Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

!?(*• fsmiÄr 15. KET FT M AOY AROT?£7ÄO • »Mat CSALÁD — OTTHON GYEHEKÜKNEK Törd a tejed EZ A DIVAT Elegánsnak akkor mondha­tunk valakit, ha korának, egyéniségének megfelelően öltözködik, ha kabátja, ruhá­ja összhangban van az öltöz­ködés igen fontos kiegészít elemeivel, a kalappal, sapka vai táskával, kesztyűvel. Milyen is az idei kalap- és san'cadivat? A Budapesti Sapka és Kalap Ktsz model­lező részlegében néztünk szét ahol minden korosztály számára, sokféle csinos sapka és kalap terve készül. A szö­vetkezet pedig a saját üzle­tein kívül nemcsak a buda­pesti áruházakba szállítja termékeit, hanem minden- megyei kiskereskedelmi vál­lalatnak is. A sapka- és kalaptervezők a forgalomba került télikabá­tokhoz hasonló S’fnű és anyagú egyszínű jerseyből, pepita-szivacsos anyagból, vagy szövetből sok csinos, bájos kislány és kisfiúkala­pot és praktikus, fülre húz­ható sapkákat terveztek, s készítettek. A Tizenévesek legkedvel­tebb divatja ebben az idény­ben is a „beatles-sapka”. Ki­sebb, vagy nagyobb silddel, alacsonyabb, vagy magasabb felsőrésszel változatos anya­gokból, többek közt műbőr­ből és velúrból is, sokféle Színben kaphatók. Fiatalok- nak, idősebbeknek egyaránt előnyös, divatos viselet a svájcisapka jellegű barett sapka, amely a fejen tetszés szerint igazítható Készülhet szőrméből, műszőrméből, mű­bőrből is, amely ezen a télen Néhány csinos, kalap, sapka, kendősapka-tnodell az Idei tél divatjából szőrméből, műszőrméből, műbőrből, oceliott mintás anyagból is. A női kalapokban mégha tározható új vonal nincs. Di­vatosak a nagy szélű és a há túl felhajtott kalapok ame­lyek gyakran műszőrmévé' díszítettek, vagy ilyenszerű anyagból készülnek Esős na­pokon nagyon praktikus vi­selet a műbőrkalap, amelv csinos kiegészítője az ugvan- csak műbőrből készült eső- és harisnyacsizmáknak. A mű­bőr kabátokhoz, kosztümök­höz egyébként is nagyon di­vatos a műbőr kalap, vagy ellenzős műbőr sapka, a szövetholmikhoz pedig a steppelt szövetkalap. A férfiaknak orkánkala­pok mellett műbőrrel kombi­nált télisapkákat terveztek és készítettek. Divatosak lesznek a mintás, kis karimájú szövet­kalapok. Pehelykönnyűek, egyik legkiválóbb tulajdon­ságuk, hogy eső után Is meg­tartják formájukat. Alap­anyagukat a Könnyűipari Kutató Intézet és a Sapka és Kalap Ktsz közösen dol­gozta ki. E formatartó, köny- nyű, modern kalapok azon­ban csak tavaszra jelennek meg az üzletekben. kalapnak, sapkának egyaránt nagy divat. A teenagerek ta­valy nagyon szívesen hordták a cowboyka lapot. Ezen a té­len is nyugodtan viselhetik, mert divatos. 1 méríixamtHt,-ú Jkg rtóívsÁ vacrl .inbuj bci Sajnos ma már alig van elyan középkorú ember, aki­nek ne lenne sok rossz vagy éppen több hiányzó foga. Ezek többnyire gazdájuk gon­datlanságának következmé­ny«: A fogak elvesztése általá­ban a fogágy-betegségek és a fogszuvasodás következménye. Jellemző tünetei: a fogak meglazulása, kihullása, sok­szor teljesen ép állapotban. A megbetegedés oka általában az elhanyagoltság. Fogkövek keletkeznek, ame­lyek az inyt nyomják. Az iny a nyomás következtében el­sorvad, sőt alatta a fogak fészkét alkotó csont is, A fogkövek keletkezéséhez pz alapanyagot a foglepedék adja, ami az ételből a fogon maradt részek és a szájüreg­ben nagy számban jelenlévő baktériumok tömegéből áll. Ebbe a masszába rakódik le' ás kristálvosodik ki a nyálból a mész. Ettől a lepedék ke­mény lesz, fogkővé válik. A fogkő növekszik, szaporodik a rágóél és az inyfelé egy­aránt Ugyanez a lepedék savas ( rjedésre is képes. A kelet- ező savak kioldják a fogzo- fnáncból az egyébként ellen­Í illó mészsókat. Ezzel védte enné teszik a fogfelszín szer­ves részét, és kezdetét veszi a fog kilyukadása. Amíg ezt gélszerű munkával meg nem akadályozzuk, folyamatosan halad, a lyuk nagyobbodik é' Teljesen tönkreteszi a fogat. teszik és megfelelő anyaggal betömik. Az így kezelt fog még évtizedekig is kifogásta­lanul használható, Meg kellene viszont szün­tetni azt a sajnálatos „szo­kást”, amit megyénkben gyakran tapasztalnak a fog­orvosok: a paciensek a fog­tömés helyett inkább a hú­záshoz ragaszkodnak. Arra is volt példa, hogy a rendelőin­tézeti fogorvos által ingyen, kitűnően betömött fogat más­hol pénzért kihúzatják. A fog ágy-betegségeknek és a szuvasodásnak gyakori okozója a hiányos rágás, és a száj tisztántartásának el­mulasztása. E kettőt teljesen különválasztani már csak azért sem lehet, mert a jó, kiadós rágás a fogak felületét kitűnően tisztítja. Hatása azonban nem jut el azokba a rejtekhelyekbe, ahol a fog­szuvasodás leggyakrabban je­lentkezik. Ezek: a fogak ba­rázdái, a fogak egymás felé néző felszínei és idős kor­ban a fogak nyaka. Ezeke! kell tudatos és gondos mun­kával naponta megtisztítani A kívánatos a minden étke zés utáni fogmosás lenne. Ez jelenleg még a legtöbb helyer ■— valószínű — nem tudjál elérni. De a reggeli és vacso­ra utápi fogmosás megváló sítható. Ehhez az akaraton kívül jő fogkefe és fogkrém szükséges. A kefét nemcsak vízszintes hanem függőlegesen, sőt ki­csi köröző mozgással is kell működtetni. Meg kell kefélni a fogak külső, belső és rágó­felszínét, sőt egy kissé az inyt is. A gondossággal, amely nem jelent túl nagy fáradságot évekkel, évtizedekkel lehet meghosszabbítani a saját fo­gak élettartamát. Kérdezzen— tejelünk B. Sándorné mátészal­kai olvasónk kérdezi: — mit csináljak a megava- sodott zsírral, hogy is­mét élvezhető legyen? Az avas zsírt háromszot annyi vízzel és minden liter folyadékra egy kávéskanál szódabikarbónával egy óra hosszat főzzük. Másnap le­szedjük a víz tetejéről a meg­fagyott zsírt, egy szeletekre vágott hagymát kisütünk ben­ne, azután leszűrjük. Ezzel visszakapja ízét. — Avas vaj esetében java­soljuk: a vajat vágjuk kisebb darabokra, öntsünk rá édes tejet, 15 percig gyúrjuk, két­szer—háromszor váltott hideg vízben mossuk ki. kémémtüzekrőt A kémények fokozott igénybevételénél — ha annal- rendszeres karbantartását, tisztítását elhanyagolják — gyakori a kéménytűz. Sze­rencsés esetben csak a lera kódott kátrányréteg ég ki, máskor pedig átterjed a tűz az éghető anyagra. Az el­múlt évben több mint 50C kéménytűz történt, ebből 15C esetben súlyos következmé­nye volt, a kár meghaladtr a negyedmillió forintot. Mindez indokolja, hogy a kéményt házilag ne alakítsul át, s bízzuk azt a szakember­re. Az átalakítás során sem mi esetre se szűkítsük le a kémények tetejét. Ilyenkor ugyanis fennáll annak a lehe­tősége, hogy a huzatviszonyok elromlanák, a szikraképződés fokozódik és egy esetleg ‘megrongálódott kéménynél a kipattanó szikra gyújtó hatá­sa és annak veszélye meg­nő. Ezért rendelkezik úgy a tűzrendészetről szóló 1/1963. (VII. 5) BM számú rendelet hogy a kémény (füstcsatorna) keresztmetszetét — gyárké­mény kivételével — felfelé nem szabad szűkíteni. Ajánlatos, hogy minden kéményt üzembe helyezés előtt, valamint a használat során füstnyomáspróba alá vegyünk. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy éghető anya­got a kéménytől a padlástér­ben legalább 1 m, a korom- zsákajtótól pedig legalább 50 Cm távolságra szabad csak el­helyezni. Mivel a kémény tisztítása, annak kiégetése, füstnyomás­próbája feltétlenül szakkép­zettséget igényel, ezért az ilyen munkát csak kémény­seprő végezheti. És végül még egy jó tanács: ha kéménytűz keletkezik, elsősorban a he­lyi önkéntes, vagy állami tűzoltóságot értesítsük, mert a nagyobb károsodást csak így előzhetjük meg. Fényforrás a lakásban / szuvasodásnak leg­jellemzőbb tulajdonsága az anyaghiány. A lyuk, amelj magára hagyva nagyobbodik Üreget képez- magától soh- fneg nem gyógyul A fogor Vosnál idejében jelentkezőbe Tegnél a fogszuvas üregei fpegfele'c módon i tisztítják tömés viselésére alkalmassá A lakás kényelme és fő­ként lakóinak egészsége szempontjából a bútorok cél­szerű megválasztásán és el­helyezésén kívül nagy szere­pe van a világításnak. A hagyományos bútor­elhelyezéssel szemben, ami­kor általában a szoba köze­pére került az asztal, a mennyezet közepére a csil­lár, a korszerű lakásberende­zés a bútorokat lehetőleg a falak mellé állítja, ezzel is szabadabb teret hagyva a la­kásban a mozgásra, a közle­kedésre. A középen elhelye­zett csillár, amely különben sem világítja úgy be a lakást, logy mindenhová egyenletes fény jusson, ezzel is vesztette egyeduralmát A fényforráso kát (akár a középről elveze- '.ett csillár segítségével is) a gyakorlati igényeknek megfe lelően kell elhelyezni. A csil­láron kívül pedig (a központi elhelyezésű csillár mellett is) szükség van a lakásban asz­tali, fali vagy állólámpákra. Más megvilágítás szükséges ugyanis például az étkezés­hez, vendégfogadáshoz, be­szélgetéshez. mint például olvasáshoz, varráshoz, kézi­munkához, nemcsak egészségi, hanem hangulati szempont­ból is. A fali vagy a mozgatható asztali, a kényelmes karos­szék mellé vagy mögé helye­zett állólámpák, kis, 40 vagy még 25 wattos égői is, a szem­nek egészségesebb, kelleme­sebb fényt kölcsönöznek az íráshoz, olvasáshoz, kézimun­kához, emellett derűs ernyő­ikkel a lakásnak is kellemes hangulatot adnak. Jobban megvilágítják a kezünk ügyé­ben levő munkát, könyvet, mint a csillár nagy (60 vagy 100 wattos) égői. Az Ilyen munkához felesleges is meg­gyújtani a csillárt. E kisebb fényforrásokat azután min­dig úgy helyezzük el, hogy a fény ne a szemünkbe, hanem a megvilágítandó tárgyra könyvre, kézimunkára essék, s úgy igazítsuk be, hogy pél­dául a papírról visszaverődi fénysugár se bántsa a sze­münket. A csillárok közül egyébként mindig azt válasszuk, amely­nek az égői, karjai lefelé irá­nyulnak. És ne csak a szobák a mellékhelyiségek (a kony­ha, a fürdőszoba, az előszoba is legyenek jól megvilágítot­tak. Tévednek azok, akik az' mondják, hogy oda a legki­sebb villanyégők is megfe­lelnek: a szemrontó világítás mindenütt sokkal drágább, mint az áram. VÍZSZINTES: L Megfejtendő. 6. Növény. 7. Késnek van. 8. Háziállat 9. Személlyel kapcsolatos vonatkozz névmás. 11. Megyénkben község 12. Világvár14. EMÖK. 16. Meg­fejtendő. 18. Ajándékoz. 20. Araszt (+’). 21. ...olaj. 22. Szegecs. 24. Ilyen szezon a szeptember. 25. Korcs torzsztilött, ismert idegen szóval. 27. Esztendőn. 28. IITA. 29. Nem alapszín. FÜGGŐLEGES i 1. Hagymájáról híres város. 2. Lötty. 3. Török személynév. 4. Személyed. 5. Ilyen víz a tó. 6 Megfejtendő. 10. Imre beceneve. 11. Lám. 13. Államnak fizeti a» állampolgár. 14. Hullajt. 15. Hons véd. 17. Kiejtett kétjegyű mással« hangzó. 19 Déneske. 21. Eledel. >3. Szlovák, népi kifejezéssel. 14. Nuvik közepe!!! 26. E napon. 2Í. Eleven, létezik. Megfejtendő: Most van a ... függ. 6., vlzszin« tos i„ 16. Múlt heti megfejtést — BOLDOG ÜJ ESZTENDŐ® KÍVÁNUNK — Könyvjutalom: Juhos Miklós Komlódtótfalu, Varga Anikó Kis­szekeres, Acs László Nyíregyhá­za. A játékos katicabogár Amikor a goromba őszi szél kikergette az utolsó lep­kéket is a kertből, a három katicabogár testvér, Katalin, Kató és Katinka is téli álom­ra hajtotta a fejét. Fejük búbjáig betakaróztak száraz falevéllel, hogy átvészeljék a zimankóé, jégesős, havas te­let. Katalin és Kató egyhamar álomba merült, hanem az izgő- mozgó Katinka csak forgoló­dott a fekhelyén. Folyton ki­kukucskált a takaró alól. Ad­dig, addig leselkedett, néze­getett kifelé, hogy egyszer- csak zsupsz!... ledobta magá­ról a meleg levélpaplant és kisétált a jól ismert kertbe. — Dehogyis alszom én még ell Én bizony még játszom egyet! Megigazította pettyes ruháját és elindult, hogy fel­keresse kedves jóbarátait, a virágokat. De virág már egy se volt a kertben. Mind elmentek valahová. Csak a kicsi fenyő ágaskodott a kert szélében. Katinka jól ismerte, odaröp­pent hát hozzá. — Még jó, hogy téged itt talállak, mert különben olyan idegenül erezném ma­gam ebben a sivár kertben. De te milyen üde, friss vagy most is! Nem tudod, hová let­tek a virágok? — Én télen, nyáron zöld vagyok, ezért hívnak örök­zöldnek. És te nem tudod, hogy a virágokat már elher- vasztotta az ősz, a tél pedig fagyos lehelletével jéggé dermesztette őket, s azután elhaltak. Az én tűleveleim azonban már megszokták és bírják a hideget. — Milyen jó volt pedig a sarkantyúcskák és többi, csalogató virág között bu- jócskát játszani a méhekkel és a pillangókkal, ügy hi­ányzanak nekem, úgy szeret­nék még egy kicsit, játszani. Semmi kedvem még aluni a lombtakaró alatt. Engedd meg, hogy itt tanyázzak az ágaid között. A kis fenyő bólintani akart éppen az esengő kérlelésre, hát maradj egy kicsit, amikor apró fehér pelyhek kezdtek szállingózni körülöttük. — Jaj de szép! Jaj de szép! — ujjongott Katinka. Hi­szen ezek icipici fehér lep­kék! — Nem lepkék bizony ezek, hanem esni kezd a hó — fe­lelte a fenyő — és jól tennéd, ha azonnal visszatérnél a nó- rereidhez, míg nem késő. — Hó? — Hát nz mi? — ér« deklődött Katinka. — Hát a tél! — válaszolta egyre türelmetlenebbül a fe­nyő. Katinka azonban nem szólt semmit, csak ámult-bámulti az egyre sűrűsödő hóesésben, míg a fenyő szigorú hangon rá nem szólt: — Most már aztán igazán ne bámészkodj tovább, ha-r nem azonnal röppenj haza, meri rövidesen megdermedsz! Katinka összerezzent a szigorú hangra és ki akarta tárni pettyes szárnyait. De nem tudta, mert már meg­dermedtek. Keservesen sírni kezdett a fenyő ágai között. A hó pedig hullott, hullott és éles szál vagdalozott. Emel­gette, rázogatta a lábait, mert nagyon fázott. Nem tudta mi­tévő legyen. Reszketett, va­cogott és már úgy érezte, nem bírja tovább, amikor ki­nyílott az előszobaajtó és Zsuzsika lépett ki rajta. A kis fenyő egy pillanatig sem habozott, amint Zstftst- kát megpillantotta. Gyorsan lerázta egyik ágáról a ha­vat és integetni kezdeti vele, hogy a kislány figyelmét magára vonja. Zsuzsi észrevette és odasza­ladt a kis fenyőhöz. Azonnal megpillantotta a hóra hup­pant piros, pettyes ruhájú kis bogarat. — Jaj, de hiszen ez egy kis katicabogár! — kiáltott fel csodálkozva. Mit keresel te itt a hó tetején? Te kis okta­lan bogár< Tenyerébe vette és besietett vele a meleg szobába, s egyre csak biztatgatta: „Katicabo­bár szállj el..." De Katinka mozdulni sens tudott. Zsuzsika a szobai zöld növények közé bujtatta, lassan ott tért magához a derr medtségéből. Ott bújt azután meg a porhanyós földben. Ott álmodta át a telet a sar­kantyúvirágokról és a pillan-r gokról, míg kint nagy pely- hekben hullt a hó a fenyőfa ágaira és tombolt a tél kike­letig. Csaknem áldozata lett fcj­váncsiságának és szófogadat- lanságának, ha a kis fenyő és Zsuzsika iószívűen nem segí­tenek rajta. Láng Etelka ORVOSI TANÁCSADÁS öeioiti jIöítózIjíIo ißtäu ’ ­- 1 nadnoss aoAunA *,i- ,vrp's ' u « ..-űr ___'OfUt? . Az egészséges fogakról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents