Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-12 / 9. szám
Y96* TS. Elsőként a megyében Zárszámadás Sóstóhegyen Január 11-én, szombaton délelőtt 19. zárszámadását tartotta a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A közgyűlés megkezdése előtt rövid kultúrműsorral köszöntötték az úttörők a szövetkezet tagságát. A közgyűlésen elnöklő Janik József párttitkár üdvözölte a tagságot és a vendégeket. Megjelent a vendégek sorában Murczkó Károly, a városi pártbizottság első titkára, dr. Ördögh János, a városi tanács vb. elnökhelyettese és Horváth János, a városi párt vb tagja, a Tisza menti Tsz- szövetség elnöke A vezetőség beszámolóját Mezősi István, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a tagsággal, amit az alábbiakban röviden ismertetünk. Beszámolója elején értékelte az elnök az új mechanizmus és a szövetkezeti, valamint a földtörvény hatását gazdálkodásukra. A vállalatszerű gazdálkodás tervét széles körű tagsági vita után hagyta jóvá a közgyűlés. így az 1968-as terv nemcsak a vezetőség, hanem az egész tagság véleménye is volt. Ezért mondhatják el. hogy szinte egyemberként ‘dolgoztak végrehajtásáért. A térne'•1'>szö vetkezet munkádról év közben rendszeresen tájékoztatták a tagságot. A tagság aktivitását műfaja. hogy a küldöttgyűléseken 98 százalékos volt a megjelenés. 68 új tas A termelőszövetkezetDe 68 úí tagot vettek fel, ugyanakkor a szövetkezeti törvény végrehajtása során különböző okok miatt 36 főt töröltek a tagok sorából. Annak ellenére. hogy a 356 tagból 94 fő elérte a nyugdíjas, illetve a járadékos korhatárt, mégis 44 év a tagok átlag életkora. Ez sokkal jobb mint az országos átlag. Van tehát fiatal munkaerő a Vörös Csillagban. Az év első felében sok eleim csaoás érte a szöve'keze- tet. Téli kifagyás, tavaszi homokverés, maid a nyár eleji aszály közel másfél milliós károsodást okozott. A kiesés pótlására terven felül vetettek 90 hold napraforgót. UC- hold kukoricát és 11 hold dohányt. Nagy gondot fordítottak a minőségi munkára és a költségek csökkentésére. Ezek az intézkedések a tagság szorgalmas munkájával párosulva meghozták a várt eredményt A rozs és az alma kivéte lével minden termesztett növényből magasabb termés4 értek el mint a korábbi három esztendőben. Búzából például 11 mázsa volt az előző évek átlaga. 1068-ban pedig 18.9 mázsát takarftot+ak be Szőlőből hat mázsával szí1 'leitek többet holdanként mint a korábbi években és a tervezett termesét! ago4 is három mázsával túlteljesítették. Az állattenyésztés viszonylag az ős'zbevéte'pn belü1 nem nagy értéket képvisel mer kevés a tskcrmányter- m terület. Említésre méltó a jromfiten'észtés. itt is a te j-termelés. Itt ugyan az 585 000 darabos tervből 100 OOC darab hiányzik, de ennek elsősorban az az oka hoev későn kapták a to'óka4 Az J967-es esz4endőhöz kénest a tojónként! 15-r darabos hozam 34 darabba’ növekedett de a korszerű 'enyésző t^Vben legalább 200 dar"bot e! kell érni. C' őkkentek a takarmáryozácl körs^ek is de még itt is van javítani való. Töhfr iru* adtak a városnak A Vörös Csillag leemelő sző etkezet sokat s" ejtett a város hús gyümölcs és zö'd B/gel,átá«ábnn * rmfreevház' e' 'T-usftób°lyü! *n epvpV’l ó 656 ezer forint értékű áru' ad4ak el Ez az áruérté’: esfté~ 60 szándékká’ haladja meg £-i 1967 évit Törekvésük az, Mezősi István elnök ismerteti a vezetőség beszámolóját. Hammel J. felv. hogy a kertészet növelésével, az áruválaszték bővítésével tovább fokozzák a népszerű standjuk forgalmát, segítsék a városi lakosság jobb ellátását. Az 1967-es bruttó hozam értéke 12 millió 431 ezer forint volt, a múlt évben pedig 22 millió 670 ezer forint. Az árbevételük 11 millióval haladta meg az előző évit. Egy év alatt 8 millióval nőtt az összes vagyonuk, ami T968 december végén 24 millió 387 ezer forint volt, ebből 16 és fél millió a tiszta vagyon. Eredményeik javulásával tovább nőtt a tagság személyes jövedelme is. Az egy dolgozó tagra eső közösből származó jövedelem 1967-ben 14 245 forint volt, 1968-ban ez 16 466 forintra emelkedett. Az egy tagra eső átlag ledolgozott napok száma 196, az egy napra eső jövedelem 81 forint. fokozzák a melléküzemági tevékenységet Az elnök a továbbiakban beszámolt a szövetkezet belső életéről és az 1969-es feladatokat vázolta. Elmondta, hogy a szövetkezetben kialakult mind a vezetésben, mind a tagság körében a törzsgárda, akikre biztonsággal lehet építeni. Az elmúlt évben eltávoztak a szövetkezetbő! azok a tagok, akik nem tekinthették életcéljuknak a termelőszövetkezeti munkát A jövőben jelentkező folyamatos munkaigények kielégítése érdekében melléküzemi tevékenységgel, különböző üzemekkel való kooperációval kívánja biztosítani a munkaalkalmat. Természetesen az ilyen tevékenység nem mehet a mezőgazdasági . termelés rovására. A szövetkezet vezetősége a jövőben még fokozottabb megbecsül é ben kívánja részesíteni azokat a tagokat, akik odaadó munkájukkal jobban hozzáiárulnak a szövetkezet eredményeinek növeléséhez. Lehetőség családi ház építésére A termelőszövetkezetben évről évre erősödik a szocialista versenymozgslom. 1965- ben kezdődött a szocialista brigádmozgalom, a múlt évben már 8 brigád küzdött az elismerő címért öt brigád már el is nyerte a kitüntető címet A vezetőség több intézkedést tett a kulturális élet fejlesztéséért. Bővítették r könyvtárt Több ízben szerveztek közös színházlátogatást, kirándulást, tapaszt’~t- cseréket és külföldi utazásokat A szövetkezet elnöke bejelentette a közgyűlésen, hogy azok a tagok, akik rendelkeznek megfelelő a nyakakkal megvan a lehetőségük rá. hogy ebben az évben családi házat építsenek. Befejezésül az elnök annak a reménynek adott kifejezést hogy az 1969-es esztendőben még jobb eredmények születhetnek. Ehhez kíván jő egészséget minden tagnak. Csikós Balázs Óvoda, üzlet, szállé a városban — és a vállalatok? § Egy kedvező elánlat § Megérné az Üzemeknek § Útiköltség, vagy ... ? Egy pillantás a város költségvetésébe: tavaly százötvenmillió forintból épült, fejlődött Nyíregyháza. A cél- csoportos és egyéb állami támogatások mellett vállalatok, intézmények is növelik a tanácsi kassza összegét A legtöbbet mintegy 25 millió forintot lakásépítésre fizetnek be. A lehetőségek Ezek a milliók azt jelzik a megyeszékhely vá”alatai részt vesznek a város fejlesztésében, elsősorban a lakásépítésekben. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet; a további lehetőségek csaknem teljes egészében kihasználatlanok. Óvoda, bölcsőde, üzlet és szolgáltatólétesítmények építése terén Nyíregyháza lemaradása szembetűnő. A vállalatoknak sokkal nagyobb részt kellene vállalni a megyeszékhely fejlesztéséből. A pozitívumok kpzött szerepel, hogy például 1968-ban a K.PM negyvenegy lakást építtetett, s a meglévőket újabb 16 követi. A gumigyár 24 szolgálati lakása is jelentős. Ezenkívül további húsz vállalat, intézmény járult hozzá a város lakásépítési alapjához, és kapott ennek fejében bérlőkijelölési jogot, azaz juttathatta saját dolgozóját új. modern otthonhoz. A vállalatok és a tanács ilyen irányú együttműködése nagyon fontos, de a kezdeményezések még csak kezdeti lépéseknek tekinthetők és gyors ütemű fejlesztésükre van szükség. Nemrégiben leveleket küldött a városi tanács vb. tervosztálya a nyíregyházi. Nyíregyháza környéki vállalatoknak, szövetkezeteknek. Kedvező ajánlatot tették: a város egyik legszebb részében, az Arany János utcán A »Vegyes“ új házassága Rangos Iparág honfoglalása Szol már bitit Régóta egyszerűen csak „Vegyesének nevezik Fehérgyarmaton. Változott a gazda, változott a név. — a helybelieknek csak „Vegyes” maradt Már tíz éve Akkor községi építő üzemként keletkezett, nemsokára Fehérgyarmati — majd a hely változásaként Szatmári — Vég ••esi pari Vállalat lett, aztán a Nyírbátor1 Vastömegcikkipari Vállalat részlege... De tíz éve mindenki csak Vegyes”-nek hívja. Zsnktitcríha jutoU frigy Nemcsak a név változott e íz év alatt bár az út nagyor hosszú volt. Kanták példán1 rodát olyani nyárikonyhá an, amelynek tulajdonos.' ikötötte. hogy az iroda' nunka mellett helyet kel’ hagyni tyúkjainak és házőrző 'utvájának is a helyiségben. Máskor a pékség pihenőjében. öltözőiében és mosdóiéban húzódott meg a> „Vegyes”. A hosszú gyerekkor aztán úgy látszott — véget ér. A pénteki termelési ta- icskozáson — amikor a ódmeznvásárhelyj METRI OND Mérőgyár vezet 'dvözölték új gyáregységük loigozóit — felállt Nemes István és emlékeztetett arra, hogy néhány éve hasonlóan nagy terveket szőttek itt egy termelési tanácskozáson, az ígéretek is hasonlítottak a mostaniakra, mégis nagyon szomorúan emlékeznek vissza ezekre az évekre. A szomorúságnak meg is van az alapja. A nyírbátori vállalat képtelen volt kellően vigyázni a ..Vegyes” fejlődését, nem tudta anyaggal ellátni, emiatt kényszerűségből kártyáztak az emberek. Tavaly 11 512 óra ál’ásidőt számolt ki már csak kíváncs’- ságból Is a „Vegyes” egyik dolgozója. Ezért 68 ezer forintot kellett kifizetni, nehogy az anvagel’átás csődjét teljes egészében az emberei: viseljék. Ezalatt nem termeltek. Hogy milyen szorgalom vitte a „Vegyes” kollektíváját, ar- -a jellemző, hogy ezt a nagy összegű terhet kiegyen- ’ítették. — és mégis nyereséges lett a vállalat. A ..ftpro“ nnvp: Mtl RIPCHSD Az a házasság nem sike rült A „Vegyes”-nek azonban úi kérőié akadt, egy távoli gvár, a METRTpÖNr Tervek, vágvak á’mok m^s !s vaunak. De - aion sikem ’“sz-e ez az űj házasság’ Nehéz kérdés ma még na gvon nehéz. Az emberek — ahogyan Nemes Ts*ván kifejezte — már bizalmatlanok. / Egyszer már látták, hogyan mennek füstbe a szebbnél szebb tervek. A vásárhelyi igazgató, Fotos József azonban hangsúlyozta- a szándékaik komolyak. Ök ezért jöttek ide, ezért vállalták a kockázatot, ezért vesznek fel hitelt, estért bíznak a ,Vegyes”-ben, — még ha Vásárhelyen is sokan ellenezték ezt a házasságot. Azt szeretnék, ha mind a két fél bizonyítana: érdemes volt. Nekik szükségük van rá, mert Vásárhelyen nincs elég munkaerő, s nem tudják kielégíteni a megrendelők igényeit. 144 fajta mérleget gyártanak, a konyhaitól a darabonként milliós értékű elektronikus mérlegekig S ebbői az egyszerűbb tolósúlyosakat folyamatosan áttelepítik Fehérgyarmatra, hogy lassanként beletanulhasson a „Vegyes” kollektívája is a finom műszergyártásba. Ez az. hogy beletanulhasson. Mert a házasság sikere mind a két félen múlik. A gyarmatiaknak most nagyon tokát kell tanulni, megszerezni az ismereteket. Például a korábban gyártót' ^ kompok ál a centiméteres eltéré ■em jelentett bajt, a mér’e- »ekr.él pedig már egy ezred- nnilliméter miatt selejt lesz az egész. A mérleg nem mér; leg, ha nem pontos. Az első negyedév a berendezkedés, a tanulás, az alkalmazkodás időszaka. De áprilistól már exportmunkát kap a „Vegyes”, — év végéig pedig legalább húszmilliós értéket kell megtermelniük. Ha ez meglesz, a házasság mérlege is mindkét félnek bizonyára jót mutat majd. A gyarmatiak kényesek voltak az elnevezésre is. Az itteni földrajzi viszonyokban járatlan vásárhelyiek előbb nyírségi gyáregységnek akarták nevezni a „Vegyes”-t, a gyarmatiak azonban nyomban kijavíttatták, ígv lett hivatalos nevük a METRTPONT szatmári gyáregysége. Az egyik dolgozó, Tuba Sándor meg is kérdezte a tanácskozáson: mtért gondoltak erre a — idézzük — sárfészekre a gyáregység létrehozásánál? Az igazgató többek között azt is válaszolta, hogy 1951- ben Hódmezővásárhelyen a mérle<?gyár ielentette az első ipari üzemet. Azóta ott tartanak, hogv már nincs elég munkaerő, de tudják, mit jelent, ha nincs ipara egy vidéknek. Ebből a szándékból sokat megérthettek a környéken mert máris komoly szakemberek jelentkeztek. Nem is hitték, hogy Ht ennyi tartalék van. Jelentkezett mánd1 szerszámkészítő, jánkmajtisi esztergályos, és olyan tama: marós, aki most — tudásának elismeréseként — kiemelt órabért kap. És mások. Haza akarnak jönni Pestről, Miskolcról. Szükség van rájuk, minden szakemberre szükség van, hogy a „Vegyes” úi há- zasséea tartós legven. S er őzt jelentené, hogy Szatmár- ban rangos iparág, a mérleg- gyártás is meghonosodhat. Xbb Istoáa a Szarvas utca és a Jósa András utca között felépítendő új épületek földszintjén üzletsort alakítanak ki. A tanács elképzelése szerint megfelelő összegért — amely ebben az esetben viszonylag alacsony — helyiséget ad a társuló vállalatoknak, intézményeknek. Üzletek, bemutatótermek, szolgál tató helyiségek létesítését tervezik. A reagálás meglepő: a több mint harminc vállalat közül a legtöbben nemleges választ adtak. Eddig a cipőipari vállalat a fogvasztási és értékesítő szövetkezet és az iparcikk kisker. jelentette be, hogy élni kíván a lehetőséggel. Vállalataink többsége, bár szüksége lenne korszerű üzlethelyiségre, az építési költségekhez nem kíván hozzájárulni. A kedvero megoldi’s Eszel kapcsolatbein tala.ó megjegyzés hangzott el. A korábbi években — inég öt-tíz esztendővel ezelőtt is — azt hangoztatták: olyan kicsik még a mi vállalataink, hogy inkább adni szükséges nekik, minthogy ök segítsék a várost. Akkor ez igaz is volt, de az azóta épült nagyvállalatok többsége — konzervgyár, gumigyár, hajtómű é» még néhány másik — is „belefér” még ebbe a kategóriád ba. A városfejlesztésben máz irányú lehetőségek is vannak. Jó néhány nagyvállalatunk már teljes egy esztendeje fizet ki dolgozóinak sIllyés tíz, gyakran százezreket, a vasúti jegyekért Egyik-másik gyárunk dolgozóinak 50—70, vagy még ennél is nagyobb százaléka bejáró, és gyakran éppen nem az öt-tíz kilométerre lévő községekből. Vállalataink pedig még mindig csak ízlelgetik a lehetőséget: munkás-, vagy leányszállást építsenek Nyíregyházán. Ezzel nyernének maguk is, mert néhány év alatt megtérülne az ösz- szeg a jóval kevesebb vasúti hozzájárulás révén. Másrészt nyernének azzal, hogy rendszeresen pihent dolgozók állnának munkába — elsősorban a két-három műszakos üzemekben. A dolgozók részéről ez ugyancsak kedvező megoldás lenne, és egyben a városfejlesztésben is újabb lépést jelentene Az igények Ugyanebben a témakörben kell említeni azt is, hogy a vállalatok még mindig szívesebben fizetik az útiköltség-hozzájárulásokat, minthogy közvetve helyi munkaerőt szabadítsanak fel. Ennek módja lehetne, hozzájárulni óvodák, bölcsődék építéséhez. Ez már részben 1969 második felében, de általánosan 1970-től napirendre kerül Azok a kisgyermekes anyák, akik igénybe vették a gyermekgondozási szabadságot, a két, két és fél év lejárta után jelentkeznek majd ezekkel az igényekkel, új óvodákra lesz szükség. Ezekkel foglalkozni már most szükséges Épülő, fejlődő városunk igényli, hogy az itt működő vállalatok, intézmények segítsék a fejlődést, és megfelelő lehetőségeikkel jól gazdálkodva maguk is vállaljanak tevékeny szerepet Nyíregyháza még szebbé, városiasabbá tételében. Marii Síaiot «m:
