adózás lényegében nem változik. A kormány rendelete ki­hirdetése napján lép hatály­ba, rendelkezéseit 1969. ja­nuár hó 1. napjától kell al­kalmazni. Közületi szervek elhelyezése Sporthírek A londoni Wembley stadion­ban szerdán este hivatalos országok közötti mérkőzésre került sor a világbajnok Anglia és a román labdarúgó­válogatott között. A román együttes nagy meglepetésre döntetlent harcolt ki 1:1 (1:0) arányban. Góllövők: J. Charl­ton (27. perc), illetve Du mitrache (74. perc, ll-esbőlv A Nyíregyházi Spartacu; NB íl-es labdarúgócsapata ma, a déli órákban érkezik Nyíregyházára Lillafüredről ahol húsz játékosa kéthetes alapozó edzőtáborozáson vett részt Szerdán, a kedvezményes átigazolási időszak utolsó napján tudtuk meg, hogy Vi­rág Józsefet a Debreceni Elektromos labdarúgóját B Nyíregyházi Dózsához, s Vilmán Barnabást ugyancsak a D. Elektromosból a Tuzsé- ri ÉRDÉRT MEDOSZ-hoz igazolták át A röplabda női NB n-ber szereplő Nyíregyházi Sparta­cus Szathmári Erzsébetet ki­adta a Kisterenyei Bányás; sportegyesületének. Megyénk kézilabdaesapatal e hét végén játsszák első mérkőzéseiket a Debrecen­ben sorra kerülő Napló Ku pában. Holnap délután a Ta nárképző Főiskola női csa­pata szerepel, ellenfele a Debreceni Dózsa lesz Vasár nap csapataink az alábbi mérkőzéseket játsszák a Napló Kupában Balmazújvá­ros—Nyíregyházi Kinizsi (fér­fi), Nyíregyházi Kinizsi— DVSC (női) Nyírbátori Va sas—DVSC (férfi). Üjfehértó Vörös Meteor—Hajdúhadhé (férfi). Űjabb sportegyeseiét ala kulására van kilátás Nyíl egyházán, hiszen a hitek sze tint a Gumigyár e hó végéi kíván sportkört létrehozni. Kotrás Gábor nyíregyházi repülő nemzetközi sikere Ritka bravúrt hajtott végre Kotrás Gábor, az MHSZ Sza- bolcs-Szatmár megyei repülő­klubjának tagja, a nyíregyhá­zi növényvédő repülőiskola oktatója! Vitorlázó versenyen 519 kilométeres célrepüléssel nemzetközi mezőnyben nyerte el az első díjat. Dunakesziről indult el Nyírtura község ha­táráig, majd visszarepült ki­indulási pontjára. A légi út 6,30 órát vett igénybe, s ezzel országos csúcsot javított A kiváló repülő 1943 óta tízezer felszállást hajtott végre és háromezer órát töltött a le vegőben. Méltán nyerte el a Nemzetközi Repülőszövetség (FAI) aranykoszorú nagydíját amely véglegesen tulajdonában is marad, hiszen teljesítette a nemzetközi szintet azzal, hogy 1961-ben második, 62-ben 63-ban és 68-ban első lett né­pes külföldi mezőnyű verse­nyen. A kiváló repülő család­ja is a vitorlázó sportnak hó­dol. Felesége eddig 70 felszál lést hajtott végre, megszerez­te a B vizsgát, s repül 12 éves Gábor fia is. Kupakrónika A VÁSÁRVÁROSOK KU­BÁJÁÉRT: Glasgow Rangers—DWS Amszterdam 2:0 (1:0) Amsz- ferdam, 18 000 néző, góllövők Johnston és Henderson. A Rangers nyolcba jutása biz­tosnak látszik, hiszen a visz- -zavágóra Skóciában kerül sor. Newcastle United—Zarago­za 2:1 (2:1) Newcastle. 58 OOP oéző, góllövők: Robson. Gibb. Mletve Martin. Az első mér­kőzést a Zaragoza 3:2-r<- lyerte. az idegenben lőtt több gól alapján a Newcastle Uni- ed került a legjobb nyolc őzé. \ Hibernian 2:1 (0:0) irányban győzött a Hnmbur jer SV ellen, de az idegen­ben lőtt gól alánján a Ham­burg jutott tovább. A KUPAGYŐZTESEK JitÓPA KUPÁJÁÉRT; Dunfermline-West Brom­wich Albion 0:0. Dunfermli­ne, 22 000 néző. A visszavá gót február 19-én játsszák az angol csapat otthonában. Bern; A 23 éven aluli vá logatottak Európa Kupájába)- az UEFA-sorsolás eredménye­ként a védő Jugoszlávia áp­rilis közepéig Spanyolország ellen mérkőzik. Pénteken délben Röcsben ülésezik a labdarúgó Közép­európai Kupa Bizottsága. El­készítik a következő forduló sorsolását, a négybe jutásért, s döntenek a Vasas kérelme alapján — az eredetileg feb­ruár 16-ára kijelölt Sturm Graz—Vasas visszavágó mér­kőzés időpontjáról is. A Ma­gyar Labdarúgó Szövetséget az értekezleten Börzsej Já­nos főtitkár és dr. Terpitkó András, az elnökség tagja képviseli. A közületi szervek elhelye­zéséről szóló kormányrendelet úgy intézkedik, hogy a he­lyiségekkel és a telkekkel továbbra is az illetékes taná­csi szervek gazdálkodnak (igénybevételi, kiutalási rendszer), mert a közérdekű elhelyezések jelenleg más­ként nem biztosíthatók. Emel­lett azonban az új rendelet a közületi szervek egyre fo­kozódó önállóságára és anya­gi érdekeltségére tekintettel lehetővé teszi, hogy felesle­ges helyiségeiket és telkeiket más közületi szervek ré­szére ellenérték fejében Is hasznosíthassák. Ilyen meg­állapodás kötéséhez hatósági engedély szükséges. A rendelet továbbra Is fenntartja azt a tilalmat, hogy lakást, vagy lakás cél­iára alkalmas helyiséget csak kivételesen indokolt esetben és megfelelő lakás pótlása mellett szabad Igénybe ven­ni. Az irodahelyiség-normák szintén érvényben maradnak. A jövőben kártalanítás il­leti meg a közületi szervet az I ídokolt szükségletét megha­ladó helyiség (telek) igénybe vétele esetén is, ha azt saját költségén létesítette. Ha az igénylő közületi szerv kártalanítási kötelezettség nélkül jut a helyiséghez (te­lekhez), egyszeri igénybevé­teli díjat köteles téríteni, amelynek összege megfelel az egyébként fizetendő kártalaní­tásnak. Ezzel egyidejűleg tel­jesen megszűnik az ingyenes kiutalás rendszere. A rendelet egyszerűsíti és gyorsítja a közületi elhelye­zési eljárást, az elhelyező ha­tóság határozata ellen csak állami igazgatási úton van jogorvoslati lehetőség A kormányrendelet enyhíti a személyi tulajdonban álló telkek, illetve nem lakás cél­jára szolgáló helyiségek te­kintetében az eddigi szigorú szabályokat, s növeli a tulaj­donosok rendelkezési jogát így a jövőben a tulajdonos a szabad rendelkezésű épü­letben lévő, nem lakás cél­jára szolgáló helyiséggel a használat megszűnése után szabadon rendelkezik; közü­leti elhelyezés céliára szabad rendelkezésű lakást igénybe venni nem lehet; tanácsi rendelkezés alatt álló lakást a közületi használat megszű­nése után a lakásügyi ható­ság rendelkezésére kell bo­csátani. Személyi tulajdonban lévő telket a jövőben csak ideig­lenes jelleggel szabad közü­leti elhelyezés céliára igény­be venni. Ha azon a tulaj­donos építeni kíván, a közü­leti szerv köteles kiüríteni, vagy — ha azt az új rende­let hatályba lépése előtt utalták ki és nélkülözni nem tudja — meg kel] szereznie a telek tulajdonjogát A felnőtt járóbetcgellátásról A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság megállapítja je­lentésében, hogy az ország egészségügyi helyzete a há­rom évvel ezelőtt végzett vizs­gálat óta jelentősen javult Tovább csökkent a csecsemő- halandóság kevesebb a jár­ványos és a tbc-s megbetege­dés. növekedett az átlagos életkor. Az orvosi körzetek száma évente átlagosan hatvannal gyarapszik. Az egészségügyi intézményekben ma 2250-nel több orvos és 8555-tel több egészségügyi középkáder dol­gozik, mint három évvel ere« lőtt A körzeti orvosi és szakor­vosi rendelők mindezek elle­nére sem tudják még a járó- betegek kezelésének megki- kivánt színvonalát biztosíta­ni. A körzeti és a szakorvosi betegellátás — mivel ma már lényegében az ország egész lakosságára kiterjed — évről évre dinamikusan növeke­dett. Például 1964-ben 102, 1967-ben már 111 millió eset­ben történt vizsgálat, illetve gyógykezelés a körzeti és a szakorvosi rendelőintézetek­ben. Emiatt sok helyen nagy a zsúfoltság, ennek követ­kezménye, ideges légkör, he­lyenként rideg bánásmód. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi körülmények között is van lehetőség a be­tegellátás színvonalának ja­vítására. Ennek egyik feltété, le a jobb szervezés. A reggeli és a munkaidő utáni órák­ban például zsúfoltak a ren­delők, viszont délben és ké­ső este szinte üresek. Helyes lenne — ennek megszüntetésé­re — több helyen bevezetni az időre történő előjegyzést Nagy megterhelést jelentenek ugyan a szakorvosi rendelők számára a korszerű betegség- megelőzés érdekében szüksé­ges és hasznos alkalmassági és szűrővizsgálatok, ezeknek egy részét azonban átvehetik a folyamatosan kiépülő üze­mi szakorvosi rendelőintéze­tek. Kétségkívül elősegítené — jelentés szerint — a betegek jobb ellátását az egészség- ügyi dolgozók, mindenekelőtt az orvosok differenciáltabb bérezése. Az orvos fix fize­tést kap, amely független a kezelt betegek számától, s ez annak az orvosnak ked­vez, akinek kevesebb a mun­kája. Igen alacsony az ápoló­nők bére. Nem megnyugtatók az egészségügyi dolgozók munkahelyi körülményei sem. A váró- és rendelőhelyiségek szükségszerű megnagyobbí- tását sok esetben az egész­ségügyi személyzet szociális létesítményeinek terhére vé­gezték el. A népi ellenőrök vizsgála­tai ismételten alátámasztják a jelenlegi vényírási és gyógyszertérítési rendszer módosításának szükségessé­gét. A tapasztalatok szerint az összes betegek 20 százaléka csak gyógyszerek felírásáért megy az orvoshoz és elvonja munkaidejük egy részét a betegek vizsgálatától. Azt is megállapította a je­lentés. hogy miután a társa­dalombiztosításra jogosultak száma évről évre emelkedett természetesen növekedett a táppénzes betegek száma. Mi­vel azonban a táppénzeknek csaknem egyharmadát egy- háromnapos betegekre fizetik ki, ez a táppénzrendszer to­vábbi kritikai elemzését igényli. (Vannak országok, amelyekben ilyen rövid idő­tartamra egyáltalán nem fi­zetnek táppénzt.) A Társada­lombiztosítási Főigazgatóság és az Egészségügyi Miniszté­rium tavaly kilenc megyé­ben tartott rendkívüli felül­vizsgálatot és ennek során a betegek több mint 20 száza­lékát keresőképesnek nyilvá­nították. A jelentés megállapítja, hogy a betegellátás fejleszté­sére hozott intézkedések meg­felelőek voltak, de nem tör­téntek meg az indokolatlan táppénzek csökkentéséhez szükséges lépések. lenin művek miniatűr kiadásban A Kossuth Könyvki­adó gondozásában meg­jelent miniatűr kivitel, ben Lenin: „Az állam­ról’’ című munkája. A 45x65 mm-es kötetet Le­nin egy-egy munkájával, további hat hasonló mé­retű kiadvány követi, kötetenként 5 ezer pél­dányban (MTI fotó — Petrovícs It •tarló felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents