Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-15 / 11. szám

VR9> ]9i

KrtrrwACT ahowwao

* oMa?

Utánpótlás

•• //I /’/i

onerobol

Szinte klasszikusnak számít

mar a vasas szakmák között az esztergályosoké. Szép, szép, a lakatos is, vagy a marós, vagy a többi, de az esztergályos igazából mindig büszke egy kicsit arra, hogy 6 „dre- hus”.

S ebben a klasszikus szakmában vasárnap rendezték meg a harminc éven aluliak megyei vetélkedőjét. A járási és városi versenyek legjobbjai és a régebbi versenyek még korhatáron belül lévő győztesei indultak, szám szerint 16- an. Már szombaton délelőtt megvívták az elméleti, délután a politikai csatát, vasárnap pedig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat forgácsolóüzemében a gyakorlat igen nehéz feladatával birkóztak

tehet, hogy a hazai pálya, de inkább a tapasztalat döntötte el a versenyt, s lett a győztes Onoffer György gépjavítás. Szintén két gápjavítós követte: a baktalórántházi

Beme Géza és Takács Ottó. a negyedik helyen pedig — Takáccsal azonos pontszámmal — a hajtóműs Bihari Barna végzett

Ezek a fiatalok nemcsak saját magukért versenyeztek, egy kicsit az üzem „színeit” is képviselték. És az üzemek érezhették ezt, hiszen a hivatalos dfíakon túl, több helyről megajándékozták dolgozóikat

Be a megbecsülés nemcsak erre terjedt ki. Jellemző a győztes helyzete. Legutóbbi sikeres szereplése sem volt véletlen, hiszen — ahogy elmondta — igyekezett mindent megtanulni, ami csak jelent valamit a szakmában. És azóta kiemelt órabérrel dolgozik, ami a pótlékokkal együtt 14 forint 20 fillér. ...____

Megérdemli, s aligha sajnálhatják ezt a kornbly keresetet az olyan tudású fiatalembertől, mint Onoffer György.

Bizonyára hasonló módon hívja fel a baktai gépjavító vezetőinek a figyelmét ez a verseny a második és harmadik helyezettre, mert eddig ezt ők aligha vették észre. (Éppen feleannyit keresnek, mint Onoffer.)

Szóval nemcsak egyes fiatalok vetélkedője ez a nemes versengés, hanem az üzemeké is hiszen itt bizonyítani lehet, hogy jó-e náluk a szakmai nevelés. Mert a szakemberekre hihetetlenül nagy szükség van és a jelek szerint nem számíthatunk rá, hogy

más megyékből túl sokan jönnek. Akik eljárnak Pestre, vagy Miskolcra, azoknak csak kis része kvalifikált, magasra minősíthető szakember.

Utánpótlás tehát — önerőből, s egyre inkább csakis ebből. A szabolcsi ipar évről évre több szakembert kíván, s nem számíthatunk már arra, hogy feladunk egy hirdetést, s a 35 ezer vándorból biztosan akad néhány, aki megfelel. A jó szakembert pedig minden vállalat igyekszik magához kötni, letelepíteni, akár Pesten, akár Borsodban. Ott is keresett a képzett szakmunkás.

Ennek a nevelésnek egy fontos állomása az évenként rendezett verseny, tavaly a lakatosoké, most az esztergályosoké, s közben az építőknél is volt egy: a kőművesek vetélkedője. Állomás, ahol felmérhetjük, mit tud, mire képes az utánpótlás. A mostani verseny is bizonyított: lehet

rájuk számítani, hiszen aki ilyen feladatot megold, — az nem akárki a szakmában.

Persze, nem hiánytalan az öröm. A verseny rámu latoit, hogy az elmélet nem erős oldala szinte égjük versenyzőnek sem Miért? Nehéz megválaszolni. Például a négy győztes közül is csak egy kezdte meg a technikumot. Nem alakult ki még rá az igény. Az eddig megrendezett országos versenyekbe emiatt nem tudtak beleszólni szabolcsi versenyzők, hiszen Ott magasfokú elméleti képzettség nélkül csak a különlegesen tehetséges emberek ériigljel el eredményt.

Itt ismét a vállalatokról kell szót ejteni, hiszen nem magánügy az, ha dolgozójuk képezi magát. De az sem, ha elkényelmeseöik és „fázik” a tanulástól. Sokszor amiatí történik ez, mert a dolgozó nem látja értelmét. Vagy s fizetés, vagy a megszokott munka, vagy más okok miatt De hál ezen könnyű segíteni csak elhatározás dolga.

A verseny tehát Ismét felhívta a figvel met két fontos dologra: az utánpótlás, a fiatalok nevelésére, tanítására és az elméleti képzettség hiányosságaira. Ha eze'-et megfelelően elemzik helyenként már érdemes volt megrendez ni a fiatal esztergályosok versenyét és érdemes lesz más úú.bb szakmákban is felmém' az erőket.

Kun István

FALD AZ ÚT VÉGÉN

Tisztabereki sajátosságok

A megyei térkép szélén járunk. Zajta két kilométer, s onnan nincs tovább az út. Rozsályból Tisztabereknek fordulunk.

Barátságos emberek

A Petőfi nevet viselő tsz

irodája a falu szélén, a központi majorban van. Első fel- tűnőség: az agyig sáros kerekű szekerek, szinte a küllők sem látszanak. Az utolsó teherig húzták a lovak, hogy semmi ne legyen a tél mar- t-’éka. S a szekerek mellett néhány gén pöfög, azoknak a kemény télben is van fuvarjuk.

Az irodában a mostani szokásos kép: a tavalyi esztendő számvetésének „összehozása.” A szálak Korpás Mihály főkönyvelő és Tircsik Zoltán főagronómus ceruzája alatt futnak össze.

— Gyakorlottak már a mi íróeszközeink — mondja a főkönyvelő. — Mérlegtrányt még egyszer sem írtunk.

Közvetlenek, a szatmári táj tipikus képviselői. Nem mindenben várnak feltétlen kérdést, maguk is gombolyítják a beszéd fonalát

önkéntes

mechanizmus

Akkor még hivatalosan

nem került megerősítésre az új gazdasági rendszer.

— Sok vitánk volt a járással. Mi legtöbbször ragaszkodtunk a helyi ismeretekhez. sajátságokhoz. Nem mentünk könnj'en reszWros termelésekbe. Mi itt élünk, mi tudjuk a magunk jobb;k sorsát. Persze, ez az önkéntesség soha nem irányult az újRbb, a jobb ellen.

Kész a példa. Ha valaíiol a gyümölcs, a dohány vagy éoren a burgonya a gazdálkodás ..közepe”, Tisztaberekén az állattenyésztés. Ha rangsorolni kell, a szarvasmarha-állományé az elsőbbség. Csakhogy a férfiak magukra nézve lealacsonyítónak tartják a fejest „Nők dolga az” — így a régi hagyomány. Am a nyolc nőnek túlságosan is megerőltető a napi tíz te hén kétszeri fejése. Egyikőjük ilyen munka után elejtette a boltban az ecetes - üveget. Nem tudta kellő erővel fogni.

— A hír kavart a faluban

Ezért kellett szövetkezet'

gazdaság? Dehogy ezér' Azért, hogy az ilyesmin 1 hét, lehessen segíteni. Fejő gépet vettünk. Százas tehe nészetre való kapacitással

Kezelését már szívesen taLány a Barkas kormányánál

Hajnali 5 óra. A. Bethlen Gábor utcai sütöde udvarára besorolnak a kenyérszál- Utó gépkocsik. Perceken belül indul az első szállítmány a város boltjaiba.

Az FB 72—57 rendszámú szürke Barkas két mázsa kenyérrel, két és fél ezer péksüteménnyel fut ki kis túrájára; a város belterületi tej- boltjaiba viszi a reggelihez valót Apró termetű fiatal lány ül a kormányhoz, Alexa Ilona, a sütőipari vállalat gépkocsivezetője, ö az, aki után, ha végigröhög a város utcáin kocsijával, megfordulnak az emberek. Felénk ritka látvány áruszállító kis teherkocsi kormányánál egy nő. Bátor lány. merte vállalni.

— Nem bátorság ke'lett ehhez. Hanem egy ember, aki hajlandó volt velem egyáltalán szóba állni. Már az indulásnál... Nyíregyházán egyetlen tanfolyamra sem vettek fel Otthagytam a gimnáziumot és felmentem Budapestre. Buszkalauz lettem, így jutottam be a KPM eeyik tanfolyamára. ötven férfi között is sikerült jó eredménnyel végeznem. Ezután a TEFU-nál Is dolgoztam. Egészen a garázsmesterségig vittem a fővárosban. De egy éve nevelőanyámat súlyos baleset érte, haza kellett jönnöm.

Itthon januártól májusig kilincselt, hogy kocsira engedjék. Mindenütt kinevették, ö mosolygott, s otthon zokogta ki magát.

— Innen a sütőipartól Is elutasítottak először. De a garázsmester utánam jött a portára és visszahívott. Remegett a kezem, amikor a Barkas kormányához ültetett. Jólesett, amikor nyugtatgatott. Hálás vagyok Miklós bácsinak. Végül Is neki köszönhetem. hogy elhelyezkedhettem a szakmámban. A neheze még csak ezután jött. De sokszor szaladtam a garázsmesteri szobába az első napokban, hogy elbújjak a nevető, heccelődő emberek elől.

Pedig húzódna az emberekhez. Nevelőszülőknél nőtt fel.

Az elmúlt hónapok során persze, megváltozott a munkatársak magatartása. „Ilonka? Nagyon ügyes kislány. És nagyon tud vigyázni a kocsira. Szépen karbantartja, látszik, szereti” — ilyen a főnöki vélemény.

nulta meg az ópályi tangazdasági tanfolyamon Bodó Árpád és Szabó Gyula. Egy év alatt kikereste a gép az árát. nem terhelte annyi költség a tejet.

„Itt a hús az alap**

Nézzük a helyi sajátosságot Már az előző évek tapasztalata alapján mondják: „Itt a hús az alap.”

— A tsz összes termelési értékének fele kerül az állattenyésztésből, negyven százalékot a szántóterület hoz, tizet az egyéb. Segédüzemág, fuvar stb. Gyümölcs nincs számottevő.

Száz hold szántóra huszonnyolc számosállat jut S ugyanannyi területre vetítve százhatvannégyezer forint az

állattenyésztés utáni bevétel A másfél ezer holdnál kevesebb közös szántó után már évek óta több, mint félezer kövér sertést, száztíz-száz- húsz hizlalt szarvasmarhát ad állami felvásárlásra a tsz. A juhászat hatszáznyolcezer forint bevételt adott tavaly.

— A jószágtartási alap adva van, miért is ne használnánk ki? Szálasfélékből szinte kezdettől önellátók vagyunk, most pedig abrakból is.

Néhány kiegészítő ada*. Több mint ezer mázsa májusi morzsoltban számított kukoricája van a tsz-nek táptak ármány-fedezetre. Kél góréban és az istállópadlásokon tizenhat vagon ugyanolyan kukorica tárolva. Ezer

köbméter jó minőségű silóhoz még nem nyúltak, valamikor február második felében tervezik megkezdeni, a helyi tejcsarnokot átvettek üzemeltetésre. Csak tejszíni értékesítenek. A mesterséges borjúneveléssel választási korig darabonként mintegy ezer forintot takarítanak meg.

Tovább — a járt úton

Nem mondanak nagy dolgokat. Azt sem szenzációnak

szánják, hogy az egyéni gazdálkodás korának tíz-tizen- két mázsa búzatermése az emlékezetes, a tsz-é pedig ti-' zenhétnél tart.

— Ez a jobb. Bizonyítás» a több műtrágya, a jobb munka eredményének. A háztájiból is rendszeresen felvásároljuk az istállótrágyát. Elsőnek vezettük be a csen- geri járás tsz-ei közül a kalászosok és a kukorica vegyszerezését Kevesebb és könnyebb a munka: növekszik az eredmény. Járt út. Ezen megyünk tovább.

Asztalos Bálinti

LATO GÁTÓ BÁN

Karl-Marx Stadtből Nyíregyházán

Kicsi kezével biztosan fogja a kormányt. Nyugodt mozdulatokkal vált sebességet, s nagyon figyel előre; az ablakot újra meg újra beborítja a jégvirág. A fülkében dermesztő hideg van. Tiltakozik, ha mondják, nem nőnek való.

— Tud jobbat? Örülök, ha vezethetek. Persze, ha sikerülne valami könnyebbet találni, akkor még tanulásra is gondolhatnék. 25 éves vagyok, szeretném elvégezni az autóműszaki technikumot.

A boltokban mindenüti szeretettel szólítják. Fürgén ugrik ki az ülésről. Rakodójával együtt pakolja a kenyeret és férfimódra ragadta meg a hatalmas kosár egyik fülét.

Egy-egy napon 20—30 mázsa kenyeret hord szét a városba és környékére.

— Vállaltam, hát csinálom

Aztán bevallja, estére fáradtan megy haza — az albérletbe. Ekkor jut idő egy kis olvasgatásra is. Hátha lesz valami abból a tanulásbő' egyszer.

(kádár)

A mosolygó, szőke nyíregyházi fiataiemóer, akivel beszélgetek, ezúttal csak látogatóban van itthon. Október 3. óta egy Karl-Marx Stadt-i gépgyár munkása. Fehérvári György Nyíregyháza, Árok utca 40 szám alatti lakos idén lesz húszéves. A Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett tavaly. A legtúlterheltebb szakmába, rádió- és tévészerelő iparitanuló-iskolába szeretett volna kerülni érettségi után, de — saját hibáján kívül — elkésett még a jelentkezéssel is. Akkor hallotta meg, hogy szakmunkássá lehet válni, ha a Német Demokratikus Köztársaságban vállal három évre munkát, ott kiképzik- Jelentkezett és bekerült a csoportba.

— A város, amely három évre az otthonom — kezdi —, Nyíregyházához képest világváros. 300 ezér lakosa van, nálunk az ország második legnagyobb városa lenne. Es rengeteg gyára, üzeme. Lakóinak túlnyomó többsége itt dolgozik.

— A munkabérem? Mivel nincs szakmám, egyelőre óránként 2 márka és 30 pfennig. Ahogyan megtanulom a mesterségemet, úgy megy fel három, négy aztán öt márkára. Első havi fizetéseim 400 márka fölött voltak. Januárban már emelnek és tudom, hogy akik, hozzám hasonlók egy éve kinn vannak, mái jóval több. mint 1000 márkát találnak a borítékban.

— Mindenesetre a 400 márka is elegendő némi takarékossággal az élethez. A lakbér 30 márka havonta. Reggeli és ebéd a gyárban szintén 30 márka körül, hetenként

— Az elhelyezésünk nagyon kulturált. Kilencen lakunk egy háromszobás, összkomfortos új lakásban, egy gyönyörű új lakótelep nyolcemeletes házának iw todtk emeletén. Az egész házban magyar fiatalok élnek. A lift működik. (!) Ugv rendeztük be a lakást hogy négyen alszunk az egyik szobában, a na- gyobbikban öt társunknak van hálószobája a harmadik szoba a nappali. társalgó Minden léper őhnzhoz k*' klublakás, illetve Ifjúsági klubhelyiségnek berendezel földszinti lakás tartózik, aho1 televízió, rádió és társasjátékok, újságok mellett együt' lehetünk.

— A német nyelvtanfolya munkát a gvár fizeti Minder pénteken 6.30-tól 10,t5-ig tart Jó a tanár, gyorsan haladunk Már nem lehetne eladni né metül.

— Sok magyar dolgozik már r városban. Vannak köztük régiek, újon jói Karl- Marx Stadt a fiatalok városa mienk az utca a szórakozóhelyen, moziban, színházban a közönség zöme fiatal, a

munkahelyen is többségben van a mi korosztályunk. Az egész olyan, mint egy kirán dulás, azzal a különbséggel, hogy dolgozni is kell. Hétfőtől péntekig négykor kelünk és reggel hattól délután háromig dolgozunk, étkezési szünetekkel együtt. A szombat a nagy heverészésé, és akkor indulunk el, felfedezni a városban azt, amit még nem ismerünk. A beköltözés másnapján átalakítottuk a lakást ízlésünk szerint, teleraktuk: képes magazinokkal és a falra tréfás jelszavakat raktunk, hogy diákos legyen.

Gyurit többen kikísértük a pályaudvarra is. Egy zöld vászon cekkerrel loholt. Hideg volt, de lehúzta az ablakot, hogy még egyszer kezet foghasson velünk. Kiderült hogy ennek a jókedvű gyereknek mennyi beceneve van

Amikor elment a vonat, megállapodtunk abban, hogy Gyuri teljesen megváltozott Eddig mindig feltételes módban beszélt az elhatározásai ról, a jövőről, így hogy: tálán esetleg, majd meglátjuk.

— Megfigyeltétek? — mondta Zoli, aki négy évig padtársa volt —, hogy mos'; állandóan határozottan beszélt: így lesz, úgy lesz.

(g. n. z.)

UJahb

létesítmények a megyében

Megkötötték a szerződést az új, modern állategészségügyi állomás építésére, melynek a kivitelezését a Szabolcs-Szat- már megyei Építő és Szerelő Vállalat végzi. Az állomást 4 millió 800 ezer forintos költséggel építjk meg, s a munkákat február 15-én kezdik.

Megkezdték a 108 férőhelyes tehénistálló építését a nagy- kállói Zöld Mező Tsz-ben. Ez annak a tehenészeti telepnek egyik épülete, amely három évig épült, s ha készen lesz 12 millióba kerül. Még ez évben elkészül egy 205 férőhelyes modern tehénistálló is, tejházzal és takarmányossal. A kivitelezést a Nagykállói Épületszerelő Ktsz végzi.

Még az elmúlt évben kezdték meg a törpe vízmű építését Tunyogmatolcson. melynek a teljes bekerülési öss e- ge 4 millió 300 ezer forint. Ebből 1 millió forint került beépítésre. Ez évben tovább folytatják a vízmű építését, jelenleg a csőhá’ózat lefektetését végzik, s ez évben ösz- szesen 2,6 millió forint beépítését tervezik.

AZ UNIVERS1L SZILIKÁTIPARI VÁLLALAT üveg- technikai részlegében kubai exportra 24 ezer különböző méretű kúpos centrifugát (laboratóriumi üvegtechnika) gyártanak. Képünk: Kiss Rudolfné centrifugát gyárt.

Elek Emil felvétel»