Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

VR9> ]9i KrtrrwACT ahowwao * oMa? Utánpótlás •• //I /’/i onerobol Szinte klasszikusnak számít mar a vasas szakmák között az esztergályosoké. Szép, szép, a lakatos is, vagy a marós, vagy a többi, de az esztergá­lyos igazából mindig büszke egy kicsit arra, hogy 6 „dre- hus”. S ebben a klasszikus szak­mában vasárnap rendezték meg a harminc éven aluliak megyei vetélkedőjét. A járási és városi versenyek legjobbjai és a régebbi versenyek még korhatáron belül lévő győzte­sei indultak, szám szerint 16- an. Már szombaton délelőtt megvívták az elméleti, dél­után a politikai csatát, vasár­nap pedig a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat forgácsolóüzemében a gyakorlat igen nehéz feladatá­val birkóztak tehet, hogy a hazai pálya, de inkább a tapasztalat dön­tötte el a versenyt, s lett a győztes Onoffer György gép­javítás. Szintén két gápjavítós követte: a baktalórántházi Beme Géza és Takács Ottó. a negyedik helyen pedig — Ta­káccsal azonos pontszámmal — a hajtóműs Bihari Barna végzett Ezek a fiatalok nemcsak saját magukért versenyeztek, egy kicsit az üzem „színeit” is képviselték. És az üzemek érezhették ezt, hiszen a hiva­talos dfíakon túl, több hely­ről megajándékozták dolgo­zóikat Be a megbecsülés nemcsak erre terjedt ki. Jellemző a győztes helyzete. Legutóbbi sikeres szereplése sem volt véletlen, hiszen — ahogy el­mondta — igyekezett mindent megtanulni, ami csak jelent valamit a szakmában. És azó­ta kiemelt órabérrel dolgozik, ami a pótlékokkal együtt 14 forint 20 fillér. ...____ Megérdemli, s aligha saj­nálhatják ezt a kornbly kere­setet az olyan tudású fiatal­embertől, mint Onoffer György. Bizonyára hasonló módon hívja fel a baktai gépjavító vezetőinek a figyelmét ez a verseny a második és harma­dik helyezettre, mert eddig ezt ők aligha vették észre. (Éppen feleannyit keresnek, mint Onoffer.) Szóval nemcsak egyes fia­talok vetélkedője ez a nemes versengés, hanem az üze­meké is hiszen itt bizonyítani lehet, hogy jó-e náluk a szak­mai nevelés. Mert a szakem­berekre hihetetlenül nagy szükség van és a jelek szerint nem számíthatunk rá, hogy más megyékből túl sokan jön­nek. Akik eljárnak Pestre, vagy Miskolcra, azoknak csak kis része kvalifikált, magasra minősíthető szakember. Utánpótlás tehát — önerő­ből, s egyre inkább csakis eb­ből. A szabolcsi ipar évről év­re több szakembert kíván, s nem számíthatunk már arra, hogy feladunk egy hirdetést, s a 35 ezer vándorból biztosan akad néhány, aki megfelel. A jó szakembert pedig minden vállalat igyekszik magához kötni, letelepíteni, akár Pes­ten, akár Borsodban. Ott is keresett a képzett szakmun­kás. Ennek a nevelésnek egy fontos állomása az évenként rendezett verseny, tavaly a lakatosoké, most az esztergá­lyosoké, s közben az építőknél is volt egy: a kőművesek ve­télkedője. Állomás, ahol fel­mérhetjük, mit tud, mire ké­pes az utánpótlás. A mostani verseny is bizonyított: lehet rájuk számítani, hiszen aki ilyen feladatot megold, — az nem akárki a szakmában. Persze, nem hiánytalan az öröm. A verseny rámu latoit, hogy az elmélet nem erős ol­dala szinte égjük versenyző­nek sem Miért? Nehéz meg­válaszolni. Például a négy győztes közül is csak egy kezdte meg a technikumot. Nem alakult ki még rá az igény. Az eddig megrendezett országos versenyekbe emiatt nem tudtak beleszólni szabol­csi versenyzők, hiszen Ott magasfokú elméleti képzettség nélkül csak a különlegesen tehetséges emberek ériigljel el eredményt. Itt ismét a vállalatokról kell szót ejteni, hiszen nem magánügy az, ha dolgozójuk képezi magát. De az sem, ha elkényelmeseöik és „fázik” a tanulástól. Sokszor amiatí történik ez, mert a dolgozó nem látja értelmét. Vagy s fizetés, vagy a megszokott munka, vagy más okok miatt De hál ezen könnyű segíteni csak elhatározás dolga. A verseny tehát Is­mét felhívta a figvel met két fontos dolog­ra: az utánpótlás, a fiatalok nevelésére, tanítására és az elméleti képzettség hiá­nyosságaira. Ha eze'-et meg­felelően elemzik helyenként már érdemes volt megrendez ni a fiatal esztergályosok ver­senyét és érdemes lesz más úú.bb szakmákban is felmém' az erőket. Kun István FALD AZ ÚT VÉGÉN Tisztabereki sajátosságok A megyei térkép szélén já­runk. Zajta két kilométer, s onnan nincs tovább az út. Rozsályból Tisztabereknek fordulunk. Barátságos emberek A Petőfi nevet viselő tsz irodája a falu szélén, a köz­ponti majorban van. Első fel- tűnőség: az agyig sáros ke­rekű szekerek, szinte a kül­lők sem látszanak. Az utolsó teherig húzták a lovak, hogy semmi ne legyen a tél mar- t-’éka. S a szekerek mellett néhány gén pöfög, azoknak a kemény télben is van fuvar­juk. Az irodában a mostani szo­kásos kép: a tavalyi eszten­dő számvetésének „összeho­zása.” A szálak Korpás Mi­hály főkönyvelő és Tircsik Zoltán főagronómus ceruzája alatt futnak össze. — Gyakorlottak már a mi íróeszközeink — mondja a főkönyvelő. — Mérlegtrányt még egyszer sem írtunk. Közvetlenek, a szatmári táj tipikus képviselői. Nem min­denben várnak feltétlen kér­dést, maguk is gombolyítják a beszéd fonalát önkéntes mechanizmus Akkor még hivatalosan nem került megerősítésre az új gazdasági rendszer. — Sok vitánk volt a járás­sal. Mi legtöbbször ragasz­kodtunk a helyi ismeretek­hez. sajátságokhoz. Nem men­tünk könnj'en reszWros ter­melésekbe. Mi itt élünk, mi tudjuk a magunk jobb;k sor­sát. Persze, ez az önkéntes­ség soha nem irányult az újRbb, a jobb ellen. Kész a példa. Ha valaíiol a gyümölcs, a dohány vagy éoren a burgonya a gaz­dálkodás ..közepe”, Tisztabe­rekén az állattenyésztés. Ha rangsorolni kell, a szarvas­marha-állományé az elsőbb­ség. Csakhogy a férfiak ma­gukra nézve lealacsonyítónak tartják a fejest „Nők dolga az” — így a régi hagyomány. Am a nyolc nőnek túlságosan is megerőltető a napi tíz te hén kétszeri fejése. Egyikő­jük ilyen munka után elej­tette a boltban az ecetes - üveget. Nem tudta kellő erő­vel fogni. — A hír kavart a faluban Ezért kellett szövetkezet' gazdaság? Dehogy ezér' Azért, hogy az ilyesmin 1 hét, lehessen segíteni. Fejő gépet vettünk. Százas tehe nészetre való kapacitással Kezelését már szívesen ta­Lány a Barkas kormányánál Hajnali 5 óra. A. Bethlen Gábor utcai sütöde udvará­ra besorolnak a kenyérszál- Utó gépkocsik. Perceken be­lül indul az első szállítmány a város boltjaiba. Az FB 72—57 rendszámú szürke Barkas két mázsa ke­nyérrel, két és fél ezer pék­süteménnyel fut ki kis túrá­jára; a város belterületi tej- boltjaiba viszi a reggelihez valót Apró termetű fiatal lány ül a kormányhoz, Alexa Ilona, a sütőipari vállalat gépkocsivezetője, ö az, aki után, ha végigröhög a város utcáin kocsijával, megfordul­nak az emberek. Felénk ritka látvány áruszállító kis teher­kocsi kormányánál egy nő. Bátor lány. merte vállalni. — Nem bátorság ke'lett ehhez. Hanem egy ember, aki hajlandó volt velem egyáltalán szóba állni. Már az indulásnál... Nyíregyházán egyetlen tanfolyamra sem vettek fel Otthagytam a gim­náziumot és felmentem Bu­dapestre. Buszkalauz lettem, így jutottam be a KPM eeyik tanfolyamára. ötven férfi között is sikerült jó eredménnyel végeznem. Ez­után a TEFU-nál Is dolgoz­tam. Egészen a garázsmester­ségig vittem a fővárosban. De egy éve nevelőanyámat súlyos baleset érte, haza kel­lett jönnöm. Itthon januártól májusig kilincselt, hogy kocsira en­gedjék. Mindenütt kinevették, ö mosolygott, s otthon zo­kogta ki magát. — Innen a sütőipartól Is elutasítottak először. De a garázsmester utánam jött a portára és visszahívott. Re­megett a kezem, amikor a Barkas kormányához ültetett. Jólesett, amikor nyugtatga­tott. Hálás vagyok Miklós bácsinak. Végül Is neki kö­szönhetem. hogy elhelyezked­hettem a szakmámban. A neheze még csak ezután jött. De sokszor szaladtam a ga­rázsmesteri szobába az első napokban, hogy elbújjak a nevető, heccelődő emberek elől. Pedig húzódna az emberek­hez. Nevelőszülőknél nőtt fel. Az elmúlt hónapok során persze, megváltozott a mun­katársak magatartása. „Ilon­ka? Nagyon ügyes kislány. És nagyon tud vigyázni a kocsira. Szépen karbantartja, látszik, szereti” — ilyen a főnöki vélemény. nulta meg az ópályi tangaz­dasági tanfolyamon Bodó Ár­pád és Szabó Gyula. Egy év alatt kikereste a gép az árát. nem terhelte annyi költség a tejet. „Itt a hús az alap** Nézzük a helyi sajátossá­got Már az előző évek ta­pasztalata alapján mondják: „Itt a hús az alap.” — A tsz összes termelési értékének fele kerül az ál­lattenyésztésből, negyven százalékot a szántóterület hoz, tizet az egyéb. Segéd­üzemág, fuvar stb. Gyümölcs nincs számottevő. Száz hold szántóra huszon­nyolc számosállat jut S ugyanannyi területre vetítve százhatvannégyezer forint az állattenyésztés utáni bevétel A másfél ezer holdnál keve­sebb közös szántó után már évek óta több, mint félezer kövér sertést, száztíz-száz- húsz hizlalt szarvasmar­hát ad állami fel­vásárlásra a tsz. A ju­hászat hatszáznyolcezer fo­rint bevételt adott tavaly. — A jószágtartási alap ad­va van, miért is ne használ­nánk ki? Szálasfélékből szin­te kezdettől önellátók va­gyunk, most pedig abrakból is. Néhány kiegészítő ada*. Több mint ezer mázsa má­jusi morzsoltban számított kukoricája van a tsz-nek táptak ármány-fedezetre. Kél góréban és az istállópadláso­kon tizenhat vagon ugyan­olyan kukorica tárolva. Ezer köbméter jó minőségű siló­hoz még nem nyúltak, vala­mikor február második felé­ben tervezik megkezdeni, a helyi tejcsarnokot átvettek üzemeltetésre. Csak tejszíni értékesítenek. A mesterséges borjúneveléssel választási korig darabonként mintegy ezer forintot takarítanak meg. Tovább — a járt úton Nem mondanak nagy dol­gokat. Azt sem szenzációnak szánják, hogy az egyéni gaz­dálkodás korának tíz-tizen- két mázsa búzatermése az emlékezetes, a tsz-é pedig ti-' zenhétnél tart. — Ez a jobb. Bizonyítás» a több műtrágya, a jobb munka eredményének. A ház­tájiból is rendszeresen fel­vásároljuk az istállótrágyát. Elsőnek vezettük be a csen- geri járás tsz-ei közül a ka­lászosok és a kukorica vegy­szerezését Kevesebb és könnyebb a munka: növek­szik az eredmény. Járt út. Ezen megyünk tovább. Asztalos Bálinti LATO GÁTÓ BÁN Karl-Marx Stadtből Nyíregyházán Kicsi kezével biztosan fog­ja a kormányt. Nyugodt mozdulatokkal vált sebessé­get, s nagyon figyel előre; az ablakot újra meg újra bebo­rítja a jégvirág. A fülkében dermesztő hideg van. Tilta­kozik, ha mondják, nem nő­nek való. — Tud jobbat? Örülök, ha vezethetek. Persze, ha si­kerülne valami könnyeb­bet találni, akkor még tanu­lásra is gondolhatnék. 25 éves vagyok, szeretném elvé­gezni az autóműszaki techni­kumot. A boltokban mindenüti szeretettel szólítják. Fürgén ugrik ki az ülésről. Rakodó­jával együtt pakolja a ke­nyeret és férfimódra ragadta meg a hatalmas kosár egyik fülét. Egy-egy napon 20—30 má­zsa kenyeret hord szét a vá­rosba és környékére. — Vállaltam, hát csinálom Aztán bevallja, estére fá­radtan megy haza — az al­bérletbe. Ekkor jut idő egy kis olvasgatásra is. Hátha lesz valami abból a tanulásbő' egyszer. (kádár) A mosolygó, szőke nyíregy­házi fiataiemóer, akivel be­szélgetek, ezúttal csak látoga­tóban van itthon. Október 3. óta egy Karl-Marx Stadt-i gépgyár munkása. Fehérvári György Nyíregyháza, Árok ut­ca 40 szám alatti lakos idén lesz húszéves. A Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett tavaly. A legtúlterheltebb szakmába, rádió- és tévésze­relő iparitanuló-iskolába sze­retett volna kerülni érettségi után, de — saját hibáján kí­vül — elkésett még a jelent­kezéssel is. Akkor hallotta meg, hogy szakmunkássá le­het válni, ha a Német De­mokratikus Köztársaságban vállal három évre munkát, ott kiképzik- Jelentkezett és be­került a csoportba. — A város, amely három évre az otthonom — kezdi —, Nyíregyházához képest világ­város. 300 ezér lakosa van, nálunk az ország második legnagyobb városa lenne. Es rengeteg gyára, üzeme. La­kóinak túlnyomó többsége itt dolgozik. — A munkabérem? Mivel nincs szakmám, egyelőre óránként 2 márka és 30 pfen­nig. Ahogyan megtanulom a mesterségemet, úgy megy fel három, négy aztán öt márká­ra. Első havi fizetéseim 400 márka fölött voltak. Január­ban már emelnek és tudom, hogy akik, hozzám hasonlók egy éve kinn vannak, mái jóval több. mint 1000 márkát találnak a borítékban. — Mindenesetre a 400 már­ka is elegendő némi takaré­kossággal az élethez. A lakbér 30 márka havonta. Reggeli és ebéd a gyárban szintén 30 márka körül, hetenként — Az elhelyezésünk nagyon kulturált. Kilencen lakunk egy háromszobás, összkom­fortos új lakásban, egy gyö­nyörű új lakótelep nyolceme­letes házának iw todtk emele­tén. Az egész házban magyar fiatalok élnek. A lift műkö­dik. (!) Ugv rendeztük be a lakást hogy négyen alszunk az egyik szobában, a na- gyobbikban öt társunknak van hálószobája a harmadik szoba a nappali. társalgó Minden léper őhnzhoz k*' klublakás, illetve Ifjúsági klubhelyiségnek berendezel földszinti lakás tartózik, aho1 televízió, rádió és társasjáté­kok, újságok mellett együt' lehetünk. — A német nyelvtanfolya munkát a gvár fizeti Minder pénteken 6.30-tól 10,t5-ig tart Jó a tanár, gyorsan haladunk Már nem lehetne eladni né metül. — Sok magyar dolgozik már r városban. Vannak köz­tük régiek, újon jói Karl- Marx Stadt a fiatalok városa mienk az utca a szórakozó­helyen, moziban, színházban a közönség zöme fiatal, a munkahelyen is többségben van a mi korosztályunk. Az egész olyan, mint egy kirán dulás, azzal a különbséggel, hogy dolgozni is kell. Hétfő­től péntekig négykor kelünk és reggel hattól délután há­romig dolgozunk, étkezési szünetekkel együtt. A szom­bat a nagy heverészésé, és akkor indulunk el, felfedezni a városban azt, amit még nem ismerünk. A beköltözés más­napján átalakítottuk a lakást ízlésünk szerint, teleraktuk: képes magazinokkal és a fal­ra tréfás jelszavakat raktunk, hogy diákos legyen. Gyurit többen kikísértük a pályaudvarra is. Egy zöld vászon cekkerrel loholt. Hi­deg volt, de lehúzta az abla­kot, hogy még egyszer kezet foghasson velünk. Kiderült hogy ennek a jókedvű gye­reknek mennyi beceneve van Amikor elment a vonat, megállapodtunk abban, hogy Gyuri teljesen megváltozott Eddig mindig feltételes mód­ban beszélt az elhatározásai ról, a jövőről, így hogy: tálán esetleg, majd meglátjuk. — Megfigyeltétek? — mondta Zoli, aki négy évig padtársa volt —, hogy mos'; állandóan határozottan be­szélt: így lesz, úgy lesz. (g. n. z.) UJahb létesítmények a megyében Megkötötték a szerződést az új, modern állategészségügyi állomás építésére, melynek a kivitelezését a Szabolcs-Szat- már megyei Építő és Szerelő Vállalat végzi. Az állomást 4 millió 800 ezer forintos költ­séggel építjk meg, s a munká­kat február 15-én kezdik. Megkezdték a 108 férőhelyes tehénistálló építését a nagy- kállói Zöld Mező Tsz-ben. Ez annak a tehenészeti telepnek egyik épülete, amely három évig épült, s ha készen lesz 12 millióba kerül. Még ez évben elkészül egy 205 férőhelyes modern tehénistálló is, tejház­zal és takarmányossal. A ki­vitelezést a Nagykállói Épü­letszerelő Ktsz végzi. Még az elmúlt évben kezd­ték meg a törpe vízmű építé­sét Tunyogmatolcson. mely­nek a teljes bekerülési öss e- ge 4 millió 300 ezer forint. Ebből 1 millió forint került beépítésre. Ez évben tovább folytatják a vízmű építését, jelenleg a csőhá’ózat lefekte­tését végzik, s ez évben ösz- szesen 2,6 millió forint beépí­tését tervezik. AZ UNIVERS1L SZILIKÁTIPARI VÁLLALAT üveg- technikai részlegében kubai exportra 24 ezer különböző mé­retű kúpos centrifugát (laboratóriumi üvegtechnika) gyárta­nak. Képünk: Kiss Rudolfné centrifugát gyárt. Elek Emil felvétel»

Next

/
Thumbnails
Contents