Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

VILÁG nOLiTÁ*'*i EGYESÜLETEKí XXVI ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1969 JANUÁR 1, SZOMBAT TÁPUNK TART If M 4 RALI Két tsz-szövetség bizonyított <3. oldal) A pályaudvar titkai (4. oldal­A rádió és televízió heti műsora (5. oldal) Minőségi sportéletet (7. oldal) A tsz­Az új esztendő programjából demokrácia próbaköve Kóköny velőid égésit 6, fő­agronómusfoglalkoztató he­tek következnek most a ter­melőszövetkezetek belső éle tében. Az új esztendővei meginduló leltározást köveri a zárszámadás elkészítése, hogy ez a folyamat végül a következő év tervének meg­alkotásában csúcsosodjék ki. Sok lesz a szakmunka eb­ben a tevékenységben. Az egyes műveleteket rendele tek szabályozzák, nemegyszer túlságosan bonyolult, kevesek számára érthető jogászi nyel ven megfogalmazott szabá lyok. A lebonyolítás során pedig akár a zárszámadás* készítő főkönyvelő, akár a terveket szövögető főagronó- rnus bizony alaposan elősze­di amit az egyetemen tanult Nem ritkán még a hajdani tankönyveket is átbogarász- sza, vágj’ szakmunkákat szed elő. hogy a módszert, az irányt el ne vétse. A szakmunka idegfeszült­séggel terhes napjaiban, he­teiben túlságosan kézzel fog- iiatóan kísért a veszély, hogv a szakemberek ezt az egész folyamatot szakkérdésnek te­kintsék. Szakmai leckének és semmi többnek. Olyan fel­adatnak. amihez az egysze­rű ember úgysem ért, tehát jobb, ha távol marad az egész folyamattól. Szépen elkár- tyázgat odahaza, nem zavarja laikus nyügösködésével a szakembereket, hanem meg­várja, amíg egy szépen elő­készített, kimunkált anyagot a közgyűlésen majd eléje terjesztenek. Akkor aztán vé­leményt mondhat, sőt az se fontos, lejobb ha szépen sza­vazásra nyújtja kezét és el­fogadja az előterjesztést. Mondom, kézenfekvő, sőt csábító ez a logika. Látszólag még az is alátámasztja, hogv égész sor új intézkedés mi­nél szabadabb kezet akar adni a vezetőknek a szakmai vezetéshez. A logikának azon­ban van legalább két bök­kenője. Tény, hogy az egyszerű ember, a szövetkezeti tag sokszor nem képes megfejte­ni a jogászi nyelvezetet, és azzal sincs tisztában, hogy milyen technikával kell le­zárni, összesíteni a számlá­kat A tsz-tagnak viszont van józan esze, ami minden szak­munkában nélkülözhetetlen. Elnézést ha dúrva példákat mondok. Számos bírósági tár­gyalás tapasztalata alapján állítom ugyanis, hogy egy raktárban tíz vagon búza hiá­nyát el lehet könyvelni úgy, hogy a képzett revizor sem találja meg a nyomát. De a raktárból egy vagon búzát hazavinni úgy, hogy a falu észre ne vegye, egyszerűen lehetetlen Arra is volt pél da, hogy egy termelőszövet kezetet karriervágyó veze­tők esztelen beruházásokba hajszoltak. A papír ezeket az irreális terveket elbírta. A parasztok, az egyszerű embe­rek azonban kivétel nélkül mindenütt előre szóltak: eb­ből baj lesz. Lett is, és ha a józan észre hallgatnak, a bajt elkerülhették volna. Számos közös gazdaság ve­zetője azt állítja: ha a ter­med' zövetkezeti tag bármily apró közreműködéssel, bár tpüy kicsi részletkérdésekre Irányuló tanácsokkal részt vesz" egy mérleg elkészítésé­ben, egy terv kidolgozásában, akkor azt jobban magáénak is érzi. És a saját gyerekét Megduplázzák a termelést az UMVERSIL vállalatnál Képünk az új oxigéngyárban készült, a levegőszét­választó készülék próbaüzemelése közben. Elek Emil felvétele Az elmúlt évben 38 milliós termelési érték mellett, a ter­vezett nyereségen felül egy­milliós pluszt értek el a Nyír­egyházi UNIVERSIL Szilikát­ipari Vállalatnál Ennek ered­ményeként — 1963. óta elő­ször — nyereségrészesedést is osztanak a dolgozóknak. A sikeres esztendő után az ez évi program feladatairól ér­deklődtünk Buji Ferenc igaz­gatótól: — A tárgyilagos értékelés­hez feltétlenül hozzátartozik, hogy ezeket az eredményeket dolgozóink csökkentett mun­kaidővel érték el, melyet egy évvel ezelőtt elsőnek vezet­tünk be Nyíregyházán. Reá­lis alapokra építve tettük meg az ' előkészületeket az ez évi programban vállalt feladatok elvégzésére is. En­nek tudatában vállalkoztunk arra, hogy ez évben a tava­lyinak dupláját, 77 millió fo- rint termelési értéket állí­tunk elő. Ezzel párhuzamo­san a nyereséget is kétszere­sére, 7 millió forintra ter­veztük. — Ez évi munkánkat több szempontból is olyan kedve­ző körülmények befolyásol­ják, amelyeknek alapjait már az új gazdaságirányítási rend­szerre való áttérés első évé­ben sikerült lerakni. Lénye­gében ez évben négy új üzem lép be a termelésbe; az üvegtechnika II, a zománc­üzem, az oxigéngyár és a mullitüzem. — Az új oxigéngyár jelen­leg próbaüzemei, s rövidesen megkezdi a folyamatos ter­melést. Hogy ez mennyiben fontos számunkra, megemlí­teném, hogy a rapszódikus oxigénellátás miatt a máso­dik fél évben havonta nyolc­van üzemóra esett ki a ter­melésből az üvegtechnikai üzemben. Ennek az üzemnek a létesítésével tehát elsősor­ban a biztonságos termelés alapjait teremtettük meg. Ezen kívül a gyár kapacitá­sa lehetővé teszi, hogy az oxigén egy részét más válla­latoknak eladjuk. A zavartalan csempegyár­tást biztosítja a már szintén elkészült zománcozóanyag üzem is. A körülményes be­szerzés helyett ezentúl mi adunk el belőle más vállala­toknak. Jelentősen megnőtt a kereslet az üvegtechnikai termékek iránt; az országos igény már eléri a 30 millió forint értéket. Ennek érdeké­ben építjük fel a második üzemet, s ezzel évi kapacitá­sunkat a tavalyi 13 millióval szemben már ez évben 26 millióra növeljük. — Termékeinknek termé­szetesen piacot is biztosí­tunk. Tavaly év elején még csak másfél millió forint ér­tékű termékre kötöttünk szállítási szerződést, az idén már elértük a tízmilliót. Az idén már közvetlenül koope­rálunk több megyei vállalat­tal, de arra törekszünk, hogy az exportot is növeljük. A Szovjetunión, Lengyelorszá­gon kívül már az olaszoknak és az egyiptomiaknak is szállítunk üvegtechnikai ter­méket. — Az első negyedév végére felépül a mullitüzem, s ez évben már 24 milliós értéket állítunk elő. Ebből, az ' igen fontos, speciális ipari termék­ből a hazai igényeket igyek­szünk kielégíteni, de néhány száz tonnát már külföldi pi­ackutatási célra is tudunk előállítani. — A termelés volumené­nek növelése és a még na­gyobb jövedelmezőség érde­kében célszerűnek találtuk néhány gazdaságosnak Ígér­kező beruházás megvalósítá­sát. Ennek finanszírozására nyolcéves törlesztésre, hét­millió forint hitelt vettünk fel a banktól Ezt. részben az üvegtechnikai üzem bővítésé­re, vállalatfejlesztésre és egy iparvágány megépítésére használjuk fel. Az iparvá­gány megépítése az új iparte­lepen azért is indokolt, mer' a betonüzemet is átköltöztet­jük. Jelentős fuvarköltség megtakarítást eredményez ez. hiszen így naponta átlagosar mintegy húsz vagon anya? szállítását oldjuk meg lénye­gesen olcsóbban. másként, nagyobb szeretettel és türelemmel bírálja az em­ber. Akkor ha nem is lesz olyan csodálatos a végered­mény, azt mondja: mi ter­veztük, mi hajtottuk végre, hát ennyi az eredmény. De ha ugyanazt a tervet, kívül­ről akasztották a nyakába, akkor idegenként néz rá és idegenként követelődzik. Munkaegységenként 30 fo­rintnak is örül, ha azt saját­jának tekinti. 32^ért is mo­rog, ha nem érez belső kap csőlátót annak megtervezésé­vel, megtermelésével és el­számolásával. Ha pedig ide­genné tesszük a tagot, akkor az a vezetőn, a szakemberen követelődzik és amikor hi­bázták őt fogja hibáztatni Sok szakmunka vát tehát elvégzésre a következő he­tekben, de ez az egész folya mat nem szakkérdés. A kö­zösségi élet egyik legfonto­sabb kérdése ez és ezzel pár­huzamosan a tsz-demokrácia egyik legfontosabb próbakö­ve, Ennek megfelelően kell kezelni! V. Havazást vár a mezőgazdaság Eddig lói teleitek a szabolcsi vetések A falusi emberek ezekben a napokban különös gonddal figyelik az időjárást. A mos­tani száraz hideg — főleg a fagypont alatti 15—18 fokos éjjeli fagyok — erősen pró­bára teszik az őszi gabona­vetéseket. Az ország déli ré­szén, ahol 15—20 centiméte­res hóréteg védi a vetéseket, ez nem gond Annál inkább a Duna—Tisza közén, ahol a hóréteg az 5 centimétert sem éri el. Szabolcs-Szatmár megyé­ben sincsen összefüggő, vas­tagabb hóréteg. Ahol na­gyobb területek egyenletesen hóval fedettek — a szatmári, beregi részeken — ott sem vastagabb a hó hat-hét cen­tinél. Szerencsére a szabolcsi vetések túlnyomó része fagy­álló, például Bezosztája bú­za, amelynek az eddigi száraz hideg nem ártott meg. Bár teljes bizonyossággal eldön­teni, hogy a vetések hogyan állták ki a telet, csak később lehet, annyi bizonyos, hogy eddig vetéseink jól bírták a hidegeket. Most az volna a fontos, hogy amíg a hótaka­ró nem vastagszik, ne legye­nek nagy napi hőingadozá­sok, nappal csurranó-cseppe- nő, éjjel pedig mínusz tíz fok alá szálló fagyok. Mivel a* idő enyhébbre fordult, remél­hető, hogy újabb, most már kiadós havazások véglegesen védőtakarót borítanak föld­jeinkre. A hideg idő korai beállta megakadályozta az őszi mély­szántás) munkák teljes el­végzését. Szabolcs-Szatmár megyében 187 000 holdon ter­vezik az őszi-tavaszi idényben a mélyszántást. Ebből a ked­vezőbb őszi időben 153 000-en elvégezték. Bár az arány rosszabb a tavalyinál (az el­múlt évben ősszel 180 000 holdon mélyszántottak) de az utolsó évek átlagához képest jó eredmény A részbeni el­maradást főleg az okozva ná­lunk. hogy az álmán kívül mindenből bővebb termés volt a vártnál. így a géppar­kot nagyon elfoglalta a beta, karítás és a szállítás mun­kája. ifi módosítottak a mezőgazdasági üzemek kedvezményeinek és támogatásának rendszerét A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes ren delettel módosította a mező gazdasági üzemek kedvezmé­nyeinek és támogatásainak rendszeréről szóló korábbi rendeletet A módosítás nagy súlyt helyez a szarvasmarha­tenyésztés támogatásának nö­velésére. ugyanakkor egyes mezőgazdasági termelőeszkö­zöknél csökkenti a kedvez­ményeket. A szarvasmarha-tenyésztés és tartás fokozottabb ösz­tönzésére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az elő- hasi üszők borjai után az ed­digi 2000 forinton felül to­vábbi, 2500 forint támogatást kapnak. A háztáji tehénállo­mány csökkenésének ellensú­lyozására igen fontos a kö­zös gazdaságok tehénállomá­nyának gyorsabb ütemű nö­velése. Ennek érdekében mondja ki a rendelet, hogy az 1968 március 31-i bázis létszámhoz viszonyított nö­vekedés esetén tehenenként ötezer forint támogatás illeti meg a tsz-eket. A rendele; kimondja azt is, hogy a fa­lusi tejellátás javítása érde­kében ezentúl a szarvas­marha-tartáshoz tartozó léte­sítménynek kell tekinteni a tejkezelés, feldolgozás és ér­tékesítés célját szolgáló épü­leteket is; így ezek létesíté­séhez 70 százalékos ártámo­gatást lehet nyújtani. Az eddigi 50 százalékos mértékű gépjavítási díjked­vezmény — a rendelet értel­mében 23 százalékra csök­kent Erre a módosításra .azért «olt szükség, meet te n.agy gépjavítás! kedvezmény arra ösztönözte az üzemeket íogy az erőgépeket az indo­koltnál hosszabb ideig hasz­nálják. A gépjavítás, a díj- kedvezmény csökkentésével megtakarított összeg nagyobb részét az ottani szarvasmar­ha-tenyésztés támogatásának növelésére, más részét pedig a kedvezőtlen adottságú tsz- ek megkülönböztetett támo­gatására fordíja. A rendelet utal arra is, hogy a „lefutó” korszerűtlenné vált mezőgaz­dasági gépek üzemben tartá­sa nem kívánatos. A keres­kedelmi vállalatok és az üze­mek később majd közzéteszik a korszerűtlennek ítélt gé­pek listáját; az ilyen gépele pótalkatrész-beszerzése és ja­vítása után járó ártámogatás 1969 december 31-re teljesen megszűnik. Az elmúlt év tapasztalata, hogy a mezőgazdasági épít­kezések, beruházások megle­hetősen elhúzódnak. A mun­kák gyorsítására a rendelet kimondja, hogy az építési be­ruházást az okirat kiállításá­tól számított hat hónapon belül még kell kezdeni é: két éven belül be kell fejezni. A rendelet néhány, a gaz­dálkodás jövedelmezőségé' el kapcsolatos módosítást is tar­talmaz. így például az ültet­vénytelepítések támogatásá­nál változást jelent, hogy a bogyósok esetében 5, egyeb gyümölcsöknél 10 holdnál ki­sebb telepítéshez ártámoga­tás nem nyújtható. A műtrágyának és a r.ö- vényvédoszereknek a mező- gazdasági üzemek által szá­mításba vehető ára nem vál­tozik, (MTI) Ara- ?n fiú ff

Next

/
Thumbnails
Contents