Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-09 / 6. szám

1969. Január 9. KELET MAGYARORSZÄÖ » i!da! Könyvtár az iskolában Megyénk valamennyi álta­lános és középiskolájában működik iskolai könyvtár Ezek a könyvtárak azonban jelenlegi állapotukban — ke­vés nagyobb iskola kivételé­vel — csak formálisan könyv­tárak. Inkább csak válogatás nélkül összehordott könyv­halmazról beszélhetünk. Az intézmények nagy többségé ben igen kevés az állomány A nevelői könyvtárakból’ hiányoznak az alaovető ide­ológiai és pedagógiai művek az ifjúsági könyvtárakból pe dig a természettudományos Ismereteket nyújtó alkotások Az iskolareform befeiező idő­szakában a korszerű oktató nevelő munka egyik leglé- r vegesebb segítő eszköze: a könvvek hiányoznak az is­kolákból. A felmérések szerint az el­múlt évben 1,5 kötet könyv jutott egy általános iskolai tanulóra megyénkben. ami kevesebb az országos átlag­nál. A tanulók olvasottsá­gával sem dicsekedhetünk mivel a kölcsönzött kötetek számából két könyv sem jut egy tanulóra. A középisko­lákban valamivel jobbak az arányok. 1967-ben 15 ezerre! több kötetet kölcsönöztek mint két évvel azelőtt. Ez azonban nem teljes siker, mivel még mindig 3—4 ezer­re tehető azoknak a középis­kolai tanulóknak a száma akik az iskolai könyvtárak­ból nem kölcsönöznek köny­veket. Pedig az elsődleges cél az. hogy minden tanuló olvasson, s ezáltal is bővítse ismereteit. Az iskolák kötelező olvas­mányokkal való ellátottsága jónak mondható, annak elle­nére. hogy nem állunk orszá­gosan a második, harmadik helyen, mint 1959—1962 kö­zött. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tanulók in­kább ifjúsági szépirodalmi könyveket olvasnak. Bár az igény megvan az ismeretter­jesztő könyvek iránt is, ezek­ből azonban kevés található az iskolai könyvtárakban ezért az igényeket nem tud­ják kielégíteni. Pedig nagy szükség lenne rájuk, hiszen korszerű oktatás nem kép­zelhető el Ismeretterjeszt" irodalom nélkül. A tárgyi feltételek nem minden iskolai könyvtárban megfelelőek. Megyénkben csupán kilenc iskola rendel­kezik önálló könyvtárhelyi­séggel. így a korszerű köl­csönzési feltételek biztosítása mellett, helyben olvasásra is van lehetőség. Ilyen olvasó­helyiség kialakításán munkál kodik a nyíregyházi Kölcsey Zrínyi és a mátészalkai gim­názium. Az iskolák többsé­gében azonban a könyvállo­mány elhelyezése komoly problémát okoz. mivel fo­lyosókon, tantermekben, kis méretű zsúfolt szertárakban találhatók a könyvtárak. Né­hány iskolai könvvtár a köl­csönzések mellett rendezvé­nyeket is szervez, melyek programjában író-olvasó ta­lálkozók, könyvankét, kiállí­tás szerepel. A könyvtári munka eredményesebbé téte­le érdekében az ilyen jelle­gű rendezvényeket nvnden iskolában meg kellene való­sítani. A mai ifjúságot nemcsak a tegnap és a ma tudományá­val kell megismertetni, ha­nem alkalmassá kell tenni őket arra. hogy a holnap is­mereteinek befogadására ké­pesek legyenek. E feladat megoldásában viszont nem elég csak a jó könyvtár, de sok lelkes pedagógus is kell hozzá. Tomasovszky István Hatezer ho'd aim is válik termőre Idén Szabolcsban Előtérben a bogyósok telepítése Az Országos Ültetvényter­vező és Szaporítóanyag For­galmazó Vállalat nyíregyházi területi irodája három — Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar és Békés — megyére kiterjedő munkát végez. Ami Szabolcsot illeti. 3,4 millió' terve van a területi irodá­nak. melyből a neitó va'la- lati érték 2 millió 110 ezer forint. . A szabolcs-szatmári csak­nem teljes aimatelepítési te­lítettség fiatal gyümölcsösei igényéinek különösen rend­szeres szakszerű tanácsadást. A területi iroda esvik leg­fontosabb idei feladata az, amit körzeti (járási) fel­ügyelőin keresztül 146 szö­vetkezeti gazdaság több. min* tizenötezer holdján lát el. A fe’ügyeleti szaktanácsadás a teljes termőre fordu’árig tart Ez évbn 5921 hold fia­tal almás termőre fordulásé várható s megyében. Előtérbe került a bogyósok és csonthé'as gyümölcsösök telepítése. Ebben az évben 300 holdon végez a területi iroda úi gvümölcsö'telepítést Sza­bolcsban. melyből mindösz- sze száz hold az alma, a töb­bi bogyós és csonthéjas. Elő­zőleg elkészíti az iroda a te­lepítések terveit is. A vállalathoz tartozik a cellulóz nyárfával történő erdősítés is. 650 hektár idei telepítésére érkezett a me gye tsz-eitől megrendelés. A telepítési anyagról ugyan­csak az iroda gondoskodik. A gyümölcsösök ültetvény­pótlásának a felmérése ké­sőbb történik, s a szüksége; igény kielégítéséről — a kü­lönböző faiskolák útján — Időben gondoskodnak. Szőlő telepítéshez azonban saját gyökeres vesszőt igyekszik biztosítani a területi irod Programja szerint már ez évben kialakítja Vencsellő tízholdas szőlővessző gyöke reztető telepét Járulékos beruházásé megvalósításában is közvet­len a közreműködés Mintegy félezer hold gyümölcsös be kerítési tervét készítik el. Megkezdték ez évi igénye! számba vételét kutak, permet- létornyok, növényvédőszer raktárak kivitelezésével kap­csolatban, hogy azok terveit (programozását) is elkészít­sék. (ab) Húszesztendős a paposi termelőszövetkezet Az ünnepi közgyűlésen dr. fekszi István mondott beszédet Nagy ünnepe volt január 7-én Papos lakóinak. Az egész község parasztságát magába foglaló Esze Tamás Termelőszövetkezet húszéves fennállását ünnepelték. Hor­ny álc József, a termelőszövet­kezet elnöke a vendégek so­rában üdvözölhette dr. Fek­szi Istvánt, a megyei tanács vb. elnökét, a kerület or­szággyűlési képviselőjét, Kál­id* Menyhértet, a járási párt- bizottság titkárát, dr. Szabó Józsefet, a járási tanács el­nökét. Kolláth László Kos- sulh-dijast, a járási tanács elnökhelyettesét. Mester Fe­rencet. a nyírségi tsz-szövet- ség elnökét és Becze Jenőt, Homyák Jánost, akik húsz évvel ezelőtt szervezői voltak a termelőszövetkezetnek. Bevezetőjében az elnök rö­vid visszapillantást adott szö­vetkezetükről. Akkor, 1948- ban 13-an kezdték. Nevüket az ünnepi közgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg. A mindennapi kenyérgondokkal küzdő szegény emberek még álmodni sem mertek arról, hogy összefogásuk olyan élet­módot hoz majd, amilyenben most élnek. Hosszú lenne a statisztika az új lakásokról, a televíziók, rádiók háztar­tási gépek, közlekedési esz­közök felsorolásáról. Csupán annyit: a paposi parasztok közül már jó néhányan tud­ják, mit jelent az a szó, üdü­lés. Mi nem nagyobb újság eg> moszkvai IBUSZ-út, mint felszabadulás előtt Pestre el­jutni. Elégedettek, .fkfc j nem elbizakodottak. Az újabb hász év küszöbén -bátran- n óznék a jövőbe, nem félnek már a . közös gazdálkodástól, hanem ragaszkodnak hozzá. Az elnöki megnyitó után dr. Fekszi István mondott ünnepi beszédet. Átadta a ju­biláló termelőszövetkezetnek a megyei párt és tanács vég- ehajtó bizottságainak üdvöz­letét. Majd arról beszélt, hogy húsz esztendő történel­mileg rövid idő. de szövetke­zeti mozgalmunknak az a ; akasza, amiben bebizonyí­totta az ország parasztsága: ez az út a felemelkedés útja. Akkor az úttörők is csak hit­tek benne, mert a kommunis­ta párt javasolta, de a tuda­tos felismerés később a gya­korlati életben alakult ki. Mennyivel tudatosabban, bi- ••akodebban kezdhetjük az újabb húsz esztendőt. A továbbiakban a megye termelőszövetkezeteinek éle­Dr. Fekszi István átadja a kitüntetést a termelőszövet­kezet elnökének. téből ismertetett néhány fon­tosabb adatot Fekszi elvtárs. Az átszervezés évében, 1961- ben mindössze 320 szakember dolgozott a termelőszövetke­zetekben, ma 1621 főt tarta­nak nyilván. Amit számokkal nem ^^jet... mérni, -g tagság aqntő többsége megtanulta és megs fjg agy üzemi gaz­dálkodást. Az egyszerű 6—8 elemis parasztemberek gé­pekkel, vegyszerekkel bán­nak. A közös vagyon másfél milliárdról hárommilliárd fö­lé emelkedett az elmúlt hét év alatt 1901-ben a közösből származó egy tagra eső ré­szesedés 7000 forint volt, az 1938-as esztendőt mintegy 13 000 forinttal zárjuk. Á gyenge termelőszövetkezetek­ről szólva elmondta, azok sem a régi értelemben vett gyenge szövetkezetek már. Hiszen ezekben a tsz-ekben is az egy főre eső jövedelem tízezer forint körül van, há­romezerrel több. mint 1961- ben a megyei átlag. Beszédében kitért a gazda­sági irányítás új rendszeré­nek értékelésére. Elmondot­ta. hogv az 1968-as esztendő sikeres volt. Népünk jól fo­gadta az új mechanizmust, jól dolgozott megvalósításán. A kezdeti esztendő kiállta a külföldi kritikusok előtt is a próbát. Az 1969-es feladatokról szólva elmondta, hogy ta­pasztalataink jók, lényeges változtatásra nirrcB szükség, folytatjuk a reform megvaló­sítását Egyes területeken, mint például a beruházások­nál, nagyobb körültekintésre van szükség. Csak annyi be­ruházást kezdünk, amihez anyag és építőkapacitás is van. Az életszínvonalról el­mondotta, hogy tervszerűen tovább emelkedik, összhang­ban a termelés alakulásával. Befejezésül rövid áttekin­tést adott a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Be­széde után az Elnöki Tanács megbízásából a Munka érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adta át Hornyák József­nek. a termelőszövetkezet el­nökének, aki egyik alapítója volt a tsz-nek és tizenöt éve elnöke. Az ünnepi közgyűlé­sen több termelőszövetkezeti tag kapott jutalmat Cs. B. MEGIEGYZESEK: Átvétel Nincs értekezlet, tanácsko­zás — ahol termelőszövetke­zeti ügyekről esik szó — hogy a dohányátvétel prob­lémái ne szerepelnének. A tervezettnél több dohány termett. Termelők és szak­emberek szerint ez reális, nem csupán az időjárás trite lehetővé, inkább az alkalma­zott termeléstechnológia. a jobb munka. Az átvételi problémákat nem a több ct- termés okozza, hanem az, hogy a termeléssel egv idő­ben az átvétel ,iem fejlő­dött. Magas dohánvtermésre 1963- ben is számíthatunk. Nö: te­szik a termőterület is. Igv az 1968. év végi taoasz'al tok szükségessé és indokolté te­szik felhívni a dohány' figyelmét, korszerűsíteni kall az átvevőhelyeket, javítani kell a raktározási, fermen lá­tási helyzeti t. Minderre azért van szükség, mert a dohány- átvétel jelenlegi problémái elsősorban a termelőszövetke­zeteket sújtják. Eves munká­juk értéke késve realizáló­dik. de az átvétel huza­vonája a termékben minősé­gi romlást is előidéz. Sok szó esik a mezőgazda- sági termeléssel kapcsol'tp- san a termelési kedvről. \ mezőgazdasági üzemek — ön­állóságuk ezt lehetővé tszi — azt termelik szívesen, ami jövedelmező, ami .jól értéke­síthető. A dohányértékesí* ős­sel kapcsolatos problémád a termelési kedvet kedvezőtle­nül befolyásolják. Országos, de egvben termelőszövetkeze­ti érdek is. hogy ez ne xgv legyen, amiről elsősorban a dohányipar tehet. Seres Emä Szavatosság Miért hozza a kereskede­lem forgalomba a szava‘os­sági időhöz kötött élelmiszer­cikkeket a szavatossági idő lejárta után? Ezzel a kérdés­sel fordultak hozzánk olva­sóink közül igen sokan. Nem lehet megérteni és nem is 1 lőhet megmagyarázni, hogy ha szavatosságé időhöz van kötve egy élelmiszercikk árusítása, miért várják meg annak lejártát. Legutóbb pa­naszkodtak a libamájra, a halféleségekre, élvezhetetlen állapotban kerültek forgalom­ba Erről a hiányosságról már néhány alkalommal írtunk lapunkban. Nem tudjuk meg­érteni, hogv az illetékes szervek miért nem ellenőr­zik rendszeresen a romlandó élelmiszercikkek árusítását és a szavatossági idót. Vélemé­nyünk szerint, ha rendszeres ellenőrzés volna a kereske­delemben. ezek a hiányossá­gok csökkennének. A fel­ügyeleti szervnek nem volna nehéz megállapítani, hogy kinek a hibájából kerülnek árusításra olyan áruk, ame­lyeknek élvezhetősége időhöz van kötve és azoknak ideje már lejárt. Farkas Pál Bizalomból — mindenes... Egy szb-titkár arcképéhez Gulácsi Antal sportolóként került a Nyírbogdányi Kő­olajipari Vállalathoz. Tizen­egy évig rúgta a labdát jobb­összekötőként a Lombik csa­patában, s góljaival sok örö­met szerzett a gyáriaknak, kollégáinak. Két éve akasztotta szegre a csukát. — Ha jól ment a foci, örül­tek, sokan felkerestek a gép­házban és gratuláltak. Köz­ben elmondták az emberek gondjaikat, problémáikat is — emlékezik. Népszerű volt sportembernek, s bizalmat élvez, mint szb-titkár is. Ha baj volt a bérrel, majd Anti intézkedik. Eljárt a munka­ruhák ügyében. Futkosott te­herkocsi után, hogy a Kékről. Bogdányból bejáró munkások le ne maradjanak a műszak- kezdésről. Csaknem lakat ke­rült az összeomlástól fenye­getett gyári kultűrházra is. Talpalt megértésért és pén­zért a minisztériumban. Hat esztendeje szb-titkár, s alig harmincnégy éves most. Géplakatosként kezdte a kar­bantartóknál. Utána kél vizsgát tett, s gépész lett. El­végezte az elektrikusi tanfo­lyamot, s magánúton tanult, így tett vizsgát a Bánki Do- náth gépipari technikumban. És még nem fejelte be. A gimnázium harmadik osztá­lyát végzi levelező úton, s ezért a Marxista—Leninista Esti Egyetem III. évfolyamán halasztást kért. — Tudtam mindig. hogy sportból nem lehet megélni. Tanulni meg nagyon szeret­tem mindig. Nern gyáróriás ez. De jelen­tős üzeme Szabolcsnak. Csak­nem három és félszáz mun­káscsaládnak ad kenyeret, megélhetést. És nem gondok­tól, problémáktól mentesen. Törődni kell az emberekkel, olyan légkört, munkafeltéte­leket teremteni, amelyek biz­tosítják a fejlődést, a gyár és a munkások jövőjét. Erről gondoskodnak itt Jó megértéssel, együtt a párt, szakszervezeti és gazdasági vezetők. Közöttük Gulácsi Antal, akinek bizalmat sza­vaztak. Két évvel ezelőtt még kéz­zel tolták az emberek a va­zelinüzemben a savgyantás csilléket. Fizikailag nehéz volt, a felszálló savgőzck ki­kezdték az egészséget. Felfi­gyeltek rá Javasolták, hogy speciális savgyantaszállitókat szerezzenek be. Sokáig négy­öt méter magasra, vállon ci­pelték a munkások a vazelin szűréshez szükséges derítő­földet. Az szb kérte. hogy ennek megoldása kerüljön be az újítási feladattervbe. így készült e! a szállítószalag. De már ezt is kiiktatták, telje­sen új technológiát dolgoztak ki. Valahányszor a kazán ja­vítására került sor, betegek tettek az emberek. Fe’bevült. izzadt testtel jöttek ki a ka­zán gyomrából a szabadba. Megfáztak. És most hálásak, mert megépült a kazánházi fürdő. Igaz több mint száz­harmincezer forintjába került az üzemnek, de megérte. A legrosszabb munkakörülmé­nyek talán a töltőállomáson voltak. Különösen a tél zord itt. A korszerűtlen fejtőbe­rendezés, a fagyos, olajos gu­mitömlők ugyancsak próbá­ra tették az embereket Ide melegedőket építettek. — Bővítettük és korszerű­sítettük a nagy, munkásfür­dőt is. Erre 360 ezer forintot költöttünk. De már újabb tíz­ezreket igényel — magyaráz­za az szb-titkár. Gondol a szakszervezeti vezetés a negyvennégy órás munkahét bevezetésével felszabaduló idő hasznos eltöltésére is. — Vásároltunk Hajdúszobosz­lón egy hétvégi „pihenőt”, ahol felváltva hat család pi­henhet, üdülhet. Tartalma­sabbá tesszük a kulturális életet is. Szerződést kötöttünk a Déryné Színházzal" előadá­sokra. Megállapodásunk van az Országos Rendező Irodá­val is. Működik a gyárban ifjúsági klub, van zeneka­runk, a KISZ-nek kamara­kórusa és sok-sok szakkö­rünk — újságolja. E sokoldalú gondoskodást jó munkával hálálják meg az emberek. — Reményen felül sikerült az 1968-as esztendő, ügy lát­juk, bevált az új mechaniz­mus. Előreláthatólag 500 ezer forintot fizetünk ki nyereség- részesedésre, 170 ezerrel töb­bet, mint 19Ö7-ben. És ez el­sősorban annak köszönhető, hogy növekedett a termelé­kenység, jó a versenyszellem. A 13 szocialista brigádunk másfél millió forinttal já­rult hozzá a múlt évi ered­ményekhez. Segítette sikere­inket az. hogy a vazelin gyár­tásánál az önköltségeket si­került leszorítani. Ennek a gyártását 14 évvel ezelőtt kezdtük. Akkor egy tonna 23 ezer forintba került, míg most csak 4 ezer forint — magyarázza. Gulácsi Antal szb-titkár azért most sem maradt hűt­len a sporthoz. Igaz, nem fo­cizik, de a sportkörnek el­nökhelyettese. Nős, két gyermeke van, de kevés szabad ideje. Ha gépes* maradt volna, most ő is él­vezné a negyvennégyerázást De így! A bizalom a szakszer­vezetbe szólította. S itt nem mérik a munkaidőt. Farkas Ráírnia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents